Föld mágneses tere . ionoszférában magnetoszférának (napszél A Napból érkező részecskesugárzás napszél,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Föld mágneses tere . ionoszférában magnetoszférának (napszél A Napból érkező részecskesugárzás napszél,"

Átírás

1 A Föld mágneses tere A földi mágneses tér eredetét a magas vas és nikkel tartalmú, olvadt külső földmagnak a szilárd Földhöz viszonyított forgásában kereshetjük. A mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek, a mágneses dipóluséhoz (mágnes rúdéhoz) hasonló teret hoznak létre. A Föld mágneses tere 90%-ban felel meg egy ilyen dipólus térnek, a többi a magban lejátszódó ismeretlen hatások, a kéreg változó összetételének és a külső kozmikus hatásoknak a következménye. Bolygónk esetében a két pólus az Északi- és Déli-sark közelében található. A mágneses pólusokat összekötő képzeletbeli tengely nagyjából 11,3 -kal tér el a bolygó forgástengelyétől, ezt a jelenséget mágneses elhajlásnak nevezzük. (A pólusok vándorlásáról itt olvashat: A Föld légköre a felszín közelében semleges atomokból és molekulákból áll, azaz elektromosan szigetelő. Nagyobb magasságokban a napsugárzás hatására egyre nagyobb mértékben ionizálódik, s ezzel nő az elektromos vezetőképessége. Az ún. ionoszférában, kb.90 km felett az ionizáció már számottevő, és éjjelnappal fennmarad, mert a légkör itt már oly ritka, hogy a rekombinációnak egy napnál hosszabb időre volna szüksége a nappal keletkezett ionok és elektronok eltüntetésére. A magasság további növelésével a légkör tovább ritkul, s az ionizált gáz hányada növekszik. Az ionoszféra felett, kb km-től kezdve a légkör teljesen ionizáltnak tekinthető, s ritkasága miatt a részecskék ütközései is elhanyagolhatók. A részecskemozgást itt főként a mágneses tér határozza meg, ezért a felső légkörnek ezt a részét magnetoszférának nevezzük. Benne a légkört lényegében protonokból és elektronokból állónak tekinthetjük. Összetételét tekintve a földi légkör folytonosan olvad bele az interplanetáris tér anyagába. A Föld mágneses tere a felszínen, s felette is néhány földsugárnyi távolságig jó közelítéssel dipólusnak tekinthető, viszont ettől kifelé már nem hasonlít a dipólus térhez, ráadásul erővonalai (magnetoszféra erővonalai) nem nyúlnak a végtelenbe: a magnetoszférának határozott külső határa állapítható meg. A bolygónk dipólterét torzító és lehatároló hatások nagyrészt az interplanetáris tér plazmájának áramlásától (napszél) nyerik eredetüket. A Napból érkező részecskeáram és a földi mágneses tér kölcsönhatására először a napkitöréseket (flereket) követő ún. mágneses viharok hívták fel a figyelmet. A kitörést követően kb. egy nap múlva a Föld felszínén mágneses vihar keletkezhet, ami mindenekelőtt a mágneses térerősség ingadozását jelenti. Minthogy a flerek hatásai kb. egynapos késéssel jelentkeznek a Földön, kézenfekvő volt feltenni, hogy e hatásokat korpuszkuláris sugárzás, pontosabban a fler által kidobott plazmacsomag közvetíti. A Nap-Föld távolságból kiszámítható, hogy ez a plazmacsomag km/s sebességgel mozog az interplanetáris térben. A Napból nem csak a flerek idején távozik plazma, hanem állandóan, s ez a folytonos részecskeáram az egész Naprendszert kitölti. Jelenlétét az üstökösök csóvájának magyarázatára már régebben feltételezték. A Napból érkező részecskesugárzás összefoglaló elnevezése a napszél, melynek alkotói 87 % proton és elektron; 12 % - részecske (He atommag); 1 % nehezebb atommag. A napszél sűrűsége a Föld távolságában kb. 5 proton/cm 3. Áramlási sebessége a Föld pályánál 200 és 700 km/s között változik, nyugodt naptevékenységi időszakban átlagosan 320 km/s. A napszelet alkotó részecskék spirális pályákon érkeznek a Napból a Földre. A Földet elérő anyag bolygónkról nézve nem a Nap látszólagos irányából jönnek, hanem nyugatabbról. A spirálist a Nap általános mágneses tere határozza meg, ami együtt forog csillagunkkal. (Az ábra szemlélteti a Nap mágneses terét, benne a bolygókkal.)

2 A Föld mágneses terének szerkezete Amint a napszél áramlása a magnetoszférába ütközik, egy lökéshullámfront alakul ki a magnetoszféra előtt 2-3 földsugárnyi távolságban, és a Napból érkező plazma áram eltérül, a napszél a földi erővonalakat a nappal szemközti oldalon összenyomja, az átellenes oldalon pedig az erővonalakhoz kötött, töltött részecskékkel együtt több millió kilométerre elfújja. A Föld mágneses erővonalai egy hosszan elnyúló, csóvaszerű "üregbe", a magnetoszféra-üregbe szorulnak. Ezt az üreget a napszél körülfolyja, nem hatol belé. Az üreg határa a magnetopauza egy vékony határréteg, a magnetoszféra méreteihez képest felületnek tekinthető (vastagsága 100 km körüli). A magnetopauza a Nap irányába nyugodt időszakban kb. 10 földsugárnyi távolságban ( km) húzódik, a Nappal ellentett oldalon azonban több száz földsugárnyi messzeségbe nyúlik ki, s itt már nincs éles határa az interplanetáris tér felé. A magnetoszféra a napszél számára áthatolhatatlan akadályt jelent. A mágneses tér meggátolja, hogy a napszél töltött részecskéi szabadon a Föld légkörébe jussanak, és megakadályozza azt is, hogy a napszél a felső légkört elsodorja. Képletesen azt mondhatjuk, hogy a mágneses tér egyensúlyt tart a napszél nyomásával. Ezt az egyensúlyi felületet hívjuk magnetopauzának. A magnetopauza olyan felület, melyen töltött részecskék csak különleges folyamatok révén juthatnak át, így mint egy tartály magába zárja a Föld légkörét olyan magasságban, ahol azt már a gravitáció képtelen lenne tartósan megtartani. A magnetoszférában az ionizált gázt már nem a gravitáció, hanem a geomágneses tér tartja meg. Ha Naprendszerünkben szétnézünk, azt találjuk, hogy ebben a tekintetben még az ún. Föld-típusú bolygók is elég nagy eltéréseket mutatnak. A Vénusznak egyáltalán nincs mágneses tere, ennek oka az lehet, hogy forgása rendkívül lassú. Másik szomszédunknak, a Marsnak ugyan van, de az a Földéhez viszonyítva csekély, vélhetően csak a szilárd kőzetek maradék mágnesezettségéből ered. (A Marsnak feltehetőleg nincs olyan belső magja, mint a Földnek.) Amikor nincs napkitörés, a földi mágneses mező eltéríti a napszelet bolygónktól. A Föld mágneses mezejét leginkább úgy képzelhetjük el, mint egy folyóból kiálló szikla és a folyó vizének kapcsolatát - a sziklához közel, de még előtte kitér a víz, a szikla mögött viszont hosszan elnyúló farvize alakul ki az áramlatnak. Ha egy papírcsónakot engedünk az áramlatba, látható, hogy szemből a sziklához érve nem ütközik a sziklának, hanem annak valamelyik oldalát megkerülve elúszik a szikla mögé, majd a farvizén úszik tovább. (A szikla farvizében ráadásul örvények alakulnak ki, amelyek a kis hajócskát kitéríthetik egyenes útjáról.) Hasonló viselkedést tapasztaltak a földmágnesség és a napszél kapcsolatrendszerében is, a csóvában a védőernyő belsejébe jutott napszél nem feltétlenül éri el a földi légkör felső rétegeit, hanem a Föld mögé kerülve úszik tovább.

3 A sarki fény keletkezése A naptevékenységnek talán az egyik leglátványosabb földi hatása a sarki fény, melyet a két pólus közében figyelhetünk meg. Maga a jelenség egy pólus középpontú ovális mentén keletkezik. Átlagos távolsága a mágneses pólusoktól 4000 km. A sarki fényes éjszakák száma a 67. fok környékén a legnagyobb, itt a sarki fényes éjszakák száma eléri a 300-at, míg Magyarországon ez a szám 1 és 5 közé esik, és intenzitása is sokkal kisebb. Leginkább március április és szeptember október között figyelhető meg. A sarki fény (az északi féltekén aurora borealis, délen aurora australis, nevét a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották), a Föld északi és déli sarkánál, a megnetoszféra poláris tölcséreinél a légkör sűrűbb rétegeibe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. A magnetoszfárába behatoló, az erővonalak mentén mozgó, felgyorsuló, részecskék ütköznek a légkör atomjaival, molekuláival. Az ütközés által gerjesztett atomok fénykibocsátás mellett visszanyerik eredeti energiaszintjüket. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek. A sarki fény az ultraibolya tartományban is érzékelhető. A jelenség km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km körüli magasságban figyelhető meg. Töltött részecskék mozgása az erővonalak mentén (Lorentz - erő) mágneses tér (magnetoszféra) Nap sarki fény keletkezése napszél Föld sűrűbb légkör A sarki fény kialakulásának helyét nyilván a magnetoszféra alakja, az erővonalak sűrűsége határozza meg, általában a mágneses pólust övező ovális gyűrűben látható - illetve a nagy légköri magassága miatt sokkal távolabbról is, mint a kialakulás alatti pont. Az ovális volta a magnetoszféránk napfelőli és ellentétes oldalon történő torzulásának köszönhető: a Föld nappali oldalán közelebb van a mágneses pólushoz, az éjjeli oldalán távolabb.

4 Műholdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygyűrűként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust. Ilyen ábrán látható a sarki fény aktuális helyzete ITT Sarki fények a Discovery űrsiklóról készült képen Természetesen a behatoló részecskék száma és így a sarki fény láthatósága elsősorban a napszél erősségével, azaz a Napunk aktivitásával van kapcsolatban. Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Jelenleg még tart a naptevékenység minimuma, esélyesek a maximum ideje táján leszünk hazai megfigyelésre - természetesen nagy napkitörés bármikor kialakulhat, de az előfordulása maximum idején gyakori. Legközelebb ban lesz naptevékenységi maximum, ekkoriban ismét nagyobb esély lesz hazai auróra-észlelésre. Sebők György fotója 1991-ben a bakonyi Ráktanyáról készült Novák András fotója november 20-án készült Veszprémből A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. A sarki fénynek 5 formája ismert: folt-forma: kisméretű fényjelenségek, ív-forma: enyhén görbülő szalagok, sáv-forma: csomós vagy ráncos, sugár-forma: egyenes fénynyalábok, amelyek a Föld mágneses erővonalait követik, fátyol-forma: diffúz, nagy kiterjedésű fénylések.

5 Sarki fények a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és az Io felett (ebben a sorrendben), a felvételek nem látható fény tartományában, hanem ibolyántúliban és infravörösben készültek. Akik a sarki fények iránt érdeklődve szeretnének tudni egy-egy várható eseményről, megtehetik ezen az oldalon, illetve a következő oldalon. Ez utóbbin csodás képgaléria is várja a sarki fények szerelmeseit.

6 Mi mindenre hatnak a napkitörések és a geomágneses viharok? A napszél és a Föld kölcsönhatásaiból a sarki fényeken kívül sokáig semmi egyebet nem érzékeltünk. Amióta a technikai fejlettségünkhöz hozzátartozik az elektromosság használata, majd később az űrhajózás, kiderült, hogy a napkitörések energiái sok egyéb, számunkra immáron bonyodalmas jelenséget is okoznak. A Föld felső légkörében az ún. ionoszférában a naptevékenységgel párhuzamosan változások mutatkoznak. Ez nem is csoda, mert ezekhez az igen ritka, elektromosan töltött gázból álló rétegeknek a létrehozásában a Nap ibolyántúli és röntgensugárzása játszik döntő szerepet. A rövidhullámú sugárzás ionizálja a felsőlégkört, így alakul ki az ionoszféra. Ennek fontos gyakorlati jelentősége van a rövidhullámú rádiózás szempontjából, ugyanis nagyon jelentős a rádióhullámok visszaverődése az ionoszféráról. A rádióadásokat ne csak hírek és zenehallgatás képében képzeljük el, hanem távközlési kommunikációs és navigációs eszközként is, hajók, repülőgépek, stb. fedélzetén. Ezért kell mindig úgy megválasztani a hullámhosszakat, hogy a visszaverődés megfelelő legyen, de az elnyelés ne legyen túl nagy. Mára a fontos rádiókommunikáció műholdas rendszereken keresztül folyik, s a használt frekvenciák okán e sugárzást nem befolyásolja az ionoszféra állapota. A napkitörések, flerek az ibolyántúli részen többszörös, a röntgentartományban pedig már több nagyságrendnyi sugárzásnövekedést okoznak. Erre az ionoszféra érzékenyen reagál. A röntgensugárzás hatására megnő a D-réteg ionizációja, ami erőteljes elnyeléshez vezet a rövidhullámok tartományában (fading). Ugyanakkor a megnövekedett ionizáció miatt az ionoszféra olyan ultrarövid hullámokat is visszaver, amelyeket egyébként átengedne. Hasonló következmény, hogy a közepes szélességeken megnövekszik a nagyon nagy (kb.10 km) hullámhosszúságú légköri rádiózaj erőssége. Ezt a zajt az állandó trópusi zivatarok villámai keltik, s az ionoszféra D-rétegéről visszaverődve jutnak el hozzánk. A fenti zavarokat a flerek elektromágneses sugárzása okozza, amely minden, a Nap felénk forduló félgömbjén látható flerből elér a Földre, és a fénysugárzással egyidejűleg érkezik. Az úgynevezett geomágneses vihar jelensége akkor alakul ki, ha a napkitörések során nagyenergiájú napszél találkozik a Föld mágneses mezejével, s a Föld ionoszférájában folyó elektronáramlatokat megzavarja. Napkitörés alkalmával a plazmaáramlat eltorzítja a Föld mágneses mezejét, bolygónk amúgy is üstökös formát öltő magnetoszférája még jobban összenyomódik, a plazma beérkezése helyén megemelkedik a mágneses térerősség, áram indukálódik. Ahol ez illetve hatása a mi érzékeny elektromos berendezéseinkkel találkozik, ott túláram keletkezik, ami tönkreteheti a berendezéseket. Egy elektromos távvezeték (telefonkábel, stb.) esetében magában a távvezetékben is indukálódhat a áram, akár már kis geomágneses aktivitás hatására is. Az ilyen jellegű megfigyelések már a múlt században kezdődtek, mikor kiépültek a telegráfvezetékek. Ez törvényszerűen vonja maga után azt, hogy Tehát az erővonalak közelebb kerülnek egymáshoz, amely végső soron térerősség-növekedéshez vezet ben megfigyelték, hogy sarki fény idején, azaz mágneses viharban hiába kapcsolták le a hálózatot a feszültségforrásról, a hálózat a lekapcsolásra fittyet hányva működik tovább. Fölfigyeltek arra is, hogy a vezetékben indukált áram ingadozásai összefüggésben állnak a sarki fény intenzitásának ingadozásával. A nagyobb napkitörések által kiváltott geomágneses viharok néha egészen megdöbbentő hatásokat hoznak létre ezekben a vezetékekben. Az január között lejátszódó geomágneses vihar például az USA-t Skóciával összekötő Transzatlanti vezetékben 2700 V-os feszültséget indukált. Ennek hatására több városban szinte teljesen összeomlott a telekommunikációs hálózat. Geomágneses viharban tönkrement transzformátor Érdekes adalék, hogy az sem mindegy, milyen az elektromos távvezetékek alatti kőzet, az altalaj. Ahol ugyanis magma eredetű, vulkanikus kőzetek vannak, amely kőzetek ellenállása nagy, a geomágneses vihar alkalmával keletkező áram hajla-

7 mos inkább a távvezetékeken át "közlekedni", máshol, ahol a kőzetek ellenállása kisebb, a talajban vezetődik az áram. Az erős geomágneses viharok hatására a magas feszültségű hálózatok is furcsa viselkedést produkálnak ban Torontóban geomágneses vihar következtében megsemmisült az áramelosztó rendszer, aminek hosszabb áramkimaradás lett a következménye. Hasonló eset történt 1972 szeptemberében az USA-ban, amikor a nagy napaktivitás hatására a túlterhelődött transzformátorok felmondták a szolgálatot. A legutolsó nagy geomágneses aktivitás 1989-ben volt, melynek hatására némely kanadai telefonhálózat vezetékében A erősségű indukált áramot mértek. A távvezetékekhez hasonlóan a felszíni csővezetékekben is indukálódhat áram a mágneses viharok alkalmával. Ezeket a vezetékeket úgy védik a korrózió ellen, hogy a vezetéken áramot vezetnek keresztül. A védőáramot szolgáltató és ellenőrző berendezések a geomágneses háborgások alatt túlterhelésnek lehetnek kitéve. Jó példa erre az Alaszkában található, 1300 km-es kőolajvezeték, amelyben augusztus 5-én 85A nagyságú indukált áramot és V/km nagyságú térerősséget regisztráltak! Az 1989-es nagy áramkimaradást az USA északi államaiban és Kanadában is egy napkitörés számlájára írhatjuk A bolygónk körül keringő műholdakra is veszélyes a napkitörés, a finom műszerekben zárlatokat, elektromos kisüléseket okozhat, mivel a keringés során különböző töltésű régiókon halad keresztül a műhold, a töltött részecskék a járművet bombázva azt is feltöltik, az eltérő polaritású töltések között - akár a szonda felületén, akár a belsejében - kialakulnak a kisülések. A sugárzás hatására az űrjárművek érzékelői, adattárolói is sérülhetnek. Az űrhajósok, amennyiben napkitörés anyagának hozzájuk érkezése során épp űrsétát tennének, nagy sugárveszélynek lennének kitéve. Éppen ezért is próbálják a külső szerelési munkálatokat a naptevékenység minimum időszakára időzíteni. Akcióterv is létezik, mellyel a napkitörések idejére pl. a Nemzetközi Űrállomás legénységét utasítják, hogy azonnal fejezzenek be mindenféle kültéri tevékenységet (űrséta), húzódjanak az űrállomás Földhöz közelebbi részébe (a nagyenergiájú protonok nagy része elnyelődik, mire eléri őket). Milyen veszélyt jelenthet az űrhajósokra a napszél? A plazma, amely élő szervezettel találkozik, nagyenergiájú, ionizáló hatású részecskékből áll. Az ionizáló sugárzások - mint pl. a közismert radioaktivitás - az élő szervezetben akut és hosszú távú hatást is kifejtenek. Azonnali hatás lehet a szemben a szürke hályog kialakulása, különböző szervek működészavarai, ezek a besugárzás dózisától függenek. Hosszú távú hatás lehet a DNS elváltozás, amely rákos megbetegedéseket éppúgy eredményezhet, mint a szaporodás komplex problémáit. Ez utóbbi esetben nincs határérték, a bekövetkezés véletlenszerű, mivel egyéni érzékenység és

8 hajlam határozza meg, mikortól okoz elváltozást a sugárzás. A sugárzást elnyelő védőanyagok híján az űrsétát végzők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Az 1989-es nagy napkitörés idején olyan nagy energiájú részecskék robogtak a világűrben, hogy egy feltételezett űrhajóst, aki akkor épp a Hold felszínén tartózkodott volna egy szál űrruhában, minden bizonnyal órák alatt megölt volna. Fokozott, ma még nem megoldott veszélyességi tényező a majdani bolygóközi utazások során az űrhajósokat érő sugárzásmennyiség, de attól tartok, ez sem a kedves olvasókat, sem engem nem érint. Néhány állat, amely a mágnesség alapján tájékozódik, mint pl. a postagalambok vagy egyéb vándormadarak, a delfinek, stb. tájékozódását veszti mágneses viharban. Ezen állatok közvetlenül a Föld mágneses mezejében bekövetkező hirtelen és nagy léptékű változásokat érzékelik, mivel rendelkeznek olyan magnetoszómákkal, amelyek kimondottan e célra fejlődtek ki bennük. Az ember nem rendelkezik a mágnességet érzékelő szervvel, sejtekkel, így mi direkt módon nem is vesszük észre a földi mágneses tér megváltozását. Érinthet viszont olyan légiút során a geomágneses viharban megnövekedett sugárzás bárkit, aki a sarki fények övezetében repül nagy magasságokban. Ez azonban csak extra erős viharban léphet fel, amikor ráadásnak a technológiát érintő okok miatt törölni szokták a légijáratokat. A gyakorlati valószínűsége tehát ennek is elhanyagolható. Miként lehet védekezni e hatások ellen? A műholdakat, ha van rá lehetőség, kikapcsolják (alvó üzemmódba állítják) napkitörések idején, hogy a lehető legkisebb sérülést szenvedjék el. Mivel a napkitörések során a bolygót elérő különféle sugárzások hatására a felső légkör felmelegszik és kitágul, az alacsonyabb pályákon keringő műholdakat ez lelassítja (sűrűbb közegben kell keringeniük), alacsonyabb pályára húzza le, akár a légkörbe zuhanásukat is okozhatja, ha nem időben magasabb pályára vezérelni őket ben a Skylab nevű egykori amerikai űrállomással is ez történt: a már használaton kívüli és megsemmisülésre váró Skylab nem a tervezett helyen lépett be a légkörbe (bár módosítottak a pályáján így is), mivel épp egy nagy napkitörés zajlott, amely miatt túl alacsony pályára állva az Indiai-óceán vize helyett Ausztrália nyugati vidékén értek földet a darabjai. Az egykorvolt Skylab A Napot figyelő-mérő SOHO űrszonda Addig, míg nem voltak űrszondáink, amelyek a Napról gyorsan és közvetlenül tudtak adatokat továbbítani, nem volt lehetőség sem a geomágneses viharok megfelelő előrejelzésére. Ma már egészen pontosan megjósolható, hogy egy-egy napkitörés lesz-e valamilyen hatással bolygónk életére, működésére, mérhető az áramló plazma sebessége és sűrűsége, az iránya (hogy a Föld felé jön-e, vagy elkerüli messzire). A SOHO űrszonda több, mint 10 éve szolgálja a földi környezet megóvását és a sarkifény-vadászok tevékenységét azzal, hogy naponta többször részletes információkkal, képekkel, mérési eredményekkel látja el a földi személyzetet. A SOHO adataiból azonnali információkat lehet látni az interneten is, illetve az érintett szervezetek külön értesítést is kapnak, ha megemelkednek az értékek és napkitörést észlel a műhold.

9 Kiegészítések, megjegyzések: Ezen írás elején említésre került, hogy a Napnak is van mágneses mezeje, amely együtt forog a Nappal. Csak megjegyezzük, hogy ennek változásai szoros összefüggést mutatnak a naptevékenységgel, a napfoltok kialakulásával, s hatással vannak még a földi időjárás alakulására is. De vajon Nap mágneses tere meddig terjed, vajon meg véd-e ez bennünket valamitől? Azt szokták mondani, hogy a Naprendszer határa ott van, ameddig a Nap gravitációs tere érvényesül. A Föld-Hold rendszer példájából kiindulva ez nyilván messzebb van, mint a mágneses tér (a helioszféra) határa. (A Hold keringése során csak időlegesen tartózkodik a földi magnetoszférán belül.) Mai tudásunk szerint a helioszféra és a galaktikus, csillagközi tér találkozásánál a földi magnetoszféra és a napszél kölcsönhatásához hasonló jelenségek játszódhatnak le. A kozmikus galaktikus sugárzás ismereteink szerint sokkal nagyobb energiájú részecskéket is tartalmaz, mint a napszél, tehát van mitől megvédeni bennünket. Az 1977-ben indított Voyager-1 űrszonda a híradások szerint elérte a naplégkör, a helioszféra határzónáját, amiről itt olvashat többet:http://web.interware.hu/valas/valas/hirek/astro/heliosph.htm

10 Még egy megjegyzés, ami csak arra vonatkozik, hogy a napszélen kívül elektromágneses hullámok is érkeznek a Napból (és a galaktikus térből is!) a Földhöz. Ezek egyik másika nem igazán van jó hatással az élő szervezetekre. Csak egy ábra, amely azt szemlélteti, hogy a légkörünk hogyan engedi át a különböző hullámokat, milyen magasságig ( mélységig ) hatolnak be a légkörbe. A Napból érkező elektromágneses hullámok spektruma és erőssége, mennyisége:

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

LX. évfolyam, 4. szám, 2014. április

LX. évfolyam, 4. szám, 2014. április LX. évfolyam, 4. szám, 2014. április A laboratory for specialist guidance on racing pigeons with more than 40 years of international experience, managed by Dr. H.J.M. de Weerd, veterinary surgeon for racing

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Számítógépes programokkal a fenti mérőszámok alapján meghatározhatók adott frekvenciákon az összeköttetések lehetőségei.

Számítógépes programokkal a fenti mérőszámok alapján meghatározhatók adott frekvenciákon az összeköttetések lehetőségei. 3.15. Hullámterjedés 3.15.1. A Föld légköre és rétegei Az elektromágneses hullámok terjedésében nagy szerepet játszik a Föld légköre. A légkör alsó, kb. 11 km. magasságig terjedő szakasza a troposzféra.

Részletesebben

Plazma elektron spray ionizáló rendszer

Plazma elektron spray ionizáló rendszer Plazma elektron spray ionizáló rendszer tartalom Ismertetés 2... Fő funkciók 5... Jellemzők 7... Üzemmódok és alkalmazás 9... Tesztek és tanúsítványok 10... Technikai adatok 12... Csomagolás 13... 1. Ismertetés

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA

A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A NAPSZÉL ÉS AZ AKADÁLY SEMATIKUS KÖLCSONHATÁSA A BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA AZ ÉGITESTEK AKADÁLYT JELENTENEK A SZUPERSZÓNIKUSAN ÁRAMLÓ NAPSZÉLBEN. A KÖLCSÖNHATÁS JELLEGE

Részletesebben

A komplex természettudományos vizsga tételei

A komplex természettudományos vizsga tételei A komplex természettudományos vizsga tételei 1. A víz a) A molekula felépítése, szerkezete, jellemzői. A szerkezetből következő fizikai és kémiai tulajdonságok (amfoter jellege, kémhatása). Szerepe környezetünkben

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 16. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta 1. FELADAT Földünk és környezetünk Középszintű írásbeli érettségi feladatlap 3. minta 2. rész A feladatlap-rész megoldásához atlasz használható Milyen mozgásokat végez a Nap? Jelölje az állítások előtt

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI

TARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások Dr. Kári Béla Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinka / Nukleáris Medicina Tanszék SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR I. A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat és gondosan ossza be idejét! Használható segédeszközök:

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

AZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét!

AZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! AZ ÓZON Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! 5 10 15 20 Az atmoszféra, a leveg hatalmas óceánja a földi életet tápláló természetes források közül az egyik legértékesebb. Sajnálatos, hogy

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Varga Dezső, ELTE Fiz. Int. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AtomCsill 2010 november 18. Az ismert világ építőkövei: az elemi részecskék Elemi

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 008. május 3 4. A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel Szerző: Kovács Anikó-Zsuzsa, Babes-Bolyai Tudoányegyetem Kolozsvár, Fizika

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM. Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola. A doktori szigorlat írásbeli része

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM. Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola. A doktori szigorlat írásbeli része NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERD MÉRNÖKI KAR Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola AZ ALSÓ IONOSZFÉRA TÉR- ÉS ID BELI VÁLTOZÁSAI A doktori szigorlat írásbeli része Készítette Bór József PhD hallgató

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

VILODENT-98. Mérnöki Szolgáltató Kft. feltöltődés

VILODENT-98. Mérnöki Szolgáltató Kft. feltöltődés Mérnöki Szolgáltató Kft. ELEKTROSZTATIKUS feltöltődés robbanás veszélyes térben ESC- ESD Dr. Fodor István EOS E M ESC C ESD ESC AKTÍV PASSZÍV Anyag Tűz- és Reprográfia Mechanikai szeparálás robbanásveszély

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 29. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 29. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 14. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet. 12. A földi mágneses tér. Védõpajzsunk

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet. 12. A földi mágneses tér. Védõpajzsunk 12 GEO-FIFIKA Földtudományi ismeretterjesztõ füzet MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400 Sopron Csatkai E. u. 6 8. Tel.: 99/508-340 www.ggki.hu www.foldev.hu www.yearofplanetearth.org www.foldev.hu

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM 6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu Gyakorló feladatok I. LEGO Robotprogramozó országos csapatversenyre A következő

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. november 6. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. november 6. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Beszerelés. ConCorde BC 803 tolatóradar Használati útmutató

Beszerelés. ConCorde BC 803 tolatóradar Használati útmutató Beszerelés ConCorde BC 803 tolatóradar Használati útmutató LCD kijelző 1,5 m Szint 1 Biztonságos Zöld 1,1-1,4 m Szint 2 Biztonságos Zöld 0,8-1,0 m Szint 3 Riasztás Sárga 0,6-0,7 m Szint 4 Riasztás Sárga

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN!

TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A napkollektor TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A meleg víz előállítása az egyik legállandóbb háztartási kiadás. Ez a költség az egyetlen amelyet ellentétben a fűtéssel és a légkondicionálással-

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

Mi is az a NANOTECHNOLÓGIA?

Mi is az a NANOTECHNOLÓGIA? Mi is az a NANOTECHNOLÓGIA? Ugye hallottál már arról, hogy minden apró atomokból áll? A kavicsok, a ceruzád, a telefonod, ez a képernyő, az állatok, és te magad is: mindent atomok építenek fel. Az atomok

Részletesebben

Magyar Tudomány. Vendégszerkesztõ: ZOMBORY LÁSZLÓ ÉLET A SUGÁRÖZÖNBEN BESZÉLGETÉS GYÕRY KÁLMÁNNAL A VARÁZSTÜKÖRTÕL A SPIRÁLIS NANOCSÖVEKIG

Magyar Tudomány. Vendégszerkesztõ: ZOMBORY LÁSZLÓ ÉLET A SUGÁRÖZÖNBEN BESZÉLGETÉS GYÕRY KÁLMÁNNAL A VARÁZSTÜKÖRTÕL A SPIRÁLIS NANOCSÖVEKIG Magyar Tudomány Vendégszerkesztõ: ZOMBORY LÁSZLÓ ÉLET A SUGÁRÖZÖNBEN BESZÉLGETÉS GYÕRY KÁLMÁNNAL A VARÁZSTÜKÖRTÕL A SPIRÁLIS NANOCSÖVEKIG 2002 8 Magyar Tudomány 2002/8 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FOLYÓIRATA.

Részletesebben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL

ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL Az infravörös sugárzás felfedezése Mi az infravörös sugárzás? A látható fényhez közeli, a közepes és a látható fénytől távoli infravörös sugárzás (Forrás: a NASA

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Félvezetk vizsgálata

Félvezetk vizsgálata Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

Ex Fórum 2014 Konferencia. 2014. május 13. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2014 Konferencia. 2014. május 13. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Robbanásbiztonság-technika: gyújtóforrás elleni védelem a teljes élettartam során 2 Főbb tűzesetek gyújtóforrásai (Európa 2000-2014) Motorok villamos kábelezései 23% Dohányzás 18% Súrlódás (csapágyazás

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,

Részletesebben

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át.

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át. 1. Az áram fogalma 2. Az egyenáram hatásai 3. Az áramkör elemei 4. Vezetők ellenállása a) Ohm-törvénye b) fajlagos ellenállás c) az ellenállás hőmérsékletfüggése 5. Az ellenállások kapcsolása a) soros

Részletesebben

Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához

Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Jegyzőkönyv a viselkedés okának feltárására Viselkedést korrigáló terv Interjú a tanárokkal és iskolai dolgozókkal a viselkedés okának feltárásához Tanuló neve: Életkor: Osztály: Dátum: Válaszadó(k) neve:

Részletesebben

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

MAGFIZIKA. a 11.B-nek MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,

Részletesebben

Nagyenergiájú asztrofizika és a Naprendszer

Nagyenergiájú asztrofizika és a Naprendszer Fizika és csillagászat tagozatok. Hétfő 13:30 Gróh-terem 1. Áshin László Zoltáni Csaba (PTTT) 2. Bogdán Ákos (ELTE TTK) 3. Krista Larisza Diána (ELTE TTK) 4. Raffai Péter- Bartos Imre (ELTE TTK) 5. Varga

Részletesebben

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT?

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? Illés Erzsébet ÖSSZEFOGLALÁS A planetológia bolygó, hold és bolygótest definíciója után először áttekintést adunk a Naprendszerünkben létező holdrendszerekről. Utána

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben