1. Az esztrichek fogalom-meghatározása

Átírás

1

2 2 Tartalomjegyzék 1. Az esztrichek fogalom-meghatározása 2. Az anhidrit esztrichek 3. Esztrichek csoportosítása a készítési mód szerint 3.1. Tapadó esztrich 3.2. Csúszó esztrich 3.3. Úsztatott esztrich 4. Az esztrichek kivitelezése 5. Fugaképzések 6. Az esztrich felület vizsgálata a burkolás előtt 7. Munkahelyi vizsgálatok 8. Baumix önterülő esztrich 9. Javasolt közbenső födém rétegrendek 10. Egy modern padlószerkezet előnyei

3 3 1. Az esztrichek fogalom-meghatározása Az esztrich kifejezés az építőipari szakma egy, a német nyelvből átvett sajátos szóhasználata, ami alatt általában az 1-6 cm közötti vastagságú, cement, homok és víz keverékéből elkészíthető aljzatot, mint felületképző habarcsot, vagy mint vékonybetont értenek. A német estrich az angol nyelvben floor screed (padlókiegyenlítő), a francia nyelvben chapes (aljzat) kifejezésként használatos. Az esztrich szónak tehát összefoglaló jelentése van. Magában foglalja a viszonylag kis vastagságú aljzat- ill. esetenként padlóréteget, mint szerkezetet és a megvalósításához alkalmas száraz- és friss keveréket, valamint a megszilárdult kompozitot. Az új EN szabvány is ugyanezt a gondolatmenetet követi, amikor a fogalmak egységesítése közben meghivatkozza az adott nyelvterületeken a padozatok témakörében tradicionálisan alkalmazott megnevezéseket is. Pl. a járófelületi esztrichekre Németországban a Nutzestrich, Angliában a toppings és in-situ floorings kifejezéseket, a svájci német nyelvben az esztrichekre az unterlagsböden, Angliában a kopásellenállást biztosító, kemény adalékanyagot tartalmazó esztrichrétegre granolithic concrete flooring kifejezést alkalmazzák. A külföldi műszaki szabályozások alapvetően három szerkezeti kialakítás köré csoportosulnak: Az európai szabványosítás terén a DIN testülete által irányított CEN/TC 303 Műszaki Bizottság (Estriche im Bauwesen, Floor Screeds and in-situ floorings in buildings, ill. Chapes dans la constructions) foglalkozik az esztrichekkel decemberében lett magyar nemzeti szabványként közzétéve jegyzékes jóváhagyó közleménnyel, azaz magyar nyelvre nem lefordítva- a Bizottság által kidolgozott első szabvány, az MSZ EN Esztrichhabarcsok és esztrichek Fogalommeghatározások ( Screed material and floor screeds Definitions, Estrichmörtel und Estriche Begriffe, ill. Matériau pour chape et chapes Terminologie ). Az eddig csak az osztrák szabványban tárgyalt műanyagdiszperzióval modifikált cementesztrichek és a könnyűesztrichek is egységes bevezetésre kerülnek, ill. úgy tűnik, hogy az esztrichekhez szorosan kapcsolódó önterülő aljzatkiegyenlítők is e fogalomkörben kerülnek szabályozásra.

4 4 2. Az anhidrit esztrichek Ennek az esztrich- csoportnak alapvető alkotórésze a kalciumszulfát (gipsz) kötőanyag, az adalékanyagok és a víz. A kötőanyagok gyártásának alapanyagaként alkalmazható a természetes anhidrit, a szintetikus anhidrit (vegyi anhidrit), termikus anhidrit (REA- anhidrit) és alfa- félhidrát (REA- gipszből történő kinyerés). A kötőanyag alapanyagától függően befolyásolhatjuk az esztrich kötési sebességét és felületi tulajdonságait. A kalciumszulfát (gipsz) kötőanyagok teljes reakció és száradás után érik el azt a szilárdságot, amely a cementkő szilárdságához nagyon hasonlít. Ezért beltéri padlószerkezetként széles területen alkalmazhatók. Könnyen terülő, szinte önszintező, öntött esztrichként viszonylag csekély munkaráfordítás mellett egyenes felületet biztosít. A cement esztrichekkel szembeni előnye a csekély zsugorodási és duzzadási tulajdonsága, amely a repedésveszélyt és a dilatációs hézagok kialakítását csökkenti. A gyors reakciónak köszönhetően ezek az esztrichek általában 24 óra elteltével járhatók. Fűtött padlószerkezetként történő beépítés esetén a felfűtési szakasz 7 nap elteltével kezdhető. A kész burkolatszilárdság eléréséhez ennek a kötőanyag rendszernek is 4-6 hétre vagy ennél is több időre van szüksége. A folyékony kalciumszulfát (gipsz) esztrichek a hagyományosan beépített kalciumszulfát (gipsz) esztrichektől tömörségükben térnek el. Az öntött esztrichek megnövekedett tömörsége legtöbbször megnövekedett szilárdsághoz szükséges szilárdságot párazáró burkolatok esetén legfeljebb 0,5 CM% maradó nedvességtartalom esetén érjük el. A száradási folyamat a cement esztrichekhez hasonlóan a környezeti feltételektől és az esztrich vastagságától függ. A szabványos szilárdsági értékek 0,5 CM % maradó nedvességtartalmon alapulnak. A megnövekedett nedvességi értékek a szilárdság lényeges csökkenését idézik elő, mivel a már kialakult gipszkristályok a víz behatása miatt részben feloldódnak. Ennek következtében a kalciumszulfát (gipsz) esztrichek csupán beltéri és száraz területeken alkalmazhatók. Az épületrészek szerkezeteit e kötőanyag rendszerek felhasználása esetén az alulról felszálló nedvesség és pára ellen védeni kell. A kötőanyagok alapanyagától és a beépítési eljárástól függően ezek az esztrichek hajlamosak a leülepedésre, azaz a könnyű kötőanyag felgyűlik az esztrich felületén. Ez kevésbé szilárd felülethez, illetve az esztrich megformálásakor alkalmazott folyadékok esetén nagyon tömör, kemény gyantahéjhoz vezet. Ezért a technológia elismert szabályai szerint az öntött esztrichek felületét amennyiben nincsenek más, kötelező jellegű gyártói utasítások alapvetően 16-os szemcsézetű csiszolópapírral kell megcsiszolni.

5 5 3. Az esztrichek csoportosítása a készítési mód szerint A különböző építéstechnikai követelményeknek megfelelően a BauMix Önterülő Kalciumszulfát Esztrich kivitelezhető, mint: - Közvetlenül az aljzatbetonra kerülő esztrich. Tapadó esztrich - Választófóliára felhordott esztrich. Csúszó esztrich. - Szigetelő (hő és/vagy hang) rétegre felhordott esztrich. Úsztatott esztrich 3.1. TAPADÓ esztrich Mint a nevében is benne van, az esztrichréteg közvetlenül a nyers, általában beton- felületre kerül. Ennek a rétegnek teljes felületen hozzá kell kötnie a felülethez. Minden fellépő terhelést, amely a zsugorodásból, mozgásból, hőmérséklet okozta tágulásból és zsugorodásból, valamint a felületen zajló forgalomból ered, a teljes rendszer együtt veszi fel. Ezen esztrichtípust nem szabad semmilyen szigetelésre sem felhordani, mivel itt nem biztosítható megfelelő kapcsolat a két réteg között. A tapadó esztrich különösen nagy terheléseknél jön számításba (gépjármű forgalom). Követelmények az alapfelülettel szemben: Előkészítő munkálatok: Az alapfelületnek száraznak kell lennie, ez érvényes a kiegyenlítés céljából felhordott betonrétegre is. Az alapfelület szintbeli eltérése 10 méteren belül 15 mm-nél nagyobb nem lehet, ellenkező esetben az esztrich vastagságot a szintbeli eltéréssel növelni kell. Az alapfelületet meg kell tisztítani, a laza rétegeket el kell távolítani. A felületnek megfelelő szilárdságúnak- beton esetében minimum 20 N/mm2-, kellően érdesnek, olaj- és zsírmentesnek, repedésmentesnek kell lennie. Repedések esetén azokat ki kell tölteni, bevasalni, műgyantával kitölteni, és homokkal behinteni. Az alapfelület szívóképességének megfelelően Ökocell emulzió és víz 1:1 arányú keverékével alapozunk. Szükség esetén az alapozást két rétegben végezzük el úgy, hogy az első réteghez az alapozót 2: 1 arányban hígítjuk vízzel (két rész víz, 1 rész alapozó), majd a második réteget 1: 1-es hígítással készítjük. Tömör, nem nedvszívó alapfelületre (járólap, aszfalt, kő) epoxi alapozót használjuk, amelyet homokszórással érdesítünk. Az esztrich és a felmenő falak csatlakozásánál a falat is alapozni kell a gyors nedvességleadás megakadályozása érdekében. Esztrichréteg: A névleges rétegvastagság 25 mm, kis felületeken a 20 mm is megengedett. Az ilyen típusú eszticheknél a vastagság nem feltétele a teherhordó képességnek. A szerkezeti fugákat az esztrich és a burkolati felületen is tovább kell vinni. Egyébként az ilyen típusú esztrichet fuga nélkül lehet kialakítani, maximum 1000 m2 felületnagyságig.

6 CSÚSZÓ esztrich Az esztrichet a teherhordó felülettől egy vékony közbülső réteg választja el. Az alapfelülethez semmilyen tapadó erő nem kapcsolja. Az esztrich és az alapfelület egymástól függetlenül mozoghat, az esztrich és a falak között dilatációs réteg van, hasonló módon az átmenő csöveket és támaszokat is dilatációs réteggel választjuk el az esztrichtől, hogy megakadályozzuk a tágulási feszültség kialakítását. Elválasztórétegre akkor tesszük az esztrichet, ha az alapfelület elszennyeződött, vagy málló réteget tartalmaz, illetve ha előírásban szerepel, hogy válasszuk el az aljzattól az esztrichet. Aljzatelőkészítés / Elválasztóréteg: Az alapfelületet mechanikusan tisztítjuk (vakolatmaradványokat, laza részeket, amelyek az elválasztófóliát megsértenék, eltávolítjuk). A réseket, lyukakat be kell zárni, illetve a meglévő egyenetlenségeket az alapfelületen ki kell egyenlíteni azért, hogy hozzávetőlegesen azonos esztrichvastagságot kapjunk. A feltöltéseket 3 cm rétegvastagság felett tömöríteni kell. A helyiségek kerülete mentén dilatációs szalagot kell elhelyezni, amelynek minimális vastagsága 5 mm. Az elválasztófóliát, melynek minimális vastagsága 0.1 mm, legalább 10 cm-es átlapolással helyezzük a felületre. Ne használjuk a mezőgazdaságban használatos PE fóliát, vagy bitumenes lemezt. A speciális álpadló szerkezetek külön tervezést igényelnek. Esztrichréteg: Névleges rétegvastagság 30 mm. Szerkezeti fugákat azonos vastagságban az esztrich felületén is ki kell alakítani. Az esztrichet egyébként tágulási fugák nélkül lehet felhordani tetszőleges nagyságú felületre, ahol az átló nem nagyobb, mint 10 m ÚSZTATOTT esztrich Az esztrich réteget a teherhordó felülettől egy hő és/vagy hangszigetelő úsztató réteg választja el. Az úsztatott esztrich réteg tömegéből és szilárdságából adódóan -teherelosztó szerepet játszik. Amennyiben az úsztató réteg egy akusztikai rugó-réteg, akkor az úsztatott esztrich és az úsztató réteg egy akusztikai tömeg-rugó rendszert alkot. A határoló szerkezetekkel nincs az esztrich közvetlen kapcsolatban. Alapfelület előkészítés / Úsztató réteg: Az alapfelületet mechanikusan meg kell tisztítani (habarcsmaradványokat és a laza részeket el kell távolítani). A felületi egyenetlenségeket száraz feltöltéssel, vagy kiegyenlítő esztrich segítségével kell kitölteni. Szilárdan fektetett csővezetékeket, szerelvényeket száraz feltöltő-anyaggal kell borítani úgy, hogy legalább 10 mm vastagságú legyen a csövek felett.

7 7 A határoló falak már vakoltak legyenek. A helyiségek kerülete mentén a hanghíd kialakulását megakadályozó legalább 8 mm vastag dilatációs szalagot kell elhelyezni. A szalag felső éle a majdani burkolati sík fölé kerüljön. A hőszigetelő, vagy úsztató lemezeket szorosan egymás mellé helyezve, kötésben kell lefektetni. A lépéshang-szigetelő úsztató, kőzet-, vagy üveggyapot lemezeket csak egy rétegben szabad beépíteni, az ajánlott vastagság legalább 35/30 mm. Az úsztató rétegre gipszkarton teherelosztó réteg kerül. Ezen az elválasztó fólia réteget teknőszerűen kell kiteríteni, felhajtva a kerületi dilatációs szalagra. Az elválasztó fólia átlapolása legalább 10 cm legyen. Az átlapolásokat át kell ragasztani. Az elválasztó fólia nem sérülhet meg, mert a sérülés helyén az esztrich átnedvesíti a gipszkartont, illetve annak csatlakozásainál az úsztató rétegbe folyhat. Esztrichréteg: Az esztrich rétegvastagsága az esztrich minőségétől, a terheléstől és a hőszigetelő, vagy úsztató réteg tulajdonságaitól függ. A névleges vastagság min. 35 mm. - C 20 a minimális esztrichminőség, - az egyenletesen eloszlott terhelés max. 1,5 kn/ m 2 lehet lakások esetén. A nagyobb rétegvastagságú polisztirolhab (d>100 mm) hőszigetelő rétegnél a minimális esztrich-vastagság 40 mm. Nagyobb terhelésekhez az esztrichréteget meg kell növelni. Az alábbiakban megadjuk, hogy mely terhelésekhez milyen esztrichréteget javasolunk. A szerkezeti fugákat itt is figyelembe kell venni. Az esztrichet a 10 m-nél kisebb átlójú helyiségekben tágulási fugák nélkül fel lehet dolgozni, 10 m-nél nagyobb átlójú helyiségben azonban már tágulási fugákat kell kialakítani. A fűtési esztrich egy hőszigetelő rétegre öntött padlófűtésekhez használt speciális esztrich. Már a tervezési és kivitelezési fázisban figyelemmel kell lenni a padlófűtésnél rögzített előírásokra és meg kell felelnie az ott támasztott követelményeknek. Az esztrichnek ezen kívül még a fűtési hőmérsékleten is stabilnak kell lennie. Figyelembe kell mind a kivitelezésnél, mind az üzemeltetésnél is hogy ez a réteg hőátadó és hőtároló rétegként szerepel a használat során. Az esztrich vizsgálata: Az esztrichréteg kiszáradási folyamatát 50*50 cm-es polietilén fóliával nyomon lehet követni. 55 C-os előremenő víz hőmérséklet mellett a fóliát leragasztjuk egy szalaggal az esztrichfelületre. Ha 12 órán belül nem képződik kondenzvíz a fólián, a száradási folyamat befejeződött. A maradék nedvességet un. CM-készülékkel is meg lehet határozni, vigyázva arra, hogy a csövek ne sérüljenek meg. A felületről 3 db 200 mm 2 -es mintát veszünk és azt a CM berendezéssel, vizsgáljuk Burkolás: A padlófűtéses helyiségeket flexibilis csemperagasztóval kell burkolni. A flexibilis csemperagasztó megakadályozza a felfűtések során kialakuló hossz-változások okozta feszültségek kialakulását és repedések nélküli felületet eredményez.

8 Előkészítő munkálatok: 4. Az esztrichek kivitelezése Az esztrich-feldolgozó legfontosabb munkája az alapfelület vizsgálata és alkalmasság esetén átvétele az esztrich-terítéshez. Minden esetben biztosítani kell a következő feltételeket: - Földszinten végzett munkáknál a talajnedvesség elleni szigetelést. - Padlásfödémeknél a födémszerkezet megfelelő párazárását. Ez különösen fontos csekély hőátbocsátással rendelkező burkolatok esetén. - Szükséges minden esetleges hibahelyet, sérülést az elválasztófólián leragasztani, annak megakadályozására, hogy az esztrich a szigetelő réteg alá folyjék. - Kerüljük a hibahelyek száraz anyaggal történő kitöltését, mert ez később repedésekhez, törésekhez vezet. - Az alumínium szerelvényeket fedni kell, mert azokat az eszrichhabarcs megmarja. Egyenletes felületű, megfelelő szintre beállított esztrichet szintező bakok, valamint szintező készülék segítségével kapunk. Úsztatott esztrich készítésénél a szintező bakok tüskéit átszúrjuk a hő- és hang -szigetelésen és az aljzatra állítjuk, ügyelve arra, hogy a meglévő talajnedvesség elleni szigetelést ne sértsük meg. A megfelelő esztrich-öntő berendezést az alkalmas tartozékokkal felszereljük. A mennyiségtől és az egyéb feltételektől függően az önterülő esztrich zsákos vagy silós formában kerül az építkezés helyszínére. A szükséges anyagmennyiséget a rétegvastagság és a felület ismeretében határozzuk meg, figyelembe véve, hogy az 1 m 3 kész esztrich 1950 kg száraz porkeveréket igényel. A száraz porkeverék 3 hónapig tárolható Feldolgozási hőmérséklet/bedolgozási idő: A BauMix Önterülő Esztrich 0 C alatti külső hőmérsékleten is feldolgozható azzal a feltétellel, hogy a keverővíz és a belső tér 0 C-nál magasabb hőmérsékletű legyen. Egy utólagos kisebb fagyás nem rongálja az esztrich felületét, ilyenkor a kötési folyamat átmenetileg leáll. A padlófűtésnél meg kell akadályozni, hogy a víz megfagyjon pl. alacsony hőmérsékleten járatott üzemeltetéssel. A legmagasabb beépítési hőmérsékleteket 25 C. A bedolgozás utáni első két napon óvni kell a huzat, vagy a napsütés okozta gyors kiszáradástól. A bedolgozási idő 60 perc. Ezen idő alatt kell a kívánt mennyiséget felönteni, bedolgozó kerettel eligazítani és az esztrich-seprűvel bedolgozni. Fontos, hogy a bedolgozási időt vegyük figyelembe a munkafolyamatok megtervezésénél. A bedolgozási idő nyári melegben és vékonyabb kötő esztrichnél rövidebb is lehet.

9 A feldolgozási konzisztencia beállítása: A feldolgozási konzisztenciát a hozzáadott vízmennyiséggel szabályozzuk. A feldolgozási konzisztenciát úgy kell beállítani, hogy az adott anyag megfelelően terüljön, de a felületen ne keletkezzen vizes iszap. A víz túladagolása puha esztrichfelületet eredményez, amelyet az építtető és a burkolást végző szakember tejes joggal nehezményez. Ezzel szemben kevés víz hozzáadása nem befolyásolja hátrányosan az esztrich szilárdsági tulajdonságait, de a sűrű massza bedolgozása nehéz. A megfelelő minőségű felület kialakítása érdekében sűrűbb esztrich-habarcsot kell a munka kezdetekor felhordani, majd menet közben lehet folyamatosan az ideális habarcssűrűséget a víz adagolásával beállítani. Az ideális esztrich-konzisztencia beállításához 1,3 l térfogatú edény áll rendelkezésre. A habarcsot úgy kell az elválasztó fóliára juttatni, hogy az edényt a tartalmával együtt ráborítjuk, fejreállítjuk. A vizsgáló edény felemelése után 10 mp múlva megmérjük a terülést, amely ideális esetben cm Ez az érték irányadó, de nem megváltoztatatlan, mivel a terülés függ az esztrich szárazhabarcs gyártásának időpontjától és az alkalmazott gépi technikától is. Nagyobb rétegvastagságban (50 mm felett) kissé sűrűbbre kell a habarcsot beállítani. Ez azt jelenti, hogy az előzőekben megadott ideális terülési értékeket 5 cm-rel csökkenteni kell. Alapfogalmak: 5. Fugaképzések Az esztrich megmunkálása során a következő típusú fugákat különböztetjük meg: Épületszerkezeti fugák: Ez a dilatációs hézag vagy fuga átmegy a teherhordó szerkezeten, az esztrichrétegen és a burkolaton is, és mindenütt azonos szélességben kell kialakítani. Mozgási fugák: Az esztrichfelületen, valamint a határoló szerkezetek, falak áttörések mentén alakítjuk ki a zsugorodás és a hőmérséklet okozta mozgások, feszültségek kiküszöbölésére. Látszólagos fugák: Speciálisan a cement esztrichnél szükséges a kialakítani a zsugorodás során létrejött méretcsökkenések miatt. Ütközési fuga Nagy, egymással határos felületen alakítunk ki, abban az esetben, ha az öntés nem azonos időben történik. Ennél a fugánál hajszálrepedés alakulhat ki, amelyet epoxigyantával később kiönthetünk. A BauMix Önterülő Esztrich ellentétben a cement esztrichhel, nem zsugorodik. A zsugorodás minimális, méterenként 0,1 mm-nél kisebb, ezért az esztrichet tágulási fuga nélkül nagy felületekre lehet felönteni. Padlófűtésnél ajánlatos az ajtóknál fugát képezni, valamint a fűtött és nem fűtött felületek között is. Padlófűtésnél minden olyan helyiségben, ahol az átló nagyobb, mint 10 m, szintén

10 10 fugát kell kialakítani. Abban az esetben, ha biztosítható, hogy a párhuzamosan fűtő körök a helyiséget egyenletesen melegítik fel és a helyiség közel négyzet alapterületű, elhagyható a tágulási fuga. Tágulási fugák padlófűtésnél: Lehetőleg úgy alakítsuk ki, hogy a felületek közel négyzet alakúak legyenek. A fugákat nem kell a fűtőkörökön átvezetni. Nem szabad a fugáknak az esztrichréteget rideg (nem rugalmas) formában összekapcsolni. A fugák kiosztását tervben kell rögzíteni. Az esztrich fugaprofilokat a fűtéscső tetejére helyezzük, rögzítésükhöz szerelőhabot vagy polisztirolhabot használunk, ehhez erősítjük a profilt a rögzítőstift segítségével. 6. Az esztrich felület vizsgálata burkolás előtt. Az esztrich felületét néhány kivételtől eltekintve burkolni kell (padláson nem). A burkolás előtt meg kell vizsgálni a felületet. A felületnek egyenletesnek, simának, száraznak és repedésmentesnek kell lennie. A fenti követelmények megítélésében segítenek az alábbi adatok: Felületi egyenetlenség Ami számunkra a legfontosabb, az alapfelület megfelelő állapotának ellenőrzése. Hazai előírás hiányában a DIN előírásai szerint az alapfelület eltérései az egymástól mért távolságok függvényében az alábbiak lehetnek: 0,1 m-nél 5 mm 1,0 m-nél 8 mm 4,0 m-nél 12 mm 10 m-nél 15 mm 15 m-nél 20 mm Figyelembe véve azt, hogy esetenként az adott névleges rétegvastagság eléréséhez 20 %-al több anyag szükséges, fontos tekintettel lennünk az előző értékekre és mindenképpen fel kell rá hívni a megbízó figyelmét is. A megfelelő vizsgálatokat felületi szintezővel vagy mérőléccel lehet elvégezni. A maradék nedvesség meghatározása Az esztrich burkolás előtti nedvességtartalmát meg kell határozni. A megengedett maradék nedvességtartalom a burkolat anyagától függ: Páraáteresztő burkolat 1,0 % Csempe 1,0 % Párazáró burkolat 0,5 % Parketta 0,5 % A padlófűtésnél az esztrichet teljesen szárazra kell kifűteni, ez a gyakorlatban 0,1 % körüli nedvességtartalmat jelent. A maradék nedvesség meghatározásához a CM- berendezés alkalmas. A próbavétel egyszerűen, vésővel és kalapáccsal történik, ügyelve arra, hogy a teljes keresztmetszetből vegyük a mintát. Mivel az esztrich fentről lefelé szárad, mindenképpen ügyeljünk arra, hogy egy felületes mintavétel ne vezessen félre bennünket.

11 11 A várható nedvességtartalomtól függően az alábbi mennyiséget helyezzük be a homogenizált aprított mintából a CM készülékbe. 1 % 100 g 2 % 50 g 5 % 20 g 10 % 10 g A mérőampulla és a törőgolyók behelyezése után a készüléket lezárjuk, majd annak mozgatásával, a golyókkal a CM ampullát összetörjük. Az eredményt néhány percen belül a nyomásmérőn leolvashatjuk. Elektromos elven működő berendezések az esztrich nedvességtartamának meghatározására nem alkalmasak! Száradási folyamat Az esztrich kiszáradása elsősorban a hőmérséklettől, a levegő nedvességtartalmától és a levegő áramlási sebességétől függ. Minél nagyobb a levegő hőmérséklete és áramlási sebessége, annál gyorsabban éri el az esztrich azt a maradék nedvességtartalmat, amelynél már burkolható. Légcsere az ablaknyitás függvényében Ablakállás Légcsere (m 3 /óra) Ajtó, ablak zárva 0-0,5 Ablak megdöntve, redőny zárva 0,3-1,5 Ablak megdöntve 0,8-4,0 Ablak félig nyitva 5-10 Ablak teljesen nyitva 9-15 Ablak és ajtó nyitva kb. 40 Az esztrich akkor tud száradni, ha az elhasználódott nedves levegőt mindig új váltja fel. Optimális esetben a nyitott ablakon és ajtón a friss levegő a térbe áramlik, de vigyázzunk, hogy az eső ne essen be. Döntött ablaknál nem érhető el a megfelelő légcsere-számot. A cement-esztrichhel ellentétben két nap múlva megkezdhető az intenzív szellőztetés anélkül, hogy a felületet károsodás érné. Ha a helyiségben kicsi ablakok vannak, úgy gondoskodnunk kell gépi szellőzésről. Ha egyéb akadályai vannak a szellőzésnek, párátlanító berendezést kell üzembe helyezni. A fűtés üzemeltetése, illetve járulékos fűtés alkalmazása gyorsítja a száradási folyamatot. A rétegvastagságot mindig csak a szükséges mértékben célszerű növelni, mivel a kiszáradási idő a rétegvastagsággal exponenciálisan nő. Fontos, hogy az esztrich felületet egyéb építési anyagokkal ne fedjük le a kiszáradási idő alatt!

12 12 7. Munkahelyi vizsgálatok Felületi szilárdság Szabályszerű beépítés esetén az esztrich szilárd, kemény felülettel rendelkezik. Az adalékszemcsék a teljes keresztmetszetben egyenletesen oszlanak el. A felület vizsgálatát a következőképpen végezhetjük el (amikor már a maradék nedvesség 1% alá csökken): Karcolási próba: A felületet hegyes szerszámmal, egymással párhuzamosan, majd erre merőlegesen többször bekarcoljuk. A törési felületekből látható, ha az esztrich nem megfelelő felületi szilárdsággal rendelkezik. Ez a vizsgálat nagy gyakorlati tapasztalatot igényel és eredményét mindig a szemcseeloszlással összefüggésben kell megítélni. Szemcseméret: A jól kivitelezett esztrich teljes keresztmetszetében azonos szemcseeloszlást találunk. Ennek megállapítására a rétegből kivágunk egy darabot. Egyszerűbb vizsgálatoknál egy késsel megkaparjuk a felületet. Ilyen módon is meggyőződhetünk arról, hogy nagy szemcsék találhatók-e a felső zónában. Próbaragasztás és tépőszilárdság: Ezt az eljárást akkor alkalmazzuk, ha pvc burkolat, vagy padlószőnyeg kerül a felületre burkolatként. Ehhez 50 mm széles anyagokat vágnak ki a burkolatból és a tervezett rétegfelépítés alapján végzik el a ragasztást (alapozás, tapaszolás, ragasztás). A ragasztó megszilárdulása után a tépőszilárdságot a felületre merőleges húzóerő mérésével határozzák meg. A tépőszilárdságnak 1 N/mm-nél nagyobbnak kell lennie. Ha a tépőerő 50 N alatt (<1N/mm) szakadást idéz elő a burkolatban, a ragasztóban vagy a tapaszolásban, akkor az esztrich nagyobb felületi szilárdsággal rendelkezik, mint a felette elhelyezkedő rétegek. Ebben az esetben a negatív eredményt nem lehet az esztrich felületi minőségének megítélésére, vonatkoztatni. Tapadószilárdság: Ehhez a méréshez 50 mm átmérőjű fémtárcsát ragasztunk a felülethez és egy arra alkalmas berendezéssel leszakítjuk. Mérjük a leszakításhoz szükséges erőt. Ha a tapadószilárdság 1 N/mm 2 -t eléri, az esztrich minden burkolat fogadására alkalmas. Alkalmanként parketta fogadására 1,2 N/mm 2 -t is előírhatnak illetve reaktív gyantabevonatoknál 1,5 N/mm 2 lehet a követelmény. Végső következtetéseket a felületi minőség megítélésénél a szakadási kép alapján vonhatunk le. Próbaragasztás és szakadási kép: Ez egy egyszerű vizsgálat. Parketta darabokat vagy járólapot ragasztunk a felületre. A ragasztó megszilárdulása után a burkolatot kalapács és véső segítségével letörjük. Ha a kiszakadás 1-2 mm-el az esztrich felülete alatt jön létre, ahol már az adalékszemcsék láthatók, akkor az esztrich megfelelő szilárdságú felülettel rendelkezik. Felület előkészítés: Az olyan felületeket, amelyek nem felelnek meg a burkolás követelményeinek, javítani kell. Egyenetlen felület javítása csiszolással (16-os papírral) vagy padlókiegyenlítő használatával történhet. Csak a kiszáradt esztrich felületen végezzük az utómunkálatokat!

13 13 8. Baumix Önterülő Esztrich A termék jellemzői Gyárilag kevert kötőanyag összetétel anhidrit bázison, amelyet a munkahelyen megadott mennyiségű és szemeloszlású adalékanyaggal keverve, önterülő terméket kapunk. A BauMix Önterülő Esztrich gépi vagy kézi bedolgozásra egyaránt alkalmas. Alkalmazási terület Új padlóburkolatok kopásálló és jól terhelhető kiegyenlítő rétegeként, illetve régi padlóburkolatok felújításánál egyaránt használható. Ipari használatú nedves helyiségekben alkalmazása nem ajánlott. Kivitelezhető változatok Anyagösszetétel - Kötő (tapadó) esztrich - Csúszó esztrich (elválasztó rétegen). - Úsztatott esztrich, padlófűtés esztrich Anhidrit, homok, és egyéb tulajdonságjavító adalékok. Tulajdonságok az adalékanyaggal megadott arányban kevert termékre vonatkoztatva Folyékony, önterülő aljzatkiegyenlítést nem igénylő, nem repedő és zsugorodó, nagy hajlítószilárdságú, adalékanyag és a kötőanyag arány változtatásával a szilárdság beállítható, festve, lakkozva végleges padlóként is alkalmazható, hatékonyan bedolgozható ( m 2 /nap). Nem éghető. A megkevert esztrich műszaki adatai Víz/szárazkeverék tényező 0,15-0,16 Terülési mérték (Ø 100 mm,70 mm magas henger) cm Nyomószilárdság 28 napos >16 N/mm2 Hajlító-húzószilárdság:28 napos >5 N/mm2 Tapadó-húzószilárdság >0,5 N/mm2 (Alapozó függő) Zsugorodás 0,04% Páradiffúzió. ell. tényező µ=58 Járhatóság 1-2 nap Hővezetési tényező λ= 0,68 W/mK Kiegyenlítő nedvesség 0,3 % ph-érték > 8,5 Testsűrűség 2070 kg/m3 Felület minősége sima, sík Anyagszükséglet: A kötőanyag és az adalékanyag kiszerelés: Tárolás a cementhez hasonló körülmények között: kb. 20 kg/m2/cm. 40 kg-os zsákokban, szabvány raklapon 6 hónap

14 14 9. Javasolt emeletközi födém rétegrendek 1. változat: Kis magasság, padlófűtés is lehetséges, kis rétegszám, csövek beépíthetők Burkolat, Esztrich (anhidrit vagy cement), min 4 cm, Elválasztó fólia, ÖKOCELL-Csend hang- és hőszigetelő könnyűbeton. (min 7 cm), Teherhordó födém. 2. változat: Kis magasság, padlófűtés is lehetséges, kis rétegszám, csövek beépíthetők Burkolat, Esztrich (anhidrit vagy cement), min 4 cm, Elválasztó fólia, 1,5 mm polietilénhab, lépéshangszigetelő réteg, ÖKOCELL-Csend hang- és hőszigetelő könnyűbeton 4.5 cm, Teherhordófödém. 3. változat: Egyenes vízszintes födém, csövek elvezetése nem lehetséges. Burkolat, Esztrich (anhidrit vagy cement), min 4 cm, Elválasztó fólia, Kiegészítő hő- és/vagy hangszigetelés, Teherhordó födém. 4. változat: A födém kiegyenlíthető, csövek elvezethetők, felújításokhoz. Burkolat, Esztrich (anhidrit vagy cement), min 4 cm, Elválasztó fólia, Kiegészítő hő- és/vagy hangszigetelés, ÖKOCELL könnyűbeton, vagy BauMix habcement kiegyenlítő réteg 400 kg/m 3, min. 3 cm Teherhordó födém. Jellemző paraméter Testsűrűség Mérték egység Anhidrit esztrich BauMix Kft. által kivitelezett rétegek BauMix habcement Ökocell könnyűbeton Ökocell Csend hangszigetelő könnyűbeton Készítési kg/m Száraz kg/m Nyomószilárdság28 napos N/mm ,6 0,6 0,16 Hajlítószilárdság 28 napos N/mm 2 5 0,1 0,1 0,05 Zsugorodás mm/m 28 napos mm/m 0,04 0,1 0,08 - Hővezetési tényező W/mK 1,84, 0,08 0,08 0,05 Páradiffúziós ellenállási szám Lépéshanggátlás javulás db A BauMix Kft által készített közbenső födém referenciák. Gresham Palota, Ybl Palota, Hotel Azúr Szálloda, Szekszárdi Kórház. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet.

15 Egy modern padlószerkezet előnyei 1. A felső réteg a BauMix Önterülő úsztatott anhidrit Esztrich előnyös tulajdonságai: nagy nyomó- (>16 N/mm2) és hajlító- (>5 N/mm2) szilárdság, nem szükséges kiegészítő vasalás, az önterülés miatt egyenletes a felület, kisebb rétegvastagság (felhordási vastagság: min. 40 mm), jelentős tűzgátló-képesség, korai járhatóság, minden burkolatfajta (meleg, hideg) fogadására közvetlenül, padlókiegyenlítés nélkül alkalmas, ipari padló aljzatának is alkalmas, használati és üzemi víz elleni szigetelés aljzataként is alkalmazható, zsugorodása nagyságrenddel kisebb a cementesztriché, készítéséhez nem szükséges cement, nincs felhajtás a széleken és a sarkoknál, nagy felületeken is lehetséges a fugamentes kialakítás, kötő-, csúszó-, és úszóesztrichként is kivitelezhető, padlófűtésnél teljesen körülveszi a csöveket, így jobb a hőátadás, gyorsabb bedolgozhatóság, így kevesebb a fajlagos munkaóra szükséglet, kényelmesebb szervezést tesz lehetővé, a fajlagos költségek nem magasabbak az egyéb esztrich-fajtáknál. Mivel önterülő, a réteg elhelyezése előtt polietilén fólia technológiai elválasztó réteg, peremszigetelés beépítése szükséges. 2. Az alsó réteg az ÖKOCELL-Csend úsztató hangszigetelő könnyűbeton réteg előnyös tulajdonságai javítja a födémszerkezet hanggátlását, nem terheli meg a födémet, mivel testsűrűsége 100 kg/m 3, megszakítás-, hézag és fugamentes, ezáltal jobb hangszigetelést biztosít, mint a táblás hangszigetelő lemezek, nyomószilárdsága >0,11 N/mm 2 10%-os összenyomódás esetén, kiegyenlíti a födém egyenetlenségeit, gépészeti vezetékeket tökéletesen elrejti, sík felületi kialakítása révén a felette lévő esztrich vastagsága egyenletes lesz, gyorsan bedolgozható, így a fajlagos munkaóra szükséglet csekély, gyorsan kötő, kötési idő átlagos hőmérsékleten óra, nagyon jó hőszigetelő képességű, környezetbarát, kevés bennmaradó nedvességet eredményez, kiváló épületfizikai paraméterekkel rendelkezik. A BauMix Kft. az emeletközi födémek olyan padlószerkezeti rendszerét kívánja a magyar építőiparral megismertetni, amely a kor követelményeinek eleget tesz és a nyugat-európai piacokon már bizonyított.