A szikes talajok képződése 2012
|
|
- Emma Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szikes talajok képződése 2012 A tanfolyam anyagai megtalálhatók
2 SZIKES TALAJ: amely talaj oldatában és kicserélődési komplexében az oldható sók nagy mennyisége és sajátságos összetétele meghatározó tényező a növényi fejlődés szempontjából A szikesedés jelentősége A felszín mintegy 10%-át szikes talajok borítják, az öntözött területek mintegy 50 %-át sújtja szikesedés és elvizenyősödés.
3 A szikesedés hazai tudományos jelentősége -Balogh J A magyarországi szikes vidékek természettudományi tekintetben. Magyar Tudományos Társaság. Buda. -Treitz P Szikes talajok Magyarországon. Budapest -'Sigmond E A hazai szikesek és megjavítási módjaik. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. -Treitz P A sós és szikes talajok természetrajza. Stádium. Budapest. -Treitz, P.(szerk.). Preliminary report on the alkali-land investigations in the Hungarian Great-Plain in the year Budapest. -'Sigmond, E Hungarian alkali soils and methods of their reclamation. University of California Printing Office Berkeley -Sajó E. és Trummer Å. (szerk) A magyar szikesek. Pátria. Budapest. -Soó R Conspectus des groupement vegetaux dans les Bassins Carpathiques I. Les associations halophiles. Institut Botanique de l Université á Debrecen. Debrecen -Szabolcs I Hortobágy talajai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. -Arany S A szikes talaj és javítása. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. -Herke S. I., Mihályfalvy I., Prettenhoffer E., Tury és Vezekényi E Gazdálkodás szikeseinken. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. -Szabolcs I A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Akadémiai Kiadó. Budapest. -Prettenhoffer I Hazai szikesek javítása és hasznosítása (tiszántúli szikesek). Akadémiai Kiadó. Budapest. -Darab, K. és K. Ferencz Öntözött területek talajtérképezése. OMMI Budapest.
4 -Szabolcs, I. (szerk.) European solonetz soils and their reclamation. Akadémiai Kiadó Budapest. -Ábrahám L. és Bocskai J A szikes talajok javítása. OMMI Kiadvány 4. Budapest -Tóth B., Jassó F., Leszták J-né és Szabolcs I Szikesek fásítása. Akadémiai Kiadó. Budapest. -Szabolcs, I Salt-affected soils in Europe. Martinus Nijhoff. The Hague. -Précsényi I Szikespusztai rét növényzetének produktivitása. Akadémiai Kiadó. Budapest. -Szabolcs, I Review of Research on Salt Affected Soils. Natural Resources Research. XV. UNESCO. Paris. -Herke S Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. Akadémiai Kiadó. Budapest. -Szabolcs, I Salt-affected soils. CRC Press Boca Raton Mint önálló, a szikesekkel foglalkozó idegennyelvű kötetek ide tartoznak még -Agrokémia és Talajtan 14.(1965) Supplementum -Agrokémia és Talajtan 18.(1969) Supplementum -Agrokémia és Talajtan 23.(1974) Supplementum. Megjelent orosz és kínai nyelven is. -Agrokémia és Talajtan 28.(1979) Supplementum -Agrokémia és Talajtan 30.(1981) Supplementum valamint szikes rendezvények beszámolóit tartalmazó -Agrokémia és Talajtan 48. kötet/3-4. szám (1999) -Agrokémia és Talajtan 50. kötet/3-4. szám (2001) A sókivirágzásokról: Topographia mineralogica Hungariae IX A teljes szám. A sókivirágzások előfordulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a szikes tavak. Ezért megemlítjük, hogy a nemzetközileg is nagy intenzitással kutatott sós tavak témájában végzett munkák hazai eredményeit két folyóiratszám tartalmazza: -Acta. Biol. Debr. Oecol. 9. (1999) és 22. kötet (2010) -Természetvédelmi közlemények 10. kötet (2003)
5 Szikes talajok képződése A sók természete
6 párolgás>csapadék & szelektív Ca>Na kicsapódás geokémiai hatások sok csapadék és lefolyó víz, a tengervíz hatása A természetes vizek ionösszetétele Az ábrán a természetes vizek Na/(Na+Ca) aránya van. 3 folyamat határozza meg: evapokoncentráció és szelektív ásványkicsapódás a bumeráng felső szárán és a változó összetételű csapadék a bumeráng alsó szárán. A Cl/(Cl+HCO3) hasonló ábra.
7 Evaporatív sódúsulás HCO3 csökken Ca csökken kicsapódás A hipersós vizek összetétele hogyan alakul. mca a Ca mol koncentrációja sepiolite= MgSi 3 O 6 (OH) 2
8 Ciklikus sódúsulás és hígulás az egyensúlyi oldat alkotói Hipersós oldatban Na>=Mg>Ca és Cl>=SO4>HCO3 a koncentráció sorrend, édesvízben Ca>=Mg>Na és HCO3>Cl>=SO4.
9 Talajoldat A víztartalom változásával jelentős eltolódások lehetnek. Az ionok és ionpárok elmozdulhatnak
10 folyóvízből nyert öntözővíz felszíni vízelvezetés Öntözéses rendszerben Minden vízforgalmi tényező sómozgással is jár, kivéve a csapadékot, párolgást és a vízinövények vízfelvételét. felszínalatti vízelvezetés Az ábra nem tartalmazza másodlagos szikesedés hazai leggyakoribb módját a talajvízből történő a sófelhalmozódást, mivel az öntözés szempontjából optimális viszonyokat feltételez, ami gyakran hibás feltételezés.
11 Klimatikus különbségek A különböző klímákban a beszivárgás és az azt kísérő kilúgzás eltérő. Arid vidéken az öntözés lehetőséget teremt kevés beszivárgásra, de a nedves vidékhez képest nincs meg a mély beszivárgás hatása, és ez okoz másodlagos szikesedést. A kicserélhető kationok összetétele mutatja az előbb említett összefüggések hatását. H + kilúgzott talajokban A Ca ++ jól kötődik Na + ha az oldatban döntő arányban van
12 A hazai szikesek keletkezésére vonatkozó elméletek
13 Sigmond, 1923 szerint a szárazföldi sóstalajok kialakulásának fő tényezői a 1. száraz éghajlat 2. vizet át nem eresztő altalaj 3. olyan hidrológiai viszonyok melyek időszakonként túlbő nedvességgel árasztják el a talajt.
14 Scherf elméletét Jenny 1941 röviden foglalja össze. A felső pleisztocén felszín a Riss-Würm interglaciálisban erősen leerodálódott, a kialakult felszínalatti völgyek nyújtják a lúgos talajvizet. A Na tartalmú talajvíz ugyanis nem tud a mélyedésekből elszökni, csupán a felette lévő 4-6 m vastag rétegbe kapillárisan felemelkedni. Ha a szárazság hatására feljut akkor a víz elpárolog és a só visszamarad. Scherf szerint a sós talajvíz és a száraz klíma a magyar szikes talajok kialakulásának szükséges és elegendő feltétele. Scherf szerint a szoloncsák és szolonyec képződés nem a kilúgzás függvénye, hanem eltérő földtani rétegződés következménye. Ha egy eltemetett völgy fölött vagyunk amit pleisztocén üledék (folyami vagy eolikus) borít akkor a talaj szoloncsák, mert a talajvíz elég közel van a felszínhez ahhoz, hogy a sók felvándoroljanak és kivirágozzanak. Ha a felszínen eredetileg is savanyú, igen rossz vízáteresztőképességu folyami holocén iszap van akkor szolonyec képződik, ez részben neutralizálódik a felemelkedő sók miatt és Na-agyag is kialakul.
15 szolonyec szoloncsák
16 Székyné Fux és Szepesi 1959 akik egy hortobágyi szolonyec talaj ásványi összetételét vizsgálták úgy tartják, hogy a szikes talajok képződésénél a kilúgzási folyamatok nem játszottak szerepet. Megállapítják, hogy az alföldi lösz egyszerűen agyagos lösz, aminek a kialakulásában a víznek fontos szerepe volt. Megállapítják, hogy a plagioklász (albit [nátriumföldpát] és anortit [kalciumföldpát]) jelentős mennyiségben van jelen az A és B2 szintekben. Szerzők szerint a talaj kialakításában szerepe van a Tiszának is, mivel vannak a szelvényben olyan ásványok amelyek a Tisza völgyéből származnak (a Vihorlát-Gutin vulkáni vonulat andezitjéből származó plagioklász, zöldamfibol és hipersztén, valamint a kárpáti homokkőből származó kvarc). Ismertetik a szikesedés Scherf által megjelölt feltételeit, úgy mint 1. nem túlságosan mélyen a felszín alatt CaCO3 tartalmú pleisztocén rétegek jelenléte. 2. az első vízzáró réteg, a kék felsőpleisztocén agyag teknőszerű felszíne a meszes réteg alatt nem túl mélyen, ez teszi lehetővé a sós talajvíz összegyülekezését & 3. "alkáliákban dús talajvíz jelenléte, mely hajszálcsövesség révén a száraz időszakban felemelkedik és cserebomlás révén sziksót termel." Szerzők véleménye szerint a 3.feltétel nem fogadható el, mert a szikesedés fő oka a löszben levő nagy diszperzitásfokú CaCO 3 az CaCO H 2 O <> Ca(OH) 2 + H 2 CO 3 egyenlet szerint CO 2 mentes vízben Ca(OH) 2 képződés játszódik le. Ebből literenként 0,0131 g oldódik és 10,2-es a ph. Ez a szerzők szerint a legkitűnőbb természetes szilikát feltáró anyag. Ez a szilikát lebomlás az oka annak, hogy az A szintben uralkodnak az amorf anyagok és ezek okozzák a talaj kedvezőtlen tulajdonságait. Az amorf SiO 2 egy részét nyáron a kapillárisokon felemelkedő víz a felszínre juttatja kivirágzás formájában. Az amorf alkotórészek mellett sók is jutnak így a talajba, de ezek nagyrészt adszorbeálva vannak. "A Ca(OH) 2 állandóan termeli az amorf alkatrészeket és bázisokat." Amikor az agyagásványok eltűnnek a kolloidfrakcióból a szerepüket teljesen az amorf alkatrészek veszik át. "Ezek a legrosszabb struktúrájú talajok. Ez a szikesedés végső foka." "Az amorf anyagok igen sok tekintetben különböznek a hidratált agyagásványok géljeitől."(gázátbocsátás, diffúziós sebesség, adszorpció és humuszanyagmegkötés rosszabb,_elektrolit megkötőképesség jobb). Az olyan javítási eljárások emelyek a talajvízszintet megemelik (rizs, árasztásos öntözés, tó) növelik a Ca(OH) 2 mennyiségét és további szikesedést okoznak. Az elektrolitokkal történő javítás, meszezés, digóföld alkalmazása, forgatás is serkenti a folyamatot ha a CaCO 3 mennyiségét növeli. A szerves anyagok azonban nagymértékben adszorbeálódnak az agyagásványokon, az amorf anyagokon is. Hozzájárulnak a szervetlen anyagok deszorpciójához, tehát az elektrolit tartalom csökkenéshez. Ezen típusú szikesek javításához tehát szerves anyagok alkalmazása javasolható.
17 Sümeghy 1937 szerint a szikesedést okozó sókat a talajvíz és a csapadékvíz is a löszös üledékből mossa ki. A löszös üledék Na tartalma nagy mind a siltben (a felső-pleisztocén löszös üledékek általános takarója, ó-holocén löszös üledék, 0,5-2,25 m vastag, a homok-iszap-agyag egyenlő arányban van benne) és az alatta fekvő, agyagos löszös rétegben is. A siltben vonul végig a vízhatlan szikes réteg. "Ahol a silt a felső-pleisztocén agyagos löszös üledékre települt, a szikesség is fellépett."
18 Kreybig és Endrédy geológiai okokra vezeti vissza a szikesedést, a Na felhalmozódást az Alföld peremi hegységekben nagy mennyiségben előforduló Na tartalmú kőzetek mállási termékeinek a lefolyástalan medencében történő feldúsulása okozza. "A mélyebb talajvízszintnek erősen nátriumhidrokarbonátos vizei a peremi hegységek vulkáni tufáiból, főként a riolittufából származnak... Az erősen meszes lösz kémiai okokból nagyban elősegíti a szikesedést... az idősebb jelenkorban kialakult erdőtakarónak nagy szerepe volt." "Meglepő, hogy a legtöményebb talajvizeket a jó talajok alatt találjuk és a rossz szikesek alatt a talajvíz sokkal hígabb." "... a szikesek egy-egy folyóvölgy keresztmetszetben tényleg közelítőleg azonos tengerszín feletti magasságban fordulnak elő. Esetünkben ez a magasság m között van."
19 Üledékek folyóvizi tengeri Az Alföld keresztmetszete és felszínalatti és talajvízáramlási rendszere (ERDÉLYI, 1979) A Duna-völgy magasabb és durvább szemcsösszetételű, mint a Tisza-völgy
20 Várallyay 1967 is a medence elmélet gondolatmenetét követi
21 Mádlné Szőnyi Judit és Tóth József, 2006
22 Simon Szilvia, Mádlné Szőnyi Judit, 2011
23 Kuti 1989 szerint a Duna és Tisza völgyében a talajvízben a sófelhalmozódás, ezen belül a talajvíz nátrium-hidrogénkarbonátos jelleg kialakulásának oka az, hogy a hátság felől áramló talajvíz a folyó visszaduzzasztó hatása miatt megreked. Mivel kevésbé tud elfolyni, de párolog és folyamatosan kap utánpótlást besűrűsödik, és a legtovább oldatban maradó kation, a Na lesz uralkodó. Adatai szerint a szikesek alatt a talajvízben a Na az uralkodó kation és hidrogénkarbonát az uralkodó anion.
24 Mados talajvízszint észlelések vizsgálatával hangsúlyozta, hogy a beszivárgás és kapilláris vízemelés által érintett talajmélységek átfednek, és ez a hortobágyi szikesedés fő tényezője.
25 Máté, 1955 szerint Karcag környékén a szikesek előfordulására az jellemző, hogy 1. domborzat szerint legalacsonyabban a réti talajok, magasabban a szikesek és legmagasabban a csernozjomok helyezkednek el. A réti m, szikesek m. Nem lehet hajszálpontosan megadni, sok átmeneti forma van 2.térkép hasonlítás alapján A. Réti talaj ott van, ahol mocsarak, állandóan vizenyős területek voltak as katonai vs Kreybig térkép. Ezeken a helyeken savanyú humusz képződött az anaerob viszonyok között. A mész lemosódott. A réti talajoknak van átmenete a kotus, tőzeges talajok felé. B. A szikes talajok ott vannak ahol nem volt állandó vízborítás, hanem csak az áradás idején kerültek víz alá. Nyáron felfelé irányuló mozgás van, később kilúgzás. Nem szoloncsákokból alakultak ki. C. Helyenként szolonyeces átmeneti talajok vannak. Talajvíz 4-5 m mélyen, rozsdás, esetleg glejes foltok D. Mezőségi talaj alatt a talajvíz 7-8 m mélyen van, cm-nál gyakran szikes réteg
26
27 Vizenyős területek lecsapolása A felszíni vizek szerepét mutatja a fólia. Vízállás esetén a sófelhalmozódás a terület peremén jelenik meg. Ha lecsapolják az egész területen sófelhalmozódás jelentkezik.
28 A hazai szikesek kora Zólyomi, 1945 szerint az óholocén első fázisában alakultak ki a szikesek (i.e ) amikor az Alföldön klimatikus sztyepp növényzet dominált, "meleg, száraz, szélsőséges éghajlat alatt a szélsőséges vízjárású folyók időnként erősen kiszáradó, széles árterén". Gábris, 1995 régészeti feltárások üledékföldtani vizsgálata alapján a holocén két időszakában említ szikesedést, i.e és kb. i.e körül. Szöőr et al., 1991 szerint a Hajdúságban elárasztott réteken a Középső Würmben játszódott le az első szikesedés, mintegy évvel időszámítás előtt. A vonatkozó paleotalaj Hajdúnánás és Hajdúszoboszló között km távolságon kimutatható. Ezzel párhuzamosan a magasabb területeken csernozjom talajok képződtek. Nyilas és Sümegi szerint a Felső Pleisztocénban (Würm 3) malakológiai vizsgálatok alapján időszámítás előtt és év körül a Hortobágy száraz, meleg löszpusztaság volt ahol helyenként szikesedés játszódott le.
29 Szikesedés a talajszelvényben Gedroitz sémája a szikes talajok fejlődéséről -1. normális (nem szikes) talaj: nincs só a talajoldatban, a kicserélődési komplexben kétértéku kationok, a kolloidok flokkuláltak, a talaj semleges. -2. (ábrán a.)szoloncsák: Sekély sós talajvíz hatására sófelhalmozódással {szoloncsákosodás, salinization} képződik 1.-ből. Sok só van a talajoldatban, sok Na van a kicserélődési komplexben, a sok só flokkulálva tartja a kolloidokat, a ph nem feltétlenül nagy. -3. (ábrán b.)szolonyec: Szolonyocesedéssel {de-salinization (kilúgzás) + alkalinization=a Na-nak a kicserélődési komplexumba kerülése. Nevezik sodification-nek is} képződik 2.-ből. Ha kétértéku kationok voltak akkor a szoloncsák normális talajjá alakul. Mivel legtöbbször jelentős kicserélhető Na van ezért a kilúgzás hatására a Na hidrolízise következtében nátrium hidroxid keletkezik, amiből nátrium karbonát képződik. Kevés só van a talajoldatban, dominál a Na a kicserélődési komplexben, a kolloidok diszpergáltak, oszlopos B szint képződik kemény aggregátumokkal. -4. (ábrán ~c.)szology: Szologyosodással {'Sigmond:degradation} képződik 3.-ből. A szolonyec kilúgzása során a diszpergált kolloidok lefelé mozdulnak a talajban. A kolloidok (agyagrészecsék és szervesanyag) eltávolítása következtében csökken a kation kicserélő képesség, nő a kicserélhető H és a ph csökken. A kemény, nehéz oszlopos B2 szint felett egy világos, könnyu A2 (valójában E!) szint alakul ki. Később a B2 oszlopos szerkezete is
30 CO 3 szoloncsák szolonyec sztyeppesedő szolonyec
31 Különböző szikes talajszelvények savanyú szulfát talaj szolonyec szology szoloncsák
32 Szikes kutatók A hazai szikkutatás korai kiemelkedő alakjai: Tessedik Sámuel, Szabó József, Irinyi János, Treitz Péter, Inkey Béla, 'Sigmond Elek, Endrédy Endre, Kreybig Lajos, Mados László, Scherf Emil, Magyar Pál, Soó Rezső, Herke Sándor, Prettenhoffer Imre, Ballenegger Róbert, Arany Sándor, Erdélyi Mihály, Szabolcs István, Darab Katalin, Filep György Néhány jelenleg is aktív kutató szakterületenként talajtan : Várallyay György, Máté Ferenc (hidro)geológia: Kuti László, Molnár Béla, Tóth József, Szőnyi Judit, Sümegi Pál ásványtan: Szendrei Géza botanika: Bodrogközy György, Varga Zoltánné, Bagi István, Molnár Zsolt Földrajz: Rakonczai János Kutató központok TAKI, MÁFI, ÖBKI, ELTE, DE, SZE, HNP, KNP Néhány külföldi szikes kutató központ - USA: George Brown Jr. Salinity Laboratory, Riverside CA - Izrael: Institute of Soils and Water, The Volcani Center, Bet Dagan - Ausztrália: CSIRO Division of Land Resources Management, Wembley - India: Central Soil Salinity Research Institute, Karnal - Oroszország: Dokucsájev Talajtani Intézet, Moszkva - Kína: Nanjing Institute of Soil Science, Academia Sinica, Nanjing - Egyiptom: Salinity Laboratory, Alexandria University, Alexandria - International Center for Biosaline Agriculture, Dubai
33 A talaj sófelhalmozódásra vonatkozó megfigyeléseink
34 Talajvíz EC (ms/cm) Apaj: a cm-es réteg EC 2.5 -át időben befolyásoló tényezők szerepe Tengerszint feletti magasság (m) Apaji összefüggés a talajvíz megemelkedett szintje, EC-je és a cm-es réteg EC2.5 értéke között. R=0.6**, illetve 0.4* EC az 1:2.5 szuszpenzióban (m S/cm) Talaj szelvénybeli só koncentráció változások: a talajvíz mélységének és EC-jének szerepe jelentős
35 Karcagon egy időben vizsgált fúrólyukakban numerikusan kapott összefüggés EC_50 60 cm = 0, ,07514 EC_tvíz 0,00184 Tvízszint 15 után R² = 0,467, n=66 (Tóth és Várallyay 2001)
36 Hortobágy, Nyírőlapos-i mintaterület A feltalaj sótartalmával összefüggést mutató geológiai tényezők
37 Hortobágy, Nyírőlapos-i mintaterület Száraz meleg időszakban a sófelhalmozódás folyamata Felületi hő mérséklet t o C Salvio-Festucetum s. Achilleo-Festucetum p. Artemisio-Festucetum p. Camphorosmetum a. Puccinellietum l. Agrosti-Alopecuretum p. maximális só koncentráció a talaj felszín közeli rétegében Kapilláris vízemelkedés a talajvízbő l
38 Hortobágy, Nyírőlapos-i mintaterület DURING WET SEASON Nedves időszakban a sófelhalmozódás folyamata Hydraulic conductivity in A cm/day rain rain rain Salvio-Fest Achilleo-Fest Art-Fest Camph. Puccinellietum Agr-Alop infiltration Water movement runoff maximum salt cc runoff water
39 Oldat Br/Cl* 10^4 aránya ( mg/l) Hortobágy, Nyírőlapos-i mintaterület Bromid és klorid ionok a sóforgalom értelmezésében 1000 A, B, BC és C talajszint, GW talajvíz felszíni mintákban nagyobb Br A a 6 és 249 szelvény tvizében besűrűsödés 10 6A 249GW 6GW 6C 249C 249BC 6BC 249B 419B 249A 419BC 419C 419GW 6B a 419 szelvény egyenese: a csapadék és tvíz keveredésének jele Oldat Cl tartalma ( mg/l)
40 Hortobágy, Nyírőlapos-i mintaterület Trícium [TE] Összes szilárd [g/l] Fórizs István stabilizotópos vizsgálatai a sóforgalom értelmezésében Nyírőlapos, talajvízkutak Hortobágy 6 5 trícium összes szilárd 419. szelvény, erős beszivárgás és párolgás szelvény, erős feláramlás erős feláramlás 4 mélységi víz d 18 O [ ] VSMOW 0
41 Alföld 1: méretarányú agrogeológiai térképek és a szikes talajok térképének statisztikai összefüggés-elemzése Két származtatott változó síkjában a szikes területek helyzete
42 TFAK1 - quantificated texture VÁGÁSOK A KVANTIFIKÁLT VÁLTOZÓK SÍKJÁBAN SO 4 HOMOK CO 3 CO 3 KLISZT SO AGYAG TTKT1 - quantificated ion type SZIKES NEM SZIKES
Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
RészletesebbenA szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI
A szikes talajok képződésének földtani tényezői Dr. Kuti László MÁFI A szikesek az agrogeológiai kutatásban Békés-Csanád vármegye földtani térképe Ez irányban a hazai talajt tanulmányozni, s a tudományos
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenTalaj- vízvédelem előadás VIII.
Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása Szikes talaj: A talajoldatban (szoloncsák talajok),
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenA hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése
Topographia Mineralogica Hungariae Vol. IX. 7 20. Miskolc, 2006 A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése Types and distribution of salt affected soils
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Tóth Tibor
Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű
RészletesebbenMérnöki terv készítés
Mérnöki terv készítés Formai követelmények Külső borító: A mérnöki terv címe, készítőjének neve, évszám. (Függőlegesen és vízszintesen középre igazítva) Tartalomjegyzék: Áttekinthető tagolásban valamennyi
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenCsernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 %
Csernozjom talajok Területi kiterjedés: 22.4 % a síkságok magasabban fekvő részein találhatók, az évi középhőmérséklet 10-11 C, az évi csapadék 500-650 mm, természetes növényzete: az édes füvekből, pillangósokból
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenA szikes talajok javításának története
TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos
Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenAlkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems
Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems Solonetz jellemzıi Erısen szerkezetes (oszlopos B szint) talaj, agyagos felszín
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Magyarország váz, litomorf és zonális talajai 1. Váztalajok 2. Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az öntözés talajtani vonatkozásai Az öntözés hatása a talaj tulajdonságára Öntözés hatása a talaj só mérlegére
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenAgrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenA SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék PhD értekezés A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET-
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenSzabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában
Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Stefanovits Pál * A talajtani vizsgálatok mindennapos gyakorlatára a fizikai, kémiai és kolloidikai
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenMichéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék
A talajképző kőzet szerepe a talajok képződésében és kialakult tulajdonságaiban Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék AGRÁR - ÁSVÁNYVAGYON FÓRUM Gyöngyös, 2017. április 19
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenAlkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols
Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Histosol (Szerves talajok) Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenSZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenA talaj kémiája
A talaj kémiája 2015.12.03. A talaj fogalma felépítése Pedoszféra: litoszféra/atmoszféra/hidroszféra/bioszféra érintkezésénél létező réteg, alkotója a talaj Talaj: A termőreteg, kolloid méretű szilárd
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenLáptalajok. telkesített láptalajok
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Részletesebben1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)
Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el
RészletesebbenA DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné
RészletesebbenA sófelhalmozódás tényezőinek változása a hortobágyi Nyírőlapos mintaterület talajainál
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 3 4. 409 A sófelhalmozódás tényezőinek változása a hortobágyi Nyírőlapos mintaterület talajainál 1 TÓTH TIBOR, 2 KUTI LÁSZLÓ, 3 FÓRIZS ISTVÁN és 4 KABOS SÁNDOR
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A talajvédelem, talajjavítás, rekultiváció talajtani alapjai, a környezet és a talaj
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenA Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív
RészletesebbenTalaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007
Talaj- és talajvízvédelem MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007 Tantárgyi követelményrendszer A tantárgy oktatása előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon, melyeken a részvétel
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenA talajok osztályozása
A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk
RészletesebbenBevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása
Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenKörnyezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Környezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András I. Élettelen (abiotikus) környezeti tényezők A talaj A földkéreg legfelső, termékeny rétege. A benne élő élőlényeket (elsősorban növényeket) látja
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 3 4.
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 3 4. 371 Kiskunsági alluviális síkság talajtani domborzati sajátságainak térinformatikai alapú vizsgálata, különös tekintettel a feltételezett talajvízszint-változásokra
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
Részletesebben