I. A Linux operációs rendszer alapjai 1 B EVEZETÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. A Linux operációs rendszer alapjai 1 B EVEZETÉS"

Átírás

1 I. A Linux operációs rendszer alapjai 1 Ajánlott irodalom: Regele György: Linux az iskolában (APC Stúdió, Gyula) Henczi Béla Molnár Hajnalka: Tanuljunk Linuxot! (szerzői kiadás, 2000) Molnár Hajnalka: A Linux operációs rendszer alapjai (Kossuth Kiadó, 2002) Pere László: Linux felhasználói ismeretek I. (Kiskapu Kft., 2002) B EVEZETÉS I. Ismétlés 1. Hardver: a számítógép és a hozzá kapcsolódó elektromos és mechanikus alkatrészek összefoglaló elnevezése 2. Szoftver: a hardvert működtető programok, a hozzájuk tartozó adatok és dokumentációk összefoglaló elnevezése A szoftver szellemi termék, ezért általában védi a szerzői jogi törvény, és birtoklásának, valamint használatának feltételeit egy licence szerződés szabályozza Jogtiszta szoftver: az a szoftver, amelyet a licence szerződésben foglaltaknak megfelelően birtokolunk és használunk. A szoftverek néhány csoportja a hozzájuk tartozó licence szerződés alapján Hagyományos (kereskedelmi) szoftver esetében a felhasználó általában csak egy gépre kapja meg a szoftver használati jogát, pénzért (ingyen legálisan csak ajándékozás révén juthat hozzá); a szoftvert nem másolhatja (kivéve a saját részre történő biztonsági másolat készítését) és nem adhatja tovább anélkül, hogy el ne veszítené a használati jogot; nem kapja meg a program forráskódját, és törvényellenes annak bármilyen módon történő megszerzése; a programot nem módosíthatja (még javító szándékkal sem). Shareware szoftver valamilyen (időbeli vagy funkcionalitásbeli) korláttal van ellátva a korlátot a szoftver megvásárlásával (ingyen vagy pénzért történő regisztrálásával) lehet megszüntetni a felhasználó csak a használati jogot kapja meg, ingyen a forráskódhoz nem lehet hozzáférni, így megváltoztatni sem lehet azt ha a szoftver időbeli korláttal van ellátva, annak letelte után meg kell vásárolni vagy regisztrálni kell, különben használata jogellenessé válik a szoftver készítője rendelkezik a szerzői joggal Freeware szoftver teljesen ingyen lehet megszerezni a korlátozás nélküli használati jogot a forráskódja nem hozzáférhető a szerzői jog a készítőé Public domain szoftver ingyen és korlátozás nélkül használható még a forráskódja is a szerző lemond a szerzői jogáról visszaélésekre ad lehetőséget, mert csekély változtatással vagy más programba beépítve, gyakorlatilag munka nélkül lehet megszerezni az ilyen szoftver fölötti szerzői jogot Béta verziójú szoftver egy nagyobb szoftver végleges változata előtti, tesztelési célú próbaváltozata korlátozás nélkül, általában ingyen használható a forráskódja nem hozzáférhető

2 I. A Linux operációs rendszer alapjai 2 a végleges változat megjelenése után használata általában jogellenessé válik Szabad szoftver használatát a Szabad Szoftver Alapítvány által létrehozott GNU projekt licence, a GPL (General Public License) szabályozza a szerző megtartja a szerzői jogot (tehát nem public domain) olyan szoftver, amelyet bárki bármilyen céllal futtathat, működését megismerheti (mert a forráskódja is szabadon hozzáférhető), tanulmányozható, módosítható, fejleszthető, szabadon továbbadható, akár ingyen, akár pénzért (de csak úgy, ha minden kapott jogot továbbadunk változatlanul) ha a szabad szoftver forráskódján változtatunk, és úgy adjuk tovább, a változtatást a forráskódban meg kell jelölni Egyik típusú szoftver szerzője sem vállal semmilyen felelősséget a szoftver használatából adódó esetleges károkért A szoftverek csoportosítása azok funkciói alapján: Operációs rendszer: Olyan programok együttese a számítógépben, amely a programok végrehajtását vezérli, ütemezi elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógép közötti kommunikációt. Az operációs rendszerek feladatai között nagyon fontos helyet foglal el az adatok és programok háttértárakon történő tárolását lehetővé tevő fájlrendszer létrehozása és karbantartása Néhány konkrét operációs rendszer: Microsoft DOS, Microsoft Windows, Unix, Minix, Linux, OS/2, BSD, VMS stb. Rendszerközeli programok: az operációs rendszer használatát megkönnyítik, annak alapfunkcióit, lehetőségeit kiegészítik, de nem részei annak A rendszerközeli programok két csoportja: Segédprogramok vagy szerviz programok: fájlkezelő, tömörítő, vírusellenes és hasonló programok néhány konkrét segédprogram: Total Commander, Midnight Commander, WinZip, gzip, vírusellenes programok stb. Fejlesztői rendszerek: programok készítését, fejlesztését teszik lehetővé Elsősorban a programozók használják. A fejlesztői rendszerek legfontosabb elemei: Editor (egyszerű szövegszerkesztő): olyan program, amellyel a programlistát valamilyen programnyelven el lehet készíteni Az editorok csak formázatlan szöveget (karaktereket) tartalmazó szövegfájlt készítenek. A legtöbb programozói editor tartalmaz olyan segédeszközöket is, amelyekkel a programhibák könnyebben felderíthetők és javíthatók Compiler (fordítóprogram) vagy interpreter (értelmező): a valamilyen programnyelven megírt programot lefordítja gépi kódra (a gép által érthető jelsorozatra) a fordítóprogram a teljes programot egyszerre fordítja le gépi kódra, míg az értelmező utasításonként teszi ugyanezt Linker (összeszerkesztő): a gépi kódra lefordított programokból futtatható programot készít A fejlesztői rendszerek mindig valamilyen programozási nyelvre épülnek. Néhány konkrét, fejlesztői rendszer alapjául szolgáló programozási nyelv:

3 I. A Linux operációs rendszer alapjai 3 Comenius Logo, Imagine Logo, Visual Basic, Turbo Pascal, Delphi, Java, C, PHP, Perl stb. Felhasználói programok: speciális feladat megoldására készült programok A programok többsége felhasználói program: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelő, rajzolóprogram, oktatóprogram, tervezőprogram stb. néhány : MS Word, MS Excel, MS PowerPoint, OpenOffice.org Writer, OpenOffice.org Calc, OpenOffice.org Impress, Gimp, Paint, Tetris stb. II. Az operációs rendszerek csoportosítása 1. a kezelőfelület szerint: grafikus felület: szép, színes háttér, egérhasználat, ablaktechnika, ikonok, gombok, menük jellemzik, általában egérkattintással lehet parancsokat kiadni, felhasználóbarát, könnyű kezelni pl.: Windows, Mac OS, Linux (valamilyen grafikus felülettel) karakteres (konzolos, parancssori) felületű: egyhangú, általában fekete fehér, csak karakterek jelennek meg rajta az utasításokat, parancsokat pontosan kell begépelni, és Enter rel kell lezárni összetett, bonyolult utasítások is kiadhatók, nagy hatékonysággal lehet a számítógépet vezérelni nem felhasználóbarát pl.: MS DOS, a Linux karakteres felülete a Linux karakteres felülete kétféle módon érhető el: a grafikus felületen egy Terminál ablakban vagy a Ctrl Alt F1 vagy Ctrl Alt F2 vagy Ctrl Alt F3 vagy Ctrl Alt F4 vagy Ctrl Alt F5 vagy Ctrl Alt F6 hatására megjelenő karakteres felületen, ahonnan a Ctrl Alt F7 tel lehet visszalépni a grafikus felületre 2. A felhasználók száma alapján egyfelhasználós: egyszerre csak egy felhasználó használhatja a gépet pl.: MS DOS, Windows 95, Windows 98, Windows ME többfelhasználós (multiuser): egyszerre több (tetszőleges számú) felhasználó használhatja a gépet minden felhasználónak a rendszerbe történő belépésnél meg kell adni a felhasználónevet és a jelszót a felhasználók különböző jogokkal rendelkeznek, és mindig csak azt tehetik, amihez joguk van a felhasználók között mindig van egy kiemelt jelentőségű, akinek a rendszerben mindenhez joga van, ez a felhasználó végzi a rendszerbeállításokat és a többi felhasználó létrehozását, adminisztrálását ennek a felhasználónak a lehetséges nevei néhány operációs rendszerben: rendszergazda (Windows NT, 2000, XP), admin (Novell Netware), root (Unix, Linux) aranyszabályok többfelhasználós operációs rendszereknél: mindig csak olyan jogú felhasználóként legyünk a rendszerben, amely jogok minimálisan szükségesek a kívánt feladat végrehajtásához ha befejeztük a munkát vagy akármilyen rövid időre otthagyjuk a gépet, mindig jelentkezzünk ki 3. Az egyszerre végezhető feladatok (futtatható programok) száma alapján: egyfeladatos: egyszerre csak egy feladat (program) futhat, pl.: MS DOS többfeladatos (multitasking): egyszerre (párhuzamosan) több programot is tud futtatni a rend

4 I. A Linux operációs rendszer alapjai 4 szer a megvalósítás technikája: a processzor egymás után szolgálja ki a programokat, de olyan gyorsan vált közöttük, hogy a váltásokat nem lehet érezni, hanem csak azt, hogy minden program úgy érzi, mintha csak neki dolgozna a gép A folyamatok együttműködése alapján megkülönböztetünk környezetváltásos, preemptív és kooperatív többfeladatos rendszert a környezetváltásos mód egy nagyon egyszerű feladatkezelés, melyben csak az előtérben lévő program kap feldolgozási időt; ilyenkor egy háttérben lévő program aktiválásához a felhasználónak előre kell hoznia a megfelelő ablakot kooperatív esetben (például a Mac OS operációs rendszernél vagy a Windows 3.0 grafikus felhasználói felületnél) a több program futása úgy valósul meg, hogy minden program bizonyos időnként lemond a CPU használatáról, átengedve azt egy másiknak; semmi sem kötelezi azonban arra, hogy ezt megtegye, tehát tetszőleges ideig lefoglalhatja az erőforrást, a többi folyamatot várakozásra kényszerítve a preemptív esetben (például a Windows 95 ös és újabb verzióinál, valamint a Linuxnál) az operációs rendszer magja, a kernel képes arra, hogy egy megadott idő után a CPU használati jogát elvegye az éppen futó folyamattól és egy várakozónak adja át. A L INUX OPERÁCIÓS RENDSZER ALAPJAI I. A Linux operációs rendszer felépítése: a rendszer minden eleme a többitől függetlenül cserélhető (úgy is, hogy a rendszer zavartalanul fut, mialatt valamelyik részét frissítjük, újratelepítjük) 1. Egy Linux rendszer elemei Rendszermag (kernel): az operációs rendszer legalapvetőbb része, hardvert közvetlenül működteti, vezérli teljes egészében szabad forráskódú (szűkebb értelemben ez jelenti magát a Linux ot) a kernel verziószáma három (vagy négy), egymástól ponttal elválasztott részből áll: főverziószám.alverziószám.a legújabb módosítás száma.a módosítás változata (pl.: 2.6.9) ha az alverziószám (a második szám) páros, akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztői változatról van szó pl szeptember 8 án a legfrissebb stabil kernel verziószáma a Linux eddigi összes kernele valamint a legfrissebb stabil és fejlesztői kernelek verziószáma az interneten a lapon található meg a kernel egy része modulokba is kerülhet, amelyek csak akkor töltődnek be a memóriába, ha szükség van rájuk; ha már nem használjuk őket, kitörlődnek onnan Rendszer segédprogramok: olyan, általában C nyelven megírt programfájlok, amelyeket sok program használ minden ilyen fájl lényegében egy függvénygyűjtemény (függvénykönyvtár), amely függvények bármely program által elérhetők és használhatók a függvénykönyvtár (angolul: library) nem tévesztendő össze a fájlrendszerben használatos könyvtár ral (mappa, tartalomjegyzék, angolul: directory) hasonló a szerepük, mint a Windows operációs rendszerben a.dll kiterjesztésű fájloknak Héj (shell): az a feladata, hogy beolvassa, értelmezze és a rendszermag számára továbbítsa a felhasználó által kiadott parancsokat lényegében az operációs rendszer parancsértelmezője és felhasználói felülete két alaptípusa van: karakteres és grafikus karakteres héj:

5 I. A Linux operációs rendszer alapjai 5 billentyűzettel begépelt és Enter rel lezárt parancsokkal vezérelhető az operációs rendszer által biztosított valamennyi lehetőség elérhető ilyen módon (ha megvan a megfelelő jogosultság és tudás) kisebb programokat is lehet írni a segítségével (amihez nem kell külön programfejlesztői környezet) többféle is van, az alapértelmezés szerinti a bash hasonlít a Windows beli DOS felülethez (csak annál jóval többet tud) grafikus héj alapvetően egérrel vezérelhető az operációs rendszer nem minden lehetőségét tudjuk kihasználni, de kényelmesebb a használata az összetettebb, erőforrás igényes grafikus héjak (pl.: Gnome, KDE) rendelkeznek rájuk optimalizált külön programokkal is (amelyeket, ettől függetlenül, természetesen mindegyik grafikus héjjal lehet valahogyan futtatni), míg mások (pl.: IceWM, BlackBox stb.) kisebb erőforrást igényelnek, gyengébb gépeken is gyorsan futnak, de kevesebb extra szolgáltatással rendelkeznek vannak a Windows grafikus felületéhez hasonló kinézetű és hasonló módon működő grafikus héjak is Felhasználói programok (alkalmazások): a felhasználó igényeinek megfelelő feladatot ellátó különféle programok (pl.: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, rajzolóprogramok, böngészőprogramok, levelezőprogramok, zenehallgató és video lejátszó programok, játékok stb.) 2. Linux terjesztések (disztribúciók) Azok a programcsomagok, amelyeket a Linux telepítésének és használatának megkönnyítésére egyes cégek vagy egyéb, linuxos szakemberekből álló csoportok (a rendszermag és más programok felhasználásával) összegyűjtöttek, használható rendszert állítottak össze belőlük és megfelelő telepítőprogrammal ellátva, ingyen vagy pénzért terjesztik. A disztribúciókban a rendszermag teljes egészében szabad szoftver, az egyéb szoftverek között lehetnek kereskedelmi vagy egyéb jogállású szoftverek is. Az ismertebb disztribúcióknak (pl. Slackware, Debian, Red Hat Linux, Fedora Linux, SuSE Linux, Mandrake Linux, Knoppix stb.) létezik magyarított változata is, míg vannak eredetileg is magyar fejlesztésű disztribúciók (BlackPanther Linux, UHU Linux, Frugalware Linux), amelyek a legnagyobb mértékű magyar nyelvi támogatással rendelkeznek (természetesen, az eredetileg angol nyelvű programok vagy dokumentációk magyarítása még ezekben sem teljes) Az egyes disztribúciók verziószámának semmi köze sincs a bennük lévő kernel verziószámához (pl. az UHU Linux 2008 január 20 án megjelent 2.1 es stabil változata a es rendszermagot használja) A disztribúciók verziói általában valamilyen fantázianevet is kapnak (pl. az UHU Linux 2.1 es stabil változatának a fantázianeve: Bumm). 3. Linux Live rendszerek Bármelyik Linux disztribúció telepíthető úgy a számítógépre, hogy az addig működő (általában valamelyik Windows operációs rendszer) is használható marad. Ekkor a rendszerindításnál egy megfelelő indításvezérlő (boot manager) által megjelenített listából kell kiválasztani a használni kívánt operációs rendszert. A Linux által leggyakrabban használt indításvezérlő a GRUB (GRand Unified Bootloader, 'nagy egyesített betöltésvezérlő'). A telepítéshez azonban általában újra kell particionálni a winchestert, ami nem teljesen veszélytelen (de ha kellően odafigyelünk, egyáltalán nem veszélyes).

6 I. A Linux operációs rendszer alapjai 6 Ezért a Linux szal csak ismerkedni kívánó, de a telepítéssel ill. az esetleges particionálással járó munkát vállalni nem akaró érdeklődők számára olyan CD ket (vagy DVD ket) állítottak össze, amelyről indítva a számítógépet, egy teljes Linux rendszer indul el, anélkül, hogy a winchesterre bármit is írna (ott legfeljebb egy memóriaként használatos ideiglenes mappát hoz létre, amelyet kilépéskor nyomtalanul kitöröl). Ez a live CD (vagy live DVD). A live CD használatához be kell állítani a számítógép CMOS RAM Setup jában, hogy rendszerindításnál elsőként CD ről próbálja meg a rendszerindítást. A CMOS RAM Setup ot általában a gép indítása után a megfelelő pillanatban megnyomott Delete billentyűvel lehet megjeleníteni. Egy live CD mindig lassabb, mint a telepített Linux változat (mert egy CD meghajtó lassabban működik, mint egy winchester), és jó, ha minél gyorsabb processzor és minél nagyobb memória van a gépben. Egy Linux live CD használható akkor is, ha a gépre telepített operációs rendszer teljesen használhatatlan, viszont a winchesterről értékes adatokat kell kimenteni (a Linux Live nem települ a winchesterre, de ha úgy akarjuk, olvasni tud róla). A Linux live rendszer természetesen, internetezésre is használható (alapértelmezésben egy DHCP szervertől kér IP címet, de be lehet állítani fix IP címeket vagy más internet elérési módot is). Mivel a vírusoktól és egyéb hálózati kártevőktől már a Linux sem teljesen mentes (bár nagyságrendekkel kevesebb linuxos vírus van, mint windowsos), ha internetezés közben támadás éri a gépünket, egy Reset után újra az eredeti, vírusmentes rendszerünk indul be. Ha gyakran használunk egy Linux live rendszert, azonban az alapértelmezés szerinti beállítások nem megfelelők, lehetőség van arra, hogy ezeket a beállításokat ne kelljen minden rendszerindítás után megismételni: a beállításokat floppyra mentjük, és ezt a floppy lemezt a rendszerindítás előtt betesszük a floppymeghajtóba. Léteznek már olyan live rendszerek, amelyket egy pendrive ra kell telepíteni. Természetesen, ez csak olyan gépeknél használható, amelyek képesek II. Fájlok, könyvtárak, könyvtárszerkezet, lemezmeghajtók a Linuxban 1. Fájl (file, 'állomány'): logikailag összetartozó adatok azonosítóval ellátott halmaza A fájlok azonosítója (neve) a Linuxban legfeljebb 255 karakterből állhat. A Linux a fájlnevekben megkülönbözteti a kis és nagybetűket. A Windows ban megszokott módon lehet formailag kiterjesztése is egy fájlnak (a név első része után egy pont, majd a kiterjesztés), de egy Linux rendszer nem a kiterjesztés, hanem a fájl tartalma alapján állapítja meg annak típusát. A Linuxban egy fájl nevében lehet több pont is. Bár az újabb Windows változatok is megengedik a fájlnevekben a több pontot (és a legutolsó pont utáni részt tekintik kiterjesztésnek), de ez inkább csak a bonyodalmak számát növeli, gyakorlati haszna nincs. Egy futtatható fájl (program) futtatásához a megfelelő jogosultsággal kell rendelkezni. 2. Könyvtár (directory, 'tartalomjegyzék') vagy mappa (folder): fájlok csoportosítására szolgáló gyűjtőobjektum, amely csak fájlokat vagy könyvtárakat tartalmazhat A Linux a könyvtárakat speciális tulajdonságú fájlokként kezeli. A Linux (és valamennyi, a Unix hoz hasonló operációs rendszer) a lemezeken egyetlen nagy könyvtárrendszerbe illesztve kezeli az összes fájlt, könyvtárat, lemezmeghajtókat és egyéb eszközmeghajtókat (gyakorlatilag mindent fájlnak tekint, ezért a továbbiakban a fájl szó a fentiek közül bármit jelenthet). 3. Könyvtárszerkezet, elérési útvonal: A Linux könyvtárszerkezetét a Unix Fájlrendszer felépítési Szabvány (Filesystem Hierarchy Standard, FHS) határozza meg. A legtöbb Linux disztribúció ezt a szabványt követi. A könyvtárszerkezet hierarchikus felépítésű, amelyik a / jelű root ('gyökér') könyvtárból indul ki.

7 I. A Linux operációs rendszer alapjai 7 a / könyvtárban általában szabványos nevű és tartalmú könyvtárak vannak, ezért (bár rendszergazdaként lenne jogunk hozzá) kézzel nem célszerű ezektől eltérő nevű vagy tartalmú könyvtárat közvetlenül a / könyvtárban létrehozni A könyvtárszerkezetben történő közlekedés leírásához (a Windows ban megismert módon) itt is az elérési útvonalat használjuk, amelynek fő sajátosságai: az egyes szinteken lévő könyvtárakat a / (per, Shift 6) jel és nem a Windows ban megszokott \ (backslash, AltGr Q) jel választja el egymástól; kétféle típusú elérési útvonal van: teljes elérési útvonal: mindig a / könyvtárral kezdődik és mindig használható; relatív elérési útvonal: az aktuális könyvtárban közvetlenül lévő könyvtár nevével kezdődik, és csak az ezen az ágon lévő fájlok elérésére használható. Néhány speciális könyvtár (a / könyvtáron kívül): aktuális könyvtár: az a könyvtár, amelynek a tartalma a karakteres felületen kiadott ls a listázóparanccsal jelenik meg az aktuális könyvtár jele:. (egy pont) ha viszont egy könyvtár neve. tal kezdődik és utána más karakterrel folytatódik, azt jelenti, hogy az illető könyvtár rejtett attribútumú mivel biztonsági okok miatt az aktuális könyvtárban lévő fájlok nem érhetők el csupán a nevük megadásával (úgy, mint a Windows ban), ezért egy aktuális könyvtárbeli fájl eléréséhez a fájl neve elé karakteres felületen a./ karaktereket is be kell gépelni az aktuális könyvtár szülőkönyvtára: az a könyvtár, amelyik az aktuális könyvtárat közvetlenül tartalmazza a szülőkönyvtár jele:.. (két pont) a szülőkönyvtár jelének felhasználásával (és megfelelő jogosultságok birtokában) akármelyik könyvtárból akármelyik fájl egyetlen elérési útvonallal elérhető A / (root) könyvtárban található szabvány szerinti könyvtárak és azok szokásos tartalma: /bin: olyan alapvető futtatható programok (binárisok), amelyeket mindegyik felhasználó használhat úgy, mint egy Linux parancsot vagy egy segédprogramot, a karakteres felületen kiadott megfelelő utasítással (paranccsal) /boot: a rendszer indításához szükséges fájlok helye /dev: eszközmeghajtó fájlok (a különböző eszközök kezeléséhez szükséges, azokat képviselő fájlok) ha valamelyik alkalmazás egy eszközt akar használni, akkor valójában az itt található megfelelő eszközkezelő fájlhoz fordul /etc: a számítógéppel (ill. a konkrét számítógépes rendszerrel), annak beállításával kapcsolatos fájlok rendszerkonfigurációs fájlokat tartalmaz, ezért a legtöbb esetben, ha be akarunk valamit állítani ( linuxos módon ), akkor ebben a könyvtárban kell keresni a beállítási lehetőséget kínáló konfigurációs fájlt /home: a felhasználók saját (home), bejelentkező (login) alkönyvtárai az alkönyvtár neve megegyezik a felhasználó bejelentkezési (login) nevével minden felhasználó azt tehet a saját könyvtárában, amit akar /lib: dinamikus függvénykönyvtárak (alapvető fontosságú programkönyvtárak és kernel modulok) ezek segítségével érhető el az, hogy ugyanazokat az előre megírt eljárásokat több alkalmazás is használhassa az itt lévő fájlok hasonlítanak a Windows beli.dll kiterjesztésű állományokhoz /lost+found: ha valamilyen rendkívüli esemény miatt a fájlrendszer megsérül, és a helyreállító program olyan fájlokat talál rajta, amelyeknek könyvtárstruktúrába helyezéséhez nincs elég

8 I. A Linux operációs rendszer alapjai 8 információja, ide teszi őket ezt a könyvtárat csak a rendszergazda (root) nézheti meg, hiszen az esetlegesen itt található fájlok hasznosításához komoly szaktudás kell az ún. naplózó fájlrendszereknél (amelyek minden, a rendszerben történt eseményt naplóznak és egy esetleges rendszer összeomlás után történő újraindításnál ebből a naplófájlból állítják helyre a rendszert, ilyen az újabb disztribúciókban alapértelmezett ext3 fájlrendszer is) erre a könyvtárra ritkán van szükség, ezért az általában üres /media: az újabb disztribúciókban (a FHS legújabb, 2.3 as ajánlásának megfelelően) ide az induláskor automatikusan csatlakozó háttértárolók (floppy, CD, DVD, winchester) tartalma kerül /mnt: beillesztési pont az időlegesen becsatlakoztatott fájlrendszerek részére ide csatlakoztathatók a háttértárolók, és azok tartalmához így lehet hozzáférni az újabb disztribúciókban ide csak az ún. kézi csatolású eszközök kerülnek, az automatikus csatlakoztatás a /media könyvtárba történik /opt: a rendszerbe utólag hozzáadott, telepített alkalmazások alapértelmezésben ide kerülnek a Linux ban az alkalmazásokat akkor a legegyszerűbb telepíteni, ha az adott disztribúció csomagkezelője által kezelhető programcsomagok formájában léteznek az újabb disztribúciókban általában nem használják ezt a könyvtárat, ezért az alapértelmezésben mindig üres /proc: a futó folyamatok (processzek) állapotáról információkat tartalmazó fájlok gyűjteménye a számítógép alkatrészeiről találunk itt adatokat, a legtöbb alkalmazás is innen olvassa ki a gép tulajdonságait az itt lévő fájlok a rendszerindítás során létrejövő szöveges állományok ezt az egész könyvtárat virtuális (látszólagos) fájlrendszernek nevezzük és csak az operációs rendszer használhatja /root: a root (rendszergazda) felhasználó saját (home) bejelentkezési (login) könyvtára /sbin: a rendszergazda által használható, a rendszerindításhoz és rendszer karbantartáshoz használt rendszeradminisztrációs parancsok gyűjteménye /srv: az adott rendszer adott állapotában megvalósított ún. helyzetspecifikus adatokat tartalmaz pl. ha az Apache webszerver program fut a rendszerben, akkor a /srv/www lesz a szerver dokumentum gyökérkönyvtára (vagyis az ebben a mappában elhelyezett /sys: a rendszerben megtalálható hardver eszközökről tartalmaz adatokat /tmp: a rendszer működése során keletkező átmeneti adatokat tartalmazó könyvtár ennek a könyvtárnak a segítségével lehet rendet tartani az egyes alkalmazások háza táján, mert mindegyik ebbe a könyvtárba szemetel és a könyvtár tartalma a rendszerindításkor törlődik /usr: az általános felhasználói alkalmazásokat és azok adatait (pl. forráskódjukat) tartalmazza általában ez az egyik legnagyobb könyvtár, amelynek legáltalánosabb alkönyvtárai és azok tartalma: /usr/bin: parancsok /usr/sbin: rendszerparancsok /usr/lib: függvénykönyvtárak /usr/doc: dokumentációk /usr/man: kézikönyvek (manuálok) /usr/src: forráskódok /usr/spool: ideiglenes fájlok az újabb disztribúciók a /opt könyvtár helyett a /usr könyvtár alkönyvtáraiban tartalmazza

9 I. A Linux operációs rendszer alapjai 9 az utólag hozzáadott alkalmazások jellemzőit /var: a rendszer működése során állandóan változó rendszeradatokat (pl. a naplóállományokat) tartalmazza 4. Lemezmeghajtók: A háttértárolók azonosítása nem a Windows ban megszokott módon (az angol abc betűivel) történik. A floppy lemez és a CD, DVD lemez esetében a fizikailag egy egységet képező háttértároló logikailag is egy egységnek számít, míg a winchester esetén lehetőség van azt logikai lemezrészekre (partíciókra) osztani. Ha nem osztjuk az illető winchestert partíciókra, akkor is van rajta egy partíció, amely a teljes lemezt elfoglalja. A winchester partíciókra történő felosztását hívjuk particionálásnak. Minden winchesteren legfeljebb négy elsődleges partíció, vagy legfeljebb három elsődleges és egy kiterjesztett partíció lehet. A kiterjesztett partíciót további, tetszőleges számú logikai meghajtóra oszthatjuk (amelyeket ugyanúgy kezelhetünk, mint az elsődleges partíciót). A Windows csak elsődleges partícióra hajlandó települni, és egy winchesteren általában csak egy elsődleges partíciót tud kezelni, míg a Linux tetszőleges partícióra kerülhet és lemezenként több elsődleges partíciót is tud kezelni. Floppymeghajtóból egy számítógépben legfeljebb kettő lehet. Ezek egy szalagkábellel csatlakoznak az alaplaphoz. Azt a meghajtót, amelyik a szalag végéhez csatlakozik, elsődleges floppymeghajtónak nevezzük (a Windows ban ez az A: meghajtó), a másikat pedig másodlagos floppy meghajtónak nevezzük ( a Windows ban ez a B: meghajtó). Megfelelő beállítással a két floppy meghajtó betűjele felcserélhető a Windows ban. A leggyakrabban használt számítógépeknél winchesterből, optikai (CD, DVD)meghajtóból vagy nagy kapacitású floppymeghajtóból (LS 120 as, Zip drive stb.) összesen legfeljebb 4 darab lehet (ezek az ún. IDE csatolású eszközök). Ezek az alaplapra két szalagkábellel csatlakoznak (tehát mindkét szalagkábelre egyenként legfeljebb 2 eszköz kapcsolható). Az egyik szalagkábelen lévő eszközök az elsődleges (primary), a másikon lévők a másodlagos (secondary) eszközök. Mind az elsődleges, mind a másodlagos eszközöket magán az eszközön található kis rövidre záró dugók (jumperek) beállításával lehet megkülönböztetni: mester (master) vagy szolga (slave) lehet (függetlenül attól, hogy melyik a szalagkábel melyik csatlakozójához kapcsolódik). Így tehát ezen eszközök 4 darabjának magyar (és angol) neve: elsődleges mester (primary master), elsődleges szolga (primary slave), másodlagos mester (secondary master), másodlagos szolga (secondary slave). A Linux ban a háttértárolók eszközmeghajtói a /dev könyvtárban találhatók, a következő fájlokban: /dev/fd0: az elsődleges (a Windows beli A:) floppy meghajtó /dev/fd1: a másodlagos (a Windows beli B:) floppy meghajtó mindkét floppy meghajtónál, a benne lévő, meghatározott kapacitású lemez eszközmeghajtója más, pl. az elsődleges meghajtóban lévő, 1,44 MB kapacitású floppylemezé: /dev/fd0h1440 /dev/hda: a primary master meghajtó /dev/hdb: a primary slave meghajtó /dev/hdc: a secondary master meghajtó /dev/hdd: a secondary slave meghajtó ha valamelyik fenti IDE csatolású eszköz winchester, akkor annak a partícióinak külön eszközmeghajtója van, pl. ha a primary master meghajtó winchester, annak az első partíciójának eszközmeghajtója: /dev/hda1, a második partícióé /dev/hda2 stb. Ha az IDE eszközök között egy CD ROM, CD író ill. DVD meghajtó van, annak az eszközmeghajtója: /dev/cdrom, /dev/cdwriter ill. /dev/dvd. Ha az IDE eszközök között több CD ROM, CD író ill. DVD meghajtó van, annak az eszköz

10 I. A Linux operációs rendszer alapjai 10 meghajtója a /dev/hda, /dev/hdb, /dev/hdc és a /dev/hdd eszközmeghajtók közül az, ahova az illető eszköz csatlakoztatva van. A legtöbb, általánosan használt, nem szerver célú disztribúcióban a floppy, winchester és optikai meghajtók a rendszerindításnál automatikusan becsatolódnak a könyvtárszerkezetbe (ez az ún. automount ), ezért az illető meghajtókban lévő lemezek tartalma itt lesz hozzáférhető és (a jogosultságoktól függően) használható, mégpedig a /media könyvtár alkönyvtáraiba a következőképpen: ha egy floppymeghajtó van (gyakorlatilag csak ez az eset fordul elő), az a /media/floppy könyvtárba csatolódik ha csak egy optikai (CD vagy DVD) meghajtó van, az a /media/cdrom alkönyvtárba csatolódik be ha több optikai meghajtó van, az első után becsatolódó a /media/cdrom hda, /media/cdrom hdb, /media/cdrom hdc vagy /media/cdrom hdd könyvtárak közül a megfelelőbe csatlakozik a merevlemezes meghajtók partíciói a /media/disk hda1, /media/disk hda2,., /media/diskhdb1, /media/disk hdb2,, /media/disk hdc1, /media/disk hdc2,, /media/disk hdd1, /media/disk hdd2, könyvárak közül a megfelelőbe csatlakozik (pl.: a /media/disk hda2 könyvtár a primary master csatlakozón lévő winchester második partícióját jelenti) Ha a számítógépben SATA csatolású winchester van, a megfelelő könyvtárak nevében a hd karakterek helyett sd karakterek szerepelnek (pl.: /dev/sda, /dev/sdb,, /media/sda1 stb.). Sőt, az újabb disztribúciókban mindegyik (nem csak a SATA csatolású) winchesterek és flash memória alapú háttértárolóknál (ilyen pl. a pendrive) hasonló a helyzet. III. Jogok (jogosultságok) a Linuxban 1. Alapok A Linux többfelhasználós (multiuser) operációs rendszer, ezért csak valamilyen felhasználónév (és a hozzá tartozó jelszó) megadása után lehet használni. A fájlokhoz ill. a könyvtárakhoz tartozó hozzáférési jogosultságok meghatározzák, hogy melyik felhasználó melyik fájlon ill. könyvtáron milyen műveletet hajthat végre. A Linuxban a jogok (mint általában a többfelhasználós operációs rendszerekben) a rendszer fájlszintű védelmét biztosítják. Minden felhasználó (user) egy csoporthoz (group) tartozik. A felhasználók csoportokba sorolása azt a célt szolgálja, hogy több felhasználónak lehessen viszonylag gyorsan és egyszerűen ugyanazokat a jogosultságokat adni Ha a felhasználónak nem adunk meg csoportot, automatikusan a users csoportba kerül. Minden fájlnak és könyvtárnak van egy tulajdonosa. Ez vagy a rendszergazda (root felhasználó) vagy az a felhasználó, amelyik létrehozta az illető fájlt. 2. A Linux a fájlokhoz és könyvtárakhoz való viszonyuk alapján a következő felhasználótípusokat különbözteti meg (zárójelben az angol név és rövidítés): az a felhasználó, aki a fájl ill. könyvtár tulajdonosa (user, u), az a csoport, amelyikhez a fájl ill. könyvtár tulajdonosa tartozik (group, g), a többi felhasználó (others, o), minden felhasználó (all, a). 3. A fájlokkal és könyvtárakkal három dolgot tehetnek a felhasználók (zárójelben az angol elnevezés és rövidítés): olvasás (read, r), írás (write, w), végrehajtás (execute, x). Mindegyik felhasználótípusra külön külön be lehet állítani ezeket az engedélyeket. A jogok jelentése a fájloknál: olvasás: meg lehet nézni a fájl tartalmát írás: módosítani és törölni lehet a fájlt végrehajtás:

A L i n u x r u h á j a

A L i n u x r u h á j a A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

Operációs rendszer ismeretek

Operációs rendszer ismeretek 2014 Operációs rendszer ismeretek A számítógépes munka feltételei Hardver: a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve. Szoftver: a számítógépet működtető programok. Operációs

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

LINUX PMB2506-1 VIRTUALBOX TÖRTÉNELEM DEBIAN ALAPPARANCSOK - GRUB

LINUX PMB2506-1 VIRTUALBOX TÖRTÉNELEM DEBIAN ALAPPARANCSOK - GRUB LINUX PMB2506-1 VIRTUALBOX TÖRTÉNELEM DEBIAN ALAPPARANCSOK - GRUB VIRTUÁLIS GÉP FÁJL LETÖLTÉSE http://zeus.nyf.hu/~shaggy/lin2014/debian-7-pmb2506.ova UNIX UNIX (1969-1972) tervezői: Ken Thompson, Dennis

Részletesebben

Linux ismeretek. Göcs László mérnöktanár. KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-2015. tavaszi félév

Linux ismeretek. Göcs László mérnöktanár. KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-2015. tavaszi félév Linux ismeretek ELŐADÁS CÍME GAMFSZXX160N01 Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-2015. tavaszi félév Elérhetőség E-mail: gocs.laszlo@gamf.kefo.hu Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

Az operációs rendszer fogalma

Az operációs rendszer fogalma Készítette: Gráf Tímea 2013. október 10. 1 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely a számítógépekben a programok végrehajtását vezérli. 2 Az operációs rendszer

Részletesebben

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre 1 Előzmények Új gép esetén meg kell győződnünk arról, hogy a gép XP kompatibilis Lehetséges, hogy csak Vista drivereket kínál a gyártó a géphez,

Részletesebben

Szoftver alapfogalmak

Szoftver alapfogalmak Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus

Részletesebben

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése Telepítő fájl letöltése honlapunkról A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése A honlapunkon (www.novitax.hu) található telepítő fájlt (novitax2007-setup.exe) le kell tölteni a számítógép egy

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

Linux alapok és használatuk

Linux alapok és használatuk 1,2 1 Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Debreceni Egyetem 2 Nukleáris Medicina Intézet Debreceni Egyetem AOLINUX12, 1 kredit Tartalom Előadás 1 Előadás Népszerű alkalmazások bemutatása:

Részletesebben

ECDL Operációs rendszerek Miazön által használt számítógép operációs rendszere és annak verziószáma? Windows XP 1 Hány MB az ön által használt számítógépbe épített RAM? Sajátgépen jobb egérgomb / Tulajdonságok

Részletesebben

KELER KID Internetwork System (KIS)

KELER KID Internetwork System (KIS) KELER KID Internetwork System (KIS) Éles és teszt program installációs segédlet Verzió: 2.0 2015. 04. 10. Cardinal Kft. 2015. Tartalomjegyzék 1. Néhány alapvető információ...3 1.1 KID program hardware

Részletesebben

Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox)

Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox) Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox) Most meg lehet kérdezni, hogy minek kell egy Ubuntura telepíteni még egy virtuális Ubuntut is. Ennek több oka lehet, én például azért, hogy azon próbáljak

Részletesebben

A Telepítés hajlékonylemezről panelen kattintson az OK gombra.

A Telepítés hajlékonylemezről panelen kattintson az OK gombra. Mivel a Windows 95, 98 és Millenium Edition operációs rendszerek még nem tartalmazzák az ún. PPPoE kapcsolathoz szükséges programot, ezért azt le kell tölteni. Az alábbi tájékoztató a http://www.raspppoe.com/

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE

A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE 1. FOGALOM A számítógép teljes programállományát gyűjtőnéven szoftvernek nevezzük. 4 szintjét különböztetjük meg: Első szint: a számítógép

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

Telepítési útmutató. web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu

Telepítési útmutató. web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Telepítési útmutató web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Tartalomjegyzék: Telepítési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 2 Első lépések:... 3 Konzol oldal telepítése... 3 Licenc megállapodás... 3 Telepítési

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer

A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer Ez a dokumentum segítséget nyújt a Linux mindennapos használatához, a dokumentumszerkesztéstől a video- és zenelejátszáson át a böngészésig. Az itt felhasznált

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek Az adatok tárolása - ismétlés A számítógéppel végzett munka alapja az adat, melynek tárolása az alapműveletek közé tartozik. Az adat a háttértárolón biztonságosan tárolható akár több

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK SAPIENTIA EMTE Műszaki és Humántudományok Kar SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK Domokos József domi@ms.sapientia.ro ELŐADÁSOK 7 előadás Szeptember 19.-től, hetente Dr. DOMOKOS József, egyetemi adjunktus elérhetőség:

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor

Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor Teljes telepítés Windows környezetben 1996-2010 Infocentrum Szoftver Stúdió Összefoglaló lépések: 1.) Adatbázismotor telepítés (Firebird

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

A számítógép külső felépítése

A számítógép külső felépítése A számítógép külső felépítése Hardver: A számítógéphez csatlakoztatott, kézzel megfogható eszközök. Szoftver: Egy ember, vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, melyet törvény véd. Szoftverek

Részletesebben

AZ INFORMATIKAI ALAPISMERETEK VIZSGATÁRGY ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGÁIHOZ

AZ INFORMATIKAI ALAPISMERETEK VIZSGATÁRGY ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGÁIHOZ A dokumentum az emelt szintű érettségi vizsgán, valamint a kormányhivatalok által szervezett középszintű érettségi vizsgán választható szoftvereket tartalmazza. Az érettségit szervező középiskolák ettől

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Üdvözöljük felhasználóik között! Köszönjük, hogy

Részletesebben

A háttértárakon tárolt adathalmazokat - például programokat, dokumentumokat, adatbázisokat stb. - fájloknak nevezzük.

A háttértárakon tárolt adathalmazokat - például programokat, dokumentumokat, adatbázisokat stb. - fájloknak nevezzük. A fájlkezelés alapfogalmai Minden számítógéppel végzett munka kapcsolódik a háttértárakon lévõ fájlokhoz, hiszen minden program és adat valamilyen háttértáron tárolódik. Munkánk során számos fájlt hozunk

Részletesebben

Ismerkedés a LibreOffice-szal; telepítése és első indítás

Ismerkedés a LibreOffice-szal; telepítése és első indítás Ez a rész, amit sokan nem szeretnek és nem is használnak. Aki nem akar telepíteni pl. mert más megoldja helyette, vagy olyan rendszert használ, amin alapból fent van az ezt is átugorhatja. Ellenben mégis

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola 06 3 06 68 06.. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 8 03 000 0 Számítástechnikai szoftverüzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:

Részletesebben

Novell és Windows7 bejelentkezési jelszavak módosítása

Novell és Windows7 bejelentkezési jelszavak módosítása 1 Novell és Windows7 bejelentkezési jelszavak módosítása A jelszavak használatáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem informatikai és kommunikációs hálózata használatának és üzemeltetésének szabályai, abban

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV "REGISZTER" rendszerek FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV A népesség-nyilvántartás helyi rendszeréhez IBM PC számítógépre 4.0 Verzió Készítette: eközig ZRT. Készült: 2011. március Jelen

Részletesebben

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 1. Belépés és fájlkezelés Azonosító: hallgato Jelszó: hallgato Átváltás karakteres konzolra: Ctrl+Alt+F1.. Visszaváltás grafikus

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Bevezetés. A Unix rövid története. A Unix rövid története. Elterjedt UNIX-ok 2010.02.09.

Bevezetés. A Unix rövid története. A Unix rövid története. Elterjedt UNIX-ok 2010.02.09. Bemutatkozás és követelmények Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter - Általános Informatikai Tanszék 111. szoba. Konzultációs idı: szerda12-14. Követelmények: Vezetett gyakorlat nincs. Jelenléti ív nincs.

Részletesebben

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH. papp.zsolt@npsh.hu

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH. papp.zsolt@npsh.hu Linux fájlrendszerek Papp Zsolt Rendszermérnök, Novell PSH papp.zsolt@npsh.hu Az előadásról Mi az a fájlrendszer? Naplózó fájlrendszerek Hol léteznek a fájlrendszerek Elérhető fájlrendszerek Linux alatt

Részletesebben

MMTS AZONNALI PIAC KERESKEDÉSI MUNKAÁLLOMÁS SZOFTVER

MMTS AZONNALI PIAC KERESKEDÉSI MUNKAÁLLOMÁS SZOFTVER MMTS AZONNALI PIAC KERESKEDÉSI MUNKAÁLLOMÁS SZOFTVER TELEPÍTÉSI LEÍRÁS V1.1 Kérjük, mindig ellenőrizze a www.bet.hu honlapon, hogy Önnek jelen dokumentumból a legfrissebb verziója van-e meg!! Author: Informatikai

Részletesebben

FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató

FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Tartalomjegyzék: Első lépések:... 3 Licenc megállapodás... 3 Telepítési kulcs... 4 Felhasználói adatok... 5 Telepítő csomagok

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Általános leírás A kari nyílt laborban vékony kliens alapú architektúrát alakítottunk ki, ahol egy-két alapvető alkalmazáson kívül (pl.: böngésző, PDF olvasó,

Részletesebben

HUEDU OpenLab kliens oldali telepítési és felhasználói dokumentáció

HUEDU OpenLab kliens oldali telepítési és felhasználói dokumentáció Novell HUEDU Program www.npsh.hu HUEDU OpenLab kliens oldali telepítési és felhasználói dokumentáció a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Kliens_telepites_felhasznaloiHUEDU OpenLAB Kliens Felhasználói

Részletesebben

A NetBeans IDE Ubuntu Linux operációs rendszeren

A NetBeans IDE Ubuntu Linux operációs rendszeren A NetBeans IDE Ubuntu Linux operációs rendszeren Készítette: Török Viktor (Kapitány) E-mail: kapitany@lidercfeny.hu 1/10 A NetBeans IDE Linux operációs rendszeren Bevezető A NetBeans IDE egy Java-ban írt,

Részletesebben

F-Secure Biztonsági megoldás. Az első lépések Windows-számítógépeken

F-Secure Biztonsági megoldás. Az első lépések Windows-számítógépeken F-Secure Biztonsági megoldás Az első lépések Windows-számítógépeken Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények Támogatott operációs rendszerek Microsoft Windows 7, Windows 8 és Vista Windows-munkaállomások

Részletesebben

A telepítési útmutató tartalma

A telepítési útmutató tartalma 1 A telepítési útmutató tartalma 3 Kompatibilitás és rendszerkövetelmények A telepítési folyamat röviden 4 A telepítés indítása 5 Adatbáziskezelő beállítása / telepítése 8 Telepítési módozatok 11 Az ENSO

Részletesebben

ClicXoft programtálca Leírás

ClicXoft programtálca Leírás ClicXoft programtálca Leírás Budapest 2015 Bevezetés A ClicXoft programok bár önálló programok közös technológia alapon lettek kifejlesztve. Emellett közös tulajdonságuk, hogy a hasonló funkciókhoz ugyanaz

Részletesebben

SDX Professional 1.0 Telepítési leírás

SDX Professional 1.0 Telepítési leírás SDX Professional 1.0 Telepítési leírás Készült: 2003. július 21. Utolsó módosítás időpontja: 2004. szeptember 22. E-Group Magyarország Rt. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Hardver és szoftver követelmények...3

Részletesebben

Telepítési és aktiválási útmutató

Telepítési és aktiválási útmutató Telepítési és aktiválási útmutató Köszönjük, hogy a memoq 4.5 rendszert választotta, amely immár a szabadúszó fordítók, a fordítóirodák és a vállalatok első számú fordítási környezete. Az alábbiakban arról

Részletesebben

Telepítési Kézikönyv

Telepítési Kézikönyv Intelligens Dokumentum Kezelő Rendszer Telepítési Kézikönyv 1/15. oldal Dokumentum áttekintés Dokumentum címe: doknet telepítési kézikönyv Dokumentum besorolása: szoftver telepítési leírás Projektszám:

Részletesebben

Windows. Készítette: Csatlós István

Windows. Készítette: Csatlós István Windows Készítette: Csatlós István Windows alapok Legfontosabb jellemzői: 1. Grafikus felhasználói felület (GUI) 1. Ablak- és egértechnika 2. Menü- és ikonrendszer 2. Többfeladatos (MultiTask) és egyes

Részletesebben

Teljes vírusirtás a NOD32 Antivirus System segítségével. vírusirtási útmutató

Teljes vírusirtás a NOD32 Antivirus System segítségével. vírusirtási útmutató Teljes vírusirtás a NOD32 Antivirus System segítségével vírusirtási útmutató 1. A vírus definíciós adatbázis frissítése A tálca jobb alsó sarkán található NOD32 ikon segítségével nyissa meg a Vezérlő központot.

Részletesebben

italc felhasználói dokumentáció

italc felhasználói dokumentáció ITALC Felhasználói Leírás www.npsh.hu italc felhasználói dokumentáció a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Védjegyek és Jogi nyilatkozat Copyright Novell, Inc. Minden jog fenntartva. A Novell, és

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 a TávTagTár programhoz Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 Tartalomjegyzék Futási feltételek... 3 Telepítés... 3 Indítás... 3 Főablak... 4 Új személy felvétele...

Részletesebben

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés i RapidMiner telepítés ii COLLABORATORS TITLE : RapidMiner telepítés ACTION NAME DATE SIGNATURE WRITTEN BY Jeszenszky, Péter 2014. szeptember 17. REVISION HISTORY NUMBER DATE DESCRIPTION NAME iii Tartalomjegyzék

Részletesebben

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány.

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. INFORMATIKA KISOKOS informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. információ: Olyan új ismeret, ami a korábbi tudásunkra épül. információs

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az operációs rendszer feladatai

Operációs rendszerek. Az operációs rendszer feladatai Operációs rendszerek Az operációs rendszer olyan szoftver, amely - alapvetően szükséges a számítógép működtetéséhez - a számítógép bekapcsolásától kikapcsolásáig fut biztosítva a felhasználó számára a

Részletesebben

Kedvenc Ingyenes editorok avagy milyen a programozó jobbkeze? PSPAD editor DEVPHP IDE

Kedvenc Ingyenes editorok avagy milyen a programozó jobbkeze? PSPAD editor DEVPHP IDE Kedvenc Ingyenes editorok avagy milyen a programozó jobbkeze? Az Interneten nagyon sok fizetős szoftver gyakorlatilag sz sem ér, ezért mindenkinek azt javaslom mielőtt még gyors költekezésbe kezdene nézzen

Részletesebben

KISOKOS Windows TARTALOM. Vista rendszerhez

KISOKOS Windows TARTALOM. Vista rendszerhez KISOKOS Windows Vista rendszerhez TARTALOM 1. fejezet: RENDSZERKöVETELMéNYEK...1 2. fejezet: NYOMTATóSZOFTVER TELEPíTéSE WINDOWS HASZNáLATA ESETéN...2 Szoftver telepítése helyi nyomtatáshoz... 2 Szoftver

Részletesebben

Útmutató a Közúti Központi Információs Rendszer (KÖKIR) programmal kapcsolatos telepítésekhez

Útmutató a Közúti Központi Információs Rendszer (KÖKIR) programmal kapcsolatos telepítésekhez Útmutató a Közúti Központi Információs Rendszer (KÖKIR) programmal kapcsolatos telepítésekhez Készítette: Informatikai Főosztály 1. változat kiadásának időpontja: 2009. május Tartalom 1. Hardver és szoftver

Részletesebben

Messenger. Novell 1.0. www.novell.com GYORSKALAUZ

Messenger. Novell 1.0. www.novell.com GYORSKALAUZ Novell Messenger 1.0 GYORSKALAUZ www.novell.com A Novell Messenger egy vállalati, keresztplatformos gyorsüzenet-kezelő program, amelynek működése a Novell edirectory TM címtáron alapul. A Messenger rendszer

Részletesebben

1. A Windows Vista munkakörnyezete 1

1. A Windows Vista munkakörnyezete 1 Előszó xi 1. A Windows Vista munkakörnyezete 1 1.1. Bevezetés 2 1.2. A munka megkezdése és befejezése 4 1.2.1. A számítógép elindítása 4 1.2.2. Az üdvözlőképernyő 5 1.2.3. A saját jelszó megváltoztatása

Részletesebben

ÜGYVÉDI IRODA Telepítési útmutató

ÜGYVÉDI IRODA Telepítési útmutató ÜGYVÉDI IRODA Telepítési útmutató Ügyvédi Iroda telepítési útmutató 1 Telepítési útmutató Minimális rendszerkövetelmények............................................................... 3 Szerver..................................................................................

Részletesebben

DWL-G650+ AirPlus G+ 2,4GHz Vezeték

DWL-G650+ AirPlus G+ 2,4GHz Vezeték Ez a termék a következő operációs rendszereket támogatja: Windows XP, Windows 2000, Windows Me, Windows 98se Előfeltételek Ellenőrizze a doboz tartalmát Ezek a DWL-G650+ dobozában található elemek: DWL-G650+

Részletesebben

Windows 8.1 frissítés, részletes útmutató

Windows 8.1 frissítés, részletes útmutató Windows 8.1 frissítés, részletes útmutató A Windows 8.1 telepítése és frissítése A BIOS, illetve alkalmazások és illesztőprogramok frissítése, valamint a Windows Update futtatása A telepítés típusának

Részletesebben

ECDL számítógépes alapismeretek modul

ECDL számítógépes alapismeretek modul 1. Mire szolgál az asztal? A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére. 2. A tűzfal funkciója A tűzfal funkciója, hogy biztosítsa a számítógép hálózati védelmét illetéktelen külső behatolással

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC A man should look for what is, and not for what he thinks should be. Albert Einstein A számítógépek

Részletesebben

Tudás Reflektor. Copyright 2011; Kodácsy Tamás; E-mail: kodacsy.tamas@kodasoft.hu

Tudás Reflektor. Copyright 2011; Kodácsy Tamás; E-mail: kodacsy.tamas@kodasoft.hu Tudás Reflektor A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3. számú, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Központi/felsőoktatási Validációs Rendszer projekt keretében készült olyan

Részletesebben

A számítógép felépítése

A számítógép felépítése A számítógép felépítése Hardver- a számítógép kézzel fogható részei: processzor, monitor, kábel, csatlakozó Szoftver- a számítógép kézzel nem megfogható részei. A szoftver működteti a hardvert, pl: operációs

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek Definíció: olyan szoftver, mely kihasználja a számítógép erıforrásait (RAM, CPU, HDD,...), irányítja és vezérli a hardvert, kapcsolatot teremt a felhasználóval. Feladatai: partíciónálás,

Részletesebben

Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön

Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Fontos Amennyiben egy eszköz interneten keresztüli elérését lehetővé teszi, az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében: előtte az alapértelmezett

Részletesebben

Integrált-HardverSzoftver-Rendszer

Integrált-HardverSzoftver-Rendszer Integrált-HardverSzoftver-Rendszer dldh.hu dldh.hu/webshop Direct Line Kft DirectLine1 Direct-Line Kft. 2330-Dunaharaszti Jedlik Ányos u. 14. email: info@dldh.hu weblap: www.dldh.hu Történet A Direct-Line

Részletesebben

A CAPICOM ActiveX komponens telepítésének és használatának leírása Windows 7 operációs rendszer és Internet Explorer 9 verziójú böngésző esetén

A CAPICOM ActiveX komponens telepítésének és használatának leírása Windows 7 operációs rendszer és Internet Explorer 9 verziójú böngésző esetén A CAPICOM ActiveX komponens telepítésének és használatának leírása Windows 7 operációs rendszer és Internet Explorer 9 verziójú böngésző esetén Tartalomjegyzék 1. Az Internet Explorer 9 megfelelősségének

Részletesebben

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató képzelje el a lehetőségeket Szerzői jog 2009 Samsung Electronics Co., Ltd. Minden jog fenntartva. Ez a felügyeleti útmutató csak tájékoztató célt szolgál.

Részletesebben

A WORDPRESS TELEPÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI

A WORDPRESS TELEPÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI Mgr. Námesztovszki Zsolt A WORDPRESS TELEPÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatásinformatikai rendszerek - szöveggyűjtemény Budapest, 2013. Bevezető A WordPress

Részletesebben

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 3.1 ELSŐ FUTTATÁS 5 3.2 TULAJDONOSI ADATLAP 6 3.3 REGISZTRÁLÁS 6 3.4 AKTIVÁLÁS 6 3.5 MÉRÉS 7 3.5.1 ÜGYFÉL

Részletesebben

A Vizsgálóhelyi nyilvántartó program Online Telepítıje

A Vizsgálóhelyi nyilvántartó program Online Telepítıje 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 e-mail: zk@3szs.hu / web: http://www.3szs.hu A Vizsgálóhelyi nyilvántartó program Online Telepítıje Tisztelt Felhasználó!

Részletesebben

DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig)

DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) DSL Internet telepítése opensuse-ra (Tesztelve: opensuse 10.0-tól 10.3-ig) Ezt a rövid leírást kezdő (SuSE) Linux felhasználóknak szánom, akik DSL típusú Internet elérést használnak..., illetve csak szeretnének,

Részletesebben

Kezdő lépések Microsoft Outlook

Kezdő lépések Microsoft Outlook Kezdő lépések Microsoft Outlook A Central Europe On-Demand Zrt. által, a Telenor Magyarország Zrt. részére nyújtott szolgáltatások rövid kezelési útmutatója 1 Tartalom Áttekintés... 3 MAPI mailbox konfiguráció

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

SC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés

SC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés Melyik Windows Vista verzióról lehet melyik Windows 7 verzióra helyben frissíteni? Windows Vista Business -> Windows 7 Professional Windows Vista Business -> Windows 7 Home Premium Windows Vista Ultimate

Részletesebben

A Windows 7 operációs rendszerrel kompatibilis DS150E felhasználói útmutatója. Dangerfield,február 2010 V1.0 Delphi PSS

A Windows 7 operációs rendszerrel kompatibilis DS150E felhasználói útmutatója. Dangerfield,február 2010 V1.0 Delphi PSS A Windows 7 operációs rendszerrel kompatibilis DS150E felhasználói útmutatója Dangerfield,február 2010 V1.0 Delphi PSS 1 TARTALOM Főalkatrészek. 3 Telepítési útmutató...5 A Bluetooth telepítése....17 A

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal

WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ Készítette: Jászberényi József, 2011 1/24 A PÁGISZ WIFI hálózathoz kétféle

Részletesebben

Kezdő lépések Outlook Web Access

Kezdő lépések Outlook Web Access Kezdő lépések Outlook Web Access A Central Europe On-Demand Zrt. által, a Telenor Magyarország Zrt. ügyfelei részére nyújtott szolgáltatások rövid kezelési útmutatója Tartalom Bevezetés... 3 Rendszerkövetelmények...

Részletesebben

UNIX / Linux rendszeradminisztráció

UNIX / Linux rendszeradminisztráció UNIX / Linux rendszeradminisztráció VIII. előadás Miskolci Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport Általános Informatikai Tanszék Virtualizáció Mi az a virtualizáció? Nagyvonalúan: számítógép

Részletesebben