I. A Linux operációs rendszer alapjai 1 B EVEZETÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. A Linux operációs rendszer alapjai 1 B EVEZETÉS"

Átírás

1 I. A Linux operációs rendszer alapjai 1 Ajánlott irodalom: Regele György: Linux az iskolában (APC Stúdió, Gyula) Henczi Béla Molnár Hajnalka: Tanuljunk Linuxot! (szerzői kiadás, 2000) Molnár Hajnalka: A Linux operációs rendszer alapjai (Kossuth Kiadó, 2002) Pere László: Linux felhasználói ismeretek I. (Kiskapu Kft., 2002) B EVEZETÉS I. Ismétlés 1. Hardver: a számítógép és a hozzá kapcsolódó elektromos és mechanikus alkatrészek összefoglaló elnevezése 2. Szoftver: a hardvert működtető programok, a hozzájuk tartozó adatok és dokumentációk összefoglaló elnevezése A szoftver szellemi termék, ezért általában védi a szerzői jogi törvény, és birtoklásának, valamint használatának feltételeit egy licence szerződés szabályozza Jogtiszta szoftver: az a szoftver, amelyet a licence szerződésben foglaltaknak megfelelően birtokolunk és használunk. A szoftverek néhány csoportja a hozzájuk tartozó licence szerződés alapján Hagyományos (kereskedelmi) szoftver esetében a felhasználó általában csak egy gépre kapja meg a szoftver használati jogát, pénzért (ingyen legálisan csak ajándékozás révén juthat hozzá); a szoftvert nem másolhatja (kivéve a saját részre történő biztonsági másolat készítését) és nem adhatja tovább anélkül, hogy el ne veszítené a használati jogot; nem kapja meg a program forráskódját, és törvényellenes annak bármilyen módon történő megszerzése; a programot nem módosíthatja (még javító szándékkal sem). Shareware szoftver valamilyen (időbeli vagy funkcionalitásbeli) korláttal van ellátva a korlátot a szoftver megvásárlásával (ingyen vagy pénzért történő regisztrálásával) lehet megszüntetni a felhasználó csak a használati jogot kapja meg, ingyen a forráskódhoz nem lehet hozzáférni, így megváltoztatni sem lehet azt ha a szoftver időbeli korláttal van ellátva, annak letelte után meg kell vásárolni vagy regisztrálni kell, különben használata jogellenessé válik a szoftver készítője rendelkezik a szerzői joggal Freeware szoftver teljesen ingyen lehet megszerezni a korlátozás nélküli használati jogot a forráskódja nem hozzáférhető a szerzői jog a készítőé Public domain szoftver ingyen és korlátozás nélkül használható még a forráskódja is a szerző lemond a szerzői jogáról visszaélésekre ad lehetőséget, mert csekély változtatással vagy más programba beépítve, gyakorlatilag munka nélkül lehet megszerezni az ilyen szoftver fölötti szerzői jogot Béta verziójú szoftver egy nagyobb szoftver végleges változata előtti, tesztelési célú próbaváltozata korlátozás nélkül, általában ingyen használható a forráskódja nem hozzáférhető

2 I. A Linux operációs rendszer alapjai 2 a végleges változat megjelenése után használata általában jogellenessé válik Szabad szoftver használatát a Szabad Szoftver Alapítvány által létrehozott GNU projekt licence, a GPL (General Public License) szabályozza a szerző megtartja a szerzői jogot (tehát nem public domain) olyan szoftver, amelyet bárki bármilyen céllal futtathat, működését megismerheti (mert a forráskódja is szabadon hozzáférhető), tanulmányozható, módosítható, fejleszthető, szabadon továbbadható, akár ingyen, akár pénzért (de csak úgy, ha minden kapott jogot továbbadunk változatlanul) ha a szabad szoftver forráskódján változtatunk, és úgy adjuk tovább, a változtatást a forráskódban meg kell jelölni Egyik típusú szoftver szerzője sem vállal semmilyen felelősséget a szoftver használatából adódó esetleges károkért A szoftverek csoportosítása azok funkciói alapján: Operációs rendszer: Olyan programok együttese a számítógépben, amely a programok végrehajtását vezérli, ütemezi elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógép közötti kommunikációt. Az operációs rendszerek feladatai között nagyon fontos helyet foglal el az adatok és programok háttértárakon történő tárolását lehetővé tevő fájlrendszer létrehozása és karbantartása Néhány konkrét operációs rendszer: Microsoft DOS, Microsoft Windows, Unix, Minix, Linux, OS/2, BSD, VMS stb. Rendszerközeli programok: az operációs rendszer használatát megkönnyítik, annak alapfunkcióit, lehetőségeit kiegészítik, de nem részei annak A rendszerközeli programok két csoportja: Segédprogramok vagy szerviz programok: fájlkezelő, tömörítő, vírusellenes és hasonló programok néhány konkrét segédprogram: Total Commander, Midnight Commander, WinZip, gzip, vírusellenes programok stb. Fejlesztői rendszerek: programok készítését, fejlesztését teszik lehetővé Elsősorban a programozók használják. A fejlesztői rendszerek legfontosabb elemei: Editor (egyszerű szövegszerkesztő): olyan program, amellyel a programlistát valamilyen programnyelven el lehet készíteni Az editorok csak formázatlan szöveget (karaktereket) tartalmazó szövegfájlt készítenek. A legtöbb programozói editor tartalmaz olyan segédeszközöket is, amelyekkel a programhibák könnyebben felderíthetők és javíthatók Compiler (fordítóprogram) vagy interpreter (értelmező): a valamilyen programnyelven megírt programot lefordítja gépi kódra (a gép által érthető jelsorozatra) a fordítóprogram a teljes programot egyszerre fordítja le gépi kódra, míg az értelmező utasításonként teszi ugyanezt Linker (összeszerkesztő): a gépi kódra lefordított programokból futtatható programot készít A fejlesztői rendszerek mindig valamilyen programozási nyelvre épülnek. Néhány konkrét, fejlesztői rendszer alapjául szolgáló programozási nyelv:

3 I. A Linux operációs rendszer alapjai 3 Comenius Logo, Imagine Logo, Visual Basic, Turbo Pascal, Delphi, Java, C, PHP, Perl stb. Felhasználói programok: speciális feladat megoldására készült programok A programok többsége felhasználói program: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelő, rajzolóprogram, oktatóprogram, tervezőprogram stb. néhány : MS Word, MS Excel, MS PowerPoint, OpenOffice.org Writer, OpenOffice.org Calc, OpenOffice.org Impress, Gimp, Paint, Tetris stb. II. Az operációs rendszerek csoportosítása 1. a kezelőfelület szerint: grafikus felület: szép, színes háttér, egérhasználat, ablaktechnika, ikonok, gombok, menük jellemzik, általában egérkattintással lehet parancsokat kiadni, felhasználóbarát, könnyű kezelni pl.: Windows, Mac OS, Linux (valamilyen grafikus felülettel) karakteres (konzolos, parancssori) felületű: egyhangú, általában fekete fehér, csak karakterek jelennek meg rajta az utasításokat, parancsokat pontosan kell begépelni, és Enter rel kell lezárni összetett, bonyolult utasítások is kiadhatók, nagy hatékonysággal lehet a számítógépet vezérelni nem felhasználóbarát pl.: MS DOS, a Linux karakteres felülete a Linux karakteres felülete kétféle módon érhető el: a grafikus felületen egy Terminál ablakban vagy a Ctrl Alt F1 vagy Ctrl Alt F2 vagy Ctrl Alt F3 vagy Ctrl Alt F4 vagy Ctrl Alt F5 vagy Ctrl Alt F6 hatására megjelenő karakteres felületen, ahonnan a Ctrl Alt F7 tel lehet visszalépni a grafikus felületre 2. A felhasználók száma alapján egyfelhasználós: egyszerre csak egy felhasználó használhatja a gépet pl.: MS DOS, Windows 95, Windows 98, Windows ME többfelhasználós (multiuser): egyszerre több (tetszőleges számú) felhasználó használhatja a gépet minden felhasználónak a rendszerbe történő belépésnél meg kell adni a felhasználónevet és a jelszót a felhasználók különböző jogokkal rendelkeznek, és mindig csak azt tehetik, amihez joguk van a felhasználók között mindig van egy kiemelt jelentőségű, akinek a rendszerben mindenhez joga van, ez a felhasználó végzi a rendszerbeállításokat és a többi felhasználó létrehozását, adminisztrálását ennek a felhasználónak a lehetséges nevei néhány operációs rendszerben: rendszergazda (Windows NT, 2000, XP), admin (Novell Netware), root (Unix, Linux) aranyszabályok többfelhasználós operációs rendszereknél: mindig csak olyan jogú felhasználóként legyünk a rendszerben, amely jogok minimálisan szükségesek a kívánt feladat végrehajtásához ha befejeztük a munkát vagy akármilyen rövid időre otthagyjuk a gépet, mindig jelentkezzünk ki 3. Az egyszerre végezhető feladatok (futtatható programok) száma alapján: egyfeladatos: egyszerre csak egy feladat (program) futhat, pl.: MS DOS többfeladatos (multitasking): egyszerre (párhuzamosan) több programot is tud futtatni a rend

4 I. A Linux operációs rendszer alapjai 4 szer a megvalósítás technikája: a processzor egymás után szolgálja ki a programokat, de olyan gyorsan vált közöttük, hogy a váltásokat nem lehet érezni, hanem csak azt, hogy minden program úgy érzi, mintha csak neki dolgozna a gép A folyamatok együttműködése alapján megkülönböztetünk környezetváltásos, preemptív és kooperatív többfeladatos rendszert a környezetváltásos mód egy nagyon egyszerű feladatkezelés, melyben csak az előtérben lévő program kap feldolgozási időt; ilyenkor egy háttérben lévő program aktiválásához a felhasználónak előre kell hoznia a megfelelő ablakot kooperatív esetben (például a Mac OS operációs rendszernél vagy a Windows 3.0 grafikus felhasználói felületnél) a több program futása úgy valósul meg, hogy minden program bizonyos időnként lemond a CPU használatáról, átengedve azt egy másiknak; semmi sem kötelezi azonban arra, hogy ezt megtegye, tehát tetszőleges ideig lefoglalhatja az erőforrást, a többi folyamatot várakozásra kényszerítve a preemptív esetben (például a Windows 95 ös és újabb verzióinál, valamint a Linuxnál) az operációs rendszer magja, a kernel képes arra, hogy egy megadott idő után a CPU használati jogát elvegye az éppen futó folyamattól és egy várakozónak adja át. A L INUX OPERÁCIÓS RENDSZER ALAPJAI I. A Linux operációs rendszer felépítése: a rendszer minden eleme a többitől függetlenül cserélhető (úgy is, hogy a rendszer zavartalanul fut, mialatt valamelyik részét frissítjük, újratelepítjük) 1. Egy Linux rendszer elemei Rendszermag (kernel): az operációs rendszer legalapvetőbb része, hardvert közvetlenül működteti, vezérli teljes egészében szabad forráskódú (szűkebb értelemben ez jelenti magát a Linux ot) a kernel verziószáma három (vagy négy), egymástól ponttal elválasztott részből áll: főverziószám.alverziószám.a legújabb módosítás száma.a módosítás változata (pl.: 2.6.9) ha az alverziószám (a második szám) páros, akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztői változatról van szó pl szeptember 8 án a legfrissebb stabil kernel verziószáma a Linux eddigi összes kernele valamint a legfrissebb stabil és fejlesztői kernelek verziószáma az interneten a lapon található meg a kernel egy része modulokba is kerülhet, amelyek csak akkor töltődnek be a memóriába, ha szükség van rájuk; ha már nem használjuk őket, kitörlődnek onnan Rendszer segédprogramok: olyan, általában C nyelven megírt programfájlok, amelyeket sok program használ minden ilyen fájl lényegében egy függvénygyűjtemény (függvénykönyvtár), amely függvények bármely program által elérhetők és használhatók a függvénykönyvtár (angolul: library) nem tévesztendő össze a fájlrendszerben használatos könyvtár ral (mappa, tartalomjegyzék, angolul: directory) hasonló a szerepük, mint a Windows operációs rendszerben a.dll kiterjesztésű fájloknak Héj (shell): az a feladata, hogy beolvassa, értelmezze és a rendszermag számára továbbítsa a felhasználó által kiadott parancsokat lényegében az operációs rendszer parancsértelmezője és felhasználói felülete két alaptípusa van: karakteres és grafikus karakteres héj:

5 I. A Linux operációs rendszer alapjai 5 billentyűzettel begépelt és Enter rel lezárt parancsokkal vezérelhető az operációs rendszer által biztosított valamennyi lehetőség elérhető ilyen módon (ha megvan a megfelelő jogosultság és tudás) kisebb programokat is lehet írni a segítségével (amihez nem kell külön programfejlesztői környezet) többféle is van, az alapértelmezés szerinti a bash hasonlít a Windows beli DOS felülethez (csak annál jóval többet tud) grafikus héj alapvetően egérrel vezérelhető az operációs rendszer nem minden lehetőségét tudjuk kihasználni, de kényelmesebb a használata az összetettebb, erőforrás igényes grafikus héjak (pl.: Gnome, KDE) rendelkeznek rájuk optimalizált külön programokkal is (amelyeket, ettől függetlenül, természetesen mindegyik grafikus héjjal lehet valahogyan futtatni), míg mások (pl.: IceWM, BlackBox stb.) kisebb erőforrást igényelnek, gyengébb gépeken is gyorsan futnak, de kevesebb extra szolgáltatással rendelkeznek vannak a Windows grafikus felületéhez hasonló kinézetű és hasonló módon működő grafikus héjak is Felhasználói programok (alkalmazások): a felhasználó igényeinek megfelelő feladatot ellátó különféle programok (pl.: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, rajzolóprogramok, böngészőprogramok, levelezőprogramok, zenehallgató és video lejátszó programok, játékok stb.) 2. Linux terjesztések (disztribúciók) Azok a programcsomagok, amelyeket a Linux telepítésének és használatának megkönnyítésére egyes cégek vagy egyéb, linuxos szakemberekből álló csoportok (a rendszermag és más programok felhasználásával) összegyűjtöttek, használható rendszert állítottak össze belőlük és megfelelő telepítőprogrammal ellátva, ingyen vagy pénzért terjesztik. A disztribúciókban a rendszermag teljes egészében szabad szoftver, az egyéb szoftverek között lehetnek kereskedelmi vagy egyéb jogállású szoftverek is. Az ismertebb disztribúcióknak (pl. Slackware, Debian, Red Hat Linux, Fedora Linux, SuSE Linux, Mandrake Linux, Knoppix stb.) létezik magyarított változata is, míg vannak eredetileg is magyar fejlesztésű disztribúciók (BlackPanther Linux, UHU Linux, Frugalware Linux), amelyek a legnagyobb mértékű magyar nyelvi támogatással rendelkeznek (természetesen, az eredetileg angol nyelvű programok vagy dokumentációk magyarítása még ezekben sem teljes) Az egyes disztribúciók verziószámának semmi köze sincs a bennük lévő kernel verziószámához (pl. az UHU Linux 2008 január 20 án megjelent 2.1 es stabil változata a es rendszermagot használja) A disztribúciók verziói általában valamilyen fantázianevet is kapnak (pl. az UHU Linux 2.1 es stabil változatának a fantázianeve: Bumm). 3. Linux Live rendszerek Bármelyik Linux disztribúció telepíthető úgy a számítógépre, hogy az addig működő (általában valamelyik Windows operációs rendszer) is használható marad. Ekkor a rendszerindításnál egy megfelelő indításvezérlő (boot manager) által megjelenített listából kell kiválasztani a használni kívánt operációs rendszert. A Linux által leggyakrabban használt indításvezérlő a GRUB (GRand Unified Bootloader, 'nagy egyesített betöltésvezérlő'). A telepítéshez azonban általában újra kell particionálni a winchestert, ami nem teljesen veszélytelen (de ha kellően odafigyelünk, egyáltalán nem veszélyes).

6 I. A Linux operációs rendszer alapjai 6 Ezért a Linux szal csak ismerkedni kívánó, de a telepítéssel ill. az esetleges particionálással járó munkát vállalni nem akaró érdeklődők számára olyan CD ket (vagy DVD ket) állítottak össze, amelyről indítva a számítógépet, egy teljes Linux rendszer indul el, anélkül, hogy a winchesterre bármit is írna (ott legfeljebb egy memóriaként használatos ideiglenes mappát hoz létre, amelyet kilépéskor nyomtalanul kitöröl). Ez a live CD (vagy live DVD). A live CD használatához be kell állítani a számítógép CMOS RAM Setup jában, hogy rendszerindításnál elsőként CD ről próbálja meg a rendszerindítást. A CMOS RAM Setup ot általában a gép indítása után a megfelelő pillanatban megnyomott Delete billentyűvel lehet megjeleníteni. Egy live CD mindig lassabb, mint a telepített Linux változat (mert egy CD meghajtó lassabban működik, mint egy winchester), és jó, ha minél gyorsabb processzor és minél nagyobb memória van a gépben. Egy Linux live CD használható akkor is, ha a gépre telepített operációs rendszer teljesen használhatatlan, viszont a winchesterről értékes adatokat kell kimenteni (a Linux Live nem települ a winchesterre, de ha úgy akarjuk, olvasni tud róla). A Linux live rendszer természetesen, internetezésre is használható (alapértelmezésben egy DHCP szervertől kér IP címet, de be lehet állítani fix IP címeket vagy más internet elérési módot is). Mivel a vírusoktól és egyéb hálózati kártevőktől már a Linux sem teljesen mentes (bár nagyságrendekkel kevesebb linuxos vírus van, mint windowsos), ha internetezés közben támadás éri a gépünket, egy Reset után újra az eredeti, vírusmentes rendszerünk indul be. Ha gyakran használunk egy Linux live rendszert, azonban az alapértelmezés szerinti beállítások nem megfelelők, lehetőség van arra, hogy ezeket a beállításokat ne kelljen minden rendszerindítás után megismételni: a beállításokat floppyra mentjük, és ezt a floppy lemezt a rendszerindítás előtt betesszük a floppymeghajtóba. Léteznek már olyan live rendszerek, amelyket egy pendrive ra kell telepíteni. Természetesen, ez csak olyan gépeknél használható, amelyek képesek II. Fájlok, könyvtárak, könyvtárszerkezet, lemezmeghajtók a Linuxban 1. Fájl (file, 'állomány'): logikailag összetartozó adatok azonosítóval ellátott halmaza A fájlok azonosítója (neve) a Linuxban legfeljebb 255 karakterből állhat. A Linux a fájlnevekben megkülönbözteti a kis és nagybetűket. A Windows ban megszokott módon lehet formailag kiterjesztése is egy fájlnak (a név első része után egy pont, majd a kiterjesztés), de egy Linux rendszer nem a kiterjesztés, hanem a fájl tartalma alapján állapítja meg annak típusát. A Linuxban egy fájl nevében lehet több pont is. Bár az újabb Windows változatok is megengedik a fájlnevekben a több pontot (és a legutolsó pont utáni részt tekintik kiterjesztésnek), de ez inkább csak a bonyodalmak számát növeli, gyakorlati haszna nincs. Egy futtatható fájl (program) futtatásához a megfelelő jogosultsággal kell rendelkezni. 2. Könyvtár (directory, 'tartalomjegyzék') vagy mappa (folder): fájlok csoportosítására szolgáló gyűjtőobjektum, amely csak fájlokat vagy könyvtárakat tartalmazhat A Linux a könyvtárakat speciális tulajdonságú fájlokként kezeli. A Linux (és valamennyi, a Unix hoz hasonló operációs rendszer) a lemezeken egyetlen nagy könyvtárrendszerbe illesztve kezeli az összes fájlt, könyvtárat, lemezmeghajtókat és egyéb eszközmeghajtókat (gyakorlatilag mindent fájlnak tekint, ezért a továbbiakban a fájl szó a fentiek közül bármit jelenthet). 3. Könyvtárszerkezet, elérési útvonal: A Linux könyvtárszerkezetét a Unix Fájlrendszer felépítési Szabvány (Filesystem Hierarchy Standard, FHS) határozza meg. A legtöbb Linux disztribúció ezt a szabványt követi. A könyvtárszerkezet hierarchikus felépítésű, amelyik a / jelű root ('gyökér') könyvtárból indul ki.

7 I. A Linux operációs rendszer alapjai 7 a / könyvtárban általában szabványos nevű és tartalmú könyvtárak vannak, ezért (bár rendszergazdaként lenne jogunk hozzá) kézzel nem célszerű ezektől eltérő nevű vagy tartalmú könyvtárat közvetlenül a / könyvtárban létrehozni A könyvtárszerkezetben történő közlekedés leírásához (a Windows ban megismert módon) itt is az elérési útvonalat használjuk, amelynek fő sajátosságai: az egyes szinteken lévő könyvtárakat a / (per, Shift 6) jel és nem a Windows ban megszokott \ (backslash, AltGr Q) jel választja el egymástól; kétféle típusú elérési útvonal van: teljes elérési útvonal: mindig a / könyvtárral kezdődik és mindig használható; relatív elérési útvonal: az aktuális könyvtárban közvetlenül lévő könyvtár nevével kezdődik, és csak az ezen az ágon lévő fájlok elérésére használható. Néhány speciális könyvtár (a / könyvtáron kívül): aktuális könyvtár: az a könyvtár, amelynek a tartalma a karakteres felületen kiadott ls a listázóparanccsal jelenik meg az aktuális könyvtár jele:. (egy pont) ha viszont egy könyvtár neve. tal kezdődik és utána más karakterrel folytatódik, azt jelenti, hogy az illető könyvtár rejtett attribútumú mivel biztonsági okok miatt az aktuális könyvtárban lévő fájlok nem érhetők el csupán a nevük megadásával (úgy, mint a Windows ban), ezért egy aktuális könyvtárbeli fájl eléréséhez a fájl neve elé karakteres felületen a./ karaktereket is be kell gépelni az aktuális könyvtár szülőkönyvtára: az a könyvtár, amelyik az aktuális könyvtárat közvetlenül tartalmazza a szülőkönyvtár jele:.. (két pont) a szülőkönyvtár jelének felhasználásával (és megfelelő jogosultságok birtokában) akármelyik könyvtárból akármelyik fájl egyetlen elérési útvonallal elérhető A / (root) könyvtárban található szabvány szerinti könyvtárak és azok szokásos tartalma: /bin: olyan alapvető futtatható programok (binárisok), amelyeket mindegyik felhasználó használhat úgy, mint egy Linux parancsot vagy egy segédprogramot, a karakteres felületen kiadott megfelelő utasítással (paranccsal) /boot: a rendszer indításához szükséges fájlok helye /dev: eszközmeghajtó fájlok (a különböző eszközök kezeléséhez szükséges, azokat képviselő fájlok) ha valamelyik alkalmazás egy eszközt akar használni, akkor valójában az itt található megfelelő eszközkezelő fájlhoz fordul /etc: a számítógéppel (ill. a konkrét számítógépes rendszerrel), annak beállításával kapcsolatos fájlok rendszerkonfigurációs fájlokat tartalmaz, ezért a legtöbb esetben, ha be akarunk valamit állítani ( linuxos módon ), akkor ebben a könyvtárban kell keresni a beállítási lehetőséget kínáló konfigurációs fájlt /home: a felhasználók saját (home), bejelentkező (login) alkönyvtárai az alkönyvtár neve megegyezik a felhasználó bejelentkezési (login) nevével minden felhasználó azt tehet a saját könyvtárában, amit akar /lib: dinamikus függvénykönyvtárak (alapvető fontosságú programkönyvtárak és kernel modulok) ezek segítségével érhető el az, hogy ugyanazokat az előre megírt eljárásokat több alkalmazás is használhassa az itt lévő fájlok hasonlítanak a Windows beli.dll kiterjesztésű állományokhoz /lost+found: ha valamilyen rendkívüli esemény miatt a fájlrendszer megsérül, és a helyreállító program olyan fájlokat talál rajta, amelyeknek könyvtárstruktúrába helyezéséhez nincs elég

8 I. A Linux operációs rendszer alapjai 8 információja, ide teszi őket ezt a könyvtárat csak a rendszergazda (root) nézheti meg, hiszen az esetlegesen itt található fájlok hasznosításához komoly szaktudás kell az ún. naplózó fájlrendszereknél (amelyek minden, a rendszerben történt eseményt naplóznak és egy esetleges rendszer összeomlás után történő újraindításnál ebből a naplófájlból állítják helyre a rendszert, ilyen az újabb disztribúciókban alapértelmezett ext3 fájlrendszer is) erre a könyvtárra ritkán van szükség, ezért az általában üres /media: az újabb disztribúciókban (a FHS legújabb, 2.3 as ajánlásának megfelelően) ide az induláskor automatikusan csatlakozó háttértárolók (floppy, CD, DVD, winchester) tartalma kerül /mnt: beillesztési pont az időlegesen becsatlakoztatott fájlrendszerek részére ide csatlakoztathatók a háttértárolók, és azok tartalmához így lehet hozzáférni az újabb disztribúciókban ide csak az ún. kézi csatolású eszközök kerülnek, az automatikus csatlakoztatás a /media könyvtárba történik /opt: a rendszerbe utólag hozzáadott, telepített alkalmazások alapértelmezésben ide kerülnek a Linux ban az alkalmazásokat akkor a legegyszerűbb telepíteni, ha az adott disztribúció csomagkezelője által kezelhető programcsomagok formájában léteznek az újabb disztribúciókban általában nem használják ezt a könyvtárat, ezért az alapértelmezésben mindig üres /proc: a futó folyamatok (processzek) állapotáról információkat tartalmazó fájlok gyűjteménye a számítógép alkatrészeiről találunk itt adatokat, a legtöbb alkalmazás is innen olvassa ki a gép tulajdonságait az itt lévő fájlok a rendszerindítás során létrejövő szöveges állományok ezt az egész könyvtárat virtuális (látszólagos) fájlrendszernek nevezzük és csak az operációs rendszer használhatja /root: a root (rendszergazda) felhasználó saját (home) bejelentkezési (login) könyvtára /sbin: a rendszergazda által használható, a rendszerindításhoz és rendszer karbantartáshoz használt rendszeradminisztrációs parancsok gyűjteménye /srv: az adott rendszer adott állapotában megvalósított ún. helyzetspecifikus adatokat tartalmaz pl. ha az Apache webszerver program fut a rendszerben, akkor a /srv/www lesz a szerver dokumentum gyökérkönyvtára (vagyis az ebben a mappában elhelyezett /sys: a rendszerben megtalálható hardver eszközökről tartalmaz adatokat /tmp: a rendszer működése során keletkező átmeneti adatokat tartalmazó könyvtár ennek a könyvtárnak a segítségével lehet rendet tartani az egyes alkalmazások háza táján, mert mindegyik ebbe a könyvtárba szemetel és a könyvtár tartalma a rendszerindításkor törlődik /usr: az általános felhasználói alkalmazásokat és azok adatait (pl. forráskódjukat) tartalmazza általában ez az egyik legnagyobb könyvtár, amelynek legáltalánosabb alkönyvtárai és azok tartalma: /usr/bin: parancsok /usr/sbin: rendszerparancsok /usr/lib: függvénykönyvtárak /usr/doc: dokumentációk /usr/man: kézikönyvek (manuálok) /usr/src: forráskódok /usr/spool: ideiglenes fájlok az újabb disztribúciók a /opt könyvtár helyett a /usr könyvtár alkönyvtáraiban tartalmazza

9 I. A Linux operációs rendszer alapjai 9 az utólag hozzáadott alkalmazások jellemzőit /var: a rendszer működése során állandóan változó rendszeradatokat (pl. a naplóállományokat) tartalmazza 4. Lemezmeghajtók: A háttértárolók azonosítása nem a Windows ban megszokott módon (az angol abc betűivel) történik. A floppy lemez és a CD, DVD lemez esetében a fizikailag egy egységet képező háttértároló logikailag is egy egységnek számít, míg a winchester esetén lehetőség van azt logikai lemezrészekre (partíciókra) osztani. Ha nem osztjuk az illető winchestert partíciókra, akkor is van rajta egy partíció, amely a teljes lemezt elfoglalja. A winchester partíciókra történő felosztását hívjuk particionálásnak. Minden winchesteren legfeljebb négy elsődleges partíció, vagy legfeljebb három elsődleges és egy kiterjesztett partíció lehet. A kiterjesztett partíciót további, tetszőleges számú logikai meghajtóra oszthatjuk (amelyeket ugyanúgy kezelhetünk, mint az elsődleges partíciót). A Windows csak elsődleges partícióra hajlandó települni, és egy winchesteren általában csak egy elsődleges partíciót tud kezelni, míg a Linux tetszőleges partícióra kerülhet és lemezenként több elsődleges partíciót is tud kezelni. Floppymeghajtóból egy számítógépben legfeljebb kettő lehet. Ezek egy szalagkábellel csatlakoznak az alaplaphoz. Azt a meghajtót, amelyik a szalag végéhez csatlakozik, elsődleges floppymeghajtónak nevezzük (a Windows ban ez az A: meghajtó), a másikat pedig másodlagos floppy meghajtónak nevezzük ( a Windows ban ez a B: meghajtó). Megfelelő beállítással a két floppy meghajtó betűjele felcserélhető a Windows ban. A leggyakrabban használt számítógépeknél winchesterből, optikai (CD, DVD)meghajtóból vagy nagy kapacitású floppymeghajtóból (LS 120 as, Zip drive stb.) összesen legfeljebb 4 darab lehet (ezek az ún. IDE csatolású eszközök). Ezek az alaplapra két szalagkábellel csatlakoznak (tehát mindkét szalagkábelre egyenként legfeljebb 2 eszköz kapcsolható). Az egyik szalagkábelen lévő eszközök az elsődleges (primary), a másikon lévők a másodlagos (secondary) eszközök. Mind az elsődleges, mind a másodlagos eszközöket magán az eszközön található kis rövidre záró dugók (jumperek) beállításával lehet megkülönböztetni: mester (master) vagy szolga (slave) lehet (függetlenül attól, hogy melyik a szalagkábel melyik csatlakozójához kapcsolódik). Így tehát ezen eszközök 4 darabjának magyar (és angol) neve: elsődleges mester (primary master), elsődleges szolga (primary slave), másodlagos mester (secondary master), másodlagos szolga (secondary slave). A Linux ban a háttértárolók eszközmeghajtói a /dev könyvtárban találhatók, a következő fájlokban: /dev/fd0: az elsődleges (a Windows beli A:) floppy meghajtó /dev/fd1: a másodlagos (a Windows beli B:) floppy meghajtó mindkét floppy meghajtónál, a benne lévő, meghatározott kapacitású lemez eszközmeghajtója más, pl. az elsődleges meghajtóban lévő, 1,44 MB kapacitású floppylemezé: /dev/fd0h1440 /dev/hda: a primary master meghajtó /dev/hdb: a primary slave meghajtó /dev/hdc: a secondary master meghajtó /dev/hdd: a secondary slave meghajtó ha valamelyik fenti IDE csatolású eszköz winchester, akkor annak a partícióinak külön eszközmeghajtója van, pl. ha a primary master meghajtó winchester, annak az első partíciójának eszközmeghajtója: /dev/hda1, a második partícióé /dev/hda2 stb. Ha az IDE eszközök között egy CD ROM, CD író ill. DVD meghajtó van, annak az eszközmeghajtója: /dev/cdrom, /dev/cdwriter ill. /dev/dvd. Ha az IDE eszközök között több CD ROM, CD író ill. DVD meghajtó van, annak az eszköz

10 I. A Linux operációs rendszer alapjai 10 meghajtója a /dev/hda, /dev/hdb, /dev/hdc és a /dev/hdd eszközmeghajtók közül az, ahova az illető eszköz csatlakoztatva van. A legtöbb, általánosan használt, nem szerver célú disztribúcióban a floppy, winchester és optikai meghajtók a rendszerindításnál automatikusan becsatolódnak a könyvtárszerkezetbe (ez az ún. automount ), ezért az illető meghajtókban lévő lemezek tartalma itt lesz hozzáférhető és (a jogosultságoktól függően) használható, mégpedig a /media könyvtár alkönyvtáraiba a következőképpen: ha egy floppymeghajtó van (gyakorlatilag csak ez az eset fordul elő), az a /media/floppy könyvtárba csatolódik ha csak egy optikai (CD vagy DVD) meghajtó van, az a /media/cdrom alkönyvtárba csatolódik be ha több optikai meghajtó van, az első után becsatolódó a /media/cdrom hda, /media/cdrom hdb, /media/cdrom hdc vagy /media/cdrom hdd könyvtárak közül a megfelelőbe csatlakozik a merevlemezes meghajtók partíciói a /media/disk hda1, /media/disk hda2,., /media/diskhdb1, /media/disk hdb2,, /media/disk hdc1, /media/disk hdc2,, /media/disk hdd1, /media/disk hdd2, könyvárak közül a megfelelőbe csatlakozik (pl.: a /media/disk hda2 könyvtár a primary master csatlakozón lévő winchester második partícióját jelenti) Ha a számítógépben SATA csatolású winchester van, a megfelelő könyvtárak nevében a hd karakterek helyett sd karakterek szerepelnek (pl.: /dev/sda, /dev/sdb,, /media/sda1 stb.). Sőt, az újabb disztribúciókban mindegyik (nem csak a SATA csatolású) winchesterek és flash memória alapú háttértárolóknál (ilyen pl. a pendrive) hasonló a helyzet. III. Jogok (jogosultságok) a Linuxban 1. Alapok A Linux többfelhasználós (multiuser) operációs rendszer, ezért csak valamilyen felhasználónév (és a hozzá tartozó jelszó) megadása után lehet használni. A fájlokhoz ill. a könyvtárakhoz tartozó hozzáférési jogosultságok meghatározzák, hogy melyik felhasználó melyik fájlon ill. könyvtáron milyen műveletet hajthat végre. A Linuxban a jogok (mint általában a többfelhasználós operációs rendszerekben) a rendszer fájlszintű védelmét biztosítják. Minden felhasználó (user) egy csoporthoz (group) tartozik. A felhasználók csoportokba sorolása azt a célt szolgálja, hogy több felhasználónak lehessen viszonylag gyorsan és egyszerűen ugyanazokat a jogosultságokat adni Ha a felhasználónak nem adunk meg csoportot, automatikusan a users csoportba kerül. Minden fájlnak és könyvtárnak van egy tulajdonosa. Ez vagy a rendszergazda (root felhasználó) vagy az a felhasználó, amelyik létrehozta az illető fájlt. 2. A Linux a fájlokhoz és könyvtárakhoz való viszonyuk alapján a következő felhasználótípusokat különbözteti meg (zárójelben az angol név és rövidítés): az a felhasználó, aki a fájl ill. könyvtár tulajdonosa (user, u), az a csoport, amelyikhez a fájl ill. könyvtár tulajdonosa tartozik (group, g), a többi felhasználó (others, o), minden felhasználó (all, a). 3. A fájlokkal és könyvtárakkal három dolgot tehetnek a felhasználók (zárójelben az angol elnevezés és rövidítés): olvasás (read, r), írás (write, w), végrehajtás (execute, x). Mindegyik felhasználótípusra külön külön be lehet állítani ezeket az engedélyeket. A jogok jelentése a fájloknál: olvasás: meg lehet nézni a fájl tartalmát írás: módosítani és törölni lehet a fájlt végrehajtás:

A L I N U X f e l é p í t é s e

A L I N U X f e l é p í t é s e A L I N U X f e l é p í t é s e Fájlrendszer, könyvtárszerkezet, kernel, terminal, X-window DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév F á j l r e n d s z e r Fájlrendszernek

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

A L i n u x r u h á j a

A L i n u x r u h á j a A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Operációs rendszer ismeretek

Operációs rendszer ismeretek 2014 Operációs rendszer ismeretek A számítógépes munka feltételei Hardver: a számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve. Szoftver: a számítógépet működtető programok. Operációs

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

Az operációs rendszer fogalma

Az operációs rendszer fogalma Készítette: Gráf Tímea 2013. október 10. 1 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely a számítógépekben a programok végrehajtását vezérli. 2 Az operációs rendszer

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése

A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése Telepítő fájl letöltése honlapunkról A Novitax ügyviteli programrendszer első telepítése A honlapunkon (www.novitax.hu) található telepítő fájlt (novitax2007-setup.exe) le kell tölteni a számítógép egy

Részletesebben

LINUX PMB2506-1 VIRTUALBOX TÖRTÉNELEM DEBIAN ALAPPARANCSOK - GRUB

LINUX PMB2506-1 VIRTUALBOX TÖRTÉNELEM DEBIAN ALAPPARANCSOK - GRUB LINUX PMB2506-1 VIRTUALBOX TÖRTÉNELEM DEBIAN ALAPPARANCSOK - GRUB VIRTUÁLIS GÉP FÁJL LETÖLTÉSE http://zeus.nyf.hu/~shaggy/lin2014/debian-7-pmb2506.ova UNIX UNIX (1969-1972) tervezői: Ken Thompson, Dennis

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Operációs rendszerek? Szükségünk van operációs rendszerre? NEM, mert mi az alkalmazással szeretnénk játszani dolgozni, azért használjuk a számítógépet. IGEN, mert nélküle a számitógépünk csak egy halom

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX

Informatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX 1. oldal LINUX 2. oldal UNIX történet Elozmény: 1965 Multics 1969 Unix (Kernighen, Thompson) 1973 Unix C nyelven (Ritchie) 1980 UNIX (lényegében a mai forma) AT&T - System V Microsoft - Xenix Berkeley

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

ECDL Operációs rendszerek Miazön által használt számítógép operációs rendszere és annak verziószáma? Windows XP 1 Hány MB az ön által használt számítógépbe épített RAM? Sajátgépen jobb egérgomb / Tulajdonságok

Részletesebben

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre 1 Előzmények Új gép esetén meg kell győződnünk arról, hogy a gép XP kompatibilis Lehetséges, hogy csak Vista drivereket kínál a gyártó a géphez,

Részletesebben

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek.

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek. Linux fájlrendszerek. 4. Laborgyakorlat Előző gyakorlaton, már volt szó a fájlrendszerekről, mikor a mount parancs -t kapcsolójáról volt szó. Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések miatt, a

Részletesebben

Linux ismeretek. Göcs László mérnöktanár. KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-2015. tavaszi félév

Linux ismeretek. Göcs László mérnöktanár. KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-2015. tavaszi félév Linux ismeretek ELŐADÁS CÍME GAMFSZXX160N01 Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-2015. tavaszi félév Elérhetőség E-mail: gocs.laszlo@gamf.kefo.hu Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika

Részletesebben

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat A Geo5 szoftvert (1. házi feladathoz opcióként, 2. házi feladathoz kötelezően) online felületen keresztül, távoli asztal kapcsolattal lehet használni. Az ehhez

Részletesebben

Dropbox - online fájltárolás és megosztás

Dropbox - online fájltárolás és megosztás Dropbox - online fájltárolás és megosztás web: https://www.dropbox.com A Dropbox egy felhő-alapú fájltároló és megosztó eszköz, melynek lényege, hogy a különböző fájlokat nem egy konkrét számítógéphez

Részletesebben

VirtualBox, Debian telepítés

VirtualBox, Debian telepítés VirtualBox, Debian telepítés 1 VirtualBox Az Oracle VirtualBox egy x86-alapú (azaz AMD vagy Intel rendszerekre kifejlesztett), több platformon is futtatható virtualizációs program. A segítségével virtuális

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

A Telepítés hajlékonylemezről panelen kattintson az OK gombra.

A Telepítés hajlékonylemezről panelen kattintson az OK gombra. Mivel a Windows 95, 98 és Millenium Edition operációs rendszerek még nem tartalmazzák az ún. PPPoE kapcsolathoz szükséges programot, ezért azt le kell tölteni. Az alábbi tájékoztató a http://www.raspppoe.com/

Részletesebben

Microsoft Virtual PC 2007

Microsoft Virtual PC 2007 Microsoft Virtual PC 2007 Beszerzés, telepítés 1 A Virtual PC 2007 beszerzése Beszerezhető innen: http://www.microsoft.com/downloads/detail s.aspx?familyid=04d26402-3199-48a3- AFA2-2DC0B40A73B6&displaylang=en

Részletesebben

Opensuse automatikus telepítése

Opensuse automatikus telepítése Leírás www.npsh.hu Opensuse automatikus telepítése Tartalomjegyzék I. Automatikus telepítés indokai... 3 II. Automatikus telepítés lehetőségei opensuse rendszerrel...3 III. Automatikus telepítés előkészítése...

Részletesebben

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat C. átdolgozás 2011. február 3. Áttekintés Ez a dokumentum a PolyVision illesztőprogram 2.2. változatára vonatkozó kibocsátási megjegyzéseket

Részletesebben

Szoftver alapfogalmak

Szoftver alapfogalmak Szoftver alapfogalmak Azon a programok algoritmusok, eljárások, és hozzájuk tartozó dokumentációk összessége, melyek a számítógép működéséhez szükségesek. (nem kézzel fogható, szellemi termékek) Algoritmus

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

Készítette: Csatlós István 2010-ben

Készítette: Csatlós István 2010-ben Készítette: Csatlós István 2010-ben 1 A Linux ősei a ngyszámítógépes Unixok voltak Próbálkozások PC-re írt kisebb rendszerekkel: Minix A 386-os processzor lehetőségeinek kihasználása 1991-ben elkészül

Részletesebben

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0

Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0 Operációs rendszerek MINB240 V2+2+0 Dr Iványi Péter Nagyváradi Anett Radó János Nagyváradi Anett Elérhetőségek Rendszer és Szoftvertechnológia Tanszék Boszorkány út B138 Tel.: 3634-es mellék anettn@morpheus.pte.hu

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

OCSP Stapling. Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10)

OCSP Stapling. Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10) OCSP Stapling Az SSL kapcsolatok sebességének növelése Apache, IIS és NginX szerverek esetén 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető... 3 3. OCSP Stapling támogatással rendelkező webszerverek...

Részletesebben

Debian mint Desktop Operációs rendszer

Debian mint Desktop Operációs rendszer Debian mint Desktop Operációs rendszer Ez a dokumentum segítséget nyújt a Linux mindennapos használatához, a dokumentumszerkesztéstől a video- és zenelejátszáson át a böngészésig. Az itt felhasznált programok,

Részletesebben

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Telepítés internetről A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Új szolgáltatásunk keretén belül, olyan lehetőséget kínálunk a TERC VIP költségvetéskészítő program

Részletesebben

Mértékegységek a számítástechnikában

Mértékegységek a számítástechnikában Mértékegységek a számítástechnikában BIT legkisebb adattárolási egység Értékei lehetnek: 0,1. Bájt= 8 BIT a számítógép számára egységesen kezelhető legkisebb egység. (Bit,) Bájt, KiloBájt, MegaBájt, GigaBájt,

Részletesebben

A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer

A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer A Debian, mint Desktop Operációs Rendszer Ez a dokumentum segítséget nyújt a Linux mindennapos használatához, a dokumentumszerkesztéstől a video- és zenelejátszáson át a böngészésig. Az itt felhasznált

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240 V3+2+0-5 kredit KF Nagyváradi Anett 0. előadás Bevezetés

Operációs rendszerek MINB240 V3+2+0-5 kredit KF Nagyváradi Anett 0. előadás Bevezetés Üzleti környezetre k optimalizált lt rendszerek SANB107 IBM System i IBM System p rendszerének ismertetése Csütörtökönként 12:45-től blokkosítva A102-es teremben http://morpheus.pte.hu/~varady/ Várady

Részletesebben

Informatika szintmérő-érettségi tételek 2015. február

Informatika szintmérő-érettségi tételek 2015. február 1.oldal (17) Háttértár- és könyvtárkezelés A számítógépes munka során háttértárolókat kezelünk, amin partíciók vannak. Egyegy partíción több ezer állományt tárolnak. A partíciót az áttekinthető felhasználás

Részletesebben

Betekintés szabad szoftverek történetébe és gazdasági hátterébe, avagy mégsem eladó az egész világ.

Betekintés szabad szoftverek történetébe és gazdasági hátterébe, avagy mégsem eladó az egész világ. Betekintés szabad szoftverek történetébe és gazdasági hátterébe, avagy mégsem eladó az egész világ. FSF.hu Miről lesz szó Történeti áttekintés GNU, GPL, egyéb licencek UNIX, Linux, BSD, Létezik ingyen

Részletesebben

Linux alapok és használatuk

Linux alapok és használatuk 1,2 1 Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Debreceni Egyetem 2 Nukleáris Medicina Intézet Debreceni Egyetem AOLINUX12, 1 kredit Tartalom Előadás 1 Előadás Népszerű alkalmazások bemutatása:

Részletesebben

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Pétery Tamás Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox)

Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox) Ubuntu telepítése virtuális gépre (VirtualBox) Most meg lehet kérdezni, hogy minek kell egy Ubuntura telepíteni még egy virtuális Ubuntut is. Ennek több oka lehet, én például azért, hogy azon próbáljak

Részletesebben

KELER KID Internetwork System (KIS)

KELER KID Internetwork System (KIS) KELER KID Internetwork System (KIS) Éles és teszt program installációs segédlet Verzió: 2.0 2015. 04. 10. Cardinal Kft. 2015. Tartalomjegyzék 1. Néhány alapvető információ...3 1.1 KID program hardware

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH. papp.zsolt@npsh.hu

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH. papp.zsolt@npsh.hu Linux fájlrendszerek Papp Zsolt Rendszermérnök, Novell PSH papp.zsolt@npsh.hu Az előadásról Mi az a fájlrendszer? Naplózó fájlrendszerek Hol léteznek a fájlrendszerek Elérhető fájlrendszerek Linux alatt

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 2.

Számítógépes alapismeretek 2. Számítógépes alapismeretek 2. 1/7 Kitöltő adatai: Név: Osztály: E-mail cím: 2/7 Kérdések: Mire szolgál az asztal? Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. A telepített alkalmazások tárolására. A telepített

Részletesebben

OpenOffice.org irodai programcsomag

OpenOffice.org irodai programcsomag OpenOffice.org irodai programcsomag Daczi László Miről lesz szó? Bevezetés Történeti háttér Átfogó bemutatás Rendszerkövetelmények Writer - szövegszerkesztő Calc - táblázatkezelő Impress

Részletesebben

CellCom. Szoftver leírás

CellCom. Szoftver leírás CellCom Szoftver leírás A vezérlő szoftver bemutatása 2 www.lenyo.hu Tartalom LCC vezérlőszoftver 5 Rendszerkövetelmények 5 Telepítés 5 Indítás 7 Eltávolítás, újratelepítés és javítás 8 Kulcskezelés 8

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

Protection Service for Business. Az első lépések Windows-számítógépeken

Protection Service for Business. Az első lépések Windows-számítógépeken Protection Service for Business Az első lépések Windows-számítógépeken Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények Támogatott operációs rendszerek Microsoft Windows 7, Windows 8 és Vista Windows-munkaállomások

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

Telenor Webiroda. Kezdő lépések

Telenor Webiroda. Kezdő lépések Telenor Webiroda Kezdő lépések Virtuális Tárgyaló Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és a kliensprogram letöltése...3 3. A kliensprogram telepítése...6 4. A Virtuális Tárgyaló használatba

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

12.2.3 Laborgyakorlat: Partíció létrehozása Windows XP Professional operációs rendszerben

12.2.3 Laborgyakorlat: Partíció létrehozása Windows XP Professional operációs rendszerben 12.2.3 Laborgyakorlat: Partíció létrehozása Windows XP Professional operációs rendszerben Bevezetés Nyomtasd ki a feladatlapot és oldd meg a feladatokat! Ezen a laborgyakorlaton FAT32 fájlrendszerre formázott

Részletesebben

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern

Részletesebben

Novell és Windows7 bejelentkezési jelszavak módosítása

Novell és Windows7 bejelentkezési jelszavak módosítása 1 Novell és Windows7 bejelentkezési jelszavak módosítása A jelszavak használatáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem informatikai és kommunikációs hálózata használatának és üzemeltetésének szabályai, abban

Részletesebben

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz 2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói

Részletesebben

Linux - ízelítő. Várady Géza

Linux - ízelítő. Várady Géza Linux - ízelítő Várady Géza Unix történelem 1965 Multics OS Bell Laboratories Befejezetlen, a Bell Lab. Kiszáll Ken Thompson és Dennis Ritchie tovább dolgozik az OS projekten Unix (PDP-7-esre először:

Részletesebben

FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató

FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató FITNESS SYSTEM Telepítési útmutató web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Tartalomjegyzék: Első lépések:... 3 Licenc megállapodás... 3 Telepítési kulcs... 4 Felhasználói adatok... 5 Telepítő csomagok

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Digitális aláírás általános telepítése és ellenőrzése

Digitális aláírás általános telepítése és ellenőrzése Digitális aláírás általános telepítése és ellenőrzése A digitális aláírásból (tanúsítványból) két fajta létezik! Egyik az úgynevezett hardveres tanúsítvány, amelynél az ügyfél rendelkezik fizikailag egy

Részletesebben

F-Secure Biztonsági megoldás. Az első lépések Windows-számítógépeken

F-Secure Biztonsági megoldás. Az első lépések Windows-számítógépeken F-Secure Biztonsági megoldás Az első lépések Windows-számítógépeken Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények Támogatott operációs rendszerek Microsoft Windows 7, Windows 8 és Vista Windows-munkaállomások

Részletesebben

Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató

Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató EPSON Digitális fényképezőgép / Digitális fényképezőgép Szoftver útmutató Minden jog fenntartva. Jelen kézikönyv a SEIKO EPSON CORPORATION előzetes írásbeli engedélye nélkül sem részben sem egészben nem

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE

A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE A SZÁMÍTÓGÉPRENDSZEREK SZOFTVERE 1. FOGALOM A számítógép teljes programállományát gyűjtőnéven szoftvernek nevezzük. 4 szintjét különböztetjük meg: Első szint: a számítógép

Részletesebben

5.4.2 Laborgyakorlat: A Windows XP telepítése

5.4.2 Laborgyakorlat: A Windows XP telepítése 5.4.2 Laborgyakorlat: A Windows XP telepítése Bevezetés Nyomtasd ki a laborgyakorlatot és végezd el lépéseit! A laborgyakorlat során a Windows XP operációs rendszert fogjuk telepíteni. Szükséges eszközök

Részletesebben

TavIRisp (STK500) USB felületű programozó firmware frissítése

TavIRisp (STK500) USB felületű programozó firmware frissítése TavIRisp (STK500) USB felületű programozó firmware frissítése Felhasználói dokumentáció TavIR-AVR 2008. augusztus 22. 1 / 9 Frissítés A TavIRisp (STK500) programozó belső firmware járulékos programozó

Részletesebben

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés i RapidMiner telepítés ii COLLABORATORS TITLE : RapidMiner telepítés ACTION NAME DATE SIGNATURE WRITTEN BY Jeszenszky, Péter 2014. szeptember 17. REVISION HISTORY NUMBER DATE DESCRIPTION NAME iii Tartalomjegyzék

Részletesebben

Unix alapú operációs. rendszerek ELŐADÁS CÍME. Göcs László mérnöktanár. 2. előadás. KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-2016.

Unix alapú operációs. rendszerek ELŐADÁS CÍME. Göcs László mérnöktanár. 2. előadás. KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-2016. Unix alapú operációs ELŐADÁS CÍME rendszerek Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2. előadás 2015-2016. őszi félév Linux disztribúciók Arch Az Arch módon filozófia lényege, hogy hagyjuk

Részletesebben

Mappák megosztása a GroupWise-ban

Mappák megosztása a GroupWise-ban - 1 - Fő me nü Mappák megosztása a GroupWise-ban Amennyiben a feladataink végzése szükségessé teszi, lehetővé tehetjük, hogy a GroupWise rendszerben tárolt személyes mappáinkat, az ott található tételeket

Részletesebben

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához

Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Tájékoztató az 1.10-es labor használatához Általános leírás A kari nyílt laborban vékony kliens alapú architektúrát alakítottunk ki, ahol egy-két alapvető alkalmazáson kívül (pl.: böngésző, PDF olvasó,

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ A. NOKIA PC SUITE 4.51a FOR NOKIA 6510 PROGRAMCSOMAGHOZ. Copyright Nokia Corporation 2002. Minden jog fenntartva.

FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ A. NOKIA PC SUITE 4.51a FOR NOKIA 6510 PROGRAMCSOMAGHOZ. Copyright Nokia Corporation 2002. Minden jog fenntartva. FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ A NOKIA PC SUITE 4.51a FOR NOKIA 6510 PROGRAMCSOMAGHOZ Copyright Nokia Corporation 2002. Minden jog fenntartva. Tartalom 1. BEVEZETÉS...1 2. RENDSZERKÖVETELMÉNYEK...1 3. A PC SUITE

Részletesebben

Telepítési útmutató. web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu

Telepítési útmutató. web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Telepítési útmutató web: www.szakk.hu e-mail: info@szakk.hu Tartalomjegyzék: Telepítési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 2 Első lépések:... 3 Konzol oldal telepítése... 3 Licenc megállapodás... 3 Telepítési

Részletesebben

1. Origin telepítése. A telepítő első képernyőjén kattintson a Next gombra:

1. Origin telepítése. A telepítő első képernyőjén kattintson a Next gombra: 1. Origin telepítése Az Origin telepítéséhez tegye be az Origin CD-t a CDROM-ba, majd kattintson az Origin 7.5 hivatkozásra, miután elindult a CD behelyezésekor a telepítő program. Ha nem indulna el a

Részletesebben

1. AZ AUDITPRO RENDSZER ÁTTEKINTÉSE... 2 2. ALAPVETÕ TELEPÍTÉS... 12 3. AZ AUDITPRO TELEPÍTÉSE ÉS FELÜGYELETE HÁLÓZATOKON... 14 5. EREDMÉNYEK...

1. AZ AUDITPRO RENDSZER ÁTTEKINTÉSE... 2 2. ALAPVETÕ TELEPÍTÉS... 12 3. AZ AUDITPRO TELEPÍTÉSE ÉS FELÜGYELETE HÁLÓZATOKON... 14 5. EREDMÉNYEK... RENDSZERGAZDÁK KÉZIKÖNYVE A telepítési adathordozó a termék cseh és angol nyelvû verzióját is tartalmazza. A www.auditpro.biz weboldalon található, öt számítógéphez használható próbaverzióból is telepítheti

Részletesebben

Windows történet. 1985 Windows 1.0. DOS kiegészítő Grafikus felület

Windows történet. 1985 Windows 1.0. DOS kiegészítő Grafikus felület Windows 1985 Windows 1.0 DOS kiegészítő Grafikus felület 1987 Windows 2.0 Átlapoló ablakok Utolsó lemezekre telepíthető verzió 1990 Windows 3.0 VGA felbontás (640x480), 16 szín Monokróm üzemmód is van,

Részletesebben

Windows. Készítette: Csatlós István

Windows. Készítette: Csatlós István Windows Készítette: Csatlós István Windows alapok Legfontosabb jellemzői: 1. Grafikus felhasználói felület (GUI) 1. Ablak- és egértechnika 2. Menü- és ikonrendszer 2. Többfeladatos (MultiTask) és egyes

Részletesebben

PDF. Tartalomjegyzék 1/21

PDF. Tartalomjegyzék 1/21 PDF Napjainkban a publikálás elterjedt formája a PDF dokumentumok előállítása. A weben ez szinte szabvánnyá vált hosszú dokumentumok esetén. Akkor is nagyon hasznos lehet, ha a gondosan megformázott word

Részletesebben

11. Balra zárt igazítás A bekezdés sorai a bal oldali margóhoz igazodnak. 12. Beillesztés

11. Balra zárt igazítás A bekezdés sorai a bal oldali margóhoz igazodnak. 12. Beillesztés 1. Ablak A képernyő azon része, amelyben programok futhatnak. 2. Aláhúzott A karakter egyszeres vonallal történő aláhúzása a szövegben. 3. Algoritmus Egy feladat megoldását eredményező, véges számú lépések

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

VisualBaker Telepítési útmutató

VisualBaker Telepítési útmutató VisualBaker Telepítési útmutató Office Hungary Bt web: www.visualbaker.hu e-mail: info@visualbaker.hu Tartalomjegyzék: Telepítési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 2 Első lépések:... 3 Telepítési kulcs...

Részletesebben

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot!

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! 2 sz melléklet 20140218 Bemutatkozás Horváth Zoltán informatika tanár vagyok Az Inczédy György középiskolában tanítok Tudásszint felmérés Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! Tananyag elérhető:

Részletesebben

Apache OpenOffice telepítési útmutató

Apache OpenOffice telepítési útmutató Apache OpenOffice telepítési útmutató 1. Az OpenOffice magyar nyelvű verziójának telepítését az alábbi oldalról tudod elkezdeni. Katt a linkre: http://www.openoffice.org/download/ Mindig a legfrissebb

Részletesebben

Kiegészítő melléklet (elektronikus beszámoló)

Kiegészítő melléklet (elektronikus beszámoló) Felhasználói dokumentáció a Kiegészítő melléklet (elektronikus beszámoló) programhoz Forgalmazó: FORINT-Soft Kft. 6500 Baja, Roosevelt tér 1. Tel: 79/424-772, 79/523-600 Fax: 79/420-857 E-mail: forintsoft@forintsoft.hu

Részletesebben

Mi is az a Linux? egyetemista csatlakozott hozzá az Interneten keresztül. (http://mlf.linux.rulez.org/mlf/alapok.html)

Mi is az a Linux? egyetemista csatlakozott hozzá az Interneten keresztül. (http://mlf.linux.rulez.org/mlf/alapok.html) Mi is az a Linux? Nagyon röviden: egy a POSIX szabványokat követő szabadon felhasználható Unix operációs rendszer, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni előbb egyedül, gyakorlatilag a nulláról

Részletesebben

Csatlakozás az IBM i rendszerhez IBM i Access for Windows: Telepítés és beállítás

Csatlakozás az IBM i rendszerhez IBM i Access for Windows: Telepítés és beállítás IBM i Csatlakozás az IBM i rendszerhez IBM i Access for Windows: Telepítés és beállítás 7.1 IBM i Csatlakozás az IBM i rendszerhez IBM i Access for Windows: Telepítés és beállítás 7.1 Megjegyzés A kiadvány

Részletesebben

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK MICROSOFT WINDOWS. II Előadás

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK MICROSOFT WINDOWS. II Előadás SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK OPERÁCIÓS RENDSZEREK MICROSOFT WINDOWS II Előadás OPERÁCIÓS RENDSZEREK MEGHATÁROZÁSA az operációs rendszer a számítógépet működtető szoftver, amely a számítógép indulásakor

Részletesebben