A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ"

Átírás

1 A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ ÖSSZEFOGLALÓJA A Nemzetközi Intézet a Fenntartható Fejlődésért (IISD) dokumentációs anyagának (Budapest Water Summit Bulletin, Final Issue, 82/27) magyar fordítása (eredeti dokumentum letölthető innen) MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG A moderátor, Breuer Klára, a Külügyminisztérium kabinetfőnöke nyitotta meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, és üdvözölte a résztvevőket Budapesten. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy amennyiben a jelenlegi vízfelhasználási trendek folytatódnak, az az emberiség globális sérülékenységéhez és nagy költségekhez vezet, beleértve az emberi egészségre, mezőgazdaságra és környezetre gyakorolt hatásokat. Szoros vízügyi együttműködésre szólított fel az országok között, és arra, hogy a konferencia irányítsa a világ figyelmét a vízügyi kérdésekre az egyéni és közös felelősség hangsúlyozásával, kifejezve a célok elérésébe vetett közös hitet és a példamutatást. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon utalt rá, hogy 2030-ra a világ népességének közel fele vízhiánnyal nézhet szembe, és a vízigény 40 százalékkal haladhatja meg a kínálatot. Elmondta, hogy a víz elengedhetetlen az egészség, biztonság és gazdasági fejlődés szempontjából, és a fenntartható fejlődés kulcsa. Hangsúlyozva valamennyi ország közös munkájának szükségét, az együttműködés három területét vázolta fel: az élelmezés biztonságát; a mezőgazdaság vízigényének összeegyeztetését a háztartások és az ipar vízfelhasználásával, különös tekintettel az energiatermelésre, az éghajlatváltozásra és az azzal járó csökkenő vízkészletek kockázataira; valamint a szanitációt. Megjegyezte, hogy a szanitációba történő befektetés a fenntartható fejlődéshez vezető foglaló. Zárásként elmondta, hogy a víz és szanitáció (WASH) kritikus jelentőségű az új fejlesztési napirendben, hangsúlyozva, hogy a Világtalálkozó tanácskozásai iránymutatást nyújtanak a tagállamoknak. Sok An, Kambodzsa miniszterelnök-helyettese kiemelte a víz, mint alapvető emberi jog fontosságát, és felhívta a kormányokat, hogy működjenek együtt a vízügyek területén a Világtalálkozó céljának elérése érdekében: adjunk esélyt a jövőnek. Irina Bokova, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) főigazgatója kiemelte az együttműködés elengedhetetlen fontosságát, különösen 2013, a Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Évének keretében. A vízügyi dobozon kívüli 1

2 döntéshozók bevonására szólított fel az érdekcsoportok közötti párbeszéd elősegítése, és az integrált vízkészlet-gazdálkodás tudományos alapjának továbbfejlesztése érdekében. Őfelsége El Hassan bin Talal, Jordánia hercege, az ENSZ Főtitkár Víz és Szanitáció Tanácsadó Testületének (UNSGAB) elnöke elmondta, mi lokálisan gondolkodunk, de globálisan cselekszünk. Hangsúlyozta, hogy a korábbi regionális megállapodások bizonyítják, hogy a vízügyi együttműködés lehetséges, és a menstruáció és szabadban történő székletürítés gyakran tabuként kezelt kérdéseinek és kihívásainak kezelésére szólított fel. Őfelsége Khaled bin Sultan bin Abdulaziz, Szaúd-Arábia hercege, a Sultan bin Abdulaziz Herceg Nemzetközi Vízügyi Díj elnöke kiemelte a minden szektor bevonásával történő integrált vízkészlet-gazdálkodás, a gazdálkodást támogató és a jogszabályokat betartató politikai akarat, és a gazdasági és katonai erők által támogatott politikai erő szükségét. Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke elmondta, hogy a vízhez kapcsolódó Fenntartható Fejlődési Célnak (SDG) ki kell terjednie a társadalmi alkalmazkodó-képesség növelésére, a vízhez és szanitációhoz való, mindenkire kiterjedő hozzáférés biztosítására és az édesvízi ökoszisztémák megőrzésére. Hangsúlyozta a fejlesztés és vízbiztonság közötti kapcsolatot, és a víz figyelembevételére szólított fel a 2015 utáni fejlesztési napirend minden területén. Kiemelve, hogy a víz nem csupán nemzeti vagy bilaterális kérdés, Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára hangsúlyozta, hogy a vízhez való hozzáférés kérdését globálisan kell kezelni. Beszélt a víz, az energia és az élelmezés biztonsága közötti kapcsolatról, és kiemelte, hogy a vízzel kapcsolatos kihívások, melyekkel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie, komoly vitákhoz vezethetnek. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország felszíni vizeinek nagy többsége határokon átnyúló, így a vízügyi együttműködés nemzetbiztonsági kérdés. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kész megosztani másokkal tudását és tapasztalatait, és ígéretet tett a nemzetközi vízügyi együttműködés területén mutatott kezdeményező hozzáállásunk folytatására. José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója elmondta, hogy a megnövekedett hatékonyság több élelmiszer előállítását teszi lehetővé, de ez gyakran a vízkészleteket károsító vegyszereken keresztül valósult meg. Kiemelte, hogy az élelmiszerpazarlás vízpazarlást is jelent, és hangsúlyozta a politikai és ágazati határokon átívelő együttműködés és integráció elérésének szükségét. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója megállapította, hogy a rossz minőségű vízhez és szanitációhoz kötődő gyermekkori halálesetek csökkentésének terén haladás figyelhető meg, de a jelenlegi Milleniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) hiányosságaira is felhívta a figyelmet, mint például az indikátorok hiánya a vízminőség mikrobiológiai és vegyi monitoringjában. A jövő szanitációs és higiéniás napirendjén a szabadban történő székletürítés és a székletürítést követő kézmosás nyílt megtárgyalását sürgette. 2

3 Michel Jarraud, a UN-Water elnöke és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára felajánlotta a UN-Water szakértelmét a megoldásra váró egyik legátfogóbb probléma kezelésére. Elmondta, hogy a UN-Water munkája elősegíti a potenciális célkitűzések és indikátorok kidolgozását a vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Célhoz, és technikai hozzájárulást nyújt a 2015 utáni fejlesztési napirendhez. Mahmoud Mohieldin, a Világbank elnökének 2015 utáni fejlesztési menetrendért felelős különmegbízottja nagyobb erőfeszítésekre szólított fel a biztonságos ivóvízhez kapcsolódó Millenniumi Fejlesztési Célok elérése érdekében, hangsúlyozta a magánszektor befektetéseinek ösztönzését, és hogy a célokat erős megvalósítási keretekkel és tudásalapokkal kell támogatni. Jonathan Taylor, az Európai Beruházási Bank (EIB) környezetért és klímáért felelős alelnöke vázolta az EIB munkájának hét prioritást élvező területét a 2015 utáni kihívások kezelésére, amelyek: az integrált vízkészlet-gazdálkodás, a határokon átnyúló kezdeményezések támogatása, ágazati fejlesztések és kapacitásépítés, a vízfelhasználás hatékonysága, új vízellátási fejlesztések, a szanitáció és szennyvízkezelés, a klímavédelem és a kutatásfejlesztés a technikai, pénzügyi és társadalmi dimenziók területén. Kandeh Yumkella, az ENSZ Főtitkár különleges képviselője, a Fenntartható energia mindenkinek kezdeményezés ügyvezető igazgatója és az ENSZ-Energia elnöke elmondta, hogy az energia és a víz egyazon érme két oldala, hiszen egyes területeken a vízfelhasználás közel fele az energiatermelésre fordítódik. Mindkét kérdés az általánosan vett biztonság és konfliktusok középpontjában áll. Kiemelte, hogy az energiatámogatások a víztározók öntözési célú túlhasználatához vezethetnek, és hogy az energiához és vízhez való egyetemes hozzáférés elengedhetetlen a nők számára szükséges jogok biztosításához. Sven Alkalaj, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) főtitkár-helyettese kiemelte a határokon átnyúló vízgazdálkodás terén elért eredményeket az UNECE Határvizek és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló Egyezményének köszönhetően. Felhívta az országokat az ENSZ Nemzetközi Vizek Nem Navigációs Célú Felhasználásáról szóló Egyezményének aláírására, hogy hatályba léphessen, mivel a két egyezmény a határvízi együttműködés egymást kiegészítő alapja. Taizo Nishikawa, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének főigazgató-helyettese figyelmeztetett rá, hogy a víz és energia közötti kölcsönös függés csak növekedni fog a klímaváltozás hatására. Kiemelte a vízzel és energiával foglalkozó Víz Fejlesztés Világjelentés közeledő bemutatását 2014 márciusában, Tokióban, a Víz Világnapján. Pavel Kabat, az Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet (IIASA, Ausztria) igazgatója a víz jövőjének három elven alapuló vízióját vázolta: a tudomány, a jövő megértése és az együttműködések új generációja. Kiemelte az ágazatok közötti együttműködésen alapuló szemlélet és a mind rövid-, mind hosszú távú forgatókönyvek kidolgozásának szükségét, tekintettel az egyre súlyosabb határokon átnyúló problémákra. 3

4 A Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyar nyertesei Béri János, Kakas Dézy és Polák Péter is felszólaltak. Polák Péter megosztotta korai emlékeit a nagyszülei kertjében lévő kút elromlásáról, megjegyezve, hogy ez világszerte gyakori probléma. Kiemelte, hogy a gondatlanság, mely ide juttatta a világot, továbbra is jellemző, és messze állunk a helyzet javulásától. Elmondta, hogy a résztvevőknek van hatalmuk javítani a helyzeten, nem csak önmaguk, hanem a gyermekeik érdekében is. ÜLÉSEK A TISZTA IVÓVÍZHEZ ÉS ALAPVETŐ SZANITÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA MINDENKI SZÁMÁRA Szerda reggel a plenáris ülés résztvevői a vízhez és szanítációhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos haladásról és kihívásokról hallhattak előadásokat. Bai Mass Taal, az Afrikai Vízügyi Miniszterek Tanácsának (AMCOW) főtitkára volt az ülés elnöke, Themba Gumbo, a Cap-Net, Zimbabwe igazgatója a jelentéstevő. Cai Qihua, Kína vízi erőforrás miniszterhelyettese körvonalazta országának előrelépését a biztonságos ivóvízhez kapcsolódó Millenniumi Fejlesztési Cél elérése terén. Kiemelte a bilharziózis ( csiga láz ) megelőzésébe és a kockázatot nem jelentő, higiénikus toalettekbe történt befektetéseket, és a vízhez és szanitációhoz kapcsolódó kérdések hangsúlyosabb megjelenítését javasolta a 2015 utáni fejlesztési napirenden, beleértve a vízhez kapcsolódó Fenntartható Fejlődési Célt is. Margaret Chan, a WHO főigazgatója szerint multidiszciplináris megközelítésre van szükség, hiszen az egészségügyi ágazat önmagában nem képes javítani a víz- és szanitáció (WASH) szolgáltatásokon. Elmondta, hogy a nők korlátozott politikai ereje miatt a WASH legjelentősebb szószólói közül sokan nem tudják hallatni a hangjukat, és hogy a WASH szolgáltatások fejlesztése a szegényeket nagymértékben támogató stratégia lenne. Zárásként elmondta, hogy a közegészségügy szíve a megelőzés, lelke a méltányosság, és mindenki jó egészségének éltető ereje a vízhez és szanitációhoz való hozzáférés. Ravi Narayanan, az Ázsia-Csendes óceáni Víz Fórum Kormányzótanácsának elnöke négy területre irányította a figyelmet: az szerencsétlen egyenlőtlenségi helyzet visszafordítása, a víztermelékenység növelése, Ázsia édesvízkészleteinek megtisztítása és a katasztrófákkal szembeni rugalmasság kialakítása. Megjegyezte, hogy ezen területek kezelése a kormányzás átalakítását kívánja meg, és szükséges az ifjúság, a tudomány és kormányzatok erejének hasznosítása. Mass Taal a tudomány és politika integrálásának szükségét hangsúlyozta az ülés zárásaként, hogy koherens WASH célok kerülhessenek a 2015 utáni fejlesztési napirendre. INTEGRÁLT VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS A 21. SZÁZADBAN Szerda délután a levezető elnök, Fahad bin Mohammed Al-Attiya, a Katari Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program elnöke nyitotta meg az ülést, kiemelve, hogy szükség van új, hatékonyabb megközelítések kialakítására a víz jövőjéért, mely közös felelősségünk. Johan Kuylenstierna, a Stockholmi Környezeti Intézet ügyvezető igazgatója működött közre jelentéstevőként. A panel résztvevői az integrált vízkészlet-gazdálkodás különböző 4

5 vonatkozásait mutatták be, többek között a víz és klímaváltozás kapcsolatát, beleértve a természeti katasztrófákat, a technológiai megoldásokhoz szükséges kompromisszumokat és a fejlesztéshez kapcsolódó kihívásokat. A folyamatos népességnövekedés és megnövekedett vízhasználat összefüggésében Pavel Kabat, az IIASA igazgatója azokat a népességmozgásokat mutatta be, amelyeket a folyók megnövekedett sótartalma, a lecsökkent felszín alatti vízkészletek és a magasabb vízhőmérséklet miatt a mezőgazdaságban és halszaporulatban megnyilvánuló változások okoznak. Figyelmeztetett arra, hogy a technológiai megoldásoknak a tőkében gazdag országokon kívül is megvalósíthatónak kell lenniük, és az igazi haladáshoz ágazatokon átívelő és multidiszciplináris gondolkodásra van szükség. Charles Vörösmarty, a New York Városi Egyetem professzora elmondta, hogy a kutatások kevés bizonyítékát találták az integrált vízkészlet-gazdálkodás széleskörű alkalmazásának vagy pozitív hatásainak. A fenyegetések több csoportjáról beszélt, beleértve a szennyezést, a rosszul alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokat és a biotikus stressz tényezőket, míg a legnagyobb veszélyt a felelőtlen fejlesztések mellékhatásai jelentik. A környezet integritását a fenntarthatósághoz kötötte, és a magánszektorral való együttműködések fontosságára hívta fel a figyelmet. Kuniyoshi Takeuchi, a Vízügyi Veszély- és Kockázatkezelés Nemzetközi Központjának igazgatója (ICHARM, Japán) olyan Fenntartható Fejlődési Cél kidolgozására szólított fel, amely foglalkozik a vízzel kapcsolatos katasztrófakockázatok csökkentésével. Beszélt a katasztrófák határokon átnyúló hatásairól és a klímaváltozás okozta megnövekedett kockázatokról. Olyan Fenntartható Fejlődési Célt javasolt, mely egy tíz éves időszak alatt felére csökkentené a vízzel kapcsolatos katasztrófák által erősen veszélyeztetett népesség arányát. Módszereket vázolt a katasztrófakockázatok csökkentésére való felkészültség monitorozására. JÓ VÍZPOLITIKAI IRÁNYÍTÁS Csütörtök reggel az ülés elnöke, Uri Shamir, a Technion Izraeli Technológiai Intézet professzora bemutatta az előadókat és a jelentéstevőt, Joyeeta Guptát, az Amszterdami Egyetem professzorát. Sanjaasuren Oyun, Mongólia természetvédelemért, környezetvédelemért és a környezetbarát fejlesztésért felelős minisztere megosztotta a közönséggel Mongólia vízgazdálkodási problémáit, mint a klímaváltozás előrevetített hatásai és a bányaágazat megnövekedett vízigénye. Kiemelt néhány management stratégiát, mint például a vízgyűjtő-gazdálkodási modell, szakpolitikák a vízkészletek és az erdők védelmére, a víz újrahasznosítását ösztönző vízdíjak, a vízszennyezés miatt kiszabott büntetések, a szennyvízkezelés korszerűsítése, és felszíni vízátvezetés egy ősi víztározó védelmére. Jean-Pierre Thébault, Franciaország Külügyminisztériumának környezetvédelmi nagykövete a helyi szintű vízpolitikai irányítás fontosságát emelte ki, mivel a politikai decentralizáció a demokratizálás és jó kormányzás fő eleme. Elmondta, hogy Franciaország a meghatározott célokat az azoknak leginkább megfelelő pénzügyi eszközökhöz kívánja kötni. A jó 5

6 vízpolitikai irányításhoz legitimitás, hatékonyság és átláthatóság szükséges, de figyelmeztetett, hogy ezek elérése nem könnyű feladat. Amadou Hama Maiga, a Burkina Faso-i Víz- és Környezetipari Nemzetközi Intézet főigazgató-helyettese elmondta, hogy Afrikában nem fognak megvalósulni a Millenniumi Fejlesztési Célok vízzel és szanitációval kapcsolatos célkitűzései. Afrikában a vízzel és szanitációval kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél eléréséhez befektetéseket kell mozgósítani, újra kell gondolni a víz- és szanitációs paradigmát, jobban szervezett vízkészletgazdálkodásra kell törekedni, és fel kell ismerni a szanitációban rejlő üzleti lehetőségeket a helyi gazdaság számára. Shavkat Khamraev, Üzbegisztán mezőgazdasági és vízgazdálkodási miniszterhelyettese az Aral-tó határokon átnyúló vízpolitikai irányításának kihívásait ismertette. Összefoglalta a regionális ökológiai, társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére született nemzetközi megállapodások történetét. Kiemelte, hogy a 3. Aral-tó Program több mint 300 projekt megvalósítását foglalja magában, és nagyobb nemzetközi odafigyelést sürgetett a területre. ZÖLD GAZDASÁG A TISZTA VÍZÉRT Csütörtök délután Nguyen Thai Lai, Vietnam természeti erőforrásokért és környezetvédelemért felelős miniszterhelyettesének elnökletével zajlott az ülés, aki megnyitójában a panel résztvevőit a víz és gazdaság kapcsolatának feltárására invitálta. Thomas Chiramba, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) Környezeti Politikák Megvalósítása Osztályának vezetője szolgált jelentéstevőként. Sulton Rahimov, Tádzsikisztán meliorációért és vízügyekért felelős első miniszterhelyettese kifejtette, hogy Közép-Ázsia vízkészlet felhasználása pazarló a kis hatékonyságú öntözési rendszerek miatt. Elmondta, hogy a vízi energia Tádzsikisztán és Kirgizisztán első számú energiaforrása, de az Aral-tó medencéjének másik három országában elhanyagolható, így potenciálisan jobban is ki lehetne használni a régióban. Stefan Berggren, Svédország Környezetvédelmi Minisztériumának képviselője beszélt Svédország céljáról, az Európai Unió Víz Keretirányelve által meghatározott jó vízállapot eléréséről 2015-re. Elmondta, hogy az integrált vízkészlet-gazdálkodás kulcsa az érdekeltek módszeres és átlátható bevonása. A zöld növekedés témájában elmondta, hogy a tárgyalásokhoz szükséges az ökoszisztéma-szolgáltatások és azok értékének megértése és figyelembe vétele a globális szintű kimutatásokban. Helen Mountford, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese a zöld növekedés három stratégiáját határozta meg: a szennyezést költségesebbé kell tenni, mint a zöld alternatívákat, meg kell becsülni és megfelelően árazni a természeti erőforrásokat és ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és fel kell számolni a környezetre káros támogatásokat. Harish Chandrasingh Rawat, India vízi erőforrás minisztere elmondta, hogy ha nem foglalkozunk a fenntarthatatlan fogyasztással, akkor az erőforrások szűkösségének csupán tüneteit kezeljük, nem az okát, és hogy a zöld gazdasági szemlélet a globális növekedés hajtóereje lehet. 6

7 A GLOBÁLIS VÍZ- ÉS SZANITÁCIÓS VÁLSÁGBA, VALAMINT A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOKBA TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉS ÉS FINANSZÍROZÁS Péntek reggel az ülés elnöke, André Laperrière, a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) vezérigazgató-helyettese nyitotta meg az ülést, bemutatva a jelentéstevőt, Torgny Holmgrent, a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) ügyvezető igazgatóját és az előadókat. Elmondta, hogy a víz több mint árucikk, életet, növekedést és békét is jelent, és a fejlesztés motorja lehet, különösen a határokon átnyúló vízgyűjtő-gazdálkodásban. Lakshmi Venkatachalam, az Ázsiai Fejlesztési Bank Magánszektor és a Társfinanszírozási Műveletek alelnöke előadásában a közművekre fókuszált, mint a rendelkezésre álló és a szükséges finanszírozás közti különbség áthidalásának eszközére és egyben akadályára, mivel képtelenek bevonzani és hatékonyan felhasználni a potenciális finanszírozást. Beszélt az Ázsiai Fejlesztési Bank törekvéseiről, amelyekkel segítik a közművek jól irányított vállalati testületekké alakítását többek között a megfelelő árazáson keresztül, mondván, hogy még a szegények is hajlandóak fizetni a jobb szolgáltatásokért. William Rex, a Világbank ágazati igazgatója arra vonatkozóan adott tanácsokat, hogy hogyan lehet növelni, amit a pénzünkért kaphatunk, többek között azáltal, hogy megállítjuk a pénzek elfolyását a lefolyón, amit a hatékonyság hiánya okoz, a jövőt építő projekteket kell kidolgozni és befektetni, és a szolgáltatásokba, kell beruházni, nem inputokba. Hangsúlyozta, hogy soha nem fog rendelkezésre állni elegendő pénz, ezért a vízügyi ágazatnak a rendelkezésre álló pénz hatékony elköltésére kell koncentrálnia. Bektas Mukhamedjanov, Kazahsztán környezetvédelmi miniszterhelyettese Kazahsztán vízpolitikájáról beszélt, melynek célja minden vízellátással kapcsolatos probléma megoldása 2020-ra, minden öntözéses mezőgazdasággal kapcsolatos probléma megoldása 2040-re, és általánosságban minden a vízhez kapcsolódó kérdés rendezése 2050-re. Kiemelve, hogy az ország vízkészletének több mint fele határokon átnyúló, tárgyalta az Aral-tó hanyatlását és a medence érintett országainak együttműködését a válság kezelésére. MAGAS SZINTŰ PANELBESZÉLGETÉSEK A VÍZ, SZANITÁCIÓ ÉS HIGIÉNIA (WASH) KÉRDÉSEI A szerda reggeli panelbeszélgetés, melynek moderátora Johan Kuylenstierna, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet ügyvezető igazgatója volt, a víz, szanitáció és higiénia kérdéseinek kihívásait és megoldásának potenciális megközelítéseit tárgyalta. Nemzeti tapasztalataikat megosztva Djoko Kirmanto, Indonézia közmunkaügyi minisztere és Chew Men Leong, a szingapúri Közszolgáltató Testület (PUB) vezérigazgatója vázolták országaik vízgazdálkodási célkitűzéseit, beleértve a díjszabás és árazás rendszerüket és a szabályozó keretrendszerüket. Trevor Balzer, Dél-Afrika Víz- és Környezetvédelmi Ügyek Fejlesztési Osztályának megbízott igazgatója elmondta, hogy a vízhez való hozzáférés, mint emberi jog és az ökoszisztémák védelme szerepelnek Dél-Afrika alkotmányában. 7

8 A víz, szanitáció és higiénia kérdéseinek megoldására Katariina Poskiparta, Finnország Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkára a politikai elkötelezettségre, a szanitációba és szennyvízkezelésbe történő nagyobb befektetésekre, a gondolkodás és viselkedés új módjaira és a szabályozórendszerek továbbfejlesztésére szólított fel. Martin Mogwanja, az UNICEF főigazgató-helyettese és Robert Burtscher, az Osztrák Fejlesztési Ügynökség víz- és szanitáció főtanácsadója a népesség legszegényebb rétegeire való összpontosítást támogatták; Burtscher a víz, energia és élelmiszerbiztonság kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Gérard Payen, az UNSGAB tagja és az AquaFed elnöke kiemelte, hogy sürgős igény mutatkozik egy globális mechanizmus kidolgozására a vízbiztonság monitorozására. Catarina de Albuquerque, a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz való emberi jog kérdésével megbízott különleges ENSZ jelentéstevő kiemelte, hogy egy konkrét, mérhető, elérhető, realisztikus és időben behatárolt (SMART= okos) Fenntartható Fejlődési Célra van szükség, amely integráltan kezeli a minőség, hozzáférhetőség és megfizethetőség kérdéseit. A beszélgetés folyamán a panel résztvevői tárgyalták a méltányosság kérdéseit, többek között azt, hogy hogyan lehet elérni az alsó milliárdot, az alulról építkező vízügyi fejlesztéseket, és a határvizek méltányos és ésszerű felhasználását. A megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosításának szükségéhez kapcsolódó pontok többek között: egy igazán biztonságos Fenntartható Fejlődési Cél igénye, a megbízható és elegendő vízhez való hozzáférés, és a víz újrafelhasználása és újrahasznosítása. A társadalom bevonásával kapcsolatban a panel résztvevői a közösségi alapú fejlesztésekhez szükséges kapacitások bővítését és a civil társadalom és egyéb érdekeltek bevonását emelték ki. Hozzászólásaikban a panel résztvevői emellett többek között a vízbiztonságot; a víz, energia és mezőgazdaság kapcsolatát; az eredmények fenntarthatóságának biztosítását és az irányítási feltételek helyes kialakítását tárgyalták. Zárásként Bai Mass Taal, az Afrikai Vízügyi Miniszterek Tanácsának (AMCOW) főtitkára kiemelte, hogy meg kell győzni a politikai vezetőket a vízhez való hozzáférés kérdésének prioritásként való kezeléséről, és azt kérdezte, meddig nézzük még tétlenül, hogy emberek halnak meg a megfelelő víz, szanitáció és higiénia hiánya miatt. HOGYAN LÁTHATÓ EL VÍZZEL A NÖVEKVŐ NÉPESSÉG A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZEPETTE? A szerda délutáni panelbeszélgetés, melynek moderátora Bogárdi János, a Bonni Egyetem professzora volt, kitért többek között a klímaváltozás és migráció, a víz és az élelmezés biztonsága, az információs hálózatok, a vízdiplomácia, a vízgyűjtővédelem és a tározás, vízhatékonyság, árazás és újrafelhasználás kérdéseire. Veysel Eroğlu, Törökország erdészeti és vízügyi minisztere bemutatta Isztambul válaszát a gyorsan növekvő népesség és bevándorlás közepette mutatkozó vízhiányra, beleértve egy medencék közötti vízcsere projektet; az illegális települések továbbfejlesztett szennyvízkezelési rendszereit; és a víztakarékossági és vízhatékonysági intézkedéseket. 8

9 Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke a víztározás infrastruktúrájának javításáról beszélt, különösen az aszályok kezelésére, de kiemelte, hogy az infrastruktúrát megfelelően kell kezelni. Stephan Auer, az Európai Külügyi Szolgálat multilaterális kapcsolatok és globális kérdések igazgatója vázolta az EU vízdiplomáciai stratégiáját, melynek alapja többek között a múltbeli tapasztalatokra építkezés, a prioritási területekre való összpontosítás, a nemzetközi vízügyi megállapodások támogatása és a határokon átnyúló vízügyi együttműködéseket javító partnerségek létrehozása. Somlyódy László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kiemelte a számítógépes technológia területén történt óriási előrehaladást a vízszennyeződés észlelésére. Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára és a UN-Water elnöke az információs hálózatok degradációjáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a múlt már nem alkalmas a jövő előrejelzésére. Ján Ilavsky, a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a tudás a bizonytalanság csökkentésének kulcsa, és kiemelte az erdők, mint legjobb vízgyűjtők fontosságát a vízgazdálkodásban. Ida Margrete Meier Auken, Dánia környezetvédelmi minisztere szerint a vízhez kapcsolódó Fenntartható Fejlődési Célra azért van szükség, hogy politikai figyelmet és befektetéseket generáljon. Kiemelte a megnövekedett vízhatékonyságot, vízárazási és újrafelhasználási példákat hozva, mint például az olyan ipari szimbiózisok, ahol egy vállalat egy másik vállalat hulladék termékeit használja fel. Apichart Anukularmphai, a thaiföldi Vízkészlet Egyesület elnöke megjegyezte, hogy a fejlesztések túlhangsúlyozása olyan nem szándékolt következményekkel járhat, mint a vízgyűjtők degradációja és az áradások. Zárásként Fahad Bin Mohammed Al-Attiya, a Katari Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program elnöke kiemelte a megoldások lokalizálásának fontosságát. HOGYAN VALÓSÍTHATÓ MEG A JÓ VÍZPOLITIKAI IRÁNYÍTÁS A SMART FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK SEGÍTSÉGÉVEL? Csütörtök reggel a moderátor, Aziza Akmouch, az OECD Vízkormányzás Programjának vezetője nyitotta meg az ülést, elmondva, hogy szükség van a jó gyakorlatok és eszközök meghatározására, amelyek segítik a kormányokat, az állami és magán partnereket a megoldások megvalósításában. Az irányítással kapcsolatban Ursula Schaefer-Preuss, a Víz Világhálózat (GWP) elnöke elmondta, hogy a víz válsága elsősorban az irányítás válsága. Részletezte a GWP törekvéseit a kormányzás területén, köztük a határokon átnyúló tevékenységeket, nemzetközi vízjogi képzéseket és a korrupció csökkentésére vonatkozó törekvéseiket. Boleslawa Witmer, a Butterfly Effect (Pillangóhatás) képviselője megjegyezte, hogy a civil társadalom bevonása nem csak a WASH-ról szól, a határokon átnyúló, irányítási és katasztrófaenyhítési kérdésekkel foglalkozó szervezeteknek is szerepet kell vállalniuk. 9

10 Sibylle Vermont, a svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal nemzetközi vízkörnyezetpolitikai vezető tárgyalója a konkrét kezdeményezéseket részletezve bemutatta az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (UNECE) Határvizek és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló Egyezményét, hangsúlyozva a további előrelépést ösztönző keretegyezmény értékét. Ivan Zavadsky, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) főtitkára elmondta, hogy a vízügyi szektor kereteiből való kilépéssel a Duna-menti országok erős szakpolitikai intézkedésekben állapodtak meg, példát szolgáltatva a vízügyi szektor és hajózás közötti együttműködésre. Az irányítási kihívások megoldásával kapcsolatban Uta Wehn de Montalvo, az UNESCO-IHE Vízügyi Oktatási Intézetének professzora elmondta, hogy a tudással és kapacitásokkal kapcsolatos ügyek érintik mind az iparosodott, mind a fejlődő országokat. Megjegyezte, hogy a kapacitásépítés többet jelent az oktatásnál és képzésnél, és megfelelő vezetést igényel. Michel Rentenaar, a holland Külügyminisztérium képviselője hangsúlyozta az integráció támogatásának fontosságát; az olyan nagy hatalommal bíró csoportok bevonását, amelyekre jelenleg nem vonatkozik a vízpolitikai irányítás; és a rövid és hosszú távú igények egyensúlyban tartását. Bonifertné Szigeti Márta, a Környezet és Biztonság Kezdeményezés (ENVSEC) igazgatótanácsának elnöke felhívta a figyelmet a minden szektort átfogó részvétel fontosságára a jó vízpolitikai irányítás biztosítása érdekében. Robert Varady, az Arizonai Egyetem Közpolitikai Tanulmányok Udall Központja igazgatóhelyettese hangsúlyozta az akadémiai szféra közreműködésének lehetőségeit, és a természet- és társadalomtudósok közötti párbeszéd kialakítását sürgette. Zavadsky elmondta, hogy az egymással ütköző vízfelhasználási módok egyensúlyba hozása segíti a bizalom építését az országok között. A tudományos adatok és elemzések megosztásán alapuló műszaki együttműködés lehetővé teszi az intézkedések összehangolását és hatékonyabbá tételét nemzeti szinten. A vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél kapcsán Witmer elmondta, hogy tematikus szinten tényleges célkitűzések kidolgozására kellene összpontosítani, nem csak azt venni alapul, hogy jelenleg mi tűnik mérhetőnek. Vermont szerint a vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél létrehozhatja a politikai akaratot és finanszírozást a vízellátás, vízgazdálkodás és a víz-energia-élelmiszer nexus kezelésére, de a teljes víz-körforgással foglalkoznia kell, nem csak a víz- és szanitáció kérdésével. HOGY MŰKÖDIK A ZÖLD GAZDASÁG? A csütörtök délutáni panelbeszélgetést a moderátor, Tom Soo, a Nemzetközi Vízkészlet Szövetség (IWRA) ügyvezető igazgatója nyitotta, hangsúlyozva az emberi jóllét központi szerepét a zöld növekedés koncepciójában. Dogan Altinbilek, a Nemzetközi Vízkészlet Szövetség elnöke a Fenntartható Fejlődési Cél fő elemeire vonatkozóan javasolta a szanitációhoz és ivóvízhez való egyetemes hozzáférést, a 10

11 szennyvizek nagyobb mértékű felhasználását, valamint az integrált vízkészlet-gazdálkodás és a vízfelhasználás hatékonyságának javítását. Paulo Lopes Varella Neto, a brazil Nemzeti Vízügynökség igazgatója megjegyezte, hogy a megoldások eltérőek lesznek a különböző régiókban és országokban. Julia Marton-Lefévre, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) főigazgatója szerint be kell vinni a természetet a Fenntartható Fejlődési Célokba, mivel létünk fenntartója a és megoldást is jelent számunkra. A víz-infrastruktúráról folyó vita során Christopher Briggs, a Ramsari Egyezmény Titkárságának főtitkára támogatta a lágy vagy természetes infrastruktúra iránti igényt, mint a természetes vagy mesterséges vizes területek, a víz kezelése, újrakezelése és újrafelhasználása a stabil, ellenálló és regenerálódásra képes ökoszisztémák biztosítása érdekében az emberi élet számára. Brice Lalonde, az ENSZ Globális Megállapodás fenntartható fejlődéssel megbízott különleges tanácsadója szerint újra kell definiálni az infrastruktúra fogalmát, hogy ne csak gátakat és egyéb szilárd szerkezeteket jelentsen, hanem a vizes területeket, madarakat, denevéreket, méheket és egyéb természetes rendszereket is. Emlékeztette a résztvevőket, hogy a természetnek is kell innia. Marton-Lefévre egyetértett azzal, hogy a természetes infrastruktúrát számításba kell venni a vízigényekre vonatkozó döntések meghozatalakor. Palkó György, a Veolia képviselője elmondta, hogy a zöld növekedés általában azt jelenti, hogy többet tenni kevesebbel, hozzátéve, hogy az emberi motiváció és szakértelem a legnagyobb vagyon. Marton-Lefévre szerint a zöld növekedés emlékeztet bennünket arra, hogy a természet elengedhetetlenül szükséges, és megoldásokat nyújt a fenntartható fejlődésre. Altinbilek a Koreai Köztársaságot hozta fel példának, ahol a zöld növekedés életmóddá vált, és alkalmazzák a nemzetközi fejlesztési segélyezési programjaikban is. A beszélgetés során felmerült az állami-magán együttműködések kérdése, és hogy hogyan lehet mozgósítani a magánszektort a zöld növekedés érdekében; az alkalmazottak szerepe a vállalatok fenntarthatósági politikájának kialakításában; az ágazatokon átívelő kérdések integrált és rendszerszintű kezelése; az ökoszisztémákba és természetes infrastruktúrába való befektetések; a beavatkozások gazdasági értékelése a tervezési szakaszban; és a GDP alternatíváinak kidolgozása az emberi jóllét mérésére. Nguyễn Thai Lai, Vietnám természeti erőforrásokért és környezetvédelemért felelős miniszterhelyettese zárásként elmondta, hogy a panel minden résztvevője kiemelte a természeti szolgáltatások megbecsülésének fontosságát és a természet jogainak tiszteletben tartását, hiszen a természet továbbra is kielégíti a szükségleteinket, ha mi is ezt tesszük cserébe. SZÁMÍT-E A PÉNZ? A moderátor, Monica Scatasta, az Európai Beruházási Bank Víz és Hulladékgazdálkodási Részlegének vezetője üdvözölte a panel résztvevőit és megadta a beszélgetés irányát a különböző érdekeltek szerepéről és felelősségéről, és a vízgazdálkodás, vízminőség és katasztrófakezelés megfontolásairól. 11

12 A kormányok feladataival kapcsolatban Sarah Reng Ochekpe, az Afrikai Vízügyi Miniszterek Tanácsának (AMCOW) megbízott elnöke, Nigéria vízügyi minisztere kiemelte Nigéria közelmúltban tartott vízügyi csúcstalálkozóját, mely segítette a víz fontosságának hangsúlyozását az országban, további pénzügyi támogatást szerzett projektekhez, és később az AMCOW más országoknak is javasolta modellként. Paul Oquist Kelley, a nicaraguai Elnöki Hivatal közpolitikákért felelős államtitkára elmondta, hogy az energiaszektor kiadásainak 54 százalékát a víz teszi ki országában. Kiemelte Nicaragua célját, hogy 2020-ra 90 százalékra növelje a megújuló energia részesedését, mely csökkenteni fogja az energiaköltségeket és az energiaszektor vízfelhasználását. Richard Seeber, Európai Parlamenti képviselő (Ausztria) a megválasztott tisztségviselők szerepéről beszélt, kiemelve a megfelelő jogi és gazdasági keretek meghatározásának, a víz megfelelő árának követelményét, valamint a holisztikus szemlélet (mint a vízgyűjtő-alapú munkavégzés) és az együttműködés igényét. A magánszektor szerepével kapcsolatban Herbert Oberhänsli, a Nestlé S.A. (Svájc) alelnöke elmondta, hogy a befektetések társadalmi és pénzügyi megtérülése a feltétele a magánszektor befektetéseinek. A társadalmi megtérülés a Nestlé és a gazdálkodók közös értékeihez kapcsolódik, míg a pénzügyi megtérülés az alternatívaköltségek méréséhez és a kockázatok csökkentéséhez. Brian Arbogast, a Bill & Melinda Gates Alapítvány képviselője szerint a filantróp közösség kockázatvállalási hajlandósága a legnagyobb. A filantróp befektetők tudnak úttörő tőkét nyújtani nagy kockázattal járó projektekhez. Az állami és magánszektor kölcsönhatásával kapcsolatban Kadri Ozen, a Coca-Cola Eurázsiai és Afrikai Csoportjának kormányzati kapcsolatok igazgatója a kormányzat, civil társadalom és magánszektor arany háromszögét emelte ki az eredmények elérése érdekében, és bemutatta cégének közösségi alapú projektjeit. Margaret Batty, a WaterAid szakpolitikai és kampány igazgatója kiemelte az emberközpontú megközelítést, a kívánt átalakulás pontos meghatározását, és a politikai irányítás igényét. Edward Breslin, a Water for People ügyvezető igazgatója olyan partnerségek kialakítására szólított fel, melyek bevonják a magánszektort és a civil társadalmat. Kiemelte, hogy fontos az eredmények felmérése további pénzügyi források keresése előtt, figyelmeztetve, hogy ha nem sikerül eredményeket elérni, a pénznek olyan ágazatokba kell áramlania, melyek ténylegesen működnek, mint az oktatás vagy az utak. A beszélgetés folyamán Batty elmondta, hogy a kis sikerek kiterjesztése a nemzeti szintű tervezés feladata, beleértve a megvalósítás akadályainak felismerését. Breslin kitért a pénzügyi források pénzügyminisztériumok és helyi önkormányzatok közötti áramlásának megtisztítására vonatkozó törekvésekre, a szolgáltatások szakszerűbbé tételére, és a helyi sikerek országos stratégiákra gyakorolt hatására. William Rex, a Világbank ágazati igazgatója kiemelte a nexus kérdések fontosságát, megjegyezve, hogy az energiaszektor a működéséhez vizet igényel, de nincsenek eszközei az integrált energia- és vízügyi tervezéshez. 12

13 André Laperrière, a Globális Környezetvédelmi Alap vezérigazgató-helyettese összefoglalta a gyakori témákat: a víz, szanitáció és higiénia területén elvégzendő munka óriási; probléma van a pénz áramlásával; szükséges a rendszer felülvizsgálata az inputok helyett az eredményekre koncentrálva; a pénz nem minden; első lépésben a kapacitásépítést lehetővé tevő keretek kialakítására van szükség és szabályozás felállítására. PANELBESZÉLGETÉS A VÍZ, AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLELMEZÉS KAPCSOLATÁRÓL Szerda este a moderátor, Fritz Holzwarth, a német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium főigazgató helyettese nyitotta meg a panelt, és bemutatta a jelentéstevőt, Holger Hoff-ot, a Stockholmi Környezetügyi Intézet tudományos főmunkatársát. Nicaragua esetét Paul Oquist Kelley mutatta be, részletezve országának mikro- és makro stratégiájának elemeit, beleértve a kistermelők pénzügyi támogatását és együttműködéseiket, és az energiatermelés vízi erőforrásainak fejlesztését. Roberto Lenton, a Nebraska-i Egyetem Robert B. Daugherty Víz az Élelemért Intézetének igazgatója egyetértett azzal, hogy a nexusnak túl kell lépnie az egyes szektorok keretein, hogy megvizsgálja a szinergiákat és kompromisszumokat. Mohamed Ait-Kadi, a Víz Világhálózat (GWP) Technikai Bizottságának elnöke elmondta, hogy a nexus megkívánja a fejlesztési paradigma újragondolását, figyelmeztetve, hogy értelmezésének és elkülönítésének különböző szintjei léteznek, nem lehet általános képletként feltüntetni. Arra a következtetésre jutott, hogy az integrált vízkészlet-gazdálkodás és a nexus kölcsönösen erősítik egymást. Mohammed Bin Ibrahim Al-Saud, Szaúd-Arábia Víz- és Elektromos Energia Minisztériumának vízügyi miniszterhelyettese az energia és víz közötti kapcsolatot emelte ki, hangsúlyozva, hogy az agrárszektorban növelni kell a megújuló energia felhasználásának arányát. Avinash Tyagi, az Öntözés és Csatornázás Nemzetközi Tanácsának főtitkára hangsúlyozta, hogy fontos az öntözési rendszerek regenerálódó-képességének kialakítása, hogy ellenálljanak a klímaváltozás okozta sokkoknak, melyek befolyásolják az élelmiszertermelést. Richard Lawford, a Morgan Állami Egyetem (USA) munkatársa elmondta, hogy a tudomány sokféleképpen hozzá tud járulni a problémák megoldásához. Feltette a kérdést, hogy vajon az országos vagy a vízgyűjtő szintek nyújtanak-e jobb információs felületet? Elmagyarázta, hogy a Föld megfigyelések és a modellezési kapacitások megbízható adatokkal szolgálnak a tervezéshez. Alexander Verbeek, a holland Külügyminisztérium képviselője szintén a tudomány jelentőségére hívta fel a figyelmet, és a műholdas adatok felhasználására ágazatok közötti összefüggések bemutatására. A vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Célról Reza Ardakanian, az ENSZ Egyetem Anyagáramok és Erőforrások Integrált Kezelésének Intézete (UNU-FLORES) igazgatója elmondta, hogy segíteni fogja a társadalom figyelmének felkeltését és az igényt az integrált megközelítésre. 13

14 A beszélgetés folyamán a panel résztvevői kitértek a gondolkodásmód megváltoztatására, a feladatok között említve, hogy meg kell tanítani az embereket a nexus kapcsolatok felismerésére, bővíteni kell a politikai döntéshozók kapacitásait, és olyan új intézményi rendszereket kell kialakítani, amelyek az ágazati határokat átlépve működnek. Az intézményrendszerrel kapcsolatosan megjegyezték többek között, hogy nem ismerik fel az élelmiszer ágazaton belüli víz- és energia költségeket, kritikus az igény a finanszírozásra, és hogy a vízügyi kihívásokat leginkább az energiapolitikán keresztül lehetne kezelni. FILANTRÓP KEREKASZTAL Csütörtök este a moderátor, Pintér László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora a vízügyi filantrópia három kulcselemét azonosította: jelentős befektetések, műszaki, társadalmi és irányítási innováció és hosszú távú elkötelezettség. Edward Breslin, a Water for People (US) ügyvezető igazgatója kiemelte a rövid távú eredmények helyett a hosszú távú eredmények középpontba helyezését, a monitorozást a tökéletesítés céljából, és a katalizátor jellegű finanszírozást az folyamatos finanszírozás helyett. A monitoringnak kerülnie kell az adatözönt, és a donorok megelégedése helyett a programok javítására kellene koncentrálnia. Rachel Leon, a Környezetvédelmi Adományozók Szövetsége (EGA, US) igazgatója elmondta, hogy az EGA több mint 200 alapítványt tömörítő csoport, ami az Egyesült Államok összes filantrópiájának 6 százalékát képviseli. Tagjainak vízügyi projektekre fordított finanszírozása 2011-re megkétszereződött a korábbi évekhez képest, de a nemzetközi adományozások csökkentek 2010-ről 2011-re. Kiemelte a globális fókusz szükségességét. Michael McGovern, a Rotary Alapítvány (US) alelnöke a Rotary gyermekbénulás elleni kampányáról beszélt, kiemelve a partnerségek fontosságát a nagy célok elérése érdekében. Runa Khan, a bangladeshi Friendship Alapítvány igazgatója bemutatta a háromlépcsős rendszerüket: szükséglet, egyszerűség és a környezet teljes tiszteletben tartása. Elmondta, hogy kockázat-megosztási rendszerben dolgoznak, mely az egyéni jólét helyett a közösségre fókuszál. Christian Wiebe, a német Viva Con Agua képviselője az ifjúságra koncentráló filantróp megközelítésükről beszélt, mely modern módszerekkel szerez támogatást a fejlődő országokban élő emberek tiszta ivóvízzel való ellátásához. Hafiz Sherali, az Aga Khan Alapítvány pakisztáni képviselőjeként pakisztáni projektjeikről beszélt, kiemelve a közösségek mozgósításának fontosságát, a nők bevonását a változások ügynökeiként, és a régóta fennálló vízjogi konfliktusok kezelését. A városi környezetben jelentkező fekáliás szennyvíziszap válságot részletezve Brian Arbogast, a Bill & Melinda Gates Alapítványtól (US) a szanitációra való nagyobb odafigyelést szorgalmazta. Őszentsége Mahamandaleshwar Paramhans Swami Maheswarananda, a Swami Madhavananda Világbéke Tanács több esővízgyűjtő kezdeményezését mutatta be, köztük egy 14

15 mesterséges tó építését, és a közösség tagjainak bádogtetővel való ellátását az esővíz összegyűjtése érdekében. Hugo Barreto ügyvezető igazgató és Andrea Margit a brazil Roberto Marinho Alapítványtól a jobb vízgazdálkodást célzó kapacitásbővítési törekvéseiket ismertették. Kemi Seesink, a Globális Vízügyi Kezdeményezés koordinátora a Howard G. Buffett Alapítvány munkájáról beszélt. Elmondta, hogy új partnerek bevonására van szükség, ki kell alakítani a problémák megoldásának rugalmas módszereit és lehetőségeit, és leírta a kistermelő nőkre fókuszáló programjukat, mely a globális élelmiszerbiztonság javítására törekszik. Rebecca Tharme, a Természetvédő Szolgálat (US) képviselője a Nagy Folyók Partnerség törekvéseit mutatta be, melynek célja vízgyűjtő szintű közös megoldásokat találni többek között a vízenergia fejlesztésére, a fenntartható mezőgazdaságra és az árterek árvízvédelmére. A panelbeszélgetés során a résztvevők a következő témákat tárgyalták: hogyan lehet felismerni, hogy egy projekt sikertelen volt és hogyan lehet tanulni belőle, az egyenlőtlenség problémája az együttműködést igénylő folyamatokban, a filantrópia szerepe holisztikus programok és együttműködések létrehozásában, és a jelenleg a filantrópiára jellemző kockázatkerülő magatartásból adódó problémák. BUDAPESTI NYILATKOZAT Baranyai Gábor, a Budapesti Víz Világtalálkozó Szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, felkérve a jelentéstevőket, hogy foglalják össze a konferencia üléseinek vitáit. A tiszta ivóvízhez és alapvető szanitációhoz való hozzáférés biztosításáról és a víz, szanitáció és higiénia (WASH) kérdéseiről Joakim Harlin, az ENSZ Fejlesztési Programjának képviselője a WASH és az integrált vízkészlet-gazdálkodás együttes elérésnek kihívását emelte ki, és a növekvő népesség kiszolgálását a klímaváltozás közepette. Elmondta, hogy egy SMART célkitűzésnek a WASH-hoz való hozzáférést alapvető emberi jogként kell kezelnie, beleértve az egyenlő hozzáférést és a megfizethetőséget. Az integrált vízkészlet-gazdálkodásról és a növekvő népesség vízzel való ellátásáról a klímaváltozás közepette Johan Kuylenstierna, a Stockholmi Környezeti Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a panel rávilágított, hogy míg a vízkészletekkel kapcsolatos ügyek és a vízellátás biztonsága egyre nagyobb politikai húzóerővel bírnak, a törekvések még mindig heterogének a szakpolitikákat és tevékenységeket tekintve. Elmondta, hogy a tudományos közösségnek integráltabb elemzéseket és szintéziseket kell szolgáltatnia, hogy jobban segítse a vízügyi szakpolitikákat és a vízgazdálkodást. A vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Célhoz a panel résztvevőinek a következő javaslatai voltak: legyen politikailag vonzó, a vízminőséget és mennyiséget is foglalja magában, foglalkozzon a vízhasználat hatékonyságával, és legyen összhangban a katasztrófa kockázat csökkentéssel. A jó vízpolitikai irányításról és a SMART Fenntartható Fejlődési Célok által történő megvalósítás módjáról Joyeeta Gupta, az Amszterdami Egyetem professzora elmondta, hogy a panel résztvevői szerint a célkitűzéseknek a célok összefüggéseinek megfelelőnek kell lenniük, és a WASH-t az integrált vízkészlet-gazdálkodás, a nexus és az ökoszisztéma 15

16 összefüggésébe helyezni. A panel résztvevői szerint elengedhetetlen a határokon átnyúló együttműködés, de a Rio+20 konferencián nem alakult ki konszenzus ezt illetően. Fontos lenne a határokon átnyúló vízügyi együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények -, mint az ENSZ Vízfolyások Egyezménye - hatályba lépése. A panel résztvevői kiemelték a nemzeti szintű integrált vízkészlet-gazdálkodás fontosságát, a céloknak megfelelő prioritásokkal. A zöld gazdaság a tiszta vízért és a zöld gazdaság működése ülésekről Thomas Chiramba (UNEP) áttekintette a különböző nemzeti megoldásokat, mint a vízenergia potenciáljának felmérése és a szakpolitika kialakításának folyamatai, és megjegyezte, hogy szükség van a kockázatok kezelésére. A panelbeszélgetés kulcspontjai többek között: mind a kemény, mind a lágy infrastruktúra használata, és a víz feltüntetése a nemzeti elszámolásokban. A Fenntartható Fejlődési Célokba történő beruházások és azok finanszírozása ülések jelentéstevője, Torgny Holmgren, a SIWI igazgatója elmondta, hogy a viták az igények, az irányítás és a finanszírozás témájára épültek. A panel résztvevői az igényeket nem olyan szempontból vizsgálták, hogy mennyi pénzre lenne szükség, hanem hogy hogyan kell elkölteni a rendelkezésre álló pénzt. Az irányítás kapcsán a panel kiemelte többek között: az árazással kapcsolatos vitáknak különbséget kell tenniük a különböző felhasználók között, szükség van a magánszektor befektetéseinek ösztönzését szolgáló rendszerre, és a civil társadalmat hasznos eszközként kellene elismerni. A finanszírozással kapcsolatban kiemelte, hogy egy megfordított ösztönző struktúrára lenne szükség, ami az eredményeken alapul, nem a forrásokon. A víz-élelem-energia nexus különleges esti üléséről Thomas Stratenwerth (német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonság Minisztérium) vázolta a főbb pontokat: a klímaváltozás súlyosbító tényező; a jogi keretek az ügyet nem segítő támogatásokat hozhatnak létre, a nexus kérdéseivel kapcsolatos szemléletformálásra van szükség, a személyi és intézményi kapacitásokba történő befektetések segíthetnek a tudományágak összekötésében, és új gondolkodásmódra és felfogásra van szükség, mert a megszokott módszerek nem működnek. A Filantróp Kerekasztalról Pásztor János (WWF) elmondta, hogy napjaink filantrópiája nem a jótékonyságról szól, hanem a globális állampolgárok képessé tételéről. A panel kiemelte: a mezőgazdaság, az élelmezés biztonsága és a víz kapcsolatát, a nők és a fiatalok szerepének növelését, az alkalmazkodó munkát lehetővé tevő partnerségek létrehozását, az előrehaladás monitorozását és az eredmények alapján a cselekvési pályák újragondolását, valamint a televízió és közösségi média szerepének feltárását. A Tudományos Fórum elnöke, Somlyódy László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja felsorolta a Fórum által megvitatott főbb pontokat: a Tudományos Fórum támogatja a SMART vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél létrehozását; a vizet nem csak az ivóvíz és szanitáció szempontjából kell vizsgálni, hanem az árvizek, határokon átnyúló kérdések és a nexus elemek szempontjából is; a vízügyi közösségnek figyelnie kell az ökológiai rendszerek leromlására; a tudományt nem használják fel megfelelően; rugalmas, alkalmazkodó és átlátható irányításra van szükség; és többet kell tenni a zöld gazdaság kialakításáért és az ökoszisztéma szolgáltatások előnyeinek kihasználásáért. 16

17 A Civil Fórum jelentéstevője, Szigeti Bonifert Márta, a Regionális Környezetvédelmi Központ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a vízhez való univerzális hozzáférés megérdemel egy külön, ambiciózus Fenntartható Fejlődési Célt, és beszámolt a Fórum főbb üzeneteiről és javaslatairól: a vízhez és szanitációhoz való hozzáférés elismerése alapvető emberi jogként az őslakos népek külön figyelembe vételével; integrált gazdálkodásra van szükség; részvételen alapuló tervezés kívánatos; a határokon átnyúló vízgyűjtők stratégiai jelentőségűek; és mindenki számára igazságos és megfizethető árakat garantáló árképzést kell megvalósítani. Az Ifjúsági Fórumról Rozemarijn ter Horst, a Víz Ifjúsági Mozgalom alapítója számolt be és osztotta meg a Mozgalom elképzelését a jövőről. Jövőképük szerint 2023-ben többek között: generációk közötti partnerségek fognak működni az ifjúság és a vízügyi ágazat között; a fiatalok megosztják tudásukat, tapasztalataikat és eszközeiket; és az ifjúság érdekcsoportként részt fog venni a döntéshozatali folyamatokban. Zárásként elmondta: Oktatást szeretnénk, és reméljük, tudtok minket képezni. Építeni fogunk, és reméljük, biztosítotok nekünk eszközöket. A fiatalok képesek alakítani a világot most és 2025-ben, adjunk esélyt a jövőnek. Az Üzleti Fórumot összefoglalva Joppe Cramwinckel (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) elmondta, hogy támogatták a vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Célt, és négy elemet azonosított iránymutatásként: a mezőgazdasági vízfelhasználás jelentős javítása; a vízminőség javításának kollektív felelőssége; víz- és szanitáció szolgáltatások nyújtása, beleértve üzleti modelleket a sikeres minták elterjesztésére; és a közös kockázat felismerése, mely tekintetbe veszi, hogy mint egy közösség és egy vízgyűjtő részei vagyunk. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO-IHE Vízügyi Oktatási Intézetének rektora bemutatta a nyilatkozat szövegtervezetét, és kérte az észrevételeket. A hozzászólások kitértek többek között arra, hogy korlátozott lehetőség volt nyílt vitára; hasznos lenne kitűzni egy időpontot az előrelépés felmérésére egy Budapest II konferencián 2025-ben; iránymutatásra van szükség a prioritásokról és a következő lépésekről; és erős intézményi háttér lenne kívánatos. Válaszában Szöllősi-Nagy elmondta, hogy a konferencia napirendje szándékosan lett úgy kialakítva, hogy a vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél felé történő előrehaladást szolgálja, és egyetértett azzal, hogy szükség van egy illetékes testületre, amely felméri a világ vízügyi helyzetét és ráirányítja a figyelmet, ahogyan a klímaváltozással foglalkozó Kormányközi panel. 15:55-kor a résztvevők konszenzussal elfogadták a Budapesti Víz Nyilatkozatot. Baranyai Gábor levezető elnök lezárta az ülést, és arra biztatott minden kormányt és résztvevő érdekeltet, hogy támogassák a vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Célt, és a tartsák életben a Világtalálkozón született mikro-közösségeket. A Budapesti Víz Világtalálkozó Zárónyilatkozata letölthető a honlapról. ZÁRÓBESZÉDEK A záróbeszédek között elsőként Jung-moo Lee, a 7. Víz Világfórum Nemzeti Bizottságának elnöke és a Koreai Víz Fórum elnöke üdvözölte a Zárónyilatkozatot, megemlítve, hogy a konferencia lehetőséget nyújtott az érdekelteknek konszenzus kialakítására a vízzel 17

18 kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél terén. Elmondta, hogy a nexus kérdéseket, bár összetettek, integrált szemlélettel kezelni lehet. Toru Doi, Japán területért, infrastruktúráért, közlekedésért és turizmusért felelős miniszterhelyettese utalt rá, hogy 2013-ban van az ENSZ Víz Világnap 20. évfordulója. Kiemelte az UNSGAB 3. Hashimoto Cselekvési Tervét, és támogatta a katasztrófavédelmi célkitűzések felvételét a 2015 utáni fejlesztési napirendre, hangsúlyozva, hogy Japán kész segíteni egy, a témával foglalkozó fórum létrehozását az ENSZ-en belül. Paulo Lemos, Portugália Környezetvédelmi, Területrendezési és Energiaügyi Minisztériumának környezetvédelmi államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok kialakításakor figyelembe kell vennünk a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításának tanulságait. Megemlítette az eredményeket, mint a megfelelő minőségű vízhez és szanitációhoz való emberi jog elismerését. Hangsúlyozta, hogy a víz nem maradhat ki a Fenntartható Fejlődési Célok közül, és támogatta egy önálló vízzel kapcsolatos cél kidolgozását, a hozzá kapcsolódó mérhető és konkrét célkitűzésekkel, hiszen a víz a fenntartható fejlődés alapja és a klímaváltozás - különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás - kulcsterülete. Ibrahim Thiaw, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) főigazgató-helyettese elmondta, hogy két tényt kell elfogadnunk: a fenntarthatóság nem csak a fejlődő országok segítéséről szól, hanem a fejlettekéről is, és elengedhetetlen a természeti erőforrások szerepének megértése. Kiemelte, hogy a zöld gazdaságért folytatott munka találó szakpolitikákhoz társuló befektetéseket jelent, és javasolta az ökoszisztémákba (erdőkbe, vizes területekbe és folyórendszerekbe) történő befektetéseket és újbóli befektetéseket. Elmondta, hogy a szanitációt társadalmi, gazdasági és környezeti lehetőségként kellene szemlélnünk, nem költséges teherként. Cihan Sultanoğlu, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) Európa és Független Államok Közössége Regionális Iroda igazgatója kiemelte, hogy a víz kulcseleme a fenntartható fejlődésnek és a klímaadaptációnak. A víz egyre szűkösebb erőforrássá válik azon a fenntarthatatlan pályán, amelyen most vagyunk, és erősebb együttműködésre van szükség a vízkészletekkel való gazdálkodás terén. Jim Leape, a WWF főigazgatója elmondta, hogy a víz kék fonalként köti össze a 2015 utáni fejlesztési napirendet. Három tény miatt kell megoldanunk a sikeres fejlesztésekhez szükséges víz biztosításának kérdését: a víz élő rendszerekből származik; a sikerünk attól függ, hogy mennyire leszünk képesek a természet feltételei szerint gazdálkodni ezekkel a rendszerekkel; és csak akkor lehet sikeres a gazdálkodás, ha megtaláljuk a kormányok és az ágazatok közötti együttműködés módjait. Zárásként Martonyi János, Magyarország külügyminisztere és a Budapesti Víz Világtalálkozó elnöke megállapította, hogy a világ nemes fejlesztési céljainak egyikét sem lehet a víz nélkül megvalósítani. Mint mondta: Ha kizárjuk a természetet a vízzel kapcsolatos egyenletből, a természet ki fog zárni bennünket a bioszférából. A vízbe való befektetés a békébe való befektetés egyben, amely viszont megfelelő kormányzást igényel. Megjegyezve, hogy a szegénység felszámolásának, az éghajlatváltozásnak, az energiának és a biológiai 18

19 sokféleségnek önálló intézményi mechanizmusai vannak, kijelentette, hogy nem várhatunk újabb 36 évet a víz problémájának rendezésére. Bár a Budapesti Nyilatkozat nem tartalmaz célkitűzéseket, mérföldköveket, menetrendeket vagy részletes terveket, mégis kifejezi a kialakult konszenzust, hogy szükség van egy ENSZ által támogatott, vízhez kapcsolódó mechanizmusra. Megköszönte a résztvevők, kollégák és partnerek munkáját, és 17:17-kor lezárta a konferenciát. További információk: 19

Budapest Víz Világtalálkozó

Budapest Víz Világtalálkozó Budapest Víz Világtalálkozó Budapest, 2013. október 8-11. A Budapesti Víz Világtalálkozó tervezett programja Nyitóbeszédek Október 8. délután Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Ban Ki-moon, az

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Magyarország nemzetközi szerepvállalása

Magyarország nemzetközi szerepvállalása Magyarország nemzetközi szerepvállalása MHT XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 06. Dr. Dobi László ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Vázlat Nemzetközi együttműködések áttekintése Duna Makro

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában

The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában Első felhívás 2012. november The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában 2013. október Budapest A vízpolitika globális kihívásai Földünk legbőségesebb

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

EWA Tavaszi Napok 2015 Budapesti Víz Konferencia. A víz értéke A szolgáltatás díja Tapasztalatok Kihívások - Szakmai irányvonalak március 4-6.

EWA Tavaszi Napok 2015 Budapesti Víz Konferencia. A víz értéke A szolgáltatás díja Tapasztalatok Kihívások - Szakmai irányvonalak március 4-6. EWA Tavaszi Napok 2015 Budapesti Víz Konferencia A víz értéke A szolgáltatás díja Tapasztalatok Kihívások - Szakmai irányvonalak 2015. március 4-6. A konferencia célja A Budapesti Víz Világtalálkozó (BWS)

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11. A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás Tatabánya, 2015. december 11. Klímaváltozás, alkalmazkodás, fenntartható fejlődés kapcsolata Fenntartható fejlődés fogalma Nemzeti Fenntartható

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Mérföldkövek 1989 2015 1989: Július 12: az USA elnöke, George Bush beszédet tart a Közgazdasági

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, 2008. május Szalóki Flórián Főosztályvezető 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Támogatási területek 1. Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31.

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31. Klímafinanszírozás Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia 2016. március 31. Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben