Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Hírlevél, január

Átírás

1 Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum január Hírlevél Tartalom Mi mennyi 2013-ban? TÁJÉKOZTATÓ a Munkahelyvédelmi Akció foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezményeiről munkaadók részére START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártya, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás alapján a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények Pályázati támogatást nyert a TÁMOP / Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás című projekt Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda Pécs, Zrínyi u. 11. Braun Olga 72/ brauno@lab.hu Gasparits Evelin 72/ gasparitse@lab.hu 7621 Pécs, Zrínyi u. 11., Tel: 72/ , 72/ ; 1

2 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) bek Garantált bérminimum* 390/2012. (XII.20.) Korm.r (2) bek. Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r (1) bek. Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. (1) bek Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** /2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (3)bek. Munkavezetőt megillető garantált közfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. (2) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (3)bek. A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg. ** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg Közszolgálati tisztviselők illetményalapja évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 53. (1) évi CXCIX. tv 132. Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 54. (1) bek. b) pontja évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény 1. fizetési fokozat évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. (1) (2) bek évi CLXII. tv (2) bek évi CLXIV. tv.59. (3) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 55. (3) (4) bek évi LXXX. tv. 1. (3) bek évi XI. tv (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege gyermekenként, fiatal felnőttenként évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. (1) bek évi XXXI. tv. 66/F. (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 56. (2) bek évi XXXI. tv. 66/L. (1) bek ,-Ft ,- Ft ,-Ft 3.000,-Ft/óra ,-Ft/hó ,-Ft/hó 2. A december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. Saját jogú nyugellátás ás az özvegy, baleseti özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. (7) bek. Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a évi CXCI. tv. 9. Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a évi CXCI. tv ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft

3 3. Álláskeresők ellátása, keresetpótló juttatás Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) évi IV. tv. 26. (5) bek. Nyugdíj előtti álláskeresési segély évi IV. tv. 30. Keresetpótló juttatás évi IV. tv. 14. (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér %-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg Ellátás összege Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: ,-Ft/hó 3.267,-Ft/nap minimálbér 40%-a: ,-Ft 1.307,-Ft/nap ,-Ft/hó ,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív heti 30 órás képzésben való részvétel esetén jár! 4. Munkaadók által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó évi CLVI. tv. 453., 459. Rehabilitációs hozzájárulás évi CXCI. tv. 23. (5) bek. Szakképzési hozzájárulás évi CLV. tv. 4. (1)-(2) bek. Adóalap 27%-a ,-Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján) Szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a 5. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége évi LXXX. tv. (Tbj.) 19. (1)- (2)- (3) bek. Nyugdíjjárulék 10% Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Természetbeni egészségbiztosítási járulék Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék 1,5% összesen 8,5% mindösszesen 18,5% 4% 3% 6. Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.660,- Ft/hó (222,- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. (4) bek. 39. (2) bek.] 3

4 7. Adósávok, adókedvezmények Adósávok évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. Összevont adóalap Szja. tv. 29. Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/A-B. A bruttósított összevont adóalap az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor - egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként ,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként ,- Ft-tal csökkenthető. Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71. ] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 14% EHO Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. (5) bek. e./2. pont, és évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. ] - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max Ft/hó, és/vagy - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány max Ft/hó; - Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlán maximum Ft; vendéglátás alszámlán maximum Ft; szabadidő alszámlán maximum Ft. Iskolakezdési támogatás: ,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás ,- Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás ,- Ft/hó Csekély értékű ajándék: 3x9.800,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett ,-Ft 4

5 8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. Gyermekgondozási díj (GYED) évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. (1) bek. Táppénz évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. (8) bek. Családi pótlék (CSP) évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. (1) bek. Anyasági támogatás évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. Gyermekgondozási segély (GYES) évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. (1)- (2) bek. Gyermeknevelési támogatás (GYET) évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. (1)- (2) bek. A naptári napi átlagkereset 70 %-a A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: ,-Ft A napi átlagkereset 60 %-a(folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a(2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. Egy gyermekes család esetén ,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén ,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén ,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén ,-Ft/hó Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: ,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a: ,-Ft A támogatás a szülést követő 6 hónapon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer koraszülés esetén egyszer részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. ). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: ,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a ( ,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a ( ,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a ( ,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. ). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: ,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. ) 9. Kis összegű követelés értékhatára ,-Ft [2012. évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 65..] Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 97. (3) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher Egyszerűsített foglalkoztatási forma A közteher mértéke (Ft/nap) 1. mezőgazdasági idénymunka 500,- Ft 2. turisztikai idénymunka 500,- Ft 3. alkalmi munka 1.000,- Ft 4. filmipari statiszta 3.000,- Ft Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8. (2) bekezdés alapján. 1

6 Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér. 11. Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. (1), (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. (2) bek. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás évi III. tv. (Szoc. tv.) 35. Időskorúak járadéka évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B és 32/C Jogosult Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Jogosult Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) Jogosult a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Havi összege A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (75.500,- Ft) mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Minimum összege: 1.000,- Ft. Maximum összege: ,- Ft Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege ,- Ft Havi összege A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: ,- Ft/hó Havi összege a) az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: ,-Ft/hó b) az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: ,-Ft/hó c) az öregségi nyugdíj mimimum 130%-a: ,-Ft/hó Ápolási díj évi CCIV. tv. (Költségvetési tv.) 56. (8) bek. és évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év hozzátartozó [Ptk b) pontja], ha állandó és alatti személy gondozása esetén a Költségvetési tvben meghatározott alapösszeg 100 %-a: ,-Ft tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. ) személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 130 %-a: ,- Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a: ,-Ft 2

7 12. Bérgarancia támogatás maximuma ,-Ft (1994. évi LXVI. tv. 7. (1) bek., Nemzetgazdasági Közlöny 2012/14. szám) 7. (1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, b) azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7. (2) bek) január ,-Ft Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 3

8 TÁJÉKOZTATÓ a Munkahelyvédelmi Akció foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezményeiről munkaadók részére A Magyar Közlöny 136. számában kihirdették október 15-én a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosításokról szóló évi CXLVI. törvényt, továbbá a kisadózó vállalatok tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvényt. A kihirdetett törvények egyes rendelkezései lépcsőzetesen, a kihirdetésüket követő napon, továbbá november 1-jétől, december 1-jétől és január 1-jétől lépnek hatályba. Az akciótervben megfogalmazott intézkedéscsomagot három fő csoportra lehet osztani. I. A munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények A Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosítások a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében jelentős mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt nyújtanak. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból január 1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak: 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény; 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény; a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény; tartósan álláskeresők utáni kedvezmény (tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott); kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény (ha a kedvezményezett foglalkoztatásra valamelyik anyasági ellátás gyed folyósítását követően, illetve a gyes és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően valósul meg). 4

9 Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és új dolgozók felvételét egyaránt segíti. A kedvezmény mértéke részletesen az alábbiak szerint alakul: 1. munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás 28,5%-os együttes összege helyett 14%-ra csökken: - a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása esetén. 2. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás 28,5%-os együttes összege 14%-ra csökken: - a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén. 3. A bér utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás a foglalkoztatás első két évében 28,5%-os együttes összege 0%-ra csökken: - a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén. 4. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás 28,5%-os együttes összege 0%-ra csökken a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben 14%: - a tartós munkanélküliséget követően elhelyezkedő, - a gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén. A kedvezmény alapja a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részt már az általános szabályok szerint terheli közteher. A bevezetésre kerülő adókedvezmények a Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze. 5

10 25 év alatti pályakezdő (max. 180 nap biztosítási idő)* 25 év alattiak (180 napot meghaladó biztosítási idő) 55 év felettiek Szociális hozzájárulási adó (27%) 0 12,50% 12,50% szakképzési hozzájárulás (1,5%) 0 1,50% 1,50% összes közteher (28,5%) 0 14% 14% kedvezmény időtartama foglalkoztatás első 2 éve életkor eléréséig az életkor felett folyamatosan Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak Tartós álláskeresők (előző 9 hónapból 6 hónapig álláskereső) Kisgyermekes anyák* szociális hozzájárulási adó (27%) 12,50% 0 12,50% 0 12,50% szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1,50% 0 1,50% 0 1,50% összes közteher (28,5%) 14% 0 14% 0 14% kedvezmény időtartama időkorlát nélkül foglalkoztatás első 2 évében 3. évben foglalkoztatás első 2 évében 3. évben Megjegyzések: 1. Maximum Ft/hó jövedelemig érvényesíthetőek a kedvezmények * a 2012 december 31-én fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható II. Vállalkozások számára biztosított új, választható adózási formák A második csoportot a vállalkozások számára kidolgozott egyszerűbb, kedvezőbb adózási feltételek alkotják. III. A vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések A harmadik csoportot a vállalkozások finanszírozását illetve az egyéb számviteli elszámolást segítő intézkedések alkotják: - A devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése - Pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás - Házipénztárra vonatkozó adminisztráció-egyszerűsítés 6

11 START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártya, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás alapján a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények A Start kártyák igénylése január 1-jével megszűnt. A munkaadót megillető a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény azt a munkáltatót illeti meg, aki a Start kártyával rendelkező személyt foglalkoztatja A munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt legfeljebb december 31-éig az alábbiak szerint érvényesíthetik: az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetese személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresén, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeresén felüli munkabér után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása Start-kártyával történik, melyet az állami 7

12 adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum A START kártya érvényessége Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 20/A. (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama: alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start-kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal Start-kártyája esetén a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak. A Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt. A részkedvezményt érvényesítő munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. START PLUSZ kártya Kártyával rendelkezők köre Azon személyek, akik december 31-ig kiváltották a Start Plusz kártyát. A munkaadót megillető a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények Az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb december 31-ig a következők szerint illeti meg: a részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetese személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében Amennyiben a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start 8

13 Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, az Art. 20/A. (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó fizetési lehetőséget kell alkalmazni. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Start Extra kártya Kártyával rendelkezők köre Azon személyek, akik december 31-ig kiváltották a Start Extra kártyát A munkaadót megillető a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények Az érvényes Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb december 31-ig a következők szerint illeti meg: a részkedvezmény egyenlő az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében Abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó megfizetésének általános szabályit kell alkalmazni. A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó megfizetésének lehetőségét kell alkalmazni. A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. 9

14 A START EXTRA kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. START BÓNUSZ kártya Kártyával rendelkezők köre: Azon személyek, akik december 31-ig kiváltották a Start Bónusz kártyát A munkaadót megillető a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények Az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény: a részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetese személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében. A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START BÓNUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. START BÓNUSZ kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás Kedvezményezettek köre A évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint a évi CVI. törvény 1. (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A munkaadót megillető a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával. További feltételek A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján 10

15 járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. Közfoglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag a évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerinti adókedvezményt érvényesítheti. Részmunkaidős foglalkoztatás Kedvezményezettek köre A évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. A munkaadót megillető a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetese személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával. További feltételek A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a fent felsorolt feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A részkedvezmény a feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe január 8. 11

16 Pályázati támogatást nyert a Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás c. projekt TÁMOP / Előzmények A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja több alkalommal írt ki pályázatot helyi (térségi) foglalkoztatási megállapodások tevékenységeinek támogatására, melynek célja ösztönözni a kistérség munkaerő-piaci szereplőinek partnerségen alapuló összefogását és együttműködését, nyomon követni a térség gazdasági, foglalkoztatási helyzetét, feltárni a munkanélküliség okait, és mindezeket összehangolni a helyi gazdasági és humánerőforrás fejlesztés céljaival, biztosítani a Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának működését. A támogatások időtartama általában hat hónaptól egy évig terjedt, a Paktum működését a BAMKH elnyert pályázatán a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nkft. biztosította nyarán lehetőség nyílt arra, hogy az Európai Unió által támogatott TÁMOP Foglalkoztatási megállapodások támogatása pályázat keretében hosszabb távú finanszírozást biztosíthassunk a Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktum működéséhez. A projekt A Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nkft. gesztorálásával, konzorciumban a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és a MIOK a Hátrányos Helyzetű Emberekért Alapítvánnyal, pályázatunk kedvező elbírálást nyert. A Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás című projekt január 1-én kezdte meg működését, és két évre, 2014.december 31-ig biztosítja a Paktum további működését. A projektben a Paktum iroda működtetésére azokat a kollégákat vontuk be, akik eddig is ellátták a Paktum működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, mint pl. a hírlevelek készítését, a rendezvények szervezését, a honlap működtetését. Az eddigi hagyományos paktum-tevékenységeket megfelelve a pályázati kiírásnak is kiegészítettük a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők számára nyújtott szolgáltatásokkal is. Összefoglalóan a Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás projekt az alábbi tevékenységek megvalósítását tűzte ki célul: Paktum Iroda működtetése: az irodában dolgozó szervezési koordinátorok feladata a térség foglalkoztatáspolitikai szereplői közötti információcsere biztosítása, a köztük már meglévő együttműködések fejlesztése, a partnerség bővítés, információnyújtás és tanácsadás vállalkozásoknak, a helyi gazdaságot befolyásoló együttműködési, fejlesztési programok kezdeményezése, közreműködés azok kidolgozásában. Szintén feladataik közé tartozik a rendezvények szervezése (foglakoztatási fórumok, workshopok, konferenciák), és hírlevelek 12

17 készítése a Paktum partnerek részére. A korábbi tevékenységeikhez hasonlóan működtetik a Paktum szervezetét, aktualizálják a honlapot ( felméréseket készítenek, melynek eredményét a rendezvényeken, hírlevelekben és honlapon teszik közzé. Új elem, hogy vállalkozások számára korlátozott számban esélyegyenlőségi tervek készítését is vállaljuk térítésmentesen. A munkaerő-piacon hátrányos helyzetű álláskeresők részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk: Információnyújtás a térségben elérhető, álláskeresőket segítő szolgáltatókról/szolgáltatásokról, álláslehetőségekről, egyéb képzési szolgáltatásokról, Foglalkozási Információs Pont működtetésével (a Gesztorszervezet DDRFK és MIOK feladata) Az információnyújtás mellett komplex munkaerő-piaci szolgáltatást biztosítunk 120 hátrányos helyzetű álláskereső részére, egyéni fejlesztések keretében. (DDRFK feladata) Mind a DDRFK, mind a MIOK akkreditált felnőttképző intézmény, több éves munkaerő-piaci és képzési tapasztalatokkal a hátrányos helyzetűek fejlesztése és foglalkoztathatóságának javítása terén. A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztését célzó tréningek mellett, mely a DDRFK feladata a projektben, a MIOK vállalkozóvá válás ismeretek képzést szervez nőknek, továbbá kőműves és hidegburkoló OKJ-s képzést, melyen 10 fő vehet részt ingyenesen. További 10 fő számára biztosítjuk a projekt finanszírozásával, hogy egyénileg piacképes szakképesítést szerezhessenek. Mind a MIOK, mind a DDRFK vállalta, hogy havi rendszerességgel közösségi programokat is szervez a fejlesztő folyamatot kiegészítve, a szociokulturális hátrányok mérséklése, és képességfejlesztés céljából. Az egyéni és csoportos fejlesztések, a szakképesítés megszerzését követően vállaltuk 20 fő 6 hónapon túli elhelyezését, melyhez a BAMKH Munkaügyi Központja egyéb forrásaiból bértámogatást biztosít, ezen kívül vállaljuk további 12 fő 6 hónapon túli elhelyezését. A projekt elérhetőségei Gesztorszervezet: Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nkft Pécs, Megye u. 20. Tel.: 72/ ddrfk@ddrfk.hu, web: Gyurok Ernőné dr Bódi Csilla projektmenedzser Paktum Iroda elérhetősége: 7621 Pécs, Zrínyi u. 11. Tel.: 72/ / brauno@lab.hu, gasparitse@lab.hu web: Braun Olga és Gasparits Evelin szervezési koordinátorok Konzorciumi partnerek: BAMKH Munkaügyi Központja 7621 Pécs, Király u. 46. tel.: 72/ Hornyák István osztályvezető istvan@lab.hu MIOK HAHE Alapítvány 7629 Pécs, Frankel Leó u. 33. tel.: 72/ alapitvany@miokpecs.hu web: Szőke Attiláné elnök 13