ELSÕ OLVASÓKÖNYVEM AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA

Átírás

1 Esztergályos Jenõ ELSÕ OLVASÓKÖNYVEM AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA TIZENEGYEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS CELLDÖMÖLK, 2003

2 Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet 4.. (1.) bekezdése alapján az Elsõ olvasókönyvem címû kiadványt TTI-1513-HKT/2001. szám alatt jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította. Lektorálta Dr. Molnár Károlyné dr. Bírálták Dr. Barabás Gyuláné Molnár Andrea Szabó Ágnes Illusztrálta Kurucz Krisztina Alkotó szerkesztõ Esztergályos Jenõ ISBN: A kiadó minden jogot fenntart! Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , Fax: 95/ Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô Raktári szám: AP-113/11 Nyomdai elôkészítés: A nyomás készült: Gyôr

3 I. FEJEZET ITT VAN A TÉL Itt van a tél, A hideg tél közepe. Zúgolódik az idő Kint izibe. Petőfi Sándor 3

4 Szán megy el az ablakod alatt Éj-mélyből fölzengő Földobban két nagy ló csing-ling-ling száncsengő. kop-kop-kop nyolc patkó. Száncsengő csing-ling-ling Nyolc patkó kop-kop-kop tél öblén halkan ring. csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő csing-ling-ling száncsengő. Száncsengő csing-ling-ling tél öblén távol ring. Weöres Sándor 1. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek megidézik a telet! 2. Kopogd le a vers ritmusát! Tanuld meg a verset! Kis versek a szélről Tekereg a szél, Fuj a szél, fuj a szél, Széles világba kanyarog a szél, de morog a szél. fut a szél magába, didereg az eper-ág: Apró ez a szoba, nyakában a lába, mit üzen a tél? mégis belefér. sosem érsz nyomába. Weöres Sándor 3. Húzd alá a versben és írd le a füzetbe, mit csinál a szél! 4

5 Té-li reg-gel Hi-deg lett. Éj-jel a föld csont-tá fa-gyott 1. A nap is di-de-reg 2, nem bújt e-lő fel-hő-ru-há-já-ból. Az ab-lak e-lőtt egy fe-hér toll-pi-hécs-ke re-pül el. Az-u-tán egy má-so-dik meg egy har-ma-dik. E-sik a hó! Itt a tél! Men-nek a gye-re-kek az is-ko-lá-ba. Ví-gan mon-do-gat-ják egymás-nak: E-sik a hó! Ez ám a jó! A kis Bo-ris-ka ki-tart-ja a ke-zét, és el-kap egy hó-pi-hét. Be a-karja vin-ni az is-ko-lá-ba, de bi-zony az el-ol-vad. A na-gyob-bak már szán-ká-zás-ról, hó-em-ber-ről be-szél-get-nek. Gárdonyi Géza 1. csonttá fagyott = nagyon kemény lett 2. didereg = nagyon fázik 1. Húzd alá! Mit mondogattak a gyerekek? Miért nem tudta bevinni Boriska a hópihét az iskolába? 5

6 Be-le a hó-ba! De jó! Rö-pül a szán-kó! Szál-lok ve-le le-fe-lé! Lent a-pa vár. Huppsz! Na, föl-bo-rul-tam. Be-le a hó-ba. A-lig lá-tok. Kö-rü-löt-tem min-de-nütt hó, hó és hó. E-vic-ké-lek, már lá-tom a töb-bi-e-ket. A-pa is jön, hogy ki-húz-zon a hó-ból. Ne-vet. Mi van ve-led? A nad-rá-gom per-sze át-á-zott. A ka-bá-tom uj-ja is csu-pa víz. De nem mon-dom meg, mert a-pa még ha-za-visz... Lá-zas ez a gye-rek! mond-ja más-nap a-nya. Csu-dá-kat! fe-le-li a-pa. De-hogy-nem! Meg is mé-rem a lá-zát. Lá-zam van. Jön a dok-tor bá-csi. Le-nyom-ja egy ka-nál-lal a nyelve-met. Be-le-néz a tor-kom-ba. Be-gyul-ladt a man-du-lá-ja mond-ja. Gyurkovics Tibor 1. Húzd alá a télre jellemző szavakat! 2. Miért nem mondta meg a kisfiú, hogy a ruhája átnedvesedett? 3. Mi lett a következménye? 6

7 Gon-dos-kodj a ma-da-rak-ról! Zi-man-kós hi-deg tél van. Va-jon ki gon-dosko-dik most a ma-darak-ról? Ga-bi és Ka-ti nem feled-ke-zett meg ró-luk. Ga-bi é-des-ap-já-val e- gyütt ma-dár-e-te-tőt készí-tett. Ka-ti o-la-jos mag-va-kat gyűj-tött: napra-for-gót, tök-ma-got és ken-der-ma-got. Ösz-szetör-ték és ki-szór-ták a ma-dár-e-te-tő-be. Cérná-ra kö-tött di-ót és szalon-na-bőrt a-kasz-tottak a fák á-ga-i-ra. Ka-ti-ék kert-jé-ben nem é-hez-nek a ma-darak. Ta-vasz-szal majd meg-há-lál-ják a gon-dosko-dást. Tu-dod-e ho-gyan? 1. Húzd alá és olvasd fel, mit adtak enni a madaraknak! 2. Húzd alá kékkel a kérdő mondatokat! 3. Felelj a kérdésekre! 4. Tudod-e, hogyan kell madárkalácsot készíteni? 7

8 Csak egy ö-reg né-ni Hi-deg té-li nap volt. Reg-gel ha-vas e-ső e-sett. Egy kis-fi-ú és egy kis-lány bal-la-gott az ut-cán. Cso-szog-va ment e-lőt-tük egy ö-reg né-ni. Csú-szós volt az út na-gyon. A né-ni el-e-sett. Ci-li, fogd csak a tás-ká-mat! mond-ta Csa-ba. O-da-fu-tott a né-ni-hez és fel-se-gí-tet-te. Ci-li meg-kér-dez-te Csa-bát: A nagy-ma-mád volt ez az ö-reg né-ni? Nem fe-lel-te a fi-ú. Ta-lán ro-ko-nod vagy is-me-rő-söd? E-gyik sem mo-soly-gott a kis-fi-ú. Csak egy ö-reg né-ni. 1. Keresd meg az alábbi szavakat az olvasmányban! Számozd meg őket helyes sorrendben! 8 elesett felsegítette ballagott Húzd alá a szövegben ezeket a szavakat! 2. Adj új címet az olvasmánynak a kép alapján! 3. Miért segített Csaba az öreg néninek? 4. Olvassátok el szerepek szerint az olvasmányt! 5. Te kinek segítettél már?

9 Feb-ru-ár Is-mét e-lő-bújt a na-pocs-ka. Fé-nye-sen és vidá-man sü-tött a ha-vas táj-ra, még me-le-gí-tett is egy ki-csit. Jég-csa-pok lóg-tak az e-resz-ről. Vízcsep-pek gör-dül-tek vé-gig raj-tuk. Ta-lán már vé-ge a tél-nek, és kez-dő-dik a tavasz gon-dol-ta a cin-ke. Ör-ven-de-zett és harsá-nyan é-ne-kel-te: Kis ci-pő, kis ci-pő, Itt van a jó i-dő. Ko-rán é-ne-kelsz, ma-dár-ka szólt az ö-reg ve-réb, csa-ló-ka ez az i-dő! Fá-zunk mi még ta-va-szig e-le-get! Vitalij Bianki Február Ismét előbújt a napocska. Fényesen és vidáman sütött a havas tájra, még melegített is egy kicsit. Jégcsapok lógtak az ereszről. Vízcseppek gördültek végig rajtuk. Talán már vége a télnek, és kezdődik a tavasz gondolta a cinke. Örvendezett és harsányan énekelte: Kis cipő, kis cipő, Itt van a jó idő. Korán énekelsz, madárka szólt az öreg veréb, csalóka ez az idő! Fázunk mi még tavaszig eleget! Vitalij Bianki 1. Rakd ki a betűsínbe a megszólaló madarak nevét! 2. Húzd alá, mit mondtak februárról! 3. Beszéljétek meg, melyik miért vélekedik így! Februári estén, mikor tavaszt lesvén háborog a vén Duna: Februári estén... kicsi meleg ágyban álom borul lágyan minden jó kisfiúra. Ady Endre 9

10 A farsang A farsang nevezetes időszak az emberek életében. A tél temetésének, a tavasz eljöttének ünnepe. A farsangra jellemző a jelmezes, álarcos alakoskodás. A farsangi mulatságokat mindenütt tréfa, jókedv és zajongás kíséri. A farsang január 6-ától, vízkereszttől egészen február végéig tart. A farsang végén, a farsang farkán van a legtöbb mulatság. 1. Húzd alá! Minek az ünnepe a farsang? 2. Mettől meddig tart? Olvasd el újra! 3. Mikor van a legtöbb mulatság? Keretezd be! 4. Vajon mit jelent a farsang farka kifejezés? 10

11 Verses farsangolók Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Maskarások, bolondok, Járjátok a bolondját: Rázzátok a kolompot: Dínomdánom, vigalom Takarodjon el a tél Nincs a táncra tilalom! Örvendezzen aki él. Szól a zene, megy a tánc, a nóta, perdül-fordul Anikó, Zsuzsóka. Kecskedudán fújom én a nótát, táncba viszem Anikót, Zsuzsókát. Sarkady Sándor Minek búsul a legény magába, még fészket rak a veréb hajába. Járd a táncot szaporán forogva, nem rak fészket a veréb hajadba. Fújják már a trombitát három hőscincérek; róka őrmester előtt hadserege lépked: kandúr karddal, béka bárddal, pipiske puskával, kakas kokárdával. Vasvári István Weöres Sándor 1. Te milyen jelmezbe öltöznél a farsangi jelmezbálon? Rajzold le a rajzfüzetedbe! 11

12 Hóvirág Hóvirágom, virágom, mi újság a világon? Véget ér a hosszú tél, simogat az enyhe szél, melegebben süt a nap, újra szalad a patak. Hallottam a cinegék kikeleti énekét, tavasz jár a határon. Ó, be szép ez, virágom. Donászy Magda 1. Írd le a vonalközbe, kik beszélgetnek a versben! 2. Olvassátok fel szerepek szerint a verset! 3. Húzd alá, milyen színeket használnál, ha lefestenéd az ébredő tavaszt! világoszöld, szürke, égszínkék, fekete, fehér, citromsárga, vörös, sötétbarna, sárgászöld 12

13 II. FEJEZET MESÉRŐL MESÉRE Ugye, te is nagyon szereted a meséket? Mondd el, melyik kedves mesealakot látod az alábbi rajzokon! Melyiküket szereted a legjobban? Mese, mese Mese, mese, mess kenyeret! Ha nincs késed, fogj egeret! Népköltés 13

14 Az alábbi képeken mesék főszereplőit láthatod. Írd be a képekhez a mesék címének számát! 1. Piroska és a farkas 3. A tücsök és a hangya 2. Az oroszlán és a kiskutya 4. A rút kiskacsa 5. A kiskakas gyémánt félkrajcárja 7. A kismalac és a farkasok 6. A kecskegidák meg a farkas 14 TUDOD-E? A világ legnagyobb meseírói közé tartozik Andersen (anderzen), a Grimm-testvérek, La Fontaine (la fonten) és Tolsztoj. A következő oldalakon érdekes meséket találhatsz tőlük és másoktól. Remélem, tetszeni fognak az új népmesék is!

15 A róka meg a rák Azt mondta a róka a ráknak: Hallod-e, rák, fussunk versenyt! Jól van róka, én nem bánom! Eliramodott 1 a róka, a rák meg utána: ollójával belecsimpaszkodott 2 a róka farkába. Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát. A rák akkorra már eleresztette, talpra állt, és így szólt: Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál? 1. eliramodott = nagyon gyorsan elfutott 2. belecsimpaszkodott = belekapaszkodott, belefogódzott 1. Húzd alá! Kik a verseny résztvevői? 2. Keresd ki a meséből azokat a mondatokat, amelyek a képekhez tartoznak! 3. Ki lett az igazi győztes? Vitassátok meg! 15

16 16 A mókus és a farkas A mókus leugrott a fáról, s egyenesen egy alvó farkasra esett. Felugrott a farkas és fel akarta falni. A mókus kérlelte: Engedj el, te farkas! A farkas így felelt: Jól van, elengedlek, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti mókusok, olyan vidám teremtések! Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy ott fenn mindig ugráltok és játszadoztok. Azt felelte a mókus: Előbb engedj fel a fára, onnan majd megmondom neked, mert idelenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, s onnan válaszolt: Azért van rossz kedved, mert gonosz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szívedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit. Népmese 1. Beszéljétek meg, hogyan menekült meg a mókus a farkastól! 2. Kösd össze a mese szereplőit a tulajdonságaikkal! MÓKUS FARKAS jó, ügyes, eszes, ostoba, vidám, kedvetlen, gonosz, fürge, mogorva 3. Olvassátok el szerepek szerint a mesét!

17 Az egerek meg a macska Gyűlést tartottak az egerek. A legöregebb egér így szólt: Legnagyobb ellenségünk a macska. Olyan nesztelenül jár, hogy nem vesszük észre. Jó volna, ha csengőt akasztanánk a nyakába! Meghallanánk, ha közeledik, és idejében elbújnánk. Úgy van! Helyes! kiáltozták az egerek. Ki fogja a csengőt a macska nyakába akasztani? kérdezték. Erre a feladatra senki sem vállalkozott az egerek közül. Népmese 1. Miért akartak az egerek csengőt akasztani a macska nyakába? 2. Miért nem lehetett megvalósítani a tervüket? 3. Melyik igaz? a) Az egerek sajttal kínálták a cicát. b) Az egerek elkergették a macskát. c) Csengőt akartak akasztani a macska nyakába. 4. Milyen új címet adhatnál a mesének? 17

18 18 A három kiscica Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, megláttak egy egeret. Uccu neki! utánafutottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák hopplá! utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki. A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát. Uccu neki! utánafutottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák hopplá! utána. A béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica. A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát. Uccu neki! utánaugrottak. A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak és olyanok lettek, mint voltak: egy fekete, egy szürke és egy fehér kiscica. Szutyejev 1. Húzd alá! Milyenek a kiscicák a mese elején és a végén? 2. Olvassátok fel az aláhúzott mondatokat! 3. Keretezd be az Uccu neki! biztatást! Hányszor fordul elő a mesében? 4. Hány kalandjuk volt a cicáknak? 5. Hány cica szerepel a mesében? Tudod-e? A három az egyik leggyakoribb meseszám.

19 Az oroszlán és az egér Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Felserkent 1 és megragadta 2. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el. Így könyörgött neki: Ha te eleresztesz, jót cselekszem veled. Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten. Hogyan is cselekedhetne vele jót egy egér, s elengedte. Nemsokára vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott, elrágta a kötelet, és így szólt: Emlékszel? Kinevettél, nem hitted, hogy jót is tudok cselekedni veled. De most már láthatod: tehet jót egy kisegér is. Lev Tolsztoj 1. felserkent = felébredt 2. megragadta = hirtelen, erősen megfogta 1. Rendezd az alábbi mondatokat olyan sorrendbe, hogy megfeleljen a mese eseményleírásának! Egyszer vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér végigfutott az alvó oroszlánon. Az egér megígérte az oroszlánnak, hogy jót tesz vele, ha nem bántja. A kisegér az oroszlán ordítására odafutott és elrágta a kötelet. 2. Húzd alá az alábbi tulajdonságok közül azokat, amelyek a mesében megismert kisegérre igazak! ijedős, dicsekvő, segítőkész, nagyotmondó, szavahihető, büszke 3. Rajzold le ide, hogyan ragadta meg az oroszlán a kisegeret! 19

20 20 A teve és az egérke Egy teve mendegélt az úton. A kötőféket maga után húzta a földön. Elkapta egy egérke, és úgy tett, mintha ő vezetné a tevét. Egyre mondogatta: Milyen erős vagyok! Egy tevét vezetek! Közben egy nagy folyóhoz értek. No, vezess tovább! mondta a teve. Mély a víz! Engedj felülni a hátadra! Vigyél át a vízen! kérte az egérke. Ha megígéred, hogy szerény leszel ezután! Az egérke megígérte. A teve átvitte a vízen. Egyetértésben baktattak 1 tovább ezután. Indiai népmese 1. baktattak = lassan, nehézkesen mentek tovább 1. Húzd alá! Hogyan dicsekedett az egérke először? Mire kérte az egérke a folyónál a tevét? Mit ígértetett meg az egérrel a teve? 2. Olvassátok el a mesét szerepek szerint! 3. Rajzold le a mese befejezését a rajzfüzetedbe! 4. Milyen új címet adhatnál a mesének?

21 A telhetetlen kutya Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kutya. Egy napon szerencsével járt, mert szép darab húst lopott a hentestől. Az erdő felé vette útját, hogy ott zsákmányát nyugodtan elkölthesse. A patakhoz érve meglátta a vízben saját képmását, de persze nem tudta, hogy az az ő tükörképe. Egy kutyát látott, nagy szelet hússal a szájában, s amint próbált balra kerülni, a másik kutya is balra lépett. Ha meg jobbra indult, az a másik is jobbra oldalazott. Úgy látszik, nem akar kitérni előlem gondolta. Talán el kellene venni tőle a zsákmányát, és már két darab hús lehetne az enyém! jutott eszébe. Ezzel belegázolt a patakba, és harcba szállt az idegen kutyával. Hanem ahogy a vizet izgalmában felkavarta, eltűnt a tükörkép is. S mire újra megjelent, már nem tartott húst a szájában. Ekkor vette észre a kutya, hogy a küzdelem hevében kiejtette a húst a szájából. Ráadásul a patak ezen a helyen örvénylő 1, zavaros is volt, elnyelte a húst már régen. A pórul járt kutya sokáig keresgélt még, de hiába. El akarta venni a másét, s így éhen maradt. La Fontaine nyomán örvény = a víz gyors körben forgó mozgása 1. Húzd alá! Hogyan szerzett eleséget a kutya? Miért ment az erdő felé? Mit látott a patak vízében? Milyen gondolata támadt? Mit tett célja eléréséért? Mi történt a küzdelemben? 2. Keretezd be, melyik tulajdonságai miatt veszítette el a kutya a szép nagy darab húst! mohó, ügyes, buta, irigy, falánk, kapzsi, telhetetlen 21

22 A kecskegidák meg a farkas (részlet) Volt egyszer egy kecske. Házikót csinált magának az erdő szélén, s ott nevelgette gyermekeit. Mindennap elment a kecske az erdőre eledelért. Valahányszor elment, gyermekeinek megparancsolta, hogy az ajtót zárják be jó erősen, s ki ne nyissák senkinek. Ha visszatért az erdőről, megkopogtatta szarvával az ajtót, s ezt énekelte: Gidácskáim, kiskecskéim! Nyissátok ki, csemetéim, anyácskátok érkezett meg, édes tejet hozott nektek. A gidák meghallották anyjuk szavát, s kinyitották az ajtót. A kecske megetette őket, s újra kiment az erdőre. A gidák jó erősen bezárkóztak, s úgy várták vissza anyjukat. 22

23 Egyszer megleste a kecskét a farkas. Mihelyt a kecske kiment az erdőre, odasompolygott a kunyhóhoz. Durva hangon üvölteni kezdte: Kiskecskéim, gyermekeim! Nyissátok ki, kedveseim, anyácskátok érkezett meg, édes tejet hozott nektek. De a gidák így feleltek: Halljuk, halljuk, de ez nem az anyánk hangja! A mi anyánknak finom a hangja, ha énekel. Nem nyitották ki a farkasnak az ajtót. Egy darabig még várt a farkas. Még egyszer bekopogtatott, s aztán elment. Hazajött a kecske és kopogtatott: Gidácskáim, kiskecskéim! Nyissátok ki, csemetéim, anyácskátok érkezett meg, édes tejet hozott nektek. A gidák persze rögtön beengedték az anyjukat. Elmesélték neki, hogy mi történt. A kecskemama nagyon megdicsérte kisgidáit, mert jól vigyáztak magukra. Népmese 1. Kik a mese szereplői? 2. Húzd alá! Mit parancsolt meg gyermekeinek kecskemama? Mit feleltek a gidák a farkasnak? Miért dicsérte meg kecskemama a kisgidákat? 3. Mondd el a mesét a képek alapján! 4. Ki tudná részekre bontani a mesét? Milyen címeket adnál az egyes részeknek? 5. Játsszátok el szerepek szerint! 23

24 Iciri-piciri Ajaj, hol volt, hol nem... Volt egyszer egy iciri piciri házacska; ott lakott egy iciri piciri kis macska. Volt annak két iciri piciri kis ökre, rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. Hová lett az iciri piciri barmocska? Bejárja az iciri piciri kis erdőt, s nem leli az iciri piciri tekergőt. Bejárja az iciri piciri kaszálót, s nem látja az iciri piciri kószálót. 24

25 Rátalál egy iciri piciri kis tökre, bánatában iciri picirit meglökte. Felfordult az iciri piciri tököcske, benne a két iciri piciri ökröcske. Megörült két iciri piciri ökrének: vége van az iciri piciri mesének! Móricz Zsigmond 1. Kik a mese szereplői? Keretezd be ceruzával! 2. Hol kereste a kis macska a két kis ökröcskét? Húzd alá! 3. Miért Iciri-piciri a mese címe? Mondd el! 4. Játsszátok el a mesét szerepek szerint! 25

26 A török és a tehenek Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Én vagyok a Mehemed! Mi vagyunk a tehenek! Csudálkozik Mehemed: ilyenek a tehenek? Számlálgatja Mehemed, hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed háromféle tehenet. Fehéret, feketét, tarkát, meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek. Móricz Zsigmond 1. Hol játszódhat a verses mese? Írd a vonalra! 2. Kik beszélgetnek a verses mesében? Húzd alá! 3. Játsszátok el ti is! 26

27 Csodakutya Ha hiszitek, ha nem is, volt egy kutyám nekem is, piros volt az orra, lapulevél 1 nagy füle lelógott a porba. Csoda egy kutya volt: holdsugáron lovagolt, s csillagfejű csikókat terelt 2 udvaromba. Csodálkoztok? Elhiszem. Nem láthatta senki sem. Fénykép sincsen róla. Én is csak egyszer láttam, úgy álmodtam róla. Csoóri Sándor 1. lapulevél = gyomnövény, nagy, szív alakú levele van 2. terel = állatokat hajt lassan 1. Készíts rajzot a versben szereplő csodakutyáról! 2. Keretezd be azt a versszakot, amiből megtudjuk, mire volt képes ez az álomkutya! 3. Tanuld meg a verset! Az álom sem valóság, olyan, mint a mese. Csak ritkán szokott beteljesedni. El tudnád-e mesélni egy érdekes álmodat? 27

28 Bodri meg a szamár A szamár megirigyelte Bodri jó dolgát. Te mindennek a javát kapod, nekem meg csak a kóró és a tüske jut. Miért szeret téged úgy a gazdasszony? kérdezte. Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni felelte Bodri. No, ez nem lesz nehéz! gondolta a szamár. Besomfordált 1 a konyhába. Billegette a farkát, két lábra állt. A gazdasszony megijedt. Kikergette a konyhából. Szegény szamár máig is töri a fejét, hogy miért nem kapott dicséretet. Népmese 1. besomfordált = sompolygott, lassan, lopakodva ment be 1. Húzd alá a képekhez tartozó mondatokat a szövegből! 2. Számozd meg a képeket a történet sorrendje szerint! 28

29 Ki az okosabb? Két kiskecske összetalálkozott a patak keskeny hídján. Ketten nem fértek el egymás mellett. Visszafordulni egyik sem akart. Vadul veszekedni kezdtek. Én léptem előbb a hídra! szólt a fekete. Igen ám, de öregebb vagyok, mint te, úgy illik, hogy te fordulj vissza szólt a fehér. Verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd nagyon, mindketten belepottyantak a vízbe. Népmese 1. Húzd alá! Hol találkozott a két kiskecske? Mit csináltak a hídon? Mi történt velük? 2. Számozd meg a képeket a történet sorrendje szerint! 3. Meséld el úgy, mintha te lettél volna az egyik kiskecske, és nem estetek bele a vízbe! 4. Mit jelent? Okos enged, szamár szenved. 29

30 A lusta fiú és a cseresznye Egyszer egy ember és a fia elindultak a vásárba, hogy eladják a szamarukat. Nagy meleg volt, a gyermek elfáradt. Ahogy mentek, megpillantottak a földön egy krajcárt 1. Azt mondja az apa: Fiam, ehol van 2 egy krajcár, vedd fel! A fiú lusta volt, nem hajolt le érte a melegben. Az édesapja felvette a krajcárt. Szembejött egy asszony a kosár cseresznyével. Kérdi tőle az apa: Hogy adja a cseresznyét? Egy kiló egy krajcár. Az ember vett egy kiló cseresznyét, és mentek tovább. A gyermek szeretett volna a cseresznyéből enni, de az apa nem adott neki. Közben ledobott a földre egy szem cseresznyét. Hát látja ám, hogy a fiú felvette és befalta. Megint ledobott egy szem cseresznyét, a fia azt is fölvette. Úgyhogy a kiló cseresznyét szemenként a földre ejtette, és a fiú mindannyiszor lehajolt, és felvette. Akkor azt mondja neki az apja: Látod, fiam, az egy krajcárért lusta voltál lehajolni, de százszor is lehajoltál egy szem cseresznyéért. Magyar népmese 1. krajcár = kis értékű rézpénz a régi időkben 2. ehol van = itt van 1. Húzd alá! Mi volt a porban? Felvette-e a fiú a krajcárt? Mit vettek a pénzen? Mit csinált a fiú a cseresznyeszemekkel? 2. Keresd ki a képhez tartozó mondatokat! Húzd alá pirossal! 3. Meséld el úgy a történetet, mintha veled esett volna meg! 4. Te mit tettél volna a fiú helyében? Miért? 5. Tudod-e mit jelent? A rest kétszer fárad. Hányszor fáradt a mesebeli fiú, amikor a cseresznyét felvette? 30

31 A kertész és a fiai Egy kertész meg akarta tanítani fiait a kertészkedésre. Mikor érezte, hogy nemsokára meghal, odahívta fiait, és így szólt: Gyermekeim, ha meghalok, keressétek meg a szőlőskertben, amit elrejtettem! Gyermekei azt gondolták, hogy ott kincs van, és amikor az apjuk meghalt, túrni kezdték a földet, és felásták az egész kertet. Kincset nem találtak, de a szőlőskertet olyan alaposan felásták, hogy sokkal több szőlő termett ezután benne. S így meggazdagodtak. Lev Tolsztoj Az almafák Almafákat ültetett egy öregember. Azt kérdezték tőle: Mit érnek már neked ezek az almafák? Sok idő eltelik, míg almát teremnek. Nem eszel te abból. Azt felelte az öreg: Ha én nem eszem, mások esznek, s hálával gondolnak rám. Lev Tolsztoj 1. Igaz (I) Nem igaz (N) Egy kertész kincset rejtett el a szőlőskertben. A fiai gondos munkából meggazdagodtak. Egy öregember diófákat ültetett. Az utódai hálával gondolnak rá, amikor eszik a fáról az almát. 2. Melyik szó, melyik meséből való? A KERTÉSZ ÉS FIAI = K AZ ALMAFÁK = A gyermekeim kincset almafák szőlő sok idő hálával felásták az öreg 31

32 32 Légy jó! Messze, az Óperenciás-tengeren is túl, született egy kis hercegnő 1. Tündérek gyűltek bölcsője fölé. Megcsodálták, majd mindegyik meg akarta ajándékozni valami értékes dologgal. Az első tündér így szólt: Én a szépségemet adom neki. Aki ránéz, úgy véli majd, hogy tavaszi virágot lát. Én sudár 2 termettel ajándékozom meg szólt a második. Tőlem földbe rejtett aranykincset kap mondta a harmadik. A legidősebb tündér így gondolkodott: A szépség elhervad. A sudár alak elváltozik. A kincs elfogy. Én örökös ajándékot 3 akarok neki adni. A jósággal ajándékozom meg. A szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad... Csak a jóság, a szeretet maradandó. Olyan, akár a forrás. Minél többet merítesz belőle, annál jobban buzog 4. Ekkor lehajolt az alvó gyermekre. Megsimogatta és ezt suttogta: Légy jó! Henryk Sienkiewicz nyomán 1. hercegnő = magas rangú, gazdag lány 2. sudár = karcsú, magas, egyenes termet 3. örökös ajándék = egész életére szóló, soha el nem múló 4. buzog = élénken, bőséggel folyik 1. Válaszd ki az alábbi tulajdonságok közül a számodra legértékesebbet! szép, gazdag, büszke, irigy, szerető szívű, jóságos, karcsú, bátor, szófogadó, okos, segítőkész, szerény, csendes 2. Mi a legszebb emberi tulajdonság? Miért?

33 1. Nézd meg figyelmesen a képsort! 2. Kik a főszereplői ennek a képes mesének? 3. Meséld el a történetet! Így kezdődik: Volt egyszer egy kiskacsa és egy kiscsibe. Jó barátok voltak. Egyszer csak elunták a játékot a réten. Elhatározták, hogy... (Folytasd tovább a mesét!) 33

34 III. FEJEZET VÍG TAVASZ, VIRÁGHINTŐ Ifjú lánya a vén télnek, kedves kikelet. Hol maradsz? Mért nem jelensz meg a világ felett? Petőfi Sándor 34

35 Naphívogató Süss föl, nap, fényes nap, kis kakas, kukorékol, megvirrad megvirrad = napkelte előtt világosodni kezd 2. kósza = kóborló, bolyongó Csillagok kialusznak, kósza 2 ködök szakadoznak, aranyajtók hasadoznak, süss föl, nap! Csanádi Imre 1. Húzd alá azokat a sorokat a versben, amelyekből megtudod, hogy hajnalodik! 2. Rajzold le, melyik állat köszönti a hajnalt! 35

36 Tavaszi dal Egy, kettő, három, négy, kis őzike, hová mégy? Elég hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy, kettő, három, négy, te kis nyuszi, hová mégy? Se erdőbe, se rétre: a szép tavasz elébe. Egy, kettő, három, négy, te kis madár, vígan légy: olyan szép dalt daloljál, szebb legyen a tavasznál! Zelk Zoltán 1. Keretezd be az ismétlődő sorokat! 2. Húzd alá a megszólított állatok nevét! 3. Olvassátok fel az állatok feleletét! 4. Miért várja az őzike, a nyuszi és a kismadár a tavaszt? Beszéljétek meg! 36

37 Tavasz Mi az? kérdezte Vén Rigó. Tavasz! felelt a Nap. Megjött? kérdezte Vén Rigó. Meg ám! felelt a Nap. Szeretsz? kérdezte Vén Rigó. Szeretlek! szólt a Nap. Akkor hát szép lesz a világ? Még szebb és boldogabb! Szabó Lőrinc 1. Kik beszélgetnek a versben? Húzd alá! 2. Olvassátok el a verset szerepek szerint! 3. Meg is tanulhatod! 37

38 Március Köszöntelek, kedves, szép március! Langyos leheletedet érzem már a levegőben. Lábad nyomán kizöldül a fű. Előfehérlik a hóvirág, előkéklik az ibolya. Felőled álmodoztam télen a kályha mellett. El-eltűnődtem: hol vannak a virágaid? Hol vannak a madaraid? Mit csinál most a fecskénk? Mit csinál most a gólyánk? Már úton vannak. Valahol a tenger felett száll felénk egy nagy fehér felhő. Azok a gólyáink. És száll egy nagy fekete felhő. Azok a fecskéink. 1. Kihez beszél az író? Írd ide! Gárdonyi Géza 2. Mit vár ettől a tavaszi hónaptól? Rajzold le a rajzfüzetbe! 3. Húzd alá azokat a mondatokat, amelyeknek a végén kérdőjel (?) van! 4. Készülj fel a teljes szöveg felolvasására! 1. közhírré szétdoboltatik: mindenkinek tudomására hozzák 38 Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik 1 : minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. 1. Húzd alá! Kik hozzák a meleget? 2. Tanuld meg a verset! Ha tudod, el is énekelheted. Weöres Sándor

39 Szólások a tavaszról Gyere tavasz, várva várlak, Hozz zöld ruhát fűnek, fának. Azt mondják a cinegék, Itt a tavasz, nyitni kék! Kék ibolya, hóvirág, Csupa öröm a világ. Találós kérdések Tavasszal tér vissza, ereszünk lakója, fészkét igazítja. Tó vízében lépeget, békák veszedelme, békát fog és messze néz fél lábon merengve. A hóvirág után nyílok, kék, lila, illatos vagyok. Vigyázz rá, mert nagyon ravasz, s hamar becsap ő a... (Tavasz) (Ibolya) (Gólya) (Fecske) 39

40 Nemzeti dal (részlet) Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Petőfi Sándor 40

41 Torma János: Március 15. Nemzeti ünnepünk: március 15. Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját ünnepeljük. Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dal című költeményét. Megkezdődött a harc a magyar nép szabadságáért. Nemzeti ünnepünkön piros-fehér-zöld zászlókat lenget a tavaszi szél. Szívünk fölé nemzeti színű kokárdát tűzünk. Than Mór: A tápióbicskei csata 41

42 Mi kék az ég! (részlet) Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld föld felett, kék ég alatt a Hangos pacsirta fütyörész: Dalával a napot kicsalta, A nap rá gyönyörködve néz. Petőfi Sándor Kertész leszek (részlet) Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek. József Attila 42

43 Április Április, április megtréfált az április. Eső esik, süt a nap, ázom-fázom, meleg van. Április, április, tréfás, április, tréfás, mókás és hamis, cserepet ver, kertet seper, az április nagy gazember. Gazdag Erzsi 43

44 Fecskehívogató Villás farkú fecskemadár, jaj, de régen várunk! Kis ibolya, szép hóvirág, kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva, zöngve szállnak. Cifra lepkék, kék legyecskék ide-oda járnak. Rózsa, rózsa, piros rózsa, nyitogatja kelyhét; itt a tavasz, lessük, várjuk a csicsergő fecskét. Móra Ferenc 1. Mondd el a képek sorrendjében, miről szól a vers! 2. Karikázd be azonos színnel a verssorok végen összecsengő rímeket! 3. A képek segítségével könynyen megtanulhatod a verset. 4. Érdeklődj! Ki volt Móra Ferenc? 44

45 A fecskék Megjöttek a fecskéink! Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz szögletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket sárból. Ahogy a sarat hordták, rakták, simították, gömbölyítették, minden mozdulatuknál mondtak valamit: Vakolat van-e még? Van elég! Fuss szalmáért, picike! Hozom én ízibe! Hocc ide! Cvikk, cvikk, cvikk! Mi tetszik? Jó ebéd tetszenék! Mi legyen az ebéd? Bogaracska, legyecske. Kisfecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere! Azzal, huss, ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak. Csak a szájukat kellett tátogatni: szinte magától hullott bele a sok bogár. El is pusztították őket egy hét alatt. Még az utcánk tájékáról is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet tudtak tartani a mi kisfecskéink. Móra Ferenc 1. Húzd alá! Mik jöttek meg? Miből építették fészküket? Hova mentek legyet fogni? 2. Miért hasznos a fecske? 3. Mit jelenthet? Egy fecske nem csinál nyarat. 45

46 A gólya (részlet) Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója. Tán ezért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem: Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem. Petőfi Sándor 1. Miért szereti a költő a gólyát? 2. Tudod-e, milyen madarak térnek vissza tavasszal hazánkba? Madárfiókák Egy fészekben öt fióka Összebújnak édesen. Messze, messze szól a nóta: Mindjárt, mindjárt érkezem! Anyanóta, be szép nóta, Szebb ennél már nem lehet. Örvendez az öt fióka: Jer, jer! ez a felelet. 1. Hány fióka van a fészekben? 2. Mivel eteti őket az anyamadár? 3. Hogyan fogadják az ebédet? Jön már, jön már az anyóka, Bogár, hernyó van elég. Csicsereg az öt fióka: Ó de pompás egy ebéd. Benedek Elek 46