Gyepek szénmérleg-komponenseinek mérése és modellezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyepek szénmérleg-komponenseinek mérése és modellezése"

Átírás

1 Szent István Egyetem Gyepek szénmérleg-komponenseinek mérése és modellezése Doktori értekezés BALOGH JÁNOS Gödöllő 2009.

2

3 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető: Biológiatudományi Doktori Iskola Biológiai tudomány PROF. DR. BAKONYI GÁBOR Intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Állattudományi Alapok Intézet DR. NAGY ZOLTÁN PHD Egyetemi docens SZIE, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Növénytani és Ökofiziológiai Intézet Társtémavezető: PROF. DR. TUBA ZOLTÁN Intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Növénytani és Ökofiziológiai Intézet Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása

4

5 Tuba Zoltán professzor emlékének

6

7 TARTALOMJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A téma aktualitása, jelentősége A kutatás célkitűzései A KUTATÁS IRODALMI HÁTTERE, MEGALAPOZOTTSÁGA Globális folyamatok hatása a vegetáció szerkezetére és működésére A növények szénmérlege A CO 2 gázcsere térbeli változatossága C-mérleg komponensek elkülönítése A szénmérleg-vizsgálatok módszerei Egyedszintű vizsgálatok Ökoszisztémák szénmérlegének és -forgalmának vizsgálata makro- és állományléptékben Reco és GPP mérések, becslések Az ökoszisztéma C-forgalom modellezése Talajlégzés A talajlégzést befolyásoló tényezők A talajlégzés mérése Nyílt rendszerű talajlégzés-mérés A talajlégzés komponensei A talajlégzés particionálásának módszerei MÓDSZEREK Vizsgálati területek Bugac Isaszeg-Nagytarcsa Szurdokpüspöki, Mátra Vácrátót, Tece-legelő Gödöllő, SZIE, Botanikus kert Bílý Kříź Használt műszerek Eddy-kovariancia technika Kamrás NEE mérés A talajlégzés mérése Gyökérlégzés mérések Modellezés Statisztikai értékelés EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Mérés-módszertani eredmények Zárt kamrás CO 2 gázcsere mérések Nyílt kamrás mérések Sebzési légzés Szénmérleg komponensek mérése Talajlégzés mérések 5 különböző magyarországi talajtípuson A talajlégzést meghatározó környezeti tényezők Gyökérlégzés vizsgálatok Mikrobiális (alap) légzés aránya az Rs-en belül Direkt gyökérlégzés mérések A talajlégzés modellezése ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

8 7. ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY MELLÉKLETEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

9 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Cd CO 2 koncentráció differencia (µmol mol -1 ) Cref CO 2 koncentráció a referencia levegőben (µmol mol -1 ) Cout CO 2 koncentráció az analízis levegőben (µmol mol -1 ) EC eddy-kovariancia Ediff vízgőznyomás differencia (mbar) Eout vízgőznyomás az analízis levegőben (mbar) Eref referencia vízgőznyomás (mbar) GPP bruttó primer produkció (g C m -2 év -1 ) LAI levélfelület-index (m 2 m -2 ) NDVIb szélessávú NDVI index NEE nettó ökoszisztéma gázcsere (µmol CO 2 m -2 s -1 ) OC nyílt rendszerű kamrás gázcseremérés PAR fotoszintetikusan aktív radiáció (µmol foton m -2 s -1 ) Reco ökoszisztéma-légzés (µmol CO 2 m -2 s -1 ) Rr gyökérlégzés (µmol CO 2 kg sz.a. -1 s -1 ) Rs talajlégzés (µmol CO 2 m -2 s -1 ) RWC gyökér víztartalom (g H 2 O g sz.a. -1 ) SD szórás SOM talajbeli szervesanyag SWC talajvíztartalom (térfogat%) Tair léghőmérséklet ( C) Tkamra hőmérséklet a gázcseremérő kamrában ( C) TOC teljes organikus széntartalom a talajban (g kg -1 ) TON teljes organikus nitrogéntartalom a talajban (g kg -1 ) Ts talajhőmérséklet ( C) VPD víztelítettségi hiány (mbar) 9

10

11 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK 1.1. A téma aktualitása, jelentősége Napjainkban egyre sürgetőbbé vált a növényzet légköri üvegházgáz-mérlegre (kibocsátás és elnyelés összege) gyakorolt hatásának megismerése. Az üvegházhatású nyomgázok bioszféra-atmoszféra között zajló cseréjét, az üvegházgáz-mérleg alakulását a vegetáció és a talaj minősége és működése, illetve a terület mezőgazdasági kezelési és használati gyakorlata alapvetően befolyásolja. Az ökoszisztémák gázcseréjében szerepet játszó három üvegházhatású gáz közül a CO 2 -nál a talaj és a vegetáció szerepe döntő, a N 2 O-ot a talajok, míg a CH 4 -t a vizes élőhelyek és a legelő állatok bocsátják ki (ez utóbbi a talajjal is cserélődhet, sőt, száraz talajok esetében elnyelés is lehet) (HORVÁTH ET AL. 2008). Az üvegházhatású gázok légköri mennyisége az ipar, a mezőgazdaság vagy a közlekedés által kibocsátott szennyezés következtében folyamatosan növekszik. Emelkedő koncentrációjuk a felszín hőleadását gátolva a felszín és a légkör melegedését idézi elő. Az emberi tevékenység okozta kibocsátás nagy pontossággal becsülhető, ugyanez mondható el az ökoszisztémák folyamatban betöltött szerepéről. Az utóbbi évtizedben az Európai Unió több olyan kutatási programot indított (Carboeurope IP, Nitroeurope IP, Carboocean IP stb.), melyek célja az ökoszisztémák üvegházgáz-forgalmának, elsősorban az elnyelés mértékének leírása. A mérsékeltövi füves területek nagy kiterjedésük miatt is fontos komponensei a globális szénforgalomnak (COUPLAND 1992), és a globális klímaváltozás hatása is várhatóan erőteljes lesz ebben a régióban. Jelentőségüket külön növeli, hogy területük a fás vegetációval borított területek jelenleg is fokozódó zsugorodásával egyre emelkedik. A füves területekre jellemző, hogy szervesanyag-tartalmuk (széntartalmuk) nagy részét a föld alatti növényi részek és a talaj szervesanyag-tartalma adja (1. ábra). Ez a tulajdonság fontos szénforgalmuk szempontjából is, mivel a felvett szén hosszú ideig tárolódhat a talajban. Ahhoz, hogy megismerjük a füves területek szerepét a globális szénforgalomban, és meg tudjuk jósolni a globális klímaváltozás várható hatását, CO 2 -gázcseréjük vizsgálatára van szükség a lehető legtöbb ökoszisztémában. Viszonylag kis területen belül is óriási lehet a talaj szerkezetének, összetételének, a rajta fejlődő vegetációnak a változatossága, nem is beszélve a nagyobb léptékben megnyilvánuló klimatikus különbségekről. Európa területének kb. 20%-át borítja mérsékeltövi füves vegetáció, Magyarországon is jelentősnek mondható a füves területek aránya. A honfoglalás korában még az ország területének kb. 30 %-át borították gyepek, mára ez 11%-ra, kb. 1,1 millió hektárra csökkent (KELEMEN 1997). Alföldi löszgyepeink csak töredékeikben maradtak fenn, hiszen ezek a talajok a legalkalmasabbak a mezőgazdasági termelésre, a rosszabb talajadottságokkal rendelkező homoki 11

12 gyepek közül azonban többet megőriztünk a Nyírségben, a Duna-Tisza Közén és Külső-Somogyban. 1. ábra: Különböző vegetációtípusok széntartalma a talaj felett és a talajban (forrás: A növénytársulások energiafelvételének és növekedésének alapja a szénmetabolizmus és a CO 2 -asszimiláció, ezért a társulás-fotoszintézist, társuláslégzést és ezek limitáló tényezőit, elsősorban a klíma hatásait kell vizsgálnunk (TUBA ET AL. 1998). A vizsgálati objektumként választott gyepek esetében a fő limitáló tényező a csapadék mennyisége és eloszlása, de ez a megállapítás voltaképpen hazánk nagy részére igaz. Ha a tavaszi-nyári időszakban tartósan kevés a csapadék (aszály), akkor az éves szénmérleg csökkenő gyökér- és talajlégzés esetén is veszteséges (negatív) lehet (NAGY ET AL. 2007). Ha ez több egymást követő évben megismétlődik, nagy az esély a gyep felnyílására és a terület sivatagosodására. Erre figyelmeztetnek bennünket azok az előrejelzések is, melyek a globális klímaváltozás hazai hatásait elemzik. Várható, hogy Magyarországon a közeljövőben magasabb lesz az évi középhőmérséklet, kevesebb lesz az éves csapadék összege és annak eloszlása is megváltozik 12

13 (PÁLVÖLGYI 2000, BARTHOLY ET AL. 2008). Ennek hatására főként az Alföld területén sivatagosodási folyamatok indulhatnak meg. A klímának a szénmérlegre és ezen belül a talajlégzésre gyakorolt hatása igen összetett, nehezen mérhető, de a kapott eredmények segítségével közelebb juthatunk ennek megértéséhez. Ehhez komoly méréstechnikai háttérre van szükség. A vizsgálatok fő helyszínei a Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézetének bugaci és mátrai kutatóállomása, amelyek 2002, illetve 2003 óta működnek folyamatosan, valamint az Intézet Botanikus Kertje és laboratóriuma voltak. A vizsgálat szervesen kapcsolódik a Carboeurope IP és Nitroeurope IP EU finanszírozású projektekhez, amelyeknek célja a különböző európai ökoszisztémák üvegházgáz-mérlegének vizsgálata. Az elvégzett mérések részét képezték hazai finanszírozású OTKA pályázatoknak is. Az utóbbi években megszaporodtak a szénforgalommal, annak komponenseivel foglalkozó munkák és sok általánosan hasznosítható ismerettel rendelkezünk a témában. Mégis nagy jelentősége van a lokálisan jelentős ökoszisztémákban végzett vizsgálatoknak, amelyek pontos képet adnak azok szénforgalomban betöltött szerepéről. A jelen dolgozatban szereplő mérések új ismereteket adnak Hazánk néhány jellegzetes és fontos természetes ökoszisztémájának szénforgalmáról és a vizsgálat módszereiről. Fontos, hogy a mérések eredményeinek felhasználása talajlégzés-modell készítésére ad módot, amellyel lehetővé válik az esetenkénti mérések közti időszakok légzési aktivitásának, a talajból távozó szén mennyiségének becslése A kutatás célkitűzései A dolgozat témája két fő célkitűzés köré rendezhető: (1) a kamrás gázcseremérés mérés-módszertani kérdései, és ezekből kiindulva (2) szénmérleg-komponensek mérési eredményei hazai gyepekben, azon belül is elsősorban a bugaci homoki legelő (Cynodonti- Festucetum pseudovinae) ökoszisztéma példáján. Munkánk során az első kérdéskörrel kapcsolatban a következő kérdésekre kerestük a választ: Használható-e kamrás technika a szénmérleg hosszútávú nyomon követésésre? Mennyiben egyeznek a kamrás technikával mért, illetve az eddykovariancia módszerrel mért értékek? Használható-e a nyílt rendszerű gázcseremérés a talajlégzés folyamatos mérésére? A második kérdéskörben a következő kérdéseket/célkitűzéseket fogalmaztuk meg: Milyen környezeti tényezők befolyásolják a gyepek szénmérlegét az év különböző időszakaiban? Mekkora a részaránya a talajlégzésnek a gyepek szénmérlegében? 13

14 Leírható-e egységes modellel a különböző talajtípusok légzési aktivitásának környezeti tényezőktől való függése? A talajlégzésen belül hogyan alakul a gyökérlégzés és a mikrobiális légzés aránya? Milyen biotikus tényezők befolyásolják a talajlégzés mértékét, kimutatható-e kapcsolat a fotoszintetikus CO 2 felvétel és a talajlégzés között? Mi és hogyan befolyásolja a gyökérlégzést? Milyen különbségek vannak a különböző évekre becsült talajlégzésösszegben? 14

15 2. A KUTATÁS IRODALMI HÁTTERE, MEGALAPOZOTTSÁGA A természetes növénytársulások élettani működéséről még a közelmúltban is csak a társulásszerveződés két szélső szintjéről, illetve a növénytársulások térbeli léptéke szerinti két szélső pontjáról voltak ismereteink. Infraindividuális (levél, gyökér) autökofiziológiai vizsgálatok alapján közvetve vonhatók le következtetések a növényegyed, vagy vegetációfolt léptékére. 2. ábra: A globális szénforgalom sematikus ábrája. A keretezett egységek a nagyobb szén tározókat, a nyilak a fluxusok irányát és mennyiségét jelölik. Az értékek Pg/év-ben (10 15 gc/év) vannak megadva (CHAPIN ET AL nyomán). Másrészt sok ismerettel rendelkezünk sokhektáros alapterületű állományegyüttesekből álló társulások produkciójáról, távérzékeléses produkcióbecslési vizsgálatok (DUGAS ET AL. 1999, CASANOVA ET AL. 1998), illetve más makroléptékű mérési módszerek (eddy-kovariancia, Bowen arány) nyomán. Annak ellenére, hogy a klasszikus gyep-ökológiai kutatások térléptéke (deciméteresméteres lépték) e két tartomány közé esik, a két lépték közötti tartományban zajló fiziológiai folyamatokról kevés ismeretünk van, ami mögött elsősorban méréstechnikai, módszertani okok, hiányosságok állnak. 15

16 A szárazföldi vegetáció felszín feletti része közel annyi szenet tartalmaz, mint az atmoszféra, a talajok pedig ennek kb. a kétszeresét (2. ábra). A szárazföldi nettó primer produkció (60 Pg/év) nagyobb, mint az óceáni (40 Pg/év), a kicserélődési idő pedig sokkal hosszabb: átlagosan 11 év, míg a tengerekben átlag 2-3 hét. A talajokban ez az idő átlagosan 25 év. Ezek az átlagos kicserélődési idők azonban elfedik az egyes komponensek közötti nagy különbségeket, így pl. a fotoszintézis által fixált szén néhány másodperc alatt eltávozhat fotorespiráció révén, míg a fában eltárolt szén évtizedekig, évszázadokig kötött (CHAPIN ET AL. 2002). Az eddigi vizsgálatok alapján a különböző ökoszisztémák C felvevő képességét tekintve általánosságban a következő megállapítások tehetők (BALDOCCHI 2008): a legnagyobb éves C felvételt a leghosszabb vegetációs periódussal rendelkező ökoszisztémák adják, nem a legnagyobb maximum felvételt mutatók, zavarás hatására szénveszteség következik be, egy következő egyensúlyi állapot beálltáig, stresszhatásra csökken az NEE, azon belül a fotoszintézis (nagyobb mértékben) és a légzési aktivitások mértéke (kevésbé) is csökken, a klimatikus tényezők közül a csapadék (szárazság) és a hőmérséklet (magas hőmérséklet) gázcserére gyakorolt hatása a legerősebb. A globális szénmérleg szempontjából a gyepterületek döntő jelentőséggel bírnak, nagy területi elterjedésük, illetve a klimatikus viszonyoktól függő jelentős széndioxid felvevő vagy leadó képességük miatt (SUYKER ÉS VERMA 2001). Olyan területeken, ahol valamely környezeti tényező, így pl. a talajban rendelkezésre álló vízmennyiség korlátozott a nyári időszakban hazánkban is -, a szénfelvétel a csapadékos időszakokra korlátozódik (XU ÉS BALDOCCHI 2004), míg a száraz periódusban jelentős szén leadás történik (NAGY ET AL. 2007, HUNT ET AL. 2004) Globális folyamatok hatása a vegetáció szerkezetére és működésére A globális klímaváltozás hátterében az emelkedő légköri üvegház-gáz koncentráció áll, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a földhasználat változásai, s más emberi beavatkozások folytán (LAVOREL ET AL. 1997, NAGY ET AL. 1997, SUYKER ÉS VERMA 2001). Úgy tűnik, az iparosodás óta fokozódik az emelkedés (MEEHL ET AL. 2007), 2050-re a légköri CO 2 mennyiséget WOODLAND (2002) az antropogén kibocsátás mértékének függvényében ppm-re becsüli. A légkör természetes összetevői az üvegházhatású gázok (CO 2, CH 4, N 2 O, troposzférikus ózon) és aeroszolok (szulfát és nitrát tartalmú részecskék, korom aeroszol, szerves aeroszol) (SALMA 2006, MEEHL ET AL. 2007), a Föld felszíni hőmérsékletének kialakításában alapvető a jelenlétük (HORTOBÁGYI ÉS SIMON 1981, TUBA ET AL. 2007). Az előbbiek emelkedő koncentrációja azonban gátolja a felszín hőleadását, és a kisugárzott hőt a légkörben tartva annak melegedését idézi elő. Ezt a hőmérséklet-emelkedést 2100-ig LEMMENS ET AL. (2006) 1,4-5,8 C 16

17 közöttinek jósolja. Hatására megváltozik a források elérhetősége (elsivatagosodás: SCHLESINGER ET AL. 1990), a növekedési időszak hossza (HAM ÉS KNAPP 1998), valamint változások figyelhetők meg különböző biogeokémiai és fiziológiai folyamatokban, a produktivitásban is (WOODLAND 2002, TUBA 2005). A melegedés alapvetően a fotoszintézis és a légzés fokozódását eredményezheti (SALESKA ET AL. 1999), a talajbeli széntartalom egy részének felszabadulására figyelmeztet több munka is (KIRSCHBAUM 2004, SMITH ET AL. 2008). A helyzet azonban valószínűleg nem egyszerűen az, hogy a nagyobb hőmérséklet hatására magasabb légzési aktivitás figyelhető meg, kísérletes munkák akklimatizációs viselkedést ( downward vagy upward : NAGY ET AL. 1997, WOODLAND 2002, FRÄNZLE 2006, TUBA 2005) írtak le (LUO ET AL. 2001, ELIASSON ET AL. 2005, LEMMENS ET AL. 2006). Állományszinten a forrás/nyelő tulajdonság egyensúlyi helyzettől való tartós eltolódását okozhatja a klímaváltozás (pl. tartósan nyelő: FLANAGAN ET AL. 2002, tartósan C-leadó: NAGY ET AL. 2007). Különösen igaz ez a szárazsággal párosuló magas hőmérsékletre, itt azonban a melegedés légzést növelő hatása már nem egyértelmű (WAN ET AL. 2007): akár a légzés csökkenését is eredményezheti (LELLEI ET AL. 2008a), igaz, ebben az esetben, a felvétel csökkenésével a mérleg szén-veszteséges lesz. Erdőben végzett vizsgálatban a gyökér és gyökérkapcsolt légzés, azaz az új szén részarányának a növekedését tapasztalták csapadékkizárásos kísérlet során. Eszerint a heterotróf komponensre nagyobb hatással lehet a szárazság (BORKEN ET AL. 2006). Figyelembe kell venni továbbá, hogy az újonnan asszimilált szén, valamint a régi talajbeli széntartalom mobilizálódásának folyamata másképpen reagálhat a hőmérséklet növekedésére, ez irányú megfigyelések a régi széntartalom magasabb hőmérséklet-érzékenységét jelzik (VANHALA ET AL. 2007). A szénraktárak mobilizációjára vonatkozóan a klímaváltozás hatását a hideg területeken, különösen az északi félgömbön érdemes vizsgálni, mert a melegebb, szárazabb klíma az itt élő vegetációk szerves szénraktárainak kialakulásakor jellemző nedves és hűvös éghajlatot váltja fel. Az innen felszabaduló CO 2 és CH 4 mennyisége akár igen jelentős lehet, s pozitív visszacsatolás révén további melegedést eredményezhet. A talajlégzés intenzitásának 36%-os növekedését tapasztalták emelt CO 2 koncentráción elsősorban a növekvő produkció hatására (WAN ET AL. 2007). A folyamat lassulását jósolják azonban a felszín alatt, mélyebben elhelyezkedő rétegek lassabb bomlása miatt (CHRISTENSEN ET AL. 1999). Általában is eltolódni látszik a talajok C-ekvilibriuma az újonnan, emelt CO 2 -koncentráción nagyobb tömegben képződött szerves szén gyorsabb, könnyebb mikrobiális felhasználása következtében (CARDON ET AL. 2001), de az esetleges növekvő mennyiségű tárolt szén miatt is (JASTROW ET AL. 2005). Hazánkban a hőmérséklet mellett további jelentős tényező a csapadékeloszlás megváltozása is. Az előrejelzések a téli félévben a csapadék mennyiségének növekedését, a nyári félévben viszont csökkenését vetítik előre (BARTHOLY ET AL. 2008). A csökkenő csapadékmennyiség vagy az eloszlás megváltozása a légzési aktivitások jelentős csökkenését okozhatja (HARPER ET AL. 2005), azonban 17

18 hasonlóképpen hat a vegetáció CO 2 felvételére is. Vizsgálatainkban ezért a teljes szénmérleg mellett az egyes komponenseket is szükséges mérnünk, hogy a szénmérleg egyes elemeinek a szerepe meghatározható legyen. A globális folyamatok ökoszisztéma C-forgalomra gyakorolt hatását tehát helyi szinten, több éven keresztül, lehetőség szerint mind több komponensre bontva kell vizsgálnunk. A klíma mellett az emberi tevékenység is nagy hatással lehet az ökoszisztémák szénforgalmára különösen, ha a természetes rendszerek mellett a jelentős területeket borító agrárrendszerekre is gondolunk. Ezeknél a rendszereknél is mind gyakrabban merül fel az elsősorban a talajbeli víztartalmat kímélő, de ezzel együtt a széntartalomra is pozitív hatással bíró művelési módok alkalmazásának fontossága (BIRKÁS ÉS JOLÁNKAI 2008). Egyéb esetekben is, mint pl. egy a termesztés alól kivont terület felhagyása vagy a művelési mód változása, jelentős változás történhet a talaj széntartalmában, különösen az első néhány évben (HU ET AL. 2008). A művelési mód változása csökkenést eredményezhet a diverzitásban is, ami szintén a szénforgalom változásával járhat, csökkenti az ökoszisztéma produkciót (TILMAN 1999, TILMAN ET AL. 2006) A növények szénmérlege A korlátozó környezeti hatások általános következménye, hogy zavar áll be a növények fejlődésének, növekedésének ütemében, így a növények szénmérlegében. Egy növény gyarapodása ugyanis csak akkor biztosított, ha szénmérlege pozitív. Ez azt jelenti, hogy a fotoszintetikus úton újonnan beépített szén mennyisége egy időegység alatt meghaladja a növény különböző légzéseiből származó szénveszteséget, képlettel (TUBA ET AL. 2007): C-mérleg = felvett C-mennyiség - leadott C-mennyiség C-mérleg = bruttó fotoszintézis (mitokondriális légzés + fénylégzés) Korlátozó környezeti hatások esetén a növény eredetileg pozitív szénmérlege csökken, majd elérheti az ún. produkciós kompenzációs-pontot (TUBA ET AL. 1998). Ekkor a légzésekből származó szénveszteség éppen egyenlő a fotoszintetikusan újonnan beépített szén mennyiségével. Amíg a produkciós kompenzációs pontnál a növény növekedése csak leáll, addig negatív szénmérleg esetén a növény már kezd leépülni. A növény növekedését biztosító egyenletben is megadott szénmérleg a növény életfolyamatai egészének eredője. Az ökoszisztéma nettó széncseréjének, szénmérlegének vizsgálatakor más megközelítést alkalmazunk, de a szénmérleg lényege nem változik. Itt, mivel rendszerként értelmezzük, külön egységként kezeljük a föld feletti vegetáció CO 2 - asszimilációját (nyelő aktivitás, A) és légzését (sötétlégzés, Rd), valamint a talajlégzést (Rs), amely magában foglalja az autotróf és heterotróf komponenseket is. A légzések összessége a gyep forrás aktivitása. Egyenlettel kifejezve: Nettó ökoszisztéma gázcsere = fotoszintézis (talajlégzés + sötétlégzés) 18

19 NEE= A+(Rs+Rd) Ha a talaj és a föld feletti növényi részek légzésének összege meghaladja a fotoszintézis által fixált szén mennyiségét, az ökoszisztéma szénmérlege veszteséges lesz. Az a tény, hogy a talaj folyamatosan bocsát ki CO 2 -ot, még kedvezőtlen időszakban is, amikor a fotoszintézis nem működik, a talajlégzés fontos szerepét bizonyítja az ökoszisztémák forrás vagy nyelő aktivitásának kialakításában (TUBA ET AL. 2007). A meteorológiai szemléletnek megfelelően, azzal egységesen, az atmoszférába irányuló CO 2 áramokat (légzési aktivitás) pozitív előjellel, az atmoszférából a vegetáció és a talaj felé irányuló áramokat pedig negatív előjellel (nyelő aktivitás) használjuk. Így a veszteséges mérleg pozitív előjelű. A talaj szerves anyagai (humuszanyagai) sokoldalúan befolyásolják az ökoszisztéma működési, szabályozási folyamatait, a talaj szerkezetét, hő- és vízháztartását, a felvehető tápanyagok mennyiségét, a talajlégzést. Különösen kiemelkedő a talaj szerves anyagainak a jelentősége a talajlégzésben. A talaj szerves anyagaiban globálisan kb 1,5 x g szerves kötésű szén található (CHAPIN ET AL. 2002), amely 2-3-szor nagyobb a vegetáció széntartalmánál, ugyanakkor a talajlégzés általi szén-dioxid kibocsátás 10-szer nagyobb a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO 2 mennyiségnél. Éppen ezért minden olyan változás, amely a talaj szervesanyag-forgalmát érinti, jelentősen befolyásolhatja a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, az üvegházhatáson keresztül Földünk hőmérsékletének, klímájának alakulását is A CO 2 gázcsere térbeli változatossága A növénytakaró és környezete nagy változatosságot mutat térben és időben (CRAWLEY 1986, GRACE 1991, SMITH ÉS SMITH 2001). A CO 2 -gázcsere minden komponense sajátos, egymástól akár eltérő nagyságrendbe eső térbeli foltmintázattal rendelkezik (MAESTRE ÉS CORTINA 2003, FÓTI 2009), melyeket kevéssé ismerünk. A CO 2 -gázcsere horizontális térbeli variabilitása és mintázata egyik részről a növényközösség különböző (felszín feletti és alatti) strukturális jellemzőinek tanulmányozásával közelíthető meg. A vegetációnak egyszerre többféle (például fiziognómiai, azon belül vertikális és horizontális, cönológiai, vagy akár fiziológiai) szerkezete létezik (szerkezeti szimultáneizmus, JUHÁSZ- NAGY 1972), és ezek megközelítésére más és más módszerek alkalmazhatók. E tulajdonságokat alapvetően az abiotikus és biotikus tényezők térbeli eloszlása határozza meg (LEGENDRE ÉS FORTIN 1989, ALADOS ET AL. 2004). Abiotikus tényezők a fizikai és kémiai talajtulajdonságok (fizikai: textúra, vagyis szemcsenagyság, kötöttség, porozitás vagy pórustérfogat, víz- és hőgazdálkodás, URSINO ÉS CONTARINI 2006, kémiai: ph, adszorpciós tulajdonság, tápanyagtartalom, humusztartalom), a fény és más klimatikus tényezők (FÓTI 2009). Biotikus tényező a talajban a mikrobaközösségek eloszlása (BARDGETT ET AL. 2005), a többi növénnyel folytatott kompetíció, az allelopátiás hatás és a reprodukció típusa (CRAWLEY 1986, SMITH ÉS SMITH 2001). Módosíthatják a 19

20 szerkezetet ezeken kívül még például a mikrohabitat-képző zavarások is (COLLINS ÉS GLENN 1988, XU ÉS QI 2001, BONANOMI ET AL. 2006). Felszín feletti tényezők Az egyik legalapvetőbb, gázcserét befolyásoló szerkezeti elem a felszín növényzettel való borítottságának mértéke (FÓTI ET AL. 2005), illetve annak mintázata (HOOK ET AL. 1994), a borított területeken a növényegyedek méretének (SUGIYAMA ÉS BAZZAZ 1998, WALLACE ET AL. 2000) és levélfelületének, a vegetáció denzitásának (COSH ÉS BRUTSAERT 2003) és diszpergáltságának térbeli változatossága. A fiziognómiai szerkezet fontos eleme a levélállás-szög, amely a szárazsághoz való alkalmazkodás egyik eszköze lehet, de a fényabszorpció meghatározása révén a szénelnyelést is befolyásolja (WERNER ET AL. 2001). A levelek egyéb jellemzői (orientáció, lombozatban elfoglalt hely, árnyékoltság, esetleg különböző morfológiai bélyegek), s ezek, valamint a sztómanyitottság állandó változásai pl. légáramlás következtében még homogén állománylombozatokban is jelentős forrásai a térbeli heterogenitásnak (AVISSAR 1993). A CO 2 -gázcsere térbeliségét ezeken kívül meghatározza a levelek vagy asszimiláló szervek vertikális rétegzettsége (LAD: levélarea-denzitás, levélterület/m 3 ), horizontális térbeli elrendeződése (LAI, levélfelület-index: levélterület m 2 /1m 2 földterület, CHEN ÉS BRUTSAERT 1998), valamint a fotoszintetikus pigmentek állománybeli vertikális eloszlása (FEKETE ÉS TUBA 1977) is (FEKETE 1972, WOHLFAHRT ET AL. 2001, SCHIMEL ET AL A növényzet működésének, a produktivitásnak (a produkciós folyamat intenzitása: a produktum, pl. a biomassza/fitomassza tömegváltozása/terület/időegység), illetve a fotoszintetikus teljesítőképességnek (PIAO ET AL. 2006) egyik nem-destruktív becslési módszere a reflektancia-mérés. A reflektanciaspektrum, vagy egyszerűbb esetben a vegetációs index (pl. NDVI=(NIR-R)/(NIR+R), ahol NIR a közeli infravörös tartományban (0,7-1,1 µm), R pedig a látható fény vörös tartományában (0,66 µm) visszavert fény mennyisége) egyszerűen és jól reprezentálja a lombozat méretét, szerkezetét (BRADLEY 2002) és változatosságát (HENEBRY 1993). NDVIvizsgálatok nyomán a táji léptékű produkcióról sok ismerettel rendelkezünk (CASANOVA ET AL. 1998, DUGAS ET AL. 1999) egyre finomabb felbontású műholdfotók és hiperspektrális felvételek révén. A produkció távérzékeléses becslése azonban, éppen a mért tulajdonságok térbeli variabilitása folytán korrekciókat igényel: a jelet a térben heterogén, zöld vegetációval borított és csupasz talaj arány, az avar és álló holt anyag jelenléte (HENEBRY 1993), az árnyékolás, és az atmoszférikus kioltással (atmoszférikus kioltás vagy attenuáció: a felszínt érő fény elnyelődése és szóródása a légkörben megtett út alatt) kapcsolatos tényezők is zavarhatják. A vegetációs index alkalmas a vegetáció denzitásának térbeli vizsgálatára. A zöld növényzet sűrűsége befolyásolja a talajnedvesség, a felszíni hőmérséklet, az energia- és vízháztartás, a tápanyagforgalom mintázatát, és ez a viszony kölcsönös (GRACE 1991, COSH ÉS BRUTSAERT 2003). Ugyanakkor a 20

21 denzitás és a talajnedvesség foltossága hasonlónak tűnik a vizsgált tartományban, ami a két tényező szoros korrelációjára utal, s mindkettő összefügg a CO 2 -gázcsere térbeli mintázatával is (FÓTI 2009). A vegetációs index azonban önmagában nem elég a produkció és a C-forgalom vizsgálatára, csak gázcseremérésekkel együtt (LA PUMA ET AL. 2007). Felszín alatti tényezők A vegetáció összetétele, föld feletti fiziognómiai szerkezetének variabilitása érinti a gyökérzet talajbeli mintázatát, illetve ezen keresztül a talajlégzés egyéb összetevőit is. A gyökerek növekedése plasztikusan változik, különösen a jó víz- és tápanyag-ellátottságú talajrészek felé intenzív (HOOK ET AL. 1994, BILBROUGH ÉS CALDWELL 1995, CASPER ÉS JACKSON 1997, BARDGETT ET AL. 2005). Időbeli változása akár igen gyors is lehet (skálája napokban(!), JACKSON ET AL. 1990, hetekben, hónapokban mérhető), ami a talajlégzés mintázatának változását eredményezheti. A tápanyagok eloszlásának heterogenitása lényegesen meghaladhatja az állomány felszín feletti heterogenitását (CALDWELL ET AL. 1996), skálája pedig egészen eltérő lehet például a víztartalométól. A jó tápanyagellátottságú talajfoltokba juttatott gyökerek mennyisége fontosabb a kompetíció kimenetele szempontjából foltos forráseloszlás esetén, mint az összes gyökér mennyisége. A talajlégzés, illetve az eredő gázcsere términtázatásnak alakulását az egymás mellett élő növények gyökérzetének átfedése, talajrétegekbeli eloszlása határozza meg. A mikrobiális légzéskomponens térbeliségét a pillangósvirágúak elhelyezkedése is befolyásolja. Száraz gyepekben a szervesanyag mikroléptékű heterogenitásának elsődleges forrása éppen a növényegyedek alatti gyökértömeg és avar-akkumuláció, valamint a gyökérzethez és exudátumaihoz kapcsolt mikrobaközösségek és predátoraik térbeli heterogenitása (HOOK ET AL. 1994, BURKE ET AL. 1998, BARDGETT ET AL. 2005). A talajlégzést eredményező szerves széntartalom azonban számos, egymással kölcsönható fizikai talajtulajdonság (alapkőzet, textúra), a topográfia, a mikroklíma és az élőhely kezelésének is függvénye (MCGRATH ÉS ZHANG 2003) C-mérleg komponensek elkülönítése A növények által felvett szén útja több részre bontható. A felvett szén-dioxid a fotoszintézis során szénhidráttá redukálódik. Az így keletkezett szerves anyag, a bruttó elsődleges termék (GPP: gross primary production), az ökológiai rendszer által felvett összes szén mennyisége, mely az egyetlen táplálék, azaz energiaforrás az ökológiai rendszer minden további komponense számára (a keletkező szénhidrátok és egyéb szerves vegyületek pl. aminosavak kémiai energiaként és szénforrásként kerülnek felhasználásra). A növények által megkötött szénmennyiség jelentős része, több mint fele, a növényi légzésre fordítódik 21

22 (autotróf légzési komponens), azaz ennyi az energiaveszteség a kilépő hőenergia formájában. Az autotróf respirációnak két komponense van: az önfenntartásra fordítódó, illetve a növekedésre fordítódó légzés. A GPP megmaradt része a nettó elsődleges termék (NPP: net primary production), azaz a növény nettó szénfelvétele. Ennek jelentős része a táplálékhálózat többi tagján keresztül haladva hasznosul, vagy a talajba kerül. Az ökoszisztéma teljes légzési aktivitása (TER: total ecosystem respiration, vagy Reco) az autotróf (AR) és a heterotróf (HR) légzési komponens összege. A talajlégzés (Rs) szintén tartalmaz autotróf (növényi gyökerek) és heterotróf (mikorrhizák és egyéb gombák, baktériumok, talajfauna) komponenseket, viszont egyértelműen a talajból az atmoszférába irányuló CO 2 leadást jelenti. Újabb tanulmányok szerint a légzés esetében az autotróf és heterotróf légzés kifejezések használata helytelen, ugyanis az autotróf és heterotróf megjelölés a szervezetek anyag- és energia biztosításának módjára utal, nem pedig magára a légzésre (KUZYAKOV 2006). Ehelyett a későbbiekben leírt felosztást javasolja (1. táblázat). Az ökológiai rendszer nettó széncseréje (NEE: net ecosystem exchange) egy ökoszisztéma (beleértve a talajt is) által összesen felvett, illetve kibocsátott szén mennyiségének különbsége. Az NEE-t negatív előjellel jelöljük, ha az ökoszisztéma CO 2 -t vesz fel, azaz a légkör szempontjából nyelőként működik, illetve pozitív előjellel jelöljük, ha az ökoszisztéma CO 2 -t ad le, azaz a légkör szempontjából forrásként működik. A GPP és a respiráció pozitív előjelű. A fentiek értelmében a következő egyenlőségek állnak fenn a definiált mennyiségek között: NEE = TER GPP; illetve NPP = GPP AR (TUBA ET AL. 2007). A CO 2 felvétele egyetlen folyamathoz, a fotoszintézishez köthető, az egyenleg másik oldalát, a légzési aktivitást (Reco) több különböző komponens is meghatározza. A GPP-nek akár 80 % is lehet Reco, amelynek jelentős részét, 50-70%-át adhatja a talajlégzés (JANSSENS ET AL. 2002, LUO ÉS ZHOU 2006) A szénmérleg-vizsgálatok módszerei A növények szénmérlegének vizsgálatát legegyszerűbben a produkció mérésével vagy becslésével lehet elvégezni, ha azonban a klíma hatásainak az elemzése, az egy éven belüli változások nyomon követése a cél, akkor a gázcseremérések a legalkalmasabb vizsgálati módszerek (LA PUMA ET AL. 2007) Egyedszintű vizsgálatok A levél- és egyedszintű vizsgálatok is alkalmasak lehetnek egy növényállomány működésének becslésére, hiszen ilyen mérésekre is lehet építeni olyan modellt, amely a terület domináns fajaira koncentrálva nemcsak az egyes levelek mért fiziológiai paramétereinek egyszerű felszorzásával adja meg az állományra jellemző értéket, hanem a levélszögállások és a társulás pontos struktúrájának ismeretében modellezi a fényviszonyokat és egyéb környezeti tényezőket (TAPPEINER ÉS CERNUSCA1998, SINOQUET ET AL. 2000, WOHLFAHRT ET AL. 2001). 22

23 Több tudományos munka állítja azonban, hogy az állományfiziológiai működés nem egyenlő az egyes egyedek működésének összegével, hanem állományfoltokat kell mérnünk és vizsgálnunk (DUNCAN 1967, FEKETE ÉS TUBA 1977, GRACE 1983, JOHNSON ÉS THORNLEY 1984, AVISSAR 1993, GRACE 1991, TUBA ET AL., 1998). Egész egyedek esetében sem csak a pillanatnyi, hanem a nagyobb időléptékű fiziológiai válaszokat kell megismernünk (BAZZAZ 1996). További, igen lényeges kérdés, hogy mit tekinthetünk egyetlen növényegyednek pl. a zsombékképző, illetve a klonális növények esetében (OBORNY ÉS BARTHA 1998). Az egyedszintű vizsgálatok azonban szükségesek. Megalapozhatják a közösség működésének megértését az alkotó fajok megismerésén keresztül. Rávilágítanak egy-egy faj közösségbeli szerepére, mikroklimatikus feltételekhez való nagyfokú adaptációs képességére, fenotipikus plaszticitására (KALAPOS ET AL. 2002). Nélkülözhetetlenek a levél/hajtás, ill. gyökér/egész egyed válaszok közötti különbségek megértéséhez és a makroléptékű ökofiziológiai mérések által meg nem válaszolható folyamatok tisztázásához Ökoszisztémák szénmérlegének és -forgalmának vizsgálata makro- és állományléptékben Mind több tudományos munka foglalkozik a különböző ökoszisztémák hosszútávú (több éves) szénmérlegével, szénforgalmával. Mára a legtöbb országban dolgozik olyan kutatócsoport, amely a jellemző helyi, nagy produkciójú, vagy elterjedésű társulás(ok) vizsgálatával foglalkozik. Ezek a vizsgálati objektumok az esetek többségében erdők (KOLARI ET AL. 2002, MANCA ET AL. 2002), de intenzív munka folyik a nagy kiterjedésű arktikus tundrán is (LLOYD 2001, ZAMOLODCHIKOV ÉS KARELIN 2001). A gyepekre vonatkozó ismereteink a 90-es évek végéig elsősorban az amerikai kontinensről származtak, ezen belül is a préri ökoszisztéma, ami intenzíven kutatott (FRANK ÉS DUGAS 2001, FRANK 2002, SIMS ÉS BRADFORD 2001, SUYKER ÉS VERMA 2001, LECAIN ET AL. 2000). Az utóbbi években Európában is indultak programok, először a művelés alatt álló gyepek szénforgalmának vizsgálatára (GreenGrass, CarboMont projektek). Később az összeurópai szénforgalom modellezését célzó, művelt és természetközeli ökoszisztémák szénforgalmát - és esetenként más üvegházgáz-forgalmát - vizsgáló (Carboeurope IP és Nitroeurope IP) nagyprojektek zajlottak/zajlanak. Emellett léteznek projektek az óceáni C- és N-forgalom mérésére és modellezésére is (pl. CarboOcean). A Kyotói Szerződés ratifikálása után előtérbe kerültek a makroléptékű módszerekkel folytatott vizsgálatok azok gazdasági hasznossága folytán (növényállományok szénelnyelése, kvótakereskedelem). A használt módszerek sokfélék, dolgoznak kamrás technikával, eddy fluxusmérésekkel, Bowen arány módszerrel is, a kutatások elsődleges célja a szénmérleg megismerése. Ez a cél leginkább a különböző módszerek együttes alkalmazása és a szénmérleg különböző komponenseinek külön-külön történő mérése révén érhető el. A vizsgálatok azt mutatják, hogy egy gyep legyen az 23

24 magasfüvű, legelt vagy akár szemiarid éves szénmérlege az esetek többségében pozitív (még ha igen alacsony is), azaz a gyepek jobbára szénelnyelők. Ha időszakonként vizsgáljuk, természetesen itt is szénforrásnak mutatkozik a késő ősz tél tavasz, de a nyári szénmérleg magas értékei pozitívvá teszik az éves összeget (HAM ÉS KNAPP 1998). Jelentős különbségek lehetnek az egyes évek között is, hiszen két egymást követő évben akár 2,5-szeres eltérés lehet a növekedési időszak szénmérlege között (FRANK ÉS DUGAS 2001), vagy kevésbé produktív gyep akár szén elnyelőből forrássá is válhat egymást követő években (NAGY ET AL. 2007, PINTÉR ET AL. 2008). Ezeket a különbségeket a korlátozó környezeti tényezők okozzák, azaz a klíma variabilitása. Eddy-kovariancia Az egyik legelterjedtebb módszer a vízgőz, a CO 2 és egyéb gázok, valamint a hő momentán fluxusainak eddy korrelációval hosszú időtartamon keresztüli mérése a társulás és a légtér határán (AUBINET ET AL. 2000). Ez a vizsgálati módszer költséges, de jelenleg a leginkább elfogadott a szénmérleg mérésére. Magyarországon először az ELTE-n végeztek ilyen jellegű vizsgálatot (az Országos Meteorológiai Szolgálattal közösen), állomásuk jelenleg is működik az Őrségben Hegyhátsálon (BARCZA ET AL. 2002). A évtől kezdődően a SZIE Növénytani és Növényélettani Tanszéke is végez ilyen vizsgálatokat bugaci és mátrai mintaterületén (3. ábra) a GreenGrass és a CarboMont, majd a Carboeurope IP és Nitroeurope IP projektekhez kapcsolódva. A Kárpát-medence területéről még napjainkban is csak ezen állomásokról származó C-mérleg adatsorok állnak rendelkezésre, melyek egyértelműen jelzik ezen kutatóállomások egész földrajzi térségbeli jelentőségét (SOUSSANA ET AL. 2007), különösen, ha figyelembe vesszük térségünk nyugat-európaitól jelentősen eltérő klímáját. A módszer lényege, hogy nagy időbeli felbontással (10 Hz) mérjük a szélsebesség komponenseket, valamint a hőmérsékletet, a vízgőz és a CO 2 koncentrációját. A neve is mutatja, hogy a módszer a turbulens örvények általi kicserélődés mérésére szolgál. A módszer előnye, hogy mostanra már hosszútávú, folyamatos méréseket tesz lehetővé, napi 24 órában, félórás vagy órás bontásban, az év minden napján. Ez az eljárás (AUBINET ET AL. 2000) egy méter átmérőjű gyepökoszisztéma (vagy más vegetációval borított) terület egészének méri folyamatosan a CO 2 momentán fluxusát. Ebből számítható az ökoszisztéma nettó CO 2 házcseréje, éjszakai légzése, a fotoszintézis, illetve a szénmérleg az órástól az éves időléptékig (GILMANOV ET AL. 2007). A légáramlás főbb kategóriái közül a turbulencia felelős a vertikális kicserélődésért, ezt úgy képzelhetjük el, mint kis, különböző méretű örvényeket a szélmezőben. Ezekről az örvényekről akkor nyerhetünk információt, ha nagy időbeli felbontással (általában Hz) mérjük a szélsebességet. Ha ebből kiszámoljuk pl. a félórás átlagokat, akkor egyértelmű tendenciát kapunk, ami egész napra a szélsebesség napi menetét mutatja. A pillanatnyi szélsebesség-érték átlagtól való eltérése (fluktuációja) is mutat napi menetet, amiből az következik, 24

25 hogy a szélsebesség változékonysága (szórása) alkalmas a turbulencia erősségének a számszerűsítésére. Felfedezhető továbbá az is, hogy a szélsőértékek többféle időskálán fordulnak elő (1 perc, 5 perc, félóra). Ez a tulajdonság azt bizonyítja, hogy a légkörben a mozgások és kicserélődési folyamatok több különböző méretű örvény szuperpozíciójaként jönnek létre (STULL 1988). Az örvények mérete és életideje között szoros kapcsolat áll fenn, a nagy örvények hosszabb ideig maradnak meg a légkörben, míg a kisebbek rövidebb ideig élnek. A mért szélsebesség (u) minden pillanatban felbontható egy átlagra ( u ) és egy attól vett eltérésre (fluktuációra) ( u ). u = u + u 1. egyenlet Célunk egy adott anyag egységnyi vízszintes felületen egységnyi idő alatt áthaladó mennyiségének vagyis fluxusának ( F ) a meghatározása, ami definíció szerint x megegyezik az adott anyag koncentrációjának ( ρ x ) és a vertikális sebességnek (w) a szorzatával, azaz F x = ρ w. 2. egyenlet x Felbontva ezeket fluktuációkra és átlagokra, kapunk egy négytagú összeget: F x ' ' ( ρ + ρ )( w + w ) = ρ w + ρ' w' + ρ w + ρ ' = ' x x x x x x w 3. egyenlet melyből az utolsó kettő definíció szerint nulla, ugyanis a fluktuációk átlaga definíció szerint 0. A tömegmegmaradás elve miatt a vertikális sebesség átlaga szintén nulla (nem alakulhat ki tartós fel vagy leáramlás kompenzáció nélkül), így az első tag szintén kiesik. Marad tehát a második tag, vagyis egy adott anyag turbulens fluxusa megegyezik a fluktuációk szorzatának az átlagával. Az első egyenletből a fluktuációkat kifejezve, és behelyettesítve, láthatjuk, hogy amit kaptunk, az nem más, mint a két változó kovarianciája, innen ered a módszer neve (eddy-kovariancia). F x ( ρ )( w w) = ρ ' w' = ρ 4. egyenlet x x x A makroléptékű, akár hektáros térléptékű szint fiziológiai működésének vizsgálatára használható technikák eredetileg más tudományágak, így a légkörfizika és meteorológia részére lettek kifejlesztve. Ezért a növénytársulások legnagyobb térbeli léptékében zajló fiziológiai folyamatok vizsgálatára alkalmasak. Hátrányuk, hogy a vegetáció finomabb szerkezetével, annak változásával, ezek fiziológiai összefüggéseivel ilyen léptékben nem lehet foglalkozni. 25

26 Problémaként jelentkezik még a rendszer esetében, hogy szélmentes időben (főként az éjjeli órákban fordul elő) a mérés nagyon megbízhatatlan. Ilyen körülmények között a talajfelszín felett magas CO 2 koncentrációjú réteg alakul ki, ami a légáramlás megindulásával rövid idő alatt magas koncentrációként érkezik a műszerekhez, így az adatfeldolgozás során, mint mérési hiba, sokszor törlésre kerül (WOHLFAHRT ET AL. 2005b) Éjszakai eddy és kamrás Reco méréseket összevetve tapasztaltuk, hogy a kamra által mért értékek lényegesen magasabbak az eddy-kovariancia módszerrel mért értékeknél (PINTÉR ET AL. 2007), ez az eltérés is valamelyik módszer hibájára utal. 3. ábra: Az eddy-kovariancia rendszer főműszerei (SZIE NÖFI bugaci kutatóállomása) Kamrás technikák Annak ellenére, hogy a jelenleg a szénmérleg megismerésére indított kutatások többségét mikrometeorológiai módszerekkel végzik eddy-kovariancia vagy Bowen arány módszerrel (BALDOCCHI ET AL. 1996, SAIGUSA ET AL. 1998, FRANK ÉS DUGAS 2001, SIMS ÉS BRADFORD 2001, SUYKER ET AL. 2003, KATO ET AL. 2004), több kamrás technika is létezik (OECHEL ET AL. 1998, ANGELL ÉS SVEJCAR 1999, STEDUTO ET AL. 2002, PAVELKA ET AL. 2004, CZÓBEL ET AL. 2005b). Bár a kamrás gázcseremérési technika már meglehetősen régóta használatos (REICOSKY ÉS PETERS 1977) még napjainkban is több megválaszolatlan kérdés merül fel a módszer kapcsán. A kamrás módszer előnyei a következők: (1) pontosan ismerjük a fluxusmérés helyét, így további vizsgálatok (fajösszetétel, biomassza, stb.) is megvalósíthatóak (eddy kovariancia módszer esetében footprint analízisre van lehetőség), (2) 26

27 információt nyerhetünk a vegetáció működésének térbeli heterogenitásáról (FÓTI ET AL. 2002, FÓTI ET AL. 2008, FÓTI 2009), és (3) a vizsgálatok alacsonyabb költségigénye a mikrometeorológiai módszerekhez képest. A kamrás gázcseremérést, mint módszert, először a levélszintű mérésekre alkalmas műszerek átalakításával fejlesztették ki, így már egész egyed vagy állományfoltok mérésére megfelelő gázcseremérő kamrát készítve. Jelenleg nem létezik általánosan elfogadott metodika, minden kutatóhely saját fejlesztésű kamrával dolgozik, ezek többsége zárt rendszerű (4. ábra). 4. ábra: Zárt rendszerű gázcseremérő kamrasorozat. SZIE NÖFI saját fejlesztésű kamrái. A SZIE Növénytani és Ökofiziológiai Intézetében óta használunk zárt rendszerű gázcseremérő kamrákat. Ezek eredetileg a fiziológiai folyamatok térbeli léptékfüggésének vizsgálatára készültek (FÓTI 2009). A különböző méretű kamrák közül napi menet méréseinkhez a 60 cm átmérőjű kamrát használjuk, mivel egyrészt ez a méret technikailag a legkönnyebben kezelhető, másrészt a homokpusztagyepben ez bizonyult a legmegfelelőbbnek: a mért CO 2 -asszimiláció és transpiráció értékek ennél a léptéknél mutatták a legkisebb variabilitást (CZÓBEL ET. AL. 2002). Ez a tény arra utal, hogy ez a lépték jól reprezentálja a társulás működését. A zárt rendszerű kamrák mellett 2002-ben kezdtük tesztelni nyílt rendszerű gázcseremérő kamránkat (5. ábra), amelynek nagy előnye, hogy a napi menet mérés folyamatos, 10 másodpercenkénti bontásra van lehetőség, így sokkal több adat nyerhető, valamint a mérés könnyen automatizálható. A zárt kamrás gázcseremérés nehézségét az a tény adja, hogy ezek a mérések nem folyamatosak és technikailag nehéz őket automatizálni. Ellentétben a fent említett makroléptékű mikrometeorológiai módszerekkel, csak periodikus mérést tesznek lehetővé, ezért a szénmérleg hosszabb távú becsléséhez jól működő gap-filling módszerre, modellre van szükség. Nagy előnye viszont, hogy olcsóbb, mobilabb és 27

28 eredményei térbeli léptéke miatt összevethetőek a vegetáció szerveződésében fontos folyamatokkal. A kamrás módszereket gyakran kritizálják, főként a kamra hatás okozta bizonytalanságok miatt (megváltozott hőmérséklet, RH, fényviszonyok és légáramlás a kamrán belül), valamint többnyire a nem folyamatos mérés miatt. A legáltalánosabban használt zárt rendszerű kamrás mérési módszer esetében is korrekciók szükségesek a CO 2 fluxus számításához (HOOPER ET AL. 2002). 5. ábra: Nyílt rendszerű kamrás mérés Bugacon Mindezek ellenére a kamrás technika széleskörűen elterjedt, főként alacsony költsége és egyszerű használhatósága miatt (DUGAS ET AL. 1997, ANGELL ÉS SVEJCAR 1999, STEDUTO ET AL. 2002, CZÓBEL ET AL. 2005B). E rendszerek többnyire zárt típusúak, a nyílt rendszerű kamrás technikák nem elterjedtek. A nyílt rendszer esetén a legnagyobb problémát a folyamatos légáram, illetve az ennek következtében fellépő folyamatos pozitív, vagy negatív nyomás jelenti. Összevetve a mikrometeorológiai módszerekkel, a kamrás technika jó egyezést mutat a Bowen arány módszerrel DUGAS ET AL. és ANGELL ET AL. munkáiban (1997, 2001), bár az említett munkákban használt módszerek nem voltak alkalmasak folyamatos mérésre. Más vizsgálatokban a kamrás technikák által mért CO 2 fluxusok szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak a mikrometeorológiai módszerhez képest (OECHEL ET AL. 1998). Ezek ismeretében fontosnak tartottuk az általunk kifejlesztett nyílt rendszerű kamra eddy-kovariancia technikával való összevetését Reco és GPP mérések, becslések Az eddy-kovariancia módszer a nettó ökoszisztéma gázcsere mérésére szolgáló technika. A mérések segítségével azonban több, az ökoszisztéma működés 28

29 leírására szolgáló komponens különíthető el, becsülhető, így a bruttó szénfelvétel (bruttó produkció, GPP) és az ökoszisztéma légzés (Reco). A leggyakrabban alkalmazott egyenlet a légzési aktivitás becslésére az alábbi (LLOYD ÉS TAYLOR 1994): 1 ( E0 ( )) R = R T 5. egyenlet ahol R 10 a 10 o C-on vett légzési aktivitás, E 0 az aktivációs energia, T pedig az aktuális hőmérséklet K-ben megadva. Az aktivációs energia az a minimum energia amely a biokémiai reakció lejátszódásához szükséges (ARRHENIUS 1898, LUO ÉS ZHOU 2006). Ennek jellemzésére szolgál az E 0 érték (LLOYD ÉS TAYLOR 1994). Az egyenlet segítségével becsülhető a talajlégzés, akár egész évre vonatkozóan (BAHN ET AL. 2008). Reco esetében a légzés hőmérsékletfüggésének megállapításához éjszakai eddyfluxusméréseket használnak fel (REICHSTEIN ET AL 2005). Ettől a módszertől némiképp eltér a GILMANOV ET AL. (2007) által használt becslés. Más munkák a módszer hiányosságait vetik fel (WOHLFAHRT ET AL. 2005a), mivel az éjszakai légzés alapján végzett nappali légzésbecslés túlbecsülheti a levelek légzését, több mint 10%-kal. Rd becslését a LAI-ra alapozza SUYKER ÉS VERMA (2001) módszere, hiszen a Reco jelentős része származik a föld feletti részek légzéséből, illetve a föld alatti növényi részek mennyisége és a föld felettiek közötti szoros kapcsoltság miatt (HOOK ET AL. 1994, CASPER ÉS JACKSON 1997, NOUVELLON ET AL. 2000, BARDGETT ET AL. 2005, BOHLEN 2006). Amennyiben a NEE és a Reco ismert, a GPP mértéke már könnyen meghatározható a kettő különbségéből Az ökoszisztéma C-forgalom modellezése Az ökoszisztéma szénforgalom biofizikai modellezése az ökológia, fizika és meteorológia eredményeit felhasználva fejlődött ki, és már igen hosszú múltra tekint vissza. Korábban a talajfizikai, mikrometeorológiai folyamatok, majd később a vegetáció működésének ismeretére épültek az egyre sokrétűbb, az elemek biogeokémiai ciklusainak leírását célzó modellek (MONTEITH 1965, JARVIS 1976, SELLERS ÉS DORMAN 1987, PENNING DE VRIES ET AL. 1989, ÁCS ÉS HANTEL 1998, ELIASSON ET AL. 2005). Biome-BGC A C- és N-forgalom leírására szolgáló modellek közül a talán legáltalánosabban használt Biome-BGC modellt emelnénk ki. A Biome BGC v4.1.1 egy mechanisztikus modell, amely a víz-, szén- és nitrogén-fluxusokat szimulálja a szárazföldi ökoszisztémák vegetációjában, talajában és az avarban. Legutóbbi verziója egynapos időléptékben működik, ehhez a napi minimum és maximum 29

30 hőmérséklet, csapadék, radiáció és a levegő vízgőztartalma szükséges. A modell futtatásához, a szén- és nitrogénfluxusok, valamint a vízháztartás becsléséhez a napi klímaadatok mellett néhány karakterisztikus, az adott területre jellemző klíma és vegetáció adat szükséges. A rendelkezésre álló mért klimatikus adatokból az adott mérési helyszínre jellemző szén-, nitrogén- és víz-fluxusokat lehet becsülni a modell segítségével. A modell fluxusmérések segítségével parametrizálható egy adott területre (WHITE ET AL. 2000) Talajlégzés A talajlégzés a talajlevegőből az atmoszféra felé történő CO 2 diffúziót jelenti, és annak ellenére, hogy autotróf és heterotróf komponensek alkotják (KUZYAKOV 2006), egy egységként kezeljük. A talajból származó CO 2 ot kibocsátó források vizsgálata során figyelembe kell venni a következőket: - talajbeli és talajfelszíni szénraktárakat, - heterotróf és autotróf organizmusokat, - CO 2 előállítás helye alapján: gyökérmentes vagy gyökérrel átszőtt talajt (rhizoszféra) és avarszintet, - a szén-raktárakból származó CO 2 forgási sebességét, illetve átlagos tartózkodási idejét, - a talaj egyéni CO 2 forrásait, melyek hozzájárulnak a légköri CO 2 változásához. A talajból származó CO 2 forrásának tekinthető szén-raktárak közé soroljuk a talaj szerves anyagát (SOM), a föld feletti és föld alatti elhalt növényi maradványokat, valamint az élő gyökerek által termelt szerves anyagokat, gyökér felületén kiválasztott gyökérsavakat, elhaló gyökérsejteket és szekrétumokat. A különböző szénraktárokból történő CO 2 kibocsátások közötti legfontosabb különbség a felszabadulás sebességében tapasztalható. A talajlégzés jelentős részét alkotja az ökoszisztémák légzési aktivitásának: a GPP 40-60%-át, illetve a Reco 60-80%-át adhatja (RAICH ÉS SCHLESINGER 1992, JANSSENS ET AL. 2002). A talajból származó CO 2 legnagyobb részét a gyökerek bocsájtják ki, szakirodalmi adatok 0-60%-ra teszik a gyökérlégzés részarányát a mérsékeltövi gyepekben (17-40% RAICH ÉS TUFEKCIOGLU 2000, 30% WAN ÉS LUO 2003, 0-60% BOND-LAMBERTY ET AL. 2004, 55% SAIZ ET AL. 2007). Pontos megállapítására száraz kontinentális gyeptípusokban még kevés vizsgálat történt annak ellenére, hogy a talajlégzés a primer produkció azon komponense, amely a gyakori és egyre gyakoribbá váló - nyári száraz időszakban az adott ökoszisztémát nettó szén elnyelőből kibocsátóvá fordíthatja (NAGY ET AL. 2007). A talaj felszínén található avar CO 2 kibocsátása is jelentős lehet (14% WAN ÉS LUO 2003), de az aktivitás elsősorban a nedvességtartalom függvénye, mivel ez a réteg szárad ki a leggyorsabban. Csapadék hatására részaránya 5-ről 37%-ra emelkedhet 30

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről

Részletesebben

A jövő éghajlatának kutatása

A jövő éghajlatának kutatása Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1 Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

Globális változások lokális veszélyek

Globális változások lokális veszélyek Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

Mezőgazdasági területek ÜHG forgalma. Gelybó Györgyi Dencső Márton, Horel Ágota, Kása Ilona, Potyó Imre Tóth Eszter

Mezőgazdasági területek ÜHG forgalma. Gelybó Györgyi Dencső Márton, Horel Ágota, Kása Ilona, Potyó Imre Tóth Eszter Mezőgazdasági területek ÜHG forgalma Gelybó Györgyi Dencső Márton, Horel Ágota, Kása Ilona, Potyó Imre Tóth Eszter Tartalom Bevezetés (ÜHG (CO 2!) forgalom jelentősége, szárazföldi ökoszisztémák szerepe,

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Növényi produkció mérése mikrometeorológiai módszerekkel. Ökotoxikológus MSc, 2015. április 21.

Növényi produkció mérése mikrometeorológiai módszerekkel. Ökotoxikológus MSc, 2015. április 21. Növényi prodkció mérése mikrometeorológiai módserekkel Ökotoikológs MSc, 015. április 1. Felsín légkör kölcsönhatások A legalapvetőbb kölcsönhatás a felsín és a légkör köött: a sél, és annak súrlódása

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

N 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton

N 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton N 2 O emisszió mérése Magyarországon TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton Tartalom A klímaváltozás és az üvegházhatású gázok A N 2 O kérdésköre Mérési technikák N 2 O mérése Magyarországon Modellezési

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

Levélfelületi index mérése és modellezése intenzív cseresznye ültetvényben. Készítette: Piblinger Brigitta Környezettan alapszakos hallgató

Levélfelületi index mérése és modellezése intenzív cseresznye ültetvényben. Készítette: Piblinger Brigitta Környezettan alapszakos hallgató Levélfelületi index mérése és modellezése intenzív cseresznye ültetvényben Készítette: Piblinger Brigitta Környezettan alapszakos hallgató Levélfelületi index (Leaf Area Index) Növényállomány jellemzésére

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés

Részletesebben

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN 44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz

Részletesebben

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél

Részletesebben

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány

Részletesebben

Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével

Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom

Részletesebben

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Produkcióökológiai alapok

Produkcióökológiai alapok Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok

Részletesebben

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom

Részletesebben

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az ökoszisztéma-léptékű -asszimiláció és légzés sajátosságai mérsékelt övi gyepekben

Az ökoszisztéma-léptékű -asszimiláció és légzés sajátosságai mérsékelt övi gyepekben Magyar Tudomány 2007/10 Az ökoszisztéma-léptékű fotoszintetikus CO 2 -asszimiláció és légzés sajátosságai mérsékelt övi gyepekben Pintér Krisztina PhD-hallgató, tanszéki mérnök SZIE Növénytani és Ökofiziológiai

Részletesebben

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi

Részletesebben

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*

A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Vízgazdálkodástan Párolgás

Vízgazdálkodástan Párolgás Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai

Részletesebben

A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*

A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott

Részletesebben

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai

Részletesebben

Fátlan természetes vegetáció szénmérlegének meghatározása eddy-kovariancia módszerrel éves skálán

Fátlan természetes vegetáció szénmérlegének meghatározása eddy-kovariancia módszerrel éves skálán Fátlan természetes vegetáció szénmérlegének meghatározása eddy-kovariancia módszerrel éves skálán Doktori értekezés PINTÉR KRISZTINA Gödöllő, 2009 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezetők:

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Városi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly

Városi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly Városi fák környezeti hasznának vizsgálata Dr. Hrotkó Károly 2 3 4 A városi fák szerepének értékelése környezetfiziológiai alapokon A mikroklímát jelentősen befolyásolja a levélfelület (LAI) alakulása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben