Környezetvédelem és alkalmazott filozófia ,, ,,. ...,,.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelem és alkalmazott filozófia ... ...,,. ... ...,,. ...,,."

Átírás

1 TÓTH I. JÁNOS: Környezetvédelem és alkalmazott filozófia (A nagybányai ciánszennyezés tanulságai) in Karikó Sándor (ed): ÉRTÉKVÁLSÁG ÉRTÉKVÁLTÁS. Áron Kiadó Budapest, o. Absztrakt Tanulmányomban egy konkrét környezetszennyezési esemény, a nagybányai ciánszennyezés példáján vizsgálom meg az alkalmazott filozófiai elemzés lehetőségét. Az előadás egyrészt általános módszertani kérdéseket, másrészt tartalmi kérdéseket is érint. ÁTTEKINTÉS 1. ALKALMAZOTT FILOZÓFIAI MEGKÖZELÍTÉSRŐL... A mindennapi élet problémái összetett egészek, miközben a tudományos élet diszciplínákra tagolódik....,,.hogyan lehet a holisztikus problémákat a diszciplínákra tagolódó tudományok segítségével átfogóan leírni, megérteni? Ennek a dilemmának a feloldásában segíthet az alkalmazott filozófia, mint az egyetlen olyan megismerési módszer, amely egyidejűleg racionális és holisztikus jellegű.... A holisztikus problémákra adott parciális válaszok azonban szükségképpen korlátozottak és hiányosak. A környezetszennyezés esetében is jól érzékelhető ez a probléma. A közgazdasági megközelítés a pusztán a nyerseségesség és a gazdasági racionalitás szempontjait mérlegeli, amikor gyakorlati döntést hoz egy beruházásról vagy egy tevékenységről, miközben ennek a beruházásnak vagy tevékenységnek általában jelentős nem-gazdasági (hanem ökológiai, egészségügyi, társadalmi, politikai stb.) illetve nem-azonnali (hanem a közeli vagy a távoli jövőt érintő) hatásai is vannak. Ugyanakkor ezek a negatív hatásokat az azonnali hatásokat előtérbe helyező közgazdaságtan nem vagy csak korlátozott mértékben érzékeli. Például a nagybányai beruházás és tevékenység egészen mást jelentett egy adott parciális (pl. a román gazdaság vagy a külföldi befektetők) nézőpontból, mint más, elvileg szintén parciális nézőpontokból (természetvédelem, a helyi lakosság, a magyar állam érdeke stb.). Elvileg csak a különböző parciális nézőpontok egyidejű figyelembe vétele biztosíthat egy holisztikus rálátást az adott problémára....,,. A környezeti kockázattal járó gazdasági tevékenységeknek gyakorlatilag két nézőpontja lehetséges egy parciális és egy holisztikus. Az előbbi az uralkodó értelmezési keretet jelenti, amely esetünkben a közgazdaság, míg az utóbbi nézőpont a gazdasági racionalitás mellett igyekszik minden más szempontot is figyelembe venni (az élőtermészet szempontjait, az emberek egészségügyi, turisztikai, rekreációs, esztétikai igényeit és érdekeit, a jövő generáció érdekeit stb.) Sajnos gyakran egészen más konklúzióhoz vezet egy problémának a parciális valamint holisztikus értelmezése....,,. A környezetszennyezés és egyéb alkalmazott filozófiai problémák is arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalom nem adhatja fel eleve azt az igényét, hogy tevékenységét ne csak parciálisan, hanem holisztikusan is értelmezze. Ebben a szándékban a praxis éppen az alkalmazott filozófiától kaphat segítséget, hiszen a filozófia mindig is az egészre irányult. Az

2 alkalmazott filozófia specifikuma a filozófiához képest csak az, hogy nem a világ-egészre, hanem a probléma-egészekre irányul. Mit érthetünk azonban egy probléma egészként való értelmezésén?...,, Első megközelítésben a fenti kérdésre két alapvetően különböző válasz adható. (i) Lehetséges, hogy az alkalmazott filozófia elsődleges feladata az, hogy kritizálja az adott relációban a domináns parcialitást és felhívja a figyelmet más nézőpontok és értelmezési keretek fontosságára....,, Tehát ebben az értelmezésben az alkalmazott filozófia feladata elsősorban az, hogy bírálja az uralkodó értelmezési keretet, rámutasson annak hiányosságaira illetve folyamatosan más (szintén parciális) értelmezési keretek lehetőségére hívja fel a figyelmet. Így az alkalmazott filozófia egyfajta kritizáló és szabályozó szerepet játszana a gyakorlat felett, azonban önmaga sohasem próbál értelmezési keretet adni....,,. Ez az értelmezés implicit módon elismeri, hogy a gyakorlati problémákat nem lehet közvetlenül holisztikusan értelmezni, legfeljebb a különböző parciális nézőpontok együttes fenntartásával lehet egy lépést tenni a gyakorlati problémák holisztikusabb értelmezése felé. (ii) Az alkalmazott filozófiának egy radikálisabb értelmezése azonban elvezethet ahhoz a véleményhez, hogy a különböző parciális logikákkal szemben maga az alkalmazott filozófia vagy annak megfelelő szegmense (esetünkben például a környezetfilozófia) önmagában adhat egy holisztikus értelmezési keretet, egy olyan értelmezési keretet, amely támaszkodna, de ugyanakkor megfelelő keretekbe foglalná a különböző parciális (tudományos vagy ágazati) értelmezési kereteket. 2. AZ ESETTANULMÁNYOK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI Az alkalmazott filozófia egyik fontos újdonsága az esettanulmányok jelentőségének a felismerése. Így a filozófia, mint legáltalánosabb meta-diszciplína az egyes esetek felé fordul és ez újra felveti az egyes és az általános viszonyának régi problémáját. Tehát az alkalmazott filozófia pusztán jelenlétével újra tematizálja az egyes és az általános viszonyáról folyó több ezeréves vitát. Természetesen az alkalmazott filozófia szempontjából nem minden egyedi eset és nem is önmagában az egyedi esetek a fontosak, hanem mindez csak az általános szempontjából az érdekes. Az alkalmazott filozófia szempontjából különösen a komplex, számos diszciplínát vagy társadalmi alrendszert érintő, gyakran értékkonfliktusokat tartalmazó egyedi esetek a fontosak. Mivel ezekben az esetekben különösen gyakori, hogy a domináns parciális nézőpont kudarchoz vezet. Ezeknek az egyedi eseteknek a tanulmányozása azért is fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a figyelmünket közvetlenül azokra az új problémákra irányítsuk, amelyek esetében az uralkodó parciális értelmezések nem tudnak megfelelő választ találni. Minden esettanulmány esetében felmerülnek általános módszertani kérdések. A következőkben csak egyetlen ilyen módszertani problémát szeretnék érinteni; jelesül az egyes, a különös és az általános viszonyát... Egy konkrét környezetszennyezési eset, a nagybányai ciánszennyezés esetében egy mérsékelt nominalista álláspont lényege röviden a következőkben foglalható össze. A nagybányai szennyezés minden sajátossága egyedi sajátosság, de ezek egy része csak és kizárólag a nagybányai esetre jellemző, nevezzük ezeket egyes-egyedi sajátosságoknak. Léteznek azonban az esetnek olyan egyedi sajátosságai, amelyekhez hasonló egyedi sajátosságok számos más környezetszennyezésre is jellemző ezeket különös-egyedi sajátosságoknak, végül léteznek olyan egyedi sajátosságok, amelyekhez hasonló minden környezetszennyezésre jellemző ezeket pedig általános-egyedi sajátosságoknak nevezhetjük. Egy alapos esettanulmány feltárja az eset egyedi sajátosságait és így közvetlenül tapasztalható az egyes-egyedi, a különös-egyedi és az általános-egyedi. A nagybányai

3 szennyezés egyes-egyedi sajátosságai csak az adott esetre jellemzőek, s így az alkalmazott filozófia számára kevésbé érdekesek, szemben a különös-egyedi és az általános-egyedi sajátosságokkal. Az egy másik kérdés, hogy pusztán az adott esetet tanulmányozva nem lehet eldönteni, hogy egy egyedi sajátosság melyik csoportba tartozik. Ehhez háttérismeretekre és egyéb esetek tanulmányozására van szükség. Ezért is fontos, hogy egy esettanulmány tényleg esettanulmány legyen és aprólékosan leírja a vizsgált szituációt. Természetesen egyetlen eset sem realizálja ideáltipikus esetet, ahol a különös vagy az általános közvetlenül megmutatkozik. Ezért mindig különbség van a különös-egyedi és a tiszta különös, valamint az általános-egyedi és a tiszta általános között. Tehát a megismerő ember azzal a problémával kerül szembe, hogy csak a különös-egyedi és az általánosegyedi tapasztalható, viszont a tiszta különös és általános sajátosságok közvetlenül nem tapasztalhatók meg. Ezért ezeket az összefüggéseket és kategóriákat a megismerő alanynak kell megkonstruálnia. Persze a teoretikus konstrukció nem lehet önkényes, hiszen csak azok konstrukciók tekinthetők helyesnek, amelyek elég nagy segítséget adnak a konkrét esetek tanulmányozásához, azaz amelyek elég nagy mértékben jellemzőnek tekinthetők az adott problémára nézve. A fentiekből következik az is, hogy a különös és az általános konstrukciók elvileg mindig megkérdőjelezhetők és elvileg sohasem zárható ki az a lehetőség, hogy valaki egy jobb, vagy egy hatékonyabb modellt javasoljon a vizsgált problémák értelmezésére és kezelésére. Nyilvánvaló, hogy az egyedi esetekre jellemző különös-egyedi és általánosegyedi sajátosságok leírása, összehasonlítása lehetőséget ad az új és jobb (eredményesebben használható) különös és általános összefüggések (konstrukciók) megalkotására. Véleményem szerint az esettanulmányok elsődleges jelentősége éppen ebben áll. 3.NAGYBÁNYAI CIÁNSZENNYEZÉS NÉHÁNY TARTALMI VONATKOZÁSA Feldolgozva nagybányai ciánszennyezés esetét megállapítható, hogy az különböző, általában a környezetszennyezésre jellemző vonatkozásokat rejt magába, s ezzel párhuzamosan a nagybányai szennyezés különböző általános szempontok alapján értelmezhető. (i) Az elemzés középpontjába állíthatjuk azt a bányászati-technológiai folyamatot, amely elvezetett a ciánszennyezéshez. Ez a nézőpont a konkrét ipari és technológiai problémákra hívja fel a figyelmet: például a nyitott, ciánt nagy koncentrációban tartalmazó tározó létéből származó környezeti kockázatot. Az ENSZ-munkacsoport és az Európai Unió által kezdeményezett Nagybányai Munkacsoport is elsősorban ebből a szempontból értelmezte a katasztrófát. (ii) A folyószennyezések különösen súlyos ökológiai problémákat jelentenek, hiszen a folyók gyakran a természet és az élet utolsó menedékét jelentik a civilizált térben. Ekkor a figyelem a folyó ökológiai rendszerének a helyreállítására (revitalizáció), illetve általában a folyókkal való modern bánásmód (szűk gátak gyors vízelvezetés) kritikájára és alternatívák (pl. ártéri gazdálkodás) keresésére irányul. A magyarországi zöldek a nagybányai szennyezést követően elsősorban ezen a téren aktivizálódtak. (iii) Az elemzés koncentrálhat a szennyezést követő társadalmi eseményekre: kármentés, helyreállítás, kártérítés stb. Ezek a lépések vagy társadalmi reakciók szintén általában jellemzőek minden környezetszennyezésre utóéletére. Hangsúlyozandó, hogy a folyószennyezések gyakran nagy területet, s mint esetünkben több országot érintenek, ekkor a figyelem olyan kérdésekre irányul, mint a felvízi szennyező és az alvízi károsult helyzete és viszonya; továbbá a folyók nemzetközi helyzetéből adódó speciális problémákra (pl. szennyező fizet elv érvényesítésének speciális (nemzetközi térben történő) nehézségeire vagy az alvízi fekvésű országok kiszolgáltatott helyzete, érdekérvényesítési lehetőségeire stb.) (iv) Vizsgálhatjuk azt a kérdést, hogy a Magyarország, mint alvízi ország mit tett annak érdekében, hogy elkerülje a hasonló szennyezéseket vagy legalábbis csökkentse ennek

4 valószínűségét (környezeti kockázatok felmérése, kétoldalú és nemzetközi egyezmények, vegyesbizottságok felállítása, monitor rendszer kiépítése stb.) (v) Értelmezhetjük a problémát a hagyományos román-magyar dimenzióban keresve azokat a viselkedési és gondolkodásbeli formákat, amelyek hozzájárultak a ciánszennyezés bekövetkezéséhez (pl. a környezeti tudatosság és a környezetvédelem helyzete Kelet- Európában, az ún. balkáni mentalitásból fakadó problémák). (vi) Értelmezhetjük a nagybányai ciánszennyezést a globalizáció dimenziójában, azaz mint egy olyan tipikus nemzetközi befektetést, ahol a tőkében gazdag centrumból a befektetők és a bankok viszonylag elavult technológiát exportálnak egy szegény, de természeti kincsekben bővelkedő országba (Romániába). Ebben az esetben a figyelem a nemzetközi befektetési szokások általános sajátosságaira és hibáira irányul, ekkor a megelőzés lehetőségeit is ebben a szférában kell keresni. Látható tehát, hogy a nagybányai ciánszennyezés egy elégé komplex számos általános aspektust tartalmazó egyedi eset, amelynek a gazdagságát csak egy alapos esettanulmány tárhatja fel... A következőkben a nagybányai ciánszennyezést, mint egy tipikus nemzetközi befektetést értelmezzük (vi. pont) TÚLZOTT KÖRNYEZETI KOCKÁZAT A környezetszennyezés gyakran nem egyszerűen emberi vagy műszaki hiba ami persze mindig előfordulhat, hanem tudatos költség-haszon kalkuláció következménye. Adott feltételek mellett egy szennyezés bekövetkezése sohasem biztos, legfeljebb csak nagy valószínűséggel bekövetkező esemény, ráadásul a szennyezést is csak meghatározott valószínűséggel követi kártérítési kötelezettség. A két egymástól független valószínűségi érték miatt a kártérítési kötelezettség tényleges teljesítésének várható valószínűsége igen alacsony, ezért a cégek számára gyakran racionálisabb (kifizetődőbb) megkockáztatni a szennyezést, mint környezetvédő beruházásokat és technológiákat alkalmazni.... Mindezek alapján nem csodálkozhatunk, hogy a környezeti katasztrófák olyan gyakoriak a világban, hiszen a szűken értelmezett gazdasági érdek a lehető legnagyobb környezeti kockázat vállalására ösztönzi a cégeket.... Persze elvileg számos mód van arra, hogy a vállalatokat érdekelté tegyük vagy éppen rákényszerítsük arra, hogy csak alacsonyabb környezeti kockázatok vállaljanak. Ennek egyik formája a kötelező felelősségbiztosítás rendszere (lásd később) 3.2 A külföldi tőkebefektetés kockázatai A szegény országok számára a külföldi befektetés gyakran az egyetlen lehetőség arra, hogy tőkéhez, illetve fejlett technológiához jusson. Ezért nyilvánvaló, hogy fontos és hasznos a külföldi befektetés. Ugyanakkor mint minden tevékenységnek, ennek is lehetnek negatív következményei (a természeti környezet kizsákmányolása, a hazai tőke háttérbe szorítása, az alacsony bérek konzerválása stb.). Így pusztán a külföldi tőkebefektetés maximalizálása önmagában nem tekinthető pozitív célnak. Számtalan katasztrófa mutatja, hogy egy fejletlen régióban végrehajtott külföldi befektetés jelentős környezeti kockázattal jár együtt.. Ezt a problémát próbálja orvosolni az egyes ágazatok esetében megfogalmazott legjobb elérhető technológia (best available technology), sajnos ez azonban csak egy ajánlás, amelyet a cégek gazdaságossági okok miatt gyakran nem követnek. Ezért a környezeti kockázat csökkentését eredményezné, ha a nemzetközi közösség a legrosszabb és legveszélyesebb technológiákat is megnevezné és alkalmazásukat helytelenítené esetleg betiltaná. Viszonylag gyors eredményt lehetne elérni a helyi környezetvédő szerveztek szisztematikus fejlesztésével és támogatásával is.

5 3.3 MULTINACIONÁLIS ÉS KÖZEPES NAGYSÁGÚ CÉGEK. A nagybányai eset azt mutatja, hogy ellentétben a közvélekedéssel a kisebb méretű külföldi vállalkozások is fokozott veszélyforrást jelentenek. Egy közepes cég már elég nagy ahhoz, hogy jelentős környezeti kárt okozzon, viszont még nem elég nagy ahhoz, hogy az okozott kárt egyáltalán képes legyen megtéríteni, vagy hogy a jóhírnév esetleges elvesztése visszatartó erejű legyen. Az Aurul SA illetve az ausztrál anya cég az Esmeralda Ltd. esetében mindkét probléma felmerült. A közepes cégeknél gyakran még az is előfordul, ami a multinacionális vállalatokra nem jellemző, hogy az érvényben lévő jogszabályokat sem tartják be. Általában elmondható, hogy a kisebb cégek inkább hajlanak arra, hogy az indokoltnál nagyobb környezeti kockázatot vállaljanak... Véleményem szerint is a környezeti szempontból kockázatos vállalkozások esetében, különösen ha azok nemzetközi következményekkel is járhatnak, a kötelező felelősségbiztosítás rendszerét kellene alkalmazni. Ez két szempontból is javítana a jelenlegi helyzeten: egyrészt a károsultak azonnal kártérítésben részesülhetnének, másrészt a biztosító nyomást gyakorolna a cégre, hogy minimalizálja a környezeti kockázatot. Azaz önmagában a kötelező felelősségbiztosítás rendszerének a bevezetése, azzal a hatással járna, hogy növekedne a környezeti biztonság. 3.4 A HITELEZŐ BANKOK FELELŐSSÉGE A nagybányai beruházást az Aurul társaság 11,2 millió dolláros alaptőkéjéből, valamint az angol Rothschild és a német tulajdonú Dresdner Kleinwort Benson bank összesen 17 millió dolláros hiteléből finanszírozták. A hitelező bankok a kártérítési rangsorban sokkal előkelőbb helyen vannak, mint a károsultak ( fedezetlen hitelező ). Tehát ha a peres eljárás keretében 5-10 év múlva kártérítés megfizetésére kötelezik a károkozót, akkor a cég először a hitelező bank kárát köteles megtéríteni, és a magyar állam illetve a lakosság kártérítésére csak akkor kerül sor, ha a károkozónak még marad pénze. Ez a sorrend nyilvánvalóan arra a hallgatólagos előfeltevésre épít, hogy a hitelező banknak semmilyen felelőssége sincs az általa finanszírozott vállalkozás tevékenységében..... Számomra nyilvánvaló, hogy a hitelező bank, ellentétben a károkozóval, nem közvetlenül felelős a környezeti kárért. Ugyanakkor a másik véglet is elfogadhatatlan, amely azt állítja, hogy a hitelező banknak semmilyen felelőssége nincs a káreseményben, ráadásul egyenesen az első helyre teszi őket a kártérítendők listáján. Először is vegyük észre, hogy ha ebben a struktúrában a bank egy környezetvédelmi szempontból kockázatos vállalkozást finanszíroz, akkor csak nyerhet. Ha a vállalkozás sikeres (nem okoz környezetvédelmi katasztrófát), akkor a bank a cégtől visszakapja a pénzét a megfelelő kamatokkal; ha viszont a vállalkozás környezeti katasztrófát okoz, akkor a bank a cég felszámolása keretében (az elsők között) kapja vissza a pénzét. Tekintve, hogy a bank általában a centrumhoz tartoznak, a kockázatos környezeti vállalkozások viszont a periférián zajlanak, így egy környezetszennyezéshez vezető beruházás esetében a következő pénzügyi tranzakció zajlik le. (i) A centrumból a bank pénzt kölcsönöz a periférián végrehajtandó, környezeti szempontból kockázatos vállalkozáshoz. (ii) A vállalkozás súlyos környezeti károkat okoz, ezért a vállalkozást csődgondnokság alá helyezik. (iii) A csődeljárás során a centrumhoz tartozó bank igényeit kielégítik, ezért a periférián élő károsultak kártérítésére már nem marad pénz. A projekt eredményeképpen a pénz visszakerül

6 az amúgy is gazdag centrumba, miközben az amúgy is szegény periféria viseli a környezetszennyezésből fakadó károkat. Tehát a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek. (iv) Bár elvileg mindenki a szennyező fizet elvről beszél, a gyakorlatban a károsult fizet elv érvényesül. Mi ez, ha nem a periféria kizsákmányolásának egy modern formája?.. Sőt, a fentiek miatt a hitelező bank abban érdekelt, hogy a vállalkozással általában együtt járó kockázatot a pénzügyi szférából átnyomja a környezeti szférába. Ez a törekvés a bank szempontjából, vagyis egy parciális nézőpontból teljesen logikus, hiszen a pénzügyi kockázatot a hitelező banknak, a környezeti kockázatot viszont a helyi lakosságnak kell viselni. Az igazságossággal összhangban legalább annyit el kellene érni, hogy a hitelező bank a kártérítendők rangsorában a több károsult mögé kerüljön. Önmagában ez az apró változás egyrészt arra kényszerítené a hitelező bankot, hogy a környezetvédelmi szempontból kétes vállalkozások finanszírozását alaposabban meggondolja, másrészt ha mégis bekövetkezik a katasztrófa, akkor a többi károsult is megfelelő kárpótlásban részesülhetne. Ennek a változásnak az lenne a következménye, hogy a hitelező bank érdekelt lenne abban, hogy az általa támogatott cégek és vállalkozások jobban odafigyeljenek a környezeti kérdésekre, ami a környezeti katasztrófák számának a csökkentéséhez vezetne. A TANULMÁNYT TARTALMAZÓ KÖNYV BESZEREZHETŐ: ÁRON KIADÓ A szerző a cikkel kapcsolatban örömmel fogad minden kritikát és véleményt. Kérem értesítsen, ha idézi a tanulmányomat. Tóth I. János (Fil. Tsz., SZTE)

A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS

A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS TÓTH I. JÁNOS: A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS Rendszerszemléletű elemzés Szerzői kiadás, Szeged, 2002 Kocsis Tibor fotóriportjával Lektorálta: Dr. Ilosvay György A 2000 telén bekövetkező cianid- és nehézfémszennyezések

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA Az arany ára : az okozott KÁR 1. felmerült kár (damnum emergens) és nem vagyoni kár Tisza élővilágának elpusztulása: károsult a Magyar Állam a Tisza és a Tisza

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Dr. Sasvári Péter - egyetemi docens Nagymáté Zoltán - doktorandusz 1 A kutatás célja Információbiztonság Információbiztonsági

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Könyvvizsgálati kockázat

Könyvvizsgálati kockázat Könyvvizsgálati kockázatok és veszélyforrások válsághelyzetben Horváth Józsefné MOKLASZ alelnök okleveles adószakértő Könyvvizsgálati kockázat A könyvvizsgálat feladata a piaci szereplők kockázatának csökkentése,

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 157..

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI (HGF) BEAVATKOZÁS TÍPUSOK A HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÖTLETADÓ MEGOLDÁSAINAK ÉS JÓ GYAKORLATAINAK GYŰJTÉSE SORÁN FELTÁRT PÉLDÁK ALAPJÁN 1.1. Helyi termék

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Bevezetés Mit értünk humán biztonság alatt? Mi a humán biztonsági kockázat? A humán biztonságon a humán erőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenység valamennyi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Előadó: Kiss Ernő Rinoker Solar Kft ügyvezető NAP NAPJA ORSZÁGOS KONFERENCIA ÉS SZOLÁRVERSENY 2014.09.20 Salgótarján

Előadó: Kiss Ernő Rinoker Solar Kft ügyvezető NAP NAPJA ORSZÁGOS KONFERENCIA ÉS SZOLÁRVERSENY 2014.09.20 Salgótarján Köszöntjük a Nap Napja konferencia résztvevőit Előadó: Kiss Ernő Rinoker Solar Kft ügyvezető RS Komplex szolgáltatás Piaci igény RS Komplex szolgáltatás A szolgáltatás háttere Részvételi feltételek 1.

Részletesebben

1. VDA és Ford ajánlások a hibaláncolatok pontozásához konstrukciós FMEA esetén

1. VDA és Ford ajánlások a hibaláncolatok pontozásához konstrukciós FMEA esetén 1. VDA és Ford ajánlások a láncolatok pontozásához konstrukciós FMEA esetén A bekövetkezés valószínûsége - B 1. táblázat A bekövetkezési valószínûségének pontozási irányelvei Szám Gyakoriság Hibaarány

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok A hazai cégeknél egyelőre a vagyonbiztosításoknál magas viszonylag a penetráció, a

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Vállalati pénzügyek Kontaktórák száma: Elmélet: 2ó/hét Gyakorlat: 2ó/hét Összesen 60 óra Vizsgajelleg: Gyakorlati jegy A tantárgy kreditértéke: 5 A tantárgy előtanulmányi

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján Palkovics László BME Az autonóm közúti közlekedési rendszerek (jármű + közlekedési környezet) fejlődésének indokai a humán vezető képességei

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN Szekfü Tibor: elnök, Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat Gödöllő, 2014. november A Magyar Mikrofinanszírozási hálózat 2005. A megyei és fővárosi

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT

KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOCKÁZAT FELMÉRÉSI ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2013 Jogszabályi háttér, fogalom és célmeghatározás

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1 A szennyezési lánc Társadalmi-gazdasági tevékenység Emissziók Immissziók Hatások Mikro és makro szerkezet Transzmisszió Hatások Értékelés Gyógyító Hatás orientált Forrás orientált Szerkezet váltó (megelőző)

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

II. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ

II. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ II. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ a bizottsági számítógépes alkalmazás útján küldendő meg a 11. cikkben foglaltaknak megfelelően

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani SAJTÓKÖZLEMÉNY Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani Budapest, 2013. április 17. Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Az Eiffel Palace esettanulmánya

Az Eiffel Palace esettanulmánya Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Vállalkozói kompetenciák fejlesztése a középiskolában, vállalkozói játék segítségével.

Vállalkozói kompetenciák fejlesztése a középiskolában, vállalkozói játék segítségével. Vállalkozói kompetenciák fejlesztése a középiskolában, vállalkozói játék segítségével. Kolman Miklós 2013. április 25. 3300 Eger, Rákóczi út 48. tel.: (36) 536-070 fax: (36) 325-311 www.nejanet.hu Kitűzött

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Kockázatszeml. zatszemlélet let. Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV. 2014.05.23

Kockázatszeml. zatszemlélet let. Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV. 2014.05.23 Kockázatszeml zatszemlélet let az egészs szségügyi gyi ellátásban Dr. Kárpáti Edit GYEMSZI Operatív Minőségközpont DEMINXIV. 2014.05.23 Bemutatkozás Dr. Kárpáti Edit karpati.edit@gyemszi.hu 20 315 3883

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.16. COM(2013) 651 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK HU HU A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben