A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése"

Átírás

1 A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése Hazai tudománymetriai felmérés ( Tudománymetriai eszközök és adatok hasznosítása a hazai felsőoktatási intézményrendszer értékelésében, szerkezeti átalakításának előkészítésében és a gazdasági szférával való kapcsolatának fejlesztésében ) hiv.sz.: PRTA721/3/ rövidített verzió BUDAPEST, január , PetaByte Kft.

2 Vezetői összefoglaló... 3 Mellékletek... 4 Anyag és módszer... 5 Munkaszakaszok... 5 A vizsgált intézmények... 5 A kutatás módszerei... 7 Tárgykategóriák és tudományterületek Indexek és mutatók: H, G, E index A kutatás kimenete, az eredmények hasznosulása harmadik félnél Módszertani megjegyzések és korlátok A körtét az almával -probléma Publikációs és idézési ablak: az időbeli aggregáció következményei Mennyiségi, minőségi, abszolút és relatív mutatók Összefoglaló eredmények Intézményi H, G, E indexek Tudományterületi összevonások Társadalomtudományi intézményi H, G, E indexek Tudományok szerinti kibocsátási és idézési összehasonlítások Tudományok szerinti kibocsátási és idézési összehasonlítások kis kibocsátók Tudományok (H, G, E index) oszlopdiagramokban Kompetenciatérképek a időszak viszonylatában Nemzeti összehasonlításban Intézményen belüli struktúra Sugárdiagramok Összefoglalás

3 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum a Tudománymetriai felmérés (Tudománymetriai eszközök és adatok hasznosítása a hazai felsőoktatási intézményrendszer értékelésében, szerkezeti átalakításának előkészítésében és a gazdasági szférával való kapcsolatának fejlesztésében) a TÁMOP /K azonosító számú projekt keretében tárgyú, PRTA721/3/2012 hivatkozási számú kutatás-fejlesztési innovációs tevékenység tárgyban született megbízási szerződés teljesítésének keretében született. Elemzésünk a magyar felsőoktatás teljes szerkezeti átvilágítását tartalmazza a tudományos publikációs eredmények szempontjából vizsgálva. Kontrasztként feltüntettük a legnagyobb kibocsátó kutatóhelyek (köztük egyes összehasonlításokban az MTA) eredményeit, így a teljes magyar tudományos intézményhálózat és benne a felsőoktatási intézmények helye szemügyre vehető. Az elemzési eredményeket vizuálisan feldolgozott formában, a későbbiekben a Weben is, közzé fogjuk tenni, ez nyilvánosan elérhető lesz a honlapon (oszlopdiagramok, sugárdiagramok, kompetenciatérképek tudományterületi és intézményi bontásban, páronkénti összehasonlítást is lehetővé téve). A jelen összegző tanulmány a Megrendelő tulajdona. A kutatás eredményei reményeink szerint hatékonyan hozzájárulhatnak a felsőoktatási kormányzat felelős döntéseinek megalapozásához. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a tudománymetriai elemzések módszertana még nem tökéletes, és az adatok aggregálása során számos olyan probléma merülhet fel, mely bizonyos mértékig torzíthatja az intézmények valós teljesítményének képét. Tanulmányunkban és a mögötte álló kutatásban a PetaByte munkatársaira (Bálint Balázs, Pálmai Attila, Jurányi Zsolt), valamint külső informatikai (Dr. Gulyás László) illetve tudománymetriai szakértők (Dr. Soós Sándor) közreműködésére támaszkodtunk. Az adatatok letöltését, előfeldolgozását Molnár Bence végezte. Az elemzés vezető kutatói feladatát magam vállaltam. Budapest, január 16. Dr. Kampis György ügyvezető igazgató egyetemi tanár (ELTE)

4 Mellékletek Az alábbi elektronikus mellékletek teszik teljessé az elemzési adatokat. Ezek tartalmazzák az egyes bemutatások nyers adatait éppúgy, mint az eredeti nagy felbontású ábrákat. Ahol tehát a tanulmány ábrái esetleg nem kellően kivehetőek, lehetőség van az eredeti PDF file-okhoz fordulni. Összesítő adatok 42intezet_cikkek_szerzok_idézések_SCk Summary Summary_kicsik HU2Dim HU2Dim _kicsik Nyers adathalmaz az összes követő elemzés számára Összesített oszlopdiagramok (PDF) Kibocsátás és idézés 2Dimenziós összesítésben (PDF) Indexek H_index_all Országos összesítő ábra, intézményi összesített indexekkel + nyers adatok H indexek SC alapján PDF ábrák intézményenként + nyers adatok H indexek tudományonkénti ábrán PDF ábrák tudományonként + nyers adatok Tudományok_2D_abrakon 2D ábrák + nyers adatok H indexek tudományterületek alapján PDF ábrák intézetenként + nyers adatok H indexek a társadalomtudományban PDF ábrák intézetenként + nyers adatok Tudománytérképek Overlay könyvtár Sugárdiagramok Sugárdiagram PDF-ek Nemzeti és intézményen belüli összevetésben készült tudománytérképek (PDF-ek) Intézményi struktúrák (PDF-ek)

5 Anyag és módszer Adatforrásként a WOS ISI nemzetközi adatbázis teljes magyar kibocsátási anyagát hasznosítottuk, az Oktatási Hivatal/Felsőoktatási Tervezési Testület által megfogalmazott igényeknek megfelelően egyrészt az évtizedes trendet jelző viszonyítási alapként a es időszakra, másrészt a felsőoktatási intézményfejlesztési tervekben feltüntetett publikációs eredményességi adatok alátámasztásaként a es időszakra vetítve. Részletesebb elemzések a időszak publikációs ablakáról készültek. Ennek oka az, hogy a es időszak csak korlátozottan alkalmas a jelenlegi felsőoktatási intézmények tudományos teljesítményének vizsgálatára, hiszen a es évek elején lezajló felsőoktatási intézményi integrációs hullám alapvetően megváltoztatta a hazai intézményi szerkezet képét, és ez befolyásolta a publikációs adatok pontos válogatását is. A es időszak adatai ennek ellenére jól használható összehasonlítási alapként szolgálnak, a tízéves intervallum adatai jól ábrázolják a felsőoktatási intézmények publikációs trendjeit. A lekérdezés azon tudományos közlemények adatait foglalta magában, amelyek legalább egy magyar kutatási címmel rendelkeznek. A bemutatandó elemzés tárgyai a magyar kutatási intézmények, azon belül is a felsőoktatási intézmények. Jelen esetben intézménynek az tekinthető, ami a WOS ISI adatbázisának kutatási címeiből szerzői munkahelyként egyértelműen azonosítható. Munkaszakaszok Kutatásunk három munkaszakaszt ölelt fel. I. Munkaszakasz. Adatletölés, előfeldolgozás II. Munkaszakasz. Tisztítás és adatbázis építés III. Munkaszakasz. Elemzések elkészítése A vizsgált intézmények A vizsgált intézmények köre magában foglalja a legnagyobb hazai kibocsátókat, az összes állami egyetemet és főiskolát, valamint az állami feladatokat ellátó egyházi (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Károli Gáspár Református Főiskola), illetve kiemelt jelentőségű magán felsőoktatási intézményeket (Central European University, Kodolányi János Főiskola) ld. 1. táblázat. Az adatbázisban nulla előfordulással szereplő intézeteket az adatok híján tovább nem vizsgáltuk, és ugyanez igaz egyes intézetekre bizonyos vizsgált rész-szempontok (pl. a társadalomtudomány) vonatkozásában is. A hiány tehát nem létező adatot nem megvalósult teljesítménytjelöl.

6 Angol név Magyar név Rövidítés Research Instute for Animal Breeding and Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet ATK Nutrition Bay Zoltan Foundation for Applied Research Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány BAY Budapest Business School Budapesti Gazdasági Főiskola BGF Budapest Technical University Budapest Műszaki Egyetem BME Central European University Közép-Európai Egyetem CEU Collegium Budapest Collegium Budapest COLBUD Corvinus University Budapest Budapesti Corvinus Egyetem CORV Debrecen University Debreceni Egyetem DE College of Dunaújváros Dunaújvárosi Főiskola DF Egis Pharmaceuticals Egis Gyógyszergyár EGIS Eötvös József College Eötvös József Főiskola EJF Eszterházy Károly College Eszterházy Károly Főiskola EKF Eötvös Loránd University Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE University of Theatre and Film Arts Színház es Filmművészeti Egyetem FILM Heim Pál Children's Hospital Heim Pál Gyermekkórház HEIM University of Kaposvár Kaposvári Egyetem KAP Károli Gáspár University of the Reformed Church Károli Gáspár Református Egyetem KAROL Kecskemét College Kecskeméti Főiskola KF Kodolányi János University of Applied Sciences Kodolányi János Főiskola KODOL Károly Robert College Károly Róbert Főiskola KRF Liszt Academy of Music Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem LISZT Geological Institute of Hungary Magyar Földtani Intézet MAFI University of Miskolc Miskolci Egyetem ME Moholy-Nagy Unviersity of Art and Design Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOHOL Hungarian Academy of Science Magyar Tudományos Akadémia MTA Hungarian Natural History Museum Természettudományi Múzeum NATHIS College of Nyíregyháza Nyíregyházi Főiskola NYIR University of West Hungary Nyugat-Magyarországi Egyetem NYME Óbuda University Óbudai Egyetem OBUD National Health Insurance Fund Administration Országos Egészségpénztár OEP Hungary National Institute of Oncology Onkológiai Intézet ONK Pannon University Pannon Egyetem PANN Pázmány Peter University Pázmány Péter Egyetem PAZM National Institute of Psychiatry & Neurology Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet PSYNEU University of Pécs Pécsi Egyetem PTE Gedeon Richter Chemical Works Richter Gedeon Vegyészeti Gyár RICHT Semmelweis University of Medicine Semmelweis Orvostudományi Egyetem SOTE Széchenyi István University Széchenyi István Egyetem SZE Szent István University Szent István Egyetem SZIE College of Szolnok Szolnoki Főiskola SZOLN University of Szeged Szegedi Tudományegyetem SZTE Nulla előfordulással: Hungarian University of Fine Arts Magyar Képzőművészeti Egyetem MKE Hungarian Dance Academy Magyar Táncművészeti Főiskola MTF National University of Public Service Nemzeti Közszolgálati Egyetem NKE 1. táblázat. A vizsgált intézmények köre

7 Az évtizedes tudományos trendet érzékeltető es időszak vizsgálati köre nem terjedt ki azokra az intézményekre, melyek tudományos teljesítménye (publikációs aktivitása, idézettsége) nem tartozik a 27 legnagyobb kibocsátó közé. Fontos megjegyezni, hogy a es és a es időszak összehasonlítása majdnem teljesen azonos képet mutat. A kutatás módszerei A publikációs adatok alapján történő teljesítménymérésre rendszerint a két legközvetlenebb változót, (1) a nemzetközi referált folyóiratokban megjelent publikációk számát, valamint (2) az ezekre jutó hivatkozások mennyiségét használják. Az előbbi a tudomány kibocsátását, utóbbi pedig a hatását hivatott tükrözni. Az erre vonatkozó forrásadatok eredeti formájukban igen korlátozottan volnának csak alkalmasak elemzésre, következtetések levonására. Az adatok beszerzésén, előkészítésén, adatbázisba parsolásán (gépi értelmezésén) túlmenően az adatok tisztítására, normalizálására is szükség volt. Ez a kontextus ismerete alapján, nagyrészt kézi munkával, az egyes felsőoktatási intézmények különféle formában írt neveinek egységesítésével, az intézményi összevonások és átalakulások figyelembe vételével történt meg. I. Az intézményi szint, és a vizsgált időszakra vetített aggregált adatok használata egy olyan makrokontextust hoz létre, amely megmutatja egy adott intézmény összesített publikációs és idézési volumenét a vizsgált időszak alatt. Az aggregált adatok további finomítása révén ezután újabb lehetőségeket tártunk fel, ami lehetővé tette a tudományterületi alapú vizsgálatokat, valamint megnyitja a lehetőséget a jövőben esetleges regionális, sőt egyéni összehasonlítások felé is. A publikációs teljesítmény természetesen nem csupán mennyiségi szempontból értékelhető, a minőségi információt is nyújtó elemzések is fontosak. Az intézményi adatok első lépcsőben történő leválogatása után sor kerülhetett a nyers adatok további meta adatainak figyelembevételére, azaz a szerzők, kulcsszavak, forrásmegnevezések és legfontosabban a különféle tárgykategorizációk szűrőinek alkalmazására. Az országos, intézményi vagy kutatói teljesítmény vizsgálatának kézenfekvő kérdése a szakterületi besorolások felhasználásával a tudományos profil jellemzése. A kibocsátási portfólió felvázolása révén láthatóvá válik, hogy a tudomány szóban forgó szereplője mely területeken aktív, mely más szereplőkkel hasonlítható össze, illetve hogy a tudományos piac perspektívájából szemlélve milyenek a kapacitásai, mik az erősségei. Az ilyen típusú vizsgálat klasszikus metódusa az egyes publikációs tételek szakterületi besorolásából, esetünkben az ISI-ben nyilvántartott

8 tudományterületi kategorizációjából indul ki (az egyes tudományági kategóriák a weboldalon megtekinthetők). II. A kutatás második lépcsőjének célja azt volt, hogy meghatározza és jellemezze egy publikációs lista tételeinek gyakorisági megoszlását a szakterületi kategóriák között, ezáltal láthatóvá váljék az intézmények kutatási területekre bontott aktivitása. Az intézmények kutatási portfóliójának pontos leképezéséhez, az új tudománytérképezés (Science mapping) területéhez tartozó módszert használtuk, melynek alapjait Porter, Rafols, Leydesdorff és Meyer dolgozták ki. (Leydesdorff Rafols 2009; Rafols et al. 2009; Rafols Meyer 2010). A módszer részletesebb és informatívabb képet nyújt a kutatási portfólió szerkezetéről, mint a tudományterületi kategóriák feletti eloszlások, noha nyersanyagát nagyrészt ugyanaz a kategóriarendszer alkotja. A módszer előnye, hogy segítségével az intézményi kutatási portfólió egy ún. átfogó tudománytérkép ( global science map ) segítségével reprezentálható. A tudománytérkép a tudomány változó rendszerének megragadására kidolgozott eszköz, a gyakorlatban a szakterületek hálózatát jelenti, olyan gráfot, amelynek csomópontjai a tudományban azonosítható szakterületek, élei pedig az ezek között lévő szakmai vagy diszciplináris kapcsolatok. Amennyiben létezik ilyen él két szakterület között, úgy azok valamilyen mértékben rokon vagy egymást befolyásoló területek; az él erőssége ( súlya ) pedig a köztük lévő közelséget, vagyis a kapcsolat erősségét jellemzi. A tudománytérképek felhasználásával a kutatási profil az egyes tématerületek (tárgykategórák) gyakorisági eloszlásának a tudománytérkép csomópontjaira illesztésével jeleníthető meg. Az aktív területek hálózatban elfoglalt helye és relatív pozíciója arról is tájékoztat, hogy a kutatási profil mennyire diverzifikált, hiszen egészen más potenciál jellemzi a tudományos piacon azokat a szereplőket, amelyeknek a kibocsátása közeli, egymással rokon szakterületeken jelentős, illetve azokat, amelyek számos egymástól távoli területen egyaránt aktívak (ld. Soós Kampis, 2010). Elemzésünkben a vizsgált hazai intézmények (illetve publikációs teljesítményük) olyan szerkezeti diagnózisát adjuk meg, amely a fenti tudomány térképészeti módszerre épül. E szerkezeti diagramok egy előre adott globális tudománytérképen rajzolódnak ki, amelyhez egy nyilvánosan elérhető alaptérképet alkalmazunk. A kapott diagramok az egyes intézmények (egy évtizedet lefedő) publikációs teljesítményének szakterületi viszonyait ábrázolják. Az egyes szakterületeken így mért aktivitás számos mutatóval fejezhető ki. A normalizálásra amely az összehasonlíthatóság és értékelhetőség szempontjából alapvető két eltérő módszert

9 alkalmaztunk. A térképek egyik sorozatában a szakterületek mérete ezek intézményen belüli százalékos megoszlását jelzi: a százalékalap az intézményi publikációk összmennyisége, a térkép elemei a szakterület intézményi súlyát ragadják meg. (1. ábra) Egy második sorozatban az intézmény által egy-egy adott szakterületen közölt publikációk számát az adott területen megjelent összes hazai publikáció számára vetítettük, ilyen módon az arány az intézmény hazai súlyát jellemzi a szóban forgó szűkebb szakterületen (2. ábra). 1. ábra. Aktivitási tudománytérkép (az ELTE példáján bemutatva)

10 2. ábra. Erőforrástérkép (az ELTE példáján bemutatva) A kompetenciatérképezés módszere részletesen kifejtve Mivel az alkalmazott módszerek újszerűek, ezért itt részletesen is kifejtjük őket. A kutatási kompetenciák publikációs kibocsátáson alapuló térképezésének közelebbi célja a K+F szereplőinek olyan szerkezeti átvilágítása, amely lehetővé teszi (1) a kutatási profilok egységes és összemérhető strukturális kvantitatív jellemzését, ezen keresztül pedig (2) az intézmény elhelyezését a tudomány mindenkori (országos, nemzetközi stb.) piacán. A jellemzés egy szakmai (tudománymetriai) módszerekkel előállított referenciarendszeren, ún. tudománytérképen vagy alaptérképen alapszik. Az összehasonlítások alapját képező tudománytérkép (global map of science) nemzetközi citációs adatbázisok teljes tartalmának feldolgozásából származik, és a szakterületek mindenkori kapcsolatrendszerét kódolja (a szakterületekké aggregált folyóiratok hivatkozásainak feltérképezése alapján), vagyis a mindenkor nemzetközi tudományrendszert ( tudománypiacot ) ábrázolja. Formálisan a tudománytérkép

11 (esetünkben) szakterületeket kódoló tárgykategóriák súlyozott kapcsolati hálózata, ahol két kategória kapcsolatának erőssége a közösen idézett kategóriák számának függvénye. A térkép és a hátterében álló citációs adatbázis segítségével modellezhető a vizsgált intézmények kutatási profilja, amennyiben az intézmény profilját az adatbázisban indexelt publikációi alapján vizsgáljuk. Az intézményi profil elhelyezhető a tudomány térképén, amely által azonosíthatóvá válnak az intézményi kompetenciák, az intézményi profilok szakterületi összetételének hasonlóságai és különbségei, illetőleg a művelt területek strukturális (hálózati) viszonyain keresztül (pl. távolság), a profil jellege (diverzifikáltság/specializáció stb.). Összegezve: a bibliometriai kompetenciatérképezés a vizsgált egység (kutató, intézmény, régió, esetünkben intézmény) publikációs kibocsátásának, ún. publikációs aktivitásának elemzésén alapul. A módszer a hagyományosnak mondható kvantitatív mérőszámok alkalmazását kombinálja az intézmény profiljának szerkezeti mélyelemzésével. A kompetenciatérképezéshez a korábbi TexTrend keretrendszerben (http://www.textrend.org) implementált, ún. science overlay map technikát és ún. alaptérkép-rendszert alkalmaztuk. Az elemzés az alábbi lépésekből áll: (1) Meghatározzuk a kompetenciatérképezés alapjául szolgáló globális tudománytérképet, az ún. alaptérképet (2007-es 221; ill 2009-es 244 tárgykategóriát tartalmazó térkép; átfogó, ill. társadalomtudományi térkép). Az alaptérkép az ajánlattevő eszközkészletében rekonstruált tudománymetriai (tudománytérképezési) eszköz (forrása a fentiekben említett publikus WoS-alapú adatstruktúra: ). (2) A vizsgált hazai K+F intézmények mindegyikére vonatkozóan az ISI WoS adathalmazból előállítjuk annak szakterületi összetételét, a publikációk tárgykategóriák közti eloszlását (kutatási profil). (3) A kutatási profilt integráljuk az alaptérképpel intézményenként, azaz elkészítjük az egyes intézmények kompetenciatérképét. (4) Az elemzés eredménye a térképek vizualizációja és összehasonlítása. Az alkalmazás keretében a mintabeli intézmények mindegyikéről kéttípusú globális (minden szakterülettel számoló) kompetenciatérkép készül, mind időaggregált, mind pedig idősoros (dinamikus) változatban; a globális térképek mellett elkészítetjük a társadalomtudományra szűkített időaggregált kompetenciatérképeket is. Részletesen: (1) A mintabeli intézmények ún. erőforrástérképe. Ebben a kompetenciamodellben szakterületek térképen ábrázolt súlya az intézmény részesedése az adott szakterület országos kibocsátásából. A modellek az intézményi kutatási szerkezet mellett a tudomány hazai piacán elfoglalt relatív pozíciót teszik elemezhetővé.

12 (2) A mintabeli intézmények ún. aktivitástérképe. Ebben a modellben a szakterületek térképen ábrázolt súlya a szakterület részesedése az intézmény profiljából (összkibocsátásából). (3) Mind az erőforrás-, mind pedig az aktivitástérképek a időszakra aggregálva, illetve a nagy intézmények esetében tízéves ( ) összehasonításban is elkészülnek. (4) Az ISI WoS SCI, SSCI és A&HCI, rendre természet-, társadalom és bölcsészettudományi adatbázisát fedő globális tudománytérképek alkalmazása mellett elkészül a részletes társadalomtudományi kompetenciák térképe is minden esetben (amely az SSCI és A&HCI részterületeit fedi). A strukturális trendelemzésnek kiemelten kezelt részcélja, hogy eszközt biztosítson a szerkezeti, kvalitatív trendek számszerűsítéséhez, egy-egy informatív mutatóba való sűrítéséhez. A kompetenciatérképek fő előnye a hagyományos szakterületi profilelemzésekkel szemben (amelyek az egyszerű szakterületi összetételre alapulnak), hogy az aktív szakterületek száma és súlya mellett azoknak az alaptérkép jellemezte relatív pozícióját, távolságát is közvetíti. A térképek alapján elvégezhető pl. az ún. diverzitás-indexek kalkulációja, amelyek a publikációs portfolió diverzifikáltságát a művelt területek távolságával is jellemzik. A mintabeli intézményekre elkészülő profilanalízis további hasznosítási lehetősége az összemérhető intézménycsoportok profil-alapú meghatározása. A bibliometriai teljesítménymérésen alapuló összehasonlítások, rangsorok gyakorta tárgyalt kritériuma az összemérhető vizsgálati egységek problematikája. A felsőoktatási intézmények összevetésénél alapvető a szakterületi különbségek okozta torzítások korrekciója, amely a hasonló profilú, tudománymetriailag összemérhető intézményi csoportok meghatározását teszi szükségessé. A térképek alapján elkészíthető a vizsgált intézmények profil-alapú tipológiája. A tipológia a szakterületi profilok páronkénti hasonlóságára építhető, és abból klaszterezés útján előállítható. Figyelembe véve, hogy a természettudomány relatív mennyiségi túlsúlya a klaszterezés során elnyomja a társadalomtudományi részprofil hasonlóságait, két tipológia javasolható (1) a teljes publikációs portfolió (SCI + SSCI + A&HCI), illetve a társadalomtudományi portfolió alapján (SSCI + A&HCI). A kutatás eredményeinek ismertetése során a tudományok két fő területe, a műszakiés természettudományok, illetve a humán tudományok két külön tudománytérképen lettek ábrázolva. Az intézmények publikációs teljesítményének vizuális megjelenítése a leírt tudománytérkép segítségével, valamint oszlopdiagramok formájában történt. A diagramos megjelenítéshez felhasznált adatok táblázatos formában is mellékelve lettek az egyes intézményi portfóliókhoz.

13 Az intézményi aggregációs szint mellett elkészült egy tudományterület/tudományág alapú összehasonlítás is. Ennek lényege, hogy megmutassa, hogy egy bizonyos tudományterületen/tudományágon belül melyik hazai intézmény számít a legsikeresebb kibocsátónak. A tudományterület/tudományág szintű összehasonlítás oszlopdiagram formájában, illetve a kapcsolódó adatokkal együtt fog rendelkezésre állni. A WOS ISI tárgykategóriái (SC) alkalmasak arra is, hogy segítségükkel az egyes intézmények aktivitását és idézettségét az intézmények belső viszonyaira lebontva is elemezzük (a tudománytérképek csak az erőforrás megoszlást mutatják, de azt országos, nem pedig intézményen belüli összehasonlításban). A kutatás során elkészült a vizsgált intézmények sugár-diagramja, ahol az egyes tárgyterületek a tudománytérképek kategóriái szerinti nagyobb tudományterületekbe vannak szervezve, és egy kör kerületén helyezkednek el (3. ábra). A középpontból kiinduló sugarak az aktivitást, valamint az idézettséget együttesen mutatják be az intézmény által művelt legfontosabb tárgyterületekre, mégpedig úgy, hogy a sugarak hossza a megfelelő értékekkel arányos. Ezek a diagramok azt állapítják meg, hogy mennyire eredményesek azon területek, amelyeket az adott intézmény a leginkább művel, vagyis amelyekre a kutatási (illetve ennek egy fontos aspektusaként, a publikációs) erőforrásait összpontosítja.

14 3. ábra. Intézményi sugárdiagram publikációs (szürke) és idézési (fekete) adatokkal (az ELTE példáján) Tárgykategóriák és tudományterületek A bemutatott elemzésekben a publikációk (illetve az idézések) és az egyes kutatási területek viszonyával is foglalkozunk. Ennek elemzésére, vagyis az egyes kutatási területek sikerességének, publikációs eredményességének és az idézésekben megjelenő hatásának a vizsgálatára a WoS ISI tárgykategóriái (SC, subject categories ) kínálkoztak. A WoS ISI adatbázis minden egyes publikációhoz egy vagy több ilyen tárgykategóriát rendel, amelyeket majdnem kivétel nélkül maguk a szerzők illetve a közlő folyóiratok határozzák meg. Ezért a tárgykategóriák a közlemények megbízható besorolásának alapjául szolgálhatnak. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a többszörösség miatt a tárgykategóriánkénti közlemény- és idézésszámok együttes összege általában nem egyezik meg a teljes közlemény- illetve idézésszámmal.) Az így nyert felbontás ugyanakkor túl részletes is: a tudománypolitika és finanszírozás, valamint az intézményi (ön)értékelés számára is fontos ezek mellett a

15 makroszkopikus vagy madártávlati kép is, amit a tárgyterületekből aggregált változók, az ezeket magasabb egységbe foglaló tudományterületek segítségével nyerünk. Az alábbiakban megadjuk a felhasznált tudományterületek listáját. Agri Sci Biomed Sci Business & MGT Chemistry Clinical Med Cognitive Sci. Computer Sci. Ecol Sci Econ. Polit. & Geography Engineering Env Sci & Tech Geosciences Health & Social Issues Infectious Diseases Matls Sci Physics Psychology Social Studies A fenti területek a tudománytérképek összevont kategóriáit képviselik, modern tudománymetriai elemzésekben nemzetközileg használatosak. A Magyarországon használatos osztályozásokra a következő módon fordíthatók: Macro- Disciplines Biomed Sci SC Ortelius 2 Ortelius 1 IMMUNOLOGY MEDICINE, RESEARCH & EXPERIMENTAL MEDICAL LABORATORY TECHNOLOGY ONCOLOGY 3.1. Elméleti orvostudományok 3.1. Elméleti orvostudományok 3.5. Multidiszciplináris orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok BIOCHEMISTRY & MOLECULAR BIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok CELL BIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok INFECTIOUS DISEASES 3.5. Multidiszciplináris orvostudományok 3. Orvostudományok MULTIDISCIPLINARY 3.5. Multidiszciplináris SCIENCES orvostudományok 3. Orvostudományok VIROLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok MICROBIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok BIOTECHNOLOGY & APPLIED MICROBIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok GENETICS & HEREDITY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok PATHOLOGY 3.5. Multidiszciplináris orvostudományok 3. Orvostudományok PHARMACOLOGY & PHARMACY 3.4. Gyógyszertudományok 3. Orvostudományok

16 TRANSPLANTATION 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok ALLERGY 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok VETERINARY SCIENCES 4.2. Állatorvosi tudományok 4. Agrártudományok GASTROENTEROLOGY & 3.2. Klinikai HEPATOLOGY orvostudományok 3. Orvostudományok PARASITOLOGY 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok TROPICAL MEDICINE 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok DERMATOLOGY 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok UROLOGY & 3.2. Klinikai NEPHROLOGY orvostudományok 3. Orvostudományok RHEUMATOLOGY 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok Reproductive Sci Clinical Med REPRODUCTIVE BIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok DEVELOPMENTAL BIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ANATOMY & MORPHOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok OBSTETRICS & GYNECOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ANDROLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok MICROSCOPY 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 1. Természettudományok OPHTHALMOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok SURGERY PERIPHERAL VASCULAR DISEASE CARDIAC & CARDIOVASCULAR SYSTEMS SPORT SCIENCES CRITICAL CARE MEDICINE ORTHOPEDICS HEMATOLOGY RESPIRATORY SYSTEM PHYSIOLOGY 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok ENGINEERING, BIOMEDICAL 3.2. Klinikai 3. Orvostudományok

17 RADIOLOGY, NUCLEAR MEDICINE & MEDICAL IMAGING EMERGENCY MEDICINE REHABILITATION MATERIALS SCIENCE, BIOMATERIALS ANESTHESIOLOGY DENTISTRY, ORAL SURGERY & MEDICINE orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.5. Multidiszciplináris orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3.2. Klinikai orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok 3. Orvostudományok Health Sci PUBLIC, ENVIRONMENTAL & OCCUPATIONAL HEALTH HEALTH POLICY & SERVICES HEALTH CARE SCIENCES & SERVICES 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok MEDICINE, GENERAL & INTERNAL 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok NURSING 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok GERONTOLOGY 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok GERIATRICS & GERONTOLOGY 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok SUBSTANCE ABUSE 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok PEDIATRICS 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok EDUCATION, SCIENTIFIC DISCIPLINES 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok NUTRITION & DIETETICS 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok INTEGRATIVE & COMPLEMENTARY MEDICINE 3.3. Egészségtudományok 3. Orvostudományok Ecol Sci ECOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok BIODIVERSITY CONSERVATION 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ZOOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok EVOLUTIONARY BIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok BIOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ORNITHOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ENTOMOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok ANTHROPOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok Env Sci & Tech ENVIRONMENTAL SCIENCES 1.6. Környezettudományok 1. Természettudományok WATER RESOURCES 1.6. Környezettudományok 1. Természettudományok LIMNOLOGY 1.6. Környezettudományok 1. Természettudományok ENGINEERING, Multidiszciplináris ENVIRONMENTAL műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok MARINE & FRESHWATER 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok

18 BIOLOGY OCEANOGRAPHY 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 1. Természettudományok METEOROLOGY & ATMOSPHERIC SCIENCES 1.4. Földtudományok 1. Természettudományok FISHERIES 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 1. Természettudományok AGRICULTURAL 2.9. Agrár műszaki ENGINEERING tudományok 2. Műszaki tudományok TOXICOLOGY 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok ENGINEERING, OCEAN Multidiszciplináris műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok Agri Sci Geosciences AGRICULTURE, MULTIDISCIPLINARY 4.6. Multidiszciplináris agrártudományok 4. Agrártudományok FOOD SCIENCE & TECHNOLOGY 4.4. Élelmiszertudományok 4. Agrártudományok CHEMISTRY, APPLIED 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok AGRONOMY 4.6. Multidiszciplináris agrártudományok 4. Agrártudományok PLANT SCIENCES 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok HORTICULTURE 4.1. Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4. Agrártudományok SOIL SCIENCE 4.6. Multidiszciplináris agrártudományok 4. Agrártudományok FORESTRY 4.5. Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 4. Agrártudományok AGRICULTURE, DAIRY & 4.3. Állattenyésztési ANIMAL SCIENCE tudományok 4. Agrártudományok MYCOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok MATERIALS SCIENCE, 2.4. Anyagtudományok és PAPER & WOOD technológiák 2. Műszaki tudományok MATERIALS SCIENCE, 2.4. Anyagtudományok és TEXTILES technológiák 2. Műszaki tudományok GEOSCIENCES, MULTIDISCIPLINARY 1.4. Földtudományok 1. Természettudományok GEOLOGY 1.4. Földtudományok 1. Természettudományok GEOCHEMISTRY & GEOPHYSICS 1.4. Földtudományok 1. Természettudományok GEOGRAPHY, PHYSICAL 1.4. Földtudományok 1. Természettudományok PALEONTOLOGY 1.5. Biológiai tudományok 1. Természettudományok MINERALOGY 1.4. Földtudományok 1. Természettudományok ENGINEERING, PETROLEUM REMOTE SENSING IMAGING SCIENCE & PHOTOGRAPHIC TECHNOLOGY 2.7. Vegyészmérnöki tudományok Multidiszciplináris műszaki tudományok 2.2. Villamosmérnöki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ARCHAEOLOGY 6.1. Történelemtudományok 6. Bölcsészettudományok

19 Chemistry Physics Mtls Sci CHEMISTRY, MULTIDISCIPLINARY 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok CHEMISTRY, ORGANIC 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok CHEMISTRY, INORGANIC & NUCLEAR 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok CHEMISTRY, MEDICINAL 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok BIOCHEMICAL RESEARCH METHODS 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok BIOPHYSICS 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 1. Természettudományok CHEMISTRY, ANALYTICAL 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok CRYSTALLOGRAPHY 1.3. Kémiai tudományok 1. Természettudományok PHYSICS, ATOMIC, MOLECULAR & CHEMICAL 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok PHYSICS, MULTIDISCIPLINARY 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok PHYSICS, PARTICLES & FIELDS 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok PHYSICS, NUCLEAR 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok NUCLEAR SCIENCE & TECHNOLOGY 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok INSTRUMENTS & INSTRUMENTATION 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok PHYSICS, 1.1. Matematika- és MATHEMATICAL számítástudományok 1. Természettudományok SPECTROSCOPY Multidiszciplináris műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok PHYSICS, FLUIDS & PLASMAS 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok OPTICS 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok MINING & MINERAL PROCESSING 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 1. Természettudományok ASTRONOMY & ASTROPHYSICS 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok MATERIALS SCIENCE, 2.4. Anyagtudományok és MULTIDISCIPLINARY technológiák 2. Műszaki tudományok PHYSICS, APPLIED 2.4. Anyagtudományok és technológiák 2. Műszaki tudományok PHYSICS, CONDENSED 2.4. Anyagtudományok és MATTER technológiák 2. Műszaki tudományok NANOSCIENCE & 2.4. Anyagtudományok és NANOTECHNOLOGY technológiák 2. Műszaki tudományok METALLURGY & 2.4. Anyagtudományok és METALLURGICAL ENGINEERING technológiák 2. Műszaki tudományok MATERIALS SCIENCE, 2.4. Anyagtudományok és COATINGS & FILMS technológiák 2. Műszaki tudományok CHEMISTRY, PHYSICAL 2.4. Anyagtudományok és technológiák 2. Műszaki tudományok ELECTROCHEMISTRY 2.4. Anyagtudományok és technológiák 2. Műszaki tudományok MATERIALS SCIENCE, 2.4. Anyagtudományok és 2. Műszaki tudományok

20 CERAMICS POLYMER SCIENCE technológiák 2.4. Anyagtudományok és technológiák 2. Műszaki tudományok Engr Sci MECHANICS 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ENGINEERING, MECHANICAL 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok THERMODYNAMICS 1.2. Fizikai tudományok 1. Természettudományok ENGINEERING, MULTIDISCIPLINARY ENGINEERING, CHEMICAL ENERGY & FUELS MATHEMATICS, APPLIED Multidiszciplináris műszaki tudományok 2.7. Vegyészmérnöki tudományok 2.7. Vegyészmérnöki tudományok Multidiszciplináris műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ENGINEERING, AEROSPACE 2.6. Közlekedéstudományok 2. Műszaki tudományok MATERIALS SCIENCE, CHARACTERIZATION & TESTING ACOUSTICS 2.4. Anyagtudományok és technológiák Multidiszciplináris műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ENGINEERING, MARINE 2.6. Közlekedéstudományok 2. Műszaki tudományok Civil Engr TRANSPORTATION 2.6. Közlekedéstudományok 2. Műszaki tudományok TRANSPORTATION SCIENCE & TECHNOLOGY 2.6. Közlekedéstudományok 2. Műszaki tudományok ENGINEERING, CIVIL Multidiszciplináris műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ERGONOMICS Multidiszciplináris műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok CONSTRUCTION & BUILDING TECHNOLOGY MATERIALS SCIENCE, COMPOSITES 2.1. Építőmérnöki tudományok 2.4. Anyagtudományok és technológiák 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ENGINEERING, GEOLOGICAL 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok Computer Sci COMPUTER SCIENCE, HARDWARE & ARCHITECTURE COMPUTER SCIENCE, THEORY & METHODS ENGINEERING, ELECTRICAL & ELECTRONIC COMPUTER SCIENCE, SOFTWARE ENGINEERING COMPUTER SCIENCE, INFORMATION SYSTEMS COMPUTER SCIENCE, ARTIFICIAL INTELLIGENCE 2.8. Informatikai tudományok 1.1. Matematika- és számítástudományok 2.2. Villamosmérnöki tudományok 2.8. Informatikai tudományok 2.8. Informatikai tudományok 1.1. Matematika- és számítástudományok 2. Műszaki tudományok 1. Természettudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 1. Természettudományok

21 TELECOMMUNICATIONS INFORMATION SCIENCE & LIBRARY SCIENCE AUTOMATION & CONTROL SYSTEMS ROBOTICS COMPUTER SCIENCE, CYBERNETICS 2.8. Informatikai tudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 2.8. Informatikai tudományok 2.8. Informatikai tudományok 2.8. Informatikai tudományok 2. Műszaki tudományok 5. Társadalomtudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok Math, Interdisciplinary MATHEMATICS, INTERDISCIPLINARY APPLICATIONS STATISTICS & PROBABILITY MATHEMATICAL & COMPUTATIONAL BIOLOGY SOCIAL SCIENCES, MATHEMATICAL METHODS MEDICAL INFORMATICS COMPUTER SCIENCE, INTERDISCIPLINARY APPLICATIONS PSYCHOLOGY, MATHEMATICAL 1.1. Matematika- és számítástudományok 1.1. Matematika- és számítástudományok 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 3.5. Multidiszciplináris orvostudományok 1.1. Matematika- és számítástudományok 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 1. Természettudományok 1. Természettudományok 1. Természettudományok 5. Társadalomtudományok 3. Orvostudományok 1. Természettudományok 1. Természettudományok Industrial Engineering/Man agement sciences MANAGEMENT BUSINESS OPERATIONS RESEARCH & MANAGEMENT SCIENCE 5.1. Gazdálkodás- és szervezéstudományok 5.2. Közgazdaságtudományok 5.1. Gazdálkodás- és szervezéstudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok ENGINEERING, INDUSTRIAL 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok ENGINEERING, MANUFACTURING 2. Műszaki tudományok 2. Műszaki tudományok MATHEMATICS INDUSTRIAL RELATIONS & LABOR 1.1. Matematika- és számítástudományok 5.1. Gazdálkodás- és szervezéstudományok 1. Természettudományok 5. Társadalomtudományok Cognitive Sciences PSYCHOLOGY PSYCHOLOGY, EXPERIMENTAL PSYCHOLOGY, BIOLOGICAL BEHAVIORAL SCIENCES 6.6. Pszichológiai tudományok 6.6. Pszichológiai tudományok 6.6. Pszichológiai tudományok 6.6. Pszichológiai tudományok 6. Bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok

22 3.1. Elméleti NEUROSCIENCES 3. Orvostudományok orvostudományok PSYCHOLOGY, 6.6. Pszichológiai MULTIDISCIPLINARY 6. Bölcsészettudományok tudományok 3.2. Klinikai PSYCHIATRY 3. Orvostudományok orvostudományok 3.2. Klinikai PSYCHOLOGY, CLINICAL 3. Orvostudományok orvostudományok LINGUISTICS 6.3. Nyelvtudományok 6. Bölcsészettudományok 3.2. Klinikai NEUROIMAGING 3. Orvostudományok orvostudományok LANGUAGE & LINGUISTICS 6.3. Nyelvtudományok 6. Bölcsészettudományok 3.2. Klinikai CLINICAL NEUROLOGY 3. Orvostudományok orvostudományok OTORHINOLARYNGOLOG 3.2. Klinikai Y 3. Orvostudományok orvostudományok MUSIC 7.6. Zeneművészet 7. Művészetek 6. Bölcsészettudományok PSYCHOLOGY, 6.6. Pszichológiai PSYCHOANALYSIS tudományok Soc/Psych & Rltd FAMILY STUDIES 5.4. Szociológiai 5. tudományok Társadalomtudományok PSYCHOLOGY, SOCIAL 5.4. Szociológiai 5. tudományok Társadalomtudományok SOCIAL WORK 5.4. Szociológiai 5. tudományok Társadalomtudományok SOCIOLOGY 5.4. Szociológiai 5. tudományok Társadalomtudományok SOCIAL SCIENCES, INTERDISCIPLINARY 5.4. Szociológiai tudományok 5. Társadalomtudományok PSYCHOLOGY, 6.6. Pszichológiai DEVELOPMENTAL tudományok 6. Bölcsészettudományok WOMEN'S STUDIES 5.4. Szociológiai 5. tudományok Társadalomtudományok PSYCHOLOGY, APPLIED Multidiszciplináris bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok PSYCHOLOGY, Multidiszciplináris EDUCATIONAL bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok CRIMINOLOGY & PENOLOGY 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok RELIGION 6.9. Vallástudományok 6. Bölcsészettudományok EDUCATION & 5.7. Multidiszciplináris 5. EDUCATIONAL RESEARCH társadalomtudományok Társadalomtudományok DEMOGRAPHY 5.3. Állam- és 5. jogtudományok Társadalomtudományok COMMUNICATION Média- és 6. Bölcsészettudományok kommunikációs tudományok ETHNIC STUDIES 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok LAW 5.3. Állam- és Társadalomtudományok

23 FILM, RADIO, TELEVISION EDUCATION, SPECIAL jogtudományok Média- és kommunikációs tudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok Társadalomtudományok 6. Bölcsészettudományok 5. Társadalomtudományok Policy Sci Ethical & Social Issues Literature & Arts PLANNING & DEVELOPMENT ENVIRONMENTAL STUDIES URBAN STUDIES ECONOMICS GEOGRAPHY AGRICULTURAL ECONOMICS & POLICY AREA STUDIES POLITICAL SCIENCE INTERNATIONAL RELATIONS BUSINESS, FINANCE PUBLIC ADMINISTRATION 5.1. Gazdálkodás- és szervezéstudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.2. Közgazdaságtudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.2. Közgazdaságtudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.5. Politikatudományok 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5.2. Közgazdaságtudományok 5.3. Állam- és jogtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok HISTORY OF SOCIAL SCIENCES 6.1. Történelemtudományok 6. Bölcsészettudományok HISTORY 6.1. Történelemtudományok 6. Bölcsészettudományok ARCHITECTURE 7.1. Építőművészet 7. Művészetek MEDICAL ETHICS Multidiszciplináris bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok ETHICS 6.4. Filozófiai tudományok 6. Bölcsészettudományok SOCIAL SCIENCES, BIOMEDICAL 5.7. Multidiszciplináris társadalomtudományok 5. Társadalomtudományok SOCIAL ISSUES 5.7. Multidiszciplináris 5. társadalomtudományok Társadalomtudományok MEDICINE, LEGAL 5.7. Multidiszciplináris 5. társadalomtudományok Társadalomtudományok PHILOSOPHY 6.4. Filozófiai tudományok 6. Bölcsészettudományok HISTORY & PHILOSOPHY OF SCIENCE 6.4. Filozófiai tudományok 6. Bölcsészettudományok LITERATURE, BRITISH ISLES 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok THEATER 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok LITERARY THEORY & CRITICISM 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok LITERARY REVIEWS 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok

24 HUMANITIES, Multidiszciplináris MULTIDISCIPLINARY bölcsészettudományok 6. Bölcsészettudományok LITERATURE, ROMANCE 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok 6.8. Művészeti és MEDIEVAL & RENAISSANCE STUDIES művelődéstörténeti tudományok 6. Bölcsészettudományok LITERATURE 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok LITERATURE, AFRICAN, AUSTRALIAN, CANADIAN 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok ASIAN STUDIES 6.7. Néprajz és kulturális antropológiai tudományok 6. Bölcsészettudományok LITERATURE, AMERICAN 6.2. Irodalomtudományok 6. Bölcsészettudományok ART 7. Művészetek 7. Művészetek DANCE 7. Művészetek 7. Művészetek LITERATURE, GERMAN, DUTCH, SCANDINAVIAN 7. Művészetek 7. Művészetek FOLKLORE 7. Művészetek 7. Művészetek CLASSICS 7. Művészetek 7. Művészetek POETRY 7. Művészetek 7. Művészetek Indexek és mutatók: H, G, E index Az oszlop- és sugárdiagramok egy csoportja a közvetlenül értelmezhető adatokkal (intézményi illetve tudományterületi kibocsátási és idézési értékekkel) dolgozik. Ugyanakkor elemzéseink kvantitatívabb csoportját adják az intézményi és tudományterületi ill. tárgykategória szintű indexek. Ezek körében elsősorban a H index terjedt el, mint legegyszerűbb szemléletes kvantitatív index. Egy entitás (személy, csoport vagy intézmény) H indexe h, ha h darab olyan publikációja van, hogy mindegyikre külön-külön legalább h alkalommal hivatkoztak. Ez a h érték szemléletesen egyébként a publikációk idézési rangeloszlása és egy 45 fokos egyenes metszéspontja. Közismert ugyanakkor, hogy a H index nem veszi figyelembe azt, ha a szóban forgó h publikáció az ún. h mag egy-egy elemére h-nál több hivatkozás érkezik (más szóval a h-magra több, mint h 2 ). Ezért a H index mellett gyakran egy másik mennyiséget, a G indexet is szokás tekinteni: Egy entitás (személy, csoport vagy intézmény) G indexe g, ha g darab olyan publikációja van, hogy rájuk együttesen g 2 alkalommal hivatkoztak. A G index értéke általában nagyobb a H indexnél ez elsősorban geometriai értelmezésben válik azonnal világossá. Ugyanakkor, mivel másféle információt hordoz, egy önálló, független indexnek tekinthető. Az E index egy másik megoldást nyújt a H indexben figyelembe nem vett többlet hivatkozások kezelésére: e 2 értéke a h-magban szereplő publikációknak a h érték fölötti hivatkozásainak összege. (Ismét a geometriai értelmezésben válik ennek jelentése egyből világossá.).

25 A H, G, E indexeket minden esetben együtt számoljuk és az oszlopdiagramokban közösen H index szerinti rangsorrendben ábrázoljuk. A fenti indexek geometriai értelmezését nyújtja az alábbi ábra. A kutatás kimenete, az eredmények hasznosulása harmadik félnél A kutatás fő kimenetei a specifikált tanulmányok, bemutatások és elemzési adatvalamint ábrasokaságok, melyek az alábbiakban kerülnek közlésre. Az eredményeket az ajánlattételi felhívásban meghatározott részletes elemző tanulmány (vezetői összefoglaló, áttekintő elemzés, ajánlásgyűjtemény, probléma térkép), valamint az ugyanott specifikált, 20 diából álló prezentáció bemutatása mellett, ezen túlmenően, a weben közzétett elemzési eredmények, a kutatás során keletkezett ábrák nyilvános közzététele fogja jelenteni (ezek oszlopdiagramok, sugárdiagramok, kompetenciatérképek tudományterületi és intézményi bontásban, páronkénti összehasonlítást is lehetővé téve). Az összegző tanulmány Megrendelő tulajdona.

26 A fent említett eredmények nyilvános (a oldalon történő) közzététele révén ezek a korábbi hasonló eredményeinknek megfelelően széles körben ismert és reményeink szerint hivatkozott források lesznek. Az interneten való hozzáférés révén az oktatási ágazat, a felsőoktatási intézmények, és közvetett módon a hallgatók is fogják tudni hasznosítani az eredményeket. Az említett hungarianscience.org oldal már ismertté vált ilyen információk megbízható forrásaként. Azt reméljük, hogy ezek az új eredmények, mivel Magyarországon úttörő jellegűek, hozzájárulhatnak az általános értékelési kultúra fejlődéséhez, az intézményi és kutatói önismerethez, és a hallgatói választás alapjaihoz.

27 Módszertani megjegyzések és korlátok A körtét az almával -probléma A felsőoktatási kutatási intézmények bibliometriai összehasonlítása során mindenképpen tekintetbe kell vennünk, hogy az egyetemek és kutatóintézeti aggregátumok legnagyobb része a tudomány és technológia számos különböző területén aktív, vagyis az intézményen belül multidiszciplináris profillal rendelkezik. Alapvető tudománymetriai tény ugyanakkor, hogy az egyes tudományterületekre eltérő kibocsátási és hivatkozási idézési szokások (idézési intenzitás) jellemzően eltérnek: közismert pl., hogy matematikai publikációkban igen csekély a hivatkozások átlagos száma (és részben emiatt, az abszolút számokban mért idézési intenzitás is), míg az orvosi és élettudományok számos területén ugyanez általában igen magas. Fontos megjegyezni, hogy ezek a különbségek nem merülnek ki a társadalom-, bölcsészet- és természettudományok gyakori szembeállításában: pl. a molekuláris biológia citációs intenzitása egy átlagos cikkre vonatkoztatva jellemzően nagyjából háromszorosa a fizikában mérhetőnek (a kibocsátás oldalán ugyancsak jelentősek a különbségek.) Ezért az alapkimutatások, amelyek az intézményeket csupán azok összesített kibocsátása és átlagos idézetszáma alapján vetik össze, abszolút értékek révén, csupán tájékoztató jellegűek és nem tekintendők értékmérő rangsoroknak. Ezek az aggregációk ugyanis elfedik az intézmények kibocsátásának potenciálisan különböző szakterületi összetételét, az intézmények teljesítménye ilyen módon a szakterületi normákhoz való viszonyok (és nem egymás abszolút mutatói) alapján hasonlítható össze. Az összesített mennyiségi mutatók mellett ezért nélkülözhetetlen volt a tudományos teljesítmény szerkezeti elemzése, amely a jelen dokumentum egyik célkitűzése. A tanulmányban az intézmények összehasonlíthatóságának biztosításához és a fenti hátrányok kiküszöböléséhez három, szakmailag megalapozott módszert alkalmaztunk: 1. Az intézmények alapvető kibocsátási és hatásmutatóit szakterületi bontásban ábrázoljuk azok szakterületenkénti összehasonlításával együtt. 2. A kibocsátás arányai alapján klaszterezve az intézmények olyan csoportosítását kíséreljük meg, amely azonosítja a hasonló profilú kibocsátókat. Ezeken a csoportokon belül a szakterületi összetétel hasonlósága miatt az aggregált (abszolút) mutatók nagyobb biztonsággal használhatók összehasonlításra. 3. Az abszolút szakterületi értékeket ebben a tanulmányban az országos szakterületi részesedés és átlag fogalmai révén relatív mutatókká alakítjuk,

28 amelyek így (intézményekre) aggregált formában is alkalmasak az intézmények széleskörű összehasonlítására.

29 Publikációs és idézési ablak: az időbeli aggregáció következményei A hatásmérést (vagy minőségi dimenziót) is célzó bibliometriai összehasonlításoknak a szakterületi különbségek mellett további fontos tényezője az ún. publikációs és idézési ablakok egymással összefüggő megválasztása. A citációk számlálásakor, ha az összehasonlítás a cél, azonos korú, praktikusan (1) azonos évben közzétett publikációkat vagy (2) különböző évben született közlemények esetében ugyanakkora időtávot (ún. rögzített idézési ablakot) célszerű alapul venni. Az elv mindkét esetben ugyanaz: mivel az idézetszám nyilvánvaló függvénye a publikáció éve óta eltelt időnek (hosszabb idő alatt több citáció begyűjtésére van lehetőség és fordítva), a minőség mérésében ezt a tényezőt is kontrollálni szükséges, ezért a közleményeket azonos idő alatt kifejtett hatásuk szerint ideális összemérni. A tanulmányban elemzett időszak bibliometriában egyénként szokásos módon tíz ( ), valamint öt évet fog át ( ), ez a vizsgált minta vonatkozásában azt jelenti, hogy a publikációs ablakot egyrészt a 2001-től 2010-ig, másrészt a től 2011-ig megjelent WoS-közlemények alkotják. A hatást lényegében ugyanebben az időszakban tekintjük, közelebbről az adott publikációs ablakban megjelent közleményeknek az adatkinyerés időpontjáig felhalmozódott citációtömegét használjuk fel. Ez a módszer az ún. változó idézési ablak módszere, amennyiben a 2007-es publikációkra a letöltés t időpontjából (évszámából) adódóan t-2007, a friss, 2011-es közleményekre ugyanakkor csupán t-2011 a hatásvizsgálat időtartama. Ennek a ténynek fontos következményei vannak a kimutatások értelmezésére nézve. (1) A publikációk és idézések intézményenkénti aggregációja (ill. ezek aránya) megfelelő alap az összehasonlításhoz abban az értelemben, hogy azonos publikációs és hivatkozási ablakban méri a hatást (vagyis az egyidejű publikációk citáció számát minden intézmény esetén azonos időkeret mellett tartalmazza). Az alkalmazott összesítés ugyanakkor elfedi a publikációk és idézések időbeli eloszlását, azaz nem tükrözi például, hogy az adott citációszám mekkora része jut az időszak elején közölt, ill. a frissebb közleményekre. Emiatt azonos összesített impakt-mutató (pl. átlagos idézetszám) mellett előfordulhat (legalábbis hipotetikusan), hogy akár azonos összes publikáció- és idézettömeg mellett is, két intézmény megegyező korú, szakterületileg hasonló publikációi mégis eltérő idézettségűek (hatásúak) legyenek. Ez a jelenség ismét aláhúzza, hogy az összesített hatásmutatókat tartalmazó vizsgálatok csak a szerkezeti elemzéssel együtt értelmezhetők biztonsággal. (2) Az összesítések egy további torzító tényezője még rögzített citációs ablak mellett is kifejti hatását, ez pedig ismét a szakterületek eltéréseire vezethető vissza. Az egyes szakterületek változatos kommunikációs viselkedése abban is megnyilvánul, hogy különböző és sokszor belsőleg jellemző ütemben halmozzák fel az idézeteket, érik el maximális idézettségüket, ami a hatás indikátoraként szolgál. Ideális esetben ezért szakterületenként különböző, rögzített hivatkozási ablak volna javasolható, az ilyen vizsgálatokhoz azonban többnyire nem állnak rendelkezésre a megfelelő paraméterek.

30 A szempont gyakorlati jelentősége jelen céljainkhoz mérten abban áll, hogy rámutat a profil-alapú összehasonlítások már többször hangsúlyozott jelentőségére: a hasonló szakterületi szerkezetben publikáló intézmények összemérése során kevésbé áll fenn a veszély, hogy egyikük amiatt mutatkozik idézettebbnek, mert gyorsabb tudományok szerepelnek a repertoárjában, és ezért ugyanannyi idő alatt több citációt halmozott fel. Mennyiségi, minőségi, abszolút és relatív mutatók Az értékelő bibliometria két hagyományos dimenziója a (1) kibocsátás produktivitás, illetve (2) a hatás mérése, amelyeket rendre a mennyiség és a minőség mutatószámaiként szokás értékelni. Az alkalmazott mérőszámok köre különösen a hatásmérés terén változatos: a kapcsolódó módszertani nehézségekből adódóan ez a legtöbbet kutatatott és vitatott vetület. Ebben a tanulmányban két, széles körben használt alapmutatót, az átlagos (egy közleményre jutó) idézetszámot (citation per publication, cpp), valamint a klasszikus, Hirsch-féle H-indexet, illetve annak kevésbé közismert kiegészítő mutatóit (E-index, G-index) alkalmazzuk. Utóbbiakat fentebb definiáltuk. Az eredmények helyes értelmezéséhez alapvető ugyanakkor, hogy rögzítsük a felsorolt instrumentumok viselkedésének néhány vonását, beleértve korlátaikat, illetve a hozzájuk kapcsolódó közkeletű félreértéseket. (1) Átlagos citációszám (cpp). Az egy dokumentumra vetített idézetszám a hatás legáltalánosabban használt indikátora. Tetszőleges közleményhalmazra definiálható, a mi esetünkben intézmények teljes, illetve szakterületenkénti kibocsátásának eredményességét jellemzi. A cpp relatív, a kibocsátás méretére normalizált mutató, elvileg tehát a különböző méretű intézmények összehasonlítására is alkalmas. A gyakorlatban azonban a) tapasztalati összefüggés látszik kibontakozni a kibocsátás mérete és a cpp értékei között: a nagyobb kibocsátókat ez a mutató is valamelyest előnyben részesíti. Másrészt b) az idézetek jellemző, erősen egyenlőtlen, ferde eloszlása miatt az átlagos értéket vagyis a cpp-t a kiugró hatású közlemények torzítják, felfelé srófolják. Ez a hatás különösen erős lehet csekély publikációszám, vagyis a kis kibocsátók esetén, másrészt ettől még az átlagok statisztikailag összehasonlíthatók maradnak. A mérettel összefüggő problémák mellett a mutató másik fontos vonása a szakterületfüggőség: a területek eltérő idézetsűrűsége az átlagos értékeik között is szisztematikus különbségeket eredményez. (2) H-index, E-index, G-index. A H-index viselkedése az indikátor bevezetése óta folyamatos vizsgálat tárgya. A konstrukció szintén tetszőleges közleményhalmazra vonatkoztatható (klasszikusan egyéni szerzőkre dolgozták ki, de intézményekre, folyóiratokra stb. egyaránt alkalmazható). Az elemzések egyik alaptanulsága, hogy a várakozással ellentétben a Hirsch-index nem nevezhető tisztán hatás- (minőség-) mérő eszköznek. Mivel mindenkori értékének alapvető korlátja a vizsgált publikációk mennyisége, a nyers H-index egyszerre jellemzi a kibocsátást és a hatást. Ebbéli

31 vonásának egyik következménye, hogy erősen méretfüggő. A cpp-hez hasonlóan értéke egyben szakterületfüggő is, ami akkor releváns, ha az alapjául szolgáló közleményhalmaz szakterületi összetétele inhomogén. Az E-index ún. kiegészítő indikátorként használatos, amennyiben az idézetek eloszlásának olyan vonásaira érzékeny, amelyekre a H-index nem szándékkal, de bizonyos esetekben méltánytalanul. Ennek megfelelően az E-index ( excess citations ) azokat az idézéseket számolja össze, amelyeket a H-index értékéhez hozzájáruló publikációk a H-értéken felül kaptak (így nagyobb súllyal veszi figyelembe a magas idézettségű közleményeket). A G-index a fenti H E párost igyekszik ötvözni, amennyiben értéke a H-indexéhez hozzáadja legidézettebb publikációk citációs rátájának hatását (értéke azonos vagy magasabb a H-indexénél). A G-index ezzel a módosítással ugyanakkor elveszíteni látszik a H-index kiegyensúlyozó stratégiáját, ami a kis számú, de sokat idézett közlemények felértékelő hatását hivatott ellensúlyozni. Más szóval, míg a H-index inkább az egyenletes minőségre, addig a G-index jobbára a kiemelkedő teljesítményekre reagál pozitívan. A fenti minőségértékelő eszközöknek az intézményi teljesítmény elemzésében, ill. az összehasonlításokban való felhasználása jól látható módon kapcsolódik a jelen módszertani leírás első szakaszában leírt kérdéskörhöz (l. körtét az almával - probléma). Mivel a felsőoktatási kutatási intézmények eltérő méretűek és összetett szakterületi profillal rendelkeznek, a mutatóknak mind a méret-, mind pedig szakterületfüggősége körültekintő alkalmazásra int. A méretfüggőség ellensúlyozásaképpen a különböző méretű intézményeket két, belsőleg összemérhető csoportra osztva jellemezzük ( nagy kibocsátók, kis kibocsátók ). A szakterületfüggőség kezelésére lehetséges módszer az ún. területre normalizált mutatók képzése, amely a megfigyelt szakterületi értékeket (mean observed citation rate, MOCR) a jellemzően a világtermés alapján előállított várható szakterületi értékekre (mean [field] expected citation rate, MECR [FECR]) relativizálja. A tanulmányban alkalmazott nagyfelbontású tudományrendszer, a WoS Subject Category -alapú besorolások esetében azonban a) nem érhető el az éves sztenderdek listája szemben az alacsony felbontású és átfedés mentes, szintén a WoS-hoz alkalmazott ESI rendszerrel, másrészt b) ezeknek az adatbázis alapján való előállítása rendkívül költséges és erőforrás-igényes művelet. Ezért a nemzetközi normákra való relativizálás helyett az összemérhetőséget két másik, fent említett módszerre alapozzuk: (1) a tudományterületek és ágak szerinti intézményi összehasonlításokra, ill. (2) a profil-alapú csoportok létrehozására, amely megmutatja a hasonló kibocsátási szerkezetű, így jobban összemérhető intézményeket.

32 Összefoglaló eredmények A időszak átfogó hazai összefoglalását a 4.1. ábra nyújtja. 4.1 ábra. Hazai kibocsátás (publikációk száma) és idézési hatékonyság (az MTA -val).

33 A időszak átfogó hazai összefoglalását a 4.2. ábra nyújtja. 4.2 ábra. Hazai kibocsátás (publikációk száma) és idézési hatékonyság (az MTA nélkül). Fönt: összes

34 adat. Lent: a kis kibocsátók kinagyítva. Szembeötlő a két vizsgált időszakra vetített adatok grafikus ábrázolása közötti hasonlóság, jobban mondva egyezés: mind a es időszak, mind a es időszak ábráit vizsgálva látható, hogy a néhány vezető kibocsátó (a hagyományos kutatóegyetemek: SOTE, DE, ELTE, SZTE) uralja az idézési spektrumot is. Általában véve is, azt látjuk, hogy a méret egyben minőséget jelent: a nagyobb kibocsátók (legalábbis is az itt bemutatott minőségi mutatók tekintetében) általában eredményesebbek. A es időszak tekintetében ezek (azaz évi ) publikáció mellett közleményenként átlagban 7-8 idézésre számíthatnak a közlemények megjelenése utáni néhány évben. A középmezőnyt csupán 2 egyetem alkotja, az univerzális PTE és a mérnöki profilú BME, utóbbi azonban figyelembe véve a mérnöki publikációk sajátosságait, az e területen általában csökkent idézési hajlandóságot mégis az élmezőnyhöz sorolható. Itt 3000 körüli közleményt átlagban 6 friss idézés jellemez. A kisebb kibocsátók (N kb. 1000) közül, az idézések terén relatíve igen eredményes a PANN, amelynek e mutatói jobbak a közepes kibocsátó PTE-énél is. Módszertani szempontból az alsó régió felelősséggel nem hasonlítható a nagy és közepes kibocsátók világához. (A PAZM es EJF például olyan kis kibocsátás mellett éri el jó idézési mutatóit, hogy ebben a tartományban a véletlen vagy a nem szisztematikus, nem elemezhető hatások felerősödnek.) Ugyanakkor a kis kibocsátókat kinagyítva, egymáson belül összehasonlítva mégis megállapítható, hogy egy markáns kör, méghozzá az intézményi méretektől függetlenül, relatíve erős (bár a kutatóegyetemekhez képest mégis gyenge) idézési mutatókkal rendelkezik: ide tartozik a CORV, CEU, NYME, KAP, ME, EKF és KF. Az ábrán az alkalmazott nagyítás ellenére alig kivehető többi kibocsátó nagyjából azonos (N = 100) és igen csekély publikációs kibocsátási aktivitás mellett nagyon szerény, és azon belül igen szélesen szórt mértékben kap idézéseket (0 és 2 között). Ugyanezeket az adatokat egy más ábrázolásban is érdemes megtekintenünk (5.1., illetve 5.2. ábra). Látható, hogy a legnagyobb kibocsátók szűk körét leszámítva a skálázott (az ábrázolhatóság érdekében itt egy önkényes választott alkalmas tényezővel, 5-tel osztott) idézési mutatók messze elmaradnak a kibocsátási adatoktól. Ez újra a fenti ábrák már felismert tanulságára utal, hogy a hazai intézményeknél az idézési sikeresség a méret függvénye is, nemcsak abban a nyilvánvaló értelemben, hogy a nagyobb kibocsátók által írt több cikket többen idézik (akkor a két görbe együtt futna), hanem ezen messze túlmenően, a cikkenkénti idézettség tekintetében is (ezért a publikációs görbe metszi az idézésit, azon a ponton, ahol az idézések

35 elmaradnak a publikációk száma alapján vártaktól a várakozást az adatok túlnyomó többségét szolgáltató nagy kibocsátók teljesítménye alapján megfogalmazva). Könnyű észrevenni, hogy a felsőoktatási intézmények publikációs teljesítménye (publikációk száma és idézési hatékonysága) gyakorlatilag megegyezik, mindkét vizsgált időszakban, az egyetlen eltérést a CEU és a CORV sorrendjének felcserélődése jelenti, de ez könnyen adódhat abból a tényből, hogy Budapesti Corvinus Egyetem végleges kari struktúrája 2003 után alakult ki, így a es adatok torzíthatnak.

36 5.1 ábra. Publikációk és idézések a kibocsátás erősorrendjében (az MTA-val együtt)

37 5.2 ábra. Publikációk és idézések a kibocsátás erősorrendjében, a kis kibocsátók kinagyításával. Mindezek alapján már azt sejthetjük, hogy igen eltérő értékeket kapunk akkor is, ha az egyes intézmények sikeres publikációinak számát hasonlítjuk össze más szóval, ha

38 azt kérdezzük, hány olyan publikációja van az adott intézménynek a vizsgált időszakban, amit valóban sokszor idéznek. Elképzelhető lenne ezek furcsa eloszlása, például az eddig bemutatott adatok alapján nem kizárható, hogy a nagy intézmények sok közepes, míg a kicsik néhány kiváló publikáció alapján érik el a saját mutatóikat. Ennek azonban ellene vall az idézési görbe meredek esése. A H index éppen azt méri, hány olyan publikáció született, amit a többinél jobban idéznek, még akkor is, ha a méreteket figyelembe vesszük: N publikáció esetén mindegyikre legalább N idézetet keresve. Valóban, a 6.1 és 6.2 ábrák szerint a kibocsátás erősorrendje és a publikációkra eső idézés sorrendje (melyeket eddig vizsgáltunk) lényegében egybeesik a H index és derivatívumainak rangsorrendjével: az MTA-t is tartalmazó két ábrán ez MTA, SOTE, DE, ELTE, PTE, BME, etc. Váratlan az eddigiekhez képest csupán a középmezőnyben az ONK, NATHIS, PSYNEU, azaz egy-egy szűk spektrumú kis kibocsátó kutatóhely helyezése, és a felsőoktatási intézmények közül a CEU-é. Ezek az összesített mutatók tekintetében mindannyian a kevéssé sikeresek közé tartoznak, és ahogy a CEU esetén már láttuk, nemcsak a kibocsátásban, hanem az egy publikációra jutó idézések átlagos számát tekintve is. Hogy mégis relatíve magas H (G,E) indexekkel rendelkeznek, azt jelenti, hogy a belső eloszlás igen egyenetlen: az intézmény összes idézéseit (mely valamennyi publikáció fölött oszlik el) jórészt a valóban kiváló publikációk viszonylag szűk köre gyűjti be, amelyek a H indexben megjelennek (pl. a CEU H-indexe 20 körüli, azaz legalább 20 cikkére legalább 20-szor hivatkoztak, míg az összes CEU-s publikáció bázisára vetítve ez a szám már csak 2,5-3 között van. (Ezzel szemben az SZTE és ELTE kb. 60-as H indexe azaz 60 olyan cikk, hogy mindegyikre legalább 60 idézés jutott 4000 körüli publikáció közül kerül ki. Ebből egy sajátos, intuitív minőségi mutató képezhető, a H/N, mely a CEU esetén nagyjából 20/500 = 0.04, míg az ELTE-re 60/4000 = A 6.2-es ábrán az MTA és a SOTE oszlopdiagramjai között megjelenő címzés nélküli oszlopdiagram a vizsgált intézményeken kívüli magyar kibocsátók egyesített adatait tartalmazza, melyek összesen legalább olyan jelentősek, mint a legjelentősebb kibocsátó, az MTA. Azaz az MTA és a nagy kutatóegyetemek mellett a kisebb intézmények kibocsátása is jelentős és nélkülözhetetlen.

39 6.1. ábra. H, G és E indexek a vizsgált intézményekre a es időszak tekintetében.

40 6.2. ábra. H, G és E indexek a vizsgált intézményekre a időszak tekintetében. E tisztán minőségi jellemző tekintetében a rangsor lényegében megegyezik a mennyiségi mutatók rangsoraival, ami arra utal, a jobb minőség egyenletesen oszlik el a mennyiségileg sikeres intézményekben.

41 Intézményi H, G, E indexek Az alábbiakban megkezdjük az intézményi struktúra felbontását, belső jellemzését, elsőként a fent bemutatott H-index alapú jellemzés segítségével, de most már nem országos összevonásban, hanem egy-egy intézményen belül az egyes eltérő területek külön kezelésével. Ezt három formában tesszük meg: (i) az adatbázis tárgykategóriái (az úgynevezett SC-k) segítségével (ii) a tudományterületi bontásban itt egy-egy tudományterület az SC-k egyegy összetartozó csoportját jelenti (iii) a természet- és társadalomtudományok külön kezelésével. A (iii) ponthoz megjegyezzük, hogy ismert módon a természet- és társadalomtudományoknak eltérő a kiterjedése, más-mások a publikációs és idézési szokásai, nyelv- és kultúrafüggők a hagyományai (pl. egyes társadalomtudományok csak a nemzeti nyelven relevánsak). E sajátosságok együttes következményeként a társadalomtudományokat a természettudományok az együttes anyagban leárnyékolják : a természettudományi anyag az összes vizsgált intézményben annyival nagyobb a másiknál, mind kibocsátás- mind idézés oldalon, hogy a teljes anyagban utóbbi meg sem pillantható. Ezért a vizsgálat számára az együttes anyag azonos a természettudományos anyaggal, a társadalomtudományit pedig különválasztva, leválogatva kell vizsgálni.

42 EMIR azonosító: TÁMOP /K

43 EMIR azonosító: TÁMOP /K

44 EMIR azonosító: TÁMOP /K

45 EMIR azonosító: TÁMOP /K

46 EMIR azonosító: TÁMOP /K

47 EMIR azonosító: TÁMOP /K

48 EMIR azonosító: TÁMOP /K

49 EMIR azonosító: TÁMOP /K

50 EMIR azonosító: TÁMOP /K

51 EMIR azonosító: TÁMOP /K

52 EMIR azonosító: TÁMOP /K

53 EMIR azonosító: TÁMOP /K

54 EMIR azonosító: TÁMOP /K

55 EMIR azonosító: TÁMOP /K

56 EMIR azonosító: TÁMOP /K

57 EMIR azonosító: TÁMOP /K

58 EMIR azonosító: TÁMOP /K

59 EMIR azonosító: TÁMOP /K

60 EMIR azonosító: TÁMOP /K

61 Az intézményi H-indexeket a mutató szakterületfüggő jellege miatt célszerű szak-, ill. tudományterületenként összehasonlítani. A G-indexek viszonylag jól követik a H-értékek vázolta képet. Ha ezért az intézményi H-indexeket ezúttal úgy tekintjük, hogy melyek azok a területek, ahol az adott egyetem, ill. főiskola viszonylag magas H-értékkel rendelkezik a szakterületre jellemző hazai maximumhoz képest, akkor a következő intézmények maradnak

62 fenn a rostán: BME, CEU, CORV, DE, ELTE, ME, PANN, PAZM, PTE, SOTE, SZIE, SZTE. A H-index tekintetében specializált a CORV, egy tudományterületen maximális H- indexszel (food science and technology), az ME (criminology and penology), viszonylag koncentrált a PAZM, két társadalom- és egy műszaki területtel (rendre literature ill. asian studies, valamint imaging science), ám rendkívül alacsony abszolút H-értékekkel; szintén viszonylag koncentrált a PANN (maximális relatív H-index a következő földtudományi területeken: oceanography, meteorology, marine and freshwater biology, energy and fuels, construction and building tech). Egyes agrártudományi járványtani területeken maximálja teljesítményét a SZIE (veterinary sciences, parasitology, fisheries, entomology, ill. kisebb mértékben 0.8-as relatív értékkel reproductive biology). A BME továbbra is számos műszaki tudományterületen éri el a maximumot, ugyanakkor egy-egy társadalomtudományi terület is maximális értékkel jelentkezik (operations research and management science, management, history and philosophy of science bár ez utóbbi maximum mindössze 2-es H- indexet takar). A társadalom- és bölcsészettudományok jó részében a CEU áll az élen (és fordítva: a CEU esetében ezek alkotják a palettát). A tudománytérképek tanúsága szerint közösen szemlélhető DE és SZTE, ill. PTE SOTE esetében a normalizálást követően is a biomedicina és a klinikai orvostudomány területei alkotják a vonatkozó listát; a SOTE főként a klinikai területek számosságában haladja meg ezeket. Mindegyik intézmény esetén meghatározó a medical informatics interdiszciplináris területe is. Végül az ELTE nagy számosságú listájában pillantható meg a leginkább multidiszciplináris profil (a relatív H- indexek felől szemlélve): a biológia, ökológia, földtudományok, matematika, nyelvészet, viselkedéstudomány és antropológia tárgykategóriáit sorakoztatja fel.

63 Tudományterületi összevonások

64 EMIR azonosító: TÁMOP /K

65 EMIR azonosító: TÁMOP /K

66 EMIR azonosító: TÁMOP /K

67 EMIR azonosító: TÁMOP /K

68 EMIR azonosító: TÁMOP /K

69 EMIR azonosító: TÁMOP /K

70 EMIR azonosító: TÁMOP /K

71 EMIR azonosító: TÁMOP /K

72 EMIR azonosító: TÁMOP /K

73 EMIR azonosító: TÁMOP /K

74 EMIR azonosító: TÁMOP /K

75 EMIR azonosító: TÁMOP /K

76 EMIR azonosító: TÁMOP /K

77 EMIR azonosító: TÁMOP /K

78 EMIR azonosító: TÁMOP /K

79 EMIR azonosító: TÁMOP /K

80 EMIR azonosító: TÁMOP /K

81 EMIR azonosító: TÁMOP /K

82 EMIR azonosító: TÁMOP /K

83 Társadalomtudományi intézményi H, G, E indexek

84 EMIR azonosító: TÁMOP /K

85 EMIR azonosító: TÁMOP /K

86 EMIR azonosító: TÁMOP /K

87 EMIR azonosító: TÁMOP /K

88 EMIR azonosító: TÁMOP /K

89 EMIR azonosító: TÁMOP /K

90 EMIR azonosító: TÁMOP /K

91 EMIR azonosító: TÁMOP /K

92 EMIR azonosító: TÁMOP /K

93 EMIR azonosító: TÁMOP /K

94 EMIR azonosító: TÁMOP /K

95 Tudományok szerinti kibocsátási és idézési összehasonlítások

96 EMIR azonosító: TÁMOP /K

97 EMIR azonosító: TÁMOP /K

98 EMIR azonosító: TÁMOP /K

99 EMIR azonosító: TÁMOP /K

100 EMIR azonosító: TÁMOP /K

101 EMIR azonosító: TÁMOP /K

102 EMIR azonosító: TÁMOP /K

103 EMIR azonosító: TÁMOP /K

104 EMIR azonosító: TÁMOP /K

105 EMIR azonosító: TÁMOP /K

106 EMIR azonosító: TÁMOP /K

107 EMIR azonosító: TÁMOP /K

108 EMIR azonosító: TÁMOP /K

109 EMIR azonosító: TÁMOP /K

110 EMIR azonosító: TÁMOP /K

111 EMIR azonosító: TÁMOP /K

112 EMIR azonosító: TÁMOP /K

113 Tudományok szerinti kibocsátási és idézési összehasonlítások kis kibocsátók

114 EMIR azonosító: TÁMOP /K

115 EMIR azonosító: TÁMOP /K

116 EMIR azonosító: TÁMOP /K

117 EMIR azonosító: TÁMOP /K

118 EMIR azonosító: TÁMOP /K

119 EMIR azonosító: TÁMOP /K

120 EMIR azonosító: TÁMOP /K

121 EMIR azonosító: TÁMOP /K

122 EMIR azonosító: TÁMOP /K

123 EMIR azonosító: TÁMOP /K

124 EMIR azonosító: TÁMOP /K

125 EMIR azonosító: TÁMOP /K

126 EMIR azonosító: TÁMOP /K

127 EMIR azonosító: TÁMOP /K

128 EMIR azonosító: TÁMOP /K

129 EMIR azonosító: TÁMOP /K

130 EMIR azonosító: TÁMOP /K

131 A felsőoktatási intézmények tudományterületenként igen eltérő eloszlást mutatnak. Az agrártudományokban (Agri Sci) a legnagyobb kibocsátók (DE, SZIE) hatása a közepes, ill. kis kibocsátók többségével egy tartományban mozog (cpp = 0 5), míg néhány kis kibocsátó a hatás tekintetében jelentősen megelőzi ezeket (SOTE, PTE, EJF az utóbbi esetében azonban láthatólag egy magasan idézett cikk okozza a nagyságrendi eltérést). A Biomedicina terén (Biomed Sci) szintén megfigyelhető a kis kibocsátók erős szórása; a hasonló méretű PTE SZTE DE-hármasban a legutóbbi hatásmutatója csaknem kétszerese az elsőnek (PTE), figyelemre méltó továbbá, hogy ezek viszonylatában a legnagyobb kibocsátó SOTE közepes hatásmutatójú. A klinikai medicina (Clinical Medicine) valamelyest eltérő képet mutat: itt a nagyobb kibocsátók (PTE, SZTE, DE, és a legnagyobb SOTE) majdnem azonos átlagos idézetszámmal szerepelnek (az ONK kiugrása ismét néhány közleménynek tudható be). Ismét más képet mutatnak az ökológiai tudományok, ahol az egyetlen nagy kibocsátó az ELTE, a mezőnyben közepes hatásmutatóval. A tudománytérképen sajátosan elkülönülő járványtani kutatási területen (Infectious Diseases) a legnagyobb kibocsátó (SZIE) a relatíve alacsony hatászónában van, míg több, nagynak tekinthető intézmény (ELTE, PTE, SZTE, SOTE), különösen a DE magasan megelőzi azt. Mind a földtudományok (Geosciences), mind a környezettudományok (Envir. Sci. and Tech.) esetében az ELTE messzemenően a legnagyobb kibocsátó, hatásmutatója azonban átlagosnak mondható (a földtudományokban a PANN nagyságrendileg kiugró hatása félszáz körüli dokumentumszám mellett említést érdemel). Feltűnően elütő eloszlást mutat a kémia (Chemistry), ahol a kisméretű intézmények szokásos, nem reprezentatív elrendeződését leszámítva az eltérő méretű nagy kibocsátók a minőség hasonló szintjét képviselik (l. a PANN és a BME viszonyát). Ugyanez figyelhető meg a kognitív és idegtudományokban (Neuro and Cognitive Sci), ahol az ELTE kétszáz alatti, a SOTE nyolcszáz körüli közleménnyel hasonló helyet foglal el a hatástengelyen, és a pszichológiában (Psychology), ahol viszont az ELTE a vezető kibocsátó. Nem változik a mintázat a számítástudományokban (Comp Sci), ahol a BME vezeti a kibocsátási listát, a matematika mérnöki tudományok (Math&Engineering) terén (ELTE mint fő kibocsátó). Más a helyzet a fizikában (Physics), ahol az ELTE mindkét dimenzió mentén messze elhagyja a többi intézményt. A külön kezelt anyagtudomány (Matls Sci) három nagyobb kibocsátója (BME, ELTE, DE) eltérő átlagos idézetszámú, ahol a DE és az ELTE teljesít jobban. A két társadalomtudományi klaszter (Econ Polit. & Geography), illetve a Social Studies mindegyikében a CEU vezeti a listát mindkét dimenzióban. Ld. a T10 elemző ábrákat is, melyek ugyanezt az információt más bontásban mutatják be.

132 Tudományok (H, G, E index) oszlopdiagramokban

133 EMIR azonosító: TÁMOP /K

134 EMIR azonosító: TÁMOP /K

135 EMIR azonosító: TÁMOP /K

136 EMIR azonosító: TÁMOP /K

137 EMIR azonosító: TÁMOP /K

138 EMIR azonosító: TÁMOP /K

139 Ide

140 Kompetenciatérképek a időszak viszonylatában Nemzeti összehasonlításban ATK

141 BAY

142 BGF

143 BME

144 CEU

145 COLBUD

146 CORV

147 DE

148 DF

149 EGIS

150 EJF

151 EKF

152 ELTE

153 FILM

154 HEIM

155 KAP

156 KAROL

157 KF

158 KODOL

159 KRF

160 LISZT

161 MAFI

162 ME

163 MOHOL

164 MTA

165 NATHIS

166 NYIR

167 NYME

168 OBUD

169 OEP

170 ONK

171 PANN

172 PAZM

173 PSYNEU

174 PTE

175 RICHT

176 SOTE

177 SZE

178 SZIE

179 SZOLN

180 SZTE

181 Intézményen belüli struktúra ATK

182 BAY

183 BGF

184 BME

185 CEU

186 CORV

187 DE

188 DF

189 EGIS

190 EJF

191 EKF

192 ELTE

193 FILM

194 HEIM

195 KAP

196 KAROL

197 KF

198 KODOL

199 KRF

200 MAFI

201 ME

202 MOHOL

203 MTA

204 NATHIS

205 NYIR

206 NYME

207 OBUD

208 OEP

209 ONK

210 PANN

211 PAZM

212 PSYNEU

213 PTE

214 RICHT

215 SOTE

216 SZE

217 SZIE

218 SZTE

219 Kompetenciatérképek a es időszak viszonylatában Nemzeti összehasonlításban ATK

220 BAY

221 BME

222 CEU

223 COLBUD

224 CORV

225 DE

226 EGIS

227 ELTE

228 HEIM

229 KAP

230 MAFI

231 ME

232 MTA

233 NATHIS

234 NYIR

235 NYME

236 OEP

237 ONK

238 PANN

239 PAZM

240 PSYNEU

241 PTE

242 RICHT

243 SOTE

244 SZIE

245 SZTE

246 Intézményen belüli struktúra ATK

247 BAY

248 BME

249 CEU

250 COLBUD

251 CORV

252 DE

253 EGIS

254 ELTE

255 HEIM

256 KAP

257 MAFI

258 ME

259 MTA

260 NATHIS

261 NYIR

262 NYME

263 OEP

264 ONK

265 PANN

266 PAZM

267 PSYNEU

268 PTE

269 RICHT

270 SOTE

271 SZIE

272 SZTE A es időszak, illetve es időszak komeptenciatérképei, az egyes intézmények tudományos teljesítményét arányaiban vizsgálva azonos képet mutatnak. Az erőforrástérképek (nemzeti összehasonlítások) a es időszak nagyobb publikációs ablakának megfelelően több kibocsátást mutatnak, mint a es időszak hasonló adatai, azonban a tudományos publikációk intézményen belüli megoszlása (kompetenciatérkép) mindkét időszakban szinte teljesen megegyező.

273 Sugárdiagramok ( )

274 EMIR azonosító: TÁMOP /K

275 EMIR azonosító: TÁMOP /K

276 EMIR azonosító: TÁMOP /K

277 EMIR azonosító: TÁMOP /K

278 EMIR azonosító: TÁMOP /K

279 EMIR azonosító: TÁMOP /K

280 EMIR azonosító: TÁMOP /K

281 EMIR azonosító: TÁMOP /K

282 EMIR azonosító: TÁMOP /K

283 EMIR azonosító: TÁMOP /K

284 EMIR azonosító: TÁMOP /K

285 EMIR azonosító: TÁMOP /K

286 EMIR azonosító: TÁMOP /K

287 EMIR azonosító: TÁMOP /K

288 EMIR azonosító: TÁMOP /K

289 EMIR azonosító: TÁMOP /K

290 EMIR azonosító: TÁMOP /K

291 EMIR azonosító: TÁMOP /K

292 EMIR azonosító: TÁMOP /K

Higher Education Degree Programmes. Offered in Foreign Languages in Hungary

Higher Education Degree Programmes. Offered in Foreign Languages in Hungary Higher Education Degree Programmes Offered in Foreign Languages in Hungary Higher Education Programmes Offered in Foreign Languages in Hungary The programmes offered in this brochure are taught in English,

Részletesebben

Higher education programmes offered in foreign languages in Hungary 2006

Higher education programmes offered in foreign languages in Hungary 2006 Higher education programmes offered in foreign languages in Hungary 2006 Accounting and Management Information Systems University of Hertfordshire Számalk Rt. OKK School of Economic Studies 1115 Budapest,

Részletesebben

Kutatásértékelési szolgáltatások szakmai szemmel: felhasználásához

Kutatásértékelési szolgáltatások szakmai szemmel: felhasználásához Kutatásértékelési szolgáltatások szakmai szemmel: tudománymetriai kalauz az InCites megbízható felhasználásához Soós Sándor MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály Tartalom A kutatásértékelési

Részletesebben

Higher Education Programmes Offered in Foreign Languages in Hungary

Higher Education Programmes Offered in Foreign Languages in Hungary Higher Education Programmes Offered in Foreign Languages in Hungary Euroguidance Hungary National Employment and Social Office Dear Reader, Euroguidance Hungary started operating in Szeged in 2000 in

Részletesebben

Higher education programmes offered in foreign languages in Hungary 2007

Higher education programmes offered in foreign languages in Hungary 2007 Higher education programmes offered in foreign languages in Hungary 2007 Euroguidance Hungary National Office for Employment and Social Affairs Dear Reader, Euroguidance Hungary started operating in Szeged

Részletesebben

Higher Education Degree Programmes. Offered in Foreign Languages in. Hungary

Higher Education Degree Programmes. Offered in Foreign Languages in. Hungary Higher Education Degree Programmes Offered in Foreign Languages in Hungary EUROGUIDANCE HUNGARY National Labour Office National Labour Office Euroguidance Hungary 1 Introduction Euroguidance Hungary started

Részletesebben

A tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA

A tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA 1. NTP-OTDKR-14-0001 2. NTP-OTDKR-14-0002 3. NTP-OTDKR-14-0003 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi i Műszaki és Gépészmérnöki i Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Pályázat a Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Javaslat a nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményei minősítésekre. Vezetői összefoglaló és módszertan. 2013. február 5.

Javaslat a nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményei minősítésekre. Vezetői összefoglaló és módszertan. 2013. február 5. Javaslat a nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményei minősítésekre Vezetői összefoglaló és módszertan 2013. február 5. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvény (Nftv.) négy minősítési kategóriát

Részletesebben

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd

Részletesebben

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása (A pályázat kódja: NTP-TDK-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása (A pályázat kódja: NTP-TDK-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája 1. NTP-TDK-13-001 2. NTP-TDK-13-002 3. NTP-TDK-13-003 Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek i Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi i Tudományegyetem, Általános Orvostudományi

Részletesebben

Magyarország felsőoktatási intézményei és karai. Hungarian Higher Education Institutions and their Faculties

Magyarország felsőoktatási intézményei és karai. Hungarian Higher Education Institutions and their Faculties Magyarország felsőoktatási intézményei és karai Hungarian Higher Education Institutions and their Faculties Magyarország felsőktatási intézményei és karai Hungarian Higher Education Institutions and their

Részletesebben

A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében

A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében Intézmény Kar/Szakirány 1999-2011 2012 2013 2014 1999-2014 Magyar érettségi vizsgát tett 282 20 20

Részletesebben

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

Primary Care Clinics

Primary Care Clinics Primary Care Clinics Name / Address Tel / Fax / Web Hours Services FirstMed Centers 224-9090 (24 hs) M-Fri: 08.00-20.00 Family medicine, OB/GYN, laboratory, Hattyúház Sat: 08.00-14.00 pharmacy, x-ray,

Részletesebben

Rangsorokon innen és túl

Rangsorokon innen és túl Rangsorokon innen és túl Magyar felsőoktatási rangsorok, hallgatói preferenciák Ankét a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi karán 2013. november 19. Temesi József, egyetemi tanár, társigazgató Nemzetközi

Részletesebben

HU UNIVERSITY OF WEST HU 2 5 Képzőművészet 1/2

HU UNIVERSITY OF WEST HU 2 5 Képzőművészet 1/2 ERASMUS KÓD AZ NEVE ORSZÁG HELYEK SZÁMA EÖTVÖS LORÁND BUDAPES0 TUDOMÁNY 0 I TUDOMÁNY KÁROLI GÁSPÁR BUDAPES0 REFORMÁTUS HR ZAGREB0 ZAGREB DEBRECE0 DEBRECEN 0 EGER0 ESZTERHÁZY KÁROLY SZFVAR0 KODOLÁNYI JÁNOS

Részletesebben

Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. www.szolf.hu OM azonosító: FI47616 www.ujszechenyiterv.gov.hu IDEGEN NYELVOKTATÁSI JÓ GYAKORLATOK

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

tvlliem 1 RŐ FURtv1S MINISZTÉRIUM A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R

tvlliem 1 RŐ FURtv1S MINISZTÉRIUM A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R tvlliem 1 RŐ FURtv1S MINISZTÉRIUM A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R K Iktatószám : 10388/2014/PARL Hiv. szám: K/3068. Ikotity István Országgy űlési képvisel ő részére LMP Budapest Tisztelt Képvisel ő Úr! Az Ön

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Multiple Specialty Clinics with Primary Care/Hospitals

Multiple Specialty Clinics with Primary Care/Hospitals Multiple Specialty Clinics with Primary Care/Hospitals Name / Address Tel / Fax / Web Hours Services FirstMed Centers 224-9090 (24 hs) M-Fri: 08.00-20.00 Family medicine, OB/GYN, laboratory, Cardiology

Részletesebben

EOQ Megbízhatósági és Szolgáltatási Szakbizottság dr. Bartolits István NMHH 2014. november 25.

EOQ Megbízhatósági és Szolgáltatási Szakbizottság dr. Bartolits István NMHH 2014. november 25. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Tartalom és alkalmazás szolgáltatók (CAP) IP tranzit szolgáltatók iserél központok (IX) Tartalom szállító szolgáltatók (CDN) Internet hozzáférés szolgáltatók (ISP)

Részletesebben

Magyarország felsőoktatási. intézményei és karai. Hungarian Higher Education Institutions and their Faculties

Magyarország felsőoktatási. intézményei és karai. Hungarian Higher Education Institutions and their Faculties Magyarország felsőoktatási intézményei és karai Hungarian Higher Education Institutions and their Faculties Nemzeti Munkaügyi Hivatal National Labour Office Nemzeti Pályainformációs Központ Euroguidance

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

HÓNAP/ HALLGATÓ ERASMUS KÓD AZ EGYETEM NEVE ORSZÁG HELYEK SZÁMA. (1=alap; 2= magiszteri) EÖTVÖS LORÁND. HU 3 4 Filozófia és etika 1/2 TUDOMÁNYEGYETEM

HÓNAP/ HALLGATÓ ERASMUS KÓD AZ EGYETEM NEVE ORSZÁG HELYEK SZÁMA. (1=alap; 2= magiszteri) EÖTVÖS LORÁND. HU 3 4 Filozófia és etika 1/2 TUDOMÁNYEGYETEM ERASMUS KÓD AZ NEVE ORSZÁG HELYEK SZÁMA EÖTVÖS LORÁND BUDAPES0 TUDOMÁNY 0 I TUDOMÁNY DEBRECE0 DEBRECEN 0 EGER0 ESZTERHÁZY KÁROLY SZFVAR0 KODOLÁNYI JÁNOS EGER0 ESZTERHÁZY KÁROLY 0 H SZENT ISTVÁN GODOLLO0

Részletesebben

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel:

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel: Pályázati felhívás Figyelembe véve azt, hogy a gazdasági képzésen nagyon alacsony az államilag támogatott helyek száma, ezért lehetőséget adunk arra, hogy a pályázatban részt vehessenek az önköltséges

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista 1. NTP-SZKOLL-12-P-0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége 3 000 000 2. NTP-SZKOLL-12-P-0002 Luther Otthon - Luther Márton 2013. tavasz 3. NTP-SZKOLL-12-P-0003 ELTE Eötvös József

Részletesebben

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) és hasonló törekvések a világban

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) és hasonló törekvések a világban Informatio Scientifica - Holl Makara: MTMT 1 A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) és hasonló törekvések a világban Holl András és Makara B. Gábor Magyar Tudományos Művek Tára MTA KTM CsKI MTA Könyvtára

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése TÁMOP 4.2.5.A-11/1-2012-0001. projekt.

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése TÁMOP 4.2.5.A-11/1-2012-0001. projekt. Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) publikációs adatbázis szolgáltatások országos kiterjesztése TÁMOP 4.2.5.A-11/1-2012-0001 projekt Nyitórendezvény 2012. augusztus 28-án, kedden, 11 órai kezdettel tartottuk

Részletesebben

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Mondolat Iroda, 2012. március 22. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Dinamikus adat- és szövegbányászat (alkalmazói oldalról)

Dinamikus adat- és szövegbányászat (alkalmazói oldalról) Dinamikus adat- és szövegbányászat (alkalmazói oldalról) Kampis György - ELTE Tudományfilozófia Tanszék - Collegium Budapest gk@hps.elte.hu I. A kontextus A petabyte- ok kora A petabyte- ok kora Film:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés 1/6 Közhasznúsági jelentés 2012 Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány 1025 Budapest, Csalán u. 55. Tel.: +36 30 282 8982 http://www.makog.hu 2/6 A jelen közhasznúsági jelentés részei Bevezető: Általános

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja Keserű György Miklós gy.keseru@ttk.mta.hu www.ttk.mta.hu Az MTA TTK küldetése: multidiszciplináris kutatások komplex rendszereken Ember Anyagtudomány

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

CURRICULUM VITAE. Dr. BLASKÓ Gábor

CURRICULUM VITAE. Dr. BLASKÓ Gábor CURRICULUM VITAE Dr. BLASKÓ Gábor SZEMÉLYES ADATOK: Név: Blaskó Gábor Születési idő: 1950. március 8. Születési hely: Szombathely Állampolgárság: magyar Családi állapot: Nős, két gyermekkel Lakcím: 1149

Részletesebben

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve (A pályázat kódja: ) -001 MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Tanuljunk egymástól! - MFA nyári iskola középiskolásoknak 1 885 000 Ft -002 MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetettjei. a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia alkalmából

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetettjei. a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia alkalmából Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetettjei a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia alkalmából 2013 PRO SCIENTIA ARANYÉRMESEK és TÉMAVEZETŐIK Bajusz Dávid Kémiai és Vegyipari Szekció

Részletesebben

[ξ ] MTA KIK TTO Working Papers

[ξ ] MTA KIK TTO Working Papers KSZI [ξ ] AKTÁK [ξ ] MTA KIK TTO Working Papers 2013/2 Az MTA támogatási struktúrái: a Lendület program és a Támogatott kutatócsoportok http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/ MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési

Részletesebben

Útmutató az idegen nyelvű fordítások elkészítéséhez

Útmutató az idegen nyelvű fordítások elkészítéséhez Útmutató az idegen nyelvű fordítások elkészítéséhez A BME elnevezése, idegen nyelvű szövegben alkalmazandó rövidítése, és a karok elnevezése hivatalosan szabályozott. Ezért kérjük a hallgatókat, hogy a

Részletesebben

Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények OTDK eredményessége. Dombi József, Szendrő Péter

Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények OTDK eredményessége. Dombi József, Szendrő Péter Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények OTDK eredményessége Dombi József, Szendrő Péter Országos Tudományos Diákköri Tanács Budapest, 2013 Az OTDT elnöke: Dr.

Részletesebben

Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS

Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS FP7-PEOPLE-2009-IRSES Általános adataok Projekt címe: Integrated

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

19.Budapest Nephrologiai Iskola/19th Budapest Nephrology School angol 44 6 napos rosivall@net.sote.hu

19.Budapest Nephrologiai Iskola/19th Budapest Nephrology School angol 44 6 napos rosivall@net.sote.hu 1.sz. Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola 3 éves kurzus terve 2011/2012/ 2 félév - 2014/2015/1 félév 2011//2012 tavaszi félév Program sz. Kurzusvezető neve Kurzus címe magyarul/angolul Kurzus nyelve

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 4 859 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat):

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 4 859 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat): Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához c. dokumentum kiegészítése a Magyar Tudományos Akadémia adataival Csongrád megye Az alábbi dokumentum a Smart Specialisation

Részletesebben

A Köztársaság elnökének. határozata. egyetemi tanári kinevezésekről

A Köztársaság elnökének. határozata. egyetemi tanári kinevezésekről A Köztársaság elnökének. /2009./ /KE határozata egyetemi tanári kinevezésekről Az Alkotmány 30/A. (1) bekezdés i) pontjában megállapított jogkörömben, a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény 100.

Részletesebben

Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Lukács Edit Beiskolázási és Idegennyelv oktatási igazgató ME, Gazdaságtudományi Kar vgtedith@uni-miskolc.hu A Miskolci

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben

Tudományos folyóiratok és teljes szövegű adatbázisok

Tudományos folyóiratok és teljes szövegű adatbázisok Tudományos folyóiratok és teljes szövegű adatbázisok részlet Sam Brooks EBSCO Publishing című tanulmányából Fordította: Hegyközi Ilona Forrás: http://www.ki.oszk.hu/ebsco/adatbazisok.html#business Az utóbbi

Részletesebben

ALKALMAZOTT MULTIMÉDIA MAGYARORSZÁGON

ALKALMAZOTT MULTIMÉDIA MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MULTIMÉDIA MAGYARORSZÁGON THE HISTORY OF HUNGARIAN APPLIED MULTIMEDIA Dr. Berke József, berke@georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Abstract Több mint egy évtizede,

Részletesebben

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió?

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió? A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM Utópia vagy merész vízió? AZ MNT FELSŐOKTATÁSI TERVEI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Oktatásfejlesztési stratégiánk programjai és megvalósításuk: - Felsőoktatási ösztöndíjprogram

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

Itt vannak a 2011-es felvételi ponthatárok: 457 pont kellett a legnépszerőbb szakhoz

Itt vannak a 2011-es felvételi ponthatárok: 457 pont kellett a legnépszerőbb szakhoz Page 1 of 6 Itt vannak a 2011-es felvételi ponthatárok: 457 pont kellett a legnépszerőbb szakhoz felvételi, felvételi ponthatárok, ponthatárok, ponthatár, felvételi pontok, felvételi 2011, felvételi pontszámítás,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉS A TECHNOLÓGIAI CENTRUM KERETÉBEN

KUTATÁS-FEJLESZTÉS A TECHNOLÓGIAI CENTRUM KERETÉBEN 1 Pannon Fejlesztési Alapítvány KUTATÁS-FEJLESZTÉS A TECHNOLÓGIAI CENTRUM KERETÉBEN Bemutatkozó anyag K+F EGYÜTTMŰKÖDÉS A Pannon Fejlesztési Alapítvány Alapítási cél: KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS Közhasznú alapítvány

Részletesebben

Innováció alapjai. A tudomány szerepe az innovációban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 4. előadás

Innováció alapjai. A tudomány szerepe az innovációban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 4. előadás Innováció alapjai A tudomány szerepe az innovációban 4. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innováció és tudomány kapcsolata Innováció, a munkába állított tudás Az innováció a K+F integrálása a termelésbe.

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2014/1-2.

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2014/1-2. SZERZŐINKRŐL / AUTHORS Bencze Szabina a PTE Neveléstudományi Doktori Iskola harmadéves PhDhallgatója. Kutatási területei az oktatásfinanszírozás, a hátrányos helyzet, valamint a hallgatói mobilitás vizsgálata.

Részletesebben

A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel Kutatási zárótanulmány

A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel Kutatási zárótanulmány W a r g o K ö z g a z d a s á g i E l e m z - é s P i a c k u t a t ó I n t é z e t A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel Kutatási zárótanulmány Budapest, 2008.

Részletesebben

A felsőoktatási-kutatási videokonferencia szolgáltatások

A felsőoktatási-kutatási videokonferencia szolgáltatások A felsőoktatási-kutatási videokonferencia szolgáltatások Új lehetőségek a kutatói hálózatban Debreceni Egyetem Kovács András NIIF Intézet 2011. június 2. Videokonferencia motiváció Globális tudomány: Szerteágazó

Részletesebben

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011 Belföldi lapok Külföldi lapok Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Chip Számítógép Magazin (DVD melléklettel) Élet és Irodalom Figyelő /Profit plusz csomag: Figyelő TOP 200; Figyelő Trend Figyelő /plusz

Részletesebben

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet 1034 Budapest, Bécsi út 96/B Tel., Fax:1/666-5544,1/666-5545 http://nik.uni-obuda.hu/imri Az 2004-ben alakult IMRI (BMF)

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban EUROPASS ÖNELETRAJZ Személyi adatok Név Alžbeta Ádámová (Ádám Erzsébet) Levelezési cím 3525 Miskolc, Jókai u. 3. Fsz.: 3. Mobil: 0036 20 425 86 76 E-mail(ek) adam.erzsebet@gmail.com Állampolgárság szlovák

Részletesebben

Javaslatok a Kiemelt Felsőoktatási Intézmény minősítés odaítélésére. 2013. január 16.

Javaslatok a Kiemelt Felsőoktatási Intézmény minősítés odaítélésére. 2013. január 16. JAVASLAT Javaslatok a Kiemelt Felsőoktatási Intézmény minősítés odaítélésére 2013. január 16. Kiemelt felsőoktatási intézmény / University of National Excellence minősítésre javasolt (1) Eötvös Loránd

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET Kreditelismeréssel beszámítható alapképzési

Részletesebben

Tájékoztató az MTA doktora cím pályázati rendszerének használatához

Tájékoztató az MTA doktora cím pályázati rendszerének használatához Tájékoztató az MTA doktora cím pályázati rendszerének használatához A rendszer működéséhez az alábbi böngészők ajánlottak: Mozilla Firefox 3 (vagy újabb) Google Chrome Internet Explorer 7 (vagy újabb)

Részletesebben

JAK -Járó Kontrolling

JAK -Járó Kontrolling JAK -Járó Kontrolling Kontrolling, finanszírozási benchmark minden járóbeteg ellátónak BSoft Informatikai Kft. Bakallár Sándor ügyvezető igazgató 1.JAK BSoft bemutatkozás Szoftver fejlesztés az egészségügyben

Részletesebben

i III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/1.1/B. Az egyes karok képzési programja A Szenátus - a HÖK egyetértésével - 2006. július 3-i ülésén, 68.a/2005/06. számú határozatával támogatta a Tanulmányi és

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó

Részletesebben

Területi elemzések. Budapest, 2015. április

Területi elemzések. Budapest, 2015. április TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. április 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A KONFERENCIÁN RÉSZTVEVŐK NÉVSORA

A KONFERENCIÁN RÉSZTVEVŐK NÉVSORA A KONFERENCIÁN RÉSZTVEVŐK NÉVSORA 4 1 Ambrusné Somogyi Kornélia 2 Baksa-Haskó Gabriella docens 3 Baran Ádám ifjúsági referens 4 Biris Rodica Teodora 5 Berecz Antónia 6 Beregszászi István 7 Dr. Borzán Anita

Részletesebben

Curriculum Vitae. 2003-2006 University of Kaposvár, Faculty of Economics, Doctoral School for Management and Business Administration

Curriculum Vitae. 2003-2006 University of Kaposvár, Faculty of Economics, Doctoral School for Management and Business Administration Curriculum Vitae 1 Personal Information: Name: Anett, Parádi-Dolgos Anett Academic Position: MA Sex: female Date of birth: 02. 07. 1979. Address (in school with room number): University of Kaposvár, Faculty

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

2004 Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Okleveles Könnyűipari Mérnök

2004 Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Okleveles Könnyűipari Mérnök Szakmai önéletrajz Email: szabo.orsolya@rkk.uni-obuda.hu Felsőfokú tanulmányok 2008 - Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola (doktoranduszhallgató)

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN 1 KOROM ERIK ORMOS MIHÁLY VERESS ATTILA BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Lektorok: DR. MATUKOVICS

Részletesebben

MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához

MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához Kivonat a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ tanulmányából (2012) 2 1. Metodológia A készülő portfólió elsődleges céljai közé tartozik,

Részletesebben

A katonai-műszaki tudomány eredményei 2008-ban. Dr. Halász László

A katonai-műszaki tudomány eredményei 2008-ban. Dr. Halász László A katonai-műszaki tudomány eredményei 2008-ban Dr. Halász László Vázlat A katonai-műszaki tudomány helye a tudományok között, A katonai műszaki tudomány fejlődését befolyásoló tényezők, Új tudományos eredmények

Részletesebben