LAN tervezés. Összeállította: Balogh Zoltán február 27. Második, javított kiadás
|
|
- Natália Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LAN tervezés Összeállította: Balogh Zoltán február 27. Második, javított kiadás
2 A LAN-tervezés célkitűzései Egy LAN megtervezésének első lépése a tervezési célkitűzések lefektetése és dokumentálása. Ezek a célkitűzések minden szervezet és szituáció esetében egyediek. A legtöbb hálózat megtervezése során szem előtt kell tartani az alábbi követelményeket: Funkcionalitás A hálózatnak működnie kell. A hálózatnak lehetővé kell tennie, hogy a felhasználók el tudják végezni a munkájukat. Megfelelő sebességű és megbízhatóságú összeköttetést kell biztosítania az egyes felhasználók, valamint a felhasználók és az alkalmazások között. Méretezhetőség A hálózatnak képesnek kell lennie a növekedésre. Az eredeti szerkezetnek lényegesebb változtatások nélkül bővíthetőnek kell lennie. Alkalmazkodóképesség A hálózatot a jövőben várhatóan megjelenő technológiákra is figyelemmel kell megtervezni. Nem szabad olyan elemet foglalni a hálózatba, amely megakadályozza a később megjelenő új technológiák alkalmazását. Felügyelhetőség A hálózatot úgy kell megtervezni, hogy a működés folyamatos stabilitásának megőrzése érdekében megkönnyítsük a hálózat figyelését és felügyeletét. A LAN-tervezés szempontjai Számos szervezet fejleszti tovább már meglévő LAN-ját, vagy készül arra, hogy új LAN-t alakítson ki, illetve a tervezés vagy a kialakítás szakaszában van. A LAN-tervezési tevékenységeknek ez a bővülése a nagysebességű technológiák, például az ATM (aszinkron átviteli mód) terjedéséből ered. A bővülésbe az összetett, LAN-kapcsolást, illetve virtuális LAN-okat (VLAN) is használó LAN-architektúrák is belejátszanak. Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb sávszélességű és teljesítményű LAN-t lehessen kialakítani, a következő szempontokat kell figyelembe venni a LAN megtervezése során: A kiszolgálók funkciója és elhelyezése Az ütközési tartományok kérdésköre A szegmentálás kérdésköre A szórási tartományok kérdésköre A kiszolgálók fájlmegosztási, nyomtatási, kommunikációs és alkalmazásszolgáltatásokat nyújtanak. A kiszolgálókat nem szokás munkaállomásként is használni. A kiszolgálókon erre a célra kifejlesztett operációs rendszer (például NetWare, Windows NT, UNIX, Linux) fut. Egy kiszolgáló általában egy funkciót lát el, pl. elektronikus levelezést vagy fájlmegosztást biztosít. A kiszolgálókat két jól elhatárolható csoportba sorolhatjuk: vállalati kiszolgálók és munkacsoportos kiszolgálók. A vállalati kiszolgálók a hálózat minden felhasználója számára nyújtanak szolgáltatásokat, pl. elektronikus levelezést vagy DNS-kiszolgálást. Az elektronikus levelezés és a DNS olyan szolgáltatás, amelyet egy szervezet minden 2
3 munkatársa igénybe vehet, mivel központosított funkció. A munkacsoportos kiszolgálók azonban a felhasználók egy meghatározott csoportját szolgálják ki, például szövegszerkesztési és fájlmegosztási szolgáltatásokat nyújtanak nekik. A vállalati kiszolgálókat a központi kábelrendező helyiségben (MDF) kell elhelyezni. Ha csak lehetséges, a vállalati kiszolgálók felé irányuló forgalom csak az MDF-hez jusson el, ne haladjon keresztül más hálózatokon. Azonban néhány hálózat központi rétege forgalomirányítókat tartalmaz, vagy a vállalati kiszolgálók szerverfarmot alkotnak. Ilyen esetekben nem kerülhető el, hogy a szerverek forgalma más hálózatokat is érintsen. A munkacsoportos kiszolgálókat lehetőleg a munkacsoporthoz legközelebb eső közbülső kábelrendező helyiségben (IDF) kell elhelyezni. Ha a munkacsoportos kiszolgálókat közel helyezzük a felhasználókhoz, forgalom csak az IDF-ig menő hálózatrészben lép fel, és nincs hatással az adott szegmens többi felhasználójára. Az MDF-ben és az IDF-ekben elhelyezkedő 2. rétegbeli LAN-kapcsolóknak legalább 100 Mbit/s-ot kell biztosítaniuk a kiszolgálók számára. Az Ethernet csomópontok a CSMA/CD eljárást alkalmazzák. Mindegyik csomópontnak versengenie kell a többi csomóponttal a megosztott átviteli közeg (más néven ütközési tartomány) eléréséért. Ha két csomópont egyszerre ad, ütközés történik. Amikor ez bekövetkezik, az átvitt keret megsemmisül, és a szegmens minden csomópontja torlódási jelet kap. Az adó csomópontok ekkor meghatározatlan időre beszüntetik az adást, majd újraküldik az adatokat. Ha sok az ütközés, a hálózati szegmens ténylegesen kihasználható sávszélessége akár a rendelkezésre álló sávszélesség 35% 40%-ára is lecsökkenhet. 3
4 Szegmentálásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor egy ütközési tartományt több kisebb ütközési tartományokra osztunk fel. Kisebb ütközési tartományok létrehozásával csökken az egy LAN-szegmensen belül előforduló ütközések száma, jobban kihasználható a sávszélesség. A LAN-ok kisebb ütközési tartományokra való szegmentálására 2. rétegbeli készülékek, például hidak és kapcsolók használhatók. A forgalomirányítók ugyanezt a 3. rétegben működve érik el. Szórásnak azt nevezzük, ha a keret közeghozzáférés-vezérlési (MAC-) célcíme az FF-FF- FF-FF-FF-FF értékre van állítva. Szórási tartománynak a készülékeknek azt a halmazát nevezzük, amelynek elemei a halmazba tartozó minden más készülék szórásos keretét megkapják. Minden állomásnak, amely szórásos keretet kap, fel kell azt dolgoznia. A szórásos adatok feldolgozása erőforrásokat emészt fel, csökkenti az állomás rendelkezésre álló sávszélességét. A 2. rétegbeli eszközök (hidak, kapcsolók) csökkentik az ütközési tartomány méretét, de nem csökkentik a szórási tartomány méretét. A forgalomirányítók, amelyek a 3. rétegben működnek, nemcsak az ütközési tartomány méretét, hanem a szórási tartomány méretét is csökkentik. 4
5 A LAN-tervezés módszere Ahhoz, hogy egy LAN hatékony legyen, és kielégítse a felhasználók igényeit, a tervezés és a megvalósítás során szisztematikus lépések előre megtervezett sorozatához kell igazodni. Ezek a lépések a következők: A követelmények és az elvárások összegyűjtése A követelmények és az adatok elemzése A LAN 1., 2. és 3. rétegbeli struktúrájának (topológiájának) megtervezése A hálózat logikai és fizikai megvalósításának dokumentálása Az információgyűjtési folyamat során felderíthetők és azonosíthatók a jelenlegi hálózatban esetleg fennálló problémák. Ide tartozik a szervezet története és jelenlegi állapota, a tervezett növekedés, a működési szabályzat és a menedzselési eljárások, az irodai rendszerek és eljárások, valamint a LAN majdani használóinak a szempontjai. Az információgyűjtés során a következő kérdésekre kell választ szerezni: Kik fogják a hálózatot használni? Milyen szintű ismeretekkel rendelkeznek? Milyen a hozzáállásuk a számítógépekhez és a számítógépes alkalmazásokhoz? Milyen szinten készültek el a szervezet dokumentált szabályzatai? Vannak-e olyan adatok, melyeket létfontosságúnak nyilvánítottak? Vannak-e olyan műveletek, melyeket létfontosságúnak nyilvánítottak? Melyek a hálózatban engedélyezett protokollok? Csak bizonyos típusú asztali számítógépek használhatók? 5
6 Ki felelős a LAN címrendszerének, névrendszerének, topológiájának megtervezéséért és konfigurálásáért? Milyen emberi, hardveres és szoftveres erőforrásokból áll a szervezet? Jelenleg hogyan kapcsolódnak össze ezek az erőforrások, és hogyan vannak megosztva? Milyen pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik a szervezet? Az alábbi követelmények dokumentálásával megalapozottan megbecsülhető a LAN-terv kivitelezéséhez szükséges költség és idő. Fontos alaposan megismerni, hogy hol jelentkeznek teljesítménygondok a működő hálózatban (ha van ilyen). A rendelkezésre állás a hálózat hasznosságának mércéje. Számos dolog van hatással a használhatóságra, például az alábbiak: Átbocsátóképesség Válaszidő Erőforrásokhoz való hozzáférés Minden felhasználó másképpen határozza meg a használhatóságot. Szükség lehet például beszéd- és videóátvitelre a hálózatban. Ezeknek a szolgáltatásoknak azonban nagyobb sávszélességre van szükségük, mint ami a hálózatban vagy annak gerincén elérhető. A használhatóság fokozható több erőforrás hozzáadásával, de az erőforrások bővítése a hálózat költségét is növeli. A hálózattervezés során a maximális használhatóság megteremtésére törekszünk, minimális költségek mellett. A hálózattervezés következő lépése a hálózati és a felhasználói követelmények elemzése. A hálózati felhasználók igényei folyamatosan változnak. Egyre több hang- és videóátvitelen alapuló hálózati alkalmazás érhető el, ezzel együtt nő a hálózati sávszélesség bővítése iránti igény is. Az elemző fázis másik fontos eleme a felhasználói követelmények összegyűjtése. Egy olyan LAN, amely képtelen azonnali és pontos információkat szolgáltatni felhasználói számára, lényegében hasznavehetetlen. Meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek eredményeképpen kielégíthetők a szervezet és az alkalmazottak információs igényei. A következő lépésben azt kell eldönteni, hogy milyen jellegű LAN-topológia elégíti ki a felhasználók igényeit. Ebben a tananyagban a csillag és a kiterjesztett csillag topológiára összpontosítunk. A csillag és a kiterjesztett csillag topológia az Ethernet CSMA/CD technológiát használja. A CSMA/CD csillagtopológia jelenleg a legelterjedtebb konfiguráció az iparágon belül. 6
7 4. ábra A LAN topológiájának megtervezése lebontható az OSI hivatkozási modell három külön kategóriájára: Hálózati réteg Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg A módszeres LAN-tervezés utolsó lépése a hálózat fizikai és logikai topológiájának dokumentálása. A hálózat fizikai topológiája alatt a LAN különböző elemei közötti összeköttetések módja értendő. A hálózat logikai terve a hálózaton belüli adatáramlásra utal. Utal továbbá a LAN-terv megvalósítása során használt elnevezési és címzési rendszerekre is. 7
8 A LAN tervdokumentációjának a következők a fontos elemei: Az OSI rétegek topológiai térképe A LAN logikai térképe A LAN fizikai térképe Kábelezési vázlat VLAN logikai térkép A 3. réteg logikai térképe A címzési térképek Ezeket lásd a következő ábrákon: 8
9 9
10 Az 1. réteg megtervezése A megtervezendő hálózat egyik legfontosabb eleme a fizikai kábelezés. Manapság a legtöbb LAN a Fast Ethernet technológiának megfelelően van kábelezve. A Fast Ethernet az Ethernet továbbfejlesztett változata, amelynek átbocsátóképessége 10 Mbit/s-ról 100 Mbit/s-ra nőtt, és amely képes duplex módon működni. A Fast Ethernet a 10BASE-T szabvány szerinti, szórásorientált Ethernet logikaibusz-topológiát használja, a MACcímzést a CSMA/CD módszerrel végzi. Az 1. rétegbeli tervezési kérdések közé tartozik a kábel típusának (általában réz vagy optikai szál), valamint a kábelezés struktúrájának a kiválasztása. Az 1. rétegbeli kábelezés különböző anyagokból alakítható ki (10/100BASE-TX Cat 5, 5e vagy 6 árnyékolatlan csavart érpáras [UTP], vagy árnyékolt csavart érpáras [STP], 100BaseFX optikai szálas kábelből), a kábelezési rendszerek elrendezését és összekapcsolását leíró TIA/EIA-568-A szabvány szerint. Alaposan elemezni kell a különböző topológiák erősségeit és gyengeségeit. Egy hálózat csak annyira lehet hatékony, mint amennyire a kábelezése az. A legtöbb hálózati problémát az 1. réteg okozza. A hálózat bármely jelentős módosítására való felkészülés részeként teljes körű kábelfelülvizsgálatot kell tartani, amivel megállapítható, hogy hol kell továbbfejleszteni, illetve újrakábelezni a hálózatot. 10
11 Mindenféle kábelezési rendszerben optikai szálas kábelt célszerű használni a gerincben és a felszálló ágakban. A horizontális kábelezést Cat 5e UTP kábellel ajánlatos végezni. A kábelezés továbbfejlesztését minden más szükséges módosításnál előbbre valóként kell kezelni. A vállalatoknak arra is ügyelniük kell, hogy ezek a rendszerek megfeleljenek a részletesen kidolgozott számítástechnikai szabványoknak, például a TIA/EIA-568-A szabvány előírásainak. A TIA/EIA-568-A szabvány szerint minden hálózatba kapcsolt készüléknek horizontális kábelezéssel kell csatlakoznia valamilyen központi helyhez. Ez abban az esetben lehetséges, ha minden állomás, amelynek el kell érnie a hálózatot, belül esik a Cat 5 UTP Ethernet szabvány 100 méteres távolsági maximumán. Egyetlen huzalozási központtal rendelkező, egyszerű csillag topológia esetén az MDF egy vagy több horizontális kábelrendező (HCC) panelt tartalmaz. A HCC toldókábelek az 1. rétegbeli horizontális kábelezés és a 2. rétegbeli LAN-kapcsolóportok összekötésére szolgálnak. A LAN kapcsoló uplink portja (típustól függően) toldókábel segítségével van összekötve a 3. rétegbeli forgalomirányító Ethernet portjával. Ezen a ponton a végberendezés teljes fizikai összeköttetéssel rendelkezik a forgalomirányító portjával. Ha a nagyobb hálózatok egyes állomásai kívül esnek a Cat 5e UTP 100 méteres korlátján, egynél több huzalozási központot kell üzembe helyezni. Több huzalozási központ létrehozásával a lefedett területek száma is megnő. A másodlagos huzalozási központok neve IDF (intermediate distribution facility). A TIA/EIA -568-A szabványok előírják, hogy az IDF-ek vertikális (más néven gerinc-) kábelezéssel kapcsolódjanak az MDFekhez. A különböző IDF-ek és a központi MDF összekötésére vertikális kábelrendezőt (VCC) használunk. Erre a célra optikai kábelt szokás használni, mert a vertikális kábelek hossza általában nagyobb a Cat 5e UTP kábel 100 méteres felső határánál. 11
12 A logikai diagram a hálózatnak a pontos kábelezési útvonalak részleteit nem tartalmazó topológiai modellje. A logikai diagram a LAN alapvető szerkezetét ábrázoló térkép, amely a következő elemeket képezi le: Megadja az MDF és IDF huzalozási központok helyét és azonosítóját. Dokumentálja az IDF-eket az MDF-fel összekötő kábelek típusát és mennyiségét. Dokumentálja, hogy hány tartalék kábel áll rendelkezésre a huzalozási központok közötti sávszélesség megnövelésére. Ha például a vertikális kábelezés az 1. IDF és az MDF között 80%-os kihasználtsággal működik, további két pár kábellel megduplázható a kapacitás. Részletes dokumentáció készítendő minden kábelről, az azonosítási számokról, valamint arról a portról, amelyhez a kábel csatlakozik a HCC-ben vagy a VCC-ben. A hálózati kapcsolatok problémája esetén nélkülözhetetlen a logikai diagram. Ha például a 203-as helyiségnek megszakad a kapcsolata a hálózattal, a kábelezési vázlat alapján megállapítható, hogy az a helyiség a jelű kábelről működik, amely az 1. HCC 13-as portjába fut be. Kábelteszter segítségével megállapítható, hogy 1. rétegbeli hiba okozza-e a problémát. Ha igen, a két másik kábel közül valamelyikkel újra megteremthető az összeköttetés, és jut idő a jelű kábel hibájának megkeresésére és kijavítására. A 2. réteg megtervezése A 2. rétegbeli készülékek gondoskodnak a keretek kapcsolásáról a MAC-cím alapján, az adatfolyam-vezérlésről, a hibaészlelésről, a hibajavításról, valamint a hálózati torlódás 12
13 csökkentéséről. A 2. rétegbeli hálózati készülékek közül a híd és a LAN kapcsoló a leggyakoribb. A 2. rétegbeli készülékek határozzák meg az ütközési tartományok méretét. Az ütközések és az ütközési tartomány mérete a hálózat teljesítményét negatívan befolyásoló két tényező. A hálózat mikroszegmentálásával csökkenthető az ütközési tartományok mérete, egyúttal az ütközések száma. A mikroszegmentálás hidak és kapcsolók segítségével kivitelezhető. A művelet célja, hogy egy munkacsoport vagy egy gerinc számára megnöveljük a hálózat teljesítményét. A kapcsolókat hubokkal együtt is használhatjuk, hogy megfelelő teljesítményszintet biztosítsunk a különböző felhasználók és kiszolgálók számára. A LAN-kapcsolók másik fontos jellemzője az, ahogyan portonként ki tudják osztani a sávszélességet. Így nagyobb sávszélesség jut a vertikális kábeleknek, az uplinkeknek és a 13
14 kiszolgálóknak. Ezt a fajta kapcsolást aszimmetrikus kapcsolásnak nevezzük. Az aszimmetrikus kapcsolás különböző sávszélességű portokat köt össze, pl. 10 Mbit/s-os és 100 Mbit/s-os portokat. A szimmetrikus kapcsolás azonos sávszélességű portok között végez kapcsolást. A vertikális kábelek esetében nagyobb sávszélesség kívánatos, mint a horizontális kábelek esetén. Ha az MDF-ben és az IDF-ben LAN-kapcsolót helyezünk üzembe, a vertikális kábel képes lekezelni az MDF-től az IDF felé haladó forgalmat. Az IDF és a munkaállomások közötti horizontális kábelezés Cat 5e UTP vezetékekkel történik. Egyetlen horizontális kábel sem lehet hosszabb 100 méternél. Egy átlagos környezetben 10 Mbit/s megfelelő a horizontális kábel számára. Aszimmetrikus LAN-kapcsolók esetén ugyanabban a kapcsolóban egyszerre lehetnek 10 Mbit/s és 100 Mbit/s sebességű portok. Következőként azt kell megállapítani, hogy hány 10 Mbit/s és 100 Mbit/s sebességű portra van szükség az MDF-ben és az egyes IDF-ekben. Ezt úgy lehet elvégezni, hogy összeszámoljuk, helyiségenként hány horizontális kábelt igényelnek a felhasználók, majd megszámoljuk az egyes lefedett területeken szükséges összes kábelt. Ebbe beleszámítanak a vertikális kábelek is. Tegyük fel, hogy a felhasználók szükségletei helyiségenként 4 horizontális kábellel elégíthetők ki! Az IDF lefedési területe 18 helyiségre terjed ki. Így ha mind a 18 helyiségben négy kábel lesz, akkor összesen 72 LAN-kapcsolóportra van szükség. (4x18=72) Az ütközési tartomány méretét az határozza meg, hogy hány állomás kapcsolódik fizikailag a kapcsoló egy portjához. Ez befolyásolja az állomások számára rendelkezésre álló sávszélességet is. Ideális esetben egy kapcsoló egy portjára csak egy állomás csatlakozik. Az ütközési tartomány ez esetben csak a forrásállomásból és a célállomásból áll. Az ütközési tartomány mérete ilyenkor kettő. Az ütközési tartomány kis méretéből következően gyakorlatilag sosem fordulhat elő ütközés, amikor két állomás kommunikál egymással. A LAN-kapcsolás egy másik alkalmazása szerint osztott LAN-hubokat csatlakoztatunk a kapcsoló portjaihoz, ezáltal egy porthoz több állomást csatlakoztatunk. Az osztott hubhoz kapcsolódó összes állomás ugyanazt az ütközési tartományt és sávszélességet osztja meg egymás között. Ez esetben gyakrabban következik be ütközés. A LAN-kapcsolót tartalmazó hálózatokban az osztott közeges hubokat általában azért használják, hogy a horizontális kábelek végén több csatlakozási pontot hozzanak létre. 14
15 Ez a megoldás elfogadható, de körültekintést igényel. Az ütközési tartományoknak kicsinek kell maradniuk, és az állomásokhoz vezető kapcsolat sávszélességét a hálózattervezési folyamat szükségletfelmérési szakaszában leírt követelményeknek megfelelően kell biztosítani. A 3. réteg megtervezése A forgalomirányító 3. rétegbeli eszköz, a hálózati topológia egyik legfontosabb készüléke. A 3. rétegbeli készülékek segítségével különálló LAN-szegmensek hozhatók létre. A 3. rétegbeli eszközök 3. rétegbeli címek (például IP-címek) segítségével teszik lehetővé a szegmensek közötti kommunikációt. 3. rétegbeli készülékekkel a LAN egyedi fizikai és logikai hálózatokra szegmentálható. Ugyanakkor a forgalomirányítók lehetővé teszik a nagytávolságú hálózatokkal (WAN-okkal), például az internettel való összeköttetést is. A 3. rétegbeli forgalomirányítás a 3. rétegbeli címek alapján határozza meg, hogy hogyan áramoljon a forgalom a külön fizikai hálózati szegmensek között. A forgalomirányító a célállomás címe alapján továbbítja a csomagokat. A forgalomirányító nem továbbít LAN alapú szórásokat, pl. ARP-kéréseket. A forgalomirányító interfésze így a szórási tartomány belépési és kilépési pontjának tekinthető, mivel megakadályozza, hogy a szórások elérjenek más LAN-szegmensekbe. A forgalomirányítók méretezhetőséget biztosítanak, mivel tűzfalként szolgálnak a szórások előtt. Azzal is hozzájárulnak a méretezhetőséghez, hogy a készülékek 3. rétegbeli címük alapján alhálózatokra oszthatók fel. 15
16 Ha azt kell eldöntenünk, hogy forgalomirányítókat vagy kapcsolókat használjunk-e, gondolatban tegyük fel a kérdést: Milyen problémát kell megoldani?" Ha a probléma inkább a protokollhoz kapcsolódik, és nem a versengéshez, akkor a forgalomirányítók nyújtanak rá megoldást. A forgalomirányítók megoldják a túlzott szórások, a rosszul méretezhető protokollok, a biztonság és a hálózati rétegbeli címzés problémáját. Mindazonáltal drágábbak és nehezebben konfigurálhatók, mint a kapcsolók. A ábra egy több fizikai hálózatból álló megvalósítás példáját mutatja be. Az 1. hálózatból a 2.-ba menő minden adatforgalomnak át kell mennie a forgalomirányítón. Ebben a megvalósításban két szórási tartomány van. A két hálózatnak egyedi, 3. rétegbeli hálózati IP-címzési rendszere van. Egy strukturált 1. rétegbeli kábelezési módszer esetén több fizikai hálózat létrehozása megoldható a horizontális és a vertikális kábelezésnek a megfelelő 2. rétegbeli kapcsolóba való bekötésével. Ez toldókábelek segítségével végezhető el. Ez a fajta kivitelezés nagyfokú biztonságot is nyújt, mivel a LAN-ra beérkező és az onnan kifelé irányuló forgalomnak át kell haladnia a forgalomirányítón. 16
17 Amint elkészült az ügyfelek IP-címzési rendszere, részletesen dokumentálni kell. Állítsunk fel valamilyen általános konvenciót a hálózat fontosabb állomásainak címzésére! Ennek a címzési rendszernek az egész hálózatban következetesnek kell lennie. A címzési térkép képet ad a hálózatról. A hálózat fizikai térképeinek elkészítése segítséget nyújt a hibaelhárításhoz. 17
18 Virtuális LAN-ok (VLAN) előnyei A VLAN megvalósítása a 2. rétegbeli kapcsolás és a 3. rétegbeli forgalomirányítási technológiák kombinálásával korlátozza mind az ütközési, mind a szórási tartományok méretét. A VLAN-ok segítségével a biztonság is fokozható: a VLAN-csoportok funkció és egyéb logikai szempontok szerint hozhatók létre, a VLAN-ok közötti kommunikáció pedig forgalomirányítók segítségével védhető. A VLAN-hozzárendelés megvalósítására fizikai porttársítás használatos. A P1, a P4 és a P6 port az 1. VLAN-hoz van hozzárendelve. A P2, a P3 és a P5 port a 2. VLAN-hoz tartozik. Az 1. és a 2. VLAN közötti kommunikáció csak forgalomirányítón keresztül történhet. Ez korlátozza a szórási tartományok méretét, és a forgalomirányító segítségével meghatározza, hogy az 1. VLAN képes-e kommunikálni a 2.-kal. A VLAN-ok tehát logikailag szegmentálják a hálózatot a 3. rétegben. Minden egyes VLAN egy IP alhálózat, amelyek közötti kommunikáció forgalomirányítókkal valósítható meg (vagy Layer 3 képességekkel rendelkező kapcsolókat alkalmazunk). Ha egy állomást át kell helyezni egy VLAN-ból a másik VLAN-ba, akkor nem kell a huzalozási központban fizikailag átkötni az egyik VLAN kapcsolójáról a másik VLAN kapcsolójára, hanem távolról, a kapcsoló adminisztrációs felületén keresztül áthelyezzük a kívánt állomás portját az egyik VLANból a másikba. 18
19 VLAN-ok és a trönkölés Ha a kapcsolt helyi hálózatban több kapcsoló is üzemel, akkor ezeket az eszközöket gerincvonalon keresztül kell összekötni, amelyek sebessége általában nagyságrendekkel nagyobb mint a végpontok sebessége. Ezeknek a gerincvonalaknak trönk (trunk) üzemmódban kell működniük. A trönk üzemmódot a kapcsolókban állítjuk be, a portokhoz rendeljük. A trönk üzemmódú portok (gerincvonalak) segítségével képesek az egyes kapcsolók ugyanazon VLAN-jai kommunikálni egymással. Ennek a megoldásnak előnye, hogy nem kell annyi gerincvonal a kapcsolók között, amennyi VLAN van, hanem elég egy nagy sebességű vonal, és ezen alkalmazzuk a trönkölést (trunking). A trönkölés során a keret fejlécébe elhelyezi a kapcsoló a VLAN azonosítóját. Innen tudja a fogadó oldali kapcsoló, hogy melyik VLAN forgalmát szállította a közös gerincvonalon. Majd kiveszi a fejlécből a VLAN azonosítót, és továbbítja a megfelelő VLAN-ba, és azon belül a címzett portjára. Ez a folyamat a 802.1Q szabványú keretcímkézési eljárás. A trönkölt gerincvonalon tehát mindig címkézett keretek haladnak. A trönkölés nemcsak kapcsolók közötti gerincvonali kapcsolatokhoz, hanem kapcsoló és forgalomirányító közötti kommunikációjához is használható. Hiszen ekkor nem kell annyi fizikai vonal a forgalomirányítóhoz (és így annyi fizikai interfész), amennyi VLAN a hálózatban található, hanem elég csak egy fizikai vonal, és így egy fizikai interfész. Ez a vonal lesz az a gerincvonal, amelyen alkalmazzuk a trönkölést. A forgalomirányító fizikai interfészén annyi logikai alinterfészt hozunk létre, ahány VLAN található a hálózatban. Majd ezeken az alinterfészeken kell a trönközést engedélyezni. 19
A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 5. Kapcsolók
A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 5. Kapcsolók 1 1. LAN tervezés 2. LAN kapcsolók 2 Célkitűzések Funkcionalitás (functionality) Működés megfelelő sebességgel és megbízhatósággal A
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenAdvanced PT activity: Fejlesztési feladatok
Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység
Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06
RészletesebbenKapcsolás alapjai, haladó forgalomirányítás
1 Kapcsolás alapjai, haladó forgalomirányítás 4. A kapcsolás elmélete 1. Ismerkedés az Ethernet / 802.3 LAN-nal 2. Ismerkedés a LAN-kapcsolással 3. A kapcsoló működése Az Ethernet / 802.3 LAN kialakulása
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenSzámítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.
Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a
RészletesebbenHálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?
Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenPantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra
Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenWorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer
WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola
42 06 4 06 68 06 6 06 Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 4 48 0 000 40 Informatikai rendszergazda informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Vizsgarészhez rendelt
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola
4 06 43 06 68 06 63 06 Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 54 48 03 000 540 Informatikai rendszergazda informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Vizsgarészhez rendelt
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola
4 06 4 06 68 06 6 06 Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 54 48 0 000 540 Informatikai rendszergazda informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Vizsgarészhez rendelt
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenBeállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
RészletesebbenHálózatok I. A tárgy célkitűzése
Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
Részletesebbenaz egyik helyes választ megjelölte, és egyéb hibás választ nem jelölt.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenKommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel
Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel A Protecta intelligens EuroProt készülékei a védelem-technika és a mikroprocesszoros technológia fejlődésével párhuzamosan követik a kommunikációs
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenTartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése
Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenGigabájtos ethernet PCI - kártya EN-9230TX-32 Rövidített telepítési útmutató (Q.I.G.)
Gigabájtos ethernet PCI - kártya EN-9230TX-32 Rövidített telepítési útmutató (Q.I.G.) 3.0 Verzió/ Október 2006 1. Előszó Magyar Verzió. Köszönjük hogy megvásárolta a gigabájtós PCI ethernet kártyát. A
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg 1
Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
RészletesebbenTartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése
Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második
Részletesebben3. Hálózat tervezése. CCNA Discovery 2 3. fejezet Hálózat tervezése 1
3. Hálózat tervezése 3. fejezet Hálózat tervezése 1 Tartalom 3.1 A létező hálózat dokumentálása 3.2 Tervezés 3.3 Eszközök beszerzése és karbantartása 3. fejezet Hálózat tervezése 2 A létező hálózat dokumentálása
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
Részletesebben3.1.5 Laborgyakorlat: Egyszerű egyenrangú hálózat építése
Otthoni és kisvállalati hálózatok kezelése 3.1.5 Laborgyakorlat: Egyszerű egyenrangú hálózat építése Célkitűzések Egyszerű egyenrangú hálózat tervezése és kiépítése az oktató által biztosított keresztkötésű
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenSzg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell
Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A hálózatok önállóan is működképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső
Részletesebben4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?
4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 8. Kapcsolás az Ethernet hálózatokban 1. 2. Ütközési és szórási tartományok Második rétegbeli hídtechnika Ha egy Ethernet szegmenst bővítünk => => az átviteli közeg kihasználtsága
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenGyörgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.
Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.
RészletesebbenSegédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.
Segédlet Hálózatok Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. 2. A hálózat célja - Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső
RészletesebbenHÁLÓZATBIZTONSÁG III. rész
HÁLÓZATBIZTONSÁG III. rész Tűzfalak működése Összeállította: Huszár István 1. A tűzfal (firewall) szerepe Tűzfal: olyan biztonsági rendszer, amely a számítógépes hálózatok kapcsolódási pontján helyezkedik
RészletesebbenSzámítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1
Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 90 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola
4 0 43 0 8 0.. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 54 48 03 000 50 Számítástechnikai szoftverüzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK
Esettanulmányok 1/13 START SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK DR. KÓNYA LÁSZLÓ http://www.aut.bmf.hu/konya konya.laszlo@kvk.bmf.hu SZERZŐI JOG DEKLARÁLÁSA:
RészletesebbenÉpületen belüli hálózatok tervezési kérdései
Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései Struktúrált kábelezéssel (és optikával) kialakított hálózatok Szomolányi Tiborné 2006 november Telephelyen belül elhelyezkedő két épület és az épületeken belüli
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenIntelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet
Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.
Részletesebben6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.
6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area
Részletesebben8. Virtuális LAN-ok. A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. Kapcsolás alapjai, haladó forgalomirányítás
A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 8. Virtuális LAN-ok 1. VLAN fogalmak 2. VLAN konfigurálás 3. VLAN hibaelhárítás VLAN bevezetés Jellemzők VLAN használatával eszközök és felhasználók
RészletesebbenBajaWebNet hálózatfeladat Egy kisvállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A kisvállalatnak jelenleg Baján, Egerben és Szolnokon vannak irodaépületei, ahol vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózati
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu
RészletesebbenAz IEC PRP & HSR protokollok használata IEC61850 kommunikációjú védelmi automatika hálózatokban
Az IEC 62439 PRP & HSR protokollok használata IEC61850 kommunikációjú védelmi automatika hálózatokban Nagy Róbert Védelmes értekezlet 2014 2014. Június 5. Ethernet az energiaelosztó hálózatokhoz Az Ethernet
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni vezetékes internetszolgáltatás minőségi
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 3. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Adatkapcsolati réteg Közeghozzáférés (Media Access Control) Ethernet (10BASE-2/10BASE-T) Fizikai címzés Ethernet
RészletesebbenEGY HÁLÓZAT TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSE
EGY HÁLÓZAT TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSE Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka A LÉTEZŐ HÁLÓZAT DOKUMENTÁLÁSA A HELYSZÍN FELMÉRÉSE Amikor egy kisebb vállalkozás hirtelen növekedésnek
RészletesebbenAz iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási
Részletesebben7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol
A Cisco kapcsolás Networking alapjai és Academy haladó szintű Program forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol Mártha Péter
Részletesebben3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció
3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció Célkitűzések Egyszerű egyenrangú csomópontokból álló hálózat építése, és a fizikai kapcsolat ellenőrzése. Különböző IP-cím beállításoknak a hálózati
RészletesebbenOPTIKAI HÁLÓZATSZERELÉS - ALAPTANFOLYAM - ELMÉLET
OPTIKAI HÁLÓZATSZERELÉS - ALAPTANFOLYAM - ELMÉLET Optikai hálózatok és kialakításuk - hány optikai hálózattípus is van - miképp csoportosítanánk - mit kell megvalósítanunk B.L.G. 2014 nov. 5. Jellemző
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése
Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
Részletesebben(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power)
HP 5120-24G 1.ábra Első panel (1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) 2.ábra Hátsó panel (1) AC-input csatlakozó (2)
RészletesebbenSzomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés
RészletesebbenInternet ROUTER. Motiváció
Több internetvonal megosztása egy szerverrel iptables/netfilter és iproute2 segítségével Készítette: Mészáros Károly (MEKMAAT:SZE) mkaroly@citromail.hu 2007-05-22 Az ábrán látható módon a LAN-ban lévő
RészletesebbenA hálózattervezés alapvető ismeretei
A hálózattervezés alapvető ismeretei Infokommunikációs hálózatok tervezése és üzemeltetése 2011 2011 Sipos Attila ügyvivő szakértő BME Híradástechnikai Tanszék siposa@hit.bme.hu A terv általános meghatározásai
Részletesebben13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK A mai digitális berendezések egy jelentős része más berendezések közötti adatátvitelt végez. Esetenként az átvitel megoldható minimális hardverrel, míg máskor összetett hardver-szoftver
RészletesebbenSzámítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció.
Számítógép-hálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható cél érdekében történő (hardveres és szoftveres) összekapcsolása. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése.
RészletesebbenHázi Feladat. Informatikai fels fokú szakismeretek Tantárgyból Esettanulmány
Házi Feladat Informatikai fels fokú szakismeretek Tantárgyból Esettanulmány Konkrét cég információs rendszerének kialakításához történ szoftver, hardver kiválasztás. Címzett: Lakatos István Móricz Zsigmond
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek
Kommunikációs rendszerek programozása ről általában HUB, Bridge, L2 Switch, L3 Switch, Router 10/100/1000 switch-ek, switch-hub Néhány fontosabb működési paraméter Hátlap (backplane) sávszélesség (Gbps)
RészletesebbenBEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa
BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE 1 feladat: A Netburner MOD5270 fejlesztőlap segítségével megvalósítani csomagok küldését és fogadását a fejlesztőlap és egy PC számítógép között. megoldás: A fejlesztőlapra,
RészletesebbenAz alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?
ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások
RészletesebbenTartalom. Kapcsolók. Második rétegbeli kapcsolás. Második rétegbeli hídtechnika. Második rétegbeli hídtechnika
Tartalom Kapcsolók 1 Második rétegbeli kapcsolás A kapcsolók működése VLAN és a trönkölés mikroszegmentálás duplex-félduplex üzemmód CAM (Content-addressable memory) alkalmazásspecifikus integrált áramkörök
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység
-06 3-06 68-06 Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 8 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 68-06
RészletesebbenFORGALOMIRÁNYÍTÓK. 1. WAN-ok és forgalomirányítók CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA
FORGALOMIRÁNYÍTÓK 1. WAN-ok és forgalomirányítók 1 1. WAN - ok 2. Forgalomirányítók 2 Bevezetés: WAN - ok A LAN-ok azonos épületben vagy egymáshoz közel lévő épületekben található munkaállomásokat, perifériákat,
RészletesebbenHÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3
HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok
Részletesebben4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása
4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenA 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A részszakképesítés azonosító száma: 51 481 03 1.2. Részszakképesítés
RészletesebbenISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS
MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
Részletesebben