A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA
|
|
- Frigyes Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA 1
2 A NAPSZÉL ÉS AZ AKADÁLY SEMATIKUS KÖLCSONHATÁSA
3 MILYEN KÉRDÉSEKET VIZSGÁLUNK? Melyek a makroszkópikus tartományok a magnetoszférában? E tartományokban melyek a jellemző plazmaparaméterek átlagos értékei? Hol vannak e tartományok határai? Hol vannak a források és nyelők, milyen transzport folyamatok vannak? Melyek a domináns fizikai folyamatok, kölcsönhatások? Hogyan befolyásolja a napszél és a bolygók forgása a domináns folyamatokat? Elsősorban a Szaturnusz magnetoszféráját tekintjük 3
4 A MÁGNESES BOLYGÓK ÁTTEKINTÉSE 4
5 MÁGNESES AKADÁLY: PL. A FÖLD A NAPSZÉL ρ u SW 2 NYOMÁSÁVAL A MÁGNESES DIPÓLTÉR NYOMÁSA TART EGYENSÚLYT: ρ u SW 2 = {B E (R/r) 3 } 2 / 4π DE EZ PONTATLAN, MERT A HATÁR-RÉTEGBEN ÁRAM FOLYIK, ENNEK TERÉT IS HOZZÁ KELL ADNI (CHAPMAN- FERRARO ÁRAM). EZ, ÁTLAGOS NAPSZÉL ESETÉN (ρ~7, u~400) KB. 10 F0LDSUGÁR TÁVOLSÁGOT AD A NAP-FÖLD TENGELY MENTÉN. AZ AKADÁLYON BELÜLI TARTOMÁNY: A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA 5
6 A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA A magnetoszférát elsősorban a napszél hatása alakítja 6
7 LÖKÉSHULLÁM KIALAKULÁSA ÜTKÖZÉSES KÖZEGBEN A LÖKÁSHULLÁM NEMLINEÁRIS FOLYAMATOK EREDMÉNYEKÉPP ALAKUL KI, EZÉRT CSAK KVALITATÍV KÉPET ADUNK. A MOLEKULÁK AZ AKADÁLY ELŐTT FELGYŰLNEK, VISSZAFELÉ INDULÓ NYOMÁSHULLÁM ALALKUL KI. A TERJEDÉSI SEBESSÉGE ~HANGSEBESSÉG (gyors MHD) A VISSZAVERŐDŐ HULLÁM EGYES FOURIER KOMPONENSEI ELTÉRŐ SEBESSÉGGEL HALADNAK, EZ A FRONT MEREDEKEBBÉ VÁLÁSÁT OKOZZA. A HULLÁMFRONT DISSZIPÁCIÓ ÚTJÁN STABILIZÁLÓDIK. 7
8 A lökéshullámon való áthaladás a Szaturnusznál 8
9 A magnetopauzán való áthaladás 9
10 E KÖLCSÖNHATÁS BONYOLULT STRUKTÚRÁKAT ALAKÍT KI A MÁGNESES BOLYGÓK, PL. A FÖLD KÖRÜL: EZT MÉRIK A CLUSTER MISSZIÓ MŰHOLDJAIVAL A MÁGNESES PÓLUSOKNÁL BELÉPŐ NAPSZÉL EREDMÉNYEZI A SARKI FÉNYT 10
11 SARKI FÉNY A JUPITERNÉL 11
12 AZ ENCELADUS LÁBNYOMA A SZATURNUSZ SARKI FÉNYÉBEN 12
13 Anomális sugárzási övek a Föld körül 13
14 Interplanetáris lökéshullám An interplanetary (IP) shock on DOY 015 between 1000 and 1200 UT. The upper plot shows the magnetic field components in the spacecraft frame of reference (Bx is red; By is green, shifted up by 2 nt; Bz is blue, shifted up by 4 nt) and the total field (black) shifted up by 5 nt. The middle plot shows the IBS energy spectra, The lower plot exhibits the RPWS data for the same time interval. 14
15 A JUPITER LÖKÉSHULLÁMÁNÁL jan
16 A CSÓVA 2. A CSÓVÁBAN A RÉSZECSKÉK MOZGÁSA MEGLEHETŐSEN KAOTIKUS, EZT ILLUSZTRÁLJA A MELLÉKELT PRÓBARÉSZECSKE KÖZELÍTÉS A PLAZMA MOZGÁSA, AZ ÁRAMLEPELBEN VÉGBEMENŐ DISSZIPÁCIÓ A MÁGNESES TERET ENERGETIKAILAG KEDVEZŐBB ÁLLAPOTBA JUTTATJA: EZ A MÁGNESES REKONNENCIÓ 16
17 A SZATURNUSZ MAGNETOSZFÉRÁJA 1. A lökéshullám előtt is megfigyeltek részecskéket Kiáramlanak részecskék a magnetopauzán keresztül is 17
18 18
19 Szimulált napszél a Szaturnusznál piros: amikor Cassini az egyenlítő síkjához közel volt 19
20 A SZATURNUSZ MAGNETOSZFÉRÁJA 2. kialakulásában a bolygó forgása dominál 20
21 A mágneses tér A Szaturnusz mágneses tere É-D átmetszésben. Figyeljük meg a záródó erővonalak elnyúlt alakját (magnetodiszk) A nappali oldalon a tér dipól jellegű, az éjszakai oldalon a sugárirányú komponens a domináns. 21
22 A sugárzási övek 22
23 A magnetoszféra képei UVIS map of OI at 1304 Å frommelin et al. (2009). Middle: MIMI/INCA ENA imaging of the ring current in the range kev. Saturn is at the centre, the dotted lines represent the orbit of Rhea (8.74 RS ) and Titan (20.2 RS ). The Z-axis points parallel to Saturn s spin axis, the X-axis points roughly sunward in the plane formed by the Saturn-Sun line and Saturn s spin axis, and the Y -axis completes the right-handed system (adapted from Krimigis et al. 2007). 23
24 A plazma átlagos paraméterei (a) number densities of hot and cold electrons (Schippers et al. 2008), and thermal ions (Thomsen et al. 2010); (b) plasma temperatures of hot and cold electrons (Schippers et al. 2008), thermal ions (Thomsen et al. 2010; Wilson et al. 2008); (c) plasma pressure from the cold and hot electrons 24
25 A JUPITER ÉS A SZATURNUSZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA 25
26 A SZATURNUSZ GYŰRŰI Gyűrűk keletkezése még nem tisztázott. Lehetőségek: Maradvány Szaturnusz keletkezésének idejéből Széttört aszteroid vagy üstökös maradványa Folyamatos megújulás Híg plazma réteg a gyűrűk felett A belső magnetoszférába beáramló anyag egyik forrása, a fontosabb, jeges holdak mellett 26
27 ENCELADUS, A FONTOS ANYAGFORRÁS ELSŐ JEL: ZAVAR A MÁGNESES TÉRBEN AZ ANYAGKIÁRAMLÁS KÉPEI. FORRÁS: DÉLI PÓLUS KÖRNYÉKE A KIÁRAMLÓ ANYAG TÁVOLRA IS ELJUT Kiáramló energia ~10 GW!!! Kiáramló gáz ~ kg/s!!! 27
28 Az Enceladus anyagkiáramlása 28
29 A Szaturnusz furcsa periodicitása Minden mágneses bolygónak van sugárzása a kilométer hosszúságú tartományban Ezek periodicitása általában a bolygó forgásának periódusához illeszkedik. A Szaturnusznál ez nem így van. A kétfajta periodicitás megjelenik a plazmajelenségekben SKR= Saturn Kilometric Radiation 29
30 A MAGNETODISZK -a gyors forgás miatti centrifugális erő, a mágneses tér ellenhatása és a plazma nyomása alakítja ki - az alulról fúvó napszél meghajlítja a magnetodiszket: bowl-shape 30
31 A MAGNETODISZKET ALAKÍTÓ GYŰRŰÁRAM KÉPE 31
32 A Saturnusz éjszakai oldalán az elnyúló magnetodiszk mágneses tere sugárirányú. A diszk közepén a legsűrűbb a plazma Khurana et al. (2009), J. Geophys. Res Establishes connection between the locations of peak electron densities and where B_r=0 32
33 MODEL A MAGNETODISK VISELKEDÉSÉRE Jia and Kivelson (2012), JGR Kettős ionoszferikus forrás: Southern source: 10.8 h period Northern source: 10.6 h period 33
34 PLAZMAÁRAMLÁS 34
35 A MÉRT SEBESSÉGEK 35
36 A BOLYGÓKÖZI TÉR ERŐVONALAINAK ÁTHALADÁSA SPECIÁLIS PLAZMASTRUKTÚRÁT EREDMÉNYEZ: A CSÓVÁT. E TÉRSÉGBEN ELLENTÉTES IRÁNYBA MUTATÓ MÁGNESES ERŐVONALAK ALALKULNAK KI, EZT SZÜKSÉGSZERŰEN EGY ÁRAMLEPEL VÁLASZTJA EL. A CSÓVA z x A FENTI KOORDINÁTA RENDSZERBEN A TÉR LEÍRHATÓ B x =B o B x =B o z/l B x =-B o ha L>z>-L ha z<-l ha z>l vagy: B x =B o tanh(z/l) Ekkor J y ~B o sech 2 (z/l) L az áramlepel vastagsága 36
37 A PLAZMA MOZGÁSA A MÁGNESES REKONNEKCIÓ AZ ENERGIAMÉRLEG A REKONNEKCIÓ EREDMÉNYEKÉPP A PLAZMA MÁGNESES ENERGIÁJA KINETIKUS ENERGIÁVÁ ALAKUL. EZ LEJÁTSZÓKIS MIND A FÖLDI CSÓVÁBAN, MIND A NAP ANYAGKILÖVELLÉSEI ESETÉBEN. 37
38 Plazmoid a csóvában 38
39 TITÁN FLYBY 39
40 TITÁN FLYBY 40
41 A TITÁN MÁGNESES MEMÓRIÁJA 41
A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA
A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A NAPSZÉL ÉS AZ AKADÁLY SEMATIKUS KÖLCSONHATÁSA A BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA AZ ÉGITESTEK AKADÁLYT JELENTENEK A SZUPERSZÓNIKUSAN ÁRAMLÓ NAPSZÉLBEN. A KÖLCSÖNHATÁS JELLEGE
Részletesebben8. A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA. Szegő Károly. A Naprendszer fizikája
8. A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA Szegő Károly A Naprendszer fizikája INDUKÁLT MAGNETOSZFÉRÁK Az áramló napszél (és a benne hordozott mágneses tér) és a testek ionoszférájának (=vezető réteg) kölcsönhatása
RészletesebbenA 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán
A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
Részletesebben1. A Szaturnusz plazmakörnyezetének kutatása, különös tekintettel a fejhullámra, és a köpenyben lejátszódó hullámjelenségek tanulmányozására.
A kutatás témája, technikai és személyi feltételei Hosszú élettartamú űrszondák építése és rádioizotópos áramgenerátorok alkalmazása lehetővé tette a külső naprendszer helyszíni megfigyelését. A kutatás
RészletesebbenŰr-időjárási folyamatok a magnetoszférában
Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak
RészletesebbenA szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János
A szférák zenéjétől és az űridőjárásig avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között Lichtenberger János ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Egy kis közvéleménykutatás 1.
Részletesebben2013. márc. 20. a Naprendszerben.
2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások
RészletesebbenZárójelentés a T sz. OTKA témapályázatról. A Föld plazmakörnyezetének háromdimenziós vizsgálata. Témavezető: Tátrallyay Mariella
Zárójelentés a T037844 sz. OTKA témapályázatról A Föld plazmakörnyezetének háromdimenziós vizsgálata Témavezető: Tátrallyay Mariella A kutatási program tudományos technikai háttere A Föld belső mágneses
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont
RészletesebbenElektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=
Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V
RészletesebbenA CASSINI HUYGENS ÛRMISSZIÓ LEGÚJABB EREDMÉNYEI Bebesi Zsófia A SZATURNUSZNÁL. A Cassini Huygens szondapár fedélzeti mûszerei
tumállapotban legfeljebb egy részecske foglalhat helyet. Az ½ spinû részecskének összesen 2 különbözô spinállapota van. N darab fermion esetén tehát fennáll az N 2VV p /( /2) 3 egyenlôtlenség, ahol a térbeli
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenGázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
Részletesebbeni R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
Részletesebben2. Plazmafizikai alapfogalmak
2. Plazmafizikai alapfogalmak Dósa Melinda A Naprendszer fizikája 2016 1 Mi a plazma? Ionizált gáz, melyre igaz: kívűlről semleges (=kvázineutrális) kollektív tulajdonsággal rendelkezik (árnyékolás működik)
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenElőadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok
Előadás menete Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele Fúziós kutatási ágazatok Hőmérséklet és sűrűségmérés egyik módszere plazmafizikában a Thomson szórás Fúziós kutatás célja A nap
RészletesebbenA Szaturnusz és környezete
Erdõs Géza A Szaturnusz és környezete A Szaturnusz és környezete Erdõs Géza a fizikai tudomány kandidátusa KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet erdos@rmki.kfki.hu Miért érdekes a Szaturnusz és környezete?
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenGEOFIZIKA / 2. A FÖLD KÖRÜLI TÉRSÉG SZERKEZETE (TROPOSZFÉRA, SZTRATOSZFÉRA, IONOSZFÉRA, MAGNETOSZFÉRA)
MSc GEOFIZIKA / 2. BMEEOAFMFT3 A FÖLD KÖRÜLI TÉRSÉG SZERKEZETE (TROPOSZFÉRA, SZTRATOSZFÉRA, IONOSZFÉRA, MAGNETOSZFÉRA) A geofizika nem csak a Föld belsejében és felszínén hanem a környezetében végbemenő
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenNemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban
Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban Pokol Gergő BME NTI BME TTK Kari Nyílt Nap 2018. november 16. Hogyan termeljünk villamos energiát? Bőséges üzemanyag: Amennyit csak akarunk, egyenletesen elosztva!
RészletesebbenA magnetohidrodinamikai leírás (Lásd Landau VIII. kötet, VIII. fejezet)
AMAGNETO.DOC A magnetohidrodinamikai leírás (Lásd Landau VIII. kötet, VIII. fejezet) Az ideális MHD egyenletei. Az MHD leírás esetében mindíg van egy kitüntetett koordináta rendszerünk, ehhez képest mérjük
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenShort introduction to Shock Physics 1. The shock wave 2. The Earth's Bow Shock 3. Ion populations at the quasi-parallel bow shock Ion acceleration at
The shocking Shock Physics: what do we know about the ion acceleration mechanism? Árpád Kis, Research Centre for Astronomy and Space Sciences, Geodetic and Geophysical Institut, Sopron, Hungary Short introduction
RészletesebbenAz NMR és a bizonytalansági elv rejtélyes találkozása
Az NMR és a bizonytalansági elv rejtélyes találkozása ifj. Szántay Csaba MTA Kémiai Tudományok Osztálya 2012. február 21. a magspínek pulzus-gerjesztésének értelmezési paradigmája GLOBÁLISAN ELTERJEDT
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenDoktori (Ph. D.) értekezés tézisei
Facskó Gábor A földi fejhullám előtti tartomány vizsgálata a Cluster műholdak mérései alapján Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Fizika Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Dr. Horváth Zalán akadémikus
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenBevezetés a fúziós plazmafizikába 3.
Bevezetés a fúziós plazmafizikába 3. Mágneses összetartás konfigurációk Dr. Pokol Gergő BME NTI Bevezetés a fúziós plazmafizikába 2018. szeptember 18. Tematika, időbeosztás Dátum Előadó Cím Szeptember
RészletesebbenAz OpenField felhőben beállítható paraméterek
Az OpenField felhőben beállítható paraméterek ACCELERATION (GYORSULÁS) Acceleration Band 1-8 Average Distance: A kiválasztott gyorsulási zónában megtett átlagos távolság, a Acceleration Band 1-8 Average
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenConstruction of a cube given with its centre and a sideline
Transformation of a plane of projection Construction of a cube given with its centre and a sideline Exercise. Given the center O and a sideline e of a cube, where e is a vertical line. Construct the projections
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I.
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. 1. C. B 3. B 4. C 5. B 6. A 7. D 8. D 9. A 10. C 11. C 1. A 13. C 14. B 15. B 16. B 17. D 18. B 19. C 0. B I. RÉSZ Összesen 0 pont 1 1. téma
RészletesebbenNEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL
NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL Hajdú Dávid 1,2, Zagyvai Péter 1,2, Dian Eszter 1,2,3 1 MTA Energiatudományi Kutatóintézet 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenGV3P50 motor megszakító GV3 pólusú - 50 A - 3-pólusú 3d - mágneses léptetőegység
Termékadatlap Karakterisztika GV3P50 motor megszakító GV3 pólusú - 50 A - 3-pólusú 3d - mágneses léptetőegység Fő jellemzők Termékcsalád TeSys Termék neve TeSys GV3 Készülék rövid megnevezése GV3P Termék
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenMágneses kölcsönhatás
Mágneses kölcsönhatás Kísérlet A mágnesesség története https://www.youtube.com/watch?v=ptkdiqdhle8 Mágnesesség A milétoszi THALÉSZ i.e. 600-ban a kisázsiai MAGNESIA városában, mely a mai Törökország területén
RészletesebbenDeutériumjég-pelletek behatolási mélységének meghatározása videódiagnosztikával
Deutériumjég-pelletek behatolási mélységének meghatározása videódiagnosztikával Szepesi Tamás 26. június 14. Tartalom 1. Pelletek és az ELM pace making 2. Pelletbelövő-rendszerek az ASDEX Upgrade tokamakon
RészletesebbenSupplementary Table 1. Cystometric parameters in sham-operated wild type and Trpv4 -/- rats during saline infusion and
WT sham Trpv4 -/- sham Saline 10µM GSK1016709A P value Saline 10µM GSK1016709A P value Number 10 10 8 8 Intercontractile interval (sec) 143 (102 155) 98.4 (71.4 148) 0.01 96 (92 121) 109 (95 123) 0.3 Voided
RészletesebbenFöld mágneses tere . ionoszférában magnetoszférának (napszél A Napból érkező részecskesugárzás napszél,
A Föld mágneses tere A földi mágneses tér eredetét a magas vas és nikkel tartalmú, olvadt külső földmagnak a szilárd Földhöz viszonyított forgásában kereshetjük. A mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek,
RészletesebbenÓriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI
Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete
RészletesebbenZ bozonok az LHC nehézion programjában
Z bozonok az LHC nehézion programjában Zsigmond Anna Julia MTA Wigner FK Max Planck Institut für Physik Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016 augusztus 24-27. Nehézion-ütközések az LHC-nál A-A és p-a ütközések
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenBOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT?
BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? Illés Erzsébet ÖSSZEFOGLALÁS A planetológia bolygó, hold és bolygótest definíciója után először áttekintést adunk a Naprendszerünkben létező holdrendszerekről. Utána
Részletesebbení ű ü ű ó í Ü ö ö ó ó í ü ü Í ú ő ő ő í ó ő í ő ó ó ú ő ó ó ö ő ó ö Ü ö ú ő ö ó ő ó ó ó ű ó ó ü Ü ó ó í ő ó í ő í ő ó őí ü ő ó ő ő í Í ö ő ó ö ő ő í ó Ü ö ö ő ó í ó ő ó ó í ö ü ö ő ö ü ő í Ü ő í ü ö ő
Részletesebbenő ő ő ü É Á Á É ő ő ő ü í ő ű í í í í í í í í Í Í ű Í ü Í ű í ü í ő ő ü ő í í í ő ű í ő ő ü ő ő ü í ő í í ő ü í ő ő őí í í ő í ő í Ü ü í ő ü í í í ő í ő í ü ú í ő ü Í ő ő ő ő É Ó Ó É Í É í Í Í őí ő ő Ó
Részletesebbenó ő ő í ó ó í í ő ó ő ő Á ü ó Á Á Á Á Ö Á É Ó ó Á É í É Á É É í ó É ó É ü É Á í í ő ó ü í ú í í ó ő ő ü ü ó ó ü ű ó ő ő ő í ű ő ú ő í í í ü ő ű ő í í ű ő ő í ő ó ő ő í ó í ő ü í ó ő ű ó ű ő ó őí ü í őí
Részletesebbenö ő ü Ö ö ő ö ó ö Ö ő ü ö ő ő ő ö ö ö ö ő í ő ő ő í ő ö ü ö ö ü ő ó ö ü ő Ö ö ü ó í ő ő ő ő ő ő ő í ő ö ó ö ó ó ó í í í ó ő ő ö ő ő ú ó í ö ü í í ő í ő ő ó ó ü í ő ő ö ű ó ó ö ő ő í ó í í ő ú ö ö í í ü
Részletesebbenö í ü ü ö ö í ú í ö ö ű ö ö ö í ö ö í í ü ö ö ü í ö ö ú ö ö ö ö í í í ü ö ű í í ü ö ö í ö ö í ú ü ö ü ö ö í ö í ü í ö ü ö ö ű ö ö ü ö í ö ö ö ö ü ö ű ü í ö ö ű í í í ú ű ö í ö ö í í ö ö ö ö ü É í ö ű ö
RészletesebbenÓ ó ű ő ű ő Ó ő É ő ő ó ű ő ó ó ű ü í ü ű í ü ő ő ő ű ó ő ó ü ő ő ő ó í í ő ó ű ő ó ű ő ó ü ó ő ő ó ő í ü ő ó ó Á ó ő ó í ű ú ő ő ó ő ó ü ő ő Á í ó ó í ő í ó ő ő ő É ő ü ó ü ő í Á ó ó ő ü ő ó ű ű ó í ü
Részletesebbenű í í ű í őí ő ű í í ő í í í í ő í í í ő ő ő ő í í í ú ő í ő ú ő í ú í í í ű í Á í ő ő í ő í ő ű ő ű í ő ú í ú í ű ő ű ú í í í ő í ő í ő ő ű ú ő í ő ő ő ű ő Ö ő ű ő í ő ú í ő í í ú ú É ő Ö ú ő ú ú Ő ő
Részletesebbenü ű í Í íí ü ü ű í ú Ó í Ó ú ő ü ü őí ű í í ő Í ő ő ü í Ő í ő ü ü ü í ü ú ő ú ü ő í í ú ú í í ű í ő í ő ű Ü ü Ü ü ü ü ú Í í í ű ü ő ü í ű ő ü ü ü í ü ü Í í ü ü ű í í ő ő ü ü ü ü ü ő ő ű Í ü ü ü ú ú ü ü
RészletesebbenÚ Ó í ó ú ú ó ő ü ó ő ó ó ü ú ó ő ü í ó ó ó ő ó ő ő ú ó ú ó ú ú ó ú ó ú ó ó ó ó őí ő ú í ó í ő ő ü ő ú ó ó ó ó ó í ő ő í ú ü ó í ő ő ű ü ű ü ó í ü ő ű ü ü ű ő ő ó ú ü ó ú ó ú í ü ő ő ő ó í ó ó ő ű ó ő
Részletesebbenö Ö ö ő ö ü ö Ö ő í ü ő ü Ö ő ő ő ő ő ő ó ő ő ü ő ő Á í ó ő ö ö ü ö ö ö í ü ü ő ö ö ő ő ö í ő ő ő ő ü í ő ő ő ü ő ü í ő ö ő ö ő Á ó ü ó ö í ó ö Ö ö ő Ö ű ö ő ö í ó ó ó ö í í ó í ü ő ő í ó í í í í ö ő ü
Részletesebbení ő ü ö ú ü ö í ő ü í ó í í ü í ó ő ű ö ö ó ü ö Á ü ö ű ő ö ü ö ű ü ü ó ő ő ö ö ű ő Í ö ő ö ü ü ö ő ó ő ő ő ó ú ó ü Í ó ó ó ó ó ö ű ó őí ő ü ö ú ű í ő ő ő ö ő ö ú ű í ó ő ö ő ö ú ű í ó ü ó ő ö ö ö í í
RészletesebbenÜ Íí É Ü Í É É Á ü ü ű ő í ó ó ó ő ó ó Í É É É É Á É ó ő í ó í ü ó ó ő ő í ű í í ó í í ő ő í ó ő ó í ü í ő ü ő í í ő ő ú ű ü ó í ő ő ó ú ó ó ő í ü ő ű ő ő ú ő í í ő ü í ő É É É Á Ó É Á Á ó í ő ó ó ó ü
Részletesebbenö ü ö ú ü Ó ö ú ü ö ó ö ü ö ö ö ö ö í í ó ó ó ö ú ó ö ó ö ö ö ö í ö ú ó ö ó ü ö í ó ű ö ó í ó ö ü ü ű ö í ú í ó ó ú í ó ö ü ö ö í ö ö ö í í ü ó Ó ö ö ó í í ö ö ó ó ö ó í í ó ö í í í ö í ü í ű ö ó í ö í
RészletesebbenÜ ő ö ő í ö Ö ó ó ö Í ó ő ő ő Á Ú í í ő ú ó ö ü ő ó ő ó ő ó ü ö ö ö Ö ő ö ő ő ő ö ö í í ú ú í ü ö í ó í É ö É í ő ö ő ő Á Ú í í ő ő ü í ö ö ő í ó í ő ó í ő ő ö Ő É Á ő í ú í í í ö ö ő ő ó ő í ó ő ó ő í
Részletesebbenő ő ő ő Í Ó Á Ó Á Ó Ő Ü ű ő ő ó Á ő ú Ö Ó Á Á ő í ű ó ó ő ó ó ó ü í ű Ö Á ő őí í ő ő í ő í ü ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő Ö ő í ű ő ő í ű ó ó Ö ű ő ő í ő ü í ű ó ó ó ő í ő ő Ü ű ó ó ó ő ő ő ó ő ó ő ő ó ó ő
RészletesebbenÁ Ő í ö ő ő ő ő ő ő ő ó ó ő ó ő ő ó ő ö í í ő ő ő ö ő ó ő ő ő ő ő ö ö ő ő ő ó í í ő ó ó ő ő ő í ó ó ő í ó ű ő ó ö ő ő őí ő őí ő ő ű í ó í ő ő í ő ő ó ű ö ő ó Á ó ő ö ö ö í ő ó ő őí ó ő í ö ő ö ő őí ó ő
Részletesebbení É É í É ő É ő ö É Á É Á Á Ó ö ő ő ö É ó ő ó ő ó ő ú ó ó ö ő ö ö ő ő ö í ő ő íí ö Ő É í ő ú ó ű ö í ó ő ú ó ű ú ő ő ő í ü ő ö ő ű ö í ő ü ő í ó ó ó ó Ü É Ü Ü ő ó í ő ó ó ó ő í ó ó ő ő í Á Á ő É É ő Í
RészletesebbenÁ É Í ő ő ő ó ő ó ő í ü ó í ó í Í ő í ó í í í ö ő ő ű í ő ö ő ő ó ó ő í ő ő ó í ő ó ő í ü ü ó ú ő í ő ó ö ö ő ü ö ő í ő ő í í ő ö ő ü ö ő ő ő í ó ő ő í ő í ő ü ü ö ö ü ó ő í í Í í í Ó ö ö ő ő ó ö í ö ö
Részletesebbenő ő ö ő ü ö ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ö ő ü ő ö í ö ő ő ö ö ö ő ő ő ü ő ő ü í ő ő ö ő ü ő ö ő ü ö ő ü ö ő ü ü í Ő ü ö ö ö í Ő ü ö ő ö ö í ö ü í í ö í ő í ö ö ö ő ő ü ö ő ü ő ü ú í ü ö ő ö í ö í ö ö í őí ü í ü
Részletesebbenú ő ú ú í ö ú ö ű ű ö ő í í Ú ó í ö í ő ő ü ű ö ő í ü ü ű ö ő ű ó í ö ö ü ú ö ö ő ó ü ú ő ű í ő ű í ü ö ú ó ő ü ő ü ö ö ő í ő ü ö ú ö ö ő í ü í ő ú ő í ö ö ú í í í ú ő í ö ú ő ő Á Á ó ö ú í ó ö ó ó őí
Részletesebbenö ú Á ő ö í ő ú í ő ö Ö ő ü ö Ö ő í ő ü ő ő í ő ő ü ü í í ő ü ű í ö ú í ö ö Ö ü ű ő ő í ö ő ű ő ö ő ü ö í Í ü ö ő ö ö ő í ű ö ö ű ö ü ö ő í ú ű ű ű ö ő ü ő ü ö ő í í í ő ö í ő Í Ö Ö Ü ő ő í ő Ő ő ő í ü
Részletesebbenü í í ű ű í ü ü í ő ú ü í ő ú í í ü í ü í ő ü í í ő ő ü í í ú ú ő ő ü ú ü ű ű í ű í ü ű ú ü í ü í ő ő ű ő ő í ű í ő í ő ü ő ű ű í ű ú ű í ú í ő ü ú ú ő ő í ü ú ü ő ő ő ü í ú ő ő í í ő ú ú ő ú ő ü ő í ő
RészletesebbenÁ í Á í ó í í ó ö ö ő ő ő ö í í ó É Á í ó í ó ó ü ű ö í ó í ő ö ö ö ü í ó ü ü ü ö í í ő í ő í í Á í í í í ő ő í í ú í ó ö ö ö í ó í í ő ó í ű ö ö ó í ö ő ö ú ö ö ű ő ő ő ö ö ó í ő ó í ű ű ö ő ű ó í ű ő
Részletesebbenó ü Á Ó Ó ó ó ú ó ú í ó ű ü í ú í ő í ú í ó ö ó ó ő ő ö É í ú í ű ő ű í ü í ó ö í í í ő ó ö í ú ó ó ö í ó í ó í ü í ó í í í ű í ú ű í ö ő í í í í í í ő ö ö í í í í í í ó ö ő í ü ü ö í í ó ó ó í ö ű ű ó
Részletesebbenő Ú Ú ú ó ú Ó í ő ő ű ú ó ő ú ü ü ő ő ő ó í ó ü ó ő í ű ő ű í ó ü ű ő Ü ő ő ű ő ó í í ű ű ó í ű Ü ó ű Ü ű ű ó Ü ő ű ő í ó ó í ó ó Ü ó ó ó ó í ő ú ű ó ó ő ő ő ő ó í ő ó ó ó í ó í Ü ő ó ú í ó ő ü ú ő ű í
RészletesebbenÜ Á í É Ü Ó Ü Ü ú ú Ó í Ű Ó ö ű Ö Ó Ó Ú ű Ü í ö Ó Ó ö Ü ü ő Ó Ó í í Ú í Ú Ü Ö ő Ő ő ú Ó Ó ü ö ö ö ö ú í ő ő ő ú í ü ő ő ő ő ő Á Ő ú í í ő ü ö ö ö ü ü ü ő í ő ű ö Í ú ü ú ú ö ü ö ő ü ü Ó Ó ö ö ö ú ő ő
Részletesebbenű ö ö ő ő ő ö í ő ö ö Ö Ö ő ő ö ő ö ű í ő ö ö í ő ö ü í ő ö í ű ő ö ő ő ő ö ő ü ü Í ő ö í ő í ö ö í ö ö ű ö ő ő ő ő í ü ö ö ő ü ő ő ő ö ő í ö ö ö í ő ű ő í í ö ü í ő ő ö ű Á í ö ö ö ü í ő ö ü ő ő ö ő í
RészletesebbenÉ í Í Í ő ö í ű ö í í ö öí í ö ő ő ő ő ő ő í ő ő í í ő í ő ü í Ő ő Á Á É Á Ö Ö Á Á Á É Á É É Ö É É Á Ö ö Á Ő É Í É Á Ö Ö Á Ó ö ö ö í ö őí ő í ú ö ő ö ö ő ö ö Ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő í ő ö ö ö ő í í ű ő ö ü
Részletesebbenó É ő ö ü ö ú ü ö ű ő ú ú ő í ö ü ü ó ó ö ű ü ő ö ö ö ö ő í ö íí ü ó í ó ö ő ő ü ó ö ű ü ó ö í ó ö ő ö ű ö í ú ó í ü ő ú ő í ó ú í ó ö ó ö ö ű ö ó ö ó ö ő ö í ó ő ő ú ő ő ű ú ó ö ú ó Ó ó ú ü í ó ő í í
Részletesebbení ő í ü í í í ú ű í í í ü í ő í Í í í ő í ő Í ü Ó ő í ő í Ü í í í ú ű í í í í Ó í Ö ő ü í ü Ö Ö ő í ő í ü ő í ő ü ő ü ü í í ü í ü í ő ő őí í í í í ü í ő ú ű í í ő ü ü í Ö Ú ú í Á É Ö Ö ű Ü í Ö í Ö ő ő
Részletesebbenő ö ő ő ö ő ő ö ö ő ő ü ő ö ő í ő í ö ő ö ö ü í ő ö ö ü ö Í ő ö ő ú ő ü ü ő ő ű í ö ö í ü Ö ő í ö ő ő ö ű ö ű ö ö ü ő ö ő ő ö ö ű ú ö ű ő ő í ő í ő ú ő ő ö í ő ú í ő ő ö ű í ö ő ú í ü ö ű í ú ö ű í ő í
Részletesebbenó ó É Á É ü ű ő ő ó í ő ő ő í ó ó ő í ő ő ő Í ő ő í ü ü Í í ő ó í ő ő ó ű ü ő ó í ő ó ó í ó í ű ő ő ő í í ő ő ó ő í ü ű ó í ő í ú ő ó ő ű í ő ő ú ő ó í ő ű ó í ő ő í ő ó í ő ő Í ű í ó ő ó ő ő í ű ó í ó
RészletesebbenÁ É É Í Ü É É Á Ú É É É É Í Ü Ü ő É Ü Ü Ú ő í í ő í ü Á í Í ü ű í í í í í ő ö í ü í ú í í í ő ü ő Ü í ö ő ű ó ű ü ú í í ú ő ő ő í ó ő ő ő í ő í í í ő í ő ű ő ő ö ü ő ő ú í Ü ő ü Í ő ö ö í ó ó ó í í í ú
RészletesebbenÁ Ü Ü ó É ű ö ő Á ű ö ó í Á í ó ó ö ő Á ö ó í ó ö í ó ó ó Á í ó ő ő ü ó í ó ü ü ő ó í ü ű ö ó í ó ő ű ö ó ű ö ő ő ó ű ö ó ű ö ő ű ő í ü ó í í ó ó ó ü í í ő í ö ő ü ü ü ü ó ó ö ő ö ö ü ü ő ő ű ö í Á ű ö
Részletesebben