2014/2015 Szakmai program

Átírás

1 2014/2015 Szakmai program Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola

2 SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakmai képzésének rendszere Az építészet nem más, mint egy korszak akaratának a térbe való átültetése, amely él, változik és mindig új. (L. M. van der Rohe) Az intézmény a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 12. -a szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyammal rendelkezik. A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az érettségi végzettséghez kötött, magasépítő technikus szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A 2014/15-ös tanévben a 9. és 10. évfolyamon a szakképzési kerettantervek bevezetéséről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik a szakmai képzés, a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények figyelembe vételével, felmenő rendszerben. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 16. (1) értelmében a 2014/15-ös tanévben 11. és a 12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik az építészet szakmacsoportra, a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott magasépítő technikus szakmai és vizsgakövetelmények a figyelembe vételével, kifutó rendszerben. A 2/14. szakképző évfolyamon a képzés befejezése a fenti jogszabály előírásai alapján történik A Fenntartói döntésnek megfelelően a 2014/2015. tanévben 12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik a 17/2010. (XI. 25.) NFM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembe vételével, kifutó rendszerben. A szakképzés befejezésére nem a Schulek Frigyes Két tanítási Nyelvű építőipari Szakközépiskolában kerül sor. A tantárgyi követelményrendszer olyan tananyag egységekkel egészül ki, amelynek elsajátításával, teljesítésével lehetősége lesz végzett diákjainknak egy év beszámításával folytatni a szakképzést. Mindkét szakmacsoportban a technikus szakképző, 1/13. évfolyam tananyagtartalma is oktatásra kerül. Az érettségizett diákjaink így egy év alatt szerezhetnek technikus végzettséget. Feladatainkat a szakközépiskolai helyi tantervek alapján végezzük, melyekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják fenti céljainkat. A közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. 1 / 21

3 A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint iskolánkban a következő képzési típusokban folyik az oktatás: Nappali tagozat Építészet szakmacsoport: Kéttannyelvű (német-magyar) szakközépiskolai képzés: Kódszám:11 5 éves képzés (9-13. évfolyam) Szakközépiskolai képzés: Kódszám:12 4 éves képzés (9-12. évfolyam) Közlekedés (építő) szakmacsoport: Szakközépiskolai képzés: Kódszám:12 4 éves képzés (12. évfolyam) A négyéves képzés célja: A kerettantervi közismereti képzés célja a széles alapú általános műveltség megszerzése, az érettségire való felkészítés, amely lehetőséget nyújt továbbtanulásra, felsőfokú tanulmányokra, bármelyik magyarországi egyetemre, főiskolára. A négyéves képzés keretén belül nagy szerepet szánunk az építész és a közlekedés szakmacsoportokba tartozó OKJ-s szakmákra való előkészítést, a pályaválasztási döntés megalapozását, a megfelelő szakképesítés kiválasztását. Az építészet szakmacsoportban tanulók számara megteremtjük a feltételeket a sikeres emelt-, és középszintű érettségi vizsga teljesítéséhez építészeti és építési alapismeretek tantárgyból. Motiváljuk is tanulóinkat, hogy ezt a tantárgyat válasszák érettségi vizsgatárgyként. Elsődleges cél az általános műveltségi ismeretek magas szintű növelése, a természettudományos szemlélet kialakítása, mely lehetőséget ad a tanulók képességeinek kialakítására, a készségek fejlesztésére, a tanulói érdeklődés felkeltésére, a tehetség felkutatására, melynek során fejlődik a tanulók független gondolkodása, felelősségérzete, és különböző helyzetekben való döntési képessége. További cél az OKJ-ben szereplő szakképesítések megszerzésére való elméleti és gyakorlati felkészítés, a kapcsolódó tevékenységformák megismerése, a szakmai általános elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozása, a műszaki érdeklődés felkeltése, a szükséges alapkészségek fejlesztése. Fontos a gyengébb képességű, kevésbé tehetséges tanulók megfelelő pályaválasztásának biztosítása a szakmacsoporton belül, melyhez elsősorban az érdeklődés felkeltése, a műszaki kommunikáció eszközének a műszaki ábrázolás készségének a kifejlesztése, és szakképesítésekhez kapcsolódó tevékenységformák megismerése elengedhetetlen. 2 / 21

4 A szakmacsoportos alapozó ismeretek A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztás, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, az eszközök, berendezések szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Biztosítson lehetőséget a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó gyakorlataira. Segítse a tanulók egyéni életpályájuk reális megtervezését. Hívja fel a figyelmet a szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt. Mutassa be a szakma szépségeit, a környezet alakításában játszott szerepét. Adjon lehetőséget a tanulók képességeinek, szakmai tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapja iránt. Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges felelősségteljes magatartásra, alakítsa a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét. Mutassa be a tanulóknak az szakmában leggyakrabban használt anyagok tulajdonságait, azok felhasználási területeit. Követelmények, feladatok: fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, kreativitás, logikus gondolkodás, fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, rajzi készségeket, szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához, alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, fejlődjön a tanulók célirányos feladatmegoldó képessége, a számítási és rajzi, illetve számítástechnikai készsége, a tanulók használják helyesen a szakmai kommunikációban a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket, 3 / 21

5 a tanulókban alakuljon ki és fejlődjön szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, írásos és rajzi munkájukban törekedjenek az igényes külalakra, pontosságra, váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, alkalmazzák helyesen a rajzi jelöléseket, szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, alakuljon ki, és erősödjön a szakmacsoporthoz való kötődés, a tanulók szeressék, tiszteljék a természetet, tiszteljék annak értékeit, alakuljon ki felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás, a szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A szakmacsoportos alapozó gyakorlatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében tanultakat, fejlessze és formálja a műszaki szemléletet, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a speciális szakmai képzésre. A tantárgyrész tanításának célja, hogy bővítse és rendszerezze a természettudományi és szakmai tárgyak ismeretanyagát, fejlessze a tanulók építőipari és műszaki szemléletét, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakterület alapozó gyakorlataira. Ismertesse az építőiparban használt anyagok tulajdonságait és azok felhasználását, beépítési lehetőségeit. Bővítse a kiválasztott szakmacsoport elméleti és gyakorlati ismereteit Fejlessze a szakmai elméleti és gyakorlati készségeket, képességeket az érettségire való felkészülést. Adjon alkalmat a szakma szépségeinek megismerésére, és a környezettel való kapcsolatának fontosságára Mutasson rá a műszaki pályaválasztás és szakirányú továbbtanulás műszaki gyakorlatainak fontosságára, területeire az épített környezetben. Bizonyítsa be a tanulók számára az épített környezet gazdasági és környezeti jelentőségét, fejlődőképességét. Biztosítsa a lehetőséget a szakmai motiváció fejlesztésére, a minőségi munkavégzés fontosságaira, az igényességre. Neveljen a felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a pontos minőségi munkavégzés igényét. 4 / 21

6 Követelmények, feladatok: Fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyakhoz szükséges képességei (az ismeretszerző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás); Fejlődjön célirányos műszaki feladatmegoldó képességük, számítási rajzi, illetve számítástechnikai alkalmazási készségük. A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket. Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes az írásos, illetve rajzi munkájukban, törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra. Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának tiszteletére. Erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötödésük. A tanulók lássák meg a környezet, az építés, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást 5 / 21

7 Szakmai alapozás két tanítási nyelvű formában Iskolánk között az építési szakmacsoportban egyedülállóan két tannyelvű formában (német nyelven) is képzett magasépítő technikusokat. Az eltelt időszak meggyőzően igazolta, hogy a német nyelvű képzés iparágunkban sikeres, az érdeklődés iránta fokozott. Évente egy két tanítási nyelvű osztályt indítunk. A két tannyelvű képzés iskolánkban: A két tannyelvű képzés egy különleges képzési forma, melynek során a végzettek munkahelyi kommunikációja szempontjából legfontosabb szakmai tantárgyakat német nyelven tanítjuk. A tanórai magyarázatok, a számonkérés német nyelven folyik, anyanyelvi konzultációk és téma összefoglalások révén azonban megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a tanulók a szakmai fogalmakat magyar nyelven is elsajátítsák. A két tannyelvű képzés célja: Célunk olyan szakemberek képzése, akik megbízható szaktudásukon túl képesek arra, hogy leendő munkahelyükön (tervezőirodákban, építkezéseken) német nyelvű munkatársakkal megértsék egymást, képesek legyenek szóban és írásban a szakmai kommunikációra, a német nyelvű dokumentumok (tervdokumentációk, szabványok, tájékoztató anyagok, szakirodalom) értelmezésére. Ezen túlmenően célunk, hogy tanulóink ismerjék a német nyelvterületen alkalmazott korszerű építőanyagokat, szerkezeteket, technikákat. Az ilyenfajta szakmai tudással felkészült és ugyanakkor idegen nyelvet (szaknyelvet) beszélő szakemberekre az Európai Unióban a kereslet várhatóan fokozódik. A két tannyelvű szakmai oktatás alapelvei, fő törekvései: A szakmai oktató-nevelő munkánk során különös figyelmet fordítunk arra, hogy: tanulóink a szakmai területeken megismert jelenségek, folyamatok mögött meghúzódó törvényszerűségeket világosan lássák, ami nem jelenti egyúttal a tényszerű ismeretek elhanyagolását, a tanulók minél több szakmai gyakorlati tapasztalatot, élményt gyűjtsenek, alakuljon ki kapcsolat az ipar és a tanulók között, a tanulók kezdeményező kedve, kreativitása, műszaki és statikai érzéke kifejlődjön, a tanulók képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre életpályájuk során is. A két tannyelvű szakmai képzés felépítése: A tanulók erre a képzési formára hasonlóan a többi szakközépiskolai képzésre a 8. osztály elvégzése után jelentkezhetnek, illetve felvételizhetnek. Előzetes nyelvtudás nem követelmény, de megkönnyíti az előrehaladást. 6 / 21

