A Linux operációs rendszer alapjai 1 B EVEZETÉS

Átírás

1 A Linux operációs rendszer alapjai 1 Ajánlott irodalom: Regele György: Linux az iskolában (APC Stúdió, Gyula) Henczi Béla Molnár Hajnalka: Tanuljunk Linuxot! (szerzői kiadás, 2000) Molnár Hajnalka: A Linux operációs rendszer alapjai (Kossuth Kiadó, 2002) Pere László: Linux felhasználói ismeretek I. (Kiskapu Kft., 2002) B EVEZETÉS I. Ismétlés 1. Hardver: a számítógép és a hozzá kapcsolódó elektromos és mechanikus alkatrészek összefoglaló elnevezése 2. Szoftver: a hardvert működtető programok, a hozzájuk tartozó adatok és dokumentációk összefoglaló elnevezése A szoftver szellemi termék, ezért általában védi a szerzői jogi törvény, és birtoklásának, valamint használatának feltételeit egy licence szerződés szabályozza Jogtiszta szoftver: az a szoftver, amelyet a licence szerződésben foglaltaknak megfelelően birtokolunk és használunk. A szoftverek néhány csoportja a hozzájuk tartozó licence szerződés alapján Hagyományos (kereskedelmi) szoftver esetében a felhasználó általában csak egy gépre kapja meg a szoftver használati jogát, pénzért (ingyen legálisan csak ajándékozás révén juthat hozzá); a szoftvert nem másolhatja (kivéve a saját részre történő biztonsági másolat készítését) és nem adhatja tovább anélkül, hogy el ne veszítené a használati jogot; nem kapja meg a program forráskódját, és törvényellenes annak bármilyen módon történő megszerzése; a programot nem módosíthatja (még javító szándékkal sem). Shareware szoftver valamilyen (időbeli vagy funkcionalitásbeli) korláttal van ellátva a korlátot a szoftver megvásárlásával (ingyen vagy pénzért történő regisztrálásával) lehet megszüntetni a felhasználó csak a használati jogot kapja meg, ingyen a forráskódhoz nem lehet hozzáférni, így megváltoztatni sem lehet azt ha a szoftver időbeli korláttal van ellátva, annak letelte után meg kell vásárolni vagy regisztrálni kell, különben használata jogellenessé válik a szoftver készítője rendelkezik a szerzői joggal Freeware szoftver teljesen ingyen lehet megszerezni a korlátozás nélküli használati jogot a forráskódja nem hozzáférhető a szerzői jog a készítőé Public domain szoftver ingyen és korlátozás nélkül használható még a forráskódja is a szerző lemond a szerzői jogáról visszaélésekre ad lehetőséget, mert csekély változtatással vagy más programba beépítve, gyakorlatilag munka nélkül lehet megszerezni az ilyen szoftver fölötti szerzői jogot Béta verziójú szoftver egy nagyobb szoftver végleges változata előtti, tesztelési célú próbaváltozata korlátozás nélkül, általában ingyen használható a forráskódja nem hozzáférhető

2 A Linux operációs rendszer alapjai 2 a végleges változat megjelenése után használata általában jogellenessé válik Szabad szoftver használatát a Szabad Szoftver Alapítvány által létrehozott GNU projekt licence, a GPL (General Public License) szabályozza a szerző megtartja a szerzői jogot (tehát nem public domain) olyan szoftver, amelyet bárki bármilyen céllal futtathat, működését megismerheti (mert a forráskódja is szabadon hozzáférhető), tanulmányozható, módosítható, fejleszthető, szabadon továbbadható, akár ingyen, akár pénzért (de csak úgy, ha minden kapott jogot továbbadunk változatlanul) ha a szabad szoftver forráskódján változtatunk, és úgy adjuk tovább, a változtatást a forráskódban meg kell jelölni Egyik típusú szoftver szerzője sem vállal semmilyen felelősséget a szoftver használatából adódó esetleges károkért A szoftverek csoportosítása azok funkciói alapján: Operációs rendszer: Olyan programok együttese a számítógépben, amely a programok végrehajtását vezérli, ütemezi elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógép közötti kommunikációt. Az operációs rendszerek feladatai között nagyon fontos helyet foglal el az adatok és programok háttértárakon történő tárolását lehetővé tevő fájlrendszer létrehozása és karbantartása Néhány konkrét operációs rendszer: Microsoft DOS, Microsoft Windows, Unix, Minix, Linux, OS/2, BSD, VMS stb. Rendszerközeli programok: az operációs rendszer használatát megkönnyítik, annak alapfunkcióit, lehetőségeit kiegészítik, de nem részei annak A rendszerközeli programok két csoportja: Segédprogramok vagy szerviz programok: fájlkezelő, tömörítő, vírusellenes és hasonló programok néhány konkrét segédprogram: Total Commander, Midnight Commander, WinZip, gzip, vírusellenes programok stb. Fejlesztői rendszerek: programok készítését, fejlesztését teszik lehetővé Elsősorban a programozók használják. A fejlesztői rendszerek legfontosabb elemei: Editor (egyszerű szövegszerkesztő): olyan program, amellyel a programlistát valamilyen programnyelven el lehet készíteni Az editorok csak formázatlan szöveget (karaktereket) tartalmazó szövegfájlt készítenek. A legtöbb programozói editor tartalmaz olyan segédeszközöket is, amelyekkel a programhibák könnyebben felderíthetők és javíthatók Compiler (fordítóprogram) vagy interpreter (értelmező): a valamilyen programnyelven megírt programot lefordítja gépi kódra (a gép által érthető jelsorozatra) a fordítóprogram a teljes programot egyszerre fordítja le gépi kódra, míg az értelmező utasításonként teszi ugyanezt Linker (összeszerkesztő): a gépi kódra lefordított programokból futtatható programot készít A fejlesztői rendszerekmindig valamilyenprogramozásinyelvreépülnek. Néhány konkrét, fejlesztői rendszer alapjául szolgáló programozási nyelv:

3 A Linux operációs rendszer alapjai 3 Comenius Logo, Imagine Logo, Visual Basic, Turbo Pascal, Delphi, Java, C, PHP, Perl stb. Felhasználói programok: speciális feladat megoldására készült programok A programok többsége felhasználói program: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbáziskezelő, rajzolóprogram, oktatóprogram, tervezőprogram stb. néhány : MS Word, MS Excel, MS PowerPoint, OpenOffice.org Writer, OpenOffice.org Calc, OpenOffice.org Impress, Gimp, Paint, Tetris stb. II. Az operációs rendszerek csoportosítása 1. a kezelőfelület szerint: grafikus felület: szép, színes háttér, egérhasználat, ablaktechnika, ikonok, gombok, menük jellemzik, általában egérkattintással lehet parancsokat kiadni, felhasználóbarát, könnyű kezelni pl.: Windows, Mac OS, Linux (valamilyen grafikus felülettel) karakteres (konzolos, parancssori) felületű: egyhangú, általában fekete fehér, csak karakterek jelennek meg rajta az utasításokat, parancsokat pontosan kell begépelni, és Enter rel kell lezárni összetett, bonyolult utasítások is kiadhatók, nagy hatékonysággal lehet a számítógépet vezérelni nem felhasználóbarát pl.: MS DOS, a Linux karakteres felülete a Linux karakteres felülete kétféle módon érhető el: a grafikus felületen egy Terminál ablakban vagy a Ctrl Alt F1 vagy Ctrl Alt F2 vagy Ctrl Alt F3 vagy Ctrl Alt F4 vagy Ctrl Alt F5 vagy Ctrl Alt F6 hatására megjelenő karakteres felületen, ahonnan a Ctrl Alt F7 tel lehet visszalépni a grafikus felületre 2. A felhasználók száma alapján egyfelhasználós: egyszerre csak egy felhasználó használhatja a gépet pl.: MS DOS, Windows 95, Windows 98, Windows ME többfelhasználós (multiuser): egyszerre több (tetszőleges számú) felhasználó használhatja a gépet minden felhasználónak a rendszerbe történő belépésnél meg kell adni a felhasználónevet és a jelszót a felhasználók különböző jogokkal rendelkeznek, és mindig csak azt tehetik, amihez joguk van a felhasználók között mindig van egy kiemelt jelentőségű, akinek a rendszerben mindenhez joga van, ez a felhasználó végzi a rendszerbeállításokat és a többi felhasználó létrehozását, adminisztrálását ennek a felhasználónak a lehetséges nevei néhány operációs rendszerben: rendszergazda (Windows NT, 2000, XP), admin (Novell Netware), root (Unix, Linux) aranyszabályok többfelhasználós operációs rendszereknél: mindig csak olyan jogú felhasználóként legyünk a rendszerben, amely jogok minimálisan szükségesek a kívánt feladat végrehajtásához ha befejeztük a munkát vagy akármilyen rövid időre otthagyjuk a gépet, mindig jelentkezzünk ki 3. Az egyszerre végezhető feladatok (futtatható programok) száma alapján: egyfeladatos: egyszerre csak egy feladat (program) futhat, pl.: MS DOS többfeladatos (multitasking): egyszerre (párhuzamosan) több programot is tud futtatni a rend

4 A Linux operációs rendszer alapjai 4 szer a megvalósítás technikája: a processzor egymás után szolgálja ki a programokat, de olyan gyorsan vált közöttük, hogy a váltásokat nem lehet érezni, hanem csak azt, hogy minden program úgy érzi, mintha csak neki dolgozna a gép A folyamatok együttműködése alapján megkülönböztetünk környezetváltásos, preemptív és kooperatív többfeladatos rendszert a környezetváltásos mód egy nagyon egyszerű feladatkezelés, melyben csak az előtérben lévő program kap feldolgozási időt; ilyenkor egy háttérben lévő program aktiválásához a felhasználónak előre kell hoznia a megfelelő ablakot kooperatív esetben (például a Mac OS operációs rendszernél vagy a Windows 3.0 grafikus felhasználói felületnél) a több program futása úgy valósul meg, hogy minden program bizonyos időnként lemond a CPU használatáról, átengedve azt egy másiknak; semmi sem kötelezi azonban arra, hogy ezt megtegye, tehát tetszőleges ideig lefoglalhatja az erőforrást, a többi folyamatot várakozásra kényszerítve a preemptív esetben (például a Windows 95 ös és újabb verzióinál, valamint a Linuxnál) az operációs rendszer magja, a kernel képes arra, hogy egy megadott idő után a CPU használati jogát elvegye az éppen futó folyamattól és egy várakozónak adja át. A L INUX OPERÁCIÓS RENDSZER ALAPJAI I. A Linux operációs rendszer felépítése: a rendszer minden eleme a többitől függetlenül cserélhető (úgy is, hogy a rendszer zavartalanul fut, mialatt valamelyik részét frissítjük, újratelepítjük) 1. Egy Linux rendszer elemei Rendszermag (kernel): az operációs rendszer legalapvetőbb része, hardvert közvetlenül működteti, vezérli teljes egészében szabad forráskódú (szűkebb értelemben ez jelenti magát a Linux ot) a kernel verziószáma három (vagy négy), egymástól ponttal elválasztott részből áll: főverziószám.alverziószám.a legújabb módosítás száma.a módosítás változata (pl.: 2.6.9) ha az alverziószám (a második szám) páros, akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztői változatról van szó pl augusztus 27 én a legfrissebb stabil kernel verziószáma a Linux eddigi összes kernele valamint a legfrissebb stabil és fejlesztői kernelek verziószáma az interneten a lapon található meg, és le is tölthetők onnan a kernel egy része modulokba is kerülhet, amelyek csak akkor töltődnek be a memóriába, ha szükség van rájuk; ha már nem használjuk őket, kitörlődnek onnan Rendszer segédprogramok: olyan, általában C nyelven megírt programfájlok, amelyeket sok program használ minden ilyen fájl lényegében egy függvénygyűjtemény (függvénykönyvtár), amely függvények bármely program által elérhetők és használhatók a függvénykönyvtár (angolul: library) nem tévesztendő össze a fájlrendszerben használatos könyvtár ral (mappa, tartalomjegyzék, angolul: directory) hasonló a szerepük, mint a Windows operációs rendszerben a.dll kiterjesztésű fájloknak Héj (shell): az a feladata, hogy beolvassa, értelmezze és a rendszermag számára továbbítsa a felhasználó által kiadott parancsokat lényegében az operációs rendszer parancsértelmezője és felhasználói felülete két alaptípusa van: karakteres és grafikus karakteres héj:

5 A Linux operációs rendszer alapjai 5 billentyűzettel begépelt és Enter rel lezárt parancsokkal vezérelhető az operációs rendszer által biztosított valamennyi lehetőség elérhető ilyen módon (ha megvan a megfelelő jogosultság és tudás) kisebb programokat is lehet írni a segítségével (amihez nem kell külön programfejlesztői környezet) többféle is van, az alapértelmezés szerinti a bash hasonlít a Windows beli DOS felülethez (csak annál jóval többet tud) grafikus héj alapvetően egérrel vezérelhető az operációs rendszer nem minden lehetőségét tudjuk kihasználni, de kényelmesebb a használata az összetettebb, erőforrás igényes grafikus héjak (pl.: Gnome, KDE) rendelkeznek rájuk optimalizált külön programokkal is (amelyeket, ettől függetlenül, természetesen mindegyik grafikus héjjal lehet valahogyan futtatni), míg mások (pl.: IceWM, BlackBox stb.) kisebb erőforrást igényelnek, gyengébb gépeken is gyorsan futnak, de kevesebb extra szolgáltatással rendelkeznek vannak a Windows grafikus felületéhez hasonló kinézetű és hasonló módon működő grafikus héjak is Felhasználói programok (alkalmazások): a felhasználó igényeinek megfelelő feladatot ellátó különféle programok (pl.: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, rajzolóprogramok, böngészőprogramok, levelezőprogramok, zenehallgató és video lejátszó programok, játékok stb.) 2. Linux terjesztések (disztribúciók) Azok a programcsomagok, amelyeket a Linux telepítésének és használatának megkönnyítésére egyes cégek vagy egyéb, linuxos szakemberekből álló csoportok (a rendszermag és más programok felhasználásával) összegyűjtöttek, használható rendszert állítottak össze belőlük és megfelelő telepítőprogrammal ellátva, ingyen vagy pénzért terjesztik. A disztribúciókban a rendszermag teljes egészében szabad szoftver, az egyéb szoftverek között lehetnek kereskedelmi vagy egyéb jogállású szoftverek is. Az ismertebb disztribúcióknak (pl. Slackware, Debian, Red Hat Linux, Fedora Linux, SuSE Linux, Mandrake Linux, Knoppix stb.) létezik magyarított változata is, míg vannak eredetileg is magyar fejlesztésű disztribúciók (BlackPanther Linux, UHU Linux, Frugalware Linux), amelyek a legnagyobb mértékű magyar nyelvi támogatással rendelkeznek (természetesen, az eredetileg angol nyelvű programok vagy dokumentációk magyarítása még ezekben sem teljes) Az egyes disztribúciók verziószámának semmi köze sincs a bennük lévő kernel verziószámához (pl. az UHU Linux 2008 január 20 án megjelent 2.1 es stabil változata a es rendszermagot használja) A disztribúciók verziói általában valamilyen fantázianevet is kapnak (pl. az UHU Linux 2.1 es stabil változatának a fantázianeve: Bumm). 3. Linux Live rendszerek Bármelyik Linux disztribúció telepíthető úgy a számítógépre, hogy az addig működő (általában valamelyik Windows operációs rendszer) is használható marad. Ekkor a rendszerindításnál egy megfelelő indításvezérlő (boot manager) által megjelenített listából kell kiválasztani a használni kívánt operációs rendszert. A Linux által leggyakrabban használt indításvezérlő a GRUB (GRand Unified Bootloader, 'nagy egyesített betöltésvezérlő'). A telepítéshez azonban általában újra kell particionálni a winchestert, ami nem teljesen veszélytelen (de ha kellően odafigyelünk, egyáltalán nem veszélyes).

6 A Linux operációs rendszer alapjai 6 Ezért a Linux szal csak ismerkedni kívánó, de a telepítéssel ill. az esetleges particionálással járó munkát vállalni nem akaró érdeklődők számára olyan CD ket (vagy DVD ket) állítottak össze, amelyről indítva a számítógépet, egy teljes Linux rendszer indul el, anélkül, hogy a winchesterre bármit is írna (ott legfeljebb egy memóriaként használatos ideiglenes mappát hoz létre, amelyet kilépéskor nyomtalanul kitöröl). Ez a live CD (vagy live DVD). A live CD használatához be kell állítani a számítógép CMOS RAM Setup jában, hogy rendszerindításnál elsőként CD ről próbálja meg a rendszerindítást. A CMOS RAM Setup ot általában a gép indítása után a megfelelő pillanatban megnyomott Delete billentyűvel lehet megjeleníteni. Egy live CD mindig lassabb, mint a telepített Linux változat (mert egy CD meghajtó lassabban működik, mint egy winchester), és jó, ha minél gyorsabb processzor és minél nagyobb memória van a gépben. Egy Linux live CD használható akkor is, ha a gépre telepített operációs rendszer teljesen használhatatlan, viszont a winchesterről értékes adatokat kell kimenteni (a Linux Live nem települ a winchesterre, de ha úgy akarjuk, olvasni tud róla). A Linux live rendszer természetesen, internetezésre is használható (alapértelmezésben egy DHCP szervertől kér IP címet, de be lehet állítani fix IP címeket vagy más internet elérési módot is). Mivel a vírusoktól és egyéb hálózati kártevőktől már a Linux sem teljesen mentes (bár nagyságrendekkel kevesebb linuxos vírus van, mint windowsos), ha internetezés közben támadás éri a gépünket, egy Reset után újra az eredeti, vírusmentes rendszerünk indul be. Ha gyakran használunk egy Linux live rendszert, azonban az alapértelmezés szerinti beállítások nem megfelelők, lehetőség van arra, hogy ezeket a beállításokat ne kelljen minden rendszerindítás után megismételni: a beállításokat floppyra mentjük, és ezt a floppy lemezt a rendszerindítás előtt betesszük a floppymeghajtóba. Léteznek már olyan live rendszerek, amelyket egy pendrive ra kell telepíteni. Természetesen, ez csak olyan gépeknél használható, amelyek képesek II. Fájlok, könyvtárak, könyvtárszerkezet, lemezmeghajtók a Linuxban 1. Fájl (file, 'állomány'): logikailag összetartozó adatok azonosítóval ellátott halmaza A fájlok azonosítója (neve) a Linuxban legfeljebb 255 karakterből állhat. A Linux a fájlnevekben megkülönbözteti a kis és nagybetűket. A Windows ban megszokott módon lehet formailag kiterjesztése is egy fájlnak (a név első része után egy pont, majd a kiterjesztés), de egy Linux rendszer nem a kiterjesztés, hanem a fájl tartalma alapján állapítja meg annak típusát. A Linuxban egy fájl nevében lehet több pont is. Bár az újabb Windows változatok is megengedik a fájlnevekben a több pontot (és a legutolsó pont utáni részt tekintik kiterjesztésnek), de ez inkább csak a bonyodalmak számát növeli, gyakorlati haszna nincs. Egy futtatható fájl (program) futtatásához a megfelelő jogosultsággal kell rendelkezni. 2. Könyvtár (directory, 'tartalomjegyzék') vagy mappa (folder): fájlok csoportosítására szolgáló gyűjtőobjektum, amely csak fájlokat vagy könyvtárakat tartalmazhat A Linux a könyvtárakat speciális tulajdonságú fájlokként kezeli. A Linux (és valamennyi, a Unix hoz hasonló operációs rendszer) a lemezeken egyetlen nagy könyvtárrendszerbe illesztve kezeli az összes fájlt, könyvtárat, lemezmeghajtókat és egyéb eszközmeghajtókat (gyakorlatilag mindent fájlnak tekint, ezért a továbbiakban a fájl szó a fentiek közül bármit jelenthet). 3. Könyvtárszerkezet, elérési útvonal: A Linux könyvtárszerkezetét a Unix Fájlrendszer felépítési Szabvány (Filesystem Hierarchy Standard, FHS) határozza meg. A legtöbb Linux disztribúció ezt a szabványt követi. A könyvtárszerkezet hierarchikus felépítésű, amelyik a / jelű root ('gyökér') könyvtárból indul ki.

7 A Linux operációs rendszer alapjai 7 a / könyvtárban általában szabványos nevű és tartalmú könyvtárak vannak, ezért (bár rendszergazdaként lenne jogunk hozzá) kézzel nem célszerű ezektől eltérő nevű vagy tartalmú könyvtárat közvetlenül a / könyvtárban létrehozni A könyvtárszerkezetben történő közlekedés leírásához (a Windows ban megismert módon) itt is az elérési útvonalat használjuk, amelynek fő sajátosságai: az egyes szinteken lévő könyvtárakat a / (per, Shift 6) jel és nem a Windows ban megszokott \ (backslash, AltGr Q) jel választja el egymástól; kétféle típusú elérési útvonal van: teljes elérési útvonal: mindig a / könyvtárral kezdődik és mindig használható; relatív elérési útvonal: az aktuális könyvtárban közvetlenül lévő könyvtár nevével kezdődik, és csak az ezen az ágon lévő fájlok elérésére használható. Néhány speciális könyvtár (a / könyvtáron kívül): aktuális könyvtár: az a könyvtár, amelynek a tartalma a karakteres felületen kiadott ls a listázóparanccsal jelenik meg az aktuális könyvtár jele:. (egy pont) ha viszont egy könyvtár neve. tal kezdődik és utána más karakterrel folytatódik, azt jelenti, hogy az illető könyvtár rejtett attribútumú mivel biztonsági okok miatt az aktuális könyvtárban lévő fájlok nem érhetők el csupán a nevük megadásával (úgy, mint a Windows ban), ezért egy aktuális könyvtárbeli fájl eléréséhez a fájl neve elé karakteres felületen a./ karaktereket is be kell gépelni (bár egyes újabb disztribúciók ezt nem teszik kötelezővé) az aktuális könyvtár szülőkönyvtára: az a könyvtár, amelyik az aktuális könyvtárat közvetlenül tartalmazza a szülőkönyvtár jele:.. (két pont) a szülőkönyvtár jelének felhasználásával (és megfelelő jogosultságok birtokában) akármelyik könyvtárból akármelyik fájl egyetlen elérési útvonallal elérhető A / (root) könyvtárban található szabvány szerinti könyvtárak és azok szokásos tartalma: /bin: olyan alapvető futtatható programok (binárisok), amelyeket mindegyik felhasználó használhat úgy, mint egy Linux parancsot vagy egy segédprogramot, a karakteres felületen kiadott megfelelő utasítással (paranccsal) /boot: a rendszer indításához szükséges fájlok helye /dev: eszközmeghajtó fájlok (a különböző eszközök kezeléséhez szükséges, azokat képviselő fájlok) ha valamelyik alkalmazás egy eszközt akar használni, akkor valójában az itt található megfelelő eszközkezelő fájlhoz fordul /etc: a számítógéppel (ill. a konkrét számítógépes rendszerrel), annak beállításával kapcsolatos fájlok rendszerkonfigurációs fájlokat tartalmaz, ezért a legtöbb esetben, ha be akarunk valamit állítani ( linuxos módon ), akkor ebben a könyvtárban kell keresni a beállítási lehetőséget kínáló konfigurációs fájlt /home: a felhasználók saját (home), bejelentkező (login) alkönyvtárai az alkönyvtár neve megegyezik a felhasználó bejelentkezési (login) nevével minden felhasználó azt tehet a saját könyvtárában, amit akar /lib: dinamikus függvénykönyvtárak (alapvető fontosságú programkönyvtárak és kernel modulok) ezek segítségével érhető el az, hogy ugyanazokat az előre megírt eljárásokat több alkalmazás is használhassa az itt lévő fájlok hasonlítanak a Windows beli.dll kiterjesztésű állományokhoz /lost+found: ha valamilyen rendkívüli esemény miatt a fájlrendszer megsérül, és a helyreállí

8 A Linux operációs rendszer alapjai 8 tó program olyan fájlokat talál rajta, amelyeknek könyvtárstruktúrába helyezéséhez nincs elég információja, ide teszi őket ezt a könyvtárat csak a rendszergazda (root) nézheti meg, hiszen az esetlegesen itt található fájlok hasznosításához komoly szaktudás kell az ún. naplózó fájlrendszereknél (amelyek minden, a rendszerben történt eseményt naplóznak és egy esetleges rendszer összeomlás után történő újraindításnál ebből a naplófájlból állítják helyre a rendszert, ilyen az újabb disztribúciókban alapértelmezett ext3 fájlrendszer is) erre a könyvtárra ritkán van szükség, ezért az általában üres /media: az újabb disztribúciókban (a FHS legújabb, 2.3 as ajánlásának megfelelően) ide az induláskor automatikusan csatlakozó háttértárolók (floppy, CD, DVD, winchester) tartalma kerül /mnt: beillesztési pont az időlegesen becsatlakoztatott fájlrendszerek részére ide csatlakoztathatók a háttértárolók, és azok tartalmához így lehet hozzáférni az újabb disztribúciókban ide csak az ún. kézi csatolású eszközök kerülnek, az automatikus csatlakoztatás a /media könyvtárba történik /opt: a rendszerbe utólag hozzáadott, telepített alkalmazások alapértelmezésben ide kerülnek a Linux ban az alkalmazásokat akkor a legegyszerűbb telepíteni, ha az adott disztribúció csomagkezelője által kezelhető programcsomagok formájában léteznek az újabb disztribúciókban általában nem használják ezt a könyvtárat, ezért az alapértelmezésben mindig üres /proc: a futó folyamatok (processzek) állapotáról információkat tartalmazó fájlok gyűjteménye a számítógép alkatrészeiről találunk itt adatokat, a legtöbb alkalmazás is innen olvassa ki a gép tulajdonságait az itt lévő fájlok a rendszerindítás során létrejövő szöveges állományok ezt az egész könyvtárat virtuális (látszólagos) fájlrendszernek nevezzük és csak az operációs rendszer használhatja /root: a root (rendszergazda) felhasználó saját (home) bejelentkezési (login) könyvtára /sbin: a rendszergazda által használható, a rendszerindításhoz és rendszer karbantartáshoz használt rendszeradminisztrációs parancsok gyűjteménye /srv: az adott rendszer adott állapotában megvalósított ún. helyzetspecifikus adatokat tartalmaz pl. ha az Apache webszerver program fut a rendszerben, akkor a /srv/www lesz a szerver dokumentum gyökérkönyvtára (vagyis az ebben a mappában elhelyezett /sys: a rendszerben megtalálható hardver eszközökről tartalmaz adatokat /tmp: a rendszer működése során keletkező átmeneti adatokat tartalmazó könyvtár ennek a könyvtárnak a segítségével lehet rendet tartani az egyes alkalmazások háza táján, mert mindegyik ebbe a könyvtárba szemetel és a könyvtár tartalma a rendszerindításkor törlődik /usr: az általános felhasználói alkalmazásokat és azok adatait (pl. forráskódjukat) tartalmazza általában ez az egyik legnagyobb könyvtár, amelynek legáltalánosabb alkönyvtárai és azok tartalma: /usr/bin: parancsok /usr/sbin: rendszerparancsok /usr/lib: függvénykönyvtárak /usr/doc: dokumentációk /usr/man: kézikönyvek (manuálok) /usr/src: forráskódok /usr/spool: ideiglenes fájlok

9 A Linux operációs rendszer alapjai 9 az újabb disztribúciók a /opt könyvtár helyett a /usr könyvtár alkönyvtáraiban tartalmazza az utólag hozzáadott alkalmazások jellemzőit /var: a rendszer működése során állandóan változó rendszeradatokat (pl. a naplóállományokat) tartalmazza 4. Lemezmeghajtók: A háttértárolók azonosítása nem a Windows ban megszokott módon (az angol abc betűivel) történik. A floppy lemez és a CD, DVD lemez esetében a fizikailag egy egységet képező háttértároló logikailag is egy egységnek számít, míg a winchester esetén lehetőség van azt logikai lemezrészekre (partíciókra) osztani. Ha nem osztjuk az illető winchestert partíciókra, akkor is van rajta egy partíció, amely a teljes lemezt elfoglalja. A winchester partíciókra történő felosztását hívjuk particionálásnak. Minden winchesteren legfeljebb négy elsődleges partíció, vagy legfeljebb három elsődleges és egy kiterjesztett partíció lehet. A kiterjesztett partíciót további, tetszőleges számú logikai meghajtóra oszthatjuk (amelyeket ugyanúgy kezelhetünk, mint az elsődleges partíciót). A Windows csak elsődleges partícióra hajlandó települni, és egy winchesteren általában csak egy elsődleges partíciót tud kezelni, míg a Linux tetszőleges partícióra kerülhet és lemezenként több elsődleges partíciót is tud kezelni. Floppymeghajtóból egy számítógépben legfeljebb kettő lehet. Ezek egy szalagkábellel csatlakoznak az alaplaphoz. Azt a meghajtót, amelyik a szalag végéhez csatlakozik, elsődleges floppymeghajtónak nevezzük (a Windows ban ez az A: meghajtó), a másikat pedig másodlagos floppy meghajtónak nevezzük ( a Windows ban ez a B: meghajtó). Megfelelő beállítással a két floppy meghajtó betűjele felcserélhető a Windows ban. A közelmúltban használt számítógépeknél winchesterből, optikai (CD, DVD)meghajtóból vagy nagy kapacitású floppymeghajtóból (LS 120 as, Zip drive stb.) összesen legfeljebb 4 darab lehet (ezek az ún. IDE eszközök). Ezek az alaplapra két széles szalagkábellel csatlakoznak (mindkét szalagkábelre egyenként legfeljebb 2 eszköz kapcsolható). Az egyik szalagkábelen lévő eszközök az elsődleges (primary), a másikon lévők a másodlagos (secondary) eszközök. Mind az elsődleges, mind a másodlagos eszközöket magán az eszközön található kis rövidre záró dugók (jumperek) beállításával lehet megkülönböztetni: mester (master) vagy szolga (slave) lehet (függetlenül attól, hogy melyik a szalagkábel melyik csatlakozójához kapcsolódik). Így tehát ezen eszközök 4 darabjának magyar (és angol) neve: elsődleges mester (primary master), elsődleges szolga (primary slave), másodlagos mester (secondary master), másodlagos szolga (secondary slave). A Linux ban a háttértárolók eszközmeghajtói a /dev könyvtárban találhatók, a következő fájlokban: /dev/fd0: az elsődleges (a Windows beli A:) floppy meghajtó /dev/fd1: a másodlagos (a Windows beli B:) floppy meghajtó mindkét floppy meghajtónál, a benne lévő, meghatározott kapacitású lemez eszközmeghajtója más, pl. az elsődleges meghajtóban lévő, 1,44 MB kapacitású floppylemezé: /dev/fd0h1440 /dev/hda: a primary master meghajtó /dev/hdb: a primary slave meghajtó /dev/hdc: a secondary master meghajtó /dev/hdd: a secondary slave meghajtó ha valamelyik fenti IDE csatolású eszköz winchester, akkor annak a partícióinak külön eszközmeghajtója van, pl. ha a primary master meghajtó winchester, annak az első partíciójának eszközmeghajtója: /dev/hda1, a második partícióé /dev/hda2 stb. Ha az IDE eszközök között egy CD ROM, CD író ill. DVD meghajtó van, annak az eszközmeghajtója: /dev/cdrom, /dev/cdwriter ill. /dev/dvd.

10 A Linux operációs rendszer alapjai 10 Ha az IDE eszközök között több CD ROM, CD író ill. DVD meghajtó van, annak az eszközmeghajtója a /dev/hda, /dev/hdb, /dev/hdc és a /dev/hdd eszközmeghajtók közül az, ahova az illető eszköz csatlakoztatva van. A legtöbb, általánosan használt, nem szerver célú disztribúcióban a floppy, winchester és optikai meghajtók a rendszerindításnál automatikusan becsatolódnak a könyvtárszerkezetbe (ez az ún. automount ), a floppy és az optikai meghajtók természetesen csak akkor, ha van bennük lemez ezért az illető meghajtókban lévő lemezek tartalma itt lesz hozzáférhető és (a jogosultságoktól függően) használható, mégpedig a /media könyvtár alkönyvtáraiba a következőképpen: ha egy floppymeghajtó van (gyakorlatilag csak ez az eset fordul elő), az a /media/floppy könyvtárba csatolódik ha csak egy optikai (CD vagy DVD) meghajtó van, általában az a /media/cdrom alkönyvtárba csatolódik be ha több optikai meghajtó van, az első után becsatolódó a /media/cdrom hda, /media/cdrom hdb, /media/cdrom hdc vagy /media/cdrom hdd könyvtárak (vagy hasonló nevű könyvtárak) közül a megfelelőbe csatlakozik a merevlemezes meghajtók partíciói a /media/disk hda1, /media/disk hda2,., /media/disk hdb1, /media/disk hdb2,, /media/disk hdc1, /media/disk hdc2,, /media/disk hdd1, /media/disk hdd2, könyvárak (vagy hasonló nevű könyvtárak) közül a megfelelőbe csatlakozik (pl.: a /media/disk hda2 könyvtár a primary master csatlakozón lévő winchester második partícióját jelenti) Ha a számítógépben SATA csatolású winchester van, a megfelelő könyvtárak nevében a hd karakterek helyett sd karakterek szerepelnek (pl.: /dev/sda, /dev/sdb,, /media/sda1 stb.). Sőt, az újabb disztribúciókban mindegyik (nem csak a SATA csatolású) winchesterek és flash memória alapú háttértárolóknál (ilyen pl. a pendrive) hasonló a helyzet. Az újabb disztribúciókban a /media könyvtár alkönyvtárainak a nevei eltérhetnek a fentiektől: a címkével rendelkező optikai meghajtónál az alkönyvtár neve a lemez címkéje bizonyos típusú pendrive, memóriakártya vagy külső winchester esetén a márkanév (pl.: SAMSUNG, KINGSTON stb.) III. Jogok (jogosultságok) a Linuxban 1. Alapok A Linux többfelhasználós (multiuser) operációs rendszer, ezért csak valamilyen felhasználónév (és a hozzá tartozó jelszó) megadása után lehet használni. A fájlokhoz ill. a könyvtárakhoz tartozó hozzáférési jogosultságok meghatározzák, hogy melyik felhasználó melyik fájlon ill. könyvtáron milyen műveletet hajthat végre. A Linuxban a jogok (mint általában a többfelhasználós operációs rendszerekben) a rendszer fájlszintű védelmét biztosítják. Minden felhasználó (user) egy csoporthoz (group) tartozik. A felhasználók csoportokba sorolása azt a célt szolgálja, hogy több felhasználónak lehessen viszonylag gyorsan és egyszerűen ugyanazokat a jogosultságokat adni Ha a felhasználónak nem adunk meg csoportot, automatikusan a users csoportba kerül. Minden fájlnak és könyvtárnak van egy tulajdonosa. Ez vagy a rendszergazda (root felhasználó) vagy az a felhasználó, amelyik létrehozta az illető fájlt. 2. A Linux a fájlokhoz és könyvtárakhoz való viszonyuk alapján a következő felhasználótípusokat különbözteti meg (zárójelben az angol név és rövidítés): az a felhasználó, aki a fájl ill. könyvtár tulajdonosa (user, u), az a csoport, amelyikhez a fájl ill. könyvtár tulajdonosa tartozik (group, g), a többi felhasználó (others, o), minden felhasználó (all, a).

11 A Linux operációs rendszer alapjai A fájlokkal és könyvtárakkal három dolgot tehetnek a felhasználók (zárójelben az angol elnevezés és rövidítés): olvasás (read, r), írás (write, w), végrehajtás (execute, x). Mindegyik felhasználótípusra külön külön be lehet állítani ezeket az engedélyeket. A jogok jelentése a fájloknál: olvasás: meg lehet nézni a fájl tartalmát írás: módosítani és törölni lehet a fájlt végrehajtás: ha futtatható program, akkor lehet futtatni; ha nem futtatható program (vagyis dokumentumfájl), akkor vagy egy általános megjelenítőprogrammal vagy az illető fájltípus speciális kezelőprogramjával lehet a fájl tartalmát megjeleníteni A jogok jelentése a könyvtáraknál: olvasás: a könyvtár tartalma kilistázható, írás: az adott könyvtárban bejegyzéseket (fájlokat, könyvtárakat) tudunk létrehozni, módosítani és törölni, és törölhetjük magát a könyvtárat is, végrehajtás: beléphetünk a könyvtárba és hozzáférhetünk benne lévő fájlokhoz (ha azokhoz megvan a megfelelő jogunk). 4. A jogok megadása a gyakorlatban mindegyik felhasználótípusnál (u, g, o, a) vagy a jogokat jelentő betűk (r, w, x) ill. a megfelelő jog hiányát jelző karakter vagy a különféle kombinációknak megfelelő szám megadásával lehetséges. A kétféle megadási mód kapcsolata: 0 semmilyen jog nincs 1 x végrehajtási jog 2 w írási jog 3 w x végrehajtási és írási jog 4 r olvasási jog 5 r x olvasási és végrehajtási jog 6 r w olvasási és írási jog 7 r w x olvasási, írási és végrehajtási jog A kódszámok fejben történő kiszámításához elég csak annyit megjegyezni, hogy az olvasási jog értéke 4, az írási jogé 2, a végrehajtási jogé pedig 1, és több jog esetén ezeket kell összeadni. IV. A Linux története (forrás: hup.hu/ , hup.hu/ , hup.hu/200 napjainkig) 1. Előzmények: a Unix története (kiegészítve a számítástechnika történetének néhány nevezetes eseményével, amelyek közül a legtöbb közvetve kapcsolódik a Unix hoz is) szeptember 9.: A New York állambeli Bronxville ben megszületik Dennis M. Ritchie február 4.: New Orleans ben megszületik Ken Thompson 1944: A New York állambeli White Plains ben megszületik Andrew S. Tanenbaum március. 16.: New York City ben megszületik Richard Matthew Stallman 1956: Az IBM nél dolgozó Backus megalkotja a Fortran nyelvet, amely az első magas szintű programnyelv volt 1957: Elkezdődik az ALGOL programnyelv fejlesztése 1958: Az MIT n (Massachusets Institue of Technology) McCarthy kidolgozza a LISP programnyelvet 1961: Az MIT n elkészül az IBM 709 en futó Compatible Timesharing System (kompatibilis időosztásos rendszer) november: Licklider felveti a MAC (Multiple Access Computers) projekt ötletét 1964:

12 A Linux operációs rendszer alapjai 12 Az IBM nél George Radin megtervezi a PL/I programnyelvet (Programming Language #1) A MAC projektből nőtt ki a Multics (Multiplexed Information and Computing Service) nevű időosztásos operációs rendszer projektje Stallman 11 évesen elolvassa az IBM 7094 kézikönyvét 1965: A Multics csapat a PL/I nyelv optimalizálásán dolgozik Az AT&T Bell Laboratories csatlakozik a General Electrics és az MIT közös Multicsprojektjéhez 1966: Ken Thompson végez a Berkeley n, a Bell nél kap állást, és a Multics projekten kezd dolgozni 1967: Ritchie végez a Harvardon, a Bell Labs hoz szerződik Linus szülei egy protestáns gyűlésen találkoznak 1969: április: Az AT&T Bell Laboratories úgy dönt, hogy visszahívja kutatóit a Multics projektből. Ezen kutatók egyike volt Ken Thompson, aki PDP 7 assembler ben elkezdi a legelső Unix rendszer (ahol az 'Uni' 'egy' et jelent) fejlesztését (a Space Travel játék futtatásához). Az ARPAnet projekt indulása. december 28: A finnországi Helsinkiben megszületik Linus Benedict Torvalds, apja Nils (Nicke) rádióriporter; anyja Anna (Mikke); az anyanyelve svéd; szülei korán elváltak, apja a Szovjetunióba ment Ken Thompson, a Multics nyomdokain haladva egy PDP 7 en egy hónap alatt megírja az első Unix ot. Egy egy hétbe tellett megírni neki az eredeti kernelt, shellt, szövegszerkesztőt, és assembler fordítót 1970: Ken Thompson megírja a B nyelvet május: A Bell Laboratories dollárért egy PDP 11/20 ast rendel (fő jellemzői: 24 kb RAM és 500 kb lemezterület) szeptember: A PDP 11 megérkezik, de még decemberig nincs hozzá lemez Ken Thompson és Dennis Ritchie átírják a Unix rendszert egy PDP 11 es gépre január március: A Unix újraírása a PDP 11/20 on A B nyelv újragondolása: byte központúság és lebegőpontos műveletek (tervezett) támogatása, végül a C nyelvhez vezetett. Dennis Ritchie elkezdi írni az NB t (új B). Az MIT n Richard M. Stallman az ITS t (Incompatible Time sharing System, 'inkompatibilis időosztásos rendszer') kezdi készíteni (a PDP gépen a gyártó DEC cég operációs rendszere helyett ezt kezdték el használni) november 3: Az 1. (B ben írt) Unix verzió (a több mint 60 parancsot megvalósító kernel kb. tízezer sor) 1972: Dennis Ritchie megalkotja a C nyelvet december 6: A 2. Unix verzió jobbára Thompson munkája, és C ben íródott augusztus 31: A Unix kernel C beli újraírása november: A 4. Unix verzió 1974 A UNIX ról az első részletes publikáció megjelenik. Akkoriban az AT&T ki volt tiltva a számítástechnikai piacról (így nem árulhatta pénzért a UNIX ot), ezért a forráskódot ingyen bocsátották az egyetemek rendelkezésére. Mivel akkoriban az egyetemeken szinte csak PDP

13 A Linux operációs rendszer alapjai es gépek voltak nagyon sok helyen kezdték el használni a UNIX ot. Rövid idő alatt több, mint 500 különböző változat jön létre. május 15: A Columbia egyetemen megalakul a Unix User Group (a Usenix Association elődje) június: Az 5. Unix verzió 1975 május: A 6. Unix verzió A kaliforniai Berkeley Egyetemen olyan új tulajdonságok kerülnek bele a Unix rendszerbe, amik széles körben elfogadottá válnak. Ekkor adják ki az első BSD t (Berkeley Software Distribution). ősz: A 6. Unix verzió telepítése a Berkeley új PDP 11/70 es gépén. Ken Thompson Berkeleyben sorról sorra ismerteti a forráskódot A 21 éves Bill Joy lediplomázik a Berkeley n 1976 Stallman TECO ban (ez egy editor) megírja az első Emacs ot (ez is egy speciális editor) A Xerox kifejleszti az Ethernetet szeptember: 138 intézmény licenceli a Unix ot 1977 eleje: Megjelenik az első 'Berkeley Software Distribution', benne Pascal és egy szövegszerkesztő (ex) Bill Joy megírja a vi t (azóta is a Unix alapú rendszerek egyik elterjedt editora) május: Lycklama 'Mini Unix' a, a 6. verzió egy része, memóriakezelő hardver nélküli PDP 11 es gépekre Az Apple Computer alapítása 1978 A Unix Timesharing System (UTS) 7. verziója A K&R féle "A C programozási nyelv" c. könyv megjelenése közepe: A második Berkeley Software Distribution (2BSD): Pascal, vi, termcap, Mail, more, csh, ex június 8: Az Intel kiadja a 16 bites 8086 processzort (10 hét alatt, hézagpótlónak tervezték) A Berkeley n a Unix 7. verziójában megjelenik a virtuális memória támogatása 1979 január: A 7. Unix verzió. Nagyméretű fájlrendszerek, korlátlan számú felhasználó, a kernel mérete még mindig csak 40kb Az AT&T Bell Laboratories elkezdi a UNIX hivatalos verzióinak kibocsátását, a rendszer használatának engedélyhez kötését (az oktatási licence szigorítását). Ez azután következhetett be, hogy az amerikai kormány részekre bontotta az AT&T t, és az utódoknak megnyitotta az utat a számítástechnikai piac felé. Doug és Larry Michels megalapítják a Santa Cruz Operation (SCO) céget, cél: Unix portok készítése június 1: Az Intel bemutatja a bites verzióját, a 8088 at, az IBM a 'kis példányszámú' PC hez a 8088 at választja 1980 augusztus: Elkészül az első UNIX, ami IBM PC ken működik a Xenix. Érdekes módon a Microsoft (MS) fejlesztette ki. Első változatai csak i8086 os és i8088 as processzoron futottak, ezért nem is volt igazi többfelhasználós. De az i80386 alapú PC k megjelenésével a Xenix is biztosítani tudta a hagyományos UNIX gépek funkcióit. A 'Xenix', alapja (részben) a BSD, a későbbiekben inkább az SCO fejleszti, a MS pedig előszeretettel használja fejlesztési és dokumentációs célokra.

14 A Linux operációs rendszer alapjai 14 A SCO elkezdi terjeszteni a Microsoft Xenix et október: a Microsoft elkezdi fejleszteni a DOS t 1981 július: A Microsoft dollárért megvásárolja a Seattle Computer 86 DOS át, ezt az egyszerű CP/M 1.4 utánzatot augusztus 12: Az IBM bejelenti a PC t A Free University Amsterdam 37 éves egyetemi tanára, Andy Tanenbaum, az AT&T's szigorodó licencére válaszul a Minix nevű oktatási célú operációs rendszeren kezd dolgozni 1982 február 1: Az Intel bemutatja a védett memóriamódra is képes ot Linus játékokat ír nagyapja 1980 ban vett Commodore Vic 20 as gépén, sci fi és horror könyveket olvas Bill Joy a Berkeley ről a Sun hoz megy dolgozni Stallman elkezdi a GNU projektet Az AT&T kibocsátja a Unix első kereskedelmi verzióját, a System 3 at, amely nem volt igazán sikeres tavasz: A 8086 alapú IBM XT szeptember 27.: Stallman bejelenti a GNU projektet Az AT&T megjelentet egy javított Unix változatot, System V néven. Ez már több kiadást is megért Release 2, 3, és 4 néven január: Stallman a GNU miatt kilép az MIT től A 14 éves Linus a Vic 20 as gépét lecseréli egy Sinclair QL re (lemezmeghajtó nélkül); egyetlen szoftvert vásárolnak hozzá, egy assemblert Az AT&T t feldarabolják, a Unix teljesen kereskedelmi termékké válik, a forráskód zárt lesz A 286 alapú IBM AT szeptember: Stallman elindítja a GNU Emacs ot, a forrást 150 dollárért terjeszti 1985 Stallman megalapítja a Free Software Foundation t március: A GNU kiáltvány megjelenik a Dr Dobbs Journal ban Más intézmények is felismerik a UNIX szabványosításának szükségességét. Az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers Nemzetközi Villamosmérnök Szövetség) égisze alatt kifejlesztik a BSD és az AT&T Unix verzióit közelítő POSIX (Portable Operating System) szabványt, a UNIX operációs rendszerek szabványát. Maga a szabvány több részre oszlik. Egyes részei csak a shellre és a parancsokra vonatkoznak, más részei a rendszerfelügyeletet fedik le. Bár a POSIX a UNIX rendszerek szabványa, más operációs rendszerek is támogatják például a Windows NT. Jelenleg az ANSI és az ISO is támogatja a POSIX szabványt, melynek a Linux megfelel. Szabadon terjeszthető az X Window System október 17: A 4GB ot is címezni tudó Intel 80386DX december: GNU Emacs General Public License 1986 MS Xenix 286 Larry Wall elkezdi a Perl programnyelv fejlesztését Andy Tanenbaum PhD t szerez a Berkeley n, Amszterdamba költözik november: Andy Tanenbaum teljesen új Unix újrairata, a cél egy PC/XT/AT/386 platformon futó oktatási rendszer, a Minix a Prentice Hall kiadótól 80 dollárért szerezhető be 1987

15 A Linux operációs rendszer alapjai 15 január: megjelenik Tanenbaum Operációs rendszerek: tervezés és implementáció c. könyve február: A 110 k sornyi forráskódot tartalmazó GNU C compiler (gcc) elkezd terjedni a fejlesztők között december: A GNU General Public License (GPL) első említése december: Az IBM kiadja az OS/2 operációs rendszert 1988 A 18 éves Linus Torvalds elkezdi a Helsinki Egyetemet 1989 február: A GNU General Public License 1.0 verziója SCO UNIX System V/386 A Microsoft 25 millió dollárért megvásárolja az SCO 16% át május 22.: 386 ot támogató Windows A Linux története 1991 január: A 21 éves Linus egy 33MHz es, 40Mb lemezzel ellátott 386SX PC t vásárol, hogy a 'Prince of Persia' játékot tudja futtatni április: Elkezdődik a Linux ötlet megvalósítása; Linus Tanenbaum könyvét (1987), Bach könyvét (1986), és Jolitz cikkeit használja fel. Linus Torvalds a processzor védett módú (protected mode), feladat váltó (task switching) lehetőségeivel szeretett volna megismerkedni. június: A GNU General Public License 2.0 verziója Amikor egyszer megkérdezték Linus Torvalds tól, mikor van a Linux születésnapja, azt mondta, hogy nem tudja megmondani, de egy e mail tanúsága szerint július 3 án már a POSIX szabvány után érdeklődött, így akkor már biztos futott az alaprendszer. Az első fázisban kialakuló Linux 0.01 es változat még semmire sem volt használható, csak egy lépcső volt a továbbfejlesztéshez. augusztus 25: Linus javaslatokat vár a comp.os.minix en október 5 én hirdette meg Linus Torvalds az első,,hivatalos'', 0.02 es Linux ot az Interneten. Ekkor már néhány alapprogram futott a rendszeren (pl. a GNU gcc nevű C fordítója, valamint a bash burokprogram), így már el lehetett kezdeni használni a rendszert. Ekkor nem is a rendszer használhatóságának növelése volt a fő cél, hanem a rendszermag fejlesztése. Ezért ekkor nem készültek dokumentációk, installációs csomagok, stb. A Linux ekkor még csak a megszállott hackereknek készült. A 0.03 as Linux verzió két három hét alatt megszületett december: A Linux része lesz a floppylemez meghajtó. Linus Torvalds kibocsátotta a Linux 0.10 es verzióját. December 19 től, a 0.11 es változat kibocsátásától számíthatjuk a Linux gyerekkorát. Ez volt az első önálló rendszer, tehát nem kellett Minix a használatához. A Unix System Laboratories kibocsátja a System V Release 4 et, amely egyesíti magában több rendszer vonásait. Válaszul több más cég (IBM, Hewlett Packard, stb.) megalakítja az OSF et (Open Software Foundation), hogy létrehozzák saját standard UNIX verziójukat január 15.: A Linux 0.12 es változat megjelent. Ez egy elég stabil változat lett, ekkortól kezdődött el a Linux igazi hódítása. A 0.12 es Linuxot ugyanis elkezdték használni,,egyszerű'' felhasználók is, nemcsak megszállottak. Szintén ehhez a változathoz kapcsolódik a Linux fejlesztésének kiszélesedése: már olyan lényeges részeket is tartalmazott, melyeket nem Linus Torvalds írt (pl. a virtuális konzolokat Peter MacDonald programozta). február 1.: Megkezdődik a Linux és a GNU egy rendszerbe gyúrása március 13.: William és Lynne Jolitz kiadja a 386BSD 0.0 t

16 A Linux operációs rendszer alapjai 16 március: Linux 0.95 április: A Linux 0.96 on elindul az X Window A MicroSoft bejelenti a Windows NT t december: a Linux verziószáma még csak 0.99pl14 volt. (A pl14 a,,patch level 14'' rövidítése, azaz ez a 14. javított változat.) 1993 június: Az AT&T eladja UNIX át a Novell nek, így a Unix System Laboratories a Novell UNIX System's Group részévé válik. A Novell elkészíti a UnixWare t, amely a System V 4 en alapul, és kapcsolatot tud tartani a Novell NetWare rel is. október: A Novell átruházza a UNIX név használatának jogát az X/Open re, amely egy nemzetközi szabványügyi szervezet.,,az X/Open a POSIX ajánlásokat továbbfejlesztve és a legfontosabb gyártókkal konzultálva fejlesztette ki az úgynevezett Spec 1170 ajánlást, ami jelenleg a UNIX minősítés alapját képezi.'' Ezt más néven UNIX 95 szabványnak is nevezik. Jelenleg is elég sokféle UNIX van forgalomban, a nagyobb számítógépgyártó cégeknek van saját UNIX a, pl.: IBM (AIX), Hewlett Packard (HP UX), Sun Microsystems (Solaris és SunOS), Novell (Unixware), Silicon Graphics (Irix). Ezek a kereskedelmi Unix ok, de vannak szabad forráskódú Unix ok is (pl.: Linux, FreeBSD). Hazánkban 1993 ban kezdett igazán elterjedni a Linux, mert ekkorra kötötték be a felsőoktatási intézmények nagy részét az Internetbe, így sokaknak megnyílt a lehetősége a Linux beszerzésére január: Debian 0.91 verzió Marc Ewing elkezdi a Red Hat GNU/Linux disztribúciót március 14.: Linux kernel (mérete 1Mb), teljes körű a POSIX szabványosítás március: Linux kernel 1.2 ( a mérete 2Mb) 1996 május 9: Linus Torvalds a pingvint ('Tux') javasolja a Linux kabalaállatául június: Egyeztetés, hogy 'LiGNUx' legyen e a GNU/Linux neve (végül nem az lett) június 9: Linux 2.0, jelentős javulások, 5Mb os kernel. Ennek fő újítása a modulok megjelenése volt: a kernel bizonyos részei modulként is elkészíthetők, és ezek a modulok akár automatikusan, akár kézzel betölthetők a memóriába, ahonnét a rendszer kipakolja őket, ha régóta nem használjuk. október: A KDE projekt bejelentése 1997 Miguel de Icaza elindítja a GNOME projektet (GNU Network Object Model Environment) május 5.: Caldera OpenLinux 1.1 május 21.: Eric Raymond megírja 'A katedrális és a bazár' c. tanulmányát április 1.: Netscape kiadja a befejezetlen Navigator 5.0 forrását 1999 január 25.: Linux kernel május: Indul a 2.3 as Linux kernel fejlesztése január 4: A Linux kernel 2.4 es verziója 2004 február 8.: Linux kernel (a 2.0 ás verziójú kernelek közül a legutolsó stabil változat) február 25.: Linux kernel (a 2.2 es verziójú kernelek közül a legutolsó stabil változat) 2009 augusztus 13.: Linux kernel (a 2.4 es verziójú kernelek közül a legutolsó stabil változat)

17 A Linux operációs rendszer alapjai 17 augusztus 16.: Linux kernel (a 2.6 os verziójú kernelek közül a legutolsó stabil változat) V. A Linux grafikus felülete 1. Az ablakozós rendszer lényege: A számítógép képernyője több kisebb területre (az ablakokra) van osztva, hogy a felhasználó párhuzamosan több programot futtathasson és használhasson. A rendszerhez egyszerűen kezelhető grafikus alapelemeket (pl. nyomógombok, listák, menük stb.) dolgoztak ki, amelyeket egy grafikus mutatóeszközzel (ez leggyakrabban az egér) lehet kezelni. A grafikus alapelemek szerepe az, hogy a felhasználó előtt a képernyőn könnyen áttekinthető módon jelenjenek meg a lehetőségek és neki (minden különösebb előképzettség, parancsok és billentyűkombinációk megtanulása nélkül) csak választani kelljen közülük. Míg a Windows operációs rendszert szinte kizárólag csak ablakozós felülettel lehet használni, a karakteres felülete csak nagyon szegényes eszközkészlettel rendelkezik egy felhasználó számára, addig a Linux nál az ablakozós felület elsősorban a kényelmet és a könnyű kezelhetőséget szolgálja, a karakteres felület segítségével az operációs rendszernek sokkal több lehetőségét ki lehet használni. A grafikus felületet igénylő programok a Linux alatt is egy ablakban futnak. 2. X Window System A Linux operációs rendszer eredetileg csak karakteres felülettel rendelkezett. A felhasználók munkájának a megkönnyítése céljából (valamint azért, hogy az eredetileg Windows felhasználók is könnyebben megismerhessék és használhassák a Linuxot, esetleg végleg áttérjenek rá) vezették be a Linuxban is a Unix számára az 1980 as években kidolgozott X Window System nevű ablakozós rendszert. Az X Window System nemcsak egy programrendszer, hanem egy szabvány is, amely leírja, hogy két, ablakozós rendszert használó számítógép között milyen módon folyhat a kommunikáció. Ezért ez a rendszer többféle hardveren és többféle operációs rendszeren létezik, és ilyen értelemben biztosítja, hogy ugyanazok a grafikus programok többféle platformon változtatás nélkül tudjanak futni. Az X Window System képes szoftveresen váltani a grafikus rendszer három jellemzője (a grafikus felbontás, színmélység és frissítési frekvencia) között a grafikus felbontás megadja, hogy vízszintes ill. függőleges irányban hány képpont alkotja a képernyőn megjelenő képet (pl. a 800 X 600 as felbontás azt jelenti, hogy a képernyőn vízszintes irányban 800, függőleges irányban 600 képpontból áll a megjelenő kép) a színmélység megadja a képernyőn egyszerre megjeleníthető színek számát azoknak a biteknek a számával, amelyeken egy képpont színét tárolja a gép (pl. a 8 bites színmélység 2 8 =256, a 16 bites 2 16 =65536, a 24 bites 2 24 = , a 32 bites 2 32 = számú egyszerre megjeleníthető színt jelent) a képfrissítési frekvencia azt adja meg, hogy másodpercenként hányszor rajzolódik ki a képernyőn megjelenő kép (pl. a katódsugárcsöves monitorok vibrálnak, és így fárasztják a szemet, ha a képfrissítési frekvencia 85 Hz nél kisebb, azaz másodpercenként 85 nél kevesebb alkalommal rajzolja újra a képernyőt a gép; míg a lapos LCD vagy TFT monitoroknál elég a 60 Hz vagy 75 Hz frissítési frekvencia is, mert azok egyáltalán nem vibrálnak) Az X Window System egy kliens szerver alapú rendszer, ahol a kliens és a szerver tud hálózaton keresztül is kommunikálni, az ún. X protokollon keresztül. A grafikus képernyőt egy szerverprogram kezeli, és minden program, amely írni vagy rajzolni szeretne a képernyőre, ezzel a szerverrel kommunikál. Ezek a programok a kliensek. A szerver mindig a helyi gépen fut. Az X Window System indítása