A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS"

Átírás

1 TÓTH I. JÁNOS: A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS Rendszerszemléletű elemzés Szerzői kiadás, Szeged, 2002 Kocsis Tibor fotóriportjával Lektorálta: Dr. Ilosvay György A 2000 telén bekövetkező cianid- és nehézfémszennyezések sokkot okoztak a magyar társadalomban. A közvéleményben tudatosult, hogy Magyarország mint alvízi ország kiszolgáltatott helyzetben van. A könyv egyrészt áttekinti a szennyezés előzményeit, lefolyását, ökológiai és társadalmi következményeit, másrészt megfogalmazza a szennyezés általános tanulságait, különös tekintettel a társadalmi és környezetfilozófiai összefüggésekre A nagybányai szennyezéshez hasonló katasztrófák gyakran bekövetkeznek a világban. Az okok látszólag szertágazóak: piac és a modern technika kudarcai, törvényesség és környezeti tudatosság alacsony szintje, külföldi befektetők és komprádoraik korlátlan érdekérvényesítése, periféria kiszolgáltatottsága, stb. A környezeti katasztrófák mélyebb oka azonban a késő modernitás hibás értékrendje, egy hamis társadalomfilozófia, amelynek lényege a dualizmus, az indusztrializmus, a neoliberalizmus és a globalizmus. A szerző könyvét az olvasóközönség informálása mellett főként a környezet helyzetével és jövőjével foglalkozó értelmiségnek, pedagógusoknak és egyetemi hallgatóknak ajánlja.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. RÉSZ: TÉNYEK ÉS ESEMÉNYEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Az alkalmazott filozófiáról Nominalizmus és realizmus Indukció és dedukció Multidiszciplinaritás HASONLÓ BALESETEK Cianidszennyezések a világban Donana, Spanyolország (1998.) Nemzeti park és ipar Tragédia és zûrzavar Azonnali kárelhárítás Késõbbi események 27 (1999. december 15; március; Április 8.; Április-május; Május-június; Szeptember; Október 3.; December eleje; December 27; február; Április; Július-október; Az okozott károk) 2.3. Tanulságok AZ ERDÉLYI BÁNYAVIDÉK Nagybányai látkép Nagybányai ólomfeldolgozás Borsabánya Vaskohsziklás: bányavárosból turistaparadicsom? Rézbánya Erdőirtások és árvizek A NAGYBÁNYAI PROJEKT A cianidos lúgozá s 41 (Amalgámozás; Ciánlúgozás; Mosófolyadék/ 4.2. Az Esmeralda és az Auru 44 (Beruházás; A nemesfém mennyisége; Gazdasági háttér; Az arany és ezüst ára; Környezetvédelmi projekt) 4.3. Figyelmeztetõ jelek A január 30-i környezetszennyezés A nagybányai környezetszennyezés oka A borsabányai szennyezés A SZENNYEZÉSEK LEFOLYÁSA A nagybányai szennyezés 56 (Szamos; Tisza; Keleti-fõcsatorna; Nyugati-fõcsatorna; Kiskörei víztározó; Szolnok; Szeged; Jugoszlávia; Bulgária; Ukrajna; Románia) 5.2. A borsabányai szennyezés Egyéb romániai szennyezések A SZENNYEZÉSEK KONCENTRÁCIÓJA ÉS HATÁSA A cianid koncentrációja A cián hatása Kárelhárítás vasszulfáttal 69

3 6.4. A kiömlő nehézfémek mennyisége és koncentrációja ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK Előrejelzések és várakozások A planktonok A puhatestűek (makroszkopikus gerinctelenek) A tiszavirág A halak A kétéltűek és a hüllők A madarak A vidrák és más emlősök TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK Egészségügyi károk Gazdasági károk Azonnal jelentkező elhárítási költségek Halászat 85 (A halászok száma; Jövedelem-kiesés; Segélyek; Halfogyasztás;) Turizmus 88 (Összegzés) 9. MAGYAR REAKCIÓK Közlemények és demonstrációk A környezetvédők reakciói Konferenciák Segítségek Pályázatok Társadalmi és kulturális programok a Tiszáért Kormányzati lépések A Környezetvédelmi Minisztérium Az Igazságügyi és más minisztériumok A kormánybiztosi hivatal A politikai pártok álláspontja ROMÁN ÉS AUSZTRÁL VONATKOZÁSOK Román vélemények és reakciók 111 (Újra nyit az Aurul; Magyar reflexiók) Ausztrál vélemények és reakciók 117 (Az Esmeralda véleménye; Ausztrál reakciók; Összefoglalás) 11. NEMZETKÖZI ERÕFESZÍTÉSEK Az EU, az USA és az ENSZ lépései Nemzetközi munkabizottságok 126 (ENS- munkacsoport; Nagybányai Munkacsoport;) Információk és jelentések 126 (ENSZ-jelentés; Nagybányai Munkacsoport;) 12. KÁRTÉRÍTÉS ÉS PERESKEDÉS A kártérítés fontossága A kártérítés elvi kérdései 130 (A kár mértéke; A károsult; A károkozó) Az érintett jogszabályok Kétoldalú egyezmények 132 (Bukaresti egyezmény; évi egyezmény; környezetvédelmi egyezmény;)

4 Többoldalú egyezmények 132 (Duna védelme; Helsinki egyezmény; 1993-as EU egyezmény; 1997-as ENSZ egyezmény; Riói Nyilatkozat) Felelõsök A kártérítéssel kapcsolatos vélemények A kártérítéssel és a perrel kapcsolatos események 137 (Magánjogi vita; Nyomozás; A ciánper elindítása) 13. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A bányabiztonság megteremtése 143 (Bányabiztonság) A romániai kockázatok 144 (Korábbi szennyezések; Kockázatok) Szlovákia Ausztria Veszélyforrások a Tisza vízgyûjtõ területén REVITALIZÁCIÓ A Tisza újjáéledése A környezetvédők és a revitalizáció A jelenlegi vízgazdálkodás veszélyei 161 (Vízszennyezések) A fokgazdálkodásról 162 (Természeti állapot; a fokgazdálkodás előnyei; A fokgazdálkodás pusztulása) Az ártéri gazdálkodás lehetősége napjainkban 167 II. RÉSZ: ÖSSZEFÜGGÉSEK KÖZGAZDASÁGTANI VONATKOZÁSOK A gazdaság mint átáramlásos rendszer 171 (Input és output oldal) A víz mint szűkös jószág A természeti javakkal való gazdálkodás 175 (Nemzetközi területek; Állami területek, állami tulajdon; Állami területek, magántulajdon) Racionális környezeti kockázat A külföldi tőkebefektetés kockázatai Lobbisták vagy komprádorok? A bankok felelőssége Piaci kudarcok Externális hatások Hosszú távú hatások Magánjavak és közjavak TECHNOLÓGIAI VONATKOZÁSOK A modern technika Törvényi szabályozás a meddőhányókról Szakértői kudarcok 192 (A független szakértő mítosza; A vízügy; Meta-technika Társadalmi vita) Hiteles mérés a periférián SZOCIOLÓGIAI VONATKOZÁSOK Társadalmi sokk 200

5 17.2. Cianidszennyezés és társadalmi kár Vidék és város A környezeti tudatosság formái Centrum és periféria Területi szuverenitás A román állam felelõssége A kelet-európai mentalitás a határértékek tükrében Környezeti érdekek és konfliktusok KÖRNYEZETFILOZÓFIAI VONATKOZÁSOK Az ökológiai kár Célszerűség és környezetszennyezés A környezetszennyezés mint károkozás Természeti katasztrófa vagy környezetszennyezés? 222 (Természeti katasztrófák; Szándékos károkozás; Környezetszennyezés) Felelősség és kártérítés 223 (A normákról és a felelősségről; Az önmagában vett jó és rossz; A közmegegyezés szerint vett jó és rossz; A jogi értelemben vett rossz; Jogszerűtlen viselkedés felelősségre vonás; Az erkölcstől a jogi szabályozásig) Indusztriális és neoliberális értékrend 226 (Indusztrializmus, Neoliberalizmus;) III. RÉSZ: PARADIGMÁK A MODERN ÉS AZ ÖKOLOGIKUS VILÁGKÉP ELLENTÉTE 231 (Termelés; Láthatatlan kéz; Gazdasági ember; Technika; Növekedés; Racionalitás; Környezeti etika) BEFEJEZÉS 241 FELHASZNÁLT IRODALOM 245 NÉVMUTATÓ 255 SUMMARY 261 KOCSIS TIBOR FOTÓRIPORTJA (melléklet)

6 BEFEJEZÉS: TANULSÁGOK ÉS JAVASLATOK A 2000 telén sorozatban bekövetkező cianid- és nehézfémszennyezések sokkot okoztak a magyar társadalomban. A közvéleményben tudatosult, hogy Magyarország mint alvízi ország kiszolgáltatott helyzetben van. Az egymást követő szennyezéseknek különböző okai voltak. (i) Az okok és a feltételek tudatosítása a szükséges változtatások nélkülözhetetlen előfeltétele. A multidiszciplináris jellegű környezetszennyezés tudományos (diszciplináris) elemzése nehéz feladatot jelent. Ebben fontos szerepet játszhat a rendszerszemlélet és az alkalmazott filozófia, amely a diszciplináris határokon túlmutató összefüggéseket is képes megfogalmazni. A könyv a redukált indukció módszerének alkalmazásával keresi az egyedi esemény általános tanulságait. A katasztrófa technológiai oka az volt, hogy a tárolóba a tervezés szerint több folyadék kerülhetett, mint amennyit el lehetett belőle vezetni. Így a gátszakadás szinte előre be volt programozva. (ii) Minimális követelmény lenne egy szivárgást megakadályozó beton ülepítőmedence kialakítása, amelyet több, védőgáttal és több egymástól független szivattyúrendszerrel is el kellene látni. A fejlett országokban teljesen zárt rendszerben folyik az arany kinyerése, az ülepítést zárt, silószerű ciántornyokban végzik. Még a feldolgozó üzemben kivonják a ciánt a mosófolyadékból, és csak ciánmentes vizet szivattyúznak a nyitott ülepítő medencékbe. A környezetszennyezés gyakran tudatos költség-haszon kalkuláció következménye, hiszen a szűken értelmezett gazdasági érdek a lehető legnagyobb környezeti kockázat vállalására ösztönzi a cégeket. (iii) Ezért az államnak kényszeríteni kell a cégeket a környezeti szabályok betartására. A jelenlegi (világ)gazdasági és (nemzetközi) jogi rendszernek súlyos fogyatékossága, hogy egyértelmű helyzetekben sem lehet belátható időn belül érvényesíteni a szennyező fizet elvet. (iv) A biztosítótársaságokat bevonva kötelező felelősségbiztosítás kötésére kell kényszeríteni a környezeti szempontból veszélyes üzemeket. Így egy környezeti katasztrófa után a biztosító azonnal fizetne a károsultaknak. További előnye ennek a megoldásnak, hogy a biztosító ösztönözné ezeket a cégeket a környezeti kockázatok csökkentésére. A csődeljárás során a hitelező bankok a kártérítési rangsorban sokkal előkelőbb helyen vannak, mint a károsultak. (v) El kellene érni, hogy a hitelező bank a kártérítendők

7 rangsorában a károsult mögé kerüljön. Ez arra kényszerítené a hitelező bankot, hogy a környezetvédelmi szempontból kétes vállalkozások finanszírozását alaposabban meggondolja. Számtalan környezeti katasztrófa mutatja, hogy a periférián végrehajtott külföldi befektetések jelentős környezeti kockázattal járnak együtt. A közepes méretű vállalatok legalább olyan mértékű, ha nem nagyobb környezeti kockázatot jelentenek, mint a multinacionális cégek. (vi) Egy minimálisan kötelező nemzetközi standard alkalmazásával a környezeti kockázatot csökkenteni lehetne. A periféria gyakran nem rendelkezik azokkal a drága mérőműszerekkel, amelyekkel a környezetszennyezés tényét egy független nemzetközi bíróság előtt is bizonyítani tudná. (vii) Ezért a szükséges mérőeszközöket a befektetőnek (vagy egy nemzetközi szervezetnek) biztosítani kellene a helyi környezetvédő csoportok számára. (viii) A piac kiteljesedésével (a globalizációval) párhuzamosan a piaci kudarcok (externalitás, hosszú távú hatások, közjavak) problémáját a gondolkodás középpontjába kellene állítani. A természeti erőforrásokkal illetve a hulladékkal gazdálkodók speciális helyzetben vannak. A természeti erőforrások beszerzésének, illetve a hulladék lerakásának jelenlegi költsége független a fenntartható gazdálkodás szempontjából kívánatos ártól. (ix) A természeti javakkal való gazdálkodás szabályozására egy új típusú intézményre lenne szükség. Csak egy ilyen intézmény biztosíthatná, hogy a piac ezen a területen is optimálisan működjön. A modern ipari civilizáció keretei között alapvető érdekellentét van a természeti erőforrásokat felhasználó és a természetet szennyező társadalmi funkciók, illetve ágazatok között. A környezetszennyezések mögött ez az érdekellentét is megtalálható: a források felvételében érdekelt szereplők számára fontos a természet minősége, míg a hulladék leadásában érintettek számára nem. A modernitás szerint a természeti javak, így a víz is korlátlanul rendelkezésre áll, ezért szabadon felhasználható erőforrások (szabad javak). A természeti erőforrások (pl. édesvíz) valójában azonban szűkös jószágok, s a lehető legrosszabb szemlélet, ha ezt figyelmen kívül hagyva szabad jószágnak tekintjük őket. (x) Következésképpen a természeti erőforrások társadalmi kisajátítását korlátozni kell. A technika kiteljesedésével párhuzamosan növekszik az előre nem látható kockázatok, károk és veszélyek száma. (xi) Az ebből származó problémákat csak egy teljesen új típusú gondolkodás kialakításával lehetne mérsékelni, amely a rendszerszemléletű és az alkalmazott filozófiai megközelítéseket is érvényesnek tekinti.

8 A technika megítélésének dilemmája abban áll, hogy a szakértők elfogultak, az elfogulatlanok pedig laikusok, következésképpen a modern technika megítélésére mindkét fél alkalmatlan. (xii) Kétes esetekben az elővigyázatosság elvét kellene alkalmazni, amely kétségkívül lassítaná a technikai és gazdasági növekedést, viszont növelné a biztonságot. A modern technikában olyan problémák jelentek meg (pl. ciánlúgozás), amelyeket a hagyományos erkölcs nem minősített sem bűnnek, sem erénynek. (xiii) A modern technológia hatalmának és felelősségének a tudata a 21. század gondolkodásának központi elemét kell, hogy jelentse. Minél fejlettebb egy társadalom, annál bonyolultabb és szövevényesebb kapcsolatrendszerben áll a természettel. Ellentétben a modernitás koncepciójával, a társadalom fejlődésével párhuzamosan a természeti tényezők egyre fontosabb szerepet kapnak. A vízügy hagyományosan arra törekszik, hogy a folyók vizét a lehető legszűkebb mederben tartsa és a lehető leggyorsabban levezesse. Hosszú távon ez a gyakorlat is felelős az olyan súlyos problémákért, mint az árvíz, a belvíz, az aszály, a környezetszennyezés stb. (xiv) Az ökologikus gondolkodás szerint nagyobb teret kell adni a folyóknak. A Tisza esetében egyedülálló lehetőség lenne a hagyományos ártéri gazdálkodás korszerűsített formában történő felelevenítésére. A vidék számára a természeti erőforrások szennyeződése, pusztulása súlyos problémát jelent, ezzel szemben a város kevésbé van kiszolgáltatva a természeti erőforrásoknak. A köztük levő különbség globális méretekben is érvényes, amit a periféria és centrum fogalmában ragadhatunk meg. A globalizmus és a természetpusztítás között szükségszerű összefüggés van, amelynek mozgatórugója, hogy a centrum a saját ökológiai lehetőségeinél nagyobb környezeti igényekkel lép fel, amelyet a periféria kizsákmányolásával próbál kielégíteni. (xv) A perifériának védekeznie kell a centrum ezen törekvéseivel szemben. A jelenlegi gazdálkodási rendszer képtelen különbséget tenni a rablógazdálkodás és a fenntartható gazdálkodás között. (xvi) Olyan gazdasági struktúrát kell kialakítani, amelyben azonnal nyilvánvalóvá válik a nem fenntartható (rablógazdálkodás) és a fenntartható (ökologikus) gazdálkodás közötti különbség. A nemzetközi tőke behatolása a perifériára megosztja a helyi elitet. Ily módon kialakulhat egy komprádor réteg, amely a saját egzisztenciáját a külföldi tőke gátlástalan kiszolgálására alapozza. (xvii) A periféria nemzeteinek szembe kell nézni e problémával, s ez nem tekinthető nacionalizmusnak.

9 A környezetszennyezés problémája megoldhatatlan a nemzetállami szuverenitás hagyományos (modern) keretei között. (xviii) A környezeti válság megoldásához a nemzetállami szuverenitás korlátozására és egy ökológiai szempontokat is figyelembe vevő új típusú nemzetközi együttműködésre lenne szükség. A természet feletti uralom és a természettel való megbékélés (fenntartható fejlődés) egyaránt urbánus eszmerendszer, de az előbbi (korai) modern, míg az utóbbi posztmodern sajátosság. Ezért paradox módon a periféria premodern régiói a centrum posztmodern városaitól kaphatnak ideológiai segítséget a természet pusztító modernitással szemben. A modernitásnak a természethez való viszonyát elsősorban a kartéziánus filozófia és a liberális közgazdaságtan határozza meg. Ez a természetfelfogás két kulcsfogalommal jellemezhető: antropocentrizmus és dualizmus. A környezetvédők ezt a gondolkodást két oldalról, az ökocentrizmus és a monizmus felől is támadják. Az ökologikus gondolkodás a modernitás értékeivel szemben határozza meg magát. A környezetszennyezés a károkozás olyan formája, amelyet nem a károkozás szándékával követnek el. Az önvédelem alapvető jogából következik, hogy nemcsak a direkt, hanem az indirekt fenyegetésekkel szemben is jogosultak védekezni az emberi közösségek. A környezetszennyezés szorosan kapcsolódik a cél-eszköz viselkedés szükségszerűen létező másodlagos, harmadlagos stb. következményeihez. Sajnos a modernitás éppen arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy tekintsenek el viselkedésük másodlagos, harmadlagos stb. hatásaitól. (xix) Tehát olyan döntéshozói modellekre van szükség, amely a szándékok mellett nagyobb teret ad a lehetséges következmények figyelembevételére. A nagybányai szennyezés a késői modernitás tipikus eseménye, amely a fejlődő világban rendszeresen bekövetkezik. E mögött a hibás társadalmi-gazdasági gyakorlat mögött olyan szerteágazó okok húzódnak meg, mint az egyéni gondatlanság, a vezetői felelőtlenség, a ciánlúgos technológia szabályozatlansága, Kelet-Európa alacsony környezeti tudatossága, a külföldi befektetők kapzsisága, a nemzetközi gazdasági és jogi rendszer hiányosságai, az indusztrializmus, a neoliberalizmus, a globalizmus, vagyis a (késő) modernitás értékrendje. (xx) Ezért a gondolkodásban és a gazdálkodásban egyaránt fordulatra van szükség. Nemcsak Romániának, hanem minden országnak gondoskodnia kell arról, hogy területén hasonló szennyeződések ne következhessenek be. A KÖNYV BESZEREZHETŐ: A terjesztőtől illetve a szerzőtől Szegedi Tudományegyetem (JGYTF Kar) Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó

10 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Tel/Fax: (62) Tel: (62) Virtuális könyvesbolt: A szerző a könyvvel kapcsolatban örömmel fogad minden kritikát és véleményt. Kérem értesítsen, ha idézi a kötetet. Tóth I. János (Fil. Tsz., SZTE) A könyv elkészítését és megjelenését OTKA T 37538; KAC ; FKFP 0488/2000 és CSEMETE támogatta:

Környezetvédelem és alkalmazott filozófia ... ...,,. ... ...,,. ...,,.

Környezetvédelem és alkalmazott filozófia ... ...,,. ... ...,,. ...,,. TÓTH I. JÁNOS: Környezetvédelem és alkalmazott filozófia (A nagybányai ciánszennyezés tanulságai) in Karikó Sándor (ed): ÉRTÉKVÁLSÁG ÉRTÉKVÁLTÁS. Áron Kiadó Budapest, 2004. 319-331.o. Absztrakt Tanulmányomban

Részletesebben

A nagybányai gátszakadástól a Ciánmentes Európáig. Fidrich Róbert

A nagybányai gátszakadástól a Ciánmentes Európáig. Fidrich Róbert A nagybányai gátszakadástól a Ciánmentes Európáig Fidrich Róbert 2000. január 30.: Nagybányai ciánszennyezés Aurul nagybányai üzem: gátszakadás 100 ezer köbméter cianid tartalmú zagy: Lápos patak Szamos

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A cianidos technológia magyarországi betiltása. Fidrich Róbert

A cianidos technológia magyarországi betiltása. Fidrich Róbert A cianidos technológia magyarországi betiltása Fidrich Róbert Előzmények 2000. január 30.: Nagybányai ciánszennyezés 1240 tonna hal pusztult el 29,5 milliárd Ft kártérítési igény Tíz év alatt nem kaptak

Részletesebben

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA Az arany ára : az okozott KÁR 1. felmerült kár (damnum emergens) és nem vagyoni kár Tisza élővilágának elpusztulása: károsult a Magyar Állam a Tisza és a Tisza

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...4 1. A törvény célja...4 2. A törvény hatálya...4

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Az Eiffel Palace esettanulmánya

Az Eiffel Palace esettanulmánya Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Szolgáltatás minőség a külső minősítő cég szemével Mikó Zsuzsa (SGS Hungária Kft, Budapest)

Szolgáltatás minőség a külső minősítő cég szemével Mikó Zsuzsa (SGS Hungária Kft, Budapest) Szolgáltatás minőség a külső minősítő cég szemével Mikó Zsuzsa (SGS Hungária Kft, Budapest) I: A téma felvetése: Gyakran felmerülő kifejezések Egészségügy minősége Minőségbiztosítás az egészségügyben Tanúsított

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport A növekedés határai Veszprém, MTA ülés 2009. november 6. Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport Miről lesz szó? 1 2 3 4 Hol tartunk most (környezet)?

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról.

Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Fodor István Gondolatok a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokról, negyedszázad tükrében, pénzen innen és elképzelések a folyatásról. Korok és jellemzőik 55-70 éve: szegénység, újjáépítés, diktatúra

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Idősek Klubja 1097 Budapest, Ecseri út 19.

Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Idősek Klubja 1097 Budapest, Ecseri út 19. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Idősek Klubja 1097 Budapest, Ecseri út 19. 10. sz. melléklet H Á Z I R E N D Jóváhagyta: HÜB /2011/XI.29.) számú határozata 1 Tartalom:

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

NBI/B Nıi Keleti csoport bajnokság 2010-2011. évi sorsolása info@worldhandball.com

NBI/B Nıi Keleti csoport bajnokság 2010-2011. évi sorsolása info@worldhandball.com Sorszám: Csapat NBI/B Keleti csoport Nıi 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. I. Forduló szeptember 12. II. Forduló szeptember 19. III. Forduló október 3. IV. Forduló október 10. www.worldhandball.com

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben