A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás lehetséges kapcsolódási pontjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás lehetséges kapcsolódási pontjai"

Átírás

1 A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás lehetséges kapcsolódási pontjai Jeszenyi Ildikó A biztonság fenntartásához olyan rendszerre van szükség, amely a veszélyhelyzeteket felismeri, kezeli, vagy elhárítja azokat. Ezt a tevékenységet a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés rendszere látja el. A katasztrófa-elhárítás nem nélkülözheti a katonai elemeket, a civil-katonai együttmûködést sem. Cikkemben a katasztrófaelhárítás és a civil-katonai együttmûködés lehetséges kapcsolódási pontjait próbálom megvilágítani. Maintaining security requires system able to handle dangerous situations, able to treat or eliminate it. This activity is carried out by the Civil Emergency Planning System. Handling catastrophes must include military elements, and elements of the civil-military co-operation. This paper deals with the common problems of the elimination of the catastrophes and the civil-military co-operation. A biztonság kérdése, ezen belül is a polgári veszélyhelyzeti tervezés, a polgári védelem, katasztrófaelhárítás és válságkezelés polgári aspektusa, valamint a polgári-katonai együttmûködés vizsgálatának jelentõsége a világméretû szembenállás megszûntével felértékelõdött, és nemzetközi jellege felerõsödött. A kérdés vizsgálata rendkívül aktuális, melynek során két alapvetõ tényezõbõl kell kiindulni. Az egyik, hogy Európában és a világban minimálisra csökkent ugyan egy globális fegyveres összeütközés veszélye, korlátozott mértékben azonban továbbra is számolni kell etnikai vagy más alapon kialakuló helyi konfliktusok, nagy tömegû menekültáradat fogadásával összefüggõ feladatok és az ezek kapcsán felmerülõ békefenntartási és humanitárius segítségnyújtási tevékenységben való részvétel szükségességével. A másik, hogy ezzel egyidejûleg a szeptember 11-ei terrortámadás ráirányította a figyelmet a nemzetközi terrorizmus veszélyeire és a tömeges pusztításra alkalmas eszközök megjelenésére, vagyis a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés megszervezésének, eszközrendszerének létrehozására és a társadalom felkészítésének szükségességére. Annak érdekében, hogy a nem háborús katonai mûveletek sikeressé váljanak, olyan képességekre van szükség, amely elvégzi az alkalmazási terület civil helyzeté- 65

2 nek elemzését és értékelését, biztosítja a nemzeti és más országok hatóságaival, kormányzati és nem kormányzati szervekkel, nemzetközi szervezetekkel és a lakossággal a kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítését, továbbfejlesztését. A tevékenységet a következõ alapvetõ dokumentumok szabályozzák: MC 411/1, AJP 9, CIMIC FPG, AJP fejezet. A civil-katonai együttmûködés (Civil-Military Cooperation, CIMIC) eszköz, ezen kapcsolatok kialakításában, fenntartásában mind a Washingtoni szerzõdés 5. cikkelye szerinti kollektív védelmi mûveletek, mind pedig az 5. cikkely hatálya alá nem esõ nem háborús katonai mûveletek estén. (béketámogató mûveletek, egyéb nemzetközi mûveletek, mint pl.: terrorizmus elleni harc, humanitárius segítségnyújtás, polgári hatóságok támogatása). A biztonság fenntartásához olyan rendszerre van szükség, amely a veszélyhelyzeteket felismeri, elõrejelzi és képes azokat idejében kezelni, vagy a már fennálló veszélyt megfelelõen elhárítani. Erre hivatott a polgári veszélyhelyzeti tervezés rendszere. Mindezeken felül megnövekedett, és a figyelem középpontjába került a válsághelyzetekkel, az ipari balesetekkel, a nukleáris veszélyhelyzetekkel, a természeti katasztrófákkal stb. és az ezekkel összefüggõ nemzeti és nemzetközi segítségnyújtás szerepe is. A polgári veszélyhelyzeti tervezés és a polgári-katonai együttmûködés jelentõsége az utóbbi években rendkívül felértékelõdött. A teljesség igénye nélkül jelen cikkemben próbát teszek arra, hogy a civil katonai együttmûködés lehetséges helyét, szerepét megvilágítsam a katasztrófák elhárítása során. A civil-katonai együttmûködés Civil-katonai együttmûködés fogalma, tartalma A polgári katonai együttmûködés olyan, minden idõszakra jellemzõ, de hangsúlyaiban változó, kölcsönös elõnyökön alapuló mûveletek és rendszabályok összessége, amelyek az erõforrások optimális kihasználásával biztosítják a kitûzött célok elérését. 1 A CIMIC a Washingtoni Szerzõdés 5. cikkelye szerinti kollektív védelmi mûveletek és válságkezelõ mûveletek esetén egyaránt alkalmazandó. A parancsnok a hadmûvelet tervezése és végrehajtása során nem kerülheti el a szociális, politikai, kulturális, vallási, gazdasági, környezeti és humanitárius tényezõk figyelembevételét, azoknak a katonai mûveletre való lehetséges hatásainak mérlegelését. Ezen túlmenõen a parancsnoknak figyelembe kell vennie a nagyszámú nemzetközi és nem-kormányzati szervezet jelenlétét, azok céljait, módszereit és perspektíváját, amit lehetõség szerint ki kell aknázni a lehetséges közös célok és az elvárt végállapot mielõbbi elérése érdekében. A kihívások tovább szélesednek a média jelenlétével, valamint a helyi és nemzetközi közösség elvárásaival. Ebbõl következik, hogy a polgári szervezetekkel, a helyi lakossággal valamint kormányzattal és katonai erõk- 1 Padányi József: Polgári-katonai együttmûködés a békefenntartó mûveletek során. Tanulmány, HVK o. 66

3 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai kel fenntartott hatékony kapcsolat alapvetõ fontosságú a jövõ konfliktusainak megoldásában. A CIMIC a parancsnok eszköze ahhoz, hogy létrehozza és fenntartsa ezeket a kapcsolatokat. A civil-katonai együttmûködés minden olyan tevékenységet vagy intézkedést magában foglal, amely a NATO és a nemzeti parancsnokságok vagy a parancsnokságok és a befogadó nemzet polgári hatóságai között békében, konfliktus vagy háború idején létrejött. Kiterjed továbbá a szövetséges erõk és azon ország kormányzati szervei közötti kapcsolatra is, amelynek területén ezeket a fegyveres erõket állomásoztatják, és amelyen ezek alkalmazásra kerülnek majd. A civil-katonai együttmûködés abból a szükségletbõl ered, hogy a NATO-tagok szuverenitását megõrizzék, és tiszteletben tartsák, valamint azokból a korlátozásokból, amelyek az amerikai és más küldõ országok egységeinek külföldi állomásoztatására vonatkoznak. A civil-katonai együttmûködési küldetések a haderõ elhelyezkedésétõl (parancsnokság területén, a mögöttes területeken vagy az elõretolt harcállásokban) függõen is változnak. 2 A civil-katonai együttmûködés egy minden területre kiterjedõ összefogás megteremtése a helyi lakossággal és az intézményekkel a parancsnok hadmûveleti területén belül azért, hogy olyan polgári feltételek jöjjenek létre, amelyek a lehetõ legnagyobb erkölcsi, anyagi és katonai elõnyöket biztosítják a parancsnokok számára. Civil-katonai együttmûködési tevékenység olyan tudatos katonai támogató tevékenység, melynek során úgy tudjuk teljesíteni katonai feladatainkat, hogy a célok közé a polgári hatóságok, nemzetközi vagy nem-kormányzati szervezetek felelõsségi körébe esõ célokat is beemelünk. A polgári oldal felõl megközelítve a tevékenységet ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, a polgári oldal is csak akkor tud eredményt elérni, ha célrendszerébe megjeleníti és segíti a katonai célok elérését. A CIMIC fõ feladatai Polgári-katonai kapcsolattartás egy viszonylag önálló és független tevékenység lehet, saját céllal és feladatokkal. Például a kölcsönös bizalom megteremtése, a hatékony kommunikáció biztosítása, a katonai küldetés elfogadottságának növelése. A polgári hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartást megkönnyíti, sok más mellett, a megfelelõ tömegtájékoztatási politika. Ez megköveteli a polgári-katonai együttmûködés eredményeinek és sikereinek megfelelõ és idõbeni elterjesztését, amely segít megszerezni a lakosság támogatását. Polgári segítség katonai mûveletekhez: A polgári környezet támogatása a tevékenységek széles skáláját öleli fel, a helyi információ cserétõl a nemzeti infrastruktúra újjáépítéséig. Ez olyan katonai erõforrásokat igényel, mint az információ, a személy, az anyag, a felszerelés, a kommunikációs eszközök biztosítása. Humanitárius válság esetén, a területen dolgozó polgári segély-szervezetek csak korlátozott katonai támogatást igényelnek. Ugyanakkor fegyveres konfliktus közepette kialakuló humanitárius vészhelyzet közepette a fegyveres erõk felelõsek a segélyek szétosztásáért, amíg 2 AJP 9 NATO Polgári-katonai együttmûködési doktrínája. STANAG 2509, 3/2002 (HK. 9) 67

4 a polgári szervezetek ezt nem képesek megtenni. Ilyen esetben a döntéseket magasabb (állami) politikai szinten hozzák a politikai és katonai szempontokat egyaránt figyelembe véve. A polgári szervezetek részére nyújtott katonai támogatás magába foglalja a közszolgálat, a környezet, a gazdaság a kereskedelem támogatását, a segély-programokat és mûveleteket, valamint a polgári nem kormányzati szervezetek támogatását. Katonai támogatás polgári mûveletekhez: A parancsnokoknak a körülményektõl függõen szükségük van a hadmûveleti területükön lévõ polgári szervezetek támogatására. A katonai erõ az információ és az erõforrások tekintetében, valamint a terület biztonságának területén részben a polgári lakosságtól függ. Lehetetlen biztosítani a mozgás és tevékenységi szabadságot az együttmûködésük nélkül. A hadmûveletek folytatásához szükséges nyersanyagokat is, mint például üzemanyag, élelmiszer és víz, csak rajtuk keresztül lehet elérni. A mûveletek polgári támogatásánál meg kell említeni olyan, igaz meglehetõsen elvont, de nem kevésbé fontos tényezõket, mint a lakosság pozitív katonaképét, aminek lényege, hogy a lakosság úgy tekintsen a katonákra, mint akik a törvényesség talaján állnak és az egyszerû polgár érdekében tevékenykednek a hadmûveleti területen. A szembenálló és/vagy béketámogató tevékenységet folytató felek a legtöbb esetben ugyanazon a területen helyezkednek el, keveredve a helyi, polgári lakossággal, ami a mûveletek magas fokú civil érzékenységét eredményezi. A kulturális és értékkülönbségek, amelyek a katonai és polgári szervezetek között húzódnak, valamint az ennek következtében kialakuló kölcsönös bizalmatlanság, súlyos következményeket okozhatnak, amelyek a küldetés sikerességét negatív irányba befolyásolják. A hívatásos és szerzõdéses katonák, akik a mûveleti területen nap mint nap érintkeznek a lakossággal, viselkedésükkel képviselik mindazokat az attitûdöket, amelyekre a krízishelyzetben levõ emberek megsegítésekor szükség van. A polgári lakossággal való érintkezés nem nélkülözheti a civil-katonai együttmûködés elveinek betartását, azaz a kulturális érzékenységet, a közös célokat, a felelõsség megosztását, az egyetértést, az átláthatóságot és a nyílt és folyamatos kommunikációt. Civil-katonai együttmûködési mûveletek A civil-katonai mûveletek kiterjednek a következõ, egymással összefüggõ tevékenységekre: külföldi ország által nyújtott támogatás; a lakosság és az erõforrások feletti ellenõrzés; humanitárius segítségnyújtás; a katonaság polgári célokra történõ igénybevétele és polgári védelem. A lakosság és az erõforrások feletti ellenõrzés: A legtöbb katonai mûvelet során a civil-katonai együttmûködési erõk segítik a lakosság és az erõforrások feletti ellenõrzés megszerzését célzó mûveletek tervezését és megvalósítását. Ezek a programok magukban foglalják a kijárási tilalmat, a mozgásszabadság korlátozását, a menekülttáborok áttelepítését, az engedélyeztetési eljárásokat, a fejadagok feletti ellenõrzést és a létesítmények ellenõrzését. A menekülttáborokkal kapcsolatos és a nem harcoló lakosság kimenekítésére irányuló mûveletek a lakosság és az erõforrások feletti ellenõrzés speciális területét képezik. 68

