ÚTMUTATÓ A DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMMEL KÖZÖSEN FOLYTATOTT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MSC KÉPZÉSBEN

Átírás

1 OE-KGK Útmutató a diplomamunka készítéséhez Hatályos: november 2. ÚTMUTATÓ A DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMMEL KÖZÖSEN FOLYTATOTT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MSC KÉPZÉSBEN Általános előírások Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar MSc képzésben résztvevő hallgatói kötelesek diplomamunkát készíteni, amelynek sikeres megvédése az abszolutórium megszerzését követően a diploma megszerzésének egyik feltétele. A hallgató a Vállalkozásfejlesztés mesterszaknak megfelelően választ témát az intézetek által javasolt témakörökből. Előzetes egyeztetést követően kerül sor a konzulens hallgató általi felkérésére, valamint a dolgozat témavázlatának elkészítésére. Külön kérelemre az intézetigazgató engedélyezheti a hallgató számára, hogy diplomadolgozatát más témakörből, ne az adott intézetben készítse. Az intézetek, a Keleti Károly Gazdasági Kar honlapján ( folyamatosan meghirdetik a diplomamunka témaköröket. A hallgatók témaválasztására a harmadik félévben kerül sor. Ezt követően az előzetes egyeztetés után kerül sor a dolgozat vázlatának elkészítésére és az illetékes intézet vezetője általi jóváhagyására. A vázlatot a témát meghirdető intézetnek kell leadni. A vázlat terjedelme 1-1,5 oldal, amely a téma indoklását, valamint a tervezett munka főbb feladatait, lépéseit, az elemzés várható eredményeit tartalmazza. Az MSc szakon a konzultációk száma minimálisan 6, melyet a hallgató a végzés előtti utolsó két szemeszterben köteles teljesíteni. A harmadik szemeszterben konzultáció formájában, a negyedik szemeszterben pedig a Diplomamunka c. tárgy felvételével. A konzulens feladata a hallgató munkájának folyamatos figyelemmel kísérése és segítése. A konzultációkat a hallgató időben egyenletesen elosztva, úgy köteles teljesíteni, hogy a konzulens folyamatosan nyomon tudja követni az önálló munkavégzését. Ennek nem teljesülése esetén, a konzulens megtagadhatja a záróvizsgára bocsátást! A konzultációkon való megjelenést a konzulens a dolgozathoz csatolt Adatlapon (lásd 3. melléklet) igazolja. A diplomamunka beadási határideje a az Óbudai Egyetem mindenkori Tanulmányi Ügyrendjében meghatározott időpont.. A dolgozatot egy elektronikus és egy nyomtatott példányban, a képzést gondozó intézetben kell leadni. Az MSc-képzésben és az azokra épülő szakirányú továbbképzésekben a Diplomamunka terjedelme, a formai követelményeket figyelembe véve minimum 60 oldal, de maximum 80 oldal lehet, mellékletek nélkül. A diplomamunkához csatolni kell (nem bekötve) a pontosan kitöltött adatlapot. A határidő be nem tartása a záróvizsga halasztását vonja maga után. Az intézet a dolgozatot bírálatra kiadja egy belső (megegyezik a konzulenssel) és egy külső bírálónak. A bírálók a megadott bírálati szempontok alapján véleményezik a dolgozatot, és javaslatot tesznek az érdemjegyre. A bírálatokat a hallgatók kézhez kapják, hogy azokat figyelembe vehessék a diplomamunka-védésre készüléskor. A diplomamunka védése a diplomakonzultálást végző intézetben történik. A védésre bizottság előtt kerül sor, melynek tagjait az intézetigazgató kéri fel. A védésre meghívást kap a jelölt konzulense amennyiben nem tagja a bizottságnak. A bizottság a diplomamunka témájából kérdéseket tesz fel a hallgatónak. Az ezekre adott válaszok értékelése és a bírálók által javasolt érdemjegyek alapján a bizottság meghatározza a diplomamunka érdemjegyét, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A diplomamunkába be kell kötni egy példány magyar és egy példány angol nyelvű Összefoglalót (Summary). Helye: az irodalomjegyzék után. Az összefoglaló terjedelme 1 oldal. Tartalmazza a diplomamunka címét, szerzőjének és konzulensének nevét, a téma indoklását és a dolgozat célját, valamint a téma és az eredmények rövid ismertetését. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok főiskolánkon belüli fokozott védelme, a hallgatók jogkövető magatartásának előmozdítása, valamint a szerzői jogsértés megelőzése céljából minden hallgató köteles a diplomamunka során a 4. mellékletben található nyilatkozatot kitölteni, saját kezűleg aláírni és azt a beadandó diplomadolgozatban a feladatkiírást követően beköttetni.

2 A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI A diplomamunkát számítógépen, szövegszerkesztő alkalmazásával kell elkészíteni, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, 1,5-es sorközzel írva. Ez a követelmény érvényes az Összefoglalóra is. A kinyomtatott és bekötött példánnyal együtt be kell adni a dolgozatot CD-n is, Pdf formátumban. Külalak A külső (kemény) borító közepén, a felső harmadban szerepeljen a DIPLOMAMUNKA elnevezés, jobb alsó sarkában a hallgató neve és a diplomavédés éve (pl. Minta Elek 2010) A külső borító élének alsó részére (gerinc) fektetve a Kar által kiadott egyéni kód és a hallgató neve kerüljön: (Pl: T001234/FI38878/G).

3 A dolgozat első oldala a belső borító, a felső harmadban: ÓBUDAI EGYETEM KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR Vállalkozásfejlesztés mesterszak (félkövér, Times New Roman, 14pt, a felső két sor kiskapitális, középre rendezve) Alá kerüljön be az Óbudai Egyetem logója: Középtájt kerüljön rá a diplomamunka címe félkövér 14-es nagybetűkkel szedve, középre rendezve. A DIPLOMAMUNKA CÍME Az alsó harmadba, középre rendezve kerüljön a konzulens neve: Konzulens: A konzulens neve Alulra, középre rendezve a szerző neve és a diplomamunka készítésének éve. A szerző neve A dolgozat készítésének éve A borítókon 14-es betűméretet kell használni, az útmutatónak megfelelő nagy- és kisbetűkkel, félkövéren (bold) szedve.

4 A dolgozat felépítése A dolgozat második oldalára a feladatkiírást (lásd 2. melléklet) kell elkészíteni. A feladatkiírást, a kék tollal aláírt saját munka Nyilatkozat, majd a tartalomjegyzék, táblázat- és ábrajegyzék követi (utóbbi kettő kellő számú táblázat, illetve ábra hiányában mellőzhető), oldalszámozás nélkül. A szövegrész a következő oldalon kezdődik, 1. oldalszámmal. Az oldalszám a lap aljára, a jobb sarokba kerül. A margó minden oldalon 2,5-2,5 cm + a kötéshez 0,6 cm baloldalon. A dolgozatot decimális rendszerben kell tagolni (legfeljebb négy szinten), a tartalomjegyzékben rögzítetteknek megfelelően. Az egyes fejezetcímeket félkövéren szedett NAGYBETŰVEL középre rendezve, az alfejezetek címeit félkövéren szedett kisbetűkkel javasolt írni, balra rendezve, az alábbi példa szerint. 1. A KÖZGAZDÁSZ 1.1. A közgazdász ruhája A közgazdász mindennapi viselete A közgazdász alkalmi viselete Az öltöny A nyakkendő stb A közgazdász fizetése éves kor alatt éves kor alatt család nélkül éves kor alatt családosan éves korig stb. A szövegközi kiemeléseket dőlt kisbetűvel jelöljük. A mondat közben tett lábjegyzetszám szorosan a jelzett szóhoz tapad, mondat végén, pedig az írásjel után következik. 1 A dolgozathoz Mellékletek csatolhatók, amelyeket az Irodalomjegyzék után, római számokkal jelölt oldalszámozással ellátva célszerű elhelyezni. A Mellékletekben táblázatok, ábrák, egyéb olyan dokumentumok szerepeltetése célszerű, amelyek a dolgozat mondanivalójának illusztrálására szolgálnak, de nem képezik a dolgozat érdemi részét, vagy szövegközi elhelyezésük túlságosan széttördelné a főszöveget (pl. többoldalas táblázat vagy térképsorozat). A helyesírás, a stílus és a fenti formai követelmények a bírálat szempontjai között szerepelnek. A helyesírást illetően az MTA által kiadott, legújabb A magyar helyesírás szabályai című kiadvány az irányadó. Szöveg közti hivatkozások A szöveg közti hivatkozások célja a szakirodalomból nyert lényegi, a dolgozat gondolatmenetében bizonyító erejű, alátámasztó információk megjelölése, amelyek a szerző logikai okfejtéseit, vagy más esetekben szakirodalmi tájékozottságát, a témába illő előzetes kutatási eredmények ismeretét hivatottak bizonyítani. A köztudatban, illetve tudományos köztudatban lévő sokszorosan bizonyított, vagy idézett tényeket, megállapításokat természetesen nem kell hivatkozással megtámogatni. Így pl. nem hivatkozzuk le, hogy Magyarország népessége fogyó tendenciát mutat, hiszen ez ma már köztudott tény. A hivatkozások módjának elsajátítására azonban általános érvényű ajánlások nehezen adhatók, a tudományos igényű írás fortélyai stílusa! szakirodalom olvasásával (nem tankönyvek, hanem szakfolyóiratok és szakkönyvek!) tanulhatók meg. 1 Így.

5 Általánosan használatos a zárójeles, szerző-évszám formula, azonban főképp a történettudományi és kapcsolódó tárgyú tudományos írások a lábjegyzetes hivatkozási formát használják. 2 A szövegközi hivatkozásokat, főképpen, ha egy-egy megállapítást több szakirodalmi tétel támaszt alá, ajánlatos a bekezdések végére, ám a záró írásjel elé tenni (Bartos-Németh 1999; Kiss 2004; Tóth 2003). Egyéb esetben elfogadható a mondatok végére tett hivatkozás is (Kiss 2004). A mondatközi hivatkozásokat a következő formában kell megtenni: Tóth (2003) vizsgálatai szerint a diplomamunkák kb. egynegyede felel meg a formai követelményeknek. Kettőnél több szerzős munka esetén az et al formula használható (Kocsis et al., 2006). Ha a hivatkozott információt szakember(ek), pl. egy interjú során megkérdezett személy(ek) közlése alapján állítjuk, lábjegyzetes formában tesszük meg a hivatkozást. 3 Megjelölés nélküli szerzői kollektívák, vagy cégek által készített (terv)dokumentumok esetében két út kínálkozik. Az egyik, hogy a dokumentum címét beleszövegezzük a főszövegbe: Magyarország Területfejlesztési Koncepciójának lényegi megállapítása szerint hazánkban tovább éleződtek a területi különbségek. A másik szerint lábjegyzeteléssel hivatkozzuk meg a dokumentumot. 4 Kerüljük ez esetekben a zárójeles formulát: (Vision Europe Kft. 2005)! Törvények esetében a főszövegben kell megemlíteni a törvényt: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1 -ban olvashatunk a törvény céljáról stb. Az internet használata Az internet használata ma már széles körben elterjedt, mind a hallgatók, mind a tanárok körében. A hatalmas és többnyire szabadon terjedő információk használata azonban körültekintést igényel, ez különösen igaz a tudományos igényű dolgozatok, így a diplomamunkák/szakdolgozatok esetében. A tudományos életnek nem véletlenül alakultak ki a publikációs fórumai, a szakfolyóiratok, ezek a színhelyei az új tudományos eredmények közlésének, megvitatásának. A dolgozatok többnyire előzetes lektorálás után jelennek meg, pontos bibliográfiai adatokkal és hivatkozásokkal. Ezek a körülmények általában nem állnak fenn az interneten olvasható anyagokkal kapcsolatban, hiszen az internet szabad utat ad mindenkinek hogy véleményét, gondolatait szabadon terjeszthesse. Ezért csak azon internetes anyagok használata ajánlott, amelynek legalább szerzője, címe van. Nem árt az sem, ha ezek biztos forrásokból (tudományos szervezetek, szakintézmények, hivatalok, folyóiratok, napilapok stb.) származnak. Az irodalomjegyzékben ne tüntessünk fel több soros linkeket, elegendő a fő, vagy mellékoldalakra hivatkozni. A korrekt hivatkozás esetén szerepel a letöltés dátuma is, bár ez mit sem segít akkor, ha a hivatkozott anyagot időközben eltávolították az internetről. Ez az eshetőség az internetes anyagok egyik nagy kritikáját jelenti. Természetesen nagyon sok számszaki adat, aktuális információ az interneten lelhető fel csak, ilyenkor az irodalomjegyzékben a forrásul használt intézményeket, azok honlapjait kell feltüntetni. Sok tudományos szakfolyóirat is megtalálható a neten, ezek ha pdf formátumban, nyomdahű megjelenéssel szerepelnek, elegendő az irodalomjegyzékben a bibliográfiai adatokat a szokványos módon feltüntetni, az internetes hivatkozás felesleges. 2 Ennek segítségével a szöveg olvashatóságának rontása nélkül sokkal több hivatkozás helyezhető el, ami a műfajiszakmai sajátosságok miatt e munkáknál indokolt, hiszen pl. a történelem egyes eseményeinek rekonstruálása számtalan forrás használatát követelheti meg. Ezért a lábjegyzeteléses hivatkozási rendszert akkor érdemes/indokolt használni, ha ezek e körülmények fennállnak. Mindezekből következően minden lábjegyzet nemcsak az irodalomjegyzékben felsorolt munkákra utal, hanem minden esetben pontosan megjelöli a hivatkozott munkán belül az adott információ előfordulásának helyét (oldalszámra mutatva). A lábjegyzetes rendszerben az is lehetséges sok szakfolyóirat esetében ez az eset áll fenn hogy hiányzik a dolgozatok végéről az irodalomjegyzék hiszen a lábjegyzetekben mindent pontosan megadnak. Adott munkára való első hivatkozáskor feltüntetik annak teljes bibliográfiai adatait, majd ismételt hivatkozáskor élnek a pl. Szabó i.m. p. 45. (i.m. =idézett munkája), vagy ha több munkát is használtunk a szerzőtől a Szabó p. 44. formulával. 3 Kovács Kázmér szíves szóbeli közlése nyomán. Vagy: Az interjúk során megkérdezett cégvezetők egybehangzó véleménye alapján. A cégek listáját lásd a mellékletben. 4 Ajánlás a hivatkozási rendszerek felépítésére. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2004.

6 Szó szerinti idézet Szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni, az idézet végén pontos forrásmegjelöléssel, azaz oldalszámmegjelöléssel is, az alábbi példa szerint. [ ] a tudósnak arra kell törekednie, hogy megértse a világot, és a jelenségek szélesebb körére pontosabb szabályokat állapítson meg. Ez a kötelezettségvállalás viszont arra sarkallja, hogy egyedül vagy kollégáival együttműködve, a természet valamely területét empirikus részletességgel, alaposan megvizsgálja. S ha e vizsgálat során szembeötlő rendezetlenséget talál, akkor ennek arra kell ösztönöznie őt, hogy újra tökéletesítse megfigyelési módszereit, vagy még pontosabban kifejtse elméleteit. (Kuhn p. 53.) Ugyanez lehetséges a szövegbe ágyazottan is, ám ekkor javasolt a dőlt betűs kiemelés: [ ] a tudósnak arra kell törekednie, hogy megértse a világot, és a jelenségek szélesebb körére pontosabb szabályokat állapítson meg. Ez a kötelezettségvállalás viszont arra sarkallja, hogy egyedül vagy kollégáival együttműködve, a természet valamely területét empirikus részletességgel, alaposan megvizsgálja. S ha e vizsgálat során szembeötlő rendezetlenséget talál, akkor ennek arra kell ösztönöznie őt, hogy újra tökéletesítse megfigyelési módszereit, vagy még pontosabban kifejtse elméleteit. (Kuhn p. 53.) A hivatkozás feloldása ugyanúgy történik, mint más esetben, az irodalomjegyzékben. Irodalmi, történelmi személyiségektől vett idézetek esetén, a pontos hivatkozások mellőzhetők, hiszen ezeknél nem mindig ismert a pontos megjelenési hely. Pl: Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam Ferenc József Azonban a diplomadolgozatban/szakdolgozatban a gyakori szó szerinti idézeteket kerülni kell csak műfaji, témabeli sajátosságok esetében indokolható a számos idézet hiszen a diplomázónak elsősorban saját gondolatairól, saját vizsgálati eredményeiről kell számot adnia, nem olvasónapló írása a cél. Táblázatok, ábrák A táblázatok a statisztikai előírások szerint készítendők. Az oszlop címei (fejléc) általában középre rendezettek, a sorok címei (oldalléc) balra rendezettek, míg a táblázatban szereplő számok jobbra igazítottak, ám úgy hogy jobbról behúzással nagyjából az oszlop közepére orientáljuk őket. Cellákban lévő szöveg esetén a középre zárás vagy a sorkizárás javasolt. A táblázat számozása a cím előtt szerepel, a táblázat szót követő pont után következik a táblázat címe a táblázat felett, félkövér betűkkel, középen. A forrásmegjelölést (pl. saját kérdőíves adatok, KSH 1990-es Népszámlálás alapján saját számítás stb.) a táblázat alatt, annak bal széléhez rendezve szerepeltetjük. 1. táblázat. A mezőgazdasági üzemek száma december 31-én XXX YYY VV ZZZZ Maa Naa Oaa Forrás: Horváth (1999) p. 44. Vagy a táblázatban, vagy már a címében pontosan fel kell tüntetni a mértékegységet, a fejlécet félkövér, az oldallécet félkövér (esetleg félkövér, dőlt), betűvel ajánlatos írni. Az ábrák (grafikon, térkép stb.) címe a sorszámmal együtt az ábrák alján szerepel, középre rendezve, a táblázatok formázásánál és a táblázatok forrásmegjelölésénél említett módon. A forrás itt is feltüntetendő. Előtte opcionális lehetőség a jelmagyarázat elhelyezése, ha az ábrán a különféle jeleket betűk vagy számok jelzik.

7 1. ábra. A vállalati információk terjedése Jelmagyarázat: a: 1990 b: 2000 Forrás: KSH Megyei Statisztikai Évkönyvek alapján saját szerkesztés A grafikonok ábrázolása koordináta-rendszerben, pontosan szükséges. Irodalomjegyzék Az Irodalomjegyzék a dolgozat végén, a szerzők szoros abc szerinti felsorolásával. Célja, hogy a szövegközti hivatkozásokat feloldjuk. Egy szerző több munkája esetén a sorrendet a megjelenés éve szerint kell megállapítani, a korábbival kezdve. Azonos év esetén az évszám után következő kisbetűs megkülönböztetés alkalmazandó. Könyv, szakkönyv, tanulmánykötet és szakfolyóirat esetében más és más formula használandó. Az oldalszámot a p. (pagina, page) megjelöléssel lehet megadni, ez a nemzetközileg általános forma, de lehetséges a magyar megjelölés is, vagy csak az oldalszámok használata. Az irodalomjegyzék soraiban a külön sorba átcsúszó szám vagy betű szépséghibáját pl. a betűk sűrítésével lehet eltüntetni. Könyv esetén: szerző, évszám, cím, kiadó, megjelenés helye, összoldalszám. Tanulmánykötet-cikk, könyvfejezet esetén: szerző, évszám, cím, In: tanulmánykötet, könyv szerkesztője, tanulmánykötet címe, kiadója, megjelenés helye, a cikk oldalszáma tól-ig. Folyóirat esetén: szerző, évszám, cím, folyóirat neve, évfolyam száma, szám, oldalszám tól-ig. Napilapok, hetilapok esetében gyakran előfordul, hogy nem szerepel a cikkek szerzője. Ha sok sajtóforrást használ fel a szerző, ezeket is ajánlatos külön rendezni az irodalomjegyzéken belül. Levéltári források használata esetén a levéltárosoktól kaphatunk útbaigazítást a használt iratanyag lehivatkozásának módjáról. Általában az iratok címe fondjegyzék számának, a köteg, csomó vagy doboz számának megjelölése szükséges. Nem megjelent tanulmányok esetében a kézirat vagy pl. angol cikk esetében a Manuscript megjelölés szükséges, esetleg a fellelhetőség megjelölésével (pl. a szerző tulajdonában). Megjelenés alatt lévő tanulmányok esetében a Megjelenés alatt megjelölést kell alkalmazni, zárójelbe írva a várható időpontot. Amennyiben a szerző szakirodalmon kívül mást is felhasznál, ajánlatos e dokumentumokat, adatforrásokat külön rendezni. Az alábbi példák irányadók: Szakirodalom Kuhn, T. S. 2000: A tudományos forradalmak szerkezete. Osiris, Budapest 262 p. Mendöl, T. 1939a: Néhány szó az alföldi város kérdéséhez. Földrajzi Közlemények pp Mendöl, T. 1939b: Városaink népsűrűsége. Földrajzi Közlemények pp Pölöskei, F. 1994: Pápa a polgári korszakban. ( ). In: Kubinyi A. (szerk.): Tanulmányok Pápa város történetéből. Pápa pp Szirmai, V. 1988: Csinált városok. Magvető Kiadó, Budapest 230 p. Tepavitcharov, D. A. 2001: Problems of the Bulgarian cultural and historical heritage (CHH) in the context of the regional development. Manuscript Vroom, K. 1991: Antwerp: A modern city with a significant hisroric heritage. GeoJournal pp Adatszolgáltatók, adatforrások: Baranya Megyei Földhivatal, Pécs Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási Főosztály Magyar Országgyűlés, Soproni Levéltár Sopron város kataszteri iratai XV/8 1. d. Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., Egyéb dokumentumok: Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedév. Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Szombathely Veszprém Megye Gazdaságfejlesztési Programja, Veszprém Megyei Önkormányzat, Veszprém, 2001.

8 Törvények: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről Megjegyzés: A két szakirányt végző hallgatók esetében a második szakirány témájából írt dolgozatukat az első szakirányból írt diplomamunkával egybekötötten, színes elválasztólappal jelölve, folytatólagosan, de azonos szerkezeti és formai követelményekkel előírtan kell leadni. Összefoglalva a dolgozat felépítése: Belső borító Feladatkiírás Csatolandó hallgatói nyilatkozat Tartalomjegyzék Táblázat- és ábrajegyzék Bevezetés 1. oldal.... Összefoglalás xx. oldal (az utolsó számozott oldal) Irodalomjegyzék Összefoglaló (magyar nyelvű) Summary (angol nyelvű) Mellékletek (I, II, stb.) római számokkal I.-től

9 OE-KGK Útmutató a diplomamunka készítéséhez 2. melléklet DIPLOMAMUNKA FELADATLAP Hallgató neve: Törzskönyvi száma: Neptun kódja: Szak: Vállalkozásfejlesztés MSc Tagozat: A dolgozat címe: A dolgozat címe angolul: Feladat: Intézményi konzulens neve: Külső konzulens neve, beosztása: Munkahelye: A kiadott téma elévülési határideje: Beadási határidő: A záróvizsga tárgyai: Komplex tételsor A szakdolgozat titkos/nem titkos Kiadva: Budapest, 20 PH A dolgozatot beadásra alkalmasnak találom:. Intézetigazgató... Intézményi konzulens

10 OE-KGK Útmutató a diplomamunka készítéséhez 3. melléklet A D A T L A P a diplomamunka-vázlathoz az Vállalkozásfejlesztés MSc szakon Képzés megnevezése és helyszíne:... A hallgató neve:... Az abszolutórium megszerzésének éve:... Születési helye, éve:... Anyja neve:... Lakcíme:... Telefonszáma:... címe:... A diplomadolgozat címe:... A diplomadolgozat angol címe:... A témát kiadó intézet:... A belső konzulens neve:... A külső konzulens neve:... Munkahelye, címe:... Beosztása:... Telefonszáma:... címe:... Az adatlap beadásának időpontja:... Konzultációk: Időpont 1. A konzultáció tárgya A VÉGZÉST MEGELŐZŐ FÉLÉVBEN A belső konzulens aláírása A VÉGZÉS FÉLÉVÉBEN

11 OE-KGK Útmutató a diplomamunka készítéséhez 4. melléklet NYILATKOZAT Alulírott,... (Neptunkód:.), jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a.... című diplomamunka; (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a főiskola által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében 5. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, az Óbudai Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Budapest, hallgató évi LXXVI. Tv. 34. (1) a mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. 36. (1) nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára a cél által indokolt terjedelemben szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást a szerző nevével együtt fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.