szakok) a képzés 2. félévében március 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig kötelesek szakdolgozati témát választani.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "szakok) a képzés 2. félévében március 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig kötelesek szakdolgozati témát választani."

Átírás

1 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT KARI MELLÉKLETE Közigazgatástudományi Kar (BCE KIK) 1. Tantárgyfelvétel, tantárgyteljesítés (1) Az első szemeszterben a nappali tagozatos hallgatók számára a mintatantervben szereplő kötelező tantárgyakat a Tanulmányi Hivatal veszi fel az ajánlott tanulmányi csoport szerinti beosztásnak megfelelően. A hallgató ezen tantárgyfelvételt a tanszéki kapacitás erejéig módosíthatja (kurzusváltoztatás, tantárgyleadás). A választható tárgyak felvétele a hallgató kötelezettsége. (2) Amennyiben a mesterképzésre felvételt nyert hallgató az előzetes kreditelismeréskor további 10 kreditpont teljesítésére lett kötelezve, a hiányzó maximum 10 kreditet a megjelölt kritériumtárgyak teljesítésével, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, az általános szabályoknak megfelelő módon köteles megszerezni. (3) Amennyiben az alap- vagy mesterképzésben résztvevő hallgató mintatantervében a vizsga formánál beszámoló szerepel mint vizsgaforma, a hallgató: a. a vizsgaidőszakban tehet beszámolót az adott tárgyból az általános szabályok szerint, vagy b. folyamatos számonkérésen alapuló érdemjegyet kap (például a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli számonkérés, írásbeli (zárthelyi) dolgozat, otthoni munkával készített feladat értékelésével) Ebben az esetben a hallgató általában a vizsgaidőszak első hetének végéig elégtelentől különböző osztályzattal rendelkezik. Ha a hallgató eddig az időpontig nem szerzett elégtelentől különböző osztályzatot, akkor a vizsgaidőszakban letett vizsgával szerez érvényes osztályzatot. Az elégtelen jegy javító vizsgával javítható, amelyre a hallgatónak az adott vizsgaidőszakban két lehetősége van. (4) A tantárgyi programban előírt félévközi követelmények teljesítése feltétele lehet (zárthelyi dolgozat stb.) a vizsgára bocsátásnak, amely követelményt az oktató az aláírás bejegyzéssel ismer el a félév végén. Aláírás követelmény előírását a tantárgy felelőse köteles a tantárgyi programban megjelölni, legkésőbb a regisztrációs időszak első napjáig. 2. Nyelvi képzés A nyelvi követelményekre vonatkozó szabályokat a mintatantervek, valamint a Tanulmányi és vizsgaszabályzat Kari melléklet 1. számú és 2. számú mellékletei tartalmazzák. 3. Szakmai gyakorlat (1) A közigazgatási szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató a karon megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazza. (2) A közigazgatási szakmai gyakorlatot az oktatási dékánhelyettes felügyeli és a kari Információs és Karrier Szolgálat (a továbbiakban: IKSZ) koordinálja. (3) A hallgató a képzés során közigazgatási szakmai gyakorlaton köteles részt venni, az IKSZ által meghatározott időszakban, a képzési és kimeneti követelmények alapján meghatározott, az 1. sz. mellékletben rögzített időtartamban. 1

2 (4) A szakmai gyakorlat teljesítéséről a fogadóintézmény igazolást állít ki. A szakmai gyakorlatról a hallgatónak írásbeli beszámolót kell készítenie. A beszámoló tartalmi-formai követelményeit a kari IKSZ határozza meg. (5) A szakmai gyakorlatot a közvetlen szakmai vezető minősítése és a hallgató által készített írásbeli beszámoló alapján az IKSZ vezető minősíti. A szakmai gyakorlat minősítése megfelelt vagy nem felelt meg lehet. (6) Ha a hallgató a szakmai gyakorlatot elmulasztotta, vagy azon nem felelt meg minősítést szerzett, úgy a szakmai gyakorlat teljesítésére, illetve megismétlésére új időpontot kell kijelölni. (7) Felmentés a szakmai gyakorlat alól: A szakmai gyakorlat alóli felmentésről külön kérelemre, az IKSZ vezetőjének előterjesztése alapján a szakmai gyakorlatot felügyelő oktatási dékánhelyettes dönt. A felmentéshez hitelt érdemlően igazolni kell, hogy a hallgató a szakmai gyakorlat időtartamának és követelményeinek megfelelő munkát végzett. Az igazolásnak tartalmaznia kell a szakmai gyakorlat letöltésére szolgáló munkahely megnevezését, a végzett munka részletes leírását, értékelését és a minősítést. 4. A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, az 1.sz. mellékletben rögzített nyelvi követelmények megszerzése és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. (2) Az abszolutórium a záróvizsga megkezdésének előfeltétele. 5. A szakdolgozat (1) A képzési és kimeneti követelményekben és a tanterv előírása alapján a hallgatók szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat készítésével a jelöltnek elsősorban azt kell bizonyítania, hogy hivatása gyakorlásához tanulmányai során kellően megalapozott elméleti-szakmai ismereteket szerzett, s ezek birtokában egy adott témában önálló elemzésre és szintézisre képes, a tanultak gyakorlati alkalmazásához megfelelő áttekintéssel, jártassággal és készséggel rendelkezik. (2) A szakdolgozat témakitűzésének, elkészítésének és megvédésének szabályait a Kari Tanács határozza meg. (3) A tanszékek által javasolt szakdolgozati témákat, valamennyi szakon a tanszékvezetők előterjesztése alapján a dékán minden év február 15-ig, keresztféléves képzés esetén minden év október 15-ig hagyja jóvá. Az igazgatásszervező alapképzési és az nemzetközi igazgatási alapképzési szakon (továbbiakban alapképzési szakok) ezzel egyidejűleg a dékán jóváhagyja a szakdolgozati témákhoz kapcsolódó tantárgyi elemeket is. A tanszékvezetők az előterjesztésüket minden év január 30., a keresztféléves képzés esetén szeptember 30-ig teszi meg. (4) A jóváhagyott szakdolgozati témákat és a szakdolgozati témákhoz kapcsolódó tantárgyak jegyzékét a tanszékek a jóváhagyást követő 3 munkanapon belül kötelesek közzétenni a hallgatók számára. A szakdolgozati témákról, a tanszék által meghatározott egyéb követelményekről a hallgatókat a tanszéki hirdetőtáblán és a kari honlapon is tájékoztatni kell. A tájékoztatót a Tanulmányi Hivatalnak is meg kell küldeni. (5) A hallgatók az alapképzési szakokon a képzés 4. félévében, a közigazgatás mesterképzési, valamint az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szakon (továbbiakban mesterképzési 2

3 szakok) a képzés 2. félévében március 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig kötelesek szakdolgozati témát választani. (6) Egyéni szakdolgozati téma engedélyezésére csak kivételesen kerülhet sor. A hallgató csak két vagy több féléves tantárgyból kérhet egyéni témaválasztásra engedélyt, abban az esetben, ha a hallgatónak a választott tantárgyból az érdemjegye jeles vagy jó, illetve ha még nem vizsgázhatott már korábban érdeklődést mutatott az általa választott téma iránt (pl. diákkörben, szakkollégium keretében, szakszemináriumon, proszemináriumon, fakultáción) vagy a téma a jelölt munkakörével összefügg. Egyéni szakdolgozati téma iránti kérelmet az illetékes tanszékvezetőnél kell előterjeszteni legkésőbb március 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig. (7) A kérelmezett téma engedélyezése vagy elutasítása az illetékes tanszékvezető hatáskörébe tartozik. Amennyiben a téma két tanszéket érint, úgy mindkét tanszékvezető írásbeli hozzájárulása szükséges a téma engedélyezéséhez. Az egyéni szakdolgozati téma engedélyezése esetén a tanszékvezető határozza meg a szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgy(ak) elemeit. Az egyéni szakdolgozati címeket április 30-ig, keresztféléves képzés esetén december 30-ig kell megküldeni a dékánnak. (8) A tanszékvezetők a témaválasztási lapon (Tanszéki igazoló lap) igazolják a hallgatók szakdolgozati témájának elfogadását. A témaválasztás a tanszékvezető ellenjegyzése után tekinthető megtörténtnek. (9) A témaválasztásról a Tanszék nyilvántartást vezet. A hallgatók által kiválasztott témákról (hallgató neve, szak, tagozat, szakdolgozati téma) április 30-ig, keresztféléves képzés esetén december 30- ig kell a Tanulmányi Hivatalt tájékoztatni. A tanszékvezető által ellenjegyzett Tanszéki igazoló lap - ot a hallgatók május 15. után, keresztféléves képzés esetén január 15. után a Tanszéken vehetik át. (10) Témaváltoztatást legkésőbb szeptember 15-ig, keresztféléves képzés esetén február 15-ig a dékán vagy az oktatási dékánhelyettes engedélyezhet, az érintett tanszékvezető (tanszékvezetők) javaslatára, a hallgató kérelme alapján. (11) A hallgatót szakdolgozatának elkészítésében a tanszékvezető által kijelölt oktató (belső konzulens) vagy külső szakember (külső konzulens) segíti. A belső konzulens felkérése szóban történik. A külső konzulenst a tanszékvezető írásban kéri fel, és egyben tájékoztatja feladatairól (konzultáció, a szakdolgozat értékelése, konzulensi vélemény készítése) és a határidőkről. (12) A hallgató a szakdolgozat készítése során köteles legalább két alkalommal a konzulens segítségét igénybe venni. A konzultációk során előbb a szakirodalom és a forrásmunkák megismeréséhez, majd a kidolgozást megelőző vázlatkészítéshez kap a hallgató útmutatást. A konzultációkat a témaválasztási lapon kell igazolni. A kész szakdolgozatot a leadás előtt legalább egy héttel a konzulens segítségével - fel kell tölteni plágiumkereső programba (pl: a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének Plágiumkereső Szolgáltatásába. (http://kopi.sztaki.hu)). A hallgató a beadott mű saját szellemi alkotásként való elismeréséről plágium nyilatkozat - ot köteles kitölteni, amelyet a szakdolgozatba be kell köttetni. (13) A szakdolgozatot a képzés utolsó félévében, az alapképzési szakokon, valamint a mesterképzési szakokon legkésőbb április 1., illetve téli záróvizsga esetén október 1. napjáig, keresztféléves képzés esetén legkésőbb október 1., illetve téli záróvizsga esetén április 1. napjáig, két bekötött példányban és CD-n vagy DVD-n az illetékes Tanszéken kell benyújtani (14) A szakdolgozat minimális terjedelme tartalomjegyzék, mellékletek, függelék nélkül alapképzésben karakter (szóközökkel), a mesterképzésben karakter (szóközökkel). Aajánlott formátuma: A/4-es lapméret, 1,5 sortávolság, legfeljebb 12-es betűnagyság, jobb margó, alsó és felső margó 2,5 cm, bal margó 3,5 cm. A szakdolgozat elkészítése során felhasznált forrásmunkákat, szakirodalmat, jogszabályokat pontosan a hivatkozások általános szabályai szerint - meg kell jelölni (lábjegyzet, külön jegyzék formájában). A hivatkozott részeket megfelelően 3

4 jelölni kell. A szakdolgozat formai kelléke a tartalomjegyzék is. A Tanszéki igazoló lap -ot, valamint a plágium nyilatkozat -ot a szakdolgozat valamennyi példányába bele kell kötni, illetve (szkennelt) elektronikus formában kell csatolni az elektronikus adathordozón. Az elektronikus adathordozón fel kell tüntetni a hallgató nevét, tagozatát, a szakdolgozat címét és a benyújtás évét. Az elektronikus formában leadott szakdolgozatot írásvédett MS Word kompatibilis *.doc, vagy *.rtf formátumban, és *.pdf formátumban is fel kell írni az (opto)elektronikus adathordozóra. A szakdolgozattal szembeni további általános tartalmi és formai követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza. (15) A tanszékvezető a szakdolgozat leadására 1 hét haladékot adhat. A határidőn túli leadás esetén a hallgatói térítési és juttatási szabályzatban meghatározott különeljárási díjat kell fizetni. A szakdolgozatok leadásának rendjét, a leadási határidő meghosszabításának rendjét a tanszékek jogosultak meghatározni. Késve benyújtott szakdolgozat esetén a hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban védheti meg legkorábban szakdolgozatát. (16) Külső konzulens esetén a szakdolgozathoz csatolni kell a konzulensi véleményt, az érdemjegyre tett javaslattal együtt. (17) A szakdolgozat értékelésére a tanszékvezető két bírálót kér fel. A bíráló lehet külső szakember is. A tanszékvezető a szakdolgozat bírálására a hallgató konzulensét is felkérheti. (18) Az alapképzéseken, valamint a mesterképzéseken a szakdolgozatról a bíráló(k) május 30-ig, illetve november 30-ig, készít(enek) írásos véleményt és tesz(nek) javaslatot az érdemjegyre. (19) A szakdolgozat érdemjegyét az ötfokozatú minősítési rendszer szerint kell megállapítani. A bírálat egy példányát át kell adni a hallgatónak, további egy példányt a Tanulmányi Hivatalnak kell megküldeni. A bírálati lapot a Tanulmányi Hivatal a hallgató személyi anyagához csatolja. (20) Ha a szakdolgozatot mindkét bíráló elutasította, a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban adhat be újabb szakdolgozatot. Ha az egyik bíráló utasította el a szakdolgozatot, az illetékes tanszék harmadik bírálónak adja azt ki. (21). 1 (22) Ha a szakdolgozatot etikai vétség miatt utasította el bármelyik bíráló, akkor új szakdolgozatot kell beadni legkorábban a következő záróvizsga-időszakban. (23) Ha a szakdolgozatot tudományos diákkörben vitatják meg, a tanszékvezető által kijelölt, a diákköri ülésen résztvevő bíráló által készített értékelést, valamint az érdemjegyre tett javaslatot a szakdolgozathoz csatolni kell. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjat nyert dolgozatot a tanszékvezető jeles eredménnyel javasolhatja elfogadásra a záróvizsga-bizottságnak. (24) A mesterképzési szakokon az elfogadásra javasolt szakdolgozatot a jelölt az illetékes tanszék által szervezett legalább háromtagú bizottság előtt, a tanszék által kijelölt időpontban védi meg. Az időpontokat a mesterszakokon június terjedő időszakban, keresztféléves képzés esetén január ig terjedő időszakban kell meghatározni. A beosztásról a jelölteket a védés időpontját megelőzően legalább három héttel a Tanszék hirdetmény útján értesíti. A beosztásról a Tanulmányi Hivatalt is tájékoztatja. A szakdolgozat védéséről jegyzőkönyvet kell vezetni. (25) Az alapképzési szakokon az elfogadásra javasolt szakdolgozatot a jelölt a záróvizsgán védi meg. (26) A szakdolgozatot az iratokkal együtt a tanszék a szakmailag érintett záróvizsgabizottság/szakdolgozatot elbíráló bizottság rendelkezésére bocsátja a záróvizsgát/szakdolgozatvédést megelőzően legalább két héttel. (27) Sikeres záróvizsga/szakdolgozatvédést követően a Bizottság elnöke az eredményhirdetéskor a hallgatóknak a szakdolgozat bekötött példányát átadja. A Tanszék a szakdolgozatok elektronikus 1 Törölve a Kari Tanács 28/2009/2010. számú határozatával. (2010. május 25.) 4

5 példányát a záróvizsga-időszak végén lista alapján a kari könyvtárnak küldi meg. Sikertelen záróvizsga esetén a következő záróvizsga-időszakig a szakdolgozat minden példányát a Tanszék őrzi. 6. A záróvizsga (1) A záróvizsga szóbeli vizsga, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a szükséges elméleti tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) 1 (3) Az alapképzési szakokon a jelölt a Záróvizsga Bizottság előtt védi meg szakdolgozatát és felel a záróvizsga követelményeként meghatározott a szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgy(ak) elemeiből. (4) A mesterképzési szakokon a komplex záróvizsga témaköreit a kari tanács hagyja jóvá február 28-ig, keresztféléves képzés esetén szeptember 30-ig. (5) A záróvizsgára bocsátás feltételei: a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése és az alapképzési szakokon a bíráló(k) által elfogadásra javasolt szakdolgozat, valamint a mesterképzési szakokon a bizottság előtt sikeresen megvédett szakdolgozat és a nappali tagozatos hallgatók esetében: az alapképzési szakokon, a testnevelési kritériumkövetelmények teljesítése. (6) Záróvizsgát csak a záróvizsga-időszakban lehet tenni. A záróvizsga- időszak időtartamát a Kari Tanács határozza meg. (7) Az alapképzési szakokon és a mesterképzési szakokon a záróvizsgára, az erre rendszeresített nyomtatványon nyári záróvizsga esetén április 30-ig, téli záróvizsga esetén november 30-ig, keresztféléves képzés esetén november 30-ig, illetve téli záróvizsga esetében április 30-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési lapot a Tanulmányi Hivatalban kell leadni. (8) A záróvizsgáról való igazolt távolmaradás esetén újabb bejelentkezéssel lehetséges záróvizsgát tenni ugyanazon záróvizsga-időszakban, feltéve, hogy az adott tárgyból még van kitűzött vizsganap. Ha a jelölt távolmaradásának okát nem igazolja, elmulasztott vizsgáját csak a következő záróvizsga-időszakban teheti le. Ugyancsak ezen időszakban vizsgázhatnak az előző időszakra be nem jelentkezett, továbbá sikertelen záróvizsgát tett jelöltek is. (9) A záróvizsga bizottság összetételét, a jelöltek vizsgabeosztását a záróvizsga-időszak tartamára, a bejelentkezett hallgatók számára, az alapképzési szakokon a szakdolgozatok témáira is figyelemmel az illetékes tanszék állapítja meg. A beosztásról a jelölteket a záróvizsga-időszakot megelőzően legalább három héttel a Tanulmányi Hivatal hirdetmény útján értesíti, valamint a Tanszék a karon szokásos módon közzéteszi. (10) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármelyik hivatalos záróvizsga-időszakban leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képzési és kimeneti követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. 7. A vizsgáztató bizottság (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai 5

6 tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (2) A ZVB elnökeire és tagjaira a tanszékvezetők tesznek javaslatot a Kari Tanácsnak. A ZVB tagjait a kari tanács döntése alapján a dékán bízza meg. A ZVB elnökök és tagok listáján a név mellett meg kell jelölni azokat a tantárgyakat, amelyek körében az illető személy a záróvizsgán közreműködhet. A ZVB elnökök és tagok megbízatása négy évre szól. (3) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. Az alapképzési szakokon a Bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szakdolgozatban vitatott, valamint az egyébként feltett kérdéseket, továbbá érdemjeggyel és szövegesen is értékeli a jelölt szakdolgozatban és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményét. A mesterképzési szakokon a komplex tantárgyi záróvizsgáról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a záróvizsgán feltett tantárgyi kérdéseket, szövegesen értékelni kell a jelölt teljesítményét, és érdemjeggyel kell minősíteni a jelölt záróvizsgán nyújtott teljesítményét. (4) Amennyiben a jelölt a záróvizsgán bejelentkezés ellenére nem jelenik meg, a jegyzőkönyvbe a nem jelent meg bejegyzést kell beírni. (5) Az alapképzési szakokon, valamint a mesterképzési szakokon sikeres záróvizsgát követően, a hallgató oklevelét és az oklevél-mintalapot a ZVB elnöke aláírásával hitelesíti. (6) A záróvizsgákkal kapcsolatos adminisztratív teendőket a záróvizsgát/záróvizsgákat követően haladéktalanul el kell végezni. (7) A szakdolgozat-bíráló bizottságról az 5. (24) bekezdés rendelkezik. 8. A záróvizsga eredménye (1) Az alapképzési szakokon a záróvizsga érdemjegyét a jelölt írásbeli (szakdolgozati) és szóbeli teljesítményének együttes értékelésével kell megállapítani, amely egyetlen osztályzatban fejeződik ki. Az osztályzatot ötfokozatú skálán kell megállapítani. (2) A mesterképzési szakokon a záróvizsga eredménye a szóbeli komplex vizsga eredményének és a szakdolgozat érdemjegyének számtani átlaga. A komplex záróvizsgán a hallgató szóbeli teljesítményét ötfokozatú skálán kell értékelni. (3) 2 (4) A jelöltek teljesítményének értékelését, az alapképzési szakokon a záróvizsga eredményét, a mesterképzési szakokon a komplex záróvizsgán nyújtott teljesítmény részeredményeit, az egyes jelöltek vizsgája után vagy a vizsganap végén a ZVB elnöke hirdeti ki. (5) 2 (6) A jelölt felkészültségét a ZVB tagjai értékelik, majd zárt ülésen vita esetén szavazással megállapítják a záróvizsga eredményét (érdemjegyét). Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alapképzési szakokon amennyiben a hallgató valamely részvizsgán (szakdolgozat védése, szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgyi szóbeli vizsga) elégtelen minősítést szerez, úgy a záróvizsga eredménye elégtelen. 2 Törölve a Kari Tanács 28/2009/2010. számú határozatával. (2010. május 25.) 6

7 (7) A mesterképzések esetében a záróvizsga eredményét a jelen (2) és (3) bekezdés figyelembevételével a Tanulmányi Hivatal állapítja meg. Az eredményről a Tanulmányi Hivatal a jelölteket haladéktalanul, hirdetmény útján értesíti. 9. Sikertelen záróvizsga megismétlése (1) A sikertelen záróvizsga megismétlésére az általános szabályok szerint írásban kell jelentkezni. (2) A záróvizsgán való meg nem jelenés nem tekinthető sikertelen záróvizsgának. Igazolatlan távollét esetén a hallgatónak a következő záróvizsgára jelentkezéskor a záróvizsga megismétlésekor fizetendő vizsgadíjat kell megfizetnie. (3) Javító záróvizsgát csak a következő záróvizsga-időszakban lehet tenni. A javító záróvizsga esetén a ZVB részére a Tanulmányi Hivatal megküldi az előző sikertelen záróvizsga/záróvizsgák jegyzőkönyvét is. (4) Az oklevél (1) Sikeres záróvizsga/záróvizsgák és az alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, szóló kormányrendeletben előírt nyelvvizsga követelmények teljesítése alapján a Kar a hallgató számára oklevelet állít ki a záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül. A képzési és kimeneti követelményeket, a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon. (2) 2 (3) 2 (4) Mentesülnek a nyelvi követelmények teljesítése alól azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát Mentesülnek továbbá a nyelvi követelmények teljesítése alól azok a hallgatók is, akik július 1-én már tanulmányokat folytattak, illetve azok, akik a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdték tanulmányaikat és a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn belül betöltik a 40. életévüket. (5) Az alapképzési, és a mesterképzési szakokon, az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének, valamint az alapvizsgák érdemjegyeinek egyszerű számtani átlaga adja. (6) 3 (7) Az oklevél minősítése meghatározásakor az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. (8) A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni. - kiváló, ha az átlag 4,81-5,00 - jeles, ha az átlag 4,51-4,80 - jó, ha az átlag 3,51-4,50 - közepes, ha az átlag 2,51-3,50 3 Törölve a Kari Tanács 28/2009/2010. számú határozatával. (2010. május 25.) 7

8 - elégséges, ha az átlag 2,50 vagy az alatt van. (9) A hallgató a sikeres záróvizsgát követően, a nyelvi követelmények teljesítése után az igazgatásszervező főiskolai szakon főiskolai szintű igazgatásszervező oklevelet, az igazgatásszervező alapképzési szakon igazgatásszervező, a nemzetközi igazgatás alapképzési szakon nemzetközi igazgatásszervező, a közigazgatási mesterképzési szakon okleveles közigazgatási menedzser, az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szakon pedig okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező oklevelet kap, amely a jogszabályokban előírt munkakörök betöltésére jogosít. (10) Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Kar dékánja által megbízott tanszékvezető és a dékán, vagy az általa kijelölt dékánhelyettes írja alá. 11. Átmeneti rendelkezések A előtt indult főiskolai és egyetemi képzéseken részt vevő hallgatók esetében az okban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (1) A 2006/2007. tanév előtt igazgatásszervező főiskolai képzésben jogviszonyt létesítő hallgatók esetében az oklevél kiadásának feltétele egy idegen nyelvből középfokú A vagy B típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a közigazgatási egyetemi szakon egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele,. (2) Tanulmányait szeptember 1. előtt igazgatásszervező főiskolai szakon újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben (másoddiplomás képzés) megkezdő hallgató esetében az első oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának feltétele. (3) A közigazgatási egyetemi szakon az elfogadásra javasolt szakdolgozatot a jelölt az illetékes tanszék által szervezett legalább háromtagú bizottság előtt, a tanszék által kijelölt időpontban védi meg. Az időpontokat a közigazgatási egyetemi szakon április ig terjedő időszakban kell meghatározni. (4) A közigazgatási egyetemi szakon a jelölt a) közigazgatástan és közigazgatási jog b) magyar alkotmányjog c) közigazgatási urbanisztika és menedzsment d) nemzetközi jog- az Európai Unió intézményrendszere vizsgatárgyakból tesz záróvizsgát. A záróvizsgatárgyak tételeit a Kari Tanács február 28-ig hagyja jóvá. (5) A szakdolgozatot a képzés utolsó félévében, a közigazgatási egyetemi szakon legkésőbb március 1., illetve téli záróvizsga esetén szeptember 30. napjáig két bekötött példányban és CD-n vagy DVD-n az illetékes Tanszéken kell benyújtani. (6) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsgára bocsátás további feltétele a sikeresen megvédett szakdolgozat, valamint a testnevelési követelmények teljesítése. (7) A közigazgatási egyetemi szakon a tantárgyi záróvizsgákra az erre rendszeresített nyomtatványon tavaszi záróvizsgák esetén február 28-ig, őszi záróvizsgák esetén szeptember 30-ig kell jelentkezni. (8) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsga-tárgyanként kell jegyzőkönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell a záróvizsgán feltett tantárgyi kérdéseket, szövegesen értékelni kell a jelölt teljesítményét, és érdemjeggyel kell minősíteni a jelölt záróvizsgán nyújtott teljesítményét. (8) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsgatárgyak eredményét a jelölt szóbeli teljesítménye alapján, ötfokozatú skálán kell értékelni. A záróvizsga eredménye az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra annak megvédésére is tekintettel adott érdemjegyek számtani átlaga. (9) A közigazgatási egyetemi szakon a záróvizsga(tárgyak) eredményét közvetlenül az egyes jelöltek vizsgája után vagy a vizsganap végén a ZVB elnöke hirdeti ki. 8

9 (10) A és a közigazgatási egyetemi képzés esetében a záróvizsga eredményét a jelen (8) bekezdés figyelembevételével a Tanulmányi Hivatal állapítja meg. (5) A közigazgatási egyetemi szak hallgatója sikertelen tantárgyi záróvizsgáját a következő záróvizsgaidőszakban javíthatja. Indokolt esetben a Tanulmányi Bizottság egy alkalommal engedélyezheti a tantárgyi záróvizsga ugyanazon záróvizsga-időszakban történő javítását is. (6) Sikeres záróvizsga/záróvizsgák a főiskolai és egyetemi szakok esetében a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletben előírt nyelvvizsga követelmények teljesítése alapján a Kar a hallgató számára oklevelet állít ki a záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül. A képesítési követelményeket az sz. melléklet tartalmazza. (7) A közigazgatási egyetemi szakon az oklevél minősítését a tantárgyi záróvizsgák eredményeinek és a szakdolgozat eredménye átlagának, valamint az alapvizsgák átlagának az egyszerű számtani átlaga adja. (8) A közigazgatási egyetemi szakon az oklevelet az utolsó tantárgyi záróvizsgán a Záróvizsga Bizottság elnöke írja alá. 9

10 1. számú melléklet szak Igazgatásszervező alapképzési szak Nemzetközi igazgatási alapképzési szak Közigazgatási mesterképzési szak Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak Kimeneti nyelvi követelmények Legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Bármely olyan élő idegen Legalább egy idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél; vagy két különböző idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges Szakmai gyakorlat 6 hét 6 hét 10 hét 4 hét 10

11 2. számú melléklet AZ ALAPKÉPZÉSI ÉS MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI, VALAMINT A FŐISKOLAI ÉS EGYETEMI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: igazgatásszervező (Administration Management) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: igazgatásszervező a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Administration Manager 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. Képzési ág: igazgatási 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan igazgatásszervezők képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer intézményei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az igazgatásszervezők képesek: központi és a helyi igazgatásban kodifikációs és szervezetigazgatási feladatok ellátására; államigazgatási, szabálysértési eljárás lefolytatására; szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására; közigazgatási informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására. Az alapfokozat birtokában az igazgatásszervezők alkalmasak: közszolgálati, humánpolitikai feladatok ellátására; költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak elvégzésére; közigazgatási felügyeleti, ellenőrzési és rendészeti feladatok ellátására; az EU szerveinél igazgatásszervezői feladatok elvégzésére. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): alapozó ismeretek: kredit társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, szociológia, kommunikáció, közpolitika); jogtudományi alapismeretek (magyar alkotmányjog, civilisztika); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (logika, statisztika, informatika); szakmai törzsanyag: kredit igazgatástörténeti modul (alkotmány és közigazgatástörténet); általános igazgatási modul (a közigazgatás alapintézményei, közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog, helyi önkormányzatok, közigazgatási büntetőjog); szakigazgatási modul (szociális, kulturális, gazdasági, rendészeti igazgatás, közigazgatási urbanisztika); pénzügyi közgazdasági modul (államháztartástan, számviteli alapismeretek, közgazdaságtan); közszolgálati és munkajogi modul; közigazgatási 11

12 menedzsment modul (közigazgatásszervezés és -vezetés, közigazgatástechnológia); EU ismeretek modul; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi igazgatási (International Administration) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) - szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervező (a szakirány megjelölésével) választható szakirányok: nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása (International Institutional Administration, International Corporate Management) - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Administration Manager 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. Képzési ág: igazgatási 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: - 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre, közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők képesek: - igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére; - szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására nemzetközi intézményekben és nemzetközi nagyvállalatoknál. Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők alkalmasak: - magas szintű nyelvtudás, tárgyalási és kommunikációs képességek birtokában a nemzetközi intézmények, az azokhoz kapcsolódó belföldi szervezetek, nemzetközi nagyvállalatok döntéseinek előkészítésére és végrehajtására; - közszolgálati, vállalati humánpolitikai feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): - alapozó ismeretek: kredit 12

13 társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek); - szakmai törzsanyag: kredit igazgatástörténeti modul (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási modul (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási modul (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani modul (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi modul; nemzetközi modul (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós modul (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs modul (idegen nyelvi ismeretek); - differenciált szakmai ismeretek: kredit nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA) szakképzettség: okleveles közigazgatási menedzser a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Public Administration Expert 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: igazgatásszervező alapképzési szak és az évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40 % a szakmai gyakorlatot is figyelembe véve. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, emberi jogok ismeretének, valamint a közigazgatáshoz kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kultúrájuk alapján alkalmasak a központi, területi és helyi közigazgatás szerveiben vezetői és magas szintű irányítási, felügyeleti, ellenőrzési, hatósági, döntés-előkészítő és szervezési-igazgatási feladatok ellátására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a társadalompolitika, közpolitika és szociálpolitika alapvető ismereteit, a nemzetközi kapcsolatok elméletét és történetét, a modern államra vonatkozó elméleteket, 13

14 összehasonló alkotmányjogi ismereteket, az európai államok kormányzásának történetét, a fejlett polgári demokráciák önkormányzati modelljeit, a közigazgatással foglalkozó tudományok elméleti alapvetéseivel kapcsolatos ismereteket, a közigazgatási jogviszonyokat, a közigazgatási aktusokat, a közigazgatási hatásköröket, a közigazgatási eljárási szabályokat, a közigazgatás személyi állományát érintő jogi és etikai szabályokat, a jogpolitika, a jogalkotástan, a jogszabály-szerkesztés alapvető ismereteit, a közigazgatás gazdaságigazgatási szerepvállalásának elméletét és gyakorlatát, a közigazgatási bíráskodás elméletét és gyakorlatát, az európai közigazgatási büntetőjogi (anyagi jogi és eljárásjogi) ismereteket, kereskedelmi jogi, társasági jogi, versenyjogi ismereteket, közpénzügyi, államháztartási ismereteket, az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi ismereteit, nemzetközi pénzügyi piaci, pénzügyi jogi és az Európai Unió pénzügyi rendszerére vonatkozó ismereteket, a modern szervezetelméleti tudományos megközelítéseket; a csoportdinamika elméletét, gyakorlati módszereit; a szervezeti kultúra működését, hatásait, közigazgatási szervezési-vezetési menedzsment, közigazgatási technológiai, mobil elektronikus igazgatásszervezési ismereteket, európai integrációs és közösségi politikai, valamint a nemzetközi migrációval összefüggő ismereteket; társadalmak közötti, illetve saját társadalmi struktúrák közötti kommunikációs ismereteket, közigazgatási adatbáziskezelési, dokumentumkezelési és informatikai védelmi ismereteket, közigazgatási szaknyelvi ismereteket. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: stratégiai gondolkodásra, döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre, irányítói, vezetői és végrehajtói feladatkörök ellátására, modern szervezési technikák alkalmazására, szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére, konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására, informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására, közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére, központi közigazgatásban jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására, közszolgálati, humánpolitikai feladatok irányítására és végrehajtására, költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésre, nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére, az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására, a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására, információk hasznosításra. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: kiemelkedő szervezői, koordinációs készség, kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség, jó kommunikációs és együttműködési attitűd, probléma felismerő és megoldó készség, önálló munkavégzésre való alkalmasság, intuíció és módszeresség, információ feldolgozási képesség, a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre, alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására, egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség, empátia az egyes ügyfelek irányában, segítőkészség, esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok jogérvényesítése során. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: kredit közigazgatáselmélet, európai közigazgatás- és alkotmánytörténet A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit összehasonlító alkotmányjog, államtan, jogalkotástan, önkormányzati modellek, közpolitika, gazdaság és közigazgatás, gazdasági jog, közpénzügytan, EU közpénzügyek, EU jogrendszere, nemzetközi kapcsolatok elmélete és története, adatbázis-kezelés, informatikai védelem a közigazgatástan, elektronikus és mobil igazgatásszervezés, dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban, társadalmi és kultúraközi kommunikáció A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: kredit 14

15 differenciált szakmai ismeretek: közigazgatási jogági jogalkalmazói ismeretek, szakigazgatási ismeretek, közigazgatási szakmenedzsment, közigazgatási informatikai ismeretek, szaknyelvi ismeretek. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 10 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökből: társadalomtudományi ismeretek, állam- és jogtudományi alapismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyiközgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, menedzsment ismeretek, európai uniós ismeretek, informatikai alapismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi igazgatás (European and International Administration) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) - szakképzettség: okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Administration Expert 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakjai A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: politológia, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok, továbbá a gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágának alapképzési szakjai A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - a szervezési és irányítási szakismereteket; - a nagyvállalatok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolattartás fontosabb elemeit; 15

16 - az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási, továbbá jogszabály-nyilvántartó rendszereket; - a nemzetközi tárgyalásokhoz, illetve kapcsolattartáshoz szükséges protokolláris viselkedéskultúrát és tárgyalástechnikát; - az európai és nemzetközi kapcsolatrendszer szakmai ismeretanyagát, - az EU támogatási és pályázati rendszerét, az egyes uniós pályázatok gyakorlati megvalósításának menetrendjét; - a hatósági eljárások Európában alkalmazott legfontosabb szabályait; - az európai és nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott munkanyelvek legalább egyikét tárgyalóképes szinten. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - a nemzetközi szervezetek - különös tekintettel az Európai Unió szervezeteinek - munkájában való részvételre, - nemzetközi, illetve európai vonatkozású döntések előkészítésére, - nemzetközi tárgyalások előkészítésére és megszervezésére, - nemzetközi tárgyalásokon való (idegen nyelven történő) részvételre, - külkapcsolatokat gondozó szervezetek, szervezeti egységek munkájának megszervezésére és vezetésére, továbbá ezen szervezetek, szervezeti egységek nemzetközi képviseletére, - hatósági eljárások lefolytatására, - nemzetközi vállalatokban és a külföldi kapcsolatokkal rendelkező magánigazgatási szférában szervezési és irányítási feladatok ellátására, - az európai és a hazai jogalkotó és kodifikációs (szabályozó) munkában való részvételre, - hatósági eljárás lefolytatására, - szervezeti egységek irányítására, humánerőforrás-gazdálkodási feladatok megtervezésére és irányítására, - az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási és kommunikációs rendszerek alkalmazására, - nemzetközi vonatkozású szakmai kapcsolattartásra, levelezésre és tárgyalásra. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - megfelelő kommunikációs ismeretek és kapcsolatteremtő képesség, - viselkedési kultúra, - a nemzetközi kapcsolatok fontosságához és sajátosságaihoz igazodó fokozott felelősségtudat. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: kredit politikatudományi ismeretek, az európai alkotmány- és közigazgatás történetének ismerete, összehasonlító alkotmánytani ismeretek, a világ nagy térségeinek gazdasági, politikai, társadalmi jellemzőinek ismerete, kommunikációs alapismeretek A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit - közigazgatási és pénzügyi ismeretek: összehasonlító és európai közigazgatási jog, ezen belül regionális igazgatás és területi önkormányzati rendszerek az EU tagállamaiban, európai uniós és összehasonlító közigazgatási eljárásjog, közszolgálati jog és közszolgálati rendszerek az EU-ban és az egyes tagállamokban, a kelet-közép európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlítása, a külügyi igazgatás különös szabályai, valamint közpénzügyek és államháztartás az EU-ban; - Európai Uniós ismeretek: az EU döntéshozatali eljárása és egyes szakpolitikái, továbbá az EU támogatási és pályázati rendszere, valamint az európai közigazgatási büntetőjog ismeretanyaga, - nemzetközi köz- és magánjogi ismeretek: univerzális és regionális nemzetközi szervezetek, külügyi igazgatás és a diplomáciai, valamint a konzuli kapcsolatok joga, az emberi jogok nemzetközi védelme, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő ismeretanyag, - kommunikációs ismeretek: kultúraközi kommunikáció, a nemzetközi tárgyalások menedzsmentje, tárgyalástechnika és protokoll (az idegen nyelvi felkészítő tárgyak a szabadon választható tantárgyak körébe tartoznak), - szervezéstani ismeretek: menedzsment-ismeretek a közcélú szervezetek vonatkozásában, EU projektmenedzsment A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: kredit differenciált szakmai ismeretek: 8-12 kredit a kisebbségek jogai, az esélyegyenlőség biztosításának nemzetközi eszközrendszere, a külkereskedelemre vonatkozó ismeretek, a nemzetközi versenyjog, a migráció problémái; diplomamunka: 10 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél; vagy két különböző 16

17 idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: - társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek); - igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartásiam alapismeretek); közszolgálati és munkajogi ismeretek; nemzetközi ismeretek (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós ismeretek (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs ismeretek (idegen nyelvi ismeretek); - továbbá legalább egy idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A ELŐTT INDULT FŐISKOLAI ÉS EGYETEMI KÉPZÉSEK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított évi LXXX. törvény 72. -ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban alapképzésben a társadalombiztosítási, az igazgatásszervező, valamint a munkaügyi kapcsolatok szakokon főiskolai szintű végzettség, továbbá a közigazgatási szakon egyetemi szintű végzettség szerezhető. 2. Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete tartalmazza. 3. Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket a rendelet hatálybalépését követően a 2000/2001. tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell. (3) E rendelet alkalmazásában a) félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze; b) kredit: a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelő felsőoktatási tanulmányi pont számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei 1. Képzési cél Az egyes szakok képzési céljai tekintetében a 2. számú mellékletben foglaltak az irányadók. 2. A végzettség szintje Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség szerezhető. 3. A képzési idő A nappali képzés ideje főiskolai szintű képzésben 6-8 félév, kreditpont; egyetemi szintű képzésben 10 félév, 300 kreditpont.

18 Az alapképzési szakokon a tanórák számát a 2. számú melléklet tartalmazza. Esti és levelező tagozaton - az oktatás eltérő módszereire tekintettel - a tanórák száma az R. 6. (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel csökkenthető, de a követelmények egyébként nem térhetnek el a nappali tagozat követelményeitől. 4. A képzés főbb tanulmányi területei A főbb tanulmányi területeknek az a)-d) pontokban szereplő arányai a tanórákban kifejezett minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkozó százalékokat jelentik. a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek Az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó, ún. közismereti tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a szakterület tudomány- és intézménytörténeti ismeretek: 10-15%. b) Jogtudományi alapozó ismeretek Állam- és jogtudományi alapfogalmak, általános, valamint az adott szak műveléséhez, egyben a szakmai törzsanyag elsajátításához szükséges sajátos jogi ismeretek: 20-25%. c) Szakmai törzsanyag Az adott szak műveléséhez elengedhetetlenül szükséges, kötelező tantárgyak keretében oktatott szakmai ismeretek: 40-45%. d) Kiegészítő szakismeretek Az adott szak művelésében felhasználható, általában kötelezően választható tantárgyak keretében oktatott ismeretek: 20-25%. e) Szakmai gyakorlat Egyes szakokon a gyakorlatban felmerülő problémák önálló megoldási képességének kialakítását elősegítő, a képzési időbe beszámított, a képző intézményen kívüli munkahelyen elvégzendő gyakorlat. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismertek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, egyes szakokon beszámolókból, alapvizsgák, nyelvvizsga, továbbá kollokviumok, szigorlatok és záróvizsga letételéből (egyes szakokon), évfolyamdolgozat(ok), valamint szakdolgozat elkészítéséből tevődik össze Az évfolyamdolgozat A képzés folyamán elkészítendő (egy vagy több) írásbeli dolgozat, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy az addig megszerzett szakmai ismereteit egy választott téma kidolgozásában alkalmazni tudja A szakdolgozat Az intézményben oktatott ismeretek köréből választott témának a képzés utolsó egy-két félévében végzett, önálló szakmai munkán alapuló kidolgozását bemutató írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt követelmények, különösen - legalább kettő kötelező szigorlat, - szakdolgozat, - egy idegen nyelvből középfokú C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga A záróvizsga részei: - a szakdolgozat megvédése, - szóbeli vizsga a 2. számú mellékletben szakonként meghatározott tárgyakból A záróvizsga eredménye: az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - kapott érdemjegyek számtani közepe. 2. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei 1. A képzési cél EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK KÖZIGAZGATÁSI SZAK 18

19 A képzés célja közigazgatási szakértők képzése, akik a közigazgatási-tudományok, az államtudományok és a jog alapjainak, valamint a közigazgatási tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományi ismereteknek a birtokában, a jogalkotás és jogalkalmazás metodikájának, a központi, a területi, a decentralizált igazgatási szervezetek működésének ismeretében, szakmai kultúrájuk, kreativitásuk, feladatmegoldó készségük, gyakorlati tapasztalataik alapján alkalmasak korszerű közigazgatási tevékenységre. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles közigazgatási szakértő. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 10 félév, 300 kreditpont, amelyből legalább 3500 a tanórák (kontaktórák) száma A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: kiegészítő rendelet) a jogi és igazgatási szakcsoport sajátos képesítési követelményeit tartalmazó 5. számú mellékletének 3. pontját figyelembe véve, a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: - a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: legalább 60-80%; - a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 20-40%; - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 5%. 4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai A kiegészítő rendelet 5. számú mellékletének 2.2. pontjában foglaltak alapján meghatározott főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai: a) Általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret Kötelező és kötelezően választható, az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a sajátos idegen nyelvi (közigazgatási szakmai nyelv) ismeretek: legalább 10-15%, kreditpont. b) Közigazgatási- és jogtudományi alapozó ismeretek A kötelező tárgyak keretében oktatott elméleti, történeti, közigazgatás-tudományi és jogi ismeretek: legalább 20-25%, kreditpont. c) Szakmai törzsanyag A kötelező tárgyak keretében oktatott szakigazgatási és közigazgatási eljárás; az ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő civilisztika, büntetőjog és közigazgatási büntetőjog; az állambevételi és pénzügyi jog; közigazgatási menedzsment és regionalizmus, valamint a kommunikáció tárgykörei: legalább 43-47%, kreditpont. d) Kiegészítő szakismeretek Az európai, gazdasági, informatikai és egyéb (pl. népegészségügyi) ismeretek elsajátítása: legalább 15-20%, kreditpont. e) Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat időtartama legalább 8 hét, amely alatt a hallgató egyfelől a közigazgatás gyakorlati alapismereteinek megszerzését célzó, úgynevezett gyakorlati törzsanyagot, másfelől a jelölt szakmai irányultságától, illetőleg a fogadó szakigazgatási intézmény ágazati jellegétől függő fakultatív szakmai gyakorlati ismeretanyagot sajátítja el. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel: - a kötelező szigorlati tárgyakat az intézmény tanterve állapítja meg, a szigorlatok száma legfeljebb kettő lehet; - az évfolyamdolgozat kreditértéke: 5 kreditpont; - a szakdolgozat az intézmény által felkínáltak közül választott téma önálló szakmai munkán alapuló, tudományos igényű kidolgozása, amelynek kreditértéke 30 kreditpont; - a záróvizsgára bocsátás feltételei: a) a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, b) a szakmai gyakorlat teljesítése, c) a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, d) egy idegen nyelvből középfokú, C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga; - a szóbeli vizsga tárgyai: közigazgatástan és közigazgatási jog, magyar alkotmányjog, közigazgatási urbanisztika és menedzsment, nemzetközi jog - az Európai Unió intézményrendszere; - a záróvizsga eredménye: az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - adott érdemjegyek számtani átlaga. 19

20 FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK 1. A képzési cél Igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kulturáltságuk alapján alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Igazgatásszervező. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a nappali képzés ideje 6 félév, legalább 180 kredit, amelyből legalább 1800 a tanórák száma. 4. A képzés főbb tanulmányi területei Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével: a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek A tanórákban kifejezett képzési időnek 10-15%-át alkotják. b) Jogtudományi alapozó ismeretek Az alkotmányjogi és önkormányzattani, valamint a jogtudományi tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. c) Szakmai törzsanyag Az államigazgatási (közigazgatási), a pénzügyi, valamint a gazdasági és települési tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. d) Kiegészítő szakismeretek A szervezési, vezetési és informatikai tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel - kötelező szigorlati tárgyak: a szakigazgatás (humán igazgatás, vagyoni viszonyok igazgatása és közigazgatási rendészet), a településtan (településtan, települési infrastruktúra és irányítás, környezetpolitika), a pénzügytan (állambevételi jog, költségvetési gazdálkodás és költségvetési szervek számvitele), valamint a civilisztika (polgári jog, családi jog, polgári eljárásjog, agrárjog), - a záróvizsga tárgya: igazgatásszervezés, az intézmény által évente közzétett tantárgyi tematikák alapján. 20

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a

Részletesebben

1. A mesterképzési szak megnevezése: MA Nemzetközi Közszolgálati Kapcsolatok

1. A mesterképzési szak megnevezése: MA Nemzetközi Közszolgálati Kapcsolatok 1. A mesterképzési szak megnevezése: MA Nemzetközi Közszolgálati Kapcsolatok 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint:

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Ajánlott tanterv Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Mesterszak Nappali tagozat

Ajánlott tanterv Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Mesterszak Nappali tagozat Ajánlott tanterv Munkaügyi és Társadalombiztosítási gazgatási Mesterszak Nappali tagozat S.sz. Tárgykód Tárgy megnevezése Fé lé v 1. GTK Stratégiai menedzsment 2. GTK Stratégiai menedzsment 3. AJPJT510M

Részletesebben

Ajánlott tanterv Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Mesterszak Levelező tagozat

Ajánlott tanterv Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Mesterszak Levelező tagozat Ajánlott tanterv Munkaügyi és Társadalombiztosítási gazgatási Mesterszak Levelező tagozat S.sz. Tárgykód Tárgy megnevezése Fé lé v Óra/ félév Szám onké rés Kr. érték 1. GTK Stratégiai 1. 10 K 3 2. GTK

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR A ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE. ALAPKÉPZÉS (BSc)

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR A ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE. ALAPKÉPZÉS (BSc) SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR A ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE ALAPKÉPZÉS (BSc) Hódmezővásárhely 2016 A ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSI RENDJE A záróvizsga törvényi szabályozása a 2012 2013. tanév

Részletesebben

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 008 szeptemberében levelező tagozaton, 009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Közgazdálkodás és közpolitika

Részletesebben

A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Kulturális menedzser szakirányú továbbképzési szak

Kulturális menedzser szakirányú továbbképzési szak Edutus Főiskola szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.28. A szak alapadatai: Cultural Manager Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus Főiskola FI38139 Címe 2800 Tatabánya,

Részletesebben

53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet. az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet. az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993.

Részletesebben

Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről

Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet Szociális Tanulmányok Tanszék Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről Utolsó módosítás dátuma: 2014.09.30.

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar igazságügyi igazgatási alapképzési szak tanterve

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar igazságügyi igazgatási alapképzési szak tanterve A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar igazságügyi igazgatási alapképzési szak tanterve A felsőoktatásról szóló 2005. évi évi CXXXIX. törvény 58. (6) értelmében a felsőoktatási intézmény ajánlott

Részletesebben

Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon választható tárgyak

Részletesebben

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon választható tárgyak

Részletesebben

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza.

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Szakképzettség megnevezése: okleveles közgazdász, számvitel szakon

Szakképzettség megnevezése: okleveles közgazdász, számvitel szakon Számvitel MA szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretanyag elsajátítását követően képesek a gazdálkodó egységek

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: foglalkoztatáspolitika szakirány Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése 2 0 0 6 A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát kiegészítő,

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika) felsőoktatási szakképzés

Nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika) felsőoktatási szakképzés Edutus Főiskola Nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika) felsőoktatási szakképzés Tanterv Lezárva.06.14. A szak alapadatai: Nemzetközi gazdálkodási felsőoktatási szakképzés (International

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK bölcsészettudomány mester nappali Bölcsészettudományi Kar 4 félév

Részletesebben

FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK

FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializáció: fordítói specializáció Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány

Részletesebben

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations

Részletesebben

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő

Részletesebben

NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPSZAK TANTERVE

NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPSZAK TANTERVE NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI TANULMÁNYOK KAR Ikt. Szám:. sz példány NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPSZAK TANTERVE Érvényes: 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (BA) ÉNEK-ZENE ALAPSZAK (BA), LEVELEZŐ TAGOZAT. Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga

TANEGYSÉGLISTA (BA) ÉNEK-ZENE ALAPSZAK (BA), LEVELEZŐ TAGOZAT. Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga TANEGYSÉGLISTA (BA) ÉNEK-ZENE ALAPSZAK (BA), LEVELEZŐ TAGOZAT Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja

A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit % Kötelező tantárgyak

Részletesebben

2016-ban fölvett hallgatóknak

2016-ban fölvett hallgatóknak TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-ban fölvett hallgatóknak k = kötelező tanegység

Részletesebben

tolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott

tolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK

INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK Indított szakirányok: Szakigazgatási, Informatikai Képzési terület, képzési ág: Agrár képzési terület; Gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki

Részletesebben

NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE

NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE Ikt. Szám: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. sz példány NEMZETKÖZI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE Érvényes: 2015/2016-os tanévtől felmenő

Részletesebben

FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK

FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: fordítói szakirány Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali, levelező A szakért

Részletesebben

Nyelvvizsga követelmények

Nyelvvizsga követelmények Nyelvvizsgák beíratása az Idegennyelvi Szaknyelvoktató Központban A nyelvvizsga beíratás rendje 2016. augusztus 8-12. [1] Az oklevelek megszerzésének nyelvvizsga-követelményei Alapképzési szakok (BA) nyelvvizsga-követelményei

Részletesebben

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható

Részletesebben

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Edutus Főiskola SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.16. A szak alapadatai: SSC specialista * SSC specialist Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán elsőként 2006 őszén indult meg az igazságügyi igazgatási BA képzés. A képzés célja olyan igazgatási szakemberek

Részletesebben

1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki

1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki 1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható

Részletesebben

Mérnök informatikus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Mérnök informatikus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Mérnök informatikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: mérnök informatikus (Engineering Information Technology) 2. A mesterképzési szakon szerezhető

Részletesebben

PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: - Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: alap Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014.

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. 1. AZ ALAPSZAK MEGNEVEZÉSE: Gazdálkodási és menedzsment szak (Gazdaságtudományi képzési terület, üzleti képzési ág) 2. AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ

Részletesebben

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Tájékoztató Az oktatási és kulturális miniszter 24/2010. (V. 14.) OKM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról A

Részletesebben

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Közigazgatás-szervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Közigazgatás-szervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Közigazgatás-szervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon választható

Részletesebben

RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE

RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVE Érvényes: 2015/2016-os tanévtől A tanterv kidolgozását vezette: Dr. habil Kovács Gábor egyetemi docens

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Nemzetközi Gazdálkodás Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési

Részletesebben

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó gazdaság és gazdálkodás

Részletesebben

HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK

HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist-

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2015-2016

Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2015-2016 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2015-2016 A mintatanterv tárgyai két kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon

Részletesebben

Közigazgatás-szervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

Közigazgatás-szervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Közigazgatás-szervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon választható

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar Képzési idő: 4 félév

Részletesebben

SZTE Állam- és Jogtudományi Kar. A nemzetközi tanulmányok alapképzési (BA) szak képzési terve. 1. A végzettség megszerzésének alapfeltételei

SZTE Állam- és Jogtudományi Kar. A nemzetközi tanulmányok alapképzési (BA) szak képzési terve. 1. A végzettség megszerzésének alapfeltételei SZTE Állam- és Jogtudományi Kar A nemzetközi tanulmányok alapképzési (BA) szak képzési terve 1. A végzettség megszerzésének alapfeltételei 1.1 A nemzetközi kapcsolatok szakértő (BA) végzettség megszerzésének

Részletesebben

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 5. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST

Részletesebben

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K Szak megzése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megzése: Tagozat: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki 2. Az alapképzési

Részletesebben

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező

TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező Szak megnevezése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Tagozat: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező A tanegység Féléves Ajánlott Köv. előfeltétel

Részletesebben

PTE KTK MSC-TANTERV GAZDASÁGTAN GAZDASÁGTUDOMÁNYI KÉPZÉSI ÁG REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI RÉSZMUNKAIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS MESTERSZAK. Pécs, 2015.

PTE KTK MSC-TANTERV GAZDASÁGTAN GAZDASÁGTUDOMÁNYI KÉPZÉSI ÁG REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI RÉSZMUNKAIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS MESTERSZAK. Pécs, 2015. PTE KTK MSC-TANTERV GAZDASÁGTUDOMÁNYI KÉPZÉSI ÁG REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERSZAK RÉSZMUNKAIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS Pécs, 2015. Utolsó módosítás: 2015-01-14 1 Alapvető jellemzők A szak Képzési

Részletesebben

Pallasz Athéné Egyetem Gazdálkodási Kar. Vállalkozásfejlesztés mesterképzési szak

Pallasz Athéné Egyetem Gazdálkodási Kar. Vállalkozásfejlesztés mesterképzési szak Pallasz Athéné Egyetem Gazdálkodási Kar Vállalkozásfejlesztés mesterképzési szak Szolnok 2016 1 VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉS 1.Az indítandó mesterszak megnevezése: vállalkozásfejlesztés 2.Az oklevélben

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Kereskedelem és Marketing Tanszék

KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Kereskedelem és Marketing Tanszék KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Kereskedelem és Marketing Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK 1.

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK foglalkoztatáspolitika specializáció

Részletesebben

MESTERKÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK

MESTERKÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK MESTERKÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK EKE-AVK (Gyöngyösi Campus) Személyes megjelenést igénylő vizsgaformák szakmai készség és motiváció alapján (Í+Sz) EKE-BTK (Egri Campus) Képz. Munkarend forma (félév)

Részletesebben

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Részletesebben

KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR

KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR 6000 KECSKEMÉT, KASZAP U. 6-14. TEL.: 76/501-770 FAX: 76/483-282 A záróvizsga rendjéről - portfólió alapú, pedagógiai alkalmasság vizsga - 2. SZ. KIADÁS A HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: 2014. DECEMBER 1. HATÁLYOS:

Részletesebben

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment szakmérnök levelező szakirányú továbbképzés képzési- és kimeneti követelményei Budapest, 2012. Vállalkozásmenedzsment szakmérnök szakirányú

Részletesebben

Online marketing szakirányú továbbképzési szak

Online marketing szakirányú továbbképzési szak Edutus Főiskola Online marketing szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.16. A szak alapadatai: Online marketing Online Marketing Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus

Részletesebben

I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit %

I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit % A Pécsi Tudományegyetem Állam - és Jogtudományi Kar diplomás levelező tagozatán oktatott tantárgyak (tanegységek) kreditallokációja felsőbb szemeszteresek részére I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó

Részletesebben

Gazdaságtudományi Kar. Tanterv. MBA mesterszak. Levelező tagozat. Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől Bevezetés módja: azonnali

Gazdaságtudományi Kar. Tanterv. MBA mesterszak. Levelező tagozat. Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől Bevezetés módja: azonnali PANNON EGYETEM Gazdaságtudományi Kar MBA mesterszak Levelező tagozat Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől Bevezetés módja: azonnali Szakvezető: Dr. Török Ádám Dékán: Dr. Jancsik András Elfogadta: a Gazdaságtudományi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. 1. Az alapképzési szak megnevezése: Műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és

Részletesebben

Egyszeri kreditelismerés és ajánlott haladási terv JOGÁSZ szakon (Debrecen, szept. 5.)

Egyszeri kreditelismerés és ajánlott haladási terv JOGÁSZ szakon (Debrecen, szept. 5.) A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező szakán végzett, a 014-1-ös tanévben a DE ÁJK jogász szakára beiratkozott hallgatók számára A DE ÁJK-n a 10 szemeszteres képzési időben

Részletesebben

A tanulmányaikat 2015-ben megkezdett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

A tanulmányaikat 2015-ben megkezdett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) TANEGYSÉGLISTA (MA) A tanulmányaikat 2015-ben megkezdett hallgatóknak Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható

Részletesebben

Mesterképzési szakok. - tanári mesterképzési szak tovább

Mesterképzési szakok. - tanári mesterképzési szak tovább Mesterképzési szakok - alkalmazott nyelvészet adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - andragógia adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - nemzetközi tanulmányok adatlap mintatanterv:

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializáció: Kutatás- és projektmenedzsment Politikai elemző Társadalmi fejlődés és változásmenedzsment Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma

Részletesebben

NYME GEOINFORMATIKAI KAR ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET

NYME GEOINFORMATIKAI KAR ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET NYME GEOINFORMATIKAI KAR ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és

Részletesebben

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv /17 tanév

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv /17 tanév PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2016/17 tanév A mintatanterv tárgyai három kategóriába soroltak:

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV. érvényes a. 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK.

SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV. érvényes a. 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK. SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV érvényes a 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK Szakirányok Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirány Szolnok

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI FŐISKOLAI KÉPZÉS

TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI FŐISKOLAI KÉPZÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI FŐISKOLAI KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon 1996 őszén indult meg a társadalombiztosítási főiskolai képzés. A képzés célja olyan társadalombiztosítási szakemberek

Részletesebben

Föld, víz, levegő, élettér

Föld, víz, levegő, élettér DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR KÖRNYEZET- ÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK A környezetmérnöki MSc szak bemutatkozása Föld, víz, levegő, élettér DE DEBRECENI EGYETEM 15 Kar MK MŰSZAKI KAR A RÉGIÓ MŰSZAKI KÉPZŐHELYE

Részletesebben

2.4 A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma:

2.4 A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció TANEGYSÉGLISTA k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

Kereskedelem és marketing (kereskedelmi) felsőoktatási szakképzés

Kereskedelem és marketing (kereskedelmi) felsőoktatási szakképzés Edutus Főiskola Kereskedelem és marketing (kereskedelmi) felsőoktatási szakképzés Tanterv Lezárva.06.14. A szak alapadatai: Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés (Commerce and Marketing at

Részletesebben

A FIZIKUS mesterszakon beadandó DIPLOMAMUNKA készítés szabályai PTE TTK Fizikai Intézet

A FIZIKUS mesterszakon beadandó DIPLOMAMUNKA készítés szabályai PTE TTK Fizikai Intézet PTE TTK FIZIKAI INTÉZET DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉS SZABÁLYAI 2010. FEBRUÁR. 02. 1 A FIZIKUS mesterszakon beadandó DIPLOMAMUNKA készítés szabályai PTE TTK Fizikai Intézet A Fizikus MSc képzéshez kapcsolódó diplomamunka

Részletesebben