ESÉLYEGYENLŐSÉGI TECHNOLÓGIÁK IRÁNYELVEK, MÓDSZEREK ÉS SZOFTVEREK

Átírás

1 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TECHNOLÓGIÁK IRÁNYELVEK, MÓDSZEREK ÉS SZOFTVEREK Abonyi-Tóth Andor ELTE Informatikai Kar, TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban c. sorozat, április 8-i IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban című műhelyfoglalkozás EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS FONTOSSÁGA 2 1

2 AKADÁLYMENTESSÉG FOGALMA Az akadálymentesség értelmezhető Fizikai szempontból Rámpa Térdszabad mosdó vagy asztal Vakvezető sáv, stb. Info-kommunikációs szempontból Braille- vagy hangoskönyv Indukciós hurok, jelnyelvi tolmács Könnyen érthető kiadványok és jelzések, stb. Mindenki által elérhető információk, szolgáltatások Komplex módon, azaz fizikaiés info-kommunikációs szempontból Egyenlő esélyű hozzáférés Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, ( 3 TERVEZÉS MINDENKINEK(DESIGN FOR ALL) A Tervezés mindenkinek (Design ForAll) stratégia inkább az Európai kontinensre jellemző tervezési stratégia, amely nem szigorúan megfogalmazott alapelvekre és irányelvekre épül, hanem a felhasználók sokszínűségére hívja fel a figyelmet megállapításaival. Példa: "A környezet melyben élünk emberi lények által tervezett emberi lények számára így ennek olyan környezetnek kell lennie, amely alkalmazkodik az igényeinkhez." 4 2

3 EGYETEMES TERVEZÉS Az Egyetemes (vagy univerzális) tervezés eszméje az USA-ban elterjedt, kifejezetten termékközpontú tervezési módszertan "Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Jelen definícióban alkalmazott termékek megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik. Termékek, minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési folyamat eredményeként jönnek létre." (Pandula, 2006) PandulaA. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS Akadálymentesítés Utólagos megoldás Plusz költségekkel jár Plusz adminisztráció Technikai és egyéb nehézségek és akadályok Egyetemes tervezés A tervezési folyamat szerves része Nincs utólagos Költség Adminisztráció Adaptációs probléma Esztétikai, szerkezeti hátrányok Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, ( 6 3

4 UDL (UNIVERSAL DESIGN FOR LEARNING) Az Egyetemes tervezés eszméjének adaptációja az oktatás területére (CAST, AZ UDL három alapelvre épül, amelyekhez irányelvek tartoznak, az irányelvekhez pedig teljesülési feltételek kapcsolódnak. Teljes dokumentáció: ( 7 UDL PÉLDA 1. alapelv: Használjunk többféle reprezentációs eszközt. 1. irányelv: Többféle módon támogassuk a megértést 1.1 Biztosítunk lehetőséget az információ megjelenítésének testreszabására 1.2 Biztosítsunk alternatívákat a hangalapú információk esetén 1.3 Biztosítsunk alternatívákat a vizuális információk esetén 8 4

5 INFO-KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK 9 IKT SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK (LEHETNEK) Gyengénlátó emberek Vak emberek Színtévesztő/színvak emberek Siket emberek Értelmileg akadályozott emberek Mozgáskorlátozott emberek Autizmussal élő emberek Gyerekek Idős emberek Diszlexiás, diszgráfiás emberek Epilepsziában szenvedők Kulturálisan elszigetelt emberek Technológiailag megkülönböztetettek 10 5

6 SPECIÁLIS SZOFTVER ÉS HARDVER SEGÉDESZKÖZÖK 11 SPECIÁLIS SZOFTVERESZKÖZÖK(PÉLDÁK) Képernyőbillentyűzet Képernyőnagyító alkalmazás Képernyőolvasó alkalmazás Operációs rendszerek kisegítő lehetőségei Billentyűzetegér Beragadó billentyűk Billentyűszűrés Fejegér 12 6

7 FEJEGÉR ALKALMAZÁSOK /asztali-szamitogepekhez-pc/ 13 SPECIÁLIS HARDVERESZKÖZÖK(PÉLDÁK) Könyvszkenner Lábegér Speciális billentyűzetek Kapcsolók, kommunikátorok Dombornyomtató 14 7

8 SZABVÁNYOK, AJÁNLÁSOK 15 SZABVÁNYOK(AJÁNLÁSOK) Web Akadálymentesítési Útmutató (Web Content Accessibility Guidelines) A "Web Akadálymentesítési Kezdeményezés" ( által kidolgozott ajánlás 1.0: ajánlás(1999. május 5.) 2.0: ajánlás(2008. december 11.) Részletesebb útmutató Technológiák sokszínűsége Szélesebb közönség számára Magyar nyelven is elérhető ( 16 8

9 SZABVÁNYOK(AJÁNLÁSOK) Web Akadálymentesítési Útmutató "A" szint Azon feltételek, amelyek szükségesek a minimális akadálymentességi szint eléréséhez (ez kötelező lenne minden alkalmazás esetén) "AA" szint Egyel szigorúbb szint. Az oktatás területén ezt (vagy ennél magasabb szintet) lenne érdemes megcélozni. "AAA" szint A legszigorúbb feltételek szintje, itt a legszélesebb azon felhasználó kör, akiknek az igényeit kielégíthetjük a feltételek betartásával. 17 WCAG 2.0 PÉLDA 1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az időalapú médiához Feliratok (előre rögzített): feliratok biztosítottak az összes előre rögzített hangtartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz, kivéve, amikor a média a szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van.(a szint) 18 9

10 WCAG 2.0 PÉLDA 1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az időalapú médiához Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio) tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint) 19 WCAG 2.0 PÉLDA 1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az időalapú médiához Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden előre rögzített hangtartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint) 20 10

11 LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE A legnépszerűbb tanulási keretrendszerek számos ponton megsértik a WCAG 2.0 szabványban foglalt irányelveket, az akadálymentes tananyagok elérését, használatát számos esetben a nem akadálymentes keretrendszer funkciók nehezítik meg illetve lehetetlenítik el. 21 LEGNÉPSZERŰBB LMS RENDSZEREK Forrás: Capterra, december (

12 NÉPSZERŰ LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE DANHAHN, HADIRANGIN, MARCTHOMPSON: Comparison of LMS Accessibility Revisited. In: CSUN 2013 konferencia URL: Képek forrása: saját szerkesztés Hanh et al. (2013) alapján 23 MOODLE KERETRENDSZER VIZSGÁLATA Fehér Viktor (2012) vizsgálata a WebAIMWCAG 2.0 ellenőrző listája alapján. "A" szintű feltételek "AA" szintű feltételek "AAA" szintű feltételek Alapelv Összes Releváns Teljesült Összes Releváns Teljesült Összes Releváns Teljesült 1. Észlelhetőség (17%) (67%) (0%) 2. Működtethetőség (56%) (33%) (63%) 3. Érthetőség (80%) (40%) (43%) 4. Robusztusság (0%) (0%) (0%) Összesen (45%) (45%) (44%) 24 12

13 KONKLÚZIÓ Az LMS rendszerek "A" szintű akadálymentességét vizsgálva is komoly hiányosságok azonosíthatók. Ha akadálymentes tananyagokat is készítünk, számítani kell arra, hogy a keretrendszerek megnehezíthetik/ellehetetleníthetik az azokhoz történő hozzáférést. 25 AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS FELTÉTELEI VIRTUÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN (PÉLDÁK) A téma részletesebben kifejtéséhez lásd: ABONYI-TÓTHAndor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba -Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, ISBN:

14 A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) [1] Oldalak olvashatósága (kontraszt, betűtípus, betűméret) kontrasztminimum feltétel: legalább 4,5:1 ("AA" szint), 7,5:1 arány ("AAA" szinten) Betűméretet megváltoztathatósága a tartalom és funkcionalitás elvesztése nélkül 27 A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Animációk Kimerevítés,rajzobjektumok markáns körvonala, kontúr vastagság beállítása (SIKNÉ, 2004) Szimulációs alkalmazás, beállítható részecskemérettel (Abonyi-Tóth Andor munkái) 28 14

15 VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI(PÉLDÁK) Akadálymentes dokumentumformátumok használata Szemantikus leírás fontossága Értelmes, egymásba ágyazott címsorok, logikus címsorszintek NVDA képernyőolvasó ablaka 29 VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI(PÉLDÁK) Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából. (WCAG 2.0, 2.4.4) Az elemzendő vers letöltéséhez kattints ide, nyomtatásához pedig ide. Lehetőséged van az elemzendő vers letöltésére, illetve a vers nyomtatására

16 VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI(PÉLDÁK) Képek alternatív, szöveges leírása Rövid leírás (max. 125 karakter) Csak akkor lehet üres, ha a kép dekorációs célokat szolgál. Hosszú leírás Ha a rövid leírás nem elegendő a precíz leírásra. Nincs terjedelmi korlát. 31 PÉLDA(KÉP LEÍRÁSA) Képaláírás: Konfliktusok lehetséges kimenetei Alternatív szöveg: Diagram, amelyen azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben a két fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki. Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)

17 PÉLDA(KÉP LEÍRÁSA) Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából) Hosszú leírás: Az ábra vízszintes és függőleges koordinátatengelyén azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben az "A", illetve "B" fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki. A függőleges tengelyen "A" fél álláspontja, a vízszintes tengelyen "B" fél álláspontja jelenik meg. A koordinátatengelyek végén a felek elérik "győzelmüket". A két koordináta-tengely közötti területen jelöljük azt az öt lehetséges kimenetet, amelyek a konfliktushelyzetekben létrejöhetnek. "A" fél az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben tudja érvényesíteni "B" rovására. Ezt úgy hívhatjuk, hogy "A" szereplő győzelme. "B" fél tudja az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni "A" rovására. Ez a "B" szereplő győzelme. A kompromisszumos megoldás során mind a két fél érdekei valamennyire érvényre jutnak, de természetesen nem teljes mértékben. Szerencsétlen esetben, ha a konfliktusban szereplők magatartását olyannyira eluralja a másik legyőzésére való törekvés, hogy már saját racionális érdekeikre sem képesek összpontosítani, egyikük sem tudja érdekeit megfelelően érvényesíteni, az ún. vesztesvesztes állapot áll elő. Az érdekbeszámításon alapuló, és a másik fél igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével folyó konfliktuskezelés esetén alakulhat ki olyan helyzet, amelyben mindkét fél érvényesíteni tudja érdekeit, anélkül, hogy ez egymás kárára történne. Ez a "legnagyobb közös nyereség" állapota. Az ábra idősíkja azt is illusztrálja, hogy azonos szereplők között ismétlődhetnek a konfliktushelyzetek, s esetenként eltérő eredményű megoldások születhetnek. A pillanatnyi győzelemre törekvés megakadályozhatja a hosszú távú megoldások kialakulását. Az egyik pillanatban aratott győzelem könnyen generál visszavágási szándékot a másik félben, melynek eredményeként a korábban "győző" fél könnyen 33 vesztessé válhat. VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI(PÉLDÁK) Érzékelési jellemzők: A tartalom értelmezéséhez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang. (WCAG 2.0, 1.3.3, A szint) Kerülendő tehát: A képernyő jobb felső sarkában látható ábrán... A kör alakú ábrán az látható, hogy... A kisebb képen az látható, hogy 34 17

18 SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének. (WCAG 2.0, 1.4.1, A szint) 35 SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) A helyes és helytelen válaszok megkülönböztetése színnel. A Deuteranopiában szenvedő felhasználó képtelen megkülönbözteti a helyes és helytelen választ. A válaszok megadásánál mos már nem csak a szín közvetíti az információt (Forrás: saját szerkesztés) 36 18

19 SIKET FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI(PÉLDÁK) Audióinformáció szöveges leírásáról gondoskodni kell. A videóállományokakadálymentesítésére itt is kiemelten ügyelnünk kell! (feliratozás, jelnyelvi tolmácsolás) 37 MOZGÁSKORLÁTOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) A tartalom összes funkcionalitása működtethető legyen a billentyűzeten keresztül (WCAG 2.0, 2.1.1, A szint)

20 ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Kifejező ikonok Szövegek egyszerűsítése Túlzsúfoltság kerülése Könnyen érthető kommunikáció A Magyar Nemzeti Múzeum weboldalának könnyen érthető változata 39 DISZLEXIÁS FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI(PÉLDÁK) A diszlexiás tanulók gyakran használnak képernyőolvasó programot, illetve jellemző a digitális felvevőkészülékek használata is az instrukciók és saját emlékeztetők felvétele is. (GYARMATHY 2010) Tipográfia fontossága Dyslexiebetűtípus (CHRISTIAN THEO BOER 2011) 40 20

21 JÓ PÉLDA( 41 ÁTMENETI ÉS TECHNOLÓGIAI JELLEGŰ HÁTRÁNYOK Bővebben lásd: PATAKIMáté, ABONYI-TÓTHAndor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, ISBN:

22 ÁTMENETI SIKETSÉG LEHETSÉGES OKAI A számítógépben nincs hangkártya, vagy az nem működik. Elképzelhető, hogy olyan munkahelyeken, ahol egy légtérben sokan dolgoznak, és a munkakör betöltéséhez nem alapvető fontosságú a hangkártya használata, azt inkább letiltják. Zajos környezet: a felhasználó olyan környezetben van (pl. internet kávézó, közlekedési eszköz), ahol a külső körülmények miatt képes az audió információk befogadására. Csendes környezet: a felhasználó olyan helyen tartózkodik, ahol nem lehet zajongani (pl. kórház, éjszakai munka a család alvó tagjainak zavarása nélkül), és nem áll rendelkezésre fülhallgató. 43 ÁTMENETI VAKSÁG LEHETSÉGES OKAI A felhasználó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem tud a kijelzőre nézni (gépkocsit vezet, rendet rak a szobában), emiatt képernyőolvasó segítségét veszi igénybe. A felhasználó keresőprogramot használ. A kereső-programok körülbelül annyi információt "látnak" egy weboldalból, mint amit egy vak felhasználó is érzékel a képernyőolvasó által. Ezért szokták azt mondani, hogy a Google keresője a világ legnagyobb vak felhasználója

23 ÁTMENETI GYENGÉNLÁTÁS LEHETSÉGES OKAI A számítógép kijelzője elöregedett, alacsony a beállítható kontrasztarány. A fényúgy esik rá a kijelzőre, hogy annak tartalma emiatt nehezen olvasható. A kijelző túl messze került elhelyezésre a felhasználótól, és ezen a felhasználó nem tud változtatni. Az alkalmazás készítője túl kicsireállította az alapértelmezett betűméretet. 45 ÁTMENETI SZÍNTÉVESZTÉS, SZÍNVAKSÁG LEHETSÉGES OKAI A számítógép kijelzője elöregedett, a színek megjelenítése már nem optimális. A felhasználó alacsony színmélységű (esetleg monokróm) kijelzőt használ. A nap (egyéb fény)rávetül a kijelzőre, így módosítva annak színhűségét. Színes lámpák fénye vetül a kijelzőre, így eltolva annak színvilágát, ami lehetetlenné teheti, hogy egy bizonyos színt fel lehessen ismerni

24 ÁTMENETI MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG LEHETSÉGES OKAI A felhasználó kéz/csukló törést, vagy egyéb sérülést szenvedett, ami miatt nem tudja a kezét használni. A használt eszközhöz nincs sem egér, sem más mutatóeszköz csatlakoztatva. A billentyűzeten egy vagy több gomb érzéketlen, vagy hiányzik. Az egér valamelyik gombja érzéketlen. A notebook érintőpadja nem, vagy hibásan működik. Az alkalmazás egy interaktív táblán érhető el, és a felhasználó nem elég magas ahhoz, hogy például egy felső részen elhelyezett menüt, vagy eszköztárat elérjen (pl. azért, mert gyerek) 47 ÁTMENETI ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG A fáradtságkihathat arra, hogy bonyolult, idegen terminológiát tartalmazó szövegeket milyen gyorsan vagyunk képesek megérteni. Az oldalon használt betűtípusmiatt bizonyos karakterek összetéveszthetők. 0 (nulla) és O (Obetű), nagy I (Ibetű) és kis l (kis L betű) 48 24

25 TECHNIKAI PROBLÉMÁK A felhasználók különböző böngészőprogramokat használnak. A felhasználók különböző felbontássalrendelkező eszközöket, illetve korszerű, mobil eszközöket is használhatnak (okostelefon, ipad, stb.) Beépülő modulok hiánya Nem támogatott formátumok Internet kapcsolat sebessége 49 TANANYAGOK AKADÁLYMENTES ELŐÁLLÍTÁSA (AZELTESCORM KERETRENDSZER) 50 25

26 ELVEK AZ E-TANANYAGOK LÉTREHOZÁSÁNÁL Szabványok betartása (XHTML, CSS, SCORM, WCAG) Web-ergonómia elvek Akadálymentes hozzáférés Sokrétű felhasználhatósága Web, LMS, DVD, pendrive, helyi hálózat, helyi számítógép 51 METAINFORMÁCIÓK MEGADÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A Web-fejlesztő számára biztosítani kell az akadálymentes publikáláshoz szükséges információkat. A Magyar Nemzeti Múzeum épülete Példa egy légifelvételre Az épület alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett udvaralap látható. A múzeumkert, amelyben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak A magyar klasszicista építészet egyik nagymesterének, Pollack Mihálynak főműve 52 26

27 MILYEN PLUSZ INFORMÁCIÓK SZÜKSÉGESEK? Képek esetén Kép aláírása, alternatív szövege, hosszú leírása Hangok esetén Hangállomány tartalma szövegesen Videók esetén Tartalmi összefoglaló, teljes szövegű átirat, feliratok szöveg Animációk esetén Alternatív szöveg, hivatkozás alternatív tartalomra HOGYAN GYŰJTSÜK ÖSSZE EZEN INFORMÁCIÓKAT? A tananyag szerzőitől nem feltétlenül várhatunk el magas szintű informatikai ismereteket. A szükséges információkat felhasználóbarát módon kell összegyűjteni. Sablonokat hoztunk létre, amelyekben megadhatók a szükséges információk. Tananyag modul sablonja (Word dokumentum) Tananyag elemek sablonja (Excel állomány) 27

28 ELTESCORM KERETRENDSZER RTF állomány (Tananyag tartalma + Hivatkozás a médiaelemekre) Akadálymentes, SCORM tananyag Excel táblázat Médiaelemek tulajdonságainak megadása 55 AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS FELTÉTELEI VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN 56 28

29 VIRTUÁLIS KÖRNYEZET "A virtuális környezet egy olyan háromdimenziós (3D), mesterséges, a valóságban nem létező tér, ahol mi magunk és mások is háromdimenziós formában, térben és időben egyszerre lehetünk jelen, és mindezt a saját nézőpontból ugyanannak látjuk."(ollé, ) 57 TERVEZÉSI ELVEK Mivel a 3D-s virtuális környezetek is emberek által emberek számára létrehozott környezetek, az Egyetemes tervezés (UD), illetve Tervezés mindenkinek (DFA) stratégiáját is figyelembe kell vennünk a Virtuális tér megtervezésének és implementációjának folyamatában, amennyiben pedig a Virtuális környezetet oktatási céllal alkalmazzuk, a korábban ismertetett Egyetemes tervezés az oktatásban (UDL) irányelveit is szem előtt kell tartanunk

30 TÁMOGATÁS A fogyatékossággal élő emberek igényeit a Virtuális környezetek esetén több szinten is támogatnunk kell, (1) egyrészt a virtuális tér kialakítása során, (2) másrészt a virtuális térben elhelyezett objektumok egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításával, (3) harmadrészt a tér használatához szükséges kliensalkalmazás akadálymentes hozzáférhetőségének lehetővé tételével. 59 (1) A VIRTUÁLIS TÉR KIALAKÍTÁSA 60 30

31 (2) VIRTUÁLIS TÉRBEN ELHELYEZETT OBJEKTUMOK EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA Metainformációkmegadása az objektumokhoz (pl. képernyőolvasó programok számára) Objektumok elhelyezése úgy, hogy például kerekesszékes avatár által is használható legyen 61 (3) A TÉR HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES KLIENSALKALMAZÁS AKADÁLYMENTES HOZZÁFÉRHETŐSÉGE Az AccessGlobe kliensalkalmazás (SecondLife, illetve OpenSimkörnyezethez), amelyben többek között kontraszt és betűméret is beállítható, és a beépített szövegolvasó által használható vak emberek számára is 62 31

32 AKADÁLYMENTESSÉG ELLENŐRZÉSE 63 ELLENŐRZŐESZKÖZÖK Az ellenőrzés különböző segédeszközökkel megkönnyíthető, de nem automatizálható teljesen. Például a számítógép nem tudja eldönteni, hogy egy kép alternatív szövege megfelelően lett-e megfogalmazva

33 ELLENŐRZŐESZKÖZÖK(PÉLDÁK) Weboldalak szabványosságának ellenőrzése Beépülő modul a Firefoxböngészőbe (Accessibility toolbar) Kontraszt ellenőrző beépülő modul (Firefox) 65 FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉSI HIBÁK Forrás: Forrás: Forrás: Az info-kommunikációs akadálymentességi hibák ugyanígy ellehetetlenítik a szolgáltatások használatát! 66 33

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Abonyi-Tóth Andor ELTE Informatikai Kar, FORRÁSOK, AJÁNLOTT IRODALOM ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba -Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, ISBN: ABONYI-TÓTH Andor; MÁTÉTELKI Péter (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába Hardver és szoftver segédeszközök, Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, ISBN: GYARMATHYÉva (2010): Diszlexiás tanulókról -felsőfokon. Magyar Tudományos Akadémia, Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest. URL: letöltés ideje: december 13.) Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, URL: Hozzáférés ideje: január 23. PATAKIMáté, ABONYI-TÓTHAndor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, ISBN: SIKNÉLÁNYICecília (2004): Speciális szükségletű felhasználóknak készítendő multimédiás és virtuális valóság programok tervezési szempontjai. In: Multimédia az oktatásban konferencia, Szeged, URL: (Utolsó letöltés ideje: december 13.) WOOD, Denise (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: Telecommunications Journal of Australia. Volume 60, No. 2, URL: letöltés ideje: december 13.) 68 34