I I KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÍKOZTATÚJA

Átírás

1 001 I I KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÍKOZTATÚJA

2

3 KAKTUSZ-MOZAIKOK AZ USA-BÓL Sajnos olyan helyeken tettem látogatást Amerikában, ahol természetes környezetben nem ólnek kaktuszok. Ez nagyon sajnálatos volt sz'momra, de azért kerestem és találtam kapcsolatot a kaktuszokkal. Látogatásom az USA legnagyobb mértékben iparosodott keleti államaira - New York New Jersey, Connecticu'., Pennsylvania és Massechusetts - terjedt ki. Ezekben "az államokban a zöldterület csökkenése miatt valóoan nagy gondot fordítanak a környezetvéaelemre es a városokban lévő legkisebb területet is parkosítják. A felhőkarcolók közötti sokszor csak néhány méter terület is ápolt zöldterület, akárcsak a tetőkertek. A külvárosban, kertes házakban lakók mindennapos ténykedése egy kis kertimunka. A kertek túlnyomó többségükben diszkertek, a legcsodálatosabb növényekkel és gyeppel. Ezek teljes pompájukban láthatók, mert kerítés sehol nincs, legfeljebb alacsony élösövény. A kerítés ugyanis "csúnya". Gyümölcsfákat házikertekben nem tartanak. A zöldterületek ápolására jellemző, hogy még a kisebb erdők alját képező gyepet, vagy a kizárólag személyautók részére használalos és parkterületen haladó autópályák, a park way-ek szélét szegélyező gyepet is gondosan és álandóan nyírják. Én természetesen a kaktuszok-^t kerestem Amerikában és az elsőt egy weekend során a vendéglátó házigazdám házának WC-ablakában pillantottam meg cserépben. Ez a kaktusz minüjárt nem volt számaimra közönséges, hiszen egy Mb lo cm átmérőjű Echinocactus norizonthnloníusra ismertem. Érdeklődésemre felkínálták, hogy vigyem el, amit habozás nélkül elfoglidtam. Közölték, hogy már vagy két éve tartják az at>lalcban - időnként locsolták, ahogy láttam inkább nem. Nálunk rendicivül nehezen tartható fel. Egyelőre még élve őrzöm.

4 -34- A következő találkozásom kaktuszokkal New York legelegánsabb utcájában a Piíth Avenuen történt, ahol az egyik a Rockefeller Center-ben lévő nemkevésbé elegáns virágüzlet kirakatában óriási, kb 20 cm átmérőjű Ariocarpus trigonust pillantottam meg. Jó sokáig nézegettem a kirakatüvegen keresztül, aztán még háromszor visszamentem megnézni. Másnap ismét arra mentem, és hosszas töprengés után benyitottam és megkérdeztem az árát. Udvariasan közölte az eladó, hogy 13 dollár és én megköszönve kijöttem, még az ut elején voltam. A következő vasárnapi New York Times- ban a hirdetések között felfecieztem egy kaktusz kiárusítást reklámozót. A hirdető kertészet Long Islandon volt. Érdeklődésemre megtudtam, hogy tőlünk vagy loo km-re van - Long I sland jó nagy sziget -, de két nap múlva autóval elhajtottunk a cimre. Long Islandon egymást érik a kertészetek. Sokszor km-en keresztül csak kertészetek voltak. Óriási üvegházak, még nagyobb területen szabadföldi növények és minden kertésznek külön autóparkolója. Autóparkolón olyan területe kell érteni, ahol legalább 50 kocsi elfér. Ezek a kertészetek csak kocsival érhetők el és a növényeket sem lehet kézben cipelni. A hirdetett kaktuszok sajnos nagy csalódást okoztak. Nagy tömegű Opuniia volt, mind egyféle, érdektelen, rossz állapotban. Öt perc alatt végignéztük és indultunk vissza. A visszaúton még két kertészhez benéztünk. Az elsőnél nagy mennyiségű feloltott sárga, piros és rózsaszínű és ezek különféle árnyalatait képező főként Gymnocalycium michanovichii-t láthattam. Átlagosan 5 forint nagyságúak és a hazai áraknál lényegesen olcsóbbak voltak. A másik kertésznél igazi ctiemegét láttam. Számtalan faj és óriási mennyiségű egyéb növény mellett az egyik üvegház kaktuszokkal volt tele. Zömük kereskedelmi gyakorlatban átlagos 3-5 cm átmérőjű volt és nem tartalmazott ritkaságokat. Az üvegház egy részében azonban nagy számú és óriási méretű Ariocarpusok sorakoztak. A nemzetség legtöbb faja képviselve volt. Természetesen import növények voltak M-. xikóból, de Mexikó ott a s z o m s z é d b a n v a n. A s z o k v á n y o s n ö v é n y e k 1-2 d o l lárba, az Ariocarpusok 5-12 dollárba kerültek. Ez nem olcsó, de az egyéb növényekhez vis^ionyitva nem is drága. Az egy nyári virágpal nta ára 50 cent vagy 1 dolk'.r, egy Rhododendron bokor - 80 cm magas - 30 dollárba került. Két nagyobb Ariocarpusszal gazdagabban távoztam, A következő napokban egy másik és méreteire nézve óriási kiterjedésű kertészetbe látogattam el. Méreteire talán jellemző, hogy vagy 200 autóra való parkoló helye volt. Ottlétemkor a parkoló 50 %-os látog.tottságot jelzett. Ebben a virágüzletben mindent lehetett ;<apni ami egyáltalán a növényekkel kapcsolatba hozható. A vásárlók a bejáratnál egy elég nagyméretű tolókocsit kaptalí és ezzel járták be a terűletet. A kiszolgálás ; önkiszolgáló. Vásárlás végén ugy álltunk sorba a pénztárnál, mint a Közértben. Az egyik üvegházban l<aktuszokat helyeztek el és kizárólag tenyés.íhelyükröl begyűjtőiteket.

5 -35- Nagyobb részük ugyanis az USA- ban vcdon él. Óriási, liordó nagyságú Ferocactuszok egyéb Cereusok és Echinocereusok voltak láthatók. Végül egy részben Astrophyturn asteriasok, vagy db teáscsésze nagyságú példány diszlett. Két példányt nem tudtam megtagadni magamtól. Visszautazáskor a kaktuszoka. papírba csomagolva - termé.'jzetesen föld nélkül - egy kézitáskiában vittem. A New York Kennedy repülöiéren a gépbe v aló beszállás előtt az utasok megfelelő motozásban részesülnek. Ezzel védekeznek a géprablók ellen. A motozó benyúlt kézitáskám fenekébe, fegyver után tapogatózva, de riadt gyorsasággal húzta vissza a közét és elég csúnyán nézve rám intett, hogy mehetek. Nem számított a tüskékre. Méá annyit tennék hozzá, hogy a kertészetben a vadról begyűjtött növényeket perlitlel kevert lombföldben gyökereztetik - jó eredménnyel. Növényeim, melyeket magammal hoztam, egy kivételével, jól érzik magukat, ami tekintetbe véve, a kétszeres importálást, jó eredménynelc mondható. Nagy Károly Hozzászólás a Gondolatok a kaktuszgyujfésről.. cimü cikkhez A Tájékoztató ViT^lií. számában megjelent "Gondolatok a kaktuszgyüjtésröl" cimü cikk számos érdekes témát ölelt feu Néhány probléma olvasása további gondolatokat vetett fel bennem. Bár nem tartozom a nagy tapasztalatú kaktuszgyűjtők sorába, mégis ugy érzem, hogy hozzászólásom talán hasznára lehet közösségünknek. A cikkben emiitett aggodalmat, hogy a kellő tapasztalatokkal nem bíró gyűjtő a haladók utánzása révén tudását meghaladó növények beszerzésével gondozásukba kezd, túlzottnak érzem. Való igaz, hogy a tapasztalt gyűjtő hatással van a többi társára. De egy kezdő, hogy igazán gyűjtővé váljék a síkerek mellett a kudarcok és az ezekből levont következtetések adta tapasztalatok révén jut csak előbbre.

6 -3b- Nem ismerek egy gyűjtőt se, aki csak sikereket ért el, kudarcai sohasem voltak. Ahhoz, hogy valaki hozzáértő gyűjtővé váljék, hosszabb időre és sok gyakorlatra van szűkség; egy folyamat eredménye ez. Ez alatt sikertelenségekkel is kell számolnia annak, aki kaktuszgyűjtésbe icezd. Ezt a cikk sem tagadta. De véleményem szerint a szakköri tagság és ezen keresztül a haladó gyüjtótársakkal való kapcsolat ennek a folyamatnak nincs hátrányára, A szakkör és gyüjtőtársaim számomra a tapasztalatszerzés egyik módját jelenti. De nem jutott még eszembe, hogy valaki gyűjteményét- úgymond - lemásoljam. Saját elképzelésem alapján választom ki a gyűjteményemben elhelyezendő növényeket, Nálam a gyűjtés - egyéb szempontok mellett - a szép, bizarr megjelen ésü növények kereséséből indul ki, a ter>mészet szeretetéből fakad, A szép, a különleges növényeket gyűjtöm. Számomra esetleg más a szép, mint gyűjtötársaimnak, ezért nem is lehet azonos Icét gyűjtemény, így kevésbé fenyeget az a veszély, hogy másokat utánozva nagyobb fába vágjam a fejszémet, hisz megannyi szép növény van a tudásomnak és lehetőségeimnek megfelelő gondozást igénylők között. Nem törekszem mindenáron mondjuk egy Neogomesia agavioides vagy Discocactus horstii be- S7:erzésére. Számomra például különleges egy Aylostera albiflora is, génuszíbőn egyedülálló virégszinivel. Gyönyörködni tudok egy pompás megjelenésű Echinocactus grusoniiban, egy szép állású Mamillaria compressa tüsicézetében, E-:, persze nem jelenti azt, ho^y megállok ezen a szinten. Nagyobb tudású gyűjtőtársaimtól igyekszem elsajátítani azokat az ismereteket, amelyek egyre igényesebb növények gondozására adnak lehetőséget és azokat többnyire eredményesen alicalmazom is. Véleményem az, hogy ha egy igényesebb növény beszerzése esetén a kevésbé gyakorlott gyűjtő kellő tanácsot, gondozási útmutatót is kap, a balsiker ritkábban következik be. Ennek megelőzése pedig igy éppen a tapasztaltabb gyűjtőtársak segítségén múlik. Az emiitett cikk egy másik felvetésével kapcsolatban szabad legyen szélesebb körben gyűjtött véleményeket elmondanom. A iiövények nevének feltüntetéséről van szó. Az elmúlt évi kiállításunkon kezdettől végig sikerült részt vennem, így alkalmam nyilt a látogatók véleményeinek összegzésére. Igen sokan szóvá tették, hogy nem voltak névvel ellátva a kiállított növények. A kiállítás célja ugy érzem nemcsak a szép, érdekes növények bemutatása, hanem azok megismertetése, életkörülményeik, gondozásuk bemutatása is. Ezeket az ismereteket az érdeklődők ipénylik is. Ezt azok a gyüjtőtársaim is alá tudják támasztan., akihnek a kiállítás tartama alatt talán többszáz alkalommal feltették ezeket a kér^ déseket. De nemcsak a kevésbé tájékozottak hanem maguk a gyűjtők is sokszor kérdezték meg egy-egy számukra ismeretlen növény nevét tulajdonosától.

7 Ez természetes is, hiszen nem ismerhet fel a leggyakorlottabb gyűjtő sem minden növényt. Egy nevekkel kellően ellátott anyag viszont többet ad, többet is kell adnia, mint a Kaktusz Lexikon. Elég, ha megemlítem a szűkszavú növényleirás, a fekete-fehér vagy színes képek és a szemünk előtt lévő élő növény adta élménybeli különbséget. Egy névtáblákkal ellátott - ha azok egyébként helyesek - gyűjtemény többet ad a szemlélőnek, legyen az kezdő vagy felső fokú tapasztalatokkal biró. Kétségtelenül igaz, hogy egy szépen összeállított növényegyüttes összképét leronthatja egy hivalkodó táblaerdő, de nem hirdetés vagy cégtáblaszerü megoldást hanem egy a növény mellett elhelyezkedő, de mégis azt kiegészítő névtáblácskáért emelek szót. Gondoljuk csak meg, hogy a feltűnő cserepek vagy mindenféle egyéb tartóedények sem nyújtanak mindenkoi" harmonikus képet. Pont a névtáblát okoljuk a diszharmóniáért? Talán a következő kiállításaink alkalmával már az esztétikai élmény mellett az ismeretnyujtás eddiginél nagyobb élményét is megadhatjuk éppen a növénynevek feltűntetése révén. Amit itt leírtam azt csak a kiállít sok és a majdani bemutató üvegházunk növényanyagára értettem, A sajét gyűjtemény névvel való ellátása természetesen magánügy. Nem magánügy azonban, hogy a név nélküli növények egyre elterjednek. Ezeknek a növényeknek lehet szép magjelenésük, szemet gyönyörködtető viráguk, mégsem teljes értékűek, hiányérzetet keltenek. Ezek ellen közösen kellene fellépnünk, A hanyagságból vagy egyéb érdekből névtelenné vált növények, ezek magvainak elterjedését ne segítsük elő, ilyenek beszerzését ne szorgalmazzuk, Így a kereslet csökkenésével egyre érdektelenebbé válik ezek szaporítása és talán lassan eltűnnek a gyűjteményekből. Végül egy pár szót a MamUlaríák leírása fordításának leivetáséröu A Kaktusz Lexikon Mamillaria genusának magyar^ ra való fordítása nem hiszem, hogy különösebb gondot o- kozna a gyűjtőknek, A németiül nem tudók minden különösebb nyelvtani ismer tek nélkül is szótár segítségével megoldható a fordítás. Hiszen jóformán csak főnevek és melléknevek egymósui ni felsorolása adja egy-egy növény leírását. Különleges szókincs sem szükséges ezek megértéséhez, mert igen gyakran ismétlődnek ugyanazok a fog&lmak. Ez persze több Időt vesz igénybe, mintha valakinek nyelvtudása van, de ugy gondolom, hogy ha komolyan gondoljuk a gyűjtést, ennyi áldozatot igazán megér. Az is igaz, hogy az így nyert szöveg nem lesz stilisztikailag hibátlan, de a célnak mindenképpen megfelel.

8 -38- Ennél én tovább megyek, az egyszerű fordítás helyett a Mamillaria nemzetségről sokrétűbb, a nővényleírásokon tul elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó munka megjelenését sürgetem, Ugy gondolom, hogy ez a kaktusz nemzetség a mindannyiunk előtt jól ismert indokok alapján megérdemelne legalább egy "Törpe kaktuszok" vagy "Pozsgás növények" terjedelmű és színvonalú összeállítást. Vagy talán ennél többre is nyújtana lehetőséget a Mezőgazdasági Kiadó? Kellő szakirodalmi ismeretek és gazdag gyakorlati tapasztalatok birtokában lévő gyűjtotársak - akik a tollforgatásban is jártasak - talán nem megoldhatatlan ez a javaslat! Garadnay Sándor A nagy virágú Mamilláriákról A Mamillaria genusban nagyon változatos növényeket találhatunk. Az egyes növésűtől a csoportosig, gömbölyűtől a hengeresig, a sűrűn tövisezettségűtől a ritka tövísezetűig, kampóstövisüt vagy egyenest, a tövisek és vírágszinek igen változatos színűek és alakúak. /Tollszerűtől a pehely-haj-sörteszerűkig, vékony, tűszerűtől a vastag árszerűig stb./ Ezt a formagazdagságot nem is csodálhatjuk, mivel a Mamillaria nemzetség az Opuntiák mellett a kaktuszok között a legnépesebb nemzetségek közé tartozik. A nagyvirágu Mamilláriákról nagyon sokat lehetne és kellene is beszélni, hiszen ezek között igen szép és ritka fajokkal is találkozhatunk, de jelenleg részletesebb tárgyalásuk nem időszerű és részletesebb leírásuk még sok kutatást, munkát és időt venne igénybe. Reméljük azonban, hogy nem kell már sokáig várni egy ilyen, teljes átfogóképet adó öszszeállitásra. Természetesen ehhez szükséges még a felsorolt fajokból álló kollekció kialakítása, mert a legszebb tanulmány vagy összeállítás sem ér fel egy nagyvirágu gyűjtemény látványával, különösen virágzás idején. Ezért ebben a kis összeállításban csak nagyvonalakban kívánok foglalkozni a nagyvirágu Mamillariákkal, mivel ezek iránt a növények iránt egyre..agyobb érdeklődés mutatkozik a Mamillariákat gyűjtő kaktuszosok körében. Ezért minden csoportositásli rendszerté-.ni hovatartozást és egyéb szempontokat most mellőzve, csupán néhány sorban megemlítem a nagyvirágu fajokat, de igy is ez az összoállitás elég szép terjedelműnek ígérkezik. Természetesen akik behatóbban kívánnak ezekl:el a fajokkal foglalkozni, azok részére a meglévő tapasztalati és irodalmi adataimat kívánságra szívesen a rendelkezésükre bocsátom.

9 -39- Mivel jelc?nleg, tudomásom szerint, "hivatalos" állásfoglalás nincs a nagyvirágu Mamillariákra nézve, a következő szempontokat követtem az összeállításban: 1/ kisviráguak mm átmérőig 2/ közepes /normál/ viráguak mm átmérőig 3/ nagyviráguak 25 - mm átmérőig és e fölött l/ Mamillaria macdoutjalü. Rose, egyes, vagy sarjadzik, mm axula sörte nélkül. Peremtövis: db, 2 cm hosszú. Középtövis: 1-2 db 1 cm hosszú, virága 4 cm halv'ny zöldeskrém, halvány barnás közj-pcsikkau Mag: barna, tejnedvü, lelőhelye: U.S.A /Dél'celet -Arizona/ Mexikó /Észak-Sonora,/ 2/ Mamillaria arida. Ros^ egyes, gömbölyű, 6 cm axilla, sörte nélkül, peremtövise 15 db 6-10 mm hosszú, sárgás, középtövis: 4-7 db, mm hosszú, sötétbarna, virága: 2,5 cm krém vagy világ s zöldessárga, a hátoldalán piros közspcsikkal. Magja barna, tejnedvü, lelőhelye: Mexikó /Alsókalifornia, La Paz- nál,/ 3/ Mamillaria winterjae. Bőd, egyes, nyomott-gömbölyű, axilla nem sörlés. Peremtövis 4 db, kereszt alakban állnak, alsó és a felső 3 cm hoszszu az oldalsók 1,5 cm nosszuak, sárgásszürke, a hegyük barnás, középtövis nincs, virága 2,5 cm. sárgásfehér, a széle fehér, halvány kénsrrga középcsikkal, magja: világos vörösesbarna, tejnedvü. Lelőhelye: Mexikó /NOUVO Leon, Monterreynéu/ Mamillaria miegiána

10 -40- Mamillaria miefliana. Earle. egyes, kerek, lo cm axilla nem sörtés, fjeremtövise: lo-ll db, 8-9 mm hosszú szürkésfehér. Középtövise: 2 db 7-8 mm hosszú barna. Virága: 2,5 cm, skarlátpiros, közepe rózsaszín, magja: vörösbarna, tejnedvü: le]«helye: Mexikó /Sonora/ Mamillaria ortiz- rubíona,/h,bravo/ Werdermann/ erősen sarjadzik és nagyobb csoportokat képez, az egyes fejek nyomott gömbölyűek, 8-10 cm axilla szemölcs hosszus. gu hajszerü sörtékkel. Peremtövise db, 4-15 mm hosszú, fehér. Középtövise 4-6 db, mm hosszú, fehér, a hegye rózsa. Virága: 3 cm nagyon halvány zöl^esíehér, nagyonholvány rózsa középcsikkal. Magja: fekete, viznedvü. Lel'j.'.elye: Mexikó /(Jueretaro, Guanajuato/. Mamillaria lenta. Brand. egyes, vagy alul sarjadzik, dichotomikusan osztódik, 3-5 cm, auxilla: esetenként néhány sörté/eu Peremtövis: db, 5 mm hosszú, fehér. Középtövise: nincs, virága: 2,5 cm fehér, magja: fekete, viznedvü. Lelőhelye: Mexikó /Coahuila/. Mamillaria albiflora /Werd./ Backbg. nagyon hosszú hengeres faj, fehértövisü, feloltva eléri a 3 cm-t is. Axilla sörte nélkül. Peretntövise: 30 db, lehet iobb is, fehér, középtövise: nincs. Virága: 3,5 cm fehér, míigja: fekete, Lelőhelye: Mexikó /San Luis Potosi/ Viznedvü.

11 -41- Mámillaria mdftniíica. Buchenau először egyes, később csoportokat képez, 7-8 cm axilla 8-15 db fehér sörtéveu Peremtövise: db, 3-8 mm hosszú, áttetsző fehér. Középiövise: 4-6 db az alsók mm hosszúak, a felsők 9-16 mm hosszm, sárgás, a hegye barna. Virága: 3 cm bíborszínű, a széle sárgás. Magja sötétbarna, a szemölcsök viznedvüek. Lelőhetve: Mexikó /Puebla/ Mamillaria dioica. K. Brandegee. egyes, alul sarjadzik, lo cm axilla sörtés.' 15 db, fehér sörtévei. Peremtövise: db, 5-7 mm hosszú, fehér a hegye rózsaszín. Középtövise: 1-4 db, 8-15 mm hosszú, fehér kampós, barnástól a barnásfeketéig. Virága: 3 cm, purpur kö2 épcsikkal. Magja fekete, viznedvü: lelőhelye: Mexikó /Alsó-kalifornía, San Lucas fok és néhány sziget./ Mamillaria maineae. K. Brandegee. egyes, alul sarjadzil<, 5-6 cm axilla nem sörtés, peremtövisei: db, 6-10 mm hosszú, fehér, sárgásbarna hegygyei, középtövise: 1-2 db, mm hosszú, kampós, sárgás, hegye fekete. Virága: 2,5 cm fehér, rózsa vagy vöröses középcsikkal. Magja: fekete, viznedvü. Lelőhelye: Mexikó /Sonora/. U.S.A. /Arizóna. Mamillaria goodrichii- Scheer. egyes vagy alul sarjadzik, gömbölyű vagy hengeres, 4 cm axilla: nem sörtés, peremtövise: db 4-7 mm hosszú, áttetsző-fehér. Középtövise: 3-4 db, 8-lO mm hosszú az alsók kampósak, fehérek a hegyük barna. Virága: 2,5 cm, fehér vagy krém rózsa vagy rózsapiros középcsikkal. Magja: fekete, viznedvü, lelőhelye: Mexikó /Alsókalifomia/ Cedros és a Guadelupe szigetek, Mamillaria blossfeldiana. Bőd. egyes 4 cm axiua, nem sörtés. Peremtövise 20 db, í-7 mm hosszú, fehér hegye sötétbarna vagy fekete. Középtövise 4 db ugyanolyan hosszú, mint a peremtövisek, a színük is. Virága 2,5 cm, rózsakármin sötétebb középcsikkal. Ma^a fekete, lelőhelye: Mexikó /Alsókaiiíornia, 28,5 északi szélességi foknál./ /folyt, köv./ MAGAKCIÓNKRA MARCEL KROENLEIN Monté Carlo Monaco KOVÁCS BÁLINT Kapuvár által küldött magokat a tagság nevében köszönettel nyugtázzuk

12 -6,7- Rebutla wessneriana Bew. var. krainziana (Késs.) Buin. Si Don. ( R. krainziana Kesselring in Sukkulentenkunde IL 23, 1948 ), Succulenta 51: 225, Dec Rebutla Avessneriaria Bew. var, permutata (Heinr.) Buin. & Don ( R. permutata Heinr. in Backeberg Descr. CacU Nov. 3: 13, 1963), Succulenta 51: 225, Dec Stenocereus ("Etenocereus") chrysocarpu.5 Sanch,-Mej., Cact. Suc Mex. 17: 95-98, OcU-Dec Stenocereus martinezii (Ort.) Bravó ( Lemaireocereus martinezii Ortega in Apunt, FL Indig. Sinaloa 1929), Cact. Suc. Mex, 17: U9, Oct,-Dec. 1972, Stenocereus quevedonis (Ort,^ Bravó (- Lemaireocereus quevedonis Ortega in Mex. Forest 6: 1, 1928), Cact, Suc Mex. 17: U9, Oct.-Dec Stenocereus thurberi Buxb. var. Uttoralis (Brand.) Bravó (- Cereus thurberi Eng. var. Uttoralis K. Brand. in Zoe 5: 191, 1904, Lemaireocereus thurberi Br. & R. var. uttoralis Linds.; L. Uttoralis Gates), Cact. Suc. Mex. 17: U9-120, ücu-dec Strombocactus denegrii (Fric) RowL n, comb. ObrQ onia denegrii Fric in Zivot V Prirode 29, 14; Kakt, and. Succ. 3, 1925; Berger in Zeitschr.. Sukkulentenk. 3: , Strombocactus pseudomacrochele Back. var. krainzianus (Frank) RowL n. comb. - Toumeya krainziana Frank in Kakt, and. Sukk. U: , Nov. 1960; Turbinicarpus krainzianus (Frank) Back.; Toumeya pseudomacrochele var. Krainziana Kraii.z & Kiad. Stombocactus schmiedickeanus Berg. var. klinkeranus (Back. & Jacobs,) Rowl. n, comb. - Turbinicarpus kunkerianus Back. & Jacobs, in. Sukkulentenkunde 2: 27-28, 1948; Strombocactus kunkerianus Buin. in Succulenta 1951: 9; Toumeya klinkeriana Bravó & Marshu; T. schmiedickeana var, kli.ikeriana Krainz. Sulcorebutia verticillacantha Ritt. var. aureiílora Rausch, Kakt, and. Sukk. 23: 123, May Sulcorebutia verticillacantha Ritt. var. cuprea Rausch, Kakt, and. Sukk. 23: 124, May 1972.

13 -43- Thelocactus conothele Knuth var. argente'iö Glass & Fost., Cact, Succ, J, Amer. 44: 48-49, Mar.-Apr Thelocactus conothele Knuth var. aurantiacus Glass & FosU, Cact, Succ, J, Amer. 44: 47-50, Mar.-Apr Uebelmannia pectinifera Buirv var. pseudopectiniíera Buin., Kakt, and. Sukk. 23: , May Weberocereus bradei (Br. & R.) RowL n, comb. Eccremocactus bradei Br. & R. in Contr. U.S. Nat. Herb. 16: , 1913: Phyllocactus bradei Vaupel in Monatss. í. Kakteenk. 23: U7-U8, Melocactus Link & Ottó 1827, gen. conserv. (Typ, M. communis Link & Ottó; in vicém Melocactus Boehmer 1760) in Regn. Veo, 82: 338, ^ Kondér István A kaktuszok talajáról Az elözö részben röviden ismertettem a talaj íizikai jellemzőit, UL szerkezetét adó anyagokat. Szándékosan kerültem a legparányibb részecskéknek a talajkolloidoknak közelebbi szerepét. Kevés gyüjtötársam akad, akinek módja van ezen a területen komolyabb vizsgálatokat végezni. A kolloid kémia és fizika önálló tudományág. Velük való foglalkozás meghaladná kis Írásom gyakorlati célját. Az eddig ismertetett talajszerkezeti jellemzőkön tul azonban foglalkoznunk kell növényeink életbentartásához, növekedéséhez elengedheteuenül szükséges kémiai anyagokkal. Vagy ha jobban tetszik "táplálékokkal," Bár a különböző elemek halmazállapota a szilárdtól a legnemüig terjedő szervetlen anyagok sorozata, növényeink képesek ezeket a szükségleteiknek megfelelő szénhidrátokká, zsírokká, fehérjékké, szerves anyagokká átalakítani. Tehát ilyen értelemben beszélhetünk növényi táplálékokról A gyakorlatban a talajban lévő összes elem utat talál a növénybe, ill, a növény képes felvenni őket. Azonban a növény fejlődése során nem mindegyikre és nem azonos mennyiségben tart igényt. Egyes elemek károsak is lehetnek. Esetleg pusztulásukat is okozhatják.

14 -44- Minden zöldnövény életbenmaradásához, fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges elemek közül az elsö helyen áll a szén lel, melyet gázhalmazállapotban a levegő széndioxid ICOj tartalmából vesznek fel a növények. A következő fontos elem a nitrogén /N/. bár Földünk légkörének 4/5 része nitrogén, növényeink nagyon kevés kivétellel, csak a talajban kötött nitrogént képesek felvenni. /Nitrátok, formájában/. A foszfor /P/, a kálium /K/ mellett jelentős mennyiségű kalciumot /Ca/ és magnéziumot /Mg/ igényelnek növényeink. Ezeket az elemeket makroelemeknek is nevezzük. Ide sorolva még az oxigént /o/ és a hidrogént / H/. melyet a növény viz /HgO/ formájában vesz fel. A következő két elem mennyiségre nízve ugyan lényegesen kisebb mértékben szükséges az előzőknél, de szerepük nem hagyható figyelmen Itivül, Ezek a vas /Fe/ és a kén /s/, mezoelemeknek is nevezzük őket. Ha növényeinket történetesen elégetnénk, a hamu vizsgálatánál a felsoroltakon ^ivül még jó néhány más elemel találnánk. Igaz, hogy csak nagyon kis mennyiségben, rendszerint csak nyomokban. Ezek a nyom, vagy mikroelemek. Ide tartozik a bór /B/, a mangán /M/, a cink /Zn/, a réz /Cu/, a mobüén ^0/ és a kobalt /Co/. Mint az előzőkben emiitettem, a növény a szenet a levegő széndioxid tartalmából nyeri. A klorofil álteil megkötött napfényenergia segítségével a vizet oxigénre és hidrogénre bontva, a felszabaduló hidrogén a felvett széndioxidot szénhidráttá redukálja /alakítja/ át jio^^imrszintézis./ A szénhidrátok a keményítőt, a cukor, a cellulóz stb. a növényi sejtek épitő anyagai. Termelésük és lebontásuk a növény egész élete során folyamatosan tart /anyagcsere/. A növények a viz :en kötött széndioxidot nem tudják felvenni, közvetlenül hasznosítani. Az eddig leírtakból az derül ki, hogy a szén felvételéhez a fényenergia elengedhetetlenül szükséges. Hogyan áll ez a kirdás a szukkulens növényeknél? Amikor köztuf'ott, hogy lélegzőnyilásaikat /sztomáikat/ nappal zárva tartják. Nos a pozsgás növények a szülcséges széndioxidot éjjel veszik fel. Fény hiányában először ejmasavvá alakítják át, majd nappal a fény hatására tovább redukálják szénhidráttá, A fény mennyiségén kivül a hőmérséklet is befolyásolja az átalakítás sebességét, A iiideg lelassítja és a növény fajától függően egy bizonyos hőmérsékleti ponton teljesen leállítja. A meleg hatására a redukciós folyamat meggyorsul, a növényre jellemző értékhatáron tul /35-45 C fok/fazonban ismét lelassul, esetleg m ^ is áll. Hogy a széndioxid szerepét kissé részletesebben próbáltam ismertetni, ennek egyetlen oka van. Mégpedig az, hogy a növényeink körül kialakuló mikro-klima, melynek széndioxid tartalma a talaj lassan lebomló szervesanyag tartalmától is í^ggt s a növény eletében, fejlődésében döntő jelentőségű.

15 -45- Gondoljunk a kertészek melegágyára, ahol a hajtatott növény a melegtalp, hőhatásán kivül nagy mennyiségű széndioxidot is tartalmaz, sőt a többletet szellőztetéssel kell eltávolítani. Tehát a talaj szervesanyag ellátottsága az egyéb felvehető tápanyagokon kivül ezért is fontos. Mielőtt a többi elemnek a táplálékláncban betöltött szerepére röviden kitérnék, néhány alapvető kérdést tisztáznunk kell. A növény a talajban lévő táplálékanyagot a gyökérzetével csak oldott állapotban képes felvenni. Mégpedig minden esetben savas oldatként, függetlenül a talaj ph értékétől /gyökérsavak segítségével/. írásomban többször említettem a ph értéket. Gyakorlatban mindannyian tudjuk, hogy a ph az anyag savas, vagy lúgos voltát fejezi kl számokban. Tehát a ph /pondus Hidrogéni/ szám az oldott anyagban levő hidrogénion koncentrációját jelenti. Az érték kifejezésére a O - 14 emelkedő számsort használjuk, mégpedig ugy, hogy a O tömény savat, a 14 tömény lúgot jelent, A középérték 7, a semleges pont. A növényi élet alsó határa, nagyon kevés kivétellel, ph 4, 5 a felső határ mégszükebb ph 8 felett már alig találunk élő növényt. Kaktuszaink legnagyobb része a ph 5,5-7 közötti talajt kedvelik. Figyelembe kell azonban származásukat is venni. A dél-amerikai fajok a savanyúbb, az Észak-Amerikából származók a semlegeshez közelebb álló ph-ju talajt kedvelik. Tehát az Észak-Amerikából hozzánk került növények is, eltérően a kialakult véleménytől, jél fejlödnek az enyhén savanyu talajban, ha biztosítjuk a felvehető kalcium mennyiséget. Többször találkozunk az irodalomban azzal a téves nézettel, hogy a talaj ph értékétől egy-két egységgel való eltérés nem okoz zavart a növény fejlődésében. Nos vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről ezt a kérdést. A ph 4,5 alatti talajban a savak nagymennyiségű alumínium /Al/ és vas /Pe/ iont szabadítanak feu A felszabaduló aluminiumionok károsan hatnak a növény gyökerére /gyökérméreg/. A fellépő toxicitás következtében a növény gyökerei elpusztulnak, a táplálékforgalom leáll, végül a növény is elpusztul. A ph 8 körüli talaj kalciuma pedig a fontos mikroelemeket pl. a bórt a foszfort, stb. köti meg, s teszi a növény számára felvehetetlenné. Kellő mennyiségű szei-ves és humusz anyagot tartalmazó talaj ugyan nagymértékben képes ugy a savas, mint a lúgos hatást kiegyenlíteni, a felesleget tárolni /puíferolni/, azonban a gyakorlati tapasztalatokon alapuló értékektől 0,5 maximum 1 ph-nál többel eltérni nem ajánlatos.

16 -46- Az eddigiek folyamán a szén és a hidrogén szerepét tisztáztuk. A következő elem ugy mennyiségre, mint fontosságra nézve a nitrogén. A nitrogén-vegyületek a szénhidrátokkai együtt a fehérjeképzödés alapanyagai. A nitrogén felvétele, eltér a szén asszimilációjától. /Csak néhány növényfaj képes gáz halmazállapotban hasznosítani./ A talajban szerteágazó gyökerek veszik feu Növényeink számára az állandó egyenletes nitrogénellátás az optimális. Az ötletszerűen adagolt nitrogén egyenetlen növekedést eredményez. Különösen ha a többlet nincs harmóniában a többi szükséges tényezókk eu A sajtek a ánytalanul megnőnek, állományuk laza, kórokozóknak kevésbé ellenálló lesz, a viró.gképződést akadályozza. A nitrogén elsősorban a fiatal, hajtáscsucsi vegetatív s;-ervek fejlődésére van hatással. Hiánya a növekedés leállásában, a növények matt, elszürkülő színében mutatkozik meg. A foszfor /P/ a fehérjékbe beépülő energiaraktározó elem. Elsősorban a virág és a magképződés szempontjából fontos. Hatását 5,5-7 ph között fejti ki legjobban. Ez alatt az alumínium és a vas ionok kötik meg. Felette pedig a kalcium akadályozza felvételét. A kálium /K/ nem alkatrésze egyetlen fontos növényi anyagnak sem, de sok szintetikus reakciónak hatását, a növényeink sejtállományának ionforgalmát szabályozza. Részt vesz a fotoszintézisben. A káliummal megfelelően ellátott növények a hőingadozásokkal szemben Icevésb- érzékenyek. Különösen fontos a jó kállumellát,'s a virág és magképződésnél. Hiánya a fejlődés leállásában, a növények alsó részé nak idő előtti elöregedésében /az alsó levelek lehullásában, kaktuszoknál az alsó rész elparásodásában, a mammák elszáradásában/ jelentkezik, mert a l^álium mindig a frissen fejlődő részbe vándorol, A magnézium /Mg/ a klorofil központi építőeleme, M.vel klorofil nélkül nincs fotoszintézis, a magnéziumhiány az egész tápanyagforgalomra, a növény életére natással van. /A klofofilhiényos növény rövidesen elpusztul, ezért kell a "szines" növényeinket feloltani, csak igy tudjuk életbentartani őket./ Lombföldek felhasználásánál magnéziumhiány gyakorlatilag alig fordul elő. A növények magnéziumfelvételét a foszforhoz ha'jonlóan alacsony ph esetén a savak magasabb ph-nál viszont a kalcium akadályozzák. A Icalcium /Ca/ szerepe a sejtmagban ugyan ismeretlen, de a sejtfal-képzés, a szöveíszilárditás, ezen kivül a kaktuszoknál a tövisképződés fontos eleme. Jelenléte a sejtek összekapcsolásán tul a gyökercsucs egészséges fejlődés-éhez is elengedheteuenül szükséges. Hiánya inövekedési zavart okoz. Különösen nagy a csírázó magvak kalcium-igénye. Kaktuszainknál figyelmet kell arra fordítani, hogy az észak-amerikai kaktuszok túlnyomó része több, a dél-amerikai növényeink viszont kevesebb kalciumot igényelnek. Az epifita /fán élő/ icakluszok pedig mészk erülők. Mindezen tul a talajban való jelenléte elősegíti a tartós, jó szerkezel kialakulását. Túladagolása azonban a talaj lugosodásához vez^^t.

17 -47- A vas /Fe/ a magnáziumnial együtt a klorofilkápzísr.c!! nélkülözhetetlen a növény szémára. Mint katalizátor a fotószintézisben, a nitrát redukcióban oxidációs készségénél fogva az oxigénforgalomban, tehát a légzés elősegítésénél játszik nélkülözhetetlen szerepet. Hiánya a hajtáscsúcsokon elszíntelenedés formájában jelentkezik. Rendszerint a foszforhíínyos ellugosodott talajokon. A talaj vashiányát vasgálícos oldattal való öntözéssel /permetezéssel/ pótolhatjuk. A kén /S/ az eddig tárgyalt elemeknél lényegesen kisebb mennyiségben fordul elő, mint az aminosavak egyik alkotórésze. A növény rendszerint szulfátok alakjában kapja. Hiánya szerves anyagot tartalmazó talajokban nem igen fordul elő. Az eddig tárgyaltak a makró és mezóelemek csoportjába tartoztak. Utánuk következik a mikroelemek csoportja. Növényben előforduló mennyiségük a szénhez viszonyítva százezred vagy milllomodnyi, de szerepük nem hagyható figyelmen kivül. A réz /Cu/ jelenléte a vassal együtt az oxigénforgalomban és a fotoszintézisben számottevő. Hiánya ritkán fordul elő. A mangán /M/ hiánnyal is ritkán találkozunk, legfeljebb meszes homoktalajon fordulhat elő. Az enzimek aktivitását serkenti, bár nem épül be a molekula szerkezetükbe. Részt vesz az anyagcsere folyamatokon kivül a fehérje képzésben is, A b ó r /B/ a sejtfal építésénél a kalcium felvételét és felhasználását segiti elő. Ezen kivül a virág megtermékenyítésénél van szerepe, A molibdén /MO/ a nitrogén megkötésének nélkülözhetetlen katalizátora. Hiánya a tul savanyu talajon táplálék forgalmi zavarokat okoz. A cink /Zn/ kis mennyisége ellenére sem nélkülözhetetlen. Hiánya klorozisos tünetekkel kisért növekedési zavarokat okoz. Gyakorlatban ennyit akartam röviden elmondani növényeink talajáról. Talán néhány kezdő gyüjtötársam tud valamit hasznositani irásí.>mból, ha -.a legfontosabbakat szem előtt tartja. Tehát a levegős, nem tultömött, elegendő szerves és szervetlen anyagot tartalmazó talajban minden növényünk szépen fejlődik. Természetesen a származási hely, a faj jellegétől függően kell talajunkat összeállítana mert egy répagyökerü kaktusz tömöttebb talajt kivan, mint egy fán élő epifita.

18 -48- Termiszetesen kis írásom nem meríti ki oz összes ezzel a témával kapcsolatos tudnivalókat. Szándékosan elkerültem a hormonok /Tájékoztató 1974, 1, szám Kondér István írása/ a gíbberelinek, aujcintik növekedésserkentö hatásának boncolgatását. Befejezésül ígéretemhez híven, néhány szót az öntözövizróu A növényeink vízigénye a vegetc ciós idő különböző szakas:caitól függően v.;'.ltoző. Lényegesen több vizet Icivánrak a megindulás első periódusában, mint a vegetációs szalcasz végén. Mivel tartási körülményeink mesterségesek, ezt figyeleml^e kell vennünk. Még a szabadban tartott növényeknél is, A fejlődési periódus befejeztével inkább a hűtő jellegű permetezés a jobb /általában július közepétől augusztus végéig,/ A növények öntözésénél azonban öntözzük, ne csak a talaj tetejét érje a viz, A talajba jutó víznek egy részét a talajszemcsék a növény számára felvehetetlenül megkötik, másik része a gravitáció hatására elfolyik, c sak a talajrészecskék hézagaiban maradó viz válik gyakorlatban a növényeink számára felvehetővé. Még egy körülményre kell a figyelme^ felhívnom, a tulöntözés káros hatására. Mindig annyira szabad öntöznünk, h >gy a talaj csak 80 ra telítődjék vizzel, tehát a talaj levegőzöttségét biztositanunk kell. Az öntözés mindig, ha kismértékben is, de talajszerkezetet lerontó hatású. Az öntözővíz minősége; általánosságban minden ivásra alkalmo s» viz megfelel öntö-zésre is. Továbbá öntözésre alkalmas a folyók, tavak vize, ha a keménysége nem hal.-.dja meg a lo német keménységi fokot /jele: dh, vagy nk""'/. A dh /vagy nk / a vízben oldott kalciumoxidok, vagy magnéziumsók /szulfátok, kloridok/ mennyiségének meghatározására szolgáló mértékegység. Egy német keménységi folc egy liter vízben oldott l#mg kalcíumoxidc'al. A kemény vizel; emelik a talaj ph értékét. A vizek közül a legideálisabb lenne az esővíz. Városban azért ezzel is vigyáznunk Icell; a levegő erősen szennyezeti kénnel, k 'nsavval, a lehulló eső magával ragadja s igy öntözésre kevésbé alkalmas. A városi vízvezetők vize rendesen klórozott, ajánlatos öntözővizünket valamilyen nyitott edcnyben pár napig i'uni hagyni. A kemény vizek lágyitására l<énsavat /nem kénessavat/, foszforsavot, esetleg oxalsavat használhatunk. Nap.yon jó vizlágyi- Lísra Qz osli tőzeg is, 'röbmétere 2-3 kg szénsavas meszet képes mogkötni. A helyo öntözés biztosítja a folyamatos tápanyagfelvételt.

19 -49- A tbbble! táplálékot ellenzők számára csak egy megjegyzésem van; a kaktuszok táplálék ellátottságának optimális határát eddig senki sem állapította meg pontosan. Tehát a felső határ kérdése nyitott. l s talán a legfontosabb ebben a kérdésben a különböző elemek egyensúlyának a kikísérletezése. Mert a többlet tápanyagot ellenzők nagy része szívesen oltogatja magoncait a gyorsabb fejlődés, virágzás érdekében. Márpedig az oltás gyakorlatban nem más, mint tápláléktöbblet nyújtása kaktuszainknak. Megtakarítva a kísérletezgetést, s az ezzel járó kockázatot, az esetleges siker örömét. Bízom abban, hogy rövid ismertetésem alapján egyre többen próbálkoznak a kaktuszok tápanyagellátásának kérdésével foglalkozni. Felhasznált irodalom Bartalls Imre Kertészeti lexikon /Mezőgazdasági Könyvkiadó 1963./ Petrányi Ferenc: Virág és diszkertészet /Kalász könyvkiadó 1934./ Uj Magyar lexikon /Akadémia Könyvkiadó/ W.O.James: Bevezetés a növényélettanba /Mezőgazdasági Könyvkiadó 1969/ Hargitai László - Nagy Béla: Dísznövények talajai és közegei /Mezőgazdasági Kiadó 1971/ SZÜKSÉG VAN-E A TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT RENDSZERTANI FORDÍTÁSOKRA ÉS A HASONLÓ JELLEGŰ CIKKEKRE 7 Először is mindjárt szeretném Önöket megnyugtatni, hogy hozzászólásom rövid lesz. Én magam sem szeretem, ha a Tájél-.oztQtó szűken kimért oldalain a személyeskedés határát súroló "hozzászólásokat" kell elolvasnom. Amit itt Írók, az egyéni véleményem, lehet vele vitázni, de ha más mód is van rá, ne a Tájékoztatóban! Azt a legnagyobb elfogultsággal sem lehet állítani, hogy a magyar szaksajtóban sok a "Icaktuszos" cikk, vagy könyv. A kaktuszgyűjtők nagy része viszont vagy nem ismer idegen nyelveket, vagy ha igen, nem bizlfs, hogy hozzájut a külföldi kiadványokhoz. Legtöbbről tudomást sem szerez, Eppenezért tartom szükségesnek, hogy azok a "kiválas-.ztottak, akiknek ilyen van birtokukban és le is tudják fordítani, és még a fáradtságot sem sajnálják, hoi,y másokkal is megismertessék, ezentúl is megkapják kiérdemelet oldalaikat a Tájékoztatóbon.

20 -50- Azt sem tartom ésszerűnek, ha önzetlen munkájukért nyilvános bírálat éri őket. A részleteket bírálhatjuk, de a segítőkész szándékot semmiképp! SziJkségesnek tartom ezeken a fordításokon és átvételeken /adaptáció/ túlmenően könyvek, folyóiratok rövid ismertetését, beszerzési forrásuk feltüntetésével együtu Nem mindegyik kifizelhetejen, és hátha lesz olyan, aki ettől kap majd kedvet a nyelvtanuláshoz. Takács Géza tkszerek a kaktuszcsalád kincstárából V Halvány levélzöld sziiü teste idősebb korára megnyúik. Eléri a 15 cm magasságot is, épp ennyire meg is vaatagszik. Enyhe csavarvonalban álló bordái lennt kevéssé dudorosak. A fiatal areolák fehér gyapjasak; a csúcs sürü fehér vattát visel. Peremtöviseinek száma 9-15-lg vékonyak, alul sötétek és vastagabbak. 4 középtövise barnás vagy sötétbarna, tövük szinte ' hagymaszerűén megvastagodott, hosszuk mintegy 2,5 cm. Tölcsé.es harang alakú virágjának kiterjedése 3x3 cm, szine bronzvörös, vagy +- vérvörös. Hazája az észak argentínai Tilcara környéke. A faj tövis-színezete igen változatos, ezért a v. gigantea és a v. gigantea és a v. jujujensis leválasztása nem kellően megalapozott a törzsalaktól. Lassan fejlődik ezért ajánlatos feloltani. Irodalom: Backeberg: Das Kakteenlexikon Kemenes Ernő

21 - 3Í- Az Echinopsis nemzetség rendezése Ha valaki az idősebb kaktuszuedvelők közül emlékezik még egy-egy előadásomra, mikor még TIT Növinykedvelő Szakkör kaktuszos csoportjában tevékenykedtem, talán feltűnik a múltból, hogy megimtilitettem Alwin Berger rendszertani megállaoitásait, melyek szerint a Trichocereus cereoid e.laku Echinopsis. A Berger müvében /Entwicklungslinien der Kakteen/ a kaktuszokra nézve egy családfát is ábrázolt, melyről ilyesféle megállapításai ki is tűnnek. Ha megtekintünk egy Echinopsis-virágot, meg egy Trichocereus-virágot, még a laikusnak is szemébe tűnik a majdnem azonosság. Dr. Heimo Priedrich, az los ügyvezető titkára az los- Bulletin évi III. köt. 3. számában egy hihetetlenül alaoos megokolásokkal ellátott cikkében kutatásait tárja fel nagyon aprólékosan. "Hozzászólás az Echinopsidinae /Trichocereinae/ törzsfejlődésé.ez és besorolásához" /szabadon fordítva a cim/ cimü cikkében rendet teremt - legalább is javasolja - a régebbi ismeretek és sejtések erdejében. H. Friedrich a kérdéssel foglalkozó elődjeinek elnevezéseit természetesen alkalmazza is a saját elnevezései hangoztatása mellett, Igy a Tichocereae Berger féle tribunevet Echinopsideae nomen nóvumra, a Buxbaum féle Trichocereinae subtribus nevet Echinopsidinae nom, nov,-ra változtatja, hogy közös nevezőként alkalmazhassa a sok név közepette. Az ide tartozó növények elkülönitése ez alapon a mi számunl^ra sem lesz tul nehéz. Az elkülönítés, illetve egyűvétartozás a virág felépítése alapján kinyomozható. Mivel azonban a nektárkamrák a törzsfejlődés során nem ugyanegy helyen és módon jelentek meg, ez a tény megkívánja bizony a subtribusalakítást, Buxbaum professzor az östörzs egyik Echinpsideae ágába az alábbi nemzetségeket osztoita be: Chamaecereus, Rebutia, Mediolobivía, Lobivia, Echinopsis, Tricocereus, Soehrensía, Reicheocactus, /Bergernél a Trichocereus-rokonultban még több alnemzetség kapott helyet a 24, sz, Echinocactus gyűjtő- nemzetségben, mint a cereoid Trichocereus stb, rokonságába tarbzó echinocactoid népség, /Ezen a helyen hivatkozom Berger "Kakteen" c, könyvében Icözölt rendszertani besorolásokra./ Engedtessék meg nekem, hogy Friedrich dr, bizonyítékait és nekünk nehezebben követhető okfejtéseit, ezek menetét betűről betűre ne ismertessem, ne Írjam le, hiszen erre nekünk nincs szükségünk. Elég annyi talán, hogy dr. Heimo Friedrich az Echinopsis nemzetségen belül 3 í.ubgenust hozott létre: 1. /Trichocereus/ 2. /Echinopsis/ 3. /Acanthocalycium/. Az 1-be két választék /sectio/ kapott helyet : a Trichocereus és a Soehrensia.

22 -52- A 2-be az Ech-nopsisl, a Pseutíoechincpsist a Hymenor»- butiát sorolta be, A 3, /Acanthocalycium/ osztatlan maradt, A B- xbaum féle Echinopsideae ág egyik nemzetsége volt, amint a előzőkben említve volt, a Lobivia nemzetség, Friedricii ezt a genust is átalakította, és ::ét subgenusra osztotta: 1, /Acantholobivia/ 2. /Puriolobivia/ 3, /subgenus: Lobivia,/ Az 1 subl,enusba 2 sectiói, 2 választékot illesztett: 1. Acantholobivia, 2, Boreolobivia és Boreolobivia választékba 2 alválasztikot /Subsectio/ osztott be: I. Maximilianae és 2, Caespitosae. A Fciriolobivia alnemzetség, a Furiolobivia aláosztás nélküli, mig a 3. subgenus több választékot kapott: Lobivia /Pentlandianae/, Cinnabarinae, Rubescentes /Aridenea/, és a többi ismert Lobivia-cs»portok. Minden sectiók reni-iszertani kiuolgozása az azonosítás terén egy nagyon hozzáértő, tudósra vár. Dr. Heimo Friedrich itt vázolt rendszertani osztályozása, rangsorolása, természetesen még csak ajánlat a tudományos világ számára, hiszen még általános megtárgyalásra, megvitatásra szoruk. Mégis talán nem lesz felesleges, ha mi a Systematíkáv-l kevésbé foglalkozók ís tudomásul vesziink egyes törekvéseket, elgondolásokat. Ezért a Friedrich féle elgondolás szerinti törzsfejlődést, mely az Echinopsidinae subtribust tünteti fel, ábrában közlöm a los-bulletin 8. ábrája s>; rint, A törzsfáról hiányoznak a kis nemzetségek /Chamaecereus, Reicheocactus, és a Mila, melynek rendszertani helye még feltáratlan. Rebutla Echinopsis Lobivia A tözsfejlődés ma i8 tartó ideje Az Echinopaidlnea Dr. Priedrich szerinti subtribus törzsfája

23 -53- G. D. Rowley is csouokozott "Reunion o the Echinopsis" cimü cikkében leközölt munkájával Dr. Priedrich rendszertani véleményéhez az emiitett los- Bulletin /Volume III. No. 3. January 1974./ oldalain, amelyekben a Trichocereus nemzetség fajait besorolja szinonimáikkal együtt az Echinopsis nemzetségbe. A közölt felsorolásban ezeket a fajokat emiitjük meg a Bulletinből véve át ökeu Gyűjteményeinkben a sok nyilvántartott nemzetségnév helyett ezután csak Echin jpsist kell a névtáblácskára Írnunk - ha a tudományos körök jóváhagyják Priedrich és Rowley elgondolásait A fajok felsorolását "Combinationes novae et nomina nova" alcim után teszi közzé G.D.Rowley. Magyarul: "Uj c oportositások és uj nevek." Echinopsis antezanae /CARD/ RPIEDR. & ROWLEY Trichocereus antezanae CARD. in Cactus X: 208, 1955; Helianthocereus antezanae BACKB. Echinopsis atacamensis /PHIL./ PRIEDR. & ROWLEY Cereus atacamensis PHIL. in PL Atac. 23, 1860; Trichocereus atacamensis MARSH.; Helianthocereus atacamensis BACKB. Echinopsis auranuaca /RAUSCH/ PRIEDR. i ROWLEX Acanthocalycium aurantiacum RAUSCH in Kakt. u. a. Sukk. XLX: 92, 1968 /n. nud./ 1. c. XXI: 45, 1970 Echinposis bertramiana /BACKB./ PRIEDR. & ROWLEY Trichocereus bertramianus BACKB. in. BL f. Kakteenf ; Helianthocereus bertramianus BACKB. Echinopsis brevispina /RITT/ RPIEDR. & ROWLEY Acanthocalycium brevisplnum RITT. in Taxon XIII: 144, 1964; Echinopsis camarguensis /CARD/ PRIEDR. & ROWLEY Trichocereus camarguensis CARD. in Rev, Agr. Cochabamba VIII: 17, 1953; Echinopsis candicans WEB. var. gladiata /LEM./ PRIEDR. & ROWLEY Cereus gladiatus LEM. in Cact, aliqu. nov. 28, 1838; Echinocereus gladiatus RIJMPL; Trichocereus gladiatus BACKG.; T. candicans BR. & R. var. gladiatus BERG. Echinopsis candicans WEB. var. tenuispina /PPEIB^K./ PRIEDR. íc ROWLEY Cereus candicans GILL. var. teniuspinus Pfeiff. in Enum. Cact. 91, 1837; Trichocereus candicans BR. & R. var. teniispinus BACKBG. Echinopsis cephalomacrostibas /WEED. & BACKB./ PRIEDR. & ROWLEY Cereus cephalomacrostibas WERD. & BACKB. Neue Kakteen lol, 1931; Trichocereus cephalomacrostibas BACKB.

24 -54- Echinopsis chalaensis /RAUÍI & backb./ PRIEDR. & ROWLEY Trichocereus chalaensis RAUH & B A C K B. in BACKB. Descr, Cact. Nov. I: 20, 1956; Echinopsis chiloensis /COLLA/ PRIEDR. & ROWLEY Cactus chiloensis COLLA in Mem. AccacU Sci, Torino 31: 342, 1826; Cereus chiloensis D. C; Trichocereus chiloensis BR. & R. Echinopsis chiloensis /COLLA/ FRIEDR. & ROWLEY var. eburnea /PHIL./ PRIEDR. & ROWLEY Eulychnia eburnea PHIL. in K. SCHUM. Gesamtb. d. Kakt. 63, 1898; Cereus chilensis COLLA var. eburnea /sic?/ K, SCH, in L c; Trichocereus chilensis BR, & R. var. eburneus MARSH. Echinopsis conaconensis /CARD/ FRIEDR. & ROWLEY Trichocereus conaconensis CARD. in Puaux Herb. Bull. V: 24, 1953; Helianthocereus conaconensis BACKB. Echinopsis coquimbana /MOL/ FRIEDR. & ROWLEY Cactus coqulmbanus MOL. in Sagg. Stor. Nat. Chil 170, 178?; Cereus coquimbanus K.SCH,; Trichocereus coquimbanus BR, & R, Ecninopsis courantii /K,SCH,/ FRIEDR, & ROWLEY Cereus candicans var, courantii K, SCH, in Gesamtb. d, Kakt. 70, 1898; Trichocereus courantii BACKB Echinopsis cuzcoensis /BR. & "R./ FRIEDR, & ROWLEY Trichocereus cuzcoensis BR, & R, in The Cactacea II: 136, 1920 Echinopsis deserticola /WERD/ PRIEDR. «< ROWLEY Cereus desei-ticolus WERD. in NotizbL Bot. Gart, u. Mus, BerUn X; 764, 1929, Trichocereus deserticolus BACKB, Echinopsis escayachensis /CARD/ PRIEDR & ROWLEY Trichocer'eus escayachensis CARD, in Cact, Succ. J. Amer. XXXV: ir7, 1963; Helianthocereus escayachensis BACKB. Echinopsis triedrichii ROWLEY n. nom. Trichocereus shaferi B'R, & in The Cacta> eae II: 144, 1920; - non Echinopsis shaferi BR. «c K. Echinopsis fulvilana /Ria T/ PRIEDR. & KOWLEY Trichocereus glaucus RITT in Kakt. u. a. Sukk. XIII: 180, 1962; Echinopsis glauca /RITT/ PRIEDR & ROWLEY f. pendens /RITT/ FRIEDR. & ROWLEY Trichocereus glaucus RITT. f. pendens RITT in Kakt. u. a. Sukk. XIII: 181, 1962; Echinopsis glaucina PRIEDR. & ROWLEY n. nom, Acanthocalycium glaucum RITT in Taxon XIII: 143, 1964; ; non Echinopsis glauca /RITT/ FRIEDR & ROWLEY Echinopsis grandis /BR, & R/ FRIEDR, & ROWLEX Lobivia g -mdis BR. &. R. in The Cactaceae III: 58, 1922;

25 55- Pseudolobivia grandis KRAINZ; Soehrensia grandis BACKB. Echinopsis herzogiana / C A R D / PRIEDR & ROWLEY Trichocereus herzogianus CARD. in Puaux Herb, Bull. V: 19, 1953; Helianthocereus herzogianus BACKB. Echinopsis huascha /WEB./ PRIEDR. & ROWLEY Cereus huascha WEB. in Monats.. Kakteenk. III: 151, 1893; Trichocereus huascha BR. & R.; Salpingolobivia huascha ITO; Helianthocereus huascha ITO; Helianthocereus huascha BACKB. Echinopsis huascha /WEB./ PRIEDR. & ROWLEY var. auricolor /BACKB./ PRIEDR. ROWLEY Trichocereus auricolor BACKB, in Backb. íc Knuth Kaktus ABC 200:412, 1935; Helianthocereus huascha BACKB, var. auricolor BACKB. Echinopsis huascha /WEB./ PRIEDR. íc ROWLEY var. rubriflora /WEB./ PRIEDR. íc ROWLEY Cereus hutscha WEB. var. rubriflorus W E B. in Monats.. Kakteenk. III: 151, Trichocere s huascha BR. íc R. var. rubriflorus BORG; Helianthocereus huascha BACK 3. var. rubriflorus BACKB. Echinopsis ingens / B A C K B / PRIEDR, íc. ROWLEY Soehrensia ingens BR. íc R. e x BACKB. in Cact. Succ. J. Amer. XXIII: 86, 151 Echinopsis knuthiana / B A C K B / PRIEDR íc RO W L E Y Trichocereus knuthianus BACKB. in Succulenta XIX: 42-43, 1937 Echinopsis lagenaeformis /PÖRST/ PRIEDR íc ROWLEY Cereus lagenaeformis PÖRST. in Hamb. Gartenz. XVII: 164, 1861; Cereus bridgesii S. D. in Cact, Hort, Dyck. Cult. 1849: 20a, 1850, non Echinopsis bridgesii S, D,; Trichocereus bridgesii BR, íc R, Echinopsis litoralis /JOH/ PRIEDR íc ROWLEY Cereus litoralis JOH, in Rev, ChU. Hist. Nat, XXV: 157, 1921; Trichocereus litoralis LOOS Echinopsis macrogona Is.uj PRIEDR, íc ROWLEY Cereus macrogonus S. D, in Cact. Hort, Dyck. Cult. 1849: 203, 1850; Trichocereus macrogonus RICC. Echinopsis manguinii / B A C K B / PRIEDR íc ROWLEY Trichocereus manguinii BACKB, in Cactus VIII; 147, 1953 Echinopsis narvaecensis /CARD/ PRIEDR íc ROWLEY Trichocereus narvaecensis CARD. in Puaux Herb. Bull, V: 25, 1953; Helianthocereus narvaecensis B A C K B. Echinopsis nigripuis /PHIL/ PRIEDR íc ROWLEY Cereus nigripilis PHIL. in PL Atac. 23, 1860; Trichocereus nigripilis BACKB.

26 -56- Echinopsis orurensis /CARD/ FRIEDR. & ROWLEY Trichocereus orurensis CARD. in Fuaux Herb. Bull. V. 13, 1953; Helianthocereus orurensis BACKB. Echinoosis orurensis /CARD/ FRIEDR. & ROWLEY var. albiflora /CARD./ FRIEDR & ROWLEY Trichocereus orurensis C A R D. var, albiflorus C A R D. in Fliaux Herb. BuU. v: 13, 1953; Hellantliocereus orurensis BACKB. var, albiflorus BACKB. Echinopsis pachanoi /BR & R/ PRIEUR & ROWLEY Trichocereus pachanoi BR, & R, in Tje Cactaceae II: 134, I920 Echinopsis pasacana /WEB/ FRIEBR & ROWLEY Pilocereus pasacana WEB, in Först-RümpL Handb, Cact, II: 678, 1886; Cereus pasacana WEB,; Trichocereus pasacana /Sic!/ BR, & R,, Helianth - cereus pasacana BACKB. Echinopsis pecheretiana / B A C K B / FRIEDR & ROWLEY Helianthocereus pecheretianus BACKB. in Cactus X: 210, 278, 1955 Echinopsis peitscheriana / B A C K B / FRIEDR. & ROWLEY Acanthocalycium peitscherianum BACKÖ. in Knuth Kaktus ABC: 225, 412, 1935 Echinopsis peruviana /BR. & R./ FRIEDR & ROWLEY Trichocereus peruvianus B R. & in. The Cactaceae II: 136, 1920 Echinopsis poco / B A C K B / FRIEDR. 8. ROWLEY Trichocereus poco BACKB. in Backb. & K.,uth Kaktus ABC 201, 412, 1935; Helianthocereus poco BACKB. Echinopsis poco / B A C K B / FRIEDR. i R O W L E Y VAR. albiflora /CARD./ FRIEDR. & ROWLEY Trichocereus poco BACKB. var. albiflorus CARD in Fuaux Herb. BulL V: 12, 1953; Helianthocereus poco BACKB. var. albiflorus B A C K B. Echinopsis poco /BACK8/ FRIEDR & ROWL EY var. friciana /CARD/ FRIEDR & ROWLEY Trichocereus poco BACKB. var. fricianus CARD. in Fuaux Herb. BulU V: II, 1935, Helianthocereus poco BACKB. var, fricianus BACKB. Echinopsis puquiensis /RA'JH & BACKB/ PRIEDR & ROWLEY Trichocereus puquii-nsis RAUH & BACKB in Bacicb, Descr. Cact. Nov. I:20, 1956 Echinopsis purpureopilosa /WEING/ FRIEDR. & ROWLEY Trichocereus purpueropilosus WEING. in Monats. d. D. K.G. II: 96, 1930 Echinopsis randailii /CARD./ V.-<T?IKIDIÍ & ROWLEY Trichocereus randailii CARD. in Cact, Succ. J. Ahier. XXXV: 158, 1963; Helianthocereus ra.idallii BACKB. Echinopsis rivierei /ilackb/ FRIEDR & ROWLEY Loucoslolo rivierei BACKB. in Kakt. u, a. Sukk. IV: 4 0, 1953;