8 Az oktatás egy előkészítő évfolyammal indul (9.), melynek során a tanulók kellő szintű német nyelvtudást szereznek. A szükséges nyelvi alapok megteremtése mellett néhány órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból szintfenntartó oktatás folyik. Nyelvtudásukról évvégi vizsgán adnak számot a tanulók. Megismerteti a tanulókkal a műszaki, ezen belül az építészeti pályát, a műszaki területeken előforduló anyagokat, azok megmunkálását, kifejleszti a műszaki pályákon elengedhetetlen térlátást, előkészít műszaki ábrázolások készítésére. A tanulók gyakorlati tapasztalatokat szereznek az anyagok, ezen belül főképp az építőanyagok tulajdonságairól, megtanulják azokat megmunkálni. A 13. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek a tanulók, német nyelvből is. Tanulóink többsége erre az időre már rendelkezik középfokú állami nyelvvizsgával is. Tanórán kívüli szakmai tevékenység: A kéttannyelvű szakmai oktatást segítő kapcsolataink: Iskolánk több, mint egy évtizede jó kapcsolatokat ápol a karintiai Obervellach iskolájával. A két tanítási nyelvű osztályokba járó diákok minden ősszel egy hetet töltenek itt. Jó a kapcsolatunk a karlsruhei (Németország) Heinrich Hübsch Építőipari Szakiskolával. Partneriskolánk tankönyvekkel is segíti iskolánkat, lehetőségünk van arra, hogy megismerjük a német építési és szakoktatási viszonyokat. A kéttannyelvű szakmai oktatás személyi és tárgyi feltételei: A kéttannyelvű oktatási forma komoly követelményeket támaszt a tanárral szemben is: szaktudásán túl megfelelő szinten kell beszélnie a célnyelvet, a szakmai nyelvet és a középiskolások neveléséhez kellő pedagógiai képességekkel kell rendelkeznie. A szakmai oktatással kapcsolatos igények megfogalmazása A világpiachoz és a technológiai fejlődéshez való felzárkózás, a gazdaság és az oktatás modernizálása hatással van a szakképzésre. Jelenünkben kiemelkedő fontosságú feladat az oktatás minőségi fejlesztése, valamint a szakképzés szerkezeti korszerűsítése. A piacgazdaság feltételei között a társadalom tagjai és közösségei, továbbá a gazdasági élet szereplői sorsuk alakulásáért együttes felelősséget viselnek. Ez a felelősség napjainkban egyre jelentősebbé válik, mivel a szakképzés a gazdasági társadalmi összefüggések között a munkaerőpiac befolyásolásának egyre fontosabb eleme lesz. A piacgazdaság kialakulása a szakképzéssel szemben is alapvetően új követelményeket fogalmaz meg. Alapvetően megváltoztak a munkaerővel szemben megfogalmazott igények, követelmények. Előtérbe került a szakmai tudás, az alkalmazkodóképesség, a vállalkozói készség. Egy korszerű, a piacgazdaság elvárásai szerint formálódó szakképzésnek a gazdaság igényeihez kell közelítenie, ezért stratégiai törekvés, hogy az iskola széles alapú, szakmacsoportos képzést biztosítson. 7 / 21

9 Alapvető cél, hogy rugalmas képzési formákat kell előnybe részesíteni, amelyek lehetővé teszik az egyén képességeinek, szükségleteinek megfelelő szakképzettség megszerzését, és esélyt nyújtanak a munkába állásra. A piacgazdaságban a munkaerő minőségével szemben új követelmények jelentkeznek. A foglalkoztatottaknak életpályájuk során akár többször is váltaniuk kell: foglalkozást, munkahelyet, szakmát, tevékenységi területet stb. Ez a folyamat az eddiginél jóval nagyobb arányban igényli a mobil, rugalmasan alkalmazkodó, valamint az önálló vállalkozásra és innovációra, a jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerőt. A minőségi követelmények előtérbe kerülésével megnő a munkafegyelem és minőség, a szakmai etika, a pontosság és a tisztaság szerepe a munkahelyeken. Az a korábbi helyzet melyben a foglalkoztatottak fizikai és szellemi képességei nagyrészt kihasználatlanok maradtak teljesen megváltozott, s átadta a helyét a meglévő képességek maximális kihasználásának. Újszerű elemként jelenik meg a foglalkoztatottak számára mind az állandó megújulási- és alkalmazkodási kényszer. A munkavállalók egyre inkább érzékelhetik, hogy az alkalmazkodás nemcsak a munkáltatók, hanem a saját érdekeiket is szolgálja. A tömegoktatás kialakulásának kezdeti időszakában élesen elvált az iskola és a szakképzés. Az oktatáspolitika napjainkban a gazdasághoz egyre szorosabban kapcsolódó, ugyanakkor az oktatási rendszerhez harmonikusan illeszkedő szakképzés kialakulását szorgalmazza. 8 / 21

10 EGYSÉGES KÖVETELMÉNYEK a szakmai tantárgyakhoz Érvényes az ÖSSZES szakmai tantárgyra: elméletre és gyakorlatokra egyaránt! Az alábbi követelmények egységesen MINDEN szakmai tantárgyra vonatkoznak. Az itt felsoroltakon kívül szem előtt tartani a tantárgyanként meghatározott, a tanár által elmondott követelményeket is. Felszerelés, követelmények nagy alakú, sima füzet ( zöld füzet ) minden órán! sorvezető célszerű lamináltatni a tartósság érdekében a füzetlapok keretezendők (tanár által elmondott módon) a tanórai jegyzetelés KÖTELEZŐ, elvárás: nyomtatott betűkkel, olvashatóan, áttekinthetően jegyzetelni. A füzetet, illetve a jegyzetelés módját, minőségét, színvonalát a tanár rendszeresen ellenőrizheti, értékelheti! a tantárgy jellegéhez igazodva továbbá színes ceruzák, tollak számológép rajzfelszerelés (egyenes vonalzó, 45 fokos és fokos háromszögvonalzó, körző) FONTOS: a rajzi munkák és egyéb NEM HÁZI FELADAT jellegű munkák elvégzésének fő színhelye a tanóra! A tanórai munka kizárólagos otthoni rajzolással, munkával nem váltható ki. Az értékelés, minősítés formái A tanuló munkáját osztályzattal minősítjük féléves és éves szakaszt lezáróan. Érdemjegy: A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi és szóbeli teljesítményeit rendszeresen ek adásával minősíti. Értékelés: Az osztályzatok közül a témazáró dolgozat jegyei dupla súlyozásúak, a naplóba piros színnel kerülnek bejegyzésre. A felelésre, füzetre, órai munkára adott osztályzat kék színű és egyszeres súlyozású. A zöld színű osztályzatok, - a fakultáció, szakkör jegyei - szintén egyszeres súlyozásúak. Osztályzat: Félévi és év végi osztályzat, amely a jelzett időszakok alatti tanulmányi előmenetelt minősíti. Számszerű minősítés: A hagyományos ötfokozatú skála alapján ekre és osztályzatokra vonatkozóan: 9 / 21

11 A tantárgyak, (résztantárgyak) esetében: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Kifutó rendszerben: A szakmacsoportos alapozó oktatás ismeretanyagának átadása résztantárgy keretében, különböző ban, több tanár közreműködésével folyik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyat félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük a következők szerint: A fenti minősítés a résztantárgyak minősítésének átlagából adódik, a matematika kerekítési szabálya szerint. A különböző iskolai dokumentumokban fel kell tüntetni a szakmacsoportos alapozó ismeretek résztantárgyait, azok szakmai programban meghatározott évi ait. Ezeket az iskolai dokumentumokban fel kell tüntetni (ellenőrző, törzslap, bizonyítvány). Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata félévkor és évvégén is elégtelen. Az év végi elégtelen osztályzat javítása a sikertelen résztantárgyból (résztantárgyakból) történő sikeres javítóvizsga letételével érhető el. 10 / 21

12 ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORT Szakmai alapozó óratervi tábla (kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályoké is) kifutó rendszerben tantárgyak 9. (10.an) évfolyam szeptember 1. a *-gal jelölt tantárgyak oktatása csoportbontásban történik 10. (11.an) évfolyam szeptember (12.an) évfolyam szeptember (13.an) évfolyam szeptember 1. éves heti éves heti éves heti éves heti Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó ismeretek Építőanyagok és vizsgálatok Épületszerkezetek és rajz Műszaki ábrázolás és szabadkézi rajz 36 1 Munka és környezetvédelem 36 1 Geodézia 36 1 Építőipari beruházási folyamat 36 1 Építésszervezés 64 2 Statika Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Építési anyagvizsgálatok* 48 1, ,33 Műszaki ábrázolás* 48 1,33 Műszaki informatika* 48 1, ,33 Építészeti rajz* 48 1, , ,33 Geodéziai gyakorlatok* 48 1,33 Épületszerkezetek építése* 48 1, , ,33 Oldal: 11 / 20

13 Szakmai követelménymodul XVI. ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT, 9. ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT Kerettantervre épülő szakmai órarendi tábla (felmenő rendszerben) évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam össz szeptember 1-től szeptember 1-től szeptember 1-tól 12 / évfolyam szeptember 1-től Összevont gyakorlat Tananyagegység heti össz heti össz heti össz heti össz megnevezése e gy össz e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság ,5 18 Építész technikusi közös tevékenység Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyártása Építőanyagok gyakorlat Építőipari műszaki alapismeretek Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolási gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka, és környezetvédelem ,5 18

14 A szakmai oktatás célja a évfolyamon Építészet szakmacsoport A szakmai képzés célja az építészet szakmacsoportban a sikeres szakmai érettségi vizsgára történő eredményes felkészítés mellett, hogy az Építészeti szakmacsoporton belül megalapozza az alábbi szakmák tananyagának elsajátítását: Magasépítő technikus Mélyépítő technikus Vízépítő technikus A évfolyamon teljesített tanulmányokról az 1. számú melléklet szerint kapnak a tanulók igazolást a 12. osztály befejezésével. A korábban kiiratkozók számára is igazolást állítunk ki az addig teljesített tanulmányokról. Az Építészeti és építési alapismeretek részletes érettségi vizsgakövetelményeit a Pedagógia Program tartalmazza. A befejező 2/14. szakképző osztályba történő beiratkozás feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele és az SZVK-ban előírt 160 órás összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Közlekedés (építő) szakmacsoport A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy az Közlekedési szakmacsoporton belül megalapozza az alábbi szakmák tananyagának elsajátítását: Hídépítő és-fenntartó technikus Útépítő és- fenntartó technikus Vasútépítő és- fenntartó technikus A évfolyamon teljesített tanulmányokról az 2. számú melléklet szerint kapnak a tanulók igazolást a 12. osztály befejezésével. A korábban kiiratkozók számára is igazolást állítunk ki az addig teljesített tanulmányokról. A közlekedés szakmacsoportban a közlekedés építő szakmai képzésben a tanulók nem tehetnek szakmai érettségi vizsgát. Oldal: 13 / 20

15 A szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyai, ai és tananyagelemei a közlekedés (építő) szakmacsoportra tantárgyak SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA Szakmacsoportos alapozó ismeretek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam tananyagelem tananyagelem tananyagelem éves heti éves heti éves heti éves heti Építési anyagok /1.1/ Talajmechanika és alapozás Építőipari eszközök és munkavédelem tananyagelem /3.1/ /3.3/ /1.1/ /2.1/ Statika és szilárdságtan /2.1/ /2.2/ Földméréstan /4.1/ /2.3/ Vasbetonszerkezetek /2.3/ Oldal: 14 / 20

16 A szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgyai, ai és tananyagelemei a közlekedés (építő) szakmacsoportra tantárgyak Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok * Építési anyagvizsgálatok * Műszaki ábrázolás évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam tananyagelem tananyagelem tananyagelem éves heti éves heti éves heti éves heti /1.2/ /3.1/ /3.2/ * Építési gyakorlatok /1.2/ * Talajmechanika és alapozás gyakorlat 248/1.1/ /2.1/ /3.2/ * Földméréstan gyakorlat Építőipari eszközök * gyakorlat /2.2/ A *-al jelölt tantárgyak oktatása csoportbontásban történik tananyagelem 248/2.1/ /2.2/ /4.2/ /2.4/ / 21

17 A számú Magasépítő technikus 2/14. évfolyam óraterve tantárgyak a *-gal jelölt gyakorlatok oktatása csoportbontásban történik a **-gal jelölt tantárgyak oktatása nyelvi bontásban folyik Óraszám (évi) (heti) MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS Elmélet Munkaügyi ismeretek 32 1 Szilárdságtan 96 3 Épületszerkezetek és rajz Építészettörténet, műemlékvédelem 64 2 Szakmai angol nyelv** 64 2 Szakmai német nyelv** 64 2 Vasbetonszerkezetek 96 3 Építésszervezés Gyakorlat Műszaki informatika* 96 3 Épületszerkezetek és rajz* 64 2 Építésszervezés gyakorlat* 96 3 Épületszerkezetek építése* Oldal: 16 / 20

18 Vizsgakövetelmények az Magasépítő technikus képesítéshez 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész: Műszaki alapismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat Laboratóriumi mérés elvégzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szabadkézi vázlat (30 perc) és egyszerű műszaki rajz készítése CAD programmal (60 perc) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat Munka- és környezetvédelem A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40 % 2. feladat 40 % 3. feladat 20 % 2. vizsgarész: Építőipari általános ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Statikailag határozott tartó belsőerő ábrái. Keresztmetszeti jellemzők számítása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Épület vagy építmény vízszintes és magassági pontjainak kitűzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Beruházás folyamata, résztvevői, kapcsolatuk, a kapcsolattartás módjai és vállalkozási ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30 % 2. feladat 35 % 3. feladat 35 % 17 / 21

19 3. vizsgarész: Magasépítéstan A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Súlyelemzés, egyszerű igénybevételnek kitett tartó ellenőrzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Épületszerkezetek, építéstechnológiák ismertetése, részben idegen nyelvi kommunikációval és építészettörténettel A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Terv, tervrészlet szerkesztése adott feltételek alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30 % 2. feladat 35 % 3. feladat 35 % 4. vizsgarész: Építéskivitelezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vasbeton szerkezetek ismertetése és keresztmetszet ellenőrzési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Építésszervezési feladatok, időterv, költségvetés készítés, anyagszükséglet számítás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Építőmesteri és szakipari munkák kivitelezése (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 150 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30 % 2. feladat 35 % 3. feladat 35 % A szakmai vizsga értékelése százalékosan: Az azonosító számú Magasépítő technikus megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: 30 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. 18 / 21

20 Vizsgakövetelmények az Magasépítő technikus képesítéshez A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Építőipari műszaki alapismeretek gyakorlat, írásbeli Építész technikusi közös tevékenység gyakorlat, írásbeli, szóbeli Magasépítési ismeretek írásbeli, szóbeli Építési technológiák és kivitelezésük gyakorlat, szóbeli Építőanyagok gyártása gyakorlat Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Záródolgozat A vizsgafeladat ismertetése: Családi lakóépület engedélyezési terve ( m 2 alapterülettel), kiegészítve egy alapozási- és födémtervvel (M=1: 50), 5 csomóponttal (alapozás, alépítményi szigetelés, födémterv, ereszcsomópont, lépcső (M=1:10). A terv elkészítése számítógéppel történik. Elkészíti az épület számítógépes költségvetési kiírását, és mennyiségszámítását. Egy kiválasztott építőanyag-ipari termék gyártásához szükséges építőanyag-ipari technológia (anyagok, építőiparigépek, tüzelőberendezések) munkaerő szükséglet meghatározása. A vizsgafeladat időtartama: 0 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Költségvetés készítés, anyagmennyiség meghatározás, térbeli, időbeli szervezés, kitűzés, anyagvizsgálat, munka és környezetvédelmi előírások A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy összetett feladatot old meg, terv alapján költségvetés kiírása, anyagmennyiség meghatározása, organizációs terv készítése. A feladathoz kapcsolódó kitűzési feladat, anyagvizsgálat és munka és környezetvédelmi előírások ismertetése. A vizsgafeladat időtartama: 240 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15 % C) A vizsgafeladat megnevezése: Prezentáció A vizsgafeladat ismertetése: Rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján termékismertető, termékbemutató készítése (számítógépes prezentáció) bemutatása A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 5 % 19 / 21