- a munkáltató írásban rendeli el (munkavédelmi üzembe helyezés),

Átírás

1 10. Új veszélyes gép érkezik az Ön munkahelyére. Segítsen munkahelyi vezetőjének a gép üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök használatának kötelezettségére? Ha a gép beüzemelése során munkatársa mechanikai sérülést szenved, hogy nyújt elsősegélyt? A géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal mi a teendő? Menekülési utakra vonatkozóan milyen előírások betartását fogja Ön számba venni? Információtartalom vázlata - Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, munkavédelmi üzembe helyezése - Biztonsági szín- és alakjelek - Elsősegélynyújtás mechanikai sérülések esetén - Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása - Menekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályok 1, Veszélyes gépek, berendezések üzembe helyezése 1. Üzembe helyezés: - a munkáltató írásban rendeli el (munkavédelmi üzembe helyezés), - feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (a vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül). 2. Előzetes vizsgálat: - rendelkezésre kell, hogy álljjanak: (tervező, kivitelező) nyilatkozatok, mérési eredmények, megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások, - egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele a megfelelőségi tanúsítvány. 3. Időszakos biztonsági felülvizsgálat: - amennyiben jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő, 5 évente szükséges elvégezni, - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti, - jegyzőkönyvbe kell foglalni, a következő felülvizsgálatig meg kell őrizni.

2 4. A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése: - a veszélyeket a munkavállalókkal meg kell ismertetni, - egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni, - gondoskodni kell arról, hogy súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak - a mentést és a menekülést gyakorolni kell, - a szükséges, védelmet nyújtó berendezéseket kell felszerelni, és azokat a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani (pl.: tűzjelző, riasztó, mentőkészülék, vészkapcsolók, biztonsági megvilágítás). Újraindítás esetén, valamint próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetett (legfeljebb 180 nap időtartamra) veszélyes berendezésekre ugyanezen szabályok vonatkoznak. A munkabiztonsági-, és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősítés annyit jelent, hogy az adott tevékenységet csak munkavédelmi végzettségű szakember és a foglalkozás-egészségügyi szakorvos együttesen végezhetik.az üzemeltetése ezen gépeknek általában szakismeretet vagy külön kezelői végzettséget igényelnek. Egyes esetekben (pl.: emelőgépek) külön jogszabály rendelkezik az üzemeltetéshez szükséges feltételekről. A problémák elkerülése érdekében tehát szintén ajánlott a szakember(ek) igénybevétele, melyre egyébként a Mvt. is kötelez. 2, Biztonsági szín és lakjelek A veszélyt a jelző, a tiltó, a figyelmeztető és az útmutatást adó táblák és feliratok színjelzéseivel és ábráival, esetleg piktogramjaival a biztonság fokozására: A közvetlen veszélyt jelentő tárgyak befestésével (kiálló, belógó, stb. tárgyaknak a háttértől elütő színezésével). A tiltó, figyelmeztető és útmutatást adó biztonsági szín- és alakjelek kifüggesztésével. Ezeknél is a háttértől elütő színeket kell használni. A menekülő útvonalak és a veszélytelen helyek megkülönböztetése festéssel. A csővezetékek színjelzése. A gépek üzembe helyezését feltüntető, színes fényjelek alkalmazásával. Csővezetékek színjelzései Jelentés Víz Gőz Gáz Vákuum Színjelzés Zöld Vörös Sárga Szürke

3 A gázpalackok színjelzései Gáz Nitrogén Hidrogén Disszugáz (acetilén) Szén-dioxid Oxigén Színjelzés Zöld Vörös Sárga Szürke Világoskék Biztonsági alak és fényjelek Szám Jelentés Alak Szín 1. Figyelmeztetés veszélyre talpán álló háromszög 2. Tiltás keretes (kettős) kör 3. Rendelkezés sima kör 4. Biztonsági felvilágosítás 5. Tűzvédelmi előírás, felszerelés, vészkapcsoló sima téglalap keretes (kettős) téglalap keret: fekete mező: sárga keret: vörös mező: fehér mező: kék felirat: fehér mező: zöld felirat: fehér keret: vörös mező: fehér 3, Mechanikai sérülések ellátása Mechanikai sérülések: Szúrás, vágás, horzsolás, törés Feladatok: fertőtlenítés, vérzéscsillapítás, sérült végtag nyugalomba helyezése, rögzítése. Vérzéses balesetek. A baleseti sérülések jelentős része vérzéssel jár. A vér látására sokan rosszul lesznek, és ha akarnának, sem tudnak segítséget nyújtani. A vérzés csillapítása és megállítása kellő higgadtságot és szakismeretet igényel. Először is fel kell ismerni, hogy milyen vérzéssel állunk szemben - hajszáleres a vérzés a bőrfelület horzsolásakor, ilyenkor a sérült hajszálerekből lassan gyöngyözik a vér; - vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés esetén a vér lassan folyik a sebből és a vér színe sötétvörös; - artériás (verőeres, ütőeres) vérzéskor a sebből ütemesen, lüktetve (pulzálva) tör elő (spriccel) a vér; a színe világos piros. A vérző sérültet minden esetben ültessük, vagy fektessük le. Ha hajszáleres vagy enyhe vénás a vérzés, a legegyszerűbb steril gyorskötözőpólyával, egyszerű sebfedéssel ellátni. Ha a vérzés jelentősebb, a sérülés fölött és alatt szűntessünk meg minden szorítást, és a sebre helyezzünk steril nyomókötést. Ütőeres vérzés esetén a nyomókötés elhelyezése előtt a vérzést ideiglenesen csillapítani kell, az ún. választott helyeken ujjainkkal leszorítva a vérző ütőér törzsét. A választott helyek olyan pontok, ahol az ütőér alatt csontos rész van, és az ütőeret a csonthoz szorítva rövid ideig megszüntethetjük vagy jelentősen, csökkenthetjük a vér áramlását. Tartósan (pl. körkörös kötéssel) a végtag teljes vérellátását megakadályozni nem szabad. A nyomókötést (steril kötszert és vattapárnát) a sérült ér szájadékára helyezzük, stabil nyomással rögzítjük. Ha a nyomókötés átvérzik, nem szabad lebontani, hanem újabb

4 nyomókötést kell helyezni az átvérzett kötés fölé. Húzódás, rándulás, ficam: A rándulás: rándulásról beszélünk, ha az erőhatás után a csontok izületi felszínei eredeti helyzetükbe visszatérnek. Az izületi bevérzés, folyadékáramlás miatt az izület beduzzadt, fájdalmas. A ficam: ficam esetén az izületi csontfelszínek eltávolodnak egymástól és káros helyzetben rögzülnek. Az izület rátekintésre duzzadt, deformált és a sérült nem tudja mozgatni a végtagjait. Tekintettel arra, hogy a csonttörés lehetősége nem zárható ki ugyan úgy részesítjük elsősegélyben a sérültet, mint azt a csonttörés gyanúja esetén tennénk. Szigorúan tilos ficamot megkísérelni helyre tenni! A nyílt csont és izületi sérülés elsősegélyekor gondoskodni kell a steril sebfedésről. Rendkívüli helyzetben szükséges lehet, hogy végtagtöréseket, ficamokat az elsősegélynyújtónak idegenesen rögzíteni kell. Az idegenes rögzítés szabályai: 1. végtagot a talált helyzetben rögzíteni kell 2. az idegenes (alkalmi) rögzítőeszköz olyan hosszúságú legyen, hogy a sérült terület alatti és feletti izületeket is rögzítse. 3. ha alakítható rögzítő eszközt használ (például Kramer-sínt), annak formázását mindig az ép végtagon kell elvégezni és a már megformázott eszközt kell a sérült végtaghoz igazítani. 4. a körkörös pólyamenetek (rögzítőkötések) ne legyenek olyan szorosak, hogy akadályozzák a vérkeringést a végtagon. Bordatörés: közvetlen ütésre az erőhatás helyén, a melkas összenyomatásakor általában a hónaljvonalban törnek a bordák. A tört bordavégek átszúrhatják a mellhártyát, megsérthetik a tüdőt ún. légmell, ill. vérmell alakulhat ki másodlagos sérülésként. Enyhébb esetekben légvételkor a törés helyén szúró fájdalom, súlyosabb esetben (légmell, vérmell) rohamosan fokozódó fulladásérzés, felületessé váló légvétel jellemző. Elsősegélynyújtás: a sérült általában megtalája magának azt a testhelyzetet, amelyben a legkisebb fájdalmat érzi, ill. a legkönnyebben kap levegőt. Ebben a helyzetben tartsuk vagy támasszuk meg őt! Fulladó mellkassérülthöz azonnal hívjunk mentőt. Gerincsérülés: a legkisebb gyanú is elegendő ahhoz, hogy a segélynyújtó feltételezze a gerinctörés bizonyosságát. A nyaki gerinctől a gerincoszlop teljes hosszában bárhol jelzett fájdalom elegendő ok arra, hogy a baleseti sérültet gerinctöröttnek tekintsük.

5 Minél magasabb gerincszakasz sérül, annál nagyobb a közvetlen veszély fenyegeti a beteget. A felső nyaki csigolyák törése, ficama esetén megsérült gerincvelő azonnali fulladásos halált eredményezhet. Lefelé haladva a sérüléssel jelentkeznek a felső végtagi vagy alsóvégtagi vagy mind a négy végtagra kiterjedő bénulások. Elsősegély: teljes mozgástilalom! Nyaki gerincsérülésnek gyanúja esetén a beteg mögé helyezkedünk, kezünkkel megfogjuk a fejét két oldalról úgy hogy a hüvelykujjunk az arc két oldalán, a többi ujjunk a nyak és a tarkóra essék. Enyhe húzással tartsuk a fejet amíg a szaksegítség megérkezik. Nehezen képzelhető el az olyan helyzet amikor az ilyen sérültet akár szükségből is meg kelljen mozdítani. Ha ez elkerülhetetlen, ismert az úgynevezett tálcafogás, amikor egy időben 3 segélynyújtó emeli fel a sérültet úgy, hogy a gerincoszlop egyenes síkja egy pillanatra sem törik meg. Medencesérülés: gázolás, a magasból való leesés gyakori sérülése. Az alsó végtag legkisebb mozgatásakor a sérült fájdalmat jelez a törés helyén. A medenceüregben lévő szervek is megsérülhetnek, jelentős láthatatlan vérzést okozva. Elsősegély: szigorú fektetés! A mentők vákuumágyban szállítják a sérültet. 4, Veszélyes hulladékok kezelése: Általános szabályait a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. Tilos a veszélyes hulladékot más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni, illetőleg ehhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Külön szabályok szerint kezelendő hulladékcsoportok, illetve hulladékfajták egyszerűbb kezelhetősége érdekében szükséges volt az úgynevezett speciális gyűjtőhely fogalmának bevezetésére, amelynek segítségével a rendelet biztosítja a lehetőséget pl. a lejárt szavatosságú gyógyszerek, a kimerült elemek és akkumulátorok visszavételére az elárusítóhelyeken. Emellett az eddigi szabályozás végrehajtási tapasztalatai alapján a veszélyes hulladék képződés helyén történő gyűjtési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges gyűjtőhely fogalmán belül elkülönítésre került a munkahelyi és az üzemi gyűjtőhely. A veszélyes hulladék mindenfajta kezelése engedélyköteles tevékenység. Ez alól a képződés helyén történő, a termelő által végzett gyűjtés és előkezelés képez kivételt, valamint a begyűjtéshez kapcsolódó hulladékszállítás néhány speciális esete (kis mennyiségű veszélyes hulladék termelő általi szállítása a begyűjtőhöz vagy más kezelőhöz). 5, Menekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályok: 1. legrövidebb úton a szabadba vagy védett helyre vezessenek 2. ki kell világítani, táblákkal jelezni 3. az ajtók a menekülés irányába nyíljanak és utána automatikusan csukódjanak be 4. eltorlaszolni tilos az útvonalat és az ajtókat