5 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai A befogadó nemzeti támogatás: A harci kiszolgáló támogatás során felmerülõ hiányok pótlásának egyik módja a javak és szolgáltatások helyi forrásokból történõ beszerzése. A külföldi ország által nyújtott támogatás kifejezés magában foglalja a fogadó ország által nyújtott támogatást. A rendelkezésre álló támogatás függvényében a civil-katonai együttmûködési erõk felmérik a rendelkezésre álló erõforrásokat és segítenek a törzshöz tartozó más szervezeteknek azok beszerzésében (ad hoc igények esetén). Ugyanakkor õk szervezik az elõre tervezett háborús ellátási igényeket a fogadó ország felé. Katonai civil tájékoztatás: A katonai civil tájékoztatás azon feladatrendszert foglalja magába, amely a nemzetközi és helyi civil szervezetek, illetve a kormányzati és nem kormányzati szervezetek információs támogatását biztosítja. Ezen információk a hadmûveletek civil aspektusait tartalmazzák, amelyek a küldetés sikerének szempontjából és a fenti szervezetekkel történõ együttmûködés folyamán elengedhetetlenül szükségesek. Humanitárius segítségnyújtás: A humanitárius segítségnyújtás olyan programok csoportja, amelyek lehetõvé teszik a védelemért felelõs minisztérium erõforrásainak igénybevételét humanitárius jellegû katonai tevékenységek és mûveletek végrehajtására. A humanitárius segítségnyújtás magában foglalja a humanitárius és polgári segítségnyújtást, a külföldi katasztrófa-elhárítási segítségnyújtást, a nem harcoló lakosság kimenekítésére tett lépéseket és az otthonukat elhagyni kényszerül polgári lakosság (menekültek vagy evakuáltak) támogatását. E programok némelyike keretében a harcoló felek beleértve a félkatonai tevékenységet folytató csoportok tagjait is is segítséget kaphatnak A kizárólag a nem harcoló lakosságnak nyújtott programok közé tartoznak: a vidéki területeken a polgári lakosság számára rendelkezésre bocsátott orvosi, fogorvosi és állatorvosi szolgáltatások; az alapvetõ közúti közlekedési rendszerek létesítése (de nem a repülõterekét); a kútfúrást és az alapvetõ közegészségügyi létesítmények építése; az alapvetõ közmûvek megépítése és javítása. Katonai-civil akciók: Olyan projektek megtervezése és kivitelezése, amelyek célja a helyi lakosság támogatásának megnyerése a kormányzati szervek és a haderõ számára. a haderõ által végrehajtott rövid idõtartamú projektek; a helyi lakosság számára nyújtandó elõnyök manifesztálása; a kormányzati szervek és a jelen lévõ haderõ legitimizálása. A katonaság polgári célokra történõ igénybevételét célzó projektek eredményeképp a kormányzati programok lakossági támogatottsághoz jutnak. A civil-katonai együttmûködési erõk a kormányzat és/vagy a katonaság hatékonyságának, legitimitásának fokozása és a róluk kialakított kép javítása érdekében tevékenykednek. Nagy körültekintéssel kell kiértékelniük a projekt fontosságát annak tényleges vagy lehetséges hasznával kapcsolatosan. A polgári védelem feladata egy támadás, illetve egy természeti vagy ember okozta katasztrófa miatt bekövetkezõ közvetlen válsághelyzet kezelése. A polgári védelmi tevékenység magában foglalja, pl. az elpusztított vagy károkat szenvedett, létfontos- 69

6 ságú közüzemi szolgáltatások és létesítmények szükséghelyzeti javítását vagy helyreállítását. A civil-katonai együttmûködési erõk meghatározzák a nekik kijelölt térségben a helyi polgári védelmi tervezés és készültség helyzetét. A civil-katonai együttmûködési erõk hangolják össze: a kormányzati; az ipari; a közüzemi; a közegészségügyi és a válsághelyzeti terveket. A polgári közigazgatásnak nyújtott támogatás a baráti kormányoknak történõ segítségnyújtástól a szövetséges csapatok által megszállt területeken a polgári közigazgatás biztosításáig terjedhet. A fegyveres erõk baráti területen a helyi kormányzattal egyetértésben alakíthatnak meg civil közigazgatási szervezeteket. Ilyen esetben fegyveres erõinknek olyan hatásköre is van, amellyel rendszerint csak a kormányzat rendelkezik. A szövetséges erõk az általuk megszállt területeken is folytathatnak civil-katonai mûveleteket. A civil-katonai mûveletek mindaddig folytatódnak, amíg egy olyan, helybéli kormányzat nem jön létre, amely az elérni kívánt szövetséges célkitûzéseket támogatja. A katonaság polgári közigazgatásban betöltött szerepe: a katonai fõparancsnokok útmutatása; a szövetséges kormány támogatási igénye; a hadmûveleti skála függvényében változhat. A civil-katonai együttmûködési erõk szakértõi és egyéb kapacitásokkal támogathatják az adott kormányzatot. Ez a támogatás segíti az átállást a katonai célkitûzésekrõl a politikai célkitûzésekre. A civil közigazgatás megszervezéséhez speciális kormányzati szakismeretekkel bíró civil-katonai együttmûködési erõk szükségesek: a humanitárius segélyek és szolgáltatások igazságos elosztásának segítése; a tanácsadás és segítségnyújtás olyan más, általános célú katonai erõknek, amelyek a rendszerint a polgári kormányzat által ellátott feladatokat ideiglenesen magukra vállalják; hatékony kapcsolattartást és tárgyalásokat folytatni más katonai vagy nem katonai szervezetekkel, külföldi kormányzatokkal és a hazai kormányszervekkel; segíteni a szövetségesek katonai erõit azon cél elérésében, hogy a nemzetközi és nemzeti törvényesség alapján álló kormányzatot hozzanak létre és amilyen hamar csak lehetséges, visszaadják az irányítást egy kellõ legitimitást élvezõ polgári kormányzatnak. A polgári közigazgatás dinamikusságát a következõ, egymással összefüggõ civil-katonai tevékenységek és mûveletek egyidejû alkalmazásával jellemezhetjük: segítségnyújtás a lakosságnak, polgári közigazgatás megszervezése baráti területeken, polgári közigazgatás megszervezése megszállt területeken. Segítségnyújtás a lakosságnak: A valamely parancsnok hatáskörébe tartozó területen a lakosság megsegítése tartalmazza a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat, fenntartja a közrendet vagy a javak és szolgáltatások elosztása feletti ellenõrzést. A lakosság megsegítése abban különbözik a polgári közigazgatás támogatásának további két válfajától, hogy az a parancsnok döntésén alapul. 70

7 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai Polgári közigazgatás baráti területen: A polgári közigazgatásnak nyújtott támogatás baráti területen a baráti kormányzat megerõsítését vagy helyreállítását célozza. Amennyiben egy katasztrófa vagy háború esetén a politikai intézmények és a gazdasági rendszer zavarai lépnek fel és azt a helyi hatóságok kérik, a szövetséges katonaság ideiglenesen átveheti azon feladatok egész sorát, amelyeket rendszerint a polgári kormányzati szervezetek végeznek. A polgári-katonai együttmûködés feladatai a hadmûveletek folyamán A hadmûveletek megindulása elõtt a polgári-katonai együttmûködést irányító és végzõ szakemberek feladata, hogy felkészítsék az alkalmazásra kerülõ csapatokat a hadmûveleti terület polgári viszonyaira. A tervezés idõszakában az adott terület részletes, alapos információkon nyugvó értékelését kell elkészíteni, amely az adott térség politikai, gazdasági, társadalmi és kultúrtörténeti viszonyaira is kiterjed. Ezen túlmenõen tartalmazza az állam kormányzásáról, közszolgálati és infrastrukturális rendszerrõl szóló információkat az ipar, a mezõgazdaság és a gazdaság más ágazatairól összegyûjtött adatokat. A polgári-katonai ügyekkel foglalkozó törzs feladata, hogy a hadmûveleti terület polgári viszonyairól tájékoztatást nyújtson, elsõsorban arra vonatkozóan, hogy milyen hatásfokkal tudnak együttmûködni a fogadó nemzet intézményei, lakossága és a térségben jelen levõ vagy tervezett különbözõ nemzetközi szervezetek. Az alkalmazásra kerülõ csapatokat fel kell készíteni minden téren az adott helyzetre, a polgári lakosság szokásaira, viselkedésére, várható reakcióira vonatkozóan is. A hadmûvelet idõszakában a megtervezett feladatok hatékony végrehajtása történik, amelyhez elengedhetetlenül fontosak a kiépített kapcsolatok és azok folyamatos fenntartása. Hatékony és folyamatos kommunikációt kell biztosítani, amely kiegyensúlyozott, még akkor is, ha a kommunikációs infrastruktúra nem létezik vagy szegényes. Naprakész információkkal kell rendelkezni a különbözõ polgári szervezetekrõl, azok hatását elemezni és értékelni kell, különös tekintettel a tevékenységük hadmûveletre gyakorolt hatására. A polgári szervezetek és a katonai oldal tevékenységét össze kell hangolni, hogy a konfliktusokat megakadályozza a civil és katonai együttmûködést végzõ szakértõ. A közös tevékenységek potenciálisan és reálisan is csökkentik a konfliktusok lehetõségét. (pl.: közös vezetési pontok felállítása, közös felelõsségi területek kijelölése stb.) Az civil és katonai együttmûködés jellemzõje, hogy a felek javakat és szolgáltatásokat biztosítanak egymásnak, ezeket szerzõdések és együttmûködési megállapodások formájában rögzítik. A civil és katonai kapcsolattartó szakértõk feladata, hogy az együttmûködésben részt vevõ feleket egymással megismertessék, elõsegítsék az egyezmények létrehozását. A hadmûveletek polgári értékelését folyamatosan és minden esetben a szakértõk készítik el. A polgári szempontú információk, értékelésük és reagálás azokra a küldetés sikerét dönthetik el. 71

8 A hadmûvelet tervezési, végrehajtási idõszakában megteremtett és fenntartott kapcsolatokra építve fokozatosan és a lehetõ legkisebb zökkenõvel kell a feladatokat átadni a polgári és a katonai szervezetek között. a polgári közigazgatási funkciók biztosítása vagy helyreállítása, felügyelni és hitelesíteni szükséges az idegen csapatok kivonását, segítséget kell nyújtani a szabad választások lefolytatásában, a kapcsolatok kialakításával és fenntartásával létre kell hozni az átmeneti jogvédõ hatóságot, koordinálni szükséges a polgári vagy katonai szervezetek humanitárius segélyakcióit Hazánk évi NATO haderõ-fejlesztési célkitûzésként vállalta, hogy megteremti a civil-katonai együttmûködési képességet (CIMIC), amellyel egy XXI. századi haderõnek rendelkeznie kell. Ennek megfelelõen elõször a törzsi elemek kerültek kialakításra, majd július 1-jei hatállyal megalakították az MH Civil-katonai Együttmûködési Központot (MH CKELMK jogelõd szervezete), amely ezen képesség alegység szintû (zászlóalj) megvalósulását jelenti. A megalakulást követõen az MH CKEK október 1-jén hadrendbe állt. Készenlét elérésével folyamatos szakmai felkészítés vette kezdetét, amelyen a meglévõ, valamint a kibõvülõ állomány egyaránt részt vett. A 2004-es év elejétõl a szakmai munka kialakítása mellett a szervezeti bõvülésre került a hangsúly. Az 1. CIMIC-csoport mellett a 2. CIMIC-csoport is megalakult 2004 áprilisával. A két CIMIC-csoport képezi a végrehajtó elemet, így teljes felállásukkal a CIMIC szakmai munka kiteljesedett. Erre a szakmai bázisra támaszkodva lehetõvé vált, a lélektani mûveleti képesség (PSYOPS), mint új elem bevezetése a Magyar Honvédség tevékenységi körébe augusztus 04.-i hatállyal az MH Civil-katonai Együttmûködési Központ elnevezés MH Civil-katonai és Lélektani Mûveleti Központ megnevezésre módosult. A tevékenység tehát bõvült, melynek meghatározása a következõ: A PSYOPS olyan tervezett lélektani mûveleti tevékenység, amely béke, válság és háború idõszakában az ellenséges, és a semleges közegekre irányul, amelynek célja, hogy hatást gyakoroljon a politikai és katonai célkitûzések elérését befolyásoló célcsoport(ok) szellemi beállítottságára, magatartására és viselkedésére. 5 Az MH CKLEMK képességeinek fenntartása és folyamatos fejlesztése, valamint az MH alaprendeltetésével összhangban CIMIC-, illetve PSYOPS-mûveletek végrehajtása hazai területen vagy külföldön. A kijelölt mûveleti erõ támogatásával vagy önállóan, felkészül, részt vesz a haza fegyveres védelmében, a minõsített idõszakok kezelésében, a NATO szövetségi kötelékében, illetve más, két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdések alapján végrehajtandó mûveletekben. Ennek érdekében civil-katonai együttmûködési és lélektani mûveleti képességekkel támogatja a parancsnokot. A CIMIC megvalósításával lehetõvé teszi a parancsnok számára a mûveleti területen lévõ polgári lakossággal és helyi hatóságokkal, kormányzati és 3 MC 411 A polgári-katonai együttmûködés irányelvei 4 A civil-katonai együttmûködés kézikönyve (CIMIC) 5 AJP

9 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai nem-kormányzati szervekkel, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel történõ együttmûködés kiépítését és fenntartását, illetve lélektani mûveletek alkalmazásával hatást gyakorol a politikai és katonai célkitûzések elérését befolyásoló célcsoport(ok) szellemi beállítottságára, magatartására és viselkedésére. A CKELMK feladata: civil-katonai együttmûködési, lélektani mûveletek végrehajtása, alapvetõen külföldön, a magyar nemzeti kontingens határon túli alkalmazása esetén annak támogatása. A magyar kontingens részvétele nélküli hadmûvelet érdekében önálló nemzeti felajánlásként részt vehet a Többnemzeti Összhaderõnemi Alkalmi Harci Kötelék támogatásában. (Ez esetben feladatát a Déli CIMIC Csoport határozza meg.) 6 A polgári veszélyhelyzeti tervezés A polgári veszélyhelyzeti tervezés rendszerét a NATO hozta létre és intézményesítette, alapjainak lerakása egybeesik a szervezet megalakulásával ben hozták létre a NATO Tengeri Hajózási Tervezési Bizottságot, melynek célja a második világháborúban a szövetséges nemzetek közötti kereskedelmi hajózási és szállítási kérdések felügyelete volt. Ezt követõen még számos bizottság született a különbözõ területek felügyeletére. A polgári veszélyhelyzeti tervezés fõ feladata, hogy civil veszélyhelyzetekben a nemzeti hatóságokat támogassa, a polgári lakosság védelme érdekében. A tervezés és a tevékenység során fontos szerepe van a civil erõforrások rendelkezésre állásának koordinálásában, illetve a veszélyhelyzet során segítség nyújtásával, a normális élet fenntartásában. 7 Mindezeket a NATO a Felsõszintû Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságán (SCEP) keresztül látja el, mely nagyon hasonló az ENSZ keretein belül mûködõ humanitárius ügyek osztályához. (UNDHA) A NATO-n belül külön szervezet foglalkozik a valós veszélyhelyzeti/katasztrófahelyzeti koordinációs feladatokkal, Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központja segítségével. (EADRCC) 8 A NATO a védekezési feladatai nagy részét békeidejû szervezeti és intézményrendszerének, azaz a központi riasztási és készenléti, illetve a polgári veszélyhelyzeti Tervezési rendszerének elemeivel hajtja végre. 9 Részvételünk az ENSZ, illetve a NATO speciális szervezeteiben automatikusan következik e két szövetségben való tagságunkból eredõ kötelezettségekbõl. A prágai csúcstalálkozó a polgári veszélyhelyzeti tervezés szempontjából több fontos feladatot fogalmazott meg november én. Elõször is a NATO reagálóerõ (NRF) létrehozását, amely tulajdonképpen a légi-, a szárazföldi haderõnemek és a haditengerészet fejlesztését, erõsítését szolgálja, hiszen mindhárom terület nagyon gyors intézkedéseket igényelt. Másik feladat a terrorizmussal kapcsolatban fogalmazódott 6 7 NATO Handbook: Civil Emergency Planning NATO Handbook: EuroAtlantic Disaster Response Coordination Centre Padányi József: A NATO-elvek érvényesítése a katasztrófák elleni védekezésben és a nemzetközi együttmûködésben ; jegyzet, ZMNE, Bp.,

10 meg. Ez egyrészt a védelmi képességek és a reagálási képességek; másrészt a NATO szövetséges védelmi képességek koordinálásának javítását, fejlesztését követeli meg. A legfontosabb azonban mindezek közül az, hogy a partnerekkel való együttmûködés mellett a NATO és az Európai Unió kölcsönösen meg kell, hogy erõsítsék az egymással való együttmûködést, tiszteletben tartva mindkét szervezet önállóságát. A polgári veszélyhelyzeti tervezés jelentõsége tehát két hatásnak köszönhetõ. Az egyik az elõzõekben vázolt szeptember 11-i terrortámadás következtében jelentkezõ fokozott felkészülés egy háború vagy veszélyhelyzet romboló hatásainak minimalizálására. A másik, hogy napjaink Európájában egy globális méretû háború kirobbanásának veszélye minimálisra csökkent, így a NATO és tagországaiban fokozatosan elõtérbe kerül, és meghatározóvá válik a válságkezelés, a katasztrófák elhárítására való felkészülés, a lakosság, a környezet, az anyagi javak védelmének kérdése. A prágai csúcstalálkozón meghozott döntéseket három csoportba sorolhatjuk: bõvítés, képességek és partnerkapcsolatok. E területeken belül olyan fontos elõrelépések történtek, melyek alapvetõen a Szövetség jövõjét és biztonságát befolyásolják. A NATO jövõje és a transz-atlanti kapcsolatok szempontjából is, az egyik legfontosabb döntés a NATO reagáló erõ (NRF) létrehozása volt. Ez a döntés amerikai kezdeményezésre született meg, és a NATO ütõképességét kívánja erõsíteni az új típusú fenyegetésekkel szemben. A tervek szerint az NRF 2004 végére érte el kezdeti mûveleti képességét, a teljes mûveleti képességét pedig 2006 végére. Ez azt jelenti, hogy a Szövetség mind területén belül, mind azon kívül egy rendkívül rövid idõ alatt mozgósítható, és önfenntartó képességgel rendelkezik. 10 Katasztrófahelyzetek Magyarországon Az elmúlt másfél évtized természeti katasztrófái, politikai eseményei az emberiség figyelmét a biztonság, a veszélytényezõkkel szembeni védelem felé irányították. Míg a XIX. és XX. évszázadban a biztonságot látszólag többnyire katonai jelenségnek tekintették, addig napjainkra e felfogás alaposan megváltozott. A biztonság katonai dimenziója ugyan továbbra is megmaradt, ám mellette egyre nagyobb hangsúlyt kap a természeti csapásokkal szembeni védelem, valamint a nem katonai fenyegetések, veszélytényezõk és következményeik hatásának elhárítása. E folyamat pedig azt eredményezi, hogy társadalmi, tudományos gondolkodásunkban növekvõ jelentõséget kap a geográfiai elem, hiszen a katonai tényezõk mellett a többi is mind a természeti, mind a társadalmi jellegûek erõsen kötõdnek a földrajzi viszonyokhoz, amelyek ha közvetlenül nem is, de áttételesen meghatározzák a társadalom védelmi mechanizmusait, rendszerét. 10 Vigh Nóra hallgató: A polgári-katonai együttmûködés és a polgári veszélyhelyzeti tervezés kapcsolatrendszere TDK dolgozat, ZMNE,

11 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai Hazánk vízrajza, mint katasztrófatényezõ Vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környezõ hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldrõl érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentõs mennyiségû szennyezõdés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentõs nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminõséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttmûködést. 11 Folyóvizeink a Duna vízgyûjtõ rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merõleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható viszonylag egyenes folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsõszakasz jellegû a folyó, s fõleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegû részein szállító- és építõ tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Jobbparti mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentõs. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területérõl érkeznek. A Tisza a legmagyarabb folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentõsen lelassul, megszelídül, kis sebességû, kanyargó folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegõ sok iszappal. Vízjárása erõsen ingadozó. Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg baloldalon a Szamos, Hármas-Körös és a Maros. Több folyónkat kíséri lefûzõdött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentõs a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók. 12 A Tisza vízgyûjtõjén az elmúlt évtizedben ismétlõdõen elõforduló rendkívüli események az egymást követõ újabb és újabb rekordokat és katasztrófákat elõidézõ árvizek, vízminõségi havariák (cianid, nehézfém szennyezés, alga túlszaporodás, majd teljes pusztulás stb.), vízhiányos idõszakok nyomatékosan ráirányították a figyelmet a Tisza vízgyûjtõjére, az ott folyó gazdasági tevékenységre, a vízgazdálkodás problémáira. Az elmúlt évek katasztrófái kikényszerítették a Tisza vízgyûjtõn érdekelt öt állam együttmûködésének újra indítását, ismételten megerõsítették, hogy a teljes vízgyûjtõvel egységes rendszerben kell foglalkozni, és ebben leginkább Magyarország az érdekelt. Egyéb veszélyforrások Hazánkban a Paksi Atomerõmû, a Központi Fizikai Kutató Intézet kutató reaktora, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanreaktora, a nukleáris anyagok szállítása, valamint a szomszédos országok hasonló típusú tevékenysége és intézményei válhatnak nukleáris veszélyforrássá. A legnagyobb biztonságra törekedve is elõfordulhat olyan kisebb, vagy nagyobb baleset, ami súlyos helyi, vagy nemzetkö- 11 emil.alarmix.org/eco1999/jegyzokonyv1999sep Magyarország vízrajza I., 75

12 zi problémához vezethet. A nukleáris katasztrófák másik forrása lehet a világûrbõl becsapódó mûholdak, melyek meghibásodásuk esetén nem égnek el a légkörben, hanem egyes darabjaik becsapódnak. A rendkívüli idõjárás okozta veszélyek, a heves esõzések, a szél- és hóviharok gyakran vezetnek katasztrófahelyzetekhez. Az eseteket többségükben megelõzni nem lehet, de elhárításukra nem a veszélyeztetett idõszakban kell felkészülni. Folyamatosan szinten kell tartani azt a képességet, hogy rövid idõn belül reagálni lehessen ezekre a veszélyforrásokra. Az ipari katasztrófák is jelentõs kihívást jelentenek. Magyarországon ezek a területek a Borsodi Iparvidéken, Szolnokon, Veszprémben és Budapest és környékén találhatóak. Számos veszélyes anyagot szállítanak a közútjainkon, vasúton, vízen, levegõben és csõvezetéken. A szállítás közben történõ balesetek veszélyforrások, amelyeket a rendszabályok betartása mellett is kockázati tényezõkent kell számításba venni. A földrengések által okozott katasztrófa Magyarországon évente bekövetkezõ veszélyforrás, amely nem a rengés által okozott kár miatt jelentõs, hanem a másodlagos kár miatt. (ipari katasztrófa, nukleáris katasztrófa) A globális felmelegedés hatására a légkör átlaghõmérséklete évrõl-évre növekszik. A nyarak egyre forróbbak és csapadékszegények. Ez a jelenség megnöveli a különbözõ erdõ- és bozóttüzek kialakulásának kockázatát. Az elmúlt két évtizedben, felerõsödtek azok a biztonságot fenyegetõ kihívások, amelyek kezelése már nem oldható meg tisztán politikai vagy gazdasági, nemzetközi jogi eszközökkel, hanem megoldásukhoz már katonai erõ is szükséges. A terrorizmusról az Európai Unió parlamentjének szeptemberi határozata a következõket mondja: Terrorista cselekménynek minõsülnek azok a szándékosan elkövetett cselekmények, amelyek természetükbõl vagy elkövetésük körülményeibõl adódóan súlyosan sérthetnek egy országot vagy nemzetközi szervezetet amikor az elkövetõ célja, hogy megfélemlítse a lakosságot, vagy a közhatalmat, illetve egy nemzetközi szervezetet valamely cselekedet megtételére, vagy meg nem tételére kényszerítse vagy súlyosan destabilizálja, illetve lerombolja egy ország vagy nemzetközi szervezet politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi struktúráit. 13 Katasztrófák elleni védekezés szervezete, irányítása a civil-katonai együttmûködés kapcsolódási pontjai 1999-ben az Országgyûlés megalkotta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésérõl szóló évi LXXIV. törvényt. A célja, az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és az épített környezetet veszélyeztetõ természeti és civilizációs katasztrófák megelõzése és károsító hatásai elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítása 13 Bartha Tibor, Padányi József, Rázsó Sándor, Zelenák János:A XXI. század magyar honvédségének lehetõségei a terrorizmus elleni harcban, OKTK, p. 76

13 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai és mûködtetése volt. A katasztrófatörvény kimondja, hogy a katasztrófák megelõzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, illetve a védekezés egységes irányítása állami feladat. A védekezést és a következmények felszámolását a következõ szervek bevonásával, illetve közremûködésével kell biztosítani: 14 Polgári védelmi szervezetek; Hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek; Hivatásos önkormányzati tûzoltóság; Gazdálkodó szervezetek; Magyar Honvédség; Határõrség; Rendvédelmi szervek; Állampolgárok; Országos Meteorológiai Szolgálat; Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; Önkéntesen részt vevõ társadalmi szervezetek; Civil és erre a célra létrehozott köztestületek; Nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és elõidézõje; Állami szervek; Önkormányzatok. A katasztrófák elleni védekezés irányításában meghatározó szerepe van a Kormánynak, és a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak (KKB), a belügyminiszternek, az illetékes miniszternek és az országos hatáskörû szerv vezetõjének, a megyei, fõvárosi és helyi védelmi bizottságnak és a polgármestereknek. 15 A honvédelmi katasztrófavédelmi rendszer A honvédelmi katasztrófavédelmi rendszer (HKR) tól mûködik, melynek szervezeti felépítését, irányítását és feladatait a 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet, A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szabályozza. Az országos katasztrófavédelmi rendszerhez illeszkedõ HKR részt vesz a katasztrófák megelõzésében és a védekezésben, elletve a nemzetközi segítségnyújtásban. A HKR feladatai közé tartozik a honvédelmi ágazaton belüli katasztrófahelyzet, vagy súlyos szerencsétlenség megelõzése és a veszélyeztetett személyi állomány, a vagyontárgyak megóvása, mentése, valamint a MH erõinek, eszközeinek bevonását igénylõ ágazaton kívüli katasztrófák károsító hatásai elleni védekezés. 16 A HKR teljes rendszerét nem kívánom bemutatni jelen cikkemben, mivel a civil-katonai együttmûködés lehetséges szerepére és helyére szeretnék rámutatni évi LXXIV. törvény 2. alapján évi LXXIV. törvény II. fejezete alapján 16 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet 2. 77

14 Összegzés A Magyar Honvédség eszközei és erõi révén a katasztrófavédelmi szervezetekkel és más szervekkel szorosan együttmûködve eredményesen képes közremûködni természeti, ipari, civilizációs jellegû katasztrófák elhárításában, következményeinek felszámolásában. A CIMIC a civil szükségletek és a rendelkezésre álló katonai források koordinálása révén vehet részt ezekben a feladatokban, amelyek a kialakult helyzettõl az alkalmazott katonai erõk arányától, a katasztrófa súlyosságától függõen változhatnak: Más-más feladatot jelent a civil-katonai együttmûködés számára a felkészülés-megelõzés, a védekezés és a helyreállítás idõszaka, mivel minden idõszak speciális jellegû, függ a katasztrófahelyzet nagyságától, jellegétõl. A CIMIC- és PSYOPSképesség június 12. és 16. között megtartott Kontroll gyakorlaton ugyan egy többnemzeti kontingens tevékenységét támogatták, mégis hazai viszonyokat elemeztek és teremtettek kapcsolatokat Jásd községben. Az új típusú béketámogató feladatok, a terrorizmus elleni harc és a katasztrófavédelem során elengedhetetlenné válik a civil környezet hatásainak kezelése, befolyásolása a pozitív haderõkép kialakítása érdekében. A mindkét képességet magába foglaló modul alakulatnak (MH CKELMK) meg kell vívnia sajátos harcát, hogy mint új és modul képesség teljes értékû eleme, támogató, kiegészítõ része legyen a feladatot ellátó alapalakulatnak. A modul alakulatok fontos tulajdonsága, hogy magukba foglalják az adott szakterület valamennyi képességét. A CIMIC és PSYOPS vonatkozásában elengedhetetlen, hogy a mûveletben szerepet vállaló saját modulok számára szakmai, anyagi és nemzeti háttértámogatást biztosítson. 17 Hatékony kapcsolattartás a katasztrófa elhárításban részt vevõ katonai erõk és a hivatalos szervek (katasztrófavédelem, rendõrség, mentõszolgálat stb.), valamint civil szereplõk (települési/megyei önkormányzat, karitatív szervezetek stb.) között. Ez a kapcsolattartás kiterjed a honvédségi és a civil adatbázis folyamatos karbantartására, mintegy megelõzõ tevékenységre, amely a katasztrófa bekövetkezésekor mûködõképessé válik. Pontos és mindenre kiterjedõ honvédségi adatbázis karbantartása és kezelése a segítségnyújtás alapja. A civil-katonai kapcsolatok területén jelentkezõ szakmai feladatok meghatározó szerepet játszanak a mûszaki támogatás feladatrendszerében. A mûveletek elõrehaladtával, a helyzet fokozatos normalizálódásával a hangsúlyok eltolódnak. Egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi közösségek támogatásával kapcsolatos feladatok, hiszen ezek is a biztonságos környezet megteremtését, fenntartását szolgálják. A mûszaki támogatás területei: szakfeladatok végrehajtása a helyi közösségek érdekében (sérült utak-hidak-épületek bontása, újjáépítése); különleges szaktudást és eszközöket igénylõ feladatok elvégzése (víz-gáz-elektromos rendszerek helyreállítása);

15 JESZENYI ILDIKÓ: A civil-katonai együttmûködés és a katasztrófaelhárítás kapcsolódási pontjai a kitelepítettek visszatérésének segítése; az infrastruktúra helyreállításában való részvétel. 18 A lakosság biztonságával összefüggõ feladatokban (körzetek, épületek lezárásában, kiürítésében, evakuálásában stb.) való részvétel és koordináció. A lélektani mûveletek csoportja a sajátos tájékoztató eszközei segítségével értesíti a kitelepítendõ lakosságot a viselkedés szabályairól. A pánikhangulatot, az emberek szenvedését enyhíti a pszichológiai támogatásával. A civil katonai együttmûködõ törzzsel projekt munkacsoportot alkotva segíti a katasztrófa sújtotta területen élõk ideiglenes elhelyezését, megnyugtatását. A katasztrófa következményeinek felszámolását követõen a szenvedõ emberekben poszttraumás stressz alakulhat ki. Ennek oldására civil pszichológusok és mentálhigiénikusok segítségével enyhíti a projekt munkacsoport a katasztrófát elszenvedett lakosság veszteségélményét. Ehhez a nagy feladathoz saját adatbázist hoz létre, amely tartalmazza azoknak a szakembereknek az elérhetõségét és kompetenciaterületeit, akik képesek a katasztrófák pszichológiai következményeit enyhíteni. A kiürítésben érintett, illetve evakuált (kitelepített vagy kimenekített) lakosság ellátásával, mindennapi szükségleteinek biztosításával összefüggõ feladatok (élelmezés, egészségügyi ellátás, szálláshoz juttatás) terén végzett koordináció és együttmûködés. Tekintettel arra, hogy a CKELMK Többnemzetiségû Alkalmi Kötelékben tevékenykedik különbözõ mûveletekben, tapasztalatai széleskörûek ebben a tekintetben. A hazai alkalmazás még hatékonyabb munkát eredményezne a katasztrófák elhárítása során. A következmények csökkentése érdekében igénybe vett katonai erõk-eszközök felhasználásával összefüggõ feladatok (szükségletek továbbítása a honvédségi feladatokat koordináló szervhez, a katonai részvétel koordinálása stb.). A következmények felszámolásában ugyanolyan széleskörû tevékenységre van szükség, mint a megelõzés, és/vagy a katasztrófa elhárítás során. CIMIC-törzsek részt vehetnek a kiépített katasztrófa elhárító rendszerhez kapcsolódva, a helyi igények felmérésében, összegzésében, a katonai erõk és eszközök lehetséges bevonásának koordinálásában. A külföldi példák (USA 19,UK 20, Törökország 21, Kanada 22 ) minden esetben hangsúlyozzák a katasztrófa és humanitárius veszélyhelyzetben a civil-katonai együttmûködés és koordináció nélkülözhetetlenségét a mentésben, helyreállításban részt vevõk hatékonyságának fokozása és az erõk-eszközök eredményes felhasználása érdekében Bartha Tibor, Padányi József, Rázsó Sándor, Zelenák János: A XXI. század magyar honvédségének lehetõségei a terrorizmus elleni harcban, OKTK, JP 3.57 Joint Doctrine for Civil-Military Operations; JP Joint Doctrine for Civil Affairs. 20 IJWP 3 90 Interim Joint Warfare Publication for Civil-Military Cooperation (CIMIC). JWP 3 52 Joint Warfare Publication for Humanitarian/Disaster Relief Operations. 21 CIMIC Activities in Disasters. 22 Civil-Military Cooperation in Peace, Emergencies, Crisis and War. B-GG /AF CKELMK elgondolás a békeidõszaki katasztrófákról 79

16 IRODALOMJEGYZÉK 1. NATO Handbook: Civil Emergency Planning NATO Handbook: EuroAtlantic Disaster Response Coordination Centre Padányi József: A NATO elvek érvényesítése a katasztrófák elleni védekezésben és a nemzetközi együttmûködésben; jegyzet, ZMNE, Bp., Vigh Nóra hallgató: A polgári-katonai együttmûködés és a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés kapcsolatrendszere. TDK dolgozat, ZMNE, emil.alarmix.org/eco1999/jegyzokonyv1999sep Magyarország vízrajza I., évi LXXIV. törvény 2. alapján évi LXXIV. törvény II. fejezete alapján 9. 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet 2. alapján 10. AJP es_lelektani_muveleti_kozpont 12. JP 3.57 Joint Doctrine for Civil-Military Operations; JP Joint Doctrine for Civil Affairs. 13. IJWP 3 90 Interim Joint Warfare Publication for Civil-Military Cooperation (CIMIC). 14. JWP 3 52 Joint Warfare Publication for Humanitarian/Disaster Relief Operations CIMIC Activities in Disasters. 16. Civil-Military Cooperation in Peace, Emergencies, Crisis and War. B-GG /AF CKELMK elgondolás évi CV. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl /2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól. 20. A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Civil-Katonai Együttmûködési Doktrínája. 21. Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség kiadványa, Ambris József Herendi Dezsõ Németh Sándor Obert Ferenc Orovecz István dr. Patyi Sándor Seemann László dr. Szakál Béla: Országvédelem, Polgári Védelem, Katasztrófa elhárítás, BMGE Mérnöktovábbképzõ Intézet, Bp., Padányi József: Polgári-katonai együttmûködés a békefenntartó mûveletek során, Tanulmány, HVK o. 24. Bartha Tibor, Padányi József, Rázsó Sándor, Zelenák János:A XXI. század magyar honvédségének lehetõségei a terrorizmus elleni harcban, OKTK,

A CIMIC HELYE ÉS SZEREPE BÉKEIDŐSZAKI KATASZTRÓFÁK ELHÁRÍTÁSAKOR

A CIMIC HELYE ÉS SZEREPE BÉKEIDŐSZAKI KATASZTRÓFÁK ELHÁRÍTÁSAKOR Jeszenyi Ildikó BEVEZETÉS A CIMIC HELYE ÉS SZEREPE BÉKEIDŐSZAKI KATASZTRÓFÁK ELHÁRÍTÁSAKOR A biztonság kérdése, ezen belül is a polgári veszélyhelyzeti tervezés, a polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Az MH CKELMK jogállása, rendeltetése és fő feladatai... 4.o.

TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Az MH CKELMK jogállása, rendeltetése és fő feladatai... 4.o. TARTALOMJEGYZÉK Értelmező rendelkezések... 4.o. I. Fejezet Az MH CKELMK jogállása, rendeltetése és fő feladatai... 4.o. 1. Általános rendelkezések... 4.o. 2. Az MH CKELMK jogállása... 7.o. 3. Az MH CKELMK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai koordinátor Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A VÖRÖSKERESZT. A VILÁG

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN Dr. Isaszegi János vezérőrnagy MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka Szentendre 2009. május 29. 1 A Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi műveletekben

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson

Részletesebben

Koordináció. Nagy Ákos, humanitárius igazgató Ungvár, 2013.10.29.

Koordináció. Nagy Ákos, humanitárius igazgató Ungvár, 2013.10.29. Koordináció Nagy Ákos, humanitárius igazgató Ungvár, 2013.10.29. Koordináció UN OCHA Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala - (Office for the Coordination of Humanitarian Affairs OCHA) Feladata: Nemzeti

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (KOLOSSA SÁNDOR nyá. alez., előadó, 2008. szeptember) 1. Oktatási teljesítmény

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (KOLOSSA SÁNDOR nyá. alez., előadó, 2008. szeptember) 1. Oktatási teljesítmény SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (KOLOSSA SÁNDOR nyá. alez., előadó, 2008. szeptember) 1. Oktatási teljesítmény 1.1. Magas szintű felsőoktatási tevékenység: 1982-ben végeztem a KLKF-n, ahol polgári képesítésként testnevelő

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Hadtáp és Pénzügyi Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren 2) Az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar kontingensek logisztikai szakállománya felkészítésének

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN ELŐADÁSOK LADOCSI JENŐ A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN Ladocsi Jenő őrnagy, mint a Magyar Műszaki Kontingens összekötő

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI Sári Gábor A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI (a Katonai logisztika időszerű kérdései konferencián 2014. december 3-án megtartott előadás alapján) Absztrakt: A központi logisztikai feladatokat

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

MUNKATERV a 2010-es évre

MUNKATERV a 2010-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2010-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Tájékoztató előadások megtartása az európai és a világ konfliktus gócairól és azok kezelésének helyzetéről;

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJA

A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJA V. Évfolyam 2. szám - 2010. június Tóth András toth.andras@regiment.hu Farkas Tibor farkas.tibor@zmne.hu Pándi Erik pandi.erik@zmne.hu A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN

GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN HADTUDOMÁNY BENCE BALÁZS DR. DEÁK JÁNOS DR. SZTERNÁK GYÖRGY GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN Biztonságpolitikai elemzők véleménye

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

IDEIGLENES KIKÖTŐI LÉTESÍTMÉNYEK ALKALMAZÁSA NATO MŰVELETEKBEN, MULTINACIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖRNYEZETBEN

IDEIGLENES KIKÖTŐI LÉTESÍTMÉNYEK ALKALMAZÁSA NATO MŰVELETEKBEN, MULTINACIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖRNYEZETBEN IDEIGLENES KIKÖTŐI LÉTESÍTMÉNYEK ALKALMAZÁSA NATO MŰVELETEKBEN, MULTINACIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖRNYEZETBEN Réti Tamás 1 NATO csatlakozásunk óta, a megnövekedett nemzetközi katonai szerepvállalásunkkal összefüggésben,

Részletesebben

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben