Közlekedési technikus Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KOVÁCS JÁNOS, MŰSZAKI ELŐADÓ, VASÚTI SZAKOKTATÓ, BKV ZRT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK "Látom a napfényes jövőt; nem egy, nem két vagy három híd lészen a Dunán keresztül átalvezetve, de annál sokkal több. És vaspálya is lészen rajtuk, meg automobil pálya is!" /Széchenyi István/ Magyarország közúthálózata hosszú történelmi múltra tekint vissza. A céltudatos, fejlett műszaki színvonalú útépítés maradványai a rómaiak korából, az i.sz. első évszázadokból származnak. A magyar állami élet kezdeti korszakában főként katonai utakról maradtak írásos emlékek. A századokban a magyar uralkodók kereskedelmi utakat építettek, javították a közlekedés biztonságát, hidakat, átkelési lehetőségeket létesítettek a folyókon. A 15. században Magyarország legfontosabb fő útjainak hálózata már kialakult. Ezek egy része követte a régi római utak nyomvonalát, a Felvidéken és a Duna-Tisza közén, ahol római utak nem voltak, új utak épültek. A középkorban útjaink járófelületeit helyi anyagokból, földből vagy kavicsból készítették. Ezekben az évszázadokban úthálózatunk és útjaink állapota megfelelt az európai útviszonyoknak. A török uralom megszűnése után, a 18. század elején vált közútjaink forgalma rendszeressé. Ekkor az országban - hazánk mai területén - összesen 700 km hosszú kiépített úthálózat volt. Kevés számban voltak jó, egész évben használható utak az ország hegyes keleti, északi és nyugati peremvidékein, ahol az útépítéshez a kőanyag is rendelkezésre állott. Az ország sík vidékein, különösen az Alföldön a meglévő utak sem mindig voltak használhatók. Az állandó hidak hiánya is akadályozta a közúti közlekedés fejlődését. Kő-, illetve téglaboltozatú hidakat csak a kisebb vízfolyások felett építettek. A nagyobb folyókon általában révátkelések voltak; néhány helyen fahíd épült. A hazai közlekedés az abszolutizmus idején mutat valóban jelentős fejlődést. Az útügy korszerű megszervezése, az úthálózat céltudatos kiépítése az 1850-es években A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kezdődött. A korábbi primitív, jobbágyi robotmunkát szakszerűbb építő- és fenntartó munka váltotta fel, mérnökök alkalmazásával. Az ország úthálózata az évi kiegyezéskor km-t, 1914-ben pedig már km-t tett ki. Ebben a korszakban a nagyobb vashidak mellett igen sok kisebb vas-, kőés fahíd is épült. Az első úthengert 1870-ben, az első gőzhengert 1890-ben állították üzembe. A 19. századot sokan és jogosan a "vasút évszázadának" nevezték, mert a közlekedés eszközei között a vasút haladt a közlekedési forradalom élvonalában, gyakorolta a legnagyobb hatást a társadalmi-gazdasági élet átformálására. A hazai vasútügy fejlődésének fontos állomása volt az évi pozsonyi országgyűlés, amely megalkotta az első magyar vasúti törvényt. Hazánk első valóban állandó közforgalmú lóvasútja Pozsony és Nagyszombat között ban épült meg, Pozsony - Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság néven. A vasút alépítményét már úgy méretezték, hogy az később a gőzüzemű vasút felépítménye számára is alkalmas legyen. Az első "igazi" gőzüzemű vasút azonban - Magyar Középponti Vasúti Társaság néven - csak július 15-én nyitotta meg pest-váci szakaszát. A pest-váci vonalszakasz megnyitása után kb. egy évvel, szeptember 1-én nyílt meg a pest-szolnoki vonal, szeptember 20-án pedig a pozsony-marcheggi vonalszakasz. A vasút fejlődése egészen a II. világháborúig töretlen volt. A városokban (elsősorban a fővárosban) az 1830-as években kezdték a burkolatlan kocsiutakat ellátni kockakő burkolattal és gyalogjárókat építettek. Az első világháború előtt a főváros útjait, utcáit gyors ütemben építették ki. Az aszfaltburkolatokat 1860-tól kezdték használni. Viszonylag korán, ben indult meg - sok európai nagyvárost megelőzve - a menetrendszerű omnibusz-közlekedés. A gépi vontatás Budapesten is a villamos üzemmel honosodott meg. A villamosvasúti hálózat kiépítésében Budapest az európai fejlődés élén járt. Az első vonal (még keskeny, 1000 mm-es nyomtávolsággal) A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a Nagykörúton létesült a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig. E próbavasút sikere nyomán megkezdték a lóvasutak átépítését villamos üzemre, normál (1435 mm-es) nyomtávolsággal. A hálózat 1914-re 176 km hosszú lett és 217 millió utast szállított, amikor a lakosság száma meghaladta az 1,1 millió főt. A nagyvárosi közlekedésben a későbbi nagy fejlődés előfutára volt a budapesti Földalatti Vasút, amelyet 1896-ban nyitottak meg. A városligeti Ezeréves Országos Kiállítást kötötte össze az Andrássy út alatt - kéregvasútként - a város belsejével. E 3650 m hosszú vonal a maga korában a világszínvonal élén állt. Ez volt az európai kontinens első ilyen vasútja, egyben a világon is első volt a motorkocsis üzem bevezetésében. A vasutat automatikus jelzőberendezéssel szerelték fel. Budapest tömegközlekedésének fejlődésébe a közúti gépjárművek hoztak újabb, dinamikus elemet. Az első taxi 1912-ben kezdte el működését, az első autóbuszjáratok pedig 1915-ben indultak. A modernkori közlekedéssel kapcsolatos szakmáknak tehát már közel 200 éves hagyománya van, és - a fejlődés irányát és tempóját figyelve - sok száz éves jövő előtt áll. Mind a közúti, mind pedig a vasúti közlekedés fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a középfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a tulajdonosi és mérnöki elképzelések megvalósítását irányítják. Ilyen szakember a közlekedési technikus. A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK két különféle szakma birtokában lehet az ember: közlekedésautomatikai technikusként (ehhez előbb közlekedésautomatikai műszerész végzettséget kell szerezni), közlekedésépítő technikusként (ez három, részben különböző végzettséget takar): o hídépítő és -fenntartó technikus, o útépítő és -fenntartó technikus, o vasútépítő és -fenntartó technikus. A közlekedésautomatikai technikusok feladatai A közlekedésautomatikai technikus a kötött pályás közlekedés (országos közforgalmú vasutak, valamint villamos, metró, HÉV) elektromos, elsősorban távközlő- és biztosítóberendezések üzemeltetéséért és karbantartásáért felel. A közlekedésautomatikai technikus a következő feladatokat végzi: Állandó (üzemeltetési és karbantartási) feladatok: üzemelteti és karbantartja a felügyeleti körzetébe tartozó valamennyi vasúti állomási és nyíltvonali távközlő- és biztosítóberendezést; elvégzi a vasúti állomási és nyíltvonali távközlő- és biztosítóberendezéseken előírt ellenőrző méréseket; megszervezi a távközlő- és biztosítóberendezésekkel kapcsolatos munkákat; gondoskodik a munkavégzéshez szükséges személyi feltételek meglétéről, anyagokról, eszközökről, valamint a munkavégzéshez szükséges szállító járművek üzemkész állapotáról és a járművek közlekedéséhez, valamint munkavégzéséhez szükséges személyi feltételekről; A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK karbantartja a vasúti állomási és nyíltvonali távközlő- és biztosítóberendezéseket, sorompókat, és szükség esetén elhárítja azok hibáit; felújítást végez a felügyeleti körzetébe tartozó valamennyi vasúti állomási és nyíltvonali távközlő- és biztosítóberendezésen; ellenőrzi (a rendelkezésre álló diagnosztikai módszerek- és műszerek alkalmazásával) a távközlő- és biztosítóberendezésekben működő szerkezeti elemek működési- és áramköri paramétereit, műszaki állapotát, szükség esetén korrigálja a beállításokat, hiba esetén behatárolja a hibák helyét; részt vesz az ütemezett évi műszaki fővizsgákon, a berendezések villamos paramétereit ellenőrző mérési munkafázisokban; dokumentálja a szakmai szabályzatokban előírtak szerint a munkájához kapcsolódó műszaki eseményeket, a berendezésen végzett javításokat, lejegyzi a mérési eredményeket, azokat szükség esetén továbbítja a munkafolyamatok kontrollálása és az adatok értékelhetősége céljából; figyelemmel kíséri és ellenőrzi a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú részegységek, jelfogóegységek, a külsőtéri szerkezeti elemek villamos vezetékeinek állapotát, a villamos csatlakozások, alkatrészek épségét; munkája során kapcsolatot tart a szakmai diszpécserszolgálattal, figyelemmel kíséri a tartalék anyagok, egységek rendelkezésre állását; hiba, baleset, természeti katasztrófa, rendkívüli körülmények bekövetkezésekor helyszíni irányítás szerint elvégzi a szükséges feladatokat, az értékmentés, valamint a vasúti forgalom mielőbbi helyreállítása érdekében önállóan tevékenykedik. A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Eseti (meghibásodás elhárítása) feladatok: elhárítja a vasúti állomási és nyíltvonali távközlő- és biztosítóberendezések hibáit; felméri a javításhoz, hibaelhárításhoz szükséges anyagokat, eszközöket, és segít ezeket előkészíteni az üzemképesség mielőbbi visszaállítása céljából; felméri a javítás (és a javítás idején a várható szolgáltatáskorlátozás) időtartamát; elvégzi a szükséges javításokat vagy a javíthatatlan alkatrészek cseréjét, ellenőrzi a villamos csatlakozásokat és kötéseket a berendezések működőképességének hosszabb távon való megőrzése érdekében; balesetek, események alkalmával közreműködik a balesetvizsgálatban, illetőleg adatokat szolgáltat az eseménnyel kapcsolatban az üzemeltetett berendezések működéséről, a vizsgálat tényszerű lefolytatásának biztosítása érdekében. Munkaeszközök, gépek, berendezések A közlekedésautomatikai technikus munkaeszközei igen változatosak. A szerelési munkák során használt legjellemzőbb eszközök: kéziszerszámok villamos - és robbanómotoros kisgépek hegesztő- és forrasztó-berendezések mérőműszerek vasúti berendezések alkatrészei egyéni védőfelszerelések Az irodai munka során fő munkaeszköze a számítógép és irodai, valamint speciális szoftverek. A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkakörnyezet, kapcsolatok A közlekedésautomatikai technikus munkáját elsősorban terepen, az elektronikus berendezések környezetében végzi. A tervezési, adminisztrációs feladatokat irodában látja el. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival, közvetlen kollégáival, szakmai diszpécserszolgálat munkatársaival, külső (más cégektől érkező) szakemberekkel, a közlekedési ágazaton belül működő társzolgálati ágak dolgozóival. A közlekedésépítő technikusok feladatai A közlekedésépítő technikus utak, vasúti pályák és hidak építésében és kezelésében (üzemelés biztosítása, karbantartás) vesz részt. Feladatai: Építési, karbantartási feladatok: új utat épít; új vasúti pályát épít; új hidat épít; meglévő utat kezel; a vasúti pálya karbantartását végzi; hidat üzemeltet; mérési feladatokat lát el; szervezési feladatokat lát el (építéssel és üzemeléssel kapcsolatban); minőségbiztosítási feladatokat lát el; A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ellenőrzési feladatokat lát el. Egyéb feladatok: dokumentációs tevékenységet végez; számítástechnikai és informatikai feladatokat lát el; továbbképzi magát; munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat lát el; részt vesz a karbantartások, felújítások anyagszükségletének tervezésében. Munkaeszközök, berendezések A közlekedésépítő technikus munkaeszközei igen változatosak. A szerelési munkák során használt legjellemzőbb eszközök: faipari munkagépek, kéziszerszámok (hídépítő, útépítő) nyomtávmérő (útépítő) felépítményi kisgépek, kéziszerszámok, mérőeszközök (vasútépítő) építőipari gépek, kéziszerszámok szerelőszerszámok mérőeszközök egyéni munkavédelmi eszközök Az irodai munka során fő munkaeszköze a számítógép és irodai, valamint speciális szoftverek. Munkakörnyezet, kapcsolatok A közlekedésépítő technikus munkáját elsősorban az építési és karbantartási munkák helyszínén végzi. A tervezési, adminisztrációs feladatokat irodában látja el. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival, közvetlen kollégáival, külső (más cégektől érkező) szakemberekkel. A-8

13 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

14 KÖVETELMÉNYEK Közlekedésautomatikai technikus A közlekedésautomatikai technikus munkájára sem az erős fizikai igénybevétel, sem pedig komoly környezeti ártalmak nem jellemzőek. Nők számára is ajánlott szakma. A munka jellege alapvetően szellemi munka, és könnyű fizikai munka. Fizikai terheléssel mégis számolni kell, hiszen a szabadban végzett tevékenység esetén az időjárási körülmények okozhatnak problémát. A környezeti ártalmak között elsősorban a pszichés megterhelést kell kiemelni, hiszen ha a közlekedésautomatikai technikus hibázik, jelentős anyagi kár mellett az emberek élete is veszélybe kerülhet. Számolni kell még balesetveszéllyel is - a technikus a javítás, karbantartás során elektromos berendezésekkel és mechanikus eszközökkel is dolgozik, főként a forgalom alatt lévő vasúti pálya közvetlen közelében. A közlekedésautomatikai technikus munkájához alábbi legfontosabb tulajdonságok megléte kedvező: kézügyesség mozgáskoordináció (testi ügyesség) mennyiségérzék kapcsolatteremtő készség és kompromisszumkészség irányítási készség áttekintő és rendszerező képesség szabálykövetés ismeretek helyén való alkalmazása határozottság és elővigyázatosság B-1

15 KÖVETELMÉNYEK pontosság következetesség, körültekintés, elővigyázatosság önállóság, felelősségtudat figyelem-összpontosítás kombinációs készség gyakorlatias feladatértelmezés áttekintő képesség információforrások kezelése matematikai készség műszaki rajz, kapcsolási rajz, folyamatábrák olvasása, értelmezése összetett jelzésrendszerek értelmezése közérthetőség olvasott szakmai szöveg megértése szakmai szöveg megértése hallás után beszédkészség szakmai nyelven elemi szintű számítógép ismeretek A középiskolai tanulmányok során jó eredményeket kell elérni: matematikából, fizikából, rajzból, informatikából. A munka során elengedhetetlen közérthető kommunikációhoz a magyar nyelvtan megfelelő ismerete is szükséges. B-2

16 KÖVETELMÉNYEK A közlekedésautomatikai technikus érdeklődési köre lehetőleg legyen széleskörű: érdeklődjön a közlekedés és a műszaki berendezések iránt, érdeklődjön a közlekedéshez kapcsolódó műszaki berendezések működése iránt, kedvelje az épített környezetet és a környezetbarát műszaki megoldásokat. A szakma sikeres gyakorlásához fontos, hogy a szakember ismerje még: a közlekedési veszélyhelyzetek felismeréséhez szükséges tudnivalókat; a villamos berendezések üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat; a rendkívüli események, balesetek elhárításakor követendő eljárásokat. Közlekedésépítő technikus A közlekedésépítő technikus munkája nem jár erős fizikai igénybevétellel. A legkomolyabb környezeti ártalmat számára az időjárás viszontagságai jelentik. A munka jellege alapvetően nem fizikai, fizikai terheléssel mégis számolni kell, hiszen a szabadban végzett tevékenység esetén az időjárási körülmények okozhatnak problémát. A környezeti ártalmak között számolni kell a balesetveszéllyel is minden építési terület fokozottan balesetveszélyes. A közlekedésépítő technikus munkájához az alábbi legfontosabb tulajdonságok megléte kedvező: B-3

17 KÖVETELMÉNYEK kézügyesség mozgáskoordináció (testi ügyesség) mennyiségérzék kapcsolatteremtő készség és kompromisszumkészség irányítási készség közérthetőség áttekintő és rendszerező képesség szabálykövetés ismeretek helyén való alkalmazása határozottság és elővigyázatosság pontosság következetesség, körültekintés, elővigyázatosság önállóság, felelősségtudat figyelem-összpontosítás kombinációs készség gyakorlatias feladatértelmezés áttekintő képesség információforrások kezelése matematikai készség műszaki rajz, kapcsolási rajz, folyamatábrák olvasása, értelmezése összetett jelzésrendszerek értelmezése olvasott szakmai szöveg megértése szakmai szöveg megértése hallás után beszédkészség szakmai nyelven elemi szintű számítógép ismeretek A középiskolai tanulmányok során jó eredményeket kell elérni: B-4

18 KÖVETELMÉNYEK matematikából, fizikából, rajzból és technikából, informatikából. A munka során elengedhetetlen közérthető kommunikációhoz a magyar nyelvtan megfelelő ismerete is szükséges. A közlekedésépítő technikus érdeklődési köre lehetőleg legyen széleskörű: kedvelje az épített környezetet és a környezetbarát műszaki megoldásokat, érdeklődjön a közlekedés különböző ágai iránt, érdeklődjön az építés, különösen az útépítés szakmai részletei iránt. Egészségügyi követelmények A közlekedési technikusi (közlekedésautomatikai technikus és közlekedésépítő technikus) munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi követelmények azonosak, ezért azokat csak egyszer soroljuk fel: A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas B-5

19 KÖVETELMÉNYEK teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet könnyű fizikai munkát nem végezhet együttműködést kívánó munkát nem végezhet több műszakos munkarendben munkát nem végezhet váltakozó/gyakori utazást igénylő munkahelyen munkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők szabadban munkát nem végezhet B-6

20 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

21 SZAKKÉPZÉS Közlekedésautomatikai technikus A közlekedésautomatikai technikus szakképesítés középiskolai végzettséggel és közlekedésautomatikai műszerész képesítéssel szerezhető meg. Ez azt jelenti, hogy a közlekedésautomatikai technikus képzettség megszerzéséhez előbb közlekedésautomatikai műszerész képzettséget kell szerezni, majd ennek ráépüléseként szerezhető meg a technikusi végzettség. A képzés iskolai rendszerben (nappali és levelező) és felnőttképzésben (tanfolyami rendszerben) egyaránt lehetséges. A képzés időtartama 3 év, ezen belül 2 év (felnőttképzésben 2000 óra) közlekedésautomatikai műszerészképzést követően 1 év (felnőttképzésben 1000 óra) technikusi szakképzés. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 50% / 50%. A szakma felnőttképzés keretében költségtérítéses formában tanulható. A képzés során tanított tantárgyak: minőségbiztosítás műszaki matematika számítástechnikai alkalmazások elektronikai alkalmazások biztosítóberendezések működése biztosítóberendezések tervezése szakmai mérések szakmai idegen nyelv (angol) C-1

22 SZAKKÉPZÉS marketinglogisztika és marketingismeretek protokoll számítógépes irányítási rendszerek szakmai gyakorlatok Közlekedésépítő technikus A közlekedésépítő technikus képzésre való jelentkezés alapfeltétele az érettségi bizonyítvány megléte. A képzés iskolai rendszerben (nappali és levelező) és felnőttképzésben (tanfolyami rendszerben) egyaránt lehetséges. A közlekedésépítő technikus képzés során három részben különböző szakirányon lehet tanulni: hídépítő és -fenntartó technikus; útépítő és -fenntartó technikus; vasútépítő és -fenntartó technikus. A képzés időtartama 2 év (felnőttképzésben 2000 óra). Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 70% / 30%. A felnőttképzés költségtérítéses formában érhető el. Hídépítő és -fenntartó technikus képzés során tanult legfőbb tantárgycsoportok (modulok): közlekedésépítő közös feladatok közlekedésépítő technikus általános feladatai hídépítő és -fenntartó technikus feladatai C-2

23 SZAKKÉPZÉS építőipari mérések értékelése, szervezési feladatok Útépítő és -fenntartó technikus képzés során tanult legfőbb tantárgycsoportok (modulok): közlekedésépítő közös feladatok közlekedésépítő technikus általános feladatai útépítő és -fenntartó technikus feladatai építőipari mérések értékelése, szervezési feladatok Vasútépítő és -fenntartó technikus képzés során tanult legfőbb tantárgycsoportok (modulok): közlekedésépítő közös feladatok közlekedésépítő technikus általános feladatai vasútépítő és -fenntartó technikus feladatai építőipari mérések értékelése, szervezési feladatok A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-3

24 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

25 KERESETI LEHETŐSÉGEK A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: A közlekedési technikusok átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi alapbér Teljes kereset A kereset ingadozásának oka, hogy az egyes években más-más konkrét szakmát vettek alapul az átlagkereset kiszámításánál. A munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A közlekedés fejlesztése kiemelt terület az Európai Unióban, így a jövőben várhatóan nő az igény a szakképzett közlekedési technikusok iránt. A közlekedési technikusok iránti növekvő igényt mutatja az is, hogy a munkanélküliek száma az elmúlt években %-kal csökkent. Alternatív foglalkozások, elhelyezkedési lehetőségek A közlekedési technikus a szakképzés során négy különféle szakma bármelyikében képezheti magát, és későbbiekben az átképzés is könnyen megoldható. A továbbtanulni szándékozók célja a közlekedésmérnöki, valamint út- és vasútépítő mérnöki diploma megszerzése lehet. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok elérhetők a weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-1

26 Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források

27 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Jászberényi Melinda Pálfalvy József: Nemzetközi közlekedés és turizmus, AULA Könyvkiadó, A könyv a közlekedéstudományi ismeretek, valamint a legfrissebb hazai és nemzetközi statisztikai adatok felhasználásával átfogó képet ad a fő közlekedési módok történetéről, tendenciáiról, helyéről. Elektronikusan elérhető források a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. honlapja a Magyar Államvasutak Zrt. honlapja a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1