Tartalom. Kapcsolók. Második rétegbeli kapcsolás. Második rétegbeli hídtechnika. Második rétegbeli hídtechnika

Átírás

1 Tartalom Kapcsolók 1 Második rétegbeli kapcsolás A kapcsolók működése VLAN és a trönkölés mikroszegmentálás duplex-félduplex üzemmód CAM (Content-addressable memory) alkalmazásspecifikus integrált áramkörök kapcsolási módok (cut through ) szimmetrikus és aszimmetrikus kapcsolás a feszítőfa protokoll és a szórási vihar késleltetés kapcsolók IP-címmel? FastEthernet Ütközési és szórási tartomány 2 Második rétegbeli hídtechnika Második rétegbeli hídtechnika Ha egy Ethernet szegmenst újabb és újabb csomópontokkal bővítünk, az átviteli közeg kihasználtsága egyre nő. Az Ethernet megosztott átviteli közegű, vagyis egyszerre csak egy csomópont számára teszi lehetővé az adatküldést. Ha több csomópontot adunk a hálózathoz, nagyobb igény jelentkezik a rendelkezésre álló sávszélesség iránt, és nagyobb lesz az átviteli közeg terhelése. Ezzel megnő az ütközések előfordulásának valószínűsége is, ami az újraküldések gyakoribbá 3 válását eredményezi. (folytatás) A problémára megoldást a nagyméretű szegmensek kisebb részekre, kisebb méretű ütközési tartományokra osztása jelenti. A feladat teljesítéséhez a hidak táblázatot készítenek a MAC-címekről és a hozzájuk tartozó portokról, majd ennek alapján végzik a keretek továbbítását és eldobását. 4 Második rétegbeli kapcsolás A hidak általában két porttal rendelkeznek, és az ütközési tartományokat két részre tudják felosztani. A hidak által meghozott döntések a MAC-címekre, vagyis a második rétegbeli címekre alapulnak, a logikai, vagyis harmadik rétegbeli címektől függetlenek. A hidak az ütközési tartományok felosztására alkalmasak ugyan, ám a logikai, más néven szórási tartományokra Második rétegbeli kapcsolás Ha egy hálózatban nincs olyan készülék, amely képes lenne a harmadik rétegbeli címek kezelésére (például egy forgalomirányító), akkor a teljes hálózat ugyanazt a logikai szórási címteret fogja használni. A hidak alkalmasak az ütközési tartományok méretének csökkentésére, de a szórási tartományokra nincsenek kihatással. semmilyen hatással nincsenek

2 Második rétegbeli kapcsolás A kapcsoló lényegében egy gyors működésű, többportos híd; akár több tucat porttal is rendelkezhet. Mindegyik port külön ütközési tartományt hoz létre. ha egy hálózat 20 csomópontból áll, és mindegyik csomópontot külön kapcsolóporthoz csatlakoztatjuk, akkor 20 különálló ütközési tartomány jön létre. ha az uplink portot is használjuk, akkor egyetlen kapcsolóval 21 ütközési tartományt hozunk létre. Második rétegbeli kapcsolás A kapcsolók dinamikusan töltik fel és tartják karban tartalom szerint címezhető memóriatáblájukat (content-addressable memory, CAM), amelyben az egyes portok működéséhez szükséges MAC-információk tárolása történik. 7 8 Virtuális LAN A kapcsolók működése A hálózati eszközök és csomópontok logika csoportosítása Szórási tartomány Management VLAN default VLAN-nak is hívják nem lehet törölni alapértelmezés szerint minden port a VLAN 1-ben van A VLAN-ok közötti kommunikáláshoz forgalomirányítóra van szükség 9 10 Virtuális LAN Virtuális LAN

3 A VLAN-ok előnyei A VLAN-ok előnyei a következők: a LAN-on könnyebb a munkaállomások áthelyezése és hozzáadása könnyebb a LAN újrakonfigurálása jobban felügyelhető a forgalom a biztonsági (security) szint javul Dinamikus kontra statikus VLAN-ok VLAN-okat dinamikusan vagy statikusan konfigurálhatjuk A statikus konfigurálás portonként történik A dinamikus VLAN-ok automatikusan megtanulják a VLAN-hozzárendelésüket létezik ugyanis egy MAC-cím-VLAN leképezést biztosító adatbázis az idegen MAC-című gépek így az épületben automatikusan a fapados VALN-ba kerülnek VLAN szabványosítás Keret szűrés A kereteket VLAN-okba különíthetjük el: MAC címek Hálózati réteg protokoll típus szerint Alkalmazás-típusonként Keretek toldalékolása (frame tagging) IEEE 802.1q Keret-azonosítóként is ismeretes Négy-bájtos mezőt ad az Ethernet kerethez Inter-Switch Link (ISL) protokoll Cisco tulajdonú frame-tagging módszer 26 bájt hosszú header A linkek fajtái Kétféle link Trönk (trunk) linkek Switch-to-switch linkek Switch-to-router linkek 100 Mbps links 1 Gbps links Access links VLAN-t nem kezelő eszközök A trönk linkek öt állapotban lehetnek Auto Desirable Non-negotiate Off On Trunking Protocol VLAN trunking protocol Layer 2 protokoll Kezeli a VLAN-on belüli összes változást VTP domains VTP-eszközök domain-be szervezettek A kapcsolók csak egyetlen domainhez tartozhatnak

4 Trunking Protocol (continued) VTP eszköz üzemmódok: Server Client Transparent Az alapértelmezett a server mode A routerek és a VLAN-ok javítja a biztonságot (security) kezeli a VLAN-ok közötti forgalmat al-inferfészek használata hozzáférési listák (Access-lists) használata A routerek és a VLAN-ok A kapcsolók működése Hogyan értelmezzük a mikroszegmens fogalmát? Ha egy kapcsoló egy portjához csak egyetlen csomópontot csatlakoztatunk, akkor a megosztott átviteli közegen egy mindössze két csomópontból a kapcsoló portjából és a csatlakoztatott állomásból álló ütközési tartomány jön létre. Ezeket a mini fizikai szegmenseket mikroszegmenseknek nevezzük. A kapcsolók működése Ismertesse a kapcsolók duplex üzemmódját! Az ilyen két csomópontos szegmenseknél a kapcsolók egy további képessége is szem elé kerül. A csavart érpáras kábelekre épülő hálózatokban a csomópontok közötti kétirányú átvitel két külön érpáron történik. A jelek mindkét érpáron egyszerre is utazhatnak. Az egyidejű kétirányú kommunikáció lehetőségét (teljes) duplex üzemmódnak nevezzük

5 A kapcsolók működése (folytatás) A legtöbb kapcsoló képes a duplex mód támogatására, ahogy a hálózati kártyák túlnyomó része is. Duplex módban az átviteli közegen nem alakulnak ki torlódások, és ütközési tartományokról lényegében nem beszélhetünk. Duplex módban elvileg megduplázódik a rendelkezésre álló sávszélesség. A kapcsolók működése A gyorsabb mikroprocesszorok és memóriák mellett további két technológiai fejlesztésre volt szükség a kapcsolók megjelenéséhez. A tartalommal címzett memória (CAM) olyan memória, amely a hagyományos memóriákhoz képest fordítottan működik: ha valamilyen adatot táplálunk be, a hozzá tartozó címet adja kimenetként. A CAM révén a kapcsolók kereső algoritmus futtatása nélkül is meg tudják találni az adott MAC-címhez tartozó portot A kapcsolók működése Az alkalmazásspecifikus integrált áramkörök (application-specific integrated circuit, ASIC) meghatározott feladat ellátására (berendezés vagy projekt üzemeltetésére, futtatására) készülnek, ellentétben az általános célú integrált áramkörökkel. ASIC használatával bizonyos szoftveres műveleteket hardveresen is el lehet végezni. Ezekkel a technológiákkal jelentősen csökkenteni lehetett a szoftveres folyamatok miatti késleltetéseket, és a kapcsolók a nagysebességű mikroszegmenseken folyó forgalom támogatására is képessé váltak. közvetlen (cut through) Kapcsolási módok tárol és továbbít (store and forward) töredékmentes kapcsolás (fragment free) Kapcsolási módok Azt, hogy a kereteket hogyan kapcsoljuk a célportokra, a kívánt késleltetések és megbízhatóság figyelembevételével kell meghatározni. A kapcsoló megteheti, hogy a MAC-célcím megérkezése után azonnal megkezdi a keret továbbítását. Ezt közvetlen (cut through) kapcsolásnak nevezzük, ez jár a legkisebb kapcsolási késleltetéssel. Ilyenkor azonban nem lehet hibaellenőrzést végezni. 29 Kapcsolási módok Az is lehetséges, hogy a kapcsoló a teljes keretet veszi, mielőtt megkezdené továbbítását a célport felé. Ekkor a kapcsolónak módja nyílik arra, hogy újraszámítsa a keretellenőrző összeget (FCS). Ha a keret hibás, már a kapcsolónál el lehet dobni. Mivel ilyenkor továbbítás előtt a teljes keretet tárolni kell, ezt a módszert tárol és továbbít (store and forward) kapcsolásnak nevezzük. 30 5

6 Kapcsolási módok Kapcsolási módok A közvetlen és a tárol-és-továbbít kapcsolás közötti átmenet a töredékmentes kapcsolás (fragment free). A töredékmentes kapcsolásnál a kapcsoló elolvassa a keret első 64 bájtját, amibe a keret fejrésze is beletartozik, majd még az adatmező és az ellenőrző összeg beérkezése előtt megkezdi a továbbítást. Ennél a megoldásnál ellenőrizhető a címek és az LLC protokollinformációk helyessége, amivel biztosítható az adatok megfelelő kezelése és az, hogy Közvetlen kapcsolásnál a forrás- és a célportnak a keretek sértetlenségének megőrzése miatt azonos sebességen kell üzemelnie. Ilyenkor szimmetrikus kapcsolásról beszélünk. Ha a két port sebesség nem egyezik meg, az adott sebességen beérkező keretet tárolni kell, mielőtt a másik sebességgel továbbítani lehetne. Ezt aszimmetrikus kapcsolásnak nevezzük. Aszimmetrikus kapcsolásnál tárol-és-továbbít módot kell használni. valóban a kívánt célállomáshoz jussanak el Kapcsolási módok Aszimmetrikus kapcsolásnál eltérő sávszélességű portok között is lehet kapcsolatot teremteni. Az aszimmetrikus kapcsolás elsősorban ügyfél-kiszolgáló rendszerekben előnyös, amelyekben egyszerre több ügyfél is kommunikál a kiszolgálóval. Ilyenkor a kiszolgáló portján nagyobb sávszélességre van szükség, ha a torlódások kialakulását el akarjuk kerülni. 33 Feszítőfa protokoll (Spanning tree protokoll) Ha több kapcsolót egyszerű hierarchikus fába rendezünk, akkor kapcsolási hurkok nem alakulnak ki. Azonban a kapcsolt hálózatokat sokszor úgy tervezik, hogy a megbízhatóság növelése és a hibatűrés fokozása érdekében redundáns útvonalakat is biztosítsanak. A redundáns útvonalak jó szolgálatot tehetnek, ám kialakításuk kellemetlen mellékhatásokkal is jár, mint például a kapcsolási hurkok létrejötte. 34 Feszítőfa protokoll A B állomás üzenetet küld az A állomásnak 35 Feszítőfa protokoll Kapcsolási hurkok tervezett módon és véletlenül is kialakulhatnak, miattuk szórási viharok keletkezhetnek, amelyek könnyedén megbéníthatják a hálózatot. A feszítőfa protokoll (spanning tree protocol, STP) egy szabványos irányító protokoll a kapcsolási hurkok kialakulásának elkerülésére. Megkülönböztetünk tehát Fizikai hurkokat (ezek a biztonság miatt szükségesek, és Logikai hurkokat (ezeket a szórási viharok miatt ki kell küszöbölni) 36 6

7 Feszítőfa protokoll A LAN-okban minden STP-t futtató kapcsoló úgynevezett híd protokoll-adategységeket (Bridge Protocol Data Units, BPDU) küld ki portjain, létezéséről ezekkel értesíti a többi kapcsolót. Mindezen információk alapján a kapcsolók egy gyökérponti hidat választanak. A kapcsolók a feszítőfa algoritmus (spanning-tree algorithm, STA) segítségével oldják meg a leállt és a redundáns útvonalak miatt jelentkező problémákat. Feszítőfa protokoll Az STP-t használó kapcsolók portjai mindig az alábbi öt állapot valamelyikében vannak: Lezárás Figyelés Tanulás Továbbítás Letiltás Feszítőfa protokoll A portok az alábbi állapotátmeneteket hajthatják végre: Inicializálásból lezárásba Lezárásból figyelésbe vagy letiltásba Figyelésből tanulásba vagy letiltásba Tanulásból továbbításba vagy letiltásba Továbbításból letiltásba Az STP segítségével hurokmentes logikai topológia hozható létre, ilyenkor az alternatív fizikai útvonalak szükség esetén használatba vehetők. 39 Késleltetés A késleltetés az az időtartam, amely azon két időpillanat között telik el, hogy a keret megkezdi elhagyni a forráskészüléket és első bitje eléri a célkészüléket. Késleltetést számos tényező okozhat: Az átviteli közeg késleltetése abból fakad, hogy a fizikai átviteli közegen a jelek véges sebességgel haladnak. Az áramköri késleltetések az útvonalon található elektronikus készülékek feldolgozási idejéből fakadnak. 40 Késleltetés (folytatás) A szoftveres késleltetéseket a kapcsoláshoz és a protokollok megvalósításához szükséges szoftverek által meghozott döntések okozzák. A keretek tartalma és a keretkapcsolási döntések helye további késleltetések forrása lehet. Például egy keret továbbítását a cél MAC-cím teljes elolvasásáig nem lehet megkezdeni. 41 Kapcsolók IP-címmel? A kapcsolók 2. rétegű eszközök, az IP-címek 3. rétegűek hogyan? Vannak nem mendzselhető (inkább voltak) és menedzselhető kapcsolók Ahhoz, hogy egy kapcsolót távolról menedzselni tudjunk, be kell tudni jelentkezni a kapcsolóba. A kapcsoló menedzselési felületének így IP-címmel kell rendelkeznie A menedzselő szoftver tipikusan egy barátságos webes felület Az egy rendszergazda által menedzselt eszközöknél (tehát autonóm rendszeren belül) fontos szempont a kapcsolók homogenitása - a közbeszerzés nehézségei 42 7

8 Fast Ethernet (ezt használjuk a laboron) 100 Mbps 10/100 Autosense Full-duplex vagy half-duplex Category 5 vagy magasabb kategóriájú kábel IEEE 802.3u megvalósításai 100Base-TX (Twisted pair) 100Base-FX (Fiber) 100Base-T4 (később jelent meg, pl. más kódolás) 43 Half-duplex és full-duplex átvitel Half-duplex egyidőben egyirányú kapcsolat Full-duplex egyidőben kétirányú kapcsolat (kettő vezetéken) ütközésmentes környezet A full-duplex előnyei ütközésmentes környezet Nincs ütközés miatti újraküldés mindkét irányban nominális sebesség (pl. 2*100 Mbit) más adása miatt (a közeg foglaltsága miatt) nem kell várakozni 44 Half-duplex és full-duplex átvitel A Cisco 2950 kapcsolónál például négy beállítási opció van: Auto Full Full-flow control Half Ütközési és szórási tartományok Megosztott közegű környezetek Néhány példa megosztott átviteli közegre és közvetlenül csatlakoztatott hálózatra: Megosztott átviteli közeg k zegű környezet Megosztott közegről akkor beszélünk, ha több állomás osztozik ugyanazon az adatátviteli közegen. Ha például több PC is csatlakozik ugyanahhoz a vezetékhez vagy optikai szálhoz, akkor azonos átviteli közegen osztoznak. 47 Megosztott közegű környezetek Kiterjesztett osztott közegű környezet A megosztott átviteli közegű környezet különleges típusa, amelyben hálózati készülékek segítségével kiterjeszthető a környezet, így az több hozzáférést vagy nagyobb átviteli távolságot tud biztosítani. Például egy kapcsolóporthoz egy újabb kapcsolót csatlakoztatunk. Pont-pont hálózati környezet A telefonos hálózatokban széles körben elterjedt, leginkább otthoni használata jellemző. Megosztott hálózati környezet, amelyben mindössze két készülék csatlakozik egymáshoz. Példaként említhető az a kapcsolat, amikor egy PC modemen és telefonvonalon keresztül egy 48 internetszolgáltatóhoz csatlakozik. 8

9 Megosztott közegű környezetek Megosztott közegű környezetek Ütközések csak megosztott átviteli közegű környezetben történnek. A gyorsforgalmi utak is ilyen megosztott környezetek, és mivel több jármű is használja őket, az utakon is történnek ütközések. Minél több jármű található egy-egy útvonalon, annál nagyobb egy ütközés valószínűsége. A megosztott hálózatok abban is nagyon hasonlítanak a gyorsforgalmi utakra, hogy megfelelő szabályok vezérlik használatukat. A szabályok természetesen nem mindig képesek tökéletesen kezelni a forgalmat, ilyenkor történnek az ütközések Az ütközési tartományok azok az összefüggő fizikai hálózatszakaszok, amelyeken ütközések történhetnek. Az ütközések a hálózat hatékonyságának romlását okozzák. Az ütközések alkalmával meghatározott ideig minden hálózati átvitel szünetel, ennek az időtartamnak a hosszát a hálózati készülékek visszatartási algoritmusa határozza meg. Az ütközési tartományok kialakítását az átviteli közeg szegmenseit összekapcsoló készülékek típusa határozza meg. Az egyes készülékek az OSI modell szerint első, második és harmadik rétegbeliek lehetnek. Az ütközési tartományok felosztására szegmentálásra a második és a harmadik rétegbeli készülékek alkalmasak Az első rétegbeli készülékek, így az ismétlők és a hubok elsősorban az Ethernet kábelszegmensek meghosszabbítására szolgálnak. Segítségükkel több állomást lehet a hálózatra csatlakoztatni. Azonban minden újabb állomás csatlakoztatásával számítani lehet a hálózati forgalom növekedésére. Az első rétegbeli készülékek az átviteli közegen elküldött adatokat maradéktalanul továbbítják. Minél nagyobb a forgalom egy ütközési tartományon belül, annál nagyobb a valószínűsége az ütközések kialakulásának. Emiatt a hálózat teljesítménye csökken, ami különösen akkor érzékelhető, ha mindegyik számítógép nagymennyiségű adatot forgalmaz. Az első rétegbeli készülékek a LAN kiterjedésének túlzott kibővülését és az ütközések számának növekedését okozhatják

10 Az Ethernet hálózatokra vonatkozó négyismétlős szabály szerint a hálózat bármely két számítógépe között legfeljebb négy ismétlő lehet. Egy ismétlőket is tartalmazó 10BASE-T hálózat megfelelő működéséhez az oda-vissza jelterjedési időknek megadott határokon belül kell maradniuk. Ezzel biztosítható, hogy minden munkaállomás tudomást szerezzen a hálózat összes ütközéséről. Az ismétlők késleltetése, a terjedési idő és a hálózati kártyák késleltetése mind hozzájárulnak a négyismétlős szabály fontosságához. Ha a négyismétlős szabályt megszegjük, a hálózat túllépi a késleltetésre vonatkozó felső határértéket Kései ütközésről akkor beszélünk, ha az ütközés a keret első 64 bájtjának továbbítása után történik. A hálózati kártyák lapkakészleteinek kései ütközés esetén nem kell automatikusan megismételniük az adást. A kései ütközést elszenvedő keretek az úgynevezett fogyasztási késleletetést növelik. Ahogy a fogyasztási késleltetés és a lappangási idő nő, a hálózat teljesítménye csökken. Az szabály az alábbi előírásokat foglalja össze: Öt szegmensnyi átviteli közeg Négy ismétlő vagy hub Három állomások csatlakoztatására használt szegmens Két állomások nélküli összekapcsoló szegmens Egyetlen nagyméretű ütközési tartomány Az szabály betartásával az oda-vissza jelterjedési idő is a határérték alatt tartható Az összes ütközési tartományra kiterjedő kommunikációt a protokollok az OSI modell szerinti második rétegbeli szórásos és csoportcímzéses keretek segítségével oldják meg. Ha egy csomópont a hálózat összes állomásával kapcsolatba szeretne lépni, akkor szórásos keretet küld ki. Ennek célcíme a 0xFFFFFFFFFFFF MAC-cím. Erre a címre minden hálózati kártyának válaszolnia kell

11 A második rétegbeli készülékeknek elárasztással továbbítaniuk kell a szórásos és a csoportcímzéses forgalmat. A hálózat egyes készülékeiről származó szórásos és csoportcímzéses forgalom összegyűlését szórási sugárzásnak nevezzük. Egyes esetekben a szórási sugárzásból származó adatok keringése miatt annyira telítődhet a hálózat, hogy az alkalmazások adatainak továbbítására nem marad sávszélesség. Ilyenkor új hálózati kapcsolatokat nem lehet létesíteni, a meglévők pedig általában megszakadnak. A szórási viharok kialakulásának esélye a kapcsolt hálózat növekedésével arányosan nő. Az állomások számára általában semmilyen előnnyel nem jár a nem nekik szánt szórások feldolgozása; a meghirdetett szolgáltatások a legtöbb esetben nem érdeklik őket. Az erős szórási sugárzás számottevő teljesítményromlást okoz az állomásokon. Ezt a jelenséget szórási viharnak nevezzük Az IP-hálózatokon a szórások három forrásból származhatnak, a munkaállomásoktól, a forgalomirányítóktól és a csoportcímzést használó alkalmazásoktól. 63 A munkaállomások minden olyan alkalommal, amikor egy az ARP-táblájukban nem szereplő MAC-címet kell megkeresniük, szórással egy ARP- (Address Resolution Protocol, címmeghatározó protokoll) kérést küldenek el. Bár a következő dián lévő ábrán szereplő értékek alacsonynak tűnhetnek, ezek egy jól tervezett IPhálózat normál üzeméhez tartoznak. Ha a szórásos és a csoportcímzéses forgalom a viharok miatt megnő, a csúcsidőkben a processzorterhelés jóval meghaladhatja az átlagost. 64 A szórási viharokat a túlságosan nagyra nőtt hálózatról információkat kérő készülékek is okozhatják. Ilyenkor az eredeti kérésre annyi válasz érkezik, hogy a készülék képtelen feldolgozni őket, esetleg az első kérés más készülékektől hasonló kéréseket vált ki, és ezek lényegében a hálózat túlterhelődését okozzák

12 A hálózaton futó irányító protokollok a szórásos forgalmat jelentősen növelhetik. Vannak rendszergazdák, akik a redundancia és az elérhetőség fokozása érdekében minden munkaállomást a RIP (Routing Information Protocol, forgalomirányító információs protokoll) futtatására konfigurálnak. A RIPv1 minden 30 másodpercben szórással elküldi teljes RIP irányítótábláját az összes többi RIP alapú forgalomirányítónak. (folytatás) Ha 2000 munkaállomást konfigurálunk a RIP futtatására, és az irányítótáblák továbbításához átlagosan 50 csomag elküldésére van szükség, akkor a munkaállomások másodpercenként 3333 szórást hoznak létre. A legtöbb hálózati rendszergazda a RIP-et csak 5 10 forgalomirányítón engedélyezi. 50 csomagnyi méretű irányítótáblák továbbításával 10 RIP alapú forgalomirányító másodpercenként nagyjából 16 szórást küld el Az IP alapú, csoportcímzést használó alkalmazások erősen ronthatják a nagyméretű, több szintre szerveződő kapcsolt hálózatok teljesítményét. Megosztott átviteli közegű hubon a csoportcímzés hatékony módszer multimédiás adatfolyamok több felhasználó felé történő továbbítására, egyszintű, kapcsolt hálózaton viszont minden felhasználó munkáját érinti. Egy kisebb mozgókép továbbítása 7 MB-nyi csoportcímzéssel továbbított adatfolyamot eredményez, amelyet minden szegmensre továbbítani kell. Ilyenkor komoly torlódások Szórási tartományok A szórási tartomány második rétegbeli készülékekkel összekapcsolt ütközési tartományok csoportja. Amikor egy LAN-t több ütközési tartományra osztunk, a hálózat egyes állomásai nagyobb esélyt kapnak az átviteli közeg elérésére. Ezzel csökken az ütközések kialakulásának esélye, és megnő az egyes állomások rendelkezésére álló sávszélesség. A második rétegbeli készülékek továbbítják a szórásokat. A nagy szórásos forgalom a teljes LAN teljesítményét ronthatja. alakulhatnak ki Szórási tartományok A szórásokat harmadik rétegbeli készülékekkel kell korlátozni, az első és második rétegbeli készülékek ugyanis erre nem képesek. Egy szórási tartomány mindazon ütközési tartományok összessége, amelyek egy adott szórásos keretet feldolgoznak. Beletartozik minden olyan csomópont, amely egy harmadik rétegbeli készülék által határolt hálózati szegmensre csatlakozik. A szórási tartományok kézben tartására a harmadik rétegbeli, a szórásokat nem továbbító Szórási tartományok A forgalomirányítók munkájukat az első, a második és a harmadik rétegre kiterjedően végzik. Mint minden első rétegbeli készülék, a forgalomirányítók is rendelkeznek fizikai kapcsolattal, és adatokat továbbítanak az átviteli közegen keresztül. A forgalomirányítók második rétegbeli beágyazásra is képesek az összes interfészükön, és ellátják a második rétegbeli készülékek összes funkcióját. A harmadik rétegbeli működés teszi lehetővé, hogy a forgalomirányítók szegmentálják a szórási tartományokat. készülékek alkalmasak

13 Szórási tartományok Ahhoz, hogy egy csomagot továbbítani lehessen egy forgalomirányítón keresztül, feldolgozását előbb egy második rétegbeli készüléknek kell elvégeznie, amely eltávolítja a keretezési információkat. A harmadik rétegbeli továbbítás a cél IP-cím, és nem a MAC-cím alapján történik. Egy csomag csak akkor kerül továbbításra, ha a LAN-hoz hozzárendelt címtartományon kívülre eső célcímet hordoz, illetve a forgalomirányító irányítótáblájában szerepel olyan cél, amelynek továbbítani lehet a csomagot. Vége 73 13