E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 14-i ülésére

Átírás

1 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) Szám: 02/297-4/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 14-i ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési koncepciója Előadó: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Az előterjesztés készítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztést készítette: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Iroda Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens Főépítészeti, Területfejlesztési Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Ratkovszky Judit, pályázati referens Önkormányzati Iroda Dr. Molnár Gyöngyi Az előterjesztést megtárgyalták: Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bizottságai

2 Tisztelt Közgyűlés! A évi XLIX. törvény módosította az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. -át, mely alapján az önkormányzat következő évi költségvetési koncepcióját az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatóval egyidejűleg a közgyűlésnek október 31-ig kell benyújtani. A jogszabály felülírta a koncepció készítésre vonatkozó április 30-i határidőt, mely következtében indokolt felülvizsgálni a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott következő évi költségvetési koncepcióról szóló 22/2013. (IV.25.) MÖK határozatát a T12415 számú, Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ismeretében. 1./ A évi költségvetés kiemelt céljai: Az Alaptörvénnyel és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló sarkalatos törvénnyel összhangban a költségvetési politikának kiemelt prioritása az államháztartási hiány és ezzel együtt a magas államadósság csökkentése. A Széll Kálmán Tervben rögzített költségvetési pálya, és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény adósságcsökkentésre vonatkozó előírásai értelmében évre vonatkozóan az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánycélja a GDP arányában 2,9%-ra módosításra kerül. Az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a hiány tartását biztosító garanciális elemként az Országvédelmi Alap előirányzata jelentős összeggel megképezésre kerül. A évi költségvetés-politika legfontosabb célja az új Népesedéspolitikai program végrehajtása, a családi adózás kiterjesztése, a foglakoztatás élénkítése, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása. 2./ Az önkormányzat feladatrendszerének áttekintése A helyi önkormányzatok 2014-ben hitelforrások nélkül mintegy 2355,8 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés 703,6 milliárd forintot biztosít, ami 109,4 %-kal magasabb a évi forrásnál. Az önkormányzatok finanszírozása évben az előző évtől bevezetett - megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodó - feladatalapú támogatási rendszerben történik. Az önkormányzatok által korábban ellátott feladatok egy része az államhoz (az EMMI és a KIM fejezetbe) került. Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak a évi költségvetésben tervezett nagyságrendjére a feladatátszervezés alapvető hatást gyakorol. A változásokkal párhuzamosan a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás is átalakult. A helyi önkormányzatok támogatásai fejezet finanszírozási struktúrája elszakad az eddig jellemzően normatív támogatási rendszertől, felépítésében az ágazati-szakmai törvények logikáját követi. A finanszírozási struktúra alapjaiban nem tér el a 2013-ban kialakított és alkalmazott feladatalapú forrásallokációtól. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az önkormányzatok átalakult 2

3 finanszírozási struktúrája is finomhangolásra, igazításra szorult, ennek érdekében már a év közben történtek intézkedések a IX. fejezet szerkezetátalakítási tartalékának felhasználásával. Ezen az önkormányzatok igényein és visszajelzésein alapuló strukturális kiegyenlítést szolgáló kiegészítő támogatások a évben beépülnek az alapfinanszírozásba. A feladatátrendeződést követő finomhangolás megjelenik mind a köznevelésben, mind a szociális, a kulturális és az igazgatási ágazat támogatásaiban is. A megyei önkormányzatokra vetítve a forrásszabályozás évben, a konszolidációval együtt megtörtént. Az akkor meghatározott finanszírozási keretek, valamint azok nagyságrendje változatlan formában szerepel a költségvetési törvényjavaslatban. 3./ A gazdasági környezet hatása a megyei önkormányzat évi költségvetési lehetőségeire A közti programozási periódusban a Partnerségi Megállapodás keretében részesül hazánk az EU Kohéziós Alapjából, a Strukturális Alapokból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásaiból. A források felhasználása új programok keretében történik, melyeknek szakmai tartalmát a felelős tárca, a központi koordinációért felelős szervezet (a Miniszterelnökség háttérintézménye) közreműködésével együttesen tervezi meg. A megvalósítás az Európai Bizottsággal való egyeztetést valamint, a keretszerződés aláírását követően indulhat el. Az Uniós Fejlesztés fejezetben a Partnerségi Megállapodáshoz kapcsolódó, közötti kohéziós politikai operatív programok új alcímként jelennek meg. Az alcím keretében felhasználható kiadások összege 47,6 Mrd Ft. Az új programok kiadási előirányzatának megtervezése a korábbi költségvetési periódus mintájára történt, főként technikai jellegű kiadások megtervezésével, tekintve, hogy az uniós szabályozási normák hiányában a kapcsolódó hazai jogszabályok megalkotása még nem történt meg. A megyék a közötti források területi koordinációjában meghatározó szerepet kapnak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, biztosítva az ágazati és a területi operatív programok megfelelő összhangját és egymástól való egyértelmű elhatárolását. A területfejlesztési programokban megyei szinten megfogalmazásra kerülő fejlesztési igények rendszerszerű és átlátható finanszírozhatóságának érdekében szükséges, hogy a megyei tervezés az ágazati szintű stratégiákkal és reformokkal összhangban az országos szinten kialakított programkeretbe illeszkedjen, úgy, hogy egységes formában, összehangoltan valósuljon meg, illeszkedve az unió kohéziós politikai rendszerébe. Ennek érdekében a megyei önkormányzatoknak és a megyei jogú városok önkormányzatainak a közötti időszakra történő felkészüléshez a megyei területfejlesztési program keretében és az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódóan megvalósítani kívánt fejlesztési igényeiket szükséges összegyűjteni. A közötti időszak uniós finanszírozású fejlesztési programjának a megyei területfejlesztési programokat érvényesítő hatásáról a megyei önkormányzatok a Kormánnyal stratégiai megállapodást kötnek. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet kapnak. A megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei fejlesztési programok indikatív forráskerete a periódus időszakában összesen 450 Mrd Ft, melyből a Veszprém Megyei Önkormányzat ,9 M Ft forráshoz jut. Az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer 3

4 felállítása során a Kormány döntése értelmében január 1-től a regionális fejlesztési ügynökségek a területileg érintett megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek. 4./ Elvárások a évi költségvetéssel kapcsolatban 4.1. Költségvetési bevételek Állami támogatások: 1. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény-javaslat IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet tartalmazza a megyei önkormányzatokat megillető általános működési támogatás összegét. A Veszprém Megyei Önkormányzatra vonatkozóan a támogatás mértéke 238,6 millió Ft, mely megegyezik a évi konszolidációt követően meghatározott éves támogatás mértékével. A támogatás mértéke megszabja az önkormányzat évi működési paramétereit. Folyósítására vonatkozóan az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 6. melléklete rendelkezik. 2. A megyei önkormányzatok évi váratlan működési kiadásai támogatására működési bevételeik figyelembevételével 1,5 milliárd Ft megyei önkormányzati tartalék szolgál. Egyéb bevételek: 1. Saját bevételek: Az önkormányzat évi konszolidációja kapcsán létrejött megállapodások alapján a Kormányhivatal, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részére továbbszámlázott kiadások bevételei jelennek meg. A bevétel az önkormányzat költségvetési pozícióján nem változtat. A meglévő vagyoni elemek kizárólag a kötelező feladatellátást szolgálják, azok hasznosításából származó bevétellel nem kalkulálhatunk. 2. Átvett pénzeszközök: Az önkormányzat évben az Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok lokális színterek című TÁMOP /1/A számú pályázaton ezer Ft támogatáshoz jutott. A projekt évi megvalósítással összefüggésben ezer Ft működési bevétel várható. A Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára megnevezésű ÁROP /A-2013-A számú pályázat szintén benyújtásra került, melynek várható teljes támogatási összege ezer Ft. A pályázat ütemezésével összhangban évben ezer Ft működési támogatás bevétele tervezhető a következő évi költségvetésben. 3. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök bevételei: Az önkormányzat által a korábbi munkavállalói részére nyújtott Munkavállalói Lakásépítési Alap számla javára folyósított törlesztő-részleteket tartalmazza. A bevétel tartalékképzésre szolgál, részben a váratlan működési kiadások teljesítésére, valamint a vagyoni eszközök után elszámolt értékcsökkenéssel összefüggésben a vagyon felújítására, pótlólagos beruházásra szolgáló felhalmozási tartalék képzésre. A tartalék biztosít a fentieken túl forrást az önkormányzat pályázatai önrészéhez, önként vállalt feladatok megvalósításához. 4

5 Az Ötv a alapján az önkormányzat költségvetési rendeletében működési hiány nem tervezhető. A megyei önkormányzatok számláját évtől kezdődően kizárólag a Magyar Államkincstár vezeti. A Magyar Államkincstár tevékenysége a megyei önkormányzatok részére csak számlavezetésre korlátozódik, hitelezési tevékenységet nem végez. A Magyar Államkincstár az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számol fel, azonban kamatot nem fizet. Magyarország stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 10. -a szabályozza az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteinek részletes szabályait. Az adósság fedezete csak saját bevétel lehet, mellyel önkormányzatunk évben nem tervez. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szűkös költségvetési lehetőségek mozgástere javuljon, fontos kihasználni az egyéb pályázatok adta financiális lehetőségeket. Az önkormányzatnál végbement strukturális változások alapján kialakított munkavállalói létszám elsősorban szakmai munkát végez. Egyes irattározási, leltározási, valamint adminisztratív kisegítő feladatok elvégzésére továbbra is célszerű élni a közfoglalkoztatás lehetőségével. Ezen túlmenően élni kell olyan pályázati lehetőségekkel, melyek során a pályázati forrásból finanszírozhatóvá vállnak az önkormányzat általános működési kiadásai, így a felszabaduló források biztosítanak a jogszabályon alapuló kötelező feladatok mind magasabb szintű ellátásához fedezetet. Annak érdekében, hogy a meghirdetett pályázatokban az önkormányzat részt vehessen, szükséges a tartalék terhére pályázati alapot létrehozni Költségvetési kiadások A működési költségvetés kialakítása a évi szinten történik. A folyó működési kiadások finanszírozása nagymértékben meghatározza a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható források mértékét. A közszféra tekintetében béremelés nincs. A köztisztviselői illetményalap 2014-ben továbbra is Ft. Az Önkormányzati Hivatal engedélyezett létszámkerete 26 fő, melyből 3 fő az ÁROP pályázat megvalósításának időszakában területi koordinátori feladatokat lát el. A kialakított szervezeti struktúra személyi jellegű kiadásai jelentős mértékben fedik le az általános működési támogatás összegét. Az önkormányzat működéséből adódóan keletkező közvetlen kiadások jelentős hányadát a szervezet elhelyezéséből adódó társasházi közös költség teszi ki. A közgyűléssel kapcsolatos kiadások meghatározása a megyei közgyűlés tisztségviselőinek és tagjainak juttatásairól szóló 10/2000. (IX. 28.) önkormányzati rendelet szabályozása szerint történik. A évben a megyei önkormányzat területi szinten készíti elő, koordinálja, illetve bonyolítja le a helyi önkormányzati, valamint a nemzetiségi önkormányzati választásokat, és közreműködik az Európai Parlamenti, országgyűlési képviselőválasztások lebonyolításában. A feladat megvalósításával kapcsolatban az önkormányzat központi támogatást kap, azonban a támogatás folyósítása utófinanszírozási rendszerben történik. A megyei területfejlesztési feladatokhoz szükséges a tervdokumentumok készítése, összehangolva a kormányzat, a települési önkormányzatok és szervezetek fejlesztési igényeit a as uniós költségvetési időszakra vonatkozóan. A megyék elsődlegesen a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat, ezen túlmenően a helyi (városi-várostérségi) szintű tervezésben koordinációs szerepet töltenek be, és közreműködnek az ágazati programok kialakításában véleményezés és projektek generálása révén. 5

6 Ezen feladat megvalósításának forrásául az ÁROP /A-2013-A kódszámú, a Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára megnevezésű projekt szolgál. A projekt megvalósítása egy folyamat, melyet a területfejlesztési koncepció kidolgozásával a megyei önkormányzat évben megkezdett. Az önkormányzat előtt álló évi feladatok előkészítése, melyek egyben a középtávú feladatok meghatározását is jelenti, jelentős részben már megkezdődtek. Az előttünk álló feladatok mindenképpen többletkapacitások bevonását jelentik, melyek finanszírozása központi támogatás, illetve pályázati forrás bevonásával történik. A támogatások utófinanszírozási rendszeréből adódóan folyamatosan figyelemmel kell lenni a likviditás megtartására, mivel az önkormányzatot illető általános működési támogatás folyósításának meghatározott ütemezése nem nyújt elegendő fedezetet a kifizetésekre. Amennyiben indokolt, kérelmezni kell a nettó finanszírozás ütemezésének módosítását a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében. A gazdálkodás során figyelemmel kell lenni, és fel kell készülni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.1.) Kormányrendelet január 1-jei hatályba lépésére. Az új számviteli rendszerre történő felkészülés során szükséges elvégezni a teljes körű leltározást valamennyi eszköz és forrás, valamint kötelezettségvállalás tekintetében, annak érdekében, hogy könyvelési és beszámolási rendszerünket megfeleltessük a pénzügyi és költségvetési számvitel elvárásainak. A megfeleltetés így a rendező mérleg elkészítése is azért lényeges, mert a jelenlegi rendszer, oly módon módosul, hogy gazdálkodásunkat be kell mutatni egyrészről a költségvetési előirányzatok alakulása, illetve a kötelezettségek, kötelezettségvállalások teljesítése, és a kapott támogatások felhasználása szerint, másrészről a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye alapján. 5./ Vagyonhasznosítási koncepció A Veszprém Megyei Önkormányzatnak az önkormányzati vagyonnal, mint a nemzeti vagyon részével felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodnia. Az önkormányzat fő célja jelenleg a - jórészt a kötelező feladatok ellátásának helyszínéül szolgáló vagyon elemek állagmegőrzése, állagmegóvása és ennek érdekében folyamatos karbantartása. A vagyongazdálkodás jogi szabályozását a nemzeti vagyonról szóló módosított évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól szóló 19/2012. (VI.19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: vagyonrendelet) tartalmazza. A megyei vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, 6

7 gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 6./ Kitekintés a következő három évre Az adósságot keletkeztető ügyletek körét a stabilitási törvény határozza meg, mely többek között kiterjed a hitel, kölcsön felvételére, átvállalására annak aktuális tőketartozásával együtt, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatalára, váltó kibocsátására. Figyelemmel a megyei önkormányzat évtől meghatározott, jogszabályon alapuló új feladatellátására, annak finanszírozási lehetőségeire, valamint az államháztartás önkormányzatot érintő jogi szabályozására a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése évben, és az azt követő három évben a stabilitási törvény által megszabott ügyletekre irányuló kötelezettséget és kezességet nem vállal. A korábbiakban a 22/2013. (IV. 25.) MÖK határozattal elfogadott évi költségvetési koncepciót azonos tartalommal terjesztem elő, a tervezetben változás nem történt. A fentiekre figyelemmel javasolom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy fogadja el a következő határozatot.../2013. (IX.14.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a évi költségvetési koncepciót az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Határidő: február 15. és folyamatos 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzati feladatok biztonságos ellátása érdekében, a likviditás és működőképesség fenntartásának céljából az alábbi intézkedéseket rendeli el: Felül kell vizsgálni a felvállalt feladatok struktúráját, nagyságrendjét, indokoltságát. A feszített költségvetésre tekintettel a gazdálkodás rendjében szigorú takarékosságot kell megkövetelni. Önként vállalt feladatforrás kizárólag saját bevétel lehet. Az önként vállalt feladatok az önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztethetik. A folyó évi működési bevételekből kell finanszírozni a folyó évi működési kiadásokat. A költségvetési gazdálkodásban erősíteni kell a bevételszerző tevékenységet. Ösztönözni kell a pályázati lehetőségek kihasználását, melynek elősegítése érdekében szükséges pályázati önerő keret létrehozása a tartalék terhére. A költségvetés előkészítésekor a jogszabályon, szerződésen, megállapodáson alapuló kiadások elsődlegességét biztosítani kell. A költségvetésben a nem várt kiadások finanszírozhatósága érdekében általános tartalékot kell képezni. A területfejlesztési feladatok hatékony és jogszerű ellátása érdekében törekedni kell a szakmai munkaerő képzésének biztosítására. 7

8 Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Határidő: február Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése évben, és az azt követő három évben a stabilitási törvény által megszabott ügyletekre irányuló kötelezettséget és kezességet nem vállal. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Határidő: február A megyei érdekképviseletekkel meg kell állapodni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő tervezett intézkedésekről, és az azt alátámasztó költségvetési előirányzatokról. Felelős: Dr. Imre László főjegyző Határidő: január A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követően, február 15-ig a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményével a megyei közgyűléshez be kell terjeszteni. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Határidő: február 15. Veszprém, október 30. Lasztovicza Jenő 8