I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. kötet: Megalapozó vizsgálat"

Átírás

1 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok u. 14. SÁSD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 1 Megalapozó vizsgálat Sásd Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan Készítették: Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, régióvezető Könczey Gábor, megyei koordinátor Sifter Lívia, felelős tervező Laky Ildikó, felelős tervező Dobrai Béla, közmű szakági tervező Koprda Ildikó zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező Zorgelné Sin Emília településtervező Szálka Miklós és Herczeg Zoltán közlekedési szakági tervezők 2015 SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

3 2 Tartalomjegyzék Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos tervhierarchia és összefüggései Sásd az országos területrendezési tervben Sásd a megyei területrendezési tervben A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Nemzetiségek Képzettség Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok Életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás Egészségügy Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

4 Szociális ellátás Kultúra Sport Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Vagyongazdálkodás Gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

5 Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés és elektronikus hírközlés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem, belvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózat Társadalom Gazdaság Táji és természeti adottságok Zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

6 Közművek Környezetvédelem Katasztrófavédelem HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településhálózat SWOT-analízise A társadalom SWOT-analízise A gazdaság SWOT-analízise A táji-, természeti adottságok és zöldfelületek SWOT-analízise Az épített környezet SWOT-analízise A közlekedés SWOT-analízise A közművek SWOT-analízise A környezet- és katasztrófavédelem SWOT-analízise A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

7 6 Ábrajegyzék ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Dél-dunántúli Régióban ábra: Hegyháti járás települései ábra: Baranya megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terv /részlet/ ábra: Sásd városával határos települések ábra: Sásd állandó népességének alakulása 1970 és 2011 között ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) * ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ábra: A regisztrált vállalkozások száma, ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %- ban, ábra: Vendéglátóhelyek számának változása, ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből ábra: Részlet az OTrT Kiváló és Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetei (3/2, 3/3) és a BMTrT, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből ábra: Részlet a BMTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből ábra: Részlet BMTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből ábra: Zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) ábra: Sásd alaprajzi változása között ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete 2013-ban ábra Sásd járás közlekedési hálózata Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

8 ábra Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve ábra Évente forgalomba helyezett új gépjárművek száma ábra: 40-es, 47-es vasútvonal ábra: Részlet BMTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete (3.9) és az OTrT Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7) térképi mellékleteiből ábra: Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége ábra: Sásd problématérképe ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramjai 2011-es népszámlálás alapján ábra: Szegregátum SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

9 8 Táblázatok: táblázat: Baranya megye járásai táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a és a évi népszámlálások időpontjában Sásdon és Baranya megyében (%) táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok táblázat: Egészségügyi mutató változása táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Sásdon, táblázat: Gazdasági szervezetek, vállalkozók EU forrású beruházásai között táblázat: Működési és fejlesztési bevételek és kiadások megoszlása 2013-ban táblázat: Sásd helyi jelentőségű védett természeti értékeinek listája táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok táblázat: Sásd lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége táblázat: Járási települések elérése Sásdról gépjárművel táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről autóbusz járattal táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről vasúttal táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia táblázat: Sásd területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, táblázat: SWOT településhálózat táblázat: SWOT társadalom táblázat: SWOT gazdaság táblázat: SWOT - táji-, természeti adottság, zöldfelület táblázat: SWOT - épített környezet táblázat: SWOT - közlekedés táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem táblázat: Sásd Szegregátum 1, 2011-es népszámlálási területi mutatók Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

10 9 BEVEZETÉS SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

11 10 A as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007-ben megjelenő, majd 2009-ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5-7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium 2014 júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS-nek felülvizsgálatára, valamint bizonyos esetekben a Városfejlesztési Koncepció elkészítésére. A Dél-Dunántúli Régióban az eljárást a Terra Studio Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően 2014 decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Sásd városának térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos magállapításokat, a szomszédos településekkel terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelületet kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a 2007-ben készült IVS-hez viszonyítva a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Sásd Város által elért eredményekre. A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és -értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyzetünk az összefoglalást jelentő SWOT elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amik a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

12 11 településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. A város terv-ellátottsága a ma már megszűnt kistérségi körrel a legfontosabb és kötelező területekre rendelkezésre állt. Ezeket az anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és térségére is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció , illetve Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Sásd város fejlesztései éppen a helyzetfeltárás segítségével ezekhez jól illeszkedjenek. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

13 12 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

14 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) meghatározta az ország funkcionális térségeit, amelyek a stratégiai célok értelmében a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni. Az 1995-ben városi rangot kapott Sásd ebben a funkcionális térséglehatárolásban a Környezeti meghatározottságú, természetközeli gazdálkodás területek közé tartozik ( ábra). Sásd ábra: Funkcionális térségek Magyarországon Forrás: OFTK, pp: 109 Sásd a Dél-dunántúli Régióban, három megye határán, de területileg Baranya megyében fekszik. A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, deli részen a Dráva folyik. A tervezési-statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában, központja Pécs ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Déldunántúli Régióban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

15 14 Baranya megye területe km2, amely az ország területének 4,76%-át teszi ki, ez alapján az ország közepes méretű megyéi közé tartozik. A megye lakónépessége január 1-én fő volt, ez az ország népességének 3,8 %-a. A megyében Pécs túlsúlya érvényesül a maga fő feletti népességével, mely méreténél és funkcióinál fogva nem csak a megyére hat ki, de a Déldunántúli régió központjaként a megye- és az országhatáron túlra is. A településszerkezet kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A megye városai Pécs, Mohács, Komló kivételével kisvárosok, az aprófalvas településszerkezetet pedig rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Baranya megyét 9 kistérség alkotja: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári kistérség január 1-től a járási rendszer újbóli bevezetésével a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, majd február 25-tel területfejlesztési és statisztikai egységként se maradtak életben. Baranyában 10 járás alakult: a Bólyi, Hegyháti, Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári járások. A Hegyháti járást 25 db település alkotja ( ábra). A korábbi Sásdi kistérséghez tartartozó településekből Bikal és Oroszló járási beosztásban már máshová tartoznak. A hegyháti járásban kettő városi rangú település (Sásd, Mágocs) található, amelyek Vásárosdombó, Mindszentgodisa és Gödre településekkel együtt mikotérségi központokként látják el a járás aprófalvas és több esetben zsáktelepülésű körzetét. A járás településeinek sajátos térbeli elhelyezkedésükből adódóan megfigyelhető, hogy pl. Sásd kisvárosi várostérségét sok szál fűzi a szomszédos megyékhez (ezen belül pl. Dombóvárhoz), mint a megyeszékhelyhez, Pécshez. Járás neve Székhely Település Ebből Népesség Terület Népsűrűség város ( ) (km2) (fő/km2) Bólyi járás Bóly ,03 54 Hegyháti járás Sásd ,72 35 Komlói járás Komló , Mohácsi járás Mohács ,98 58 Pécsi járás Pécs , Pécsváradi járás Pécsvárad ,44 48 Sellyei járás Sellye ,69 29 Siklósi járás Siklós ,99 55 Szentlőrinci járás Szentlőrinc ,43 53 Szigetvári járás Szigetvár , táblázat: Baranya megye járásai Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

16 ábra: Hegyháti járás települései Forrás: gis.teir.hu Az elsődlegesen Pécs, másodlagosan pedig Dombóvár, illetve Komló vonzáskörzetébe tartozó Sásd kisvárosnak számít és az országos városhálózati szerepköre alapján, térszerkezeti szempontból országos szinten nem tekinthető jelentősnek, de saját vonzáskörzetében járási székhelyként, illetve több településsel alkotott hivatali egység vezetőjeként igazgatási szerepköre erősödő. A közigazgatás átszervezését, a járási rendszer bevezetését 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. Sásdon a járási szinten működő egységes hivatal január 1-én kezdte meg működését. Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal január 18-án alakult, és ellátja az Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Sásd, Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Meződ, Palé, Varga és Vázsnok települések vonatkozásában. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

17 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének kereteit számos fejlesztéspolitikai dokumentum meghatározza, melyekhez igazodni, illeszkedni szükséges EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: a évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását - a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

18 17 AZ OFTK az alábbi, Sásdra készülő stratégiában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határozza meg: hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez. városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése a város-vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével hátrányos helyzetű különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése Sásd az OFTK Pécs várostérségébe pozícionálja. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg Baranya megyére: A kedvező mező-és agrárgazdálkodásban rejlő potenciál jobb kihasználása. A rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. A foglalkoztatottak létszámának és arányának növelése, a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának segítése a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és az erre épülő feldolgozó-ipar kialakításával, fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megye közlekedési zártságának oldása, a megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok valamint ezek csomópontjai és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, különös tekintettel a horvátországi, illetve bosznia-hercegovinai összeköttetésekre. Intermodális közlekedési csomópont és logisztikai központ kiépítése a pécsi agglomerációban, a pécsi befektetési és tudásövezet fejlesztése. A megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. A helyi természeti, környezeti és gazdasági erőforrásokon alapuló komplex önfenntartó fejlesztési programok megvalósítása (pl. Ős-Dráva program). Turisztikai fejlesztések: világörökségi helyszín/helyszínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. A Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségek kihasználása, a K+F tevékenység színvonalának jelentős emelése a minőségi oktatás, kutatás és innováció területén Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, valamint a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a as területi alapú SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

19 18 fejlesztések megtervezésében, amelyben vezérelv, hogy a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. a várostérségek. A területfejlesztési dokumentumok közül a megyei szint az, ahol Sásd városa, térsége már konkrétan, nevesítve is megjelenik. A koncepció és program stratégiai fejlesztési céljainak rendszere épít a helyi adottságokra, amelyek fejlesztése várhatóan pozitívan hat az egész megye fejlődésére is. A jogszabályi elvárásoknak megfelelően Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója 2014 elején készült el. A koncepció kijelöli Baranya megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. Az alábbiakban a megyei célokon belül idézzük azokat a pontokat, amelyekben konkrétan megfogalmazódik Sásd szerepe, lehetőségei. Megállapítható, hogy a megyei koncepció tartalma és Hegyháti járás szükségletei nincsenek ellentmondásban egymással, ugyanakkor a fejlesztések döntési és megvalósítási kompetencia szintje természetszerűleg az esetek egy részében nem a város önkormányzata. A megyére kialakított négy területi célon belül: 1. Hátrányos helyzetű, fejletlen gazdaságú térségek komplex fejlesztése Baranya megye nyugati felén (Ős-Dráva program területe, Szigetvár, Sásd térsége); A hátrányos helyzetű térségek egyik kitörési pontja a helyi, családi gazdaságok megerősítése. Ahhoz, hogy a térségben a problémákra megfelelő választ adó fejlesztések valósulhassanak meg, a komplex programokra szükséges fókuszálni, be kell vonni az ott élő embereket, közösségeket, vállalkozókat és figyelembe venni a térség belső erőforrásait. A helyi gazdaságfejlesztés által biztosítottá válik a hosszú távú stabilitás és a fejlődés. A helyi gazdaságok által termelt javak megjelenhetnek külső piacokon is, de elsődleges céljuk a területi önellátásra való törekvés. A térségre jellemző a nemzetiségek nagyarányú jelenléte ezen belül is a cigányságé, akik jellemzően korábban mezőgazdaságban nem dolgoztak, a szakterülethez szükséges tudással nem rendelkeznek. Fontos, hogy ezek az emberek a térség számára is jelentőséggel bíró, használható szakképesítésben részesüljenek. A fenti területi cél a koncepció szerint a Helyi gazdaságok fejlesztése és Társadalmi felzárkóztatás stratégiai célokhoz illeszkedik legerősebben, de hozzájárul a Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése, Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés, Stratégiai erőforrások fenntartható használata, illetve az Elérhetőség és mobilitás javítása célok eléréséhez is. Baranya megye Területfejlesztési Programja 2014 végén készült. A megyei területfejlesztési program középtávon értelmezet programdokumentum, mely 7-10 éves időtávban fogalmazza meg a megye terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó vállalásait, határozza meg a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósulását elősegítő intézkedéseket. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

20 19 Az alábbiakban a megyei programon belül idézzük azokat a prioritásokat, tervezett intézkedéseket, amelyekhez rendelt tevékenységekben és a csatolt területi fókuszban a térségi centrumok, járásközpontok, Szabad Vállalkozási Zóna címmel rendelkező települések (Sásd városa ilyen), illetve hátrányos helyzetű térségek (Sásdi kistérség ilyen) megjelennek: I. prioritás: A helyi erőforrásokon alapuló gazdaság megerősítése a lokális gazdasági környezet integrált fejlesztésével 1.3. intézkedés: Helyi termékek piacainak kialakulását, megerősödését szolgáló fejlesztések II. prioritás: Külső erőforrásokra is támaszkodó, a termelési kapacitások növelésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése a megyében 2.1. intézkedés: Vállalkozások versenyképességének javítása, termelő és szolgáltató kapacitásaik bővítése 2.3. intézkedés: A gazdaság élénkítését szolgáló együttműködések és kapcsolódó fejlesztések elősegítése 2.4. intézkedés: Befektetés-ösztönzést szolgáló akciók megvalósítása III. prioritás: A piaci igényekhez rugalmasan illeszkedő képzési struktúra kialakítása és fejlesztése 3.1. intézkedés: Az alap- és középfokú oktatás eredményességének növelése 3.2. intézkedés: Piaci igényekre rugalmasan reagálni képes, gyakorlati képzésre koncentráló szakképzési rendszer fejlesztése 3.3. intézkedés: A hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű lakosság felzárkóztatása és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében 4.1. intézkedés: Településfejlesztési akciók megvalósítása 4.2. intézkedés: Az egészségügyi és szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz való egyenlő esélyű hozzáférést segítő fejlesztések 4.3. intézkedés: A lakosság egészségmagatartásának fejlesztése 4.4. intézkedés: Hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi felzárkóztatásának és integrációjának elősegítése V. prioritás: A természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló és klímatudatos környezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése 5.1. intézkedés: Vízgazdálkodási és kapcsolódó zöldfelület gazdálkodási fejlesztések megvalósítása 5.2. intézkedés: A klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség javítása 5.3. intézkedés: Környezetvédelmi kommunális infrastrukturális rendszerek fejlesztése 5.4. intézkedés: Helyi energiaforrások felhasználására alapozott energiatermelés- és ellátás VI. prioritás: Az elérhetőség javítása, fenntartható közlekedési rendszerek létrehozásának előmozdítása 6.1. intézkedés: A megye nemzetközi elérhetőségét biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztése 6.2. intézkedés: A térségi elérhetőséget javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése 6.3. intézkedés: A közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek és szolgáltatási színvonalának javítása SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

21 intézkedés: A közlekedési célú kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Mindezek mellett a dokumentum nevesíti a program keretében együttműködésben megvalósítható kiemelt megyei projekteket, amelyekből Sásd a következőkben érintett: Hegyhát Program (természeti igényekhez igazodó mezőgazdaság támogatása; vízrendezési és vízvisszatartási program; a helyi közösségek és a helyi gazdaság újraépítése). Támogatás igénybevételével történő finanszírozása a KEHOP, a VP, a HEFOP, a GINOP és a TOP összehangolt forráskoordinációjával biztosítható Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A baranyai megyeszékhely as időszakra szóló stratégiai dokumentuma a városfejlesztési koncepcióra alapozva a város területére fogalmaz meg a helyi szükségletek, problémák, igények alapján kidolgozott fejlesztési jellegű beavatkozásokat. Ebből adódóan a vonzáskörzetére, így Sásdra is a dokumentumban megfogalmazott átfogó célnak és a munkalehetőségek (bejárás) miatt a többek között foglalkoztatottsági szint növelését célzó Város gazdasági alapjainak újjáépítése stratégiai célnak van a legnagyobb jelentősége. Az átfogó cél a következő: PÉCS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE KÉPES TÉRSÉGI VONZÁSKÖZPONT: Hosszú távon a természeti és épített környezet, a gazdaság és a társadalom egyensúlyos, a regionális környezethez harmonikusan kapcsolódó fejlődésére van szükség. Az egyensúly hiánya a fenntarthatóság ellen hat. A fenntarthatóság és a fejlődés elválaszthatatlan követelmények, mivel fejlődés hiányában a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, a fenntarthatósági követelmények figyelmen kívül hagyása mellett pedig a fejlődés ütközik korlátokba. A városnak meg kell erősítenie történelmi távlatokban kialakult regionális vonzerejét, integratív és fejlődés-ösztönző szerepét, mert a város és környezete az erőforrások tekintetében erősen egymásra utalt, s Pécs a régió legnagyobb városaként felelősséggel is rendelkezik a térségi fejlődés segítése, ösztönzése terén. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

22 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban módosított (a módosító jogszabály: évi L. tv.). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Sásd város Baranya megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 9/2005. (V. 12.) számú rendelettel fogadott el és a 14/2012. (VI. 1.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat - amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (4) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

23 Sásd az országos területrendezési tervben Az Országos Területrendezési Törvényről szóló évi XXVI. törvényben Sásd mindössze a 66. sz. főút /Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (61. sz. főút)/ kapcsán jelenik meg nevesítve, azonban a törvény mellékletekben a települést is érintő meglévő országos törzshálózati főút mellett a vasúti, és energiahálózati elemek is felsorolásra kerülnek. Az OTrT különböző övezeti lehatárolásai közül Sásd közigazgatási területe az alábbiakban érintett: Országos ökológiai hálózat övezete (3/1. melléklet) közigazgatási terület északi részén kettő kis foltban (Sásd-Meződ-Baranyajenő harárában álló erdő, újmajori szarvasmarhatelep melletti Fehér-föld dűlőrészen lévő vizes élőhely Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2. melléklet) jelentéktelen, apró foltok Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3. melléklet) vasút melletti nyugati területek belterülettől délre, ill. Hörnyék felett kis foltban Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4. melléklet) az erdők összessége Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3/5. melléklet) az egész közigazgatási terület kivéve az északi részén lévő állattartó telepet Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7. melléklet) közigazgatási terület déli, völgytalpi rész Sásd a megyei területrendezési tervben Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervről szóló 2012-ben módosított 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendeletben az alábbi helyeken jelenik meg nevesítve Sásd: Főutak A főúthálózat elemei 66.sz. főút: Pécs (6. sz. főút) Sásd (Kaposvár (61. sz. főút)) 611.sz. főút: (Dombóvár térsége - (61.sz. főút)) Sásd (66.sz. főút) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai 611. sz. főút: Vásárosdombó Sásd, 66. sz. főút: Pécs, Mánfa, Magyarszék, Magyarhertelend, Bodolyabér, Oroszló, Sásd Mellékutak Pécs Mánfa Oroszló Sásd (A tervezett 66. sz. főút megvalósulása után a meglevő vonalon) (Dombóvár) Sásd (a volt 611. sz. főút) Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervének különböző övezeti lehatárolásait tartalmazó mellékleteiben a város közigazgatási területe az alábbiakban érintett: Magterület (3.1. melléklet) Ökológiai folyosó (3.1. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (3.2. melléklet) Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

24 23 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3. melléklet) Erdőtelepítésre alkalmas terület (3.3. melléklet) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.5. melléklet) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület (3.9. melléklet) Földtani veszélyforrás területe (3.14. melléklet) Vízeróziónak kitett terület (3.15. melléklet) ábra: Baranya megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terv /részlet/ Forrás: A megyei területrendezési tervek által kijelölt térségi területfelhasználási kategóriák közül négy típusba lettek a városhoz tartozó területek besorolva. Városias települési térség: 18,92%, Erdőgazdálkodási térség: 27,68%, Mezőgazdasági térség: 40,54%, Vegyes területfelhasználási egység: 12,86%. Az arányszámokból látszik, hogy a közigazgatási területen belül mezőgazdasági hasznosítás áll az első helyen, és a domborzati adottságok okán az erdőgazdaság került a területek több mint negyedével a második. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

25 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Sásd közigazgatásilag a következő 7 településsel határos: Meződ, Vázsnok, Felsőegerszeg, Oroszló, Mindszentgodisa, Palé, Baranyajenő. A szomszédos településekkel legtöbb esetben a vonalas infrastruktúra, illetve az országos övezetek átfedése jelent közös pontot, egyik esetben sincs információ arról, hogy a tervek tartalmaznának Sásd települést befolyásoló megállapításokat. A településrendezési, településszerkezeti tervekkel megalkotásával kapcsolatos információk: Meződ: Nem rendelkezik településrendezési tervvel. Vázsnok: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 6/2005. (XII.01.) Ökr., míg a településszerkezeti terv 126/2005. (XI.25.) KTH határozattal lett elfogadva. Felsőegerszeg: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 5/2005. (XII.01.) Ökr., a településszerkezeti terv elfogadása 71/2005. (XI.28.) KTH határozattal történt. Mindszentgodisa: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 12/2005. (XI.17.) Ökr., a településszerkezeti terv elfogadó határozat: 42/2005. (XI.15) KTH. Palé: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 4/2005. (VIII.30.) Ökr., a településszerkezeti terv elfogadó határozat 53/2005. (VIII.29.) KTH. Oroszló*: 7/2004.(XI.29.) rendelettel fogadta el a helyi testület a településrendezési eszközeit. Baranyajenő*: A településrendezési eszközöket 106/2004.(XII.21.) rendelettel fogadta el a képviselő-testület. *Országos Rendezési Tervkataszter alapján ábra: Sásd városával határos települések Forrás: Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

26 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A képviselő-testület Sásd város hosszú távú településfejlesztési koncepcióját a 143/2003.(X.2.) KTH. számú határozattal fogadta el. A dokumentum elavult, tartalma és felépítése a hatályos szabályozásnak nem felel meg. Mivel hatályon kívül helyezési döntés nem született, jelenleg ez a dokumentum hatályos. A koncepció nem fogalmaz meg konkrét időtávot, se jövőképet, se stratégiai célokat, ám az alábbi prioritások felsorolás szinten megjelennek: a munkahely- teremtő beruházások számára terület biztosítása a város megközelíthetőségét javító közúti fejlesztések (M65), és ezzel egyidejűleg a jelenlegi, városon átmenő főközlekedési utak külterületen történő kiváltása a lakóterület ésszerű, a kisvárosias- falusias jelleget megtartó bővítése a jelenlegi városközpont kisvárosias jellegű rehabilitációja A fejlesztési irányvonalak címszó alatt a lakó és intézményi területekről vannak tények, felvetések és javaslatok, majd az ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb. területén pár helyzetismertető sor és megállapítás Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai A Sásd Város Integrált Városfejlesztési Programja 2007 közepén készült, előbb, mint a legtöbb IVS. Kidolgozásakor még nem jelent meg az akkor még létező Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára" elnevezésű módszertani útmutató 1, így annak teljes mértékben nem felel meg. Ettől függetlenül a kidolgozott tartalom alapos helyzetfeltárásra épül, majd beavatkozási területeket, célokat/prioritásokat és ezekhez széles spektrumot átfogó intézkedéseket fogalmaz meg. Mindezek mellett a dokumentum tartalmaz egy úgynevezett Előakciótervet, amelyben a városrészi bemutatások után a belváros, mint akcióterület elemzése és ahhoz csatolt intézkedések jelennek meg. A 2007-es Városfejlesztési Stratégia kidolgozásának céljai: fejlődési lehetőségek feltárása prioritások meghatározása NFT II. forrásainak lehívására összpontosítás jövőkép elérésének segítése 1 Jelenleg érvényes módszertani útmutató: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, Városfejlesztési Kézikönyv. Második, javított kiadás, január 28. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

27 26 Az IVS-ben a célok közt beágyazva megjelenő jövőkép a következő: Sásd megőrizve és erősítve sajátos, egyéni arculatát intelligens város, és az eddigi kistérségben betöltött központi szerepét tovább fejlesztve, a térség magas színvonalon szolgáltató meghatározó kisvárosi központja = SÁSD VÁROS KISTÉRSÉGI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ- ÉS TUDÁSKÖZPONT Célok, prioritások: humán erőforrás erősítése, humán kistérségi központ kialakítása intelligens város és kistérség kialakítása, magas minőségű közösségi szolgáltatások biztosítása átállás az új gazdaságra, versenyképesség erősítése koncepciózus városfejlesztés, minőségi kisvárosi miliő társadalmi szolidaritás és helyi identitás erősítése, fejlett infrastruktúra Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városfejlesztéssel összefüggő szerződések létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, építési szabályzatban) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének és a közterületek, utak és közművek kiépítésének érdekében. Sásd Város Önkormányzat Képviselő-testület a Településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi Egyeztetési Szabályzatát a 122/2014.(VIII.28.) KTH. számú határozattal fogadta el. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2 (Etv.) lehetőségét biztosit az egyes területek fejlesztésében érdekelt beruházó és az önkormányzat közötti jogviszony szerződéses rendezésére. A településrendezési szerződés megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok, garanciák rögzítésénél is. Az Etv. meghatározza, hogy a településrendezési szerződést telepítési tanulmánytervvel kell megalapozni (ennek részletes tartalmi követelményeit a 314/2012. Korm. rendelet 3 határozza meg). A szabályozási terven jelölt helyeken, illetve ahol ez szükséges (pl. a településrendezési szerződés pontos tartalmának meghatározásához) közterület alakítási terv készíttethető összhangban a településrendezési eszközökkel. Az elmúlt években jelentősebb városfejlesztési akcióhoz kapcsolható, infrastruktúra kiépítésre vonatkozó településrendezési szerződés nem jött létre. Néhány kevésbé jelentős, a településrendezési eszközök módosítására vonatkozó finanszírozási szerződést kötöttek, ezek a tervmódosítások időközben elfogadásra kerültek. 2 az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 30/A. 3 a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

28 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök Sásd Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 8/2012.(IX.10.) számú és a 10/2009.(V.15.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított, a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 8/2004.(VII.12.) számú önkormányzati rendelete az építés helyi rendjének biztosítása érdekében szabályozza, - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A településrendezési eszközök 2004-es tervlapjai (településszerkezeti terv, külterületi szabályozási terv, belterületi szabályozási terv), valamint a módosítások külön dokumentumban, ill. a helyi építési szabályzat a város honlapján elérhetők. Mivel a város településrendezési eszközei a megyei és országos tervekkel összhangban készültek, az útfejlesztési elképzelések bizonytalansága miatt azonban a helyi terveken a jelenlegi nyomvonal-verzió nem jelenik meg. Mindezek ellenére a meglévő tervek megfelelő alapot biztosítanak a városfejlesztési akciók megvalósításához. Azonban az építésügyet érintő országos jogszabályi változások mellett, a településrendezési eszközök felülvizsgálatát indokolja, hogy a hatályos településrendezési eszközök december 31.-ig alkalmazhatók és csak december 31-ig módosíthatók A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv leíró részében a településszerkezetre nagy befolyást gyakorló útfejlesztések (elkerülő út, M65) elmaradtak. Az 66-os út menti iparterület fejlesztése 2009-ben megindult, további fejlesztése a területek tulajdonosi háttere miatt azonban megakadt. Az egyéb területek fejlesztésénél szorgalmazott régi Gödrei-árok medrének vízelvezetésre alkalmassá tétele, Gödrei-vízfolyáson víztározók kialakítása elmaradt, ami hozzájárult az elmúlt évek árvizeinek súlyosságához is. Főleg a gazdasági viszonyok alakulása miatt lakóterületi fejlesztésében érdemi lépések nem történtek, intézményi szinten azonban jelentős változások történtek (pl. Városháza kialakítása a művelődési ház épületéből, új Művelődési Központ és Könyvtár kialakítása). A város igazgatási területe építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre osztott. Az beépítésre szánt területek övezetei lakóterületek: Nagyvárosias Kisvárosias Kertvárosias Falusias vegyes területek: Településközpont vegyes gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató Ipari különleges terület: Beépítésre szánt különleges terület SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

29 28 Beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési terület Közművek Zöldterület Erdőterületek (védelmi, gazdasági, természetvédelem alatt álló gazdasági rendeltetésű) mezőgazdasági területek: Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület (szőlőhegy) Vízgazdálkodási terület Település szerkezeti tervén a meglévő és a tervezett elemek (belterület, beépítésre szánt terület, közlekedési elemek, természetvédelmi, stb.) lehatárolásra kerültek, azonban a megyei szinten tervezett új főúti útkapcsolat csak részben (Baranya csatorna keleti oldalán) jelenik meg. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

30 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Sásd a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból nem elmaradott település, valamint a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel nem sújtott település. Mindemellett azonban a város a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint leghátrányosabb helyzetű, azon belül is a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségben van Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Sásd város területe 1488 ha, állandó népessége a 2011-es népszámlálás idején 3267 fő volt. A város állandó népességének száma az 1970-es értékhez képest 2011-re összességében 13%-kal gyarapodott. Erőteljes növekedés a rendszerváltásig tapasztalható, majd folyamatos csökkenés tapasztalható. Az aránylag gyorsan csökkenő népességszám legfőbb oka a minden évben negatív értékű természetes szaporodás, amit a mindössze néhány évben pozitív értékű vándorlási egyenleg nem volt képes ellensúlyozni. fő ábra: Sásd állandó népességének alakulása 1970 és 2011 között Forrás: KSH népszámlálás 2011 A természetes szaporodás mutatója 2000 és 2013 között a vizsgált területi szintekhez hasonlóan negatív, ráadásul a Hegyháti járás 2000 és éveit leszámítva minden évben Sásdon voltak a legrosszabbak az értékek ( ábra). Vagyis az élveszületések száma (néhány évben kiugróan magas értékben), itt maradt el leginkább a halálozások számától. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

31 ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

32 31 A vándorlási nyereség a természetes szaporodásból adódó népességfogyást egyedül 2009-ben haladta meg, egyébként kevéssé, illetve nem tudta ellensúlyozni, ugyanis a vándorlási egyenleg mutatója 2000 és 2012 között mindössze négy évben volt pozitív, vagyis a települést a többi évben többen hagyták el, mint ahányan oda érkeztek ( ábra). A bevándorlás általában a Hegyháti járás településeiből, míg az elvándorlás leginkább a közeli Dombóvár, Pécs, Kaposvár, és Budapest vagy egyéb nagyvárosok (jellemzően a felsőbb fokú tanulmányok végzésének helyszíne), illetve külföld irányába történik. Sásd lakónépessége a 2011-es népszámlálás idején 3237 fő volt (ebből Hörnyék 257 fő), ami az 2001-es évi lakosságszám 91%-át tette ki a természetes fogyás és a vándorlási egyenleg eredője alapján. A népességváltozás országos tendencia szerint csökkenő, mértéke több mint 4,7 %-kal rosszabb volt a megye városainak értékénél re már a lakónépesség 3124 főre csökkent (KSH Helységnévtár) és amennyiben valamilyen okból nagyobb betelepülési hullám nem történik a prognózis alapján további csökkenés várható. A népszámlálás évében (2011) Sásd lakónépességén belül 13,0% gyermekkorú (0-14 éves), 61,2% aktívkorú (15-59 éves) és 25,7% pedig időskorú (60 év felett) volt. A város korszerkezete elöregedő, melynek mértéke 2001-es adatokhoz (14,2%, 64%, 21,8%) képest tovább romlott. Ugyan ezt a kedvezőtlen folyamatot támasztja alá az öregségi mutató alakulása ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között Összességében megállapítható, hogy Sásdon az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. Korszerkezetére az öregedés jellemző: a fiatal lakosság aránya SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

33 32 csökken, ezzel együtt az idős népesség aránya növekszik. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban kedvezőtlen és folyamatosan meghaladta minden vizsgált területi szint átlagát Nemzetiségek A népesség nemzetiség szerinti összetételét vizsgálva ( táblázat) a magyar nemzetiség dominanciája figyelhető meg, bár részaránya csökkent. Mindkét népszámláláskor a második helyet a német népcsoport foglalja el, a harmadik helyen pedig a cigány etnikum áll. Egy évtized alatt mindkét nemzetiség esetében erőteljes növekedés látható (német: 141 fő 2001-ben 220 fő 2011-ben, ami 56%-os növekedés, cigány: 103 fő 2001-ben 197 fő 2011-ben, ami 91%-os növekedés). A változás egyrészt a nemzetiségi öntudat erősödését, felvállalását, másrészt az odavándorlásból, ill. országosan demográfiailag megfigyelt reprodukciós képességből adódó jellegzetességet, mindamellett a magyarok elvándorlását is tükrözi. A növekedési ütem alapján a cigányok részarányának további jelentős növekedésére lehet a jövőben számítani. nemzetiség Sásd Baranya megye magyar 93,54 86,53 92,19 84,97 cigány 2,89 6,09 2,61 4,55 horvát 0,2-1,79 1,86 modern héber, zsidó 0,03-0,02 német 3,96 6,80 5,58 6,67 ukrán 0,03-0,05 0,03 egyéb - 0,49-0, táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a és a évi népszámlálások időpontjában Sásdon és Baranya megyében (%) Forrás: KSH, Népszámlálás 2001, 2011 Régiós és járási kitekintés alapján az is megállapítható: német nemzetiségűek koncentráltabb jelenléte leginkább a kelet-baranyai és közép-tolnai településekre jellemző, ill. a járáson belül a nyugati részen, ill. Mágocson a legjelentősebb roma népesség koncentráltabb jelenléte leginkább a dél-és észak-baranyai (Ormánság, Hegyhát) és délnyugat-somogyi településekre jellemző, a Hegyháti járás majdnem egészén számottevő ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás, Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

34 ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás Képzettség A 2011-es népszámlálás adatai alapján Sásd lakosságának képzettségi mutatói a magasabb területi szintekkel összehasonlítva átlagosnak mondhatók, érettségivel rendelkezők aránya járáson belül kiemelkedően magas ( táblázat, ábra). A Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató 2011-ben 13,1%-os értékű. Mindezek mellett a Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató 2001-es 8,4%-os értékhez képest javult, de 13,4%-os értéke még így is jóval elmarad az országos átlagtól (19%). A város képzettségi mutatói az oktatási intézményrendszer megfelelő kiépültségére és a magasabb végzettségűek növekvő arányára utal. A szakmai oklevéllel rendelkezők magas aránya kedvező, de itt problémát jelent, hogy a megszerzett szakma nem helyi igényekhez illeszkedik, mindemellett a magasabb végzettségűek arányának növekedésével az elhelyezkedési nehézségek is fokozódnak (többsége ingázik vagy elköltözik, mert nem talál munkát). Területi szint első évfolyamát sem végezte el általános iskola évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel Sásd 0,95% 10,98% 26,17% 23,90% 26,73% 11,28% Hegyháti járás 1,78% 15,11% 35,74% 22,87% 18,07% 6,43% Baranya megye városai 1,08% 9,04% 22,65% 19,31% 30,41% 17,50% Baranya megye 1,25% 10,69% 26,78% 21,37% 26,19% 13,71% Ország összesen 1,18% 11,22% 25,04% 19,48% 27,54% 15,54% táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

35 ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % Forrás: KSH, Népszámlálás, Foglalkoztatottság A 2011-es népszámlálás adatai szerint Sásdon a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 38,6%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 8,9%, azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak közel 30%-a rendelkezik valamilyen magasabb iskolai végzettséggel, de elhelyezkedni nem tud. Ennek oka többek között a nem megfelelő (helyi igényekhez nem illeszkedő) végzettség és/vagy munkalehetőségek hiányában kereshető. Sásd további foglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011 évi népszámlálási statisztikai adatai: Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül: 56,1% (2001-ben: 51%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 38,4% (2001-ben: 41,3%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 42% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül: 56,1% (2001-ben: 59,4%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta): 11,1% Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 6,5% Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya: 45,7% (2001-ben: 41,7%) A fenti mutatókból kedvezőnek tekinthető, hogy a foglalkoztatottság nőtt, ám az ingázók számának emelkedése jelzi, hogy ez nem teljes mértékben a helyi foglalkoztatás bővülésének tudható be. Kedvező továbbá a regisztrált munkanélküliek számában között bekövetkezett közel 40%os csökkenése is ( ábra). A gazdasági recesszióhoz kapcsolt foglalkoztatási mélyrepülés mellett a statisztikai mutatók változásához a már korábban ismertetett demográfiai folyamat, ill. a nyugdíjkorhatár 2010 óta tartó apró részletekben történő emelése mellett leginkább a közmunkaprogram járult hozzá. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

36 ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

37 ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2013 A helyi folyamatok környező településekhez és magasabb területi szintekhez képesti viszonyát a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya is jól jelzi. Az idősoros grafikonon látható, hogy 2000, 2010, 2011-es év jóval országos átlag alatti értékeitől eltekintve többségében a fölötti, vagy közeli értékek jellemzőek a városra. A 2013-as éves adatokat bemutató ábrán az is látszik, hogy Sásd a környező települések között a középmezőnyben helyezkedik el Jövedelmi viszonyok A lakosság jövedelmi helyzetére elsősorban a személyi jövedelemadó adatok alapján, másodsorban az egy lakosra jutó jövedelem, illetve a segélyezési adatokból lehet következtetéseket levonni. A város jövedelmi viszonyainak alakulását alapvetően befolyásolja az adófizetők száma. Sásdon a 100 lakosra jutó adófizetők száma között egy százalékot sem ért el a növekedés, azaz gyakorlatilag stagnált, de a vizsgált területi szinteken abszolút értékben még így is itt a legjobb a mutató értéke. A Hegyháti járásban egy nagyon kedvező, nagymértékű javulás következett be, bár az értéke még így se érte el az országosat. Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem éves összege a többi területi szinthez hasonlóan növekedett, növekedés mértékében csak a járási arány előzte meg. Ha összegszerűen vizsgáljuk, akkor a város csak a járáshoz képest mutat jobb adatokat, mind a megyei járásközpontoknál, mind az országnál rosszabb a helyi érték. A két mutató adatainak összevetése alapján 2012-ben az országos átlaghoz viszonyítva a sásdi adófizetők átlagosan alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, és hiába volt minimálisan magasabb számuk, száz lakosra vetítve mégis kevesebbet adóznak. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

38 37 Területi szint Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) változás (%) Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) változás (%) Sásd 43,3 43,7 +0, , ,5 +153,4 Hegyháti járás 33,2 37,3 +12, , ,3 Baranya megyei járásközpontok 44,9 42,6-5, , ,8 +132,5 Ország összesen 42,1 43,5 +3, , ,5 +156, táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és 2012 Forrás: A jövedelmi viszonyok változásának jele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számának alakulása. A városban a támogatásban részesülők száma 2006 és 2010 között növekedett, majd 2012-től fokozatosan csökkent. A csökkenés oka a törvényi változások, jogosultságok változásának tudható be (pl. a támogatásokat 2012 novemberétől már Erzsébet utalvány formájában kell biztosítani a jogosultak részére) ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

39 Életminőség A lakosság életminősége számos tényezőtől függ egy településen. Ezek egyike a lakásállomány minősége. A 2011 népszámlálási adatok alapján a településen meglévő lakásállomány 1365 db. A lakásállományból 2011-ban az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8% (2001-ben 11,6%) a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 4,8% egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 3,1% A lakásállomány az utóbbi évtizedben alig változott, átlagban mindössze pár új, családi házas formában épített lakás épült évente (volt olyan év, amikor egy sem). Egyedüli kivétel 2006, amikor egy vállalkozás, eladási célra egy 21 többlakásos épületet épített. A lakásmegszűnés nem jellemző, mindössze pár darab volt 2000 óta. A lakások felszereltsége alapján hálózati vízvezetékkel (97%), meleg folyóvízzel (96%) és vízöblítéses WC-vel (96%), míg közcsatornával 89%-ban ellátottak. Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma az utóbbi években stagnál, sőt 2010 és 2011 között csökkenés is megfigyelhető, távfűtés nincs a városban ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Sásd város nem rendelkezik a 2001-es népszámlálási adatokból számított szegregációs adatokkal, de jelen tervezési folyamathoz a KSH előállította a 2011-es népszámlálás adatait felhasználva a szegregációs mutató alapján a térbeli-társadalom rétegződést leképző szegregációs gócpontokat. Az 1936-ban a településhez csatolt Hörnyéken kimutatott terület lehatárolása egyéb fejezet (3.3.2) tárgya. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

40 39 A sásdi szegregáció által beazonosítható cigánysághoz, illetve a környékbeli hátrányos helyzetűekhez köthető konfliktusforrás a leginkább az általános iskolában megfigyelhető folyamat, miszerint a szülők egy része a gyermekeit elviszi olyan más településen lévő óvodába/iskolába, ahol nagyobb esélyt és a tanulmányok terén kevésbé visszahúzó közeget remél/lát. A probléma óvodás korig nem szembeötlő, de az iskolás korosztálynál már igen. A környékbeli, kistelepülési iskolabezárások egyértelműen rontottak a helyzeten. A bekerült tanulókat nem, vagy alig lehetett felzárkóztatni, magatartásbeli problémákkal, rossz tanulmányi eredménnyel küzdenek és tömeges megjelenésük az intézmények (ált.isk.) egészére rossz hatással volt, a jobb képességűek szülők általi kiemelése (ösztönös reakcióként) fokozódott. A településen belül az egy-egy személyhez köthető gazdasági érdekek megléte és visszahúzó ereje nagyon erős. A kitettség annyira magas, hogy közösségi érdekeket, fejlesztéseket is gátol. Nem lehet például fejleszteni a vasút környékén (buszpályaudvar és piac), mert a tervezett helyszín olyan tulajdonos kezében van, aki ebben nem partner. Ugyan ez a helyzet az 66-os út menti iparterülettel, ahol a további fejlesztést szintén gátolja az érdektelenség/spekulációs szándék Települési identitást erősítő tényezők A településtörténet, lokálpatriotizmus, hagyományok, személyes és kulturális kötődés az alapja a helyi identitásnak. Mára a lakosság növekvő részében az elszegényedés és érdektelenség az uralkodó, de kisebb csoportok, szervezetek továbbra is aktívan, tevékenyen igyekeznek megőrizni, fejleszteni a várost, ha kell, akkor ehhez együttműködni a város vezetőségével ben sásdi székhellyel 25 db civil szervezetet tartanak nyilván, ebből a közhasznúak száma 7 db. Az összes szervezetből 11 kulturális tevékenységet folytat, míg cél szerinti besorolásban a második helyen a sport áll. A többi szervezet célja az oktatás, polgári védelem, szakmai érdekvédelem, stb. területére terjed ki. Működő és a szélesebb közönség számára is látható, aktív tevékenységet a meglévő civil szervezetek körülbelül fele végez. Az egyházak közül a római katolikus egyház egykor jelentős szerepet, közösségformáló erőt képviselt, de mára a vallás és hit szerepe a város lakosságánál elenyésző. A közösségek eltűntek, társadalmi bázis megszűnt, mindezt egyházi szinten felismerték: gazdaságilag, személyileg nem finanszírozható ezért plébániák bezárása mellett döntöttek (4 plébániából sásdi központi plébánia marad, 16 települést lát el). Az egyház helyi karitatív tevékenységnek vannak hagyományai, ám mára emiatt sokakban kiegészítő segélyforrásra egyszerűsödött az egyház szerepe. Még meglévő közösségi mag elöregedő, ám aktív, tevékeny plébánossal (templom felújítási tervek, kápolna kialakítás, vallási turisztika, stb.). A német és roma nemzetiségek közül leginkább a német vállal fel aktív, az identitásuk megőrzése szempontjából fontos feladatot (évente kettő svábbál), leginkább a várossal jó együttműködésben, feladatalapú támogatással működő nemzetiségi önkormányzatukon keresztül. A roma önkormányzat belső hatalmi harcai miatt a múltban nagy feszültségek voltak (feloszlatta önmagát), ami máig kihat. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

41 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Oktatás Oktatás köznevelés területén jelentő átalakulás történt az utóbbi években. Az átalakulás az alap- és középfokú oktatást és szakmai intézményeket érinti, hatóköre nem tejed ki az óvodai intézményekre és a nem közszféra fenntartásában lévő (egyházi és alapítványi) oktatási nevelési, szakképzési intézményekre. A törvény nyomán január 1-én a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) fenntartásába kerültek az általános iskolai nevelési oktatási feladatot ellátó intézményegységei, a szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Ezen intézményekhez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyon működtetése továbbra is az önkormányzat feladata lett volna, azonban a képviselő testület döntésének megfelelően ez a feladat is átadásra került. Az átadott intézmények feladatellátási helyei a következők: Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (székhely: 7370 Sásd, Szent Imre út (hrsz: '211/2'), telephely: 7370 Sásd, Szent Imre út (hrsz: '211/3')) Férőhelyek száma (alapító okirat alapján), Nappali képzésben felvehető maximális tanulólétszám: 521 (férőhelyszám a művészeti isk.-ban: 175), van: tornaterem, tornaszoba, sportpálya A nemzetiségi német nyelvet is oktató általános iskola 2010-ben teljes mértékű felújításon esett át, így az összes épülete akadálymentes, felújított. Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola (székhely: 7370 Sásd, Kossuth Lajos utca 2., telephely: 7370 Sásd, Szent Imre utca 23.) cukrász, pincér, szakács képzés Férőhelyek száma (alapító okirat alapján), Nappali képzésben felvehető maximális tanulólétszám: 200, Gyakorlati képzésben felvehető maximális létszám: 36 A 2012-es adatok alapján a városban az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma 112 fő a KLIK intézményben, akiket 8 pedagógus (3 teljes munkaidős, 4 rész m., 1 óraadó) oktat. A Sásdi tankerület alapfokú művészetoktatásban tanulóinak 34%-át oktatják Sásdon, valószínűsíthetően a város vonzáskörzetének és elérhetőségének is köszönhető a magas létszám. Oktatási Intézmény neve Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ált.isk Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szakiskola Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szakközép tanulói létszám bejáró tanuló Épület kapacitás osztályok száma SNI, HH, tanterem pedagógusok HHH fő száma száma SNI:21 HH: HHH: 69 SNI:1 HH: 50 5 HHH: 4 9 SNI:0 HH: 33 6 HHH: táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok) Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

42 41 A jogszabályok alapján a járási tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. Ennek megfelelve a Sásdi Tankerület székhelye a városban van (7370 Sásd Rákóczi u. 41.). A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sásdi Tagintézménye a 7370 Sásd, Szent Imre utca (hrsz: '211/2') szám alatt működik. A Sásdi Általános Művelődési Központ szakmailag önálló intézményegysége a Sásdi Általános Művelődési Központ Óvodája és Bölcsődéje (7370 Sásd, Rákóczi Ferenc út 3.) látja el Sásd, és a környező 7 település (Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Varga és Vázsnok községek) gyerekeinek óvodai nevelését. Az intézmény alaptevékenysége az óvodai nevelés, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése (német nemzetiségi kétnyelvű), többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése (fogyatékos, pszichés zavarral küzdő, HH és HHH). Férőhelyek száma (alapító okirat alapján): 120, óvodai csoportszobák száma: 5, tornaszoba van ben az óvodás gyermekek száma 116 fő, ebből 5fő SNI-s. Az intézményben 11 fő óvodapedagógus, 5 fő dajka dolgozik. A vidékről ingázó gyerekek száma 22 fő ben fejeződött be az óvoda részleges felújítása, amelyben teljes akadálymentesítés is szerepelt ben az önkormányzat ismételten pályázott az óvoda további komplex felújítására, bővítésére, amelynek a megvalósítása az 2015-ben fejeződött be. Baranya megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv dokumentum fontosabb Sásdra, ill. járásra vonatkozó megállapítása szerint a gyermekekre vonatkozó adatok alapján jelenlegi óvodai létszámhoz viszonyítva kismértékű létszámcsökkenés várható. A helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy az óvodák kihasználtsága települési szinten magas. A 2013-tól 20 férőhellyel megemelt óvodai kapacitás elegendő a feladatellátás biztosításához. Mivel azonban az óvodaköteles korosztályok és az óvodai kapacitás minden évben a kapacitáshiány határán mozog, az adatok felülvizsgálata évről-évre fokozott figyelmet igényel. Az állami iskolák feladatellátási helyein a 2012-es kapacitáskihasználtság arányok alapján a fejlesztési terv nem javasolt összevonást, megszűntetést. Sásdon a csökkenő gyermeklétszám miatt előreláthatóan növekvő kapacitás-többlettel lehet a jövőben számolni mind az általános, mind a szakközép és szakiskolai oktatásban. Ezt a folyamatot a bejáró tanulók számának növelésével lehet ellensúlyozni. A szakközép és a szakiskola esetében ben a más településről bejárók aránya kiugróan magas (85%, 92%) volt, így itt a kollégium kialakítása amúgy is indokolt. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

43 ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) * *KSH mutató hivatalos megnevezése, ami a településen Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szakközépiskolai oktatására vonatkozik Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

44 Egészségügy Sásdon az orvosi alapellátáshoz tartozó szolgáltatások működtetése a vállalkozóként dolgozó három háziorvossal, egy gyermekorvosi praxissal, egy fogorvossal biztosított. A három háziorvosi körzetben a városon felül további 7 település felnőtt lakosságának ellátása történik, míg a fogorvos körzete 15 településre terjed ki. A házi gyermekorvos körzete az összes háziorvosi körzetekkel lefedett település gyermeklakosságára kiterjed. A 15 település orvosi ügyeletét Sásd, Szent Imre utcai 23. rendelőben látják el. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a Rákóczi F. úti egészségházban működő két védőnői szolgálat gondoskodik. A két védőnői körzet szintén kiterjed a városon kívül a környező településekre is, de mindegyik ellát iskolaegészségügyi feladatokat is. A járóbeteg-szakellátás helyben nem biztosított, az ellátást a Dombóvári Szent Lukács Kórházat üzemeltető Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. (7200 Dombóvár, Kórház u ) biztosítja. A városban fekvő betegellátást biztosító kórház nincs, ezeket a magasabb szintű egészségügyi funkciókat a betegek számára Pécsett, illetve Dombóváron biztosítják. Jelenleg folyamatban van az Országos Mentőszolgálat Új Széchenyi Terv TIOP / Sürgősségi ellátás fejlesztése mentés projektje keretében egy új mentőállomás kialakítása, melynek átadása 2015 végére tervezett. Az önkormányzat a fejlesztéshez a területet ingyen biztosította. A kivitelezési tervek elkészültek, az egyszer már lejárt az építési engedélyt az építési hatóság meghosszabbította, az építő cég kiválasztása megtörtént. A településen összesen egy gyógyszertár szolgálja ki a lakosokat. Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) Területi szint Sásd 896,3 781 változás (%) -12,9 Hegyháti járás 1210,8 1137,7-6 Baranya megyei járásközpontok 1235, ,5 Ország összesen 1515,9 1556,7 +2, táblázat: Egészségügyi mutató változása Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Összességében a helyi egészségügyi ellátórendszer megfelelő hez képest az országos értékekkel szemben jelentős javulás figyelhető meg az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma mutató esetében járási és városi szinten. A változás a népességfogyás, elvándorlás és az azonos számú praxis egyértelmű következménye. Az országos folyamatok (ápoló és orvoskivándorlás) a helyi ellátórendszerre is veszélyt jelentenek. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

45 Szociális ellátás A hatályos jogszabályok a szociális ellátási módszereket pénzbeli, természetbeni és szociális szolgáltatások formájában határozzák meg. A Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Társulást 14 település (Sásd, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Kisbeszterce, Kishajmás, Meződ, Mindszentgodisa, Palé, Tormás, Varga, Vázsnok önkormányzatai) alapította január 1-től a hatékonyabb, célszerűbb feladatellátásra. A társulás által létrehozott szociális és gyermekvédelmi intézmény, a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (Sásd, Arad u. 1.) 14 településen látja el a következő szociális alapszolgáltatásokat: házi segítségnyújtás (69 fő veszi igénybe) családsegítés (80-90 fő) gyermekjóléti szolgáltatás Az társulás tervei szerint az intézmény feladatkörének bővítésével alapellátásban biztosítani kívánja az időskorúinak napközbeni ellátását, melyhez az Aradi utcai ingatlan felújítása, akadálymentesítése szükséges. Demográfiai folyamatokkal is alátámasztott növekvő helyi és környéki igények kielégítésére a város szakellátás formájában létre kíván hozni ezzel a törvényi kötelezettségnek is megfelelve egy bentlakásos intézményt. Elsőként egy nappali, speciálisan demenciában szenvedő, főként időskorú beteg számára kialakított, térségi jellegű szociális intézmény jönne létre, majd ez alakulna át idővel bentlakásos szociális otthonná. Az önkormányzat a megvalósításhoz szükséges ingatlannal rendelkezik, de pályázati forrás bevonása szükséges az épület átalakításához és felújításához. Gyermekek napközbeni ellátása keretében gyermekjóléti ellátást biztosít a bölcsődei ellátás, ami a 2012-ben átadott Sásdi Általános Művelődési Központ Óvoda és Bölcsőde intézményben valósul meg. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 12 fő (1 csoport). A bölcsőde jelenleg teljes kapacitással működik, 2 fő gondozónővel és 1 fő dadussal. A Baranya Megyei Kormányhivatal Hegyháti Járási Hivatala (7370 Sásd, Dózsa Gy. u. 32.) által ellátott szociális ügyek, ellátás-megállapítási területek a következők: aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) időskorúak járadéka ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű, kiemelt ápolási díj) közgyógyellátás megállapítása alanyi vagy normatív alapon egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság megállapítása A március 1-től bevezetett változásokkal megszűnt a rendszeres szociális segély (e helyébe lépett az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), adósságkezelési szolgáltatások, lakásfenntartási támogatás (szeptember 1-től az óvodáztatási támogatás is). Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

46 45 A fenti állami feladatellátáson túl a kiadáskompenzáló, méltányossági segélyezés szabályozása és fenntartása önkormányzati feladattá vált, az ún. települési támogatásokat Sásd Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 2/2015.(II.16.) önkormányzati rendelete szabályozza. A szociális ellátás sajátos formája a közfoglalkoztatás. Az önkormányzat évek óta folyamatosan indul közfoglalkoztatási programokon, amin a Munkaügyi Központ által kiközvetített személyek vehetnek részt (előnyben részesülnek azon személyek, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek). Az önkormányzat igyekszik lehetőségeihez mérten maximálisan kihasználni a közfoglalkoztatás terén fellelhető lehetőségeket, hogy ezzel a foglalkoztatási formával segítse az igénybevevő, legtöbb esetben hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű, nagyobb arányban cigány rászorulókat ben igénybe vett programok: hosszú távú közfoglalkoztatás, Start belvízi, Start téli, Start mezőgazdasági, rehabilitációs közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatottak részére alapkompetencia képzés, motorfűrész kezelő, hulladékgyűjtő és kezelő és erdei melléktermék gyűjtő tanfolyamok indultak. Alapkompetencia képzésen 16 nő és 4 férfi vett részt, a fent leírt OKJ-s képzésben pedig 12 nő és 13 férfi részesült. A közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy közmunkások zöme számára ez a foglalkoztatási forma teljesen megfelel, kényelmes, nincs motiváció a továbblépésre. Valós munkahelyre történő beilleszkedés gondot okoz a mentalitás és motiválatlanság. A minta a fiatal generációra is hatással van Kultúra Sásd város lakosságának a kulturális élete számos téren aktív, nagy hagyományokkal rendelkezik. Habár a város büszke ezekre az értékekre a bennük rejlő feszültségek, vagy a belterjesség miatt némelyikük mára kevésbé a város egészének, mint az egyes csoportok sokszor nem is helyi tagjainak (klub, egyesület jelleggel) jelentenek elfoglaltságot, sőt, sokuk a fennmaradásuk biztosításához a város szűkös forrásaira is igényt tart. A város leginkább ismert közfinanszírozott közművelődési intézménye a Sásdi Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár (7370 Sásd, Szent Imre út ). A 2011-ben átadott új épületben kulturális centrumként működő többfunkciós intézményben a könyvtár mellett, hagyományos és nem hagyományos művelődési formák, civilek, amatőr művészeti csoportok kapnak helyet. Tevékenységi köre kiterjed klubok, szakkörök működtetésére, kiállítások, fesztiválok, közönségtalálkozók megrendezésére, tanfolyamok lebonyolítására, sőt a földszintjén található tornacsarnok üzemeltetése is a feladatai közé tartozik. Feladata továbbá nemzeti ünnepek, megemlékezések lebonyolítása, színházlátogatások, kirándulások szervezése. Számos szabadtéri- és nagyrendezvénnyel segíti mind az egyetemes, mind a nemzeti, etnikai és helyi kulturális hagyományok őrzését, ápolását óta 20 település mozgókönyvtári ellátását is biztosítja. A Sásdi Általános Művelődési Központ önálló ügyvitellel nem rendelkező telephelyeként működik a Sásdi Történeti Téka (7370 Sásd, Dózsa György utca 4.). Az épület biztosít helyet 2012 óta az előzetes bejelentkezéssel látogatható helytörténeti kiállításnak, mely a Honismereti Szakkör gondozásában áll. Mindemellett a Téka épületében kialakított rendezvényhelyszínen (előadóteremben) vállalnak családi, kulturális, oktatási és projektrendezvények lebonyolítást. Tervei között szerepel egy Kemencés Udvar és egy Kő Archívum kialakítása is. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

47 46 A városban működő zenekari, énekkari csoportosulások komoly hagyománnyal rendelkeznek, és az országon belül és külföldön is számos helyen megállták helyüket. Legnagyobb múltú az 1974-ben alakult Sásdi Városi Koncert Fúvószenekar. A zenekar fenntartása komoly anyagi teher a városnak, és az a tény, hogy a helyi zeneiskolával utánpótlás, utánpótlás-nevelés szintjén sincs személyes ellentétek miatt kapcsolat (sőt ez inkább közösségromboló hatást jelent) komolyan felveti a városi működtetés szükségességének kérdését. A komoly múltú és ugyancsak sikerek elérő Sásdi Vegyeskar, illetve a nemzetiségi értékeket is ápoló Deutsch-klub Énekkar öntevékeny és önszervező csoportosulások. Egyedi kulturális értéket képviselnek, és hozzájárulnak annak a pár tucat tagnak közvetlenül, de rendezvények alkalmával hallgatóságuknak közvetve is a szociális, kulturális, közösségi életének kiteljesedéséhez. Az azonban általános probléma, hogy a helyi nagyközönség, szélesebb társadalmi rétegek gazdasági, szociális okok miatt egyre kevésbé fogékonyak a színvonalas kulturális rendezvényekre, sőt a kultúrát támogató gazdasági alap is hiányos. A kulturális, de egyben közügyekkel kapcsolatos információk terjesztéséhez is hozzájárul a kistérségi Sásd és Vidéke kulturális, két havonta megjelenő lap, melynek felelős kiadója a Sásdi ÁMK Városi Könyvtára és Művelődési Központja. Példányszáma, előállítási költségei, terjedelme, terjesztési formája átgondolásra érett. Szerepét jelenlegi feltételekkel (minimális díjért, de mégiscsak fizetős) kevésbé tudja ellátni, online verziója nem elérhető. Kulturális szempontból is fontosak az évek során kiépített nemzetközi kapcsolatok. Ezek fenntartása, ápolása és esetleges forrásszerzési célú (együtt pályázás) összefogássá fejlesztése kölcsönös előnyökkel járhat a jövőben. A város Raab (Ausztria), Körösfő (Románia), Mogilany (Lengyelország) településekkel ápol testvérvárosi kapcsolatot Sport A város sport-életében az iskolai sportnevelés mellett Sásd Városi Sportkör az egyik legismertebb szerveződés. A város amennyire tudja, támogatja az egyesületi munkát (hely biztosításával), de anyagi lehetőségei korlátozottak, ám az egyesület utóbbi években az MLSZ látványcsapatsport támogatási pályázattal és helyi támogatók, valamint a tagság hozzájárulásával képes volt külső forrásbevonásra és ezzel fejlődésre. A jövőben a pályázatinál érdemes az eddig döntően sporteszköz, sportfelszerelés, illetve személyi jellegű ráfordítások mellett beruházási elemek beépítésével hozzájárulni a használt sportlétesítmények állapotának javításához. Egyesületi kezelésében a városban több létesítmény található: két füves nagypályás futballpálya, futópályával (4,5 ha), teniszpálya, műfüves pálya. A sporttelep mellett lévő faházban működnek a kiszolgáló helyiségek (vizesblokkok, öltözők és szertár), melynek karbantartására az elmúlt évben forrást biztosított az önkormányzat, de a fából készült épület összességében rossz állapotú, felújítása, vagy lebontása és új építése szükségszerű. Az iskola tornaterme nézőtér nélküli, így csak a testnevelésórák és diáksportkörök használják edzésre. Az általános iskola épülete mellett található a régi tornaszoba, felújításra szorul, mert állapota leromlott, vizesblokkal nem rendelkezik. Mivel az iskolai tornaterem mérete és kiszolgáló létesítményeinek hiányossága nem teszik lehetővé, hogy tömegsport célokra használják, vagy akár egyéb sportrendezvényeket rendezzenek benne, ezért hiánypótló volt az új Művelődési Központ kialakításakor megvalósult beruházás, amely keretében egy korszerű sportcsarnok épült. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

48 47 A létesítmény teljes mértékben kihasznált, reggeltől délután kettőig az iskolák tornaóra megtartására, majd egyéb célokra veszik igénybe, de igény esetén bérleti díj megfizetése ellenében akár hétvégén is van mód használatára. Bár működik a településen az asztalitenisz-, foci szakosztály és íjász-egyesület is van, tömegsport terén a lányoknak nincs nagy választási lehetőségük. Az extra fizetős dolgokat a szülők nagy része anyagi okokból nem engedheti meg, így tömegek, rászorulók ezeket nem tudják igénybe venni. Mindezek mellett iskola után több sporttal nem lehet terhelni a gyerekeket, de a dolgozó felnőttek se tudnak/akarnak sportolni (vagy pénz, vagy idő szűke miatt). Ettől függetlenül az oktatásban előírt emeltszintű testnevelés biztosítása miatt is nagy szükség mutatkozik egy helyi (oktatási és szabadidő célra is használható) uszodára. Ennek az intézménynek a tervi megszülettek és elvileg a támogatás is rendelkezésre fog állni megvalósításához. Elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálja majd a kétmedencésre tervezett uszoda, de tanórán kívül és oktatási szünetekben a város lakossága számára is nyitva állnak majd a kapuk sőt, nyáron pedig strandként is üzemelhet Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program ( ) c. dokumentumot Sásd Város Képviselő-testülete 119/2013.(XI.13.) KTH. számú határozattal fogadta el. A program külön foglalkozik és intézkedéseket fogalmaz meg a mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. célcsoport Mélyszegénységben élők,romák Gyermekek Nők Idősek intézkedés Az iskolázottság növelő, foglalkoztatást segítő felnőttképzési programok Munkalehetőségek, foglalkoztatási programok, közfoglalkoztatás Vizsgálat a mélyszegénységben élő és a roma népesség számáról, szociális helyzetéről Szűrővizsgálatok, egészségmegőrző programok Lakásfenntartási támogatás, lakáshoz jutást segítő támogatás Gyermekvédelmi jelzőrendszer erősítése, szabadidő hasznos eltöltését szolgáló közösségi terek létrehozása Egészséges étkeztetés biztosítása helyi nyersanyagok felhasználásával, nyári szünidő alatt is, a hozzájutást segítő támogatásokkal Speciális képzési programok nőknek Célzott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások, támogatások a gyermekes családoknak Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése, térítési díj átvállalása Szabadidős programok szervezése, zöldterületek, közparkok, játszóterek fenntartása Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése, különös tekintettel a nyugdíjasklub támogatására Szociális ellátási koncepció alakítása, idősek nappali ellátása létrehozása Generációk közötti együttműködést elősegítő programok Szociális támogatás nyújtása a gyógyszerköltségek enyhítése érdekében közintézmények teljes körű akadálymentesítése SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

49 48 célcsoport Fogyatékkal élők intézkedés Megfelelő szakértelmű segítők igénybevétele, az akadálymentesítettség fejlesztése a foglalkoztatás érdekében Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Kulturális programok akadálymentesített helyszínen, jelnyelvi tolmács biztosítása A fogyatékos érdekvédelmi szervezet helyi tanácsadó, tájékoztató tevékenysége táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként Forrás: Sásd Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja A Helyi Esélyegyenlőségi Program készítői nem rendelkeztek szegregációs kimutatással, ezért az egyik intézkedés épp ennek feltárását indítványozta Vizsgálat a mélyszegénységben élő és a roma népesség számáról, szociális helyzetéről címmel. Mindazonáltal a 2011-es népszámlálásból alapján kijelölt szegregátumban lakók (romák és/vagy mélyszegénységben élők) mint célcsoport a programban megjelenik. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

50 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változását tekintve megállapítható, hogy 2004 és 2012 között összességében emelkedet az adott mutató értéke. A város adatait egyéb területi szintek adataival összehasonlítva azonban kitűnik, hogy a városi adat csak a járásnál kedvezőbb, egyéb szintek alatti, sőt jóval alatta marad az országos értéknek. Sásd gazdasági szerepe bruttó hozzáadott érték tekintetében tehát csak a járáson belül igazán jelentős. A rendelkezésre álló adatok alapján ezen a területi szinten csak Mágocs értéke jobb (a város 1,7szerese) ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között nem sokat változva összességében minimálisan változott, majd 2008-tól növekedett hez viszonyítva 2010-re 31%-ot ért el a növekedés, ami kisebb részben a fős, nagyobb egészében az 1-9 fős vállalkozási kategóriához köthető. A as év járási szintre vonatkozó adata alapján egyértelműen Sásdon a legnagyobb a gazdasági aktivitás és vállalkozási kedv ( ábra)., azonban a 71%-ban 1-9 fős vállalkozásokból álló kör jellemzően kevéssé járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez fős vállalkozás mindössze 11 db, fős vállalkozás csak 1 db van jelen a településen (Sásdi Agro Zrt ben 109 főt foglalkoztatott, ben még 250-et). Mivel a járáson belül emellett alig-alig akadnak foglalkoztatók a vonzáskörzet, foglalkoztatói vonzóerő magas. A naponta más településről bejáró foglalkoztatottak száma 2011-es népszámlálási adatok alapján 339 fő, ami a helyben foglalkoztatottak 34%-a. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

51 ábra: A regisztrált vállalkozások száma, A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A regisztrált vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a településen a mezőgazdaság részaránya csak kicsivel haladja meg az országos értéket, míg a járásban a részarány igen magas, ami jelzi a térség mezőgazdasági orientációját, ill. ipar hiányát. A járásközpontban tapasztalható, hogy magasabb az összes működő vállalkozás százalékában a szolgáltatási ágazatban regisztrált vállalkozások aránya, mint a járás egészében, ami alátámasztja Sásd környező települések számára is nyújtott mérsékelt szolgáltató szerepkörét. Ország összesen 27,3 10,1 62,6 Baranya megyei járásközpontok 12,4 10,7 76,9 Hegyháti járás 41,9 10,3 47,8 Sásd 29,2 11,5 59,3 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar-, építőipar Szolgáltatások ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), 2013 Forrás: KSH Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

52 ben a működő vállalkozások 4 nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának az összes vállalkozás %-ában történő elemzése alapján megállapítható, hogy néhány nemzetgazdasági ágban a sásdi vállalkozások az országos átlagnál nagyobb mértékben vannak jelen ( ábra). A településen belüli arányok alapján sorrendben a kereskedelem, gépjárműjavítás (34%), az építőipar (12%) a szakmai, tudományos, és a műszaki tevékenység (10%) a legjelentősebb. Az első és második helyen álló ágak 13 és 3%ponttal meghaladják az országos értéket, a harmadik helyen lévő 7%ponttal alatta marad. Míg az előbbi azt jelzi, hogy az építőipar és kereskedelem, gépjárműgyártás tekintetében a település járásközponti helyzetéből adódóan, és 66-os út menti iparterületének köszönhetően vonzó az ebben a nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozásoknak, addig az utóbbi arra utal, hogy arányaiban kevesebb, a magasabban képzett munkaerő-szükségletű, a helyi viszonyok között megélni képes ténylegesen működő vállalkozás. Mindezek mellett a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat országos átlagot meghaladó értéke egyrészt jelzi térség egykor mezőgazdaságra épülő alapjait, a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ág pedig a térségben máshol nem nagyon ellátott funkció jelenlétét. A helyi gazdaság felzárkózásában fontos szerepe lehetne a feldolgozóipar megtelepedésének is, azonban láthatóan jelenleg országos érték alatti számmal rendelkezik a város. 40% 35% 34% 30% Ország Sásd 25% 20% 15% 10% 5% 8% 6% 21% 12% 9% 17% 10% 0% ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %-ban, 2012 Forrás: KSH 4 A KSH működőnek tekinti azokat a vállalkozásokat, amelyek a tárgyévben, illetve az előző év során adóbevallást nyújtottak be, illetve a tárgyévben vagy az azt megelőző évben alakultak. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

53 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Gazdasági szervezetek jellemzői A regisztrált vállalkozásokon belül a városban döntő többségben (76%-ban) az egyéni vállalkozási forma jellemző a társas vállalkozási formával szemben, ez 12%ponttal meghaladja az országos arányt. A társas vállalkozások különböző formáit tekintve a 2000-es évtized második felében minden területi szinthez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, míg a betéti társaságok száma csökkent. Mindösszesen egy részvénytársaság van jelen (Sásdi Agro Zrt.). Év betéti társaságok (db) részvénytársaságok száma (év végén)(db) korlátolt felelősségű társaságok száma (db) táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A városban működő kiskereskedelmi üzletek számának közti alakulását vizsgálva megfigyelhető, hogy 2005-ben történt emelkedéstől eltekintve összességében kb. 45%-os csökkenés ment végbe ( táblázat). A legfontosabb típusokat elemezve ugyan ez a kedvezőtlen tendencia figyelhetőek meg. Mind az élelmiszer-vegyesüzletek és áruházak vonatkozásában, mind a ruházati szaküzletek esetében egy igen jelentős (44% és 85%) visszaesés tapasztalható. Év Kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer vegyesüzletek Ruházati szaküzletek száma (db) és áruházak száma (db) száma (db) táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

54 53 A város kereskedelmi életére leginkább az általános elszegényedés volt hatással. A fizetőképes kereslet nélkül nem voltak képesek életben maradni a különböző típusú üzletek. Nagy kereskedelmi láncok (pl. SPAR, ALDI, Lidl, Penny) nem jelentek meg a városban, de ha megtennék, akkor valószínűleg hozzájárulnának a még megmaradt kisebb boltok bezárásához. A helyi gazdaság erejét tükröző helyi adóbevételeket között elemezve egyedül 2009-ben volt visszaesés az előző évi értékhez képest, a többi évre mind növekedés jellemző. Az öt év alatti emelkedés 117%-os, ami leginkább az 66-os út menti iparterület beindulásának köszönhető, és nagyon kedvező, hisz közben az egész ország küzd a világgazdasági válság hatásaival ( táblázat). A vizsgált időszakban az iparűzési adó helyi adóbevételhez viszonyított aránya 74-89% között mozgott. A részesedés, vagyis az önkormányzat függése az iparűzési adót fizetőktől kimondottan magas, 2011-ben közel 12%ponttal haladta meg az országos értéket. Év A helyi adó bevétele (1000 Ft) A helyi adó bevételéből az iparűzési adó aránya (%) ,54% ,48% ,94% ,80% ,95% ,27% táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Sásdon, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Idegenforgalom - vendéglátás Sásd városa statisztikailag része a 2009-es szőlő termőtájak besorolásban a Dél-Dunántúli Szőlőtermő tájnak (de borvidékhez nem tartozik), Idegenforgalmi régiók közül a Dél-Dunántúli Régiónak (de üdülőkörzethez nem tartozik). Sásdon statisztikailag nincs se kereskedelmi szálláshely, se egyéb (magán) szálláshely as időszakot vizsgálva kereskedelmi szálláshely nem is volt ig egy darab magánszálláshely 6 férőhellyel ugyan megjelenik a nyilvántartásban, de 2007-ig minimális és csökkenő, majd ezt követően már vendégszám nélkül. Az idegenforgalom nem jelenik meg a város életében, hivatalos turistautak nem érintik, jelentős idegenforgalmi látványossággal, nagy tömegeket vonzó programmal/rendezvénnyel nem rendelkezik. A tervezett uszoda megépítése esetén szezonálisan ugyan, de várhatóan ki fogja szolgálni nemcsak a helyi, de környéki strandolási igényeket is. Speciális, vallási turizmust érintő projektbe kezdett a helyi katolikus plébános, amely fejlesztés kimondottan a Drinai vértanúk tiszteletére épülő, Rómától kapott ereklyével és az ingolstadti Mária kegykép másolatával rendelkező kápolnához köthető. Megvalósulásával új színfolt jelenik meg a városban, bár idegenforgalmi szempontból nem számottevő, de mégis érdekes és az érintett közösségre kedvező hatást fog gyakorolni. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

55 54 A településen jelenlévő vendéglátóhelyek száma között egészen 2008-ig (világgazdasági válság kezdetéig) mindössze pár darabbal változott, ám 2009-re az előző évi majd felére esett vissza számuk ( ábra). Az utóbbi években a vendéglátóhelyek száma közel állandó, ill ban a kevés megmaradtból is volt lemorzsolódás (egyetlen étterem is megszűnt). Mivel az idegenforgalom nem jellemző a településre elmondható, hogy a meglévő kínálat a belső, illetve a járási központi szerepkörből adódóan enyhe mértékben a szomszédos települések által generált jelenlegi kereslethez igazodik ábra: Vendéglátóhelyek számának változása, A gazdasági szervezetek fontosabb beruházásai A közigazgatás és civil szféra szereplői mellett a település gazdasági szervezetei, vállalkozói is előszeretettel vették igénybe beruházásaikhoz az Európai Uniós forrásokat. A as időszakban sásdi megvalósíthatósági helyszínen gazdaságfejlesztési célú projekteket csak helyi, vagy legalább fiókteleppel rendelő vállalkozás valósított meg ( táblázat). Ami azt mutatja, hogy a helyi cégek is használták a pályázati forrásokat fejlesztéseikhez, ill. jelzi a belső gazdasági résztvevők erősödését. Emellett azonban annak is jele, hogy külső befektetők nem jelentek meg (pályázati kiírás miatt nem tudtak/akartak, vagy létrehoztak helyi céget, telephelyet stb.). Az elmúlt évekhez kapcsolt jelenség, hogy számos, általában máshol bejegyzett szociális szövetkezet kezdett hátrányos helyzetűeket segítő projektbe. A szövetkezetek működése erősen pályázatfüggő és pályázati támogatásra koncentráló, egyelőre részleges, rövid távú eredmények vannak, foglalkoztatási hatás időleges. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

56 55 Helyi pályázó, gazdasági szervezet neve* H.E.G. Környezetvédelmi és Kereskedelmi Szolgáltató Betéti Társaság "Nagy" Fuvarozó és Szolgáltató Kft. "SOLTÚT" Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság TAMÁS Fémipari és Kereskedelmi Kft. TREND-PAPÍR Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság * székhellyel, telephellyel, fiókteleppel hivatalosan rendelkezik Gazdaságfejlesztési témájú projektek címe megítélés/megvalósítás éve (megítélt támogatás 10 millió Ft) HEB Bt. működési környezetének kialakítása Sásdon 2010/2012 Technológiai és informatikai fejlesztés folytatása a HEG Bt-nél. 2012/2014 Infrastruktúra fejlesztés a H.E.G. Bt sásdi telephelyén 2013/2014 Technológiai fejlesztés a HEG Bt-ben. 2010/2013 "Nagy" Kft. Technológiai fejlesztése 2010/2012 Új szolgáltató funkció kialakítása a Nagy Kft. sásdi telephelyén 2014/- A Soltút Kft. betongyártási kapacitásának bővítése 2013/2015 Tamás Kft. technológiai fejlesztése lézeres vágóberendezés beszerzésével 2009/2010 Tamás Kft. részére W100/A vízszintes furómaró gép és targonca beszerzése 2011/2012 Tamás Kft. technológiai fejlesztése CNC lángvágó, szemcseszórógép, hiddaru és szalagfűrész beszerzésével 2012/2013 TAMÁS Kft. technológiai fejlesztése nagyértékű gépek beszerzésével 2013/2014 Telephely- és termelő infrastruktúra fejlesztés a TRENDpapír Kft-nél 2010/ táblázat: Gazdasági szervezetek, vállalkozók EU forrású beruházásai között Forrás: A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Nem volt olyan közúti fejlesztés az elmúlt évtizedben, amely igazán jelentősen befolyásolta volna Sásd gazdasági versenyképességét elérhetőség szempontjából. Az M6-os autópálya elkészültével ugyan idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig 34 km-re csökkent, de ez tényleges hatással a városra nem volt. Az elérhetőséget és jelentős gazdaságélénkítő az M65 os autópályának megépítése jelentene, amely jelenleg az OTrT-ben, mint főúti hálózati elem, a Baranya megyei közúti közlekedés infrastruktúrafejlesztési tervében Komló és Sásd között, mint 2020-ig megépítendő főút jelenik meg, 2030-ig építendő további szakaszai autópályaként jelöltek. Az útfejlesztések az elérhetőségen túl a belső úthálózat tehermentesítését is ténylegesen segítenék. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

57 56 A sásdi iparterület parcellái jellemzően 2ha nagyságúak, a sásdi közigazgatási területhez tartozó parcellák száma 7db, ebből a jelenlegi 3 vállalkozás is itt működik, a beépítetlen területek száma 4 db. Felsőegerszeg közigazgatási területén a fentieken túl 3 db beépítetlen terület található, szintén magántulajdonban. Jelenleg 3 vállalkozás működik a területen. A parkban a víz- és szennyvízellátása kiépített, a gáz közmű nincsen, a villamos áram vételezését egyénileg lehet kérelmezni a közműszolgáltatótól. A 2000-es évek elején kialakított iparterületbe sokáig nem indult be a betelepülés, amit akkor azzal indokoltak, hogy bár a helyi és környékbeli vállalkozások számára valóban szükség lenne iparterületre, ám az árak számukra túl magasak, illetve a megfelelő képzettségű, motivációjú munkaerő visszatartó erő a vállalkozások fejlődéséhez, betelepüléséhez. Végül az önkormányzati tulajdonú területekre betelepültek vállalkozások, de a még meglévő üres területek megvásárlása problémás, mert a jelenlegi tulajdonosok nem érdekeltek a területek fejlesztésében (ez nem jelenti, hogy megkeresés esetén nem adnák el, de vevőt nem keresek). A másik gyengesége a területnek, hogy nem rendelkezik Ipari Park címmel. A munkaerő képzettsége legtöbb esetben nem fedi a keresleti igényeket. Az egyébként jó minőségű helyi szakképzés se illeszkedik a helyi szükségletekhez és a képzésből kikerültek másol, sokszor már azonnal külföldön vállalnak munkát. A már működő cégeknél is gondot okoz megfelelő szaktudású munkaerő toborzására, és sokszor emiatt nem fejlesztenek. A pályaválasztási tanácsadás ugyan alapos, de sokszor a motiválatlan diákok, illetve a szülők érdektelensége és döntéshozatalát befolyásoló tényezők (ne kerüljön pénzbe, maradjon a közelbe) miatt már a gyerekeknél sikertelen a megfelelő szakma kiválasztása. A kutatás-fejlesztés helyi szinten nem érhető tetten Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A településen az országos trendekhez igazodóan jelentős ingatlanforgalom nincs, az elmúlt években az ingatlanárak csökkentek. A munkalehetőségek és a családalapítás függvényében történnek változások az ingatlantulajdonban, de meghatározó mértékű újabb építkezések nincsenek. Az elvándorlásból, kiöregedésből adódóan a kínálat növekedett. Új, nagyszámú foglalkoztató generálta ingatlankereslet nincs a városban. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

58 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Az elmúlt években az önkormányzatok gazdálkodásának legfontosabb befolyásolója a változó gazdasági környezet és az állami és az önkormányzati feladatok arányeltolódása volt. A lezajlott változások hatására romlottak a költségvetési gazdálkodási feltételei, hisz olyan gazdasági folyamatok érvényesültek, amelyek mind az állami támogatások, mind a saját bevételek vonatkozásában alacsonyabb bevételi szintet hoztak. A feladatátrendeződés (alap-, középfokú oktatás és járási hivatalok által átvett feladatok), támogatás átalakítás (feladatfinanszírozás a szabadon felhasználható normatív támogatás helyett) és adósságkonszolidáció5 gazdálkodásra gyakorolt hatása az önkormányzatnál egyrészt a létszámcsökkenésében, másrészt az bevételek és kiadások változásának következtében a pénzügyi helyzet sok településsel ellentétben lényegesen javult, gazdálkodása biztonságossá, tervezhetőbbé vált. % Működési célú támogatások 77,92% 7,03% 10,48% Pénzmaradvány működési célú része 4,50% Egyéb pénzforgalom nélküli bevételek -0,02% Működési kölcsön visszatérülése 0,09% Felhalmozásra kapott támogatás 24,30% Magánszemélyek kommunális adója (100%) 6,16% Sajátos felhalmozási bevételek Pénzmaradvány felhalmozási része Fejlesztési kölcsön visszatérülése 16,74% 52,73% 0,07% működési, 97% Bevételek Intézményi működési bevételek Sajátos működési bevételek fejlesztési, 3% fejlesztési, 10% működési, 90% Az utolsó pénzügyileg lezárt év a 2013-as, melynek zárszámadási rendeletét 3/2014.(V.12.) számmal fogadta el a város önkormányzata. A fenti rendeletnek a működési és fejlesztési mérlegre vonatkozó 4. számú melléklete alapján megállapítható, hogy a tényadatok szerint a működési és fejlesztési mérleg bevételi oldalának összevetésénél a működés 90%, míg a fejlesztés mindössze 10%-ot tett ki, kiadási oldalon még ennél is jobban dominál a működés, hisz ott 97% és 3% az arány. A működési oldal kiadásai között a bérjellegű kiadások állnak az első helyen (31%). Az álláshelyek i létszámadata alapján 73 fő + 17 fő közfoglalkoztatott volt, vagyis az önkormányzat intézményei (ÁMK /37 fő/: étkeztetés, óvoda, bölcsőde, könyvtár; Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal /36 fő/) a második legnagyobb foglalkoztatók a városban. Kiadások Bérjellegű kiadások Dologi kiadások, (átfutó ) Működési célú támogatások, intézményfin. Működési célú pesz.átadások, ellátottak jutt. Szociálpolitikai juttatások Működési célú kölcsön nyújtása Felhalmozási kiadások % 31,21% 29,42% Felújítási kiadások Korábban felvett fejlesztési célú hitelek, kölcsönök törlesztései Korábban felvett fejlesztési célú hitelek, kölcsönök kamatterhe 9,20% 8,53% 25,15% 5,53% 0,17% 27,18% 62,61% 1,01% táblázat: Működési és fejlesztési bevételek és kiadások megoszlása 2013-ban Forrás: 3/2014.(V.12.) önkormányzati rendelet 4. sz. melléklete alapján december 31-én fennálló adósságállomány tőketartozása Ft volt SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

59 58 Az önkormányzati költségvetés elfogadása mindig többfordulós, ahol legalább egyszer közmeghallgatás keretében a lakosság előtt is ismertetni kell az előző évi költségvetési gazdálkodás főbb mutatóit és a tárgyévi költségvetési tervezetet. A gazdálkodási feladatokat az SZMSZ, a vagyonrendelet és az éves költségvetésről szóló rendeletek határozzák meg. Az önkormányzat költségvetésének megalkotásával kapcsolatos előírásokat Sásd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet szabályozza Vagyongazdálkodás Az Önkormányzat a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 5/2012.(IV.6.) és 18/2009.(IX.30.) rendeletekkel módosított 10/2006. (XII. 4.) önkormányzati rendeletet alkotta. Bérlakást csak a képviselőtestület egyedi elbírálása és jóváhagyó döntése alapján lehet eladni, lebontani stb. akkor, ha a város érdeke azt nyomós indokkal alátámasztja. Mindennek oka, hogy a rendszerváltás óta a privatizáció miatt az önkormányzati lakásállomány több mint harmadára csökkent. A lakásgazdálkodási stratégiában elvileg az alapelv a megőrzés, ennek ellenére vételi szándék esetén a forráshiányos gazdálkodás miatt szinte mindig az eladás mellett döntött az utóbbi években a képviselő-testület. A nem lakáscélú helyiségeket érintő gazdálkodás nem jelentős. A korábbi évek intenzív értékesítési tevékenységének eredményeként az ilyen ingatlanok száma kevés. Képviselő-testületi döntés és stratégiai megfontolások alapján lehet dönteni a magyarhertelendi üdülőingatlan, 2008-ban felújított fonyódligeti gyermektábor és a mellette lévő önkormányzati üdülő további hasznosításának lehetőségeiről. Az Alsóőrsön lévő üdülő tulajdonjogi helyzete az iskola állami fennhatóság alá kerülésével évek óta vitás kérdés, jelenleg a Sásdi ÁMK a tulajdonos, az üdülőt a helyi iskola pedagógusai vehetik igénybe. Az önkormányzatnak nincs jelentős számú zártkerti és külterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlana (elszórtan helyezkednek el, apró területnagyságokat képviselnek). Ezekkel történő gazdálkodás a jövőben az értékesítésükre, esetlegesen cseréjükre, igény szerint haszonbérbeadásukra, illetve a közmunkaprogramban történő hasznosításra terjedhet ki. Az elmúlt években a települési forgalomképes vagyon privatizációja a működési egyensúly biztosítása érdekében zajlott. Ingatlant vagyongyarapítás céljából, a fejlesztésekhez szükséges önrész biztosítására értékesített az önkormányzat Gazdasági program A város jelenlegi önkormányzati ciklusára szóló gazdasági programja kidolgozás alatt van, elfogadása 2015 folyamán várható. Ezt megelőzően re rendelkezett általánosságokban fogalmazó, helyzetfeltáró, ismertető jellegű gazdasági programmal és erre az időszakra vonatkozó beszámolóval, majd 2014-es évre az előző időszak programjának többé-kevésbé átdolgozott, frissített változatát fogadta el a képviselőtestület 116/2013.(XI.13.) KTH. számú határozatával. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

60 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységében a legfontosabb szerepet Sásd Város Önkormányzata játssza, amely esetében a Sásd Város Képviselő-testülete (6 képviselő és a polgármester) és a bizottságok emelhetők ki. A stratégiai döntéshozatal a képviselő-testület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, a fejlesztési programok, stratégiák, koncepciók, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszik a polgármester, aki felelős a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program programtervezetet elkészítéséért, amely a tervezet a terület- és településfejlesztés, valamint a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait tartalmazza. Az 5 fős Humánügyek Bizottság, és a 3 fős Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó testületi szervek. Mindezek mellett a képviselő-testület 19/2015.(I.29.) KTH. számú határozatával a fejlesztési programok felügyeletét ellátó tanácsnokot is választott a képviselők közül. Városfejlesztő társaság nem működik a településen, ami a város mérete, az eddigi tapasztalatok és a fejlesztések volumene indokol. Társaság alapítása nem tervezett annak nagy anyagi vonzata, meglévő hivatali kapacitás és amiatt, hogy nem biztosítható az így létrehozott társaság számára a folyamatosan biztosítható munkamennyiség Gazdaságfejlesztési tevékenység A város legismertebb erőfeszítése a térség gazdaságának fejlesztése érdekében az iparterület kialakítása, amelynek első parcelláját 2008-ban, majd még kettőt 2009-ben sikerült értékesíteni. A ipari terület további fejlesztését gyorsítaná a rendelkezésre álló telkek magántulajdonosoktól történő kisajátítása, megvétele. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége részben az Európai Uniós támogatással megvalósult fejlesztéseinek révén is érvényesült. Mivel az önerőből illetve támogatásból megvalósított beruházások nem termelő jellegűek, így ezek közvetlenül csak rövidtávon az ilyen beruházások az építés időszakában rendelkeztek egyértelmű gazdaságfejlesztési hatással (több helyi vállalkozásnak jelentettek bevételt és egyben helyi és környéki munkavállalónak foglalkoztatást). Az akadálymentesítés, intézmények felújítása, kialakítása, szoborpark, utak felújítása stb. fenntartása amennyiben nem eredményeztek költségmegtakarítást (pl. korszerűsítés igen) hosszabb távon a működési hiány növeléséhez járul hozzá. Azonban az is igaz, hogy a vállalkozások számára is használt infrastruktúrákat érintő beruházások közvetetten ugyan, de hozzájárulnak a gazdasági környezet javításához, vállalkozások jobb működési környezetéhez, így a háttér-infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, megvalósításának elősegítése fontos feladata az önkormányzatnak. A képviselő-testület a gazdaságfejlesztés stratégiai irányvonalának meghatározásával is kifejt gazdaságfejlesztő tevékenységet. A as időszakra a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kidolgozott projektjavaslatok közül leginkább hosszabb távon az iparterület fejlesztés, járási fedett piac létrehozása, zöldség és gyümölcsfeldolgozó létrehozása tud hozzájárulni a gazdaságfejlesztéshez és foglalkoztatási helyzet javításához. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

61 Foglalkoztatáspolitika Az elmúlt időszakban a romló gazdasági környezet kihatással volt a helyi gazdaság teljesítményére és fejlesztéseire is. Sásd egyik legnagyobb gondja a helyi munkanélküliség, amelynek csökkentése fontos feladat. A város számára ebben a környező, aránylag könnyen elérhető városok (pl. Dombóvár, Komló, Kaposvár, Pécs) foglalkoztatási hatása nem hagyható figyelmen kívül, hisz a foglalkoztatottak 46%-a más településre jár dolgozni. Azonban a hátrányos helyzetű rétegnél döntő mértékben csak helyi foglalkoztatással lehet javítani a helyzeten, ugyanis az ingázás költségeit ez a réteg nem képes kitermelni. Éppen ezért sok egyéb szerveződés mellett az önkormányzat is igyekszik támogatni, illetve kidolgozni képzési programokat (közmunkaprogramon belül is), hogy a hátrányos helyzetű, munka nélkül élők elhelyezkedési esélyeit növelje, és a helyi (vagy betelepülni szándékozó) vállalkozások számára használható helyi munkavállalók álljanak rendelkezésre, ehhez azonban többek között maguk az érintettek motiváltságára és tenni akarására is szükség van. Az önkormányzat saját intézményein belül jelentős racionalizálást hajtott végre, és folyamatosan csökkentette az intézményrendszereinek aktív álláshelyeit, sőt a járási rendszer kialakulásával és oktatási feladatok állami kézbe kerülésével még tovább csökkent az állományi létszám (közfoglalkoztatottak nélküli). Az önkormányzati foglalkoztatási politika kiadáscsökkentés elvű, így állományi létszám növelése nem várható, ám mint a város fejlesztéséért, fejlődéséért felelős szerv a Járási Munkaügyi Kirendeltséggel együttműködve fontosnak tartja: a térség munkaerő-piaci munkahely-kínálati helyzetének felmérését, a humán-erőforrás kereslet és kínálat összehangolásának elősegítését álláskeresők továbbképzési lehetőségeinek segítését, kereslethez igazodó szakképzettség megszerzésének támogatását Az önkormányzat beruházásainál, fejlesztéseinél a helyi vállalkozások (helyi foglalkoztatók) részvételét próbálja elősegíteni. Mindezeken felül fontos a foglalkoztatás növelése érdekében minden rendelkezésére álló közmunka és közfoglalkoztatási lehetőség (Start Munkaprogram, kulturális közfoglalkoztatás) kihasználása és hatékonyságának növelése is Lakás- és helyiséggazdálkodás A lakás és helyiséggazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat Sásdi Közös Önkormányzati Hivatala látja el. Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat a 4/2006.(III.31.) önkormányzati rendelet szabályozza. Jelenleg szociális bérlakás 21 db, szolgálati lakás 1 db, bérlő kijelölési jogú lakások 3 db. A szociális bérlakások állapota rossz, felújításuk szükséges, de karbantartásuk is hiányos. A bérlők egy része különösen rossz anyagi-jövedelmi helyzetben van, ők jellemzően jelentős lakbérhátralékot is felhalmoztak. A vagyontárgyakat (ingatlanokat) a vagyonleltár tartja nyilván, melynek folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles a gondoskodni, s a vagyonleltárt a költségvetésről szóló beszámolóhoz csatolva a képviselő-testületnek bemutatni. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

62 Intézményfenntartás Az óvoda és a bölcsőde esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése Sásdi Általános Művelődési Központ szakmailag önálló intézményegységének a Sásdi ÁMK Óvodája és Bölcsődéje feladata. A Sásdi ÁMK másik intézményegysége a közművelődési és könyvtári feladatokat ellátó Városi Könyvtár és Művelődési Központ. A szociális alapfeladatok ellátója, amely 14 településen gondoskodik a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokról a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Társulás által létrehozott intézmény, a Sásdi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat. Kormány kijelölése alapján a KLIK fenntartása alá kerültek január 1-jétől az általános iskolai nevelési oktatási feladatok, a szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Az átvett intézmények helyi szintű fenntartási, működtetési feladatainak irányítását, koordinálását a KLIK Hegyháti Tankerülete végzi Energiagazdálkodás A 2007-es IVS többek között figyelmet fordított az energiahatékonyságra is, a benne szereplő intézkedések egyike kifejezetten a megújuló energiaforrás-felhasználás növelésére irányul. A ben elfogadott Sásd Város Klímastratégiai Tervében külön szerepel az energiafelhasználás csökkentése, mint az üvegházhatású-gázkibocsátás mérséklésének egyik lehetséges területe. Mindezek mellett Sásd egyike azon településeknek, amelyek Mecseki Energiakör néven az európai Polgármesterek szövetségéhez. A szövetséghez való csatlakozással a települések hosszú távon elkötelezték magukat az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás iránt. Az elmúlt évek tevékenységei között több energiahatékonysági, energiagazdálkodáshoz kapcsolódó költségcsökkentési lépését is meg lehet említeni ben Sásd Város Önkormányzata európai uniós forrásból (KEOP) közel 60 millió forintos beruházással, 85%-ban támogatott projekt keretében egy 37,44 kw-os, 208 darabos napelemes (villamosenergia-termelő) rendszert létesített a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett szennyvíztelep területén (7370 Sásd, Mártírok u. a 013/4 hrsz). Mindemellett a lezajlott intézmény-felújítások is hozzájárultak a jobb energiagazdálkodás megvalósulásához (Városháza: szigeteléssel és a fűtéskorszerűsítéssel 30-40%-kal csökkent rezsiköltség; Művelődési Központ fejlesztése, bővítése; Óvodaépület energetikai mérlegének javítása, a külső homlokzat hőszigetelésének, a meglevő lapos tető szigetelőértékének javításával). Az energiagazdálkodás javítása továbbra is fontos szempont. A megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kidolgozott projektjavaslatok között a következő kapcsolódó projektekkel kívánja ezt elérni az önkormányzat: Energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználása Önkormányzati ingatlanok energiahatékonyságának növelése: adottságok függvényében napkollektorok felszerelése, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, alternatív energiaforrások, energiatakarékos eszközök beszerzése. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

63 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A Sásd, 044/1. hrsz. alatti 7646 m2 nagyságú köztemető (Sásdi Újtemető) fenntartása és bővítése az önkormányzat feladata. Az üzemeltetés feladatait a közszolgáltatási szerződés megbízottja szerződésben foglalt mértékben látja el. A város közvilágítása 100%-ban kiépített (592 db lámpatest). Szerződés alapján ELMIB Zrt. látja el a szolgáltatást. A kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítását a városban közszolgáltatási szerződés keretében a Komlói Kéményseprő-Ipari Közszolgáltató látja el. A helyi közutak és tartozékainak kialakításával és fenntartásával összefüggő feladatokat ellátásáról Sásd Város Önkormányzata gondoskodik. A közterületek rendszeres tisztántartását, a zöldterületek, parkok fenntartását az önkormányzattal kötött szerződés szerint a város 100%-os tulajdonában lévő Sásd Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság végzi. A gépjárművek parkolása a város közterületein ingyenes. A közszolgáltatást az önkormányzat az ötv. 16/A -a alapján és a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 9/D (2) bekezdése alapján látja el. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

64 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Geológia és domborzat, talaj Sásd közigazgatási területe természeti földrajzi tájbeosztás alapján még az Észak-Zselic kistájban, annak is nyugati szélén található, a keletről szomszédos kistáj a Baranyai-Hegyhát. A kistáj a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék középtáj, Dunántúli-dombság nagytáj része. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Az agyagos és homokköves rétegek felszínre csak a meredek lejtőkön bukkannak, ahol a lösz alig található, míg a dombság fennsíkszerű területein vastagsága a 6-8 métert is elérheti. A völgyek talpán általában iszap. ill. iszapos homok képződött. A dombvidék legnagyobb része enyhén, átlagosan 160 m tengerszint feletti magassággal rendelkezik, a szélestalpú Baranya-csatorna völgye m magasságban fekszik. A legmagasabb pontok átlagosan tszf helyezkednek el, ahol a lejtősödés 12-17% között mozog, a lejtők átlagos hossza 150 m és az agyag megjelenése gyakori. Itt a lösz a lejtőkön vékony, völgyek közötti hegyhátakon kb. 3-4 m vastag. Vannak 17% feletti lejtésű területek is, ahol a lösz szerepe még kisebb, az agyag kibukkanása és ezzel a jelentősebb talajmozgás igen gyakori. A város közigazgatási területén a talajtakaró a vízrajzi, domborzati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A Ramann-féle barna erdőtalaj található a településtől északra, réti talaj vízfolyások völgyében, míg Hörnyéktől délnyugatra pszeudoglejes (pangóvizes) barna erdőtalaj alakult ki. A lejtőkről a csapadék lefolyik, kevés a beszivárgás, az itteni talajoknak rossz a vízellátottsága és száradékonyak. A terület talajainak természetes termőképessége összességében gyenge, túlnyomó részük mindössze 40-50%-os, völgytalpakon még ennél is rosszabb. Vízrajz Sásd felszíni vízfolyásokban gazdag, melyek mind a Kapos vízgyűjtő rendszerének részei. A város két folyóvíz határolja, az egyik a Gödrei-patak, a másik az ezt befogadó Baranya-csatorna (régi nevén Széki patak). A kis vízfolyások közül más patakok is Sásd területén torkollnak a Baranya-csatornába, de a közigazgatási területen számos kisebb vízfolyás is megtalálható. A térség felszíni vízellátottságának alapja a csapadékból származó lefolyás, lényegesen kisebb része származik a forrásokból. A csapadék a völgyek közötti dombokon, dombhátakon beszivárog a víz az első agyagrétegig, amely azután kivezeti a felszínre. Forrásokat főleg Hörnyék (Iskola, és a Hunyorforrás, Szent János-kút stb.) körül találni, de fakadnak még a Herceg-erdőben és Gálykúton is. A forrásokhoz tartozó un. felszín alatti vízgyűjtők kicsik, hiszen a táj a völgyektől erősen felszabdalt, ezért a források időszakosak. Az ún. területi vízellátottság pozitív, ami azt jelenti, hogy a sokévi csapadék mennyisége több mint a sokévi lehetséges párolgás. A tájban ezért felszíni vízfelesleg van sokévi átlagban természetesen lehetnek csapadékszegény évek, illetve évjáratok, amikor időszakos csapadékhiány lép fel. Az árvizek időszaka a tavasz, míg a