Egy előre, két kettőre

Átírás

1 Baka Judit Egy előre, két kettőre Magyar népi játékok 2. rész Erdélyi Tankönyvtanács, 2010

2 Válogatás a szerző Ki játszik ilyent? című könyvéből (folytatás előző számunkból) A szerző engedélyével Szerkesztette: Székely Győző Előző számunk tartalma: Régi játékok Csigolyázás Hogyan adom a kanalat? Hoppon maradt vőlegény Csendesen vagy csattanósan? Posztójáték Ki a tettes? Páros vagy páratlan? Nyolcas ugróiskola Hatos ugróiskola Kilences ugróiskola Ugróiskola csiga alakban Ugrabugra a mennyországba Gumis ugróiskola Bújj át a gumin! Labdaiskola Ugróköteles iskola Kisiskola Nagyiskola Szabadtéri játékok mondókákkal A gólya és a békák Hosszúlábú gólya bácsi Óvakodj a gólyától! Krokodil és majmok Farkasverem Egérfogás Erre kakas, erre tyúk Kakaskergető Ne maradj a tanyádon, kisegér! Csuporkázás El ne ess, egeres! Sánta róka Verebes Csőszjáték Szaladj a labda elől! Mérges pulyka Künn a bárány, benn a farkas Pillangólabda Álomszuszék medve Csengőkereső Egy előre, két kettőre Mókusok, ki a házból! Nyuszi, nyuszi, ki az ólból! Brekeke, brekeke Tűzoltás Tüzet viszek A macska és az egerek Róka-bóka Számunk tartalma Szabadtéri játékok párbeszéddel A farkas és a bárányok / 3 Hol van az én helyem? / 3 A kotló és a héja / 3 Hogy a kakas? / 4 Szitakereső / 4 Kelj fel, Jancsi! / 5 Madarász / 5 Gyertek haza, libuskáim! / 6 Az ülü és a kotló / 6 Libásdi / 7 Kati néni (Pista bácsi) utazik / 7 Hídépítés / 8

3 3. SZABADTÉRI JÁTÉKOK PÁRBESZÉDDEL A farkas és a bárányok A farkast kiolvasóval választjuk ki, aki az udvar egyik felében áll. Tőle méterre legelnek a bárányok, akik másodperc után a farkassal szembefordulnak. A farkas kérdi: Féltek e a farkastól? Ha azt a feleletet kapja, hogy igen, akkor a válasz: Jó, akkor megyek én. És elindul a bárányok felé, azok szétszaladnak. A farkasnak meg kell fognia egy bárányt, akivel helyet cserél. A megfogott bárány lesz az új farkas. Ha a bárányok nemmel válaszolnak, akkor a farkas ezt kiáltja: Jó, akkor gyertek ti! Most a bárányok szaladnak a farkas felé. A feladat ugyanaz, a farkasnak meg kell fognia egy bárányt. Megjegyzés. A farkasnak adott válaszokat legelés közben beszélik meg a bárányok. Hol van az én helyem? A földre eggyel kevesebb kört rajzolunk, mint a játékosok száma. Mindegyik körbe beáll egy egy gyermek, egy kimarad a körön kívül, aki kérdi: Hol van az én helyem? Erre a többiek válaszolnak: Itt is, ott is, amott is. Válaszadás közben elhagyják a kört, és egy másikba ugranak be. A kérdező is elfoglal egy kört. A hely nélkül maradt játékos lesz az új kérdező. A kotló és a héja A játékosok oszlopban állnak, egymás derekát fogják. A legelöl álló gyermek a kotló, a többi a csirke. A héja két három lépésnyire áll a kotlóval szemben. A játék a kotló és a csirkék párbeszédével kezdődik. Mit akarsz, héja? Kutat ások. Minek a kút, héja? Víznek. Minek a víz, héja? Ebédnek. Mit főzöl, héja? Csirkét. A magadét, héja? 3

4 A tiedet. Nem adom. Ha nem adod, elkapom! Anyja vagyok, nem hagyom, hess, hess, hess! A héja igyekszik elkapni a leghátul álló csirkét, a kotló kitárt karokkal próbálja a fogást meggátolni. A csirkék egymás derekát szorosan fogva mozognak jobbrabalra. Ha a héjának adott időn belül (például tízesével százig számolva) nem sikerül megfogni a csirkét, új héját választunk. Ha a kergetés sikerrel jár, szerepcsere következik. Hogy a kakas? A gyermekek párosával koncentrikus körben állnak. Egy gyermek pár nélkül marad, ő a vevő. A külső kör tagjai az eladók, a belsőé pedig a baromfiak. A vevő körbejár, majd az egyik árus mellett megáll, és párbeszédet folytat vele. Hogy a kakas? Adja alább! Három garas. Nem adom, inkább körbeszaladom. Hát a tyúk? Az is úgy. Azzal a vevő és az eladó elkezdenek futni a körön kívül, ellentétes irányba. Előzetes megegyezés szerint, egyszer, kétszer vagy háromszor szaladják körbe a játékosokat. Aki hamarabb ér az üresen maradt helyre, az áll be baromfinak, a háta mögött álló eladó lesz. Szitakereső A tanulók oszlopban állnak egymás mögött. A szitakereső a sorral szemben állva folytat párbeszédet a gyermekekkel. A szitakereső kezdi: Hol volt édesanyátok? Tündérvásárban. Mit hozott? Aranyszemű szitát. Hol van a szita? Hátul, a szegen. 4

5 A párbeszéd végén az oszlop elején álló gyermek a sor végére fut, a szitakereső üldözi. Ha sikerül megfognia, ő lesz az új szitakötő, ha nem, a régi szitakötő a helyén marad. Két háromszori ismétlés után le kell váltani a szitakötőt. Kelj fel, Jancsi! A játéktérre meghúzzuk az induló és az érkezővonalat. A köztük levő távolság méter legyen. A játékosok vonalban állnak az indulóvonal mögött, a játékvezető a másik vonal mögött, a pajtásoknak háttal áll. Ő kezdi a játékot, mondja: Kelj fel, Jancsi! Hány órára? Öt bolhaugrásra. A vezető bármilyen számot mondhat a tízes számkörből, majd megnevezi a mozdulatformát is, és ugyancsak háttal állva annyit számol hangosan, ahány mozdulatot kért. A számolás befejeztével hirtelen hátrafordul, és akit még mozogni lát, azt visszaküldi a kiindulási pontra. Amíg a vezető háttal áll, addig a játékosok annyi és olyan mozdulattal haladnak előre, amennyit és amilyent a vezető megjelölt. A játékosok feladata előre haladni. Aki a leghamarabb megérinti a vezető vállát, az lesz az új kiáltó. Madarász méter távolságra egymástól párhuzamosokat húzunk. Mindkét vonal mögött madártanya található. A madarak nevet választanak maguknak. (Például: gólya, fecske, veréb stb.) A játék kezdetén a madarak mind egyetlen tanyán vannak. A rajtvonal előtt áll a madarász, tőle 1 2 méterre van a vevő. A kettejük közötti párbeszédet a vevő kezdi: Van e eladó madarad? Van. Van e marabud? Nincs. (A felelet a választott madárnevektől függ.) Hát pintyed van e? Van. Hogy adod? Öt lejért (dollárért, forintért, euróért). 5

6 A vevő annyiszor csap a madarász tenyerébe, ahány lejt kért. Az utolsó tenyércsapáskor a megvett madár átszalad a másik tanyára. A vevő igyekszik megfogni. Ha ez sikerül, a madár átmegy a másik tanyára. Ha nem, a vevőből új névvel madár lesz, és új madarászt kell választani. A játék akkor ér véget, amikor minden madár átkerült a szemben levő tanyára. Gyertek haza, libuskáim! Kijelölünk egy gazdasszonyt és két farkast, a többiek a libák. A játéktérre vonalat húzunk, e mögött vannak a libák, ettől kb. 10 méterre, egymástól négy öt lépésnyi távolságra állnak lesben a farkasok. Tőlük újabb 10 méterre áll a gazdasszony, aki még a játék elején megbeszéli a libákkal, hogy mi lesz a hívó szó valamilyen ételféle: húsleves, túrós csusza, puliszka stb. (Ezt a farkasoknak nem szabad hallaniuk.) Jelre a gazdasszony és a farkasok elfoglalják a helyüket: a gazdasszony szemben áll a libákkal, a farkasok háttal állnak. A gazdasszony kezdi hazacsalogatni a libákat: Gyertek haza, libuskáim! Mit csinál? Nem megyünk. Mosdik. Miért? Miben mosdik? Félünk. Arany medencében. Mitől? Miben törülközik? Farkastól. Kiscica farkába'. Hol a farkas? Gyertek haza töltött káposztára! Bokorban. A gazdasszony felsorol néhány ételt, a libák mindaddig nem megyünkkel felelnek, míg a gazdasszony ki nem mondja a megbeszélt szót (ételféleséget). Akkor a libák futni kezdenek a gazdasszony felé, ügyelve arra, hogy a farkasok nehogy megfogják. Mindenik farkas megfog maga helyett egy libát, akik a következő játékban farkasok lesznek. Az a játékos, aki legelőször ér a gazdasszonyhoz, a következő menetben ennek a szerepét veszi át. Az új játék kezdetekor a gazdasszony új hívószót beszél meg a libákkal. Az ülü és a kotló Az egyik gyermek az ülü, egy másik a kotló, a többiek a csirkék. Az ülü guggol, vele szemben áll a kotló, mögötte állnak a csirkék, akik egymás derekát fogják. Az ülü és a kotló párbeszéde: 6

7 Mit csinálsz, ülü? Murkot (répát) ások. Mivel főzöd meg? Csirkelábbal. A csirkék rendre felemelik jobb lábukat, és kérdik: Ezzel? Az utolsó csirke kérdésére az ülü felel: Azzal, azzal. És arra törekszik, hogy a leghátul álló csirkét megfogja. A kotló kiterjesztett szárnyakkal (kitárt kézzel) jobbrabalra kanyarodva igyekszik megakadályozni az ülüt. Ha az ülü megfogta a csirkét, az kiáll, és a játék más szereplőkkel újrakezdődik. Libásdi A játék elején kijelöljük a gazdát és a rókát. A többiek a libák. A játéktér egyik felén libák úszkálnak a tóban, tőlük 10 méterre áll a róka, újabb 10 méterre pedig a gazda. A gazda kezdi a párbeszédet: Libuskáim, gyertek haza! Jaj, elkap a róka koma! Hol van az a róka koma? Kertek alatt, nézz csak oda! Libuskáim, siessetek, gyorsan, gyorsan haza gyertek! Ekkor a libák repülést utánozva, gágogva a gazdához futnak. Akit a róka elfogott, oldalt áll, belőle is róka (fogó) lesz. Így a játék folyamán a rókák száma nő, a libáké csökken. A két utolsónak maradt játékosból lesz a következő menetben a róka, illetve a gazda. Kati néni (Pista bácsi) utazik A tanulók vonalban sorakoznak. A választott mozdonyvezető megszólít egy gyermeket (ha fiú a megszólított, akkor Pista bácsiként, ha pedig leány, akkor Kati néniként). Hova utazik, Pista bácsi? Brassóba. Szálljon be! 7

8 Akkor a kérdezett megfogja a mozdonyvezető derekát, megállnak egy másik gyermek előtt. A párbeszéd mindig ugyanaz, kivéve a városok megnevezését. A vonat kanyarogva megy a székek és gyermekek között. A játék addig tart, míg minden gyermek fel nem ült a vonatra. Akkor egyszerre kiáltják: Megérkeztünk! Hídépítés A játékosok kézen fogva sort alakítanak. Az első és az utolsó gyermek beszélget: Itthon vagy e, hidas mester? Itthon vagyok, épp most jöttem. Átengedsz e a hídadon? Nem engedlek, mert leszakad. Ha leszakad, fölaggatom. Mivel tudnád fölaggatni? Gyöngyharmattal, gyöngygyűrűvel. A párbeszéd végén elindul az első, és átvezeti a sort a két utolsó gyermek kaput tartott keze alatt. Az utolsó előtti gyermek nem fordul ki, hanem keresztbe tett karral, a többieknek háttal áll. A sor most a következő játékosok kapuja alatt vonul át, és újból egy tanuló háttal fog állni. A hídalakítás így folytatódik. Amikor az utolsó gyermek is kifordult, a vezető megrántja a hidat. Ahol a híd elszakadt, onnan mindkét játékos kiáll. A játék addig folytatódik, míg csak a hidas mester és a kérdező marad a játékban. 8