LVI. évfolyam február

Átírás

1 LVI. évfolyam február Mátyás-napok 2003 Kecskeméthy István bibliafordítása Bocskor János énekeskönyve Tusnád 2003 A magyarszentmártoni csegézômû Népi építészeti örökség Hargita megyében

2 Tartalom KÖZMÛVELÔDÉSI FOLYÓIRAT A szerkesztôség: SZABÓ ZSOLT (fôszerkesztô) GÁBOR DÉNES MURAD BETTY SÜTÔ FERENC Postacím: 3400 Cluj-Napoca P-øa Unirii Nr. 11., ap.7 C.P. 201 Tel./Fax: / muvelodes@mail.dntcj.ro Bankszámlaszám: Redacøia Mûvelôdés Trezoreria Cluj Lapszámunk támogatói: a Mûvelôdés- és Egyházügyi Minisztérium, a Mûvelôdés Egyesület, valamint: Mátyás-napok 2003 László Bakk Anikó: Tizenegyedik mérföldkô Orbán István: A szívekben égjen a láng Adorjáni Zoltán: Kecskeméthy István bibliafordítása Kurta József: Kántorok bejegyzései az Öreg graduál erdélyi példányaiban Csörsz Rumen István: Gyönyörû világom, rígi szabadságom... Bocskor János énekeskönyve Kobzos Kiss Tamás: Szívetekben ôrizzetek. Âsik Veysel emlékezete Tusnád 2003 Bozóki Lajos: Történeti terek a visegrádi Fellegvárban Máté Zsuzsanna: Kompatibilitás az ozorai vár helyreállításakor Jámborné Szikra Éva: A mûemléki tájépítészet idôszerû kérdései Jancsó Árpád Preluschek Ervin: A Bega-csatorna és a magyarszentmártoni csegézômû P. Benkhard Lilla: A városi lakóépületek funkcionális kompatibilitása Kôszegen Mihály Zita: Népi építészeti örökség Hargita megyében Mátyás-napi összeállításunkat a kolozsvári Báthory István Gimnázium tanulóinak rajzaival illusztráltuk ISSN Készült a kolozsvári Garamond nyomdában Mátyás-büszt. Muszka Zsolt rajza. V. A. (2003)

3 A TIZENEGYEDIK MÉRFÖLDKÔ Vannak földi és lelki tájak, a tájakban földi és lelki utak. Az utakon mérföldkövek. Jelek és jelzések, melyek távolságról, hosszúságról, fontosságról/irányváltozásról szólnak. Az Amaryllis Mátyás király szellemi örökségét kutató és felmutató Társaság egy évtizede indult el az idôben. Földrajzi helye Kolozsvár, egy csodálatos kicsi ország, a transzszilván régió már évszázadok óta tudományosságban, kultúrában, toleranciában lüktetô központja, szíve. A véletlen játékos kedve folytán épp itt, nálunk született egy aprócska házban az emberiség szellemtörténetének szépségekben gazdag korszakából prominens személyiségként jegyzett alakja. A ház áll s körülötte most, a 21. század hajnalán, emberi jogokról és demokráciáról szövegelnek. Úgy érzem, egy évtized után a Mátyás Napok szellemi irányítójaként pontokba tudom szedni, miért is mérföldkô nemcsak egy kicsiny csapat, hanem a város és emberi közösségünk szempontjából is az idei rendezvénysorozat. Önálló jogi személyként bejegyeztettünk, tehát honlapunkról a földgolyó bármelyik részén élô barátunk, hasonló módon gondolkodó embertársunk nyomon követheti, miképpen védelmezzük szellemi védôgyûrûkkel mindazon értéket, melyet Fadrusz János fôtéri szobra képvisel. Nyomon követheti és részt is vehet benne. Az idén modernizálódtunk, vagyis az ars scientia ludus hármas egység jegyében fogant eddigi rendezvényeink új színfoltot kaptak a mass media, a sajtó megszólításával. Az idén elôször jelent meg az eddig csak a multikulturalitás ernyôje alatt szervezett francia angol német stb. napok mellett a Dies Actorum Publicorum. A gyermekeket minden évben külön meghívtuk, játékos találkozóra. A királyi szülôházba viszont eleddig nem tudtuk bevinni ôket. Az idén elindítjuk a gazdag gyermekrajz-kiállítással, a magyar és a román gyermekek meghívásával két vasárnapra az Élô vasárnap Duminicã vie címû projektet. A spiritus loci elve, a mûemléképület eredendô minôségének felmutatása, bevitele eddig is a Mátyás Napok egyik alapelve volt. Ez a projekt viszont nem egyszer egy évben, hanem mindegyre, folyamatosan fog mûködni. A következô mérföldkô majd az lesz, ha az évek óta hangoztatott Mathias rex-emlékszobát fogjuk felavatni. Adja Isten, hogy ezt mihamarabb mindnyájan s ezúttal nem csak egyénekben, hanem közösségben is gondolkodom egészségben s a mostaninál nagyobb bôségben megérjük... LÁSZLÓ BAKK ANIKÓ 3

4 A szívekben égjen a láng 4 Mátyás király lovas szobra; Mátyás király szülôháza; Vajdahunyadi vár; Lovagkor; Mátyás-portrék; Corvinák; Mátyás címere hosszan sorolhatnám a báthorys diákok kedves gyermekrajzainak címeit. Fölöttünk ôrködik Mátyás szelleme és a szívekben él foglalta össze egy tizenkét éves diáklányom, miközben az idei pályázatra készített rajzát magyarázta. Igen, él a Mátyás-kultusz, töretlenül ápoltuk és nemzedékrôl nemzedékre átadtuk. Fénypontja száz évvel ezelôtt tetôzött, október 12-én, amikor Kolozsvár fôterén leleplezték az érclovas emlékmûvét. A város lakossága, kitartó erôfeszítések árán emeltette nagy szülöttének, Mátyásnak, az elsô igazi nemzeti királynak emlékére. Az elôzményekrôl, a szoborállításról, annak utóéletérôl gazdagon illusztrált kitûnô leírást találunk Murádin Jenô centenáriumi Fadrusz-kötetében. Ezúttal néhány részletét közlöm annak, hogyan élte meg és ápolta a kolozsvári római katolikus fôgimnázium ifjúsága igazságos királyunk kultuszát. Kövessük a történések fonalát eseménynaptár formájában: Corvinák díszei. Visky Mária rajza. VI. D. (2003) Szelleme a szívünkben. Tárkányi Ildikó rajza. VI. B. (2003) 1875/76 Az intézet értesítôje beszámol arról, hogy a híres lyceumi könyvtár számára több példányban vásárolták meg a Mátyás-kori diplomatiai emlékek I. kötetét. 1890/91 A huszonnyolc éve fennálló ifjúsági Önképzô-kör március 14-én történelmi pályatételt hirdet meg Mátyás király korának jellemzése címen. Ennek jutalma fôtisztelendô dr. Vajda Gyula fôgimnáziumi igazgató úr ajándékából 1 db. arany. A jutalmat Puskás Kálmán nyerte, dicséretben részesült Taszler Béla, mindketten VIII. osztályos tanulók. 1896/97 Szeptember 30-án tették le a Mátyás-szobor alapkövét. Ez alkalommal Kmoschek Elek VIII. osztályos tanuló, ifjúsági elnök mondott szép beszédet, kiinduló gondolatnak véve Eötvös híres mondását: A nemzet, mely nagyjait szoborral tiszteli meg, önmagát tiszteli. A millenniumi ünnepek évében az erdélyi püspök úr 6/1896 sz. aktája tudatja a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr felhívását, mely szerint a tanulók az országos kiállítás megtekintésére buzdítandók. A kiállítás rendezésében értékes szertári anyaggal intézetünk is részt vett, egy utóbbi rendelet az országos kiállításra felküldött tárgyak hazaszállításáról intézkedik 1897/98 Az ifjúsági könyvtár Márki Sándor: Hunyadi Mátyás életrajza több példányával bôvül. A történelem és földrajzi szertár Csánki Dezsô Kogutowicz Károly: Magyarország I. Mátyás király halálakor, az évben és Márki Sándor Kogutowicz Károly: Európa a renaissance és Mátyás király korában mûvekkel gyarapodik. Márki Sándor ez utóbbi értekezését dr. Erdélyi Károly, intézetünk hírneves igazgatója fordította németre Mathias Corvinus und die Renaissance címen és 1900-ban jelent meg Bécsben. 1901/02 Az intézet könyvtárába kerül a Márki Sándor szerkesztette Mátyás király Emlékkönyv. 1902/03 Mátyás király szobrának leleplezése október 12-én. Ezen a dátumon, az Egyetem utca 7. szám alatt mûködô szerkesztôség és kiadóhivatal, a Lyceum-

5 Mátyás a könyvtárában. Bálint N. Ede rajza. V. C. (2003) nyomda betûivel kinyomtatja az Újság politikai napilap vasárnapi rendkívüli második kiadását (IV. évf sz.). A nagyformátumú lap hosszan tudósít a fényes ünnepi rendezvényekrôl. A Mátyás-szobor talapzatára helyezett koszorúk hosszú felsorolásából most csak kettôt emelünk ki: A Szt. József finevelô intézet ifjúsága, Mátyásnak, a nép atyjának és A Kolozsvári Kegyesrendi Társház tagjai és a r. kath. fôgimnázium tanári kara. Az igazságos Mátyásnak. A lap beszámol az intézetek ifjúságának felvonulásáról zeneszóval, zászlókkal, koszorúkkal. A meghívottak között ott találjuk Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert, aki még az 1902-es év elején koronát utalt ki az emlékmû fölállításához hiányzó összeg kiegészítésére. Az ünneplés gr. Majláth Gusztáv püspöknek a Szent Mihály plébániatemplomban celebrált szentmiséjével kezdôdött. Az alkalomhoz illô verset írt és jelen volt Jókai Mór is. A fôgimnáziumban a tanév elsô, szeptemberi tanári tanácskozmánya elhatározta intézeti Kossuth-, és Mátyás-ünnepek rendezését, az erdélyi püspök úr rendelete ezekre a napokra tanítási szünetet engedélyez. Lássuk mit ír az Értesítô az Intézeti Mátyás-ünnep cím alatt: Intézetünk Mátyás király szobrának leleplezése alkalmával ugyan kivette részét az országos ünnepségekbôl: az ifjúság a tanárkarral együtt az intézeti zászló alatt megjelent a leleplezésen, majd részt vett a magyar királyt képviselô magyar Nemzeti királyunk. Kónya Anna rajza. VII. B. (2003) királyi herceg tiszteletére rendezett lampionos menetben. A tanárkar koszorút helyezett a szobor talapzatára. Mindazonáltal szükségesnek mutatkozott még és hazafias kötelességnek tetszett olyan iskolai ünnepnek megtartása, a melyen az ifjúságnak Mátyás király nemzeti jelentôségét a történet tanára ünnepi beszéd keretében fejtegeti. E célra alkalmasnak látszott Mátyás királlyá választásának évfordulója, január 24. Az ünnep az intézet dísztermében (ekkor még a régiben) tartatott meg a következô tárgysorral: 1. Szózat. Énekli az összes ifjúság. 2. A Mátyás-szobornál. Írta Felszeghy Dezsô. Szavalja Révfy Lajos VIII. o. t. 3. Tóth Sándor tanár ünnepi beszéde (a történelem szertár, az érem- és régiséggyûjtemény ôre). 4. Mátyás király legendája. Írta Jókai Mór. Szavalja Brósz Róbert VIII. o. t. 5. Hymnus. Énekli az összes ifjúság. A lelkes hangulatban lefolyt ünnep után az ifjúság a tanárkarral az élén, csikorgó hidegben a szoborhoz vonult ki és koszorút tett le annak talapzatára. S így hasonlatossá lett a pesti iskolás gyermekekhez, akik Mátyást dicsôítô énekeket énekeltek (megválasztása hírére) Pest utcáin. Az ifjúság koszorúja 60 K értékû volt. A kolozsvári Nemzeti Színházban tartott ifjúsági elôadások keretében megtekintették többek között Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját is. A színi elôadásokat mindig bevezetô magyarázat elôzte meg és a kifogástalanul viselkedô ifjúság hazafias és esztétikai nevelését szolgálták. Mátyás alakja gyakran felbukkan az intézet magyar nyelv és irodalom tananyagában is. A katedra ekkori jeles tanárai Erdélyi Károly dr., (az intézet igazgatója is), Visegrádi Lajos, Rietly Károly, Tubán Tibor, Krasznopolszky József és Bán József voltak. Az alsó osztályokat heti négy, a felsôsöket heti három órában tanították. A kötelezô házi olvasmányok között több könyv is szerepelt a Hunyadiakról, kérték ezek tárgyi elemzését és tartalmuk értelmes elôadását. Költe- 5

6 6 Hunyadiak vára. Péter Júlia rajza. V. A. (2003) mények betanulása és szavalása között találjuk például Arany János Mátyás anyja címû versét is. Ezenkívül kötelezô házi írásbeli dolgozatokat készítettek, az alsósok kéthetente (összesen 15-öt a tanévben), a felsôsök havonta egyszer. A tételek között a következôk is szerepeltek: V. o. Arany János: Mátyás anyja (átültetés prózába), VII. o.: A Mátyás szobor leleplezésének ünnepségei Kolozsvárott (értesítés), a középkor szelleme, a 16. század elbeszélô költészete, Mûveltségünk Hunyadi Mátyás korában, VIII. o.: Mátyás és a reneszánsz (értekezés). Az ifjúsági Pázmány Önképzôkör ekkor ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját. A meghirdetett pályatételek között a 6. számú a következô volt: Mátyás király. Óda. Jutalma 10 K. A beérkezett egy munka jutalomra érdemesnek találtatott. Szerzôje Laczkó Géza VIII. (az Önképzôkör elnöke). Ebben a tanévben választják meg Kuncz Aladár VIII. o. tanulót ifjúsági fôkönyvtárosnak; több értekezést, elbeszélést, bírálatot írt, szabadelôadást tartott, szavalt és számos pályadíjat nyert. Kolozsvár szabad királyi város ajándékai között ott találjuk Márki Sándor: Mátyás király Emlékkönyv és A tíz szobor címû köteteit. Ezenkívül a városnak Mátyás könyvébôl 80 tanuló kapott jutalomként egy-egy példányt. 1904/05 Az ifjúsági Pázmány Önképzôkör tevékenységében a következô értekezô és ismertetô munkák szerepeltek: Mit nyert Kolozsvár Mátyás király által?, szerzôje Palczer Károly VIII. o. t. és Ferenczy István élete és mûvei, szerzôje Tamás Sándor VII. o. t. [Ferenczy István ( ), szobrász, a klasszicizmus legjobb magyar képviselôje, a magyar nemzeti szobrászat úttörô mestere. Tudatosan vállalta a kezdeményezés nehézségeit, életmûve összeforrott a reformkor szellemi mozgalmaival ben, elôször tervezett pesti köztérre nagyszabású Mátyás (lovas) emlékmûvet. Terve nem került kivitelezésre, az ércbe öntés nem sikerült, teljes kudarc volt, ez anyagilag tönkretette, szellemileg elbizonytalanította.] 1907/08 Az önképzôköri felolvasásokon szerepel Balogh István VIII. o. t. Mátyás királya. 1909/10 Az ifjúsági könyvtárba Tábori Róbert: Mátyás ifjúsága és Egri György: Az egri várból és a Mátyás király címû kötetek kerülnek. 1914/15 A könyvtárba bekerül Márki Sándor: Magyar középkor és Gulyás Pál: Mátyás király könyvtára címû könyve; a tanév végén az elsô osztályosokat Donászy Ferenc Mátyás király ifjúsága címû kötettel jutalmazzák. 1915/16 Március 15-én a negyvennyolcas nagy napok emlékünnepét nem iskolai ünneppel ültük meg. Intézetünk teljes ifjúsága részt vett a Kolozsvári márc. 15. Állandó Bizottság által rendezett ünnepen a Mátyás király téren (1899-tôl a fôtér neve), a világháborúban elesett hôsök sírjánál, s a 48-as honvédek sírjánál. Ez is bizonyítéka (amit Murádin Jenô többször is hangsúlyoz Fadrusz-kötetében) hogyan lett a tér Kolozsvár lelkiismerete, hogyan tükrözi lakóinak önbecsülését, romantikus lokálpatriotizmusát. A szimbolikus térfoglalás a kulturális és nyelvi önvédelem allegóriája, az igazságtétel szimbóluma. A tér közösség-összetartó erejét bizonyítja az közötti iskolai eseménysor is. 1940/41 Május 25-én részt vettünk a Hôsök tiszteletére rendezett Mátyás-téri ünnepségen s a testvériskolákkal közösen koszorút helyeztünk a szoborra. 1941/42 Május 31-én részt vettünk a Mátyás téren rendezett Hôsök Vasárnapja ünnepségen. 1942/43 Március 27-én Erdély nagy szülöttének, Mátyás királynak hódoltunk kegyeletes ünnepély keretében születésének 500. évfordulója alkalmából. Az ünnepély szereplôit az Erdélyi Károly Szavalókör tagjaiból válogatták: Konczvald László IV. A, Bánk Imre és Nulinek Jenô III. A osztályos tanulók. Az ünnepi beszédet Cselényi Béla, az intézet történelem tanára, a Pázmány Péter Önképzôkör történelmi szakosztályának vezetôje, a történelem földrajz szertár és az éremtár ôre). Idén is május 30-án délelôtt a Hôsök Vasárnapján rendezett ünnepségen vettünk részt. Végül említsünk meg egy széleskörû rendezvényt, mely szintén összekovácsolta Kolozsvár ifjúságának nagy részét április 18- án a Mátyás király Diákházban, Kodály Zoltán hatvanadik életéve alkalmából részt vettünk a Kolozsvári Éneklô Ifjúság hangversenyén, ahol csupa Kodály-mûvek hangzottak el. A hangversenyt a Hôsök napja elôtti vasárnapon a Nemzeti Színházban megismételték. A római katolikus gimnázium, a Marianum, az Állami Tanító- és Tanítónôképzô Intézet és a református leánygimnázium egyesített énekkarait maga Kodály Zoltán vezényelte. Kolozsvár fôtere el sem képzelhetô már Mátyás király szobra nélkül, állandóságot sugall, túléli a múló idôt. Az erôs kezû, igazságos, legendás uralkodónk most is ott lakozik a lelkekben. Errôl tanúskodnak az évente megrendezett Mátyás napi gyermekrajz-kiállítások, errôl jelen lapszámunk néhány gyerekrajz-illusztrációja is. Diákjaink most is ôrzik Fadrusz János egykori üzenetét: a szívekben égjen a láng. ORBÁN ISTVÁN

7 Kecskeméthy István bibliafordítása A Koinónia Kiadó és az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában mindnyájunk érdeklôdésére számot tartó könyv látott napvilágot a kincses városban a közelmúltban. Az emberi szó elszáll, Isten igéje megmarad parafrazálhatnám a szólásmondást. A fû elszárad, a virág elhervad, de Isten Igéje mindig újra elôáll, feltámad énekelte hajdan a próféta Ézsaiás (40,8), és ez a regélés teljesült be ismét, sajátos módon, itt Erdélyben. Elôször akkor, amikor a múlt század harmincas éveiben megszületett Kecskeméthy Csapó István ( ) bibliatudós professzor szentírásfordítása. Aztán a hatalmas munka kézirata hosszú csipkerózsika-álomba merült. Legendákat meséltek róla, hogy Kecskeméthy fogadott leánya, Máthé Erzsébet miképpen gondozta és rejtegette nevelôapja felbecsülhetetlen értékû kézirathagyatékát, s hogy ez földbe rejtett kincsként lapul valahol. Csak a szakavatottak szûk köre tudta igazi történetét. Valakiknek idôt, fáradságot, mintegy ötévnyi munkát kellett áldozniuk arra, hogy ez a levéltárba rejtett érték felszínre kerüljön, újra felfedezett egyházi kinccsé és közkinccsé legyen. Mert Kecskeméthy Bibliája immár közkincsünk a Koinónia Kiadó és az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában: a hosszú, némelykor viszontagságos csipkerózsika-álom után a teljes Kecskeméthy-biblia igéje másodszor is feltámadt; de most már mindenki számára elérhetô, ízléses könyvtestben. Tudjuk, hogy az ízes Károli-biblia, s természetesen a magyarországi ökumenikus tanács által kiadott Szentírás is fordítói munkaközösség hosszas fáradozása nyomán jött létre. Kecskeméthy István Bibliája azon kevés szentírásfordítások közé tartozik, amelyek mögött egyetlen személy hatalmas erôfeszítése és kitartó munkája áll. (A 19. század végén Kámori Sámuel készített egymaga egy bibliafordítást: Biblia, azaz a Szentírás. Ó- és Új Testamentom. Pest 1870.) Ez a Biblia életmû is, Kecskeméthy alkotásának csúcsa. Már ifjú korától valami ellenállhatatlan belsô kényszer hajtotta a bibliafordítói munkára. Több rendben és több formában újabb, magyar testet adott a biblia eredeti nyelveinek, s csak kevesen tudják, hogy a ma is használt Revideált Károli szövegének nagy része szintén az ô mûve, s így a Revideált Bibliában is (kiadták 1908-ban) az ô kegyes tudományát és költészetét ízlelgettük. Önálló fordításaiból már korábban megjelent több bibliai könyv. Az Énekek éneke (Budapest 1890), a Levél a római keresztyénekhez (Budapest 1904), Márk evangéliuma (Örömhír a mi Urunk Jézus Krisztusról. Budapest 1903), a Zsoltárok elsô könyve (Zilah 1910), A Márk szerint való szent evangélium ôseredeti alakjába visszaállítva (Kolozsvár 1927), illetve az általa revideált teljes Újszövetség (Új Testamentom. Skót és Nemzeti Biblia-társulat. Budapest 1931) június 23-án kezdett neki a teljes Ószövetség lefordításának, és szeptember 14-én jutott a végére. Az Újszövetség fordításával a Rómaiakhoz írt levél 1,9-ig jutott, mert 1935-ben megbetegedett. Így a most kiadott Bibliája, hogy teljes legyen, ettôl a verstôl az általa revideált és 1931-ben kiadott szöveggel folytatódik. Itt, Bibliájában hasznosította hatalmas tudását, alapos héber, görög és arab nyelvismeretét, azt a teológiai, irodalom- és formatörténeti ismerethalmazát, melyet bibliai kommentársorozatában népszerûsített. Többek között azt is tudni kell róla, hogy ô az erdélyi modern bibliamagyarázat úttörôje és 1933 között folyamatosan jelentek meg kommentárjai 14 ószövetségi és 4 újszövetségi könyvhöz. Jól ismerte kora teológiai szakirodalmát, s amit itt Erdélyben, fôleg az ótestamentumi könyvek magyarázásával alkotott, nemcsak úttörô volt, hanem európai szinten is mozgott. De ki is volt ô? A kolozsvári Protestáns Teológia tanácstermének falára helyezett olajfestmény (Káli Dénes alkotása) úgy örökítette meg Kecskeméthy István arcát, hogy a nagy, magas és gömbölyded homlok árnyékot vet amúgy is összehunyorított szemére, s ez a vágott szem egyszerre huncut, de szigorú is. Mosolygós is, valami bánat árnyékával; gyanakvó, de barátságos is, mintha hunyorításával annak jelét adná, hogy nekünk valami közös titkunk van. Ez a szem ugyanakkor mégis kritikus. De mégsem hoz zavarba. Ez a vonzó, s ugyanakkor távolságtartó tekintet, ez a szép koponya, ez a szinte mikulásosan kedves arc a magyarosan felpödört bajusszal, egészében mégis rokonszenves és megnyerô. Ravasz László tolla is így rajzolta meg: lelkében mindig ott lappangott a magányosság és az elhagyatottság érzése. Derült, nyílt, bölcs humorában csillogó volt a lelke; de azért volt benne valami mimózaszerûség. Valami el nem mondott fájdalom melankóliája suhant át néha ezen a fényen. (Dr. Kecskeméthy István. Emlékkönyv dr. Kecskeméthy István theologiai professzor 70-ik, theologiai tanári szolgálatának 40-ik évfordulójára. Kolozsvár ) Ez az olajba örökített Kecskeméthy arc olyan, hogy bárhonnan is nézel fel rá mert felnézel rá, másképpen nem is lehet megnézni ôt, hiába is fürkészed tekintetét: szemed nem találkozik az ô szemével, mert ô megmaradt annak az embernek, akinek egyéniségében mindig és mindenki számára volt és marad valami megismerhetetlen, megközelíthetetlen titok. Valami, ami emlékeztet arra, hogy [ ] mindig egy ôsnomád volt, aki theologiai felfogások, barátok és munkaközösségek berkeiben, tanítványok seregei között soha meg nem telepedett, hanem vándorként, idegenül csak áthaladt egy ezeken túl levô cél felé mondta ravatala felett Gönczy Lajos ( ) A hit embere címû prédikációjában (A Református Theologiai Fakultás értesítôje az as tanévrôl. 6.). Negyvenhárom esztendôt töltött az Erdélyi Sion teológiai bércein. Ravasz László metaforájával: fenyôk között magányos bükk-ként; vagy akácként a nyíresben. Az elszegényedett nemesi családban született Kecskeméthy Pakson, aztán Gyönkön és a Nagykôrösi Református Gimnáziumban tanult ( ), mielôtt beiratkozott volna a budapesti Teológiai Akadé- 7

8 8 Mátyás címer. Péntek Máté rajza. VII. B. (2003) miára. Két esztendôt volt Szász Károly dunamelléki püspök titkára ( ), s eközben négy szemeszteren keresztül bölcsészeti elôadásokat is látogatott. Latin és görög nyelvet, valamint irodalmat, arab és szanszkrit nyelvet, magyar és német irodalmat tanult. Bölcsészdoktori címet a keleti és összehasonlító nyelvészetbôl szerzett (1890. május 17.). Kecskeméthy 1895 februárjában érkezett elôbb a nagyenyedi teológiára, Szász Domokos ( ) erdélyi püspök ( ) felkérésére. A Szász Domokos felépítette új kolozsvári Teológiai Fakultás szeptember 15-én nyitotta meg kapuit, s ekkor ment át ô is Kolozsvárra, ahol 1936-ig, nyugdíjba vonulásáig tanárkodott. Úttörô volt az erdélyi belmisszió tekintetében is. A hitélet megújítása érdekében hozta létre 1896-ban az Evangéliumi Szövetséget ban megszervezte a Keresztyén Munka egyletet, majd az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetségét, melyek többek közt a vallásos folyóiratok terjesztését is felvállalták. Szerkesztette a Kis Tükör képes családi hetilapot ( ; ), a Koszorú-füzeteket, a Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványait és az ifjúság számára a Napsugár lapot ( ). Így kiemelkedô tevékenységet fejtett ki evangéliumi lapszerkesztôként is, s ô indította el az elsô magyar ifjúsági lapot. Már az elsô világháború elôtt, tehát már az erdélyi teológiai és lelki ébredés elôtt elindította a gyermekek közötti vasárnapi iskolai munkát az általa vezetett Keresztyén Szövetség keretében, mely Erdélyben elsônek ébresztgette a külmissziói felelôsséget is. Végül Makkai Sándor püspöksége alatt ( ) fogalmazódott meg, hogy az erdélyi egyháznak is legyen önálló misszionáriusa és missziós területe, éspedig a Skót egyházzal társulva. Ez meg is valósult Babos Sándor mandzsúriai szolgálatában. Mi Kecskeméthy bibliafordításának jelentôsége? A humanizmus és reformáció óta tudjuk, hogy a források alapos ismerete nélkül sem igazi tudás, sem pedig istenismeret nem létezhet. Kecskeméthy a Biblia nyelveinek beható ismeretével a Szentírás szavainak eredeti értelmét célozta meg nyilván a maga kora számára. Bibliája nem jelent meg, holott akkor kellett volna nemzedéke kezébe kerülnie. Ezért nyelvezete ma már régiesnek tûnik. Viszont Kecskeméthy költôi lélek is volt, s érzékenysége a bibliafordításban kamatozódott. Fordítói mûvészetét pedig jellegzetessé tette az az Imre Lajos által is említett tôsgyökeres magyar beszéd, melyben olykor a tájszólás sajátosságai is jelentkeznek. Például: És megparancsolta nekik, hogy útra semmit ne vigyenek, csak egy botot. Se útitáskát, se kenyeret, se az övükbe pénzt, hanem zsólyákat* kötve fel * sarukat; Mk 6,8 9) Vagy: Hallga, az Úr sivatagot renget; rengeti az Úr Kádes sivatagát. (Zsolt 29,8) A hozzáértô, igényes magyarosítás és a költôi zsenialitás párosulásának eredményei a héber szójátékok találó átültetései is. Az Úr hûtlen szôlôjérôl szóló példázatnak azt a versét, ahol a jogszolgálat és vérontás, illetve az igazság és segélykiáltás héber szavak csengenek össze, így fordítja: Mert a Seregek Urának szôlôje Izráel háza, és Júda népe az ô gyönyörûséges ültetvénye: s várt jogosságra, és íme gonoszság; igazságra, és íme gazság! (Ézs 5,7) Mivel ez a Biblia egyetlen személy mûve, benne van s milyen szép ez! maga Kecskeméthy István is: az ember, a hívô, a tudós teológus. Szilárd meggyôzôdése, hogy az ige megáll örökké, és nem szorul emberi támogatásra. Nem hadakozik görcsös félelemmel az ige tekintélyének megvédéséért. Hisz a hit arra adatik, hogy Istenre és az igére támaszkodjék. Ebbôl az érett hitbeli magatartásából következik, hogy nem a betû foglya, hanem hitbeli bátorsággal magyarít, s ennek szolgálatába állítja forma- és irodalomtörténeti tudását. A hit és tudás szabadságának bátorsága kellett az ószövetség költôi szövegeinek meglátása szerinti helyreállításához is. És ugyanez kellett ahhoz a szinte merészen izgalmas kísérletéhez is, hogy az 1927-ben kiadott Márk evangéliumának görög eposzi formát adjon. A most kiadott Bibliájában Márk szövege Kecskeméthynek egy újabb fordításában jelentkezik, folyó beszédben; viszont fenntartja az 1927-es eposzi tagolást. A Koinónia hatalmas vállalkozása, mert ez a Biblia a kiadó megpróbáltatását jelentette, mindenekelôtt az erdélyi egyházkerület nagy adósságát törlesztette: megbecsülni és közkinccsé tenni a nagy elôd örökségét. Mert nincs se egyházi, sem kulturális élet gyökér és törzs nélkül. Gyümölcs, új érték csak ezeknek termôágain lehet. S míg csak sajnálni lehet, hogy az újabb magyar bibliafordítások születésénél senki sem vette, vehette figyelembe Kecskeméthy Bibliáját, most, ha késôbb, de nem nagyon késôn, büszkén mondhatjuk: Erdély is felsorakozik a teljes bibliafordítást kiadók sorába. És ez hatalmas gazdagság! Ha fellapozzuk ezt a Bibliát, rögtön észrevesszük, hogy formájában is újdonság, fôleg ha arra gondolunk, hogy az 1930-as években született. A prózai

9 szöveg folyamatos, hogy az elbeszélést semmi se törje meg. A kiadás teljesen visszaadja Kecskeméthy kéziratának tükrét. Tudta, hogy a szöveg, a történet mindenekelôtt teljességében, egységében akar hatni. A költôi szövegeknél pedig alapos verstani ismereteit kamatoztatta. Megkísérelte helyreállítani az eredeti verselést. S itt sziporkázik a leginkább a tudós és a költô. Figyelemre méltók a széljegyzetei. Ezekkel a régi hagyományt eleveníti fel. Itt fordítási megjegyzések, kortörténeti adalékok olvashatók. Kecskeméthy ilyen tekintetben is úttörô volt. Ugyanis az ún. magyarázatos Bibliákat alig néhány éve vehetjük kezünkbe. Sok mindenrôl lehetne beszélni még e Biblia kapcsán. De befejezésül hadd álljon itt egy zsoltáridézet. Azért is, mert példája Kecskeméthy költôi szóalkotásainak; s azért is, mert a most megjelenô bibliafordításában meglátásom szerint a költôi részek nyújtják a legnagyobb esztétikai élvezetet; éspedig úgy, hogy a magyar ajak közvetlenebbül érintheti a bibliai költészet sajátos formáit, ízlelheti annak különleges zamatát; s egyben ezek tükrözik leginkább, milyen volt ez a tudós és költô, professzor és lelkipásztor bibliafordító közös hitbeli elôdünk: Kecskeméthy István. 23. zsoltár Az Úr jó pásztor Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szûkölködöm: 2 zöld pázsitokon pihentet engem; enyh-adó vizekre terelget engem: 3 lelkemet üdítve vezérel engem az igazság pályáján az ô nevéért. 4 Ha halálárnyék völgyében járnék is, nem félnék bajtól, mert Te velem vagy: vesszôd és botod megvigasztal engem. 5 Asztalt terítesz nekem ellenségeim elôtt; fejemet olajjal kened, poharam csordultig van: 6 csak jóság és kegyelem kísér éltem minden napján; és ülésem van az Úr házában hosszú idôre. ADORJÁNI ZOLTÁN Kántorok bejegyzései az Öreg graduál erdélyi példányaiban Az éneklésrôl. Nem szó, hanem szófogadás / Szív, nem külsô hangitsálás / Buzgóság s nem az kiáltás / Mennyégben az énekmondás, innen vagyon az. / Mert aki egyszer buzgóságoson énekel kétszer könyörög az üzeni egy 19. századi bejegyzés az oltszakadáti lutheránus gyülekezet Öreg graduáljában. Az óprotestáns istentisteleti gyakorlat a 18. század derekáig a graduálokon alapult, amelyek szinte egyetlen hiteles forrásai a kor liturgikus gyakorlatának. A protestáns graduál a liturgiát vezetô lelkész, kántor és a chorus számára a középkori liturgikus tételekbôl átalakított szertartási énekek gyûjteménye, magyar nyelvû gregorián tételeket tartalmaz, amelyeket liturgikus céllal fordítottak le, vagy szereztek. Az 1636-ban Gyulafehérvárt nyomtatott Öreg graduál megmaradt példányai számos olyan kéziratos bejegyzést tartalmaznak, amelyek biztos támpontot adnak az erdélyi református egyházi szertartásokra. Az Öreg graduál Erdélyben található nyolc ismert példánya közül öt kötetbôl ismerjük a kántorok személyére és szolgálatára utaló kéziratos bejegyzéseket. A lelkészek mellett a kántortanítók, ún. mesterek szerepe nem kapott kellô hangsúlyt protestáns egyháztörténeti munkákban, és nyilvántartásuk is meglehetôsen hiányos. Az erdélyi graduál-példányokban fennmaradt bejegyzések egyrészt a liturgikus gyakorlat segédletei (dallamjelzések, kotta- és szövegkorrekciók, teljes kéziratos énekek), másrészt a magukat megörökítô kántorok feljegyzései, így elsô kézbôl származó adatokat tartalmaznak. Ez utóbbiak alapján rekonstruálható az egyes gyülekezetek graduált használó énekvezéreinek névsora és valamelyest tevékenysége is. A szertartási énekek elmaradását a református istentiszteletbôl többféle módon magyarázzák. Talán a legfontosabb, már a 17. században jelentkezô gond a szertartási énekekkel kapcsolatban a kántorok képzetlensége volt. Geleji Katona István az Öreg graduál ajánlólevelében elmarasztalja a kántorokat, ha nem is tudatlanságoktól is, de restségektôl eredeztetve a gondokat, és beismeri, hogy a kántorok felôl kellene nagyobb gondviselésnek lenni. A graduálokba bejegyzett századi, kántorokra vonatkozó gúnyos és becsmérlô bejegyzések is bizonyítják, hogy a gregorián tételek éneklésének fokozatos színvonalvesztése hozzájárult az óprotestáns liturgikus gyakorlattal szembeni ellenszenvhez. A kántorok és ez által a liturgiában résztvevô chorus képzetlenségével egyidôben, feltételezhetô egymásra hatással a puritán felfogású lelkészek körében is tekintélyét és értékét vesztette ez a liturgikus gyakorlat. A kolozsvári egyházközség graduáljában az elôszó hatodik levelének rectóján kereszttel jegyzett margójegyzeteket alkalmaztak Gelejinek a kántorok tevékenységéhez fûzôdô gondolataihoz. A szövegbe ágyazva, szögletes zárójelben közlöm a bejegyzéseket. A kántorok 17. századi munkaköre is kiderül a graduál elôszavából, a mai gyakorlatra nézve pedig tanulságosak Geleji Katona István gondolatai: Mindazonáltal igen szép és hasznos dolognak alítanám lenni, ha Anyai nyelveken való ditséretet énekelnének [a gyülekezetben], annyiféle módon változtató szóval, szép halkan; disztincté, articulaté, az szókot egymástól megszaggava, megkülönböztetve, és értelmesen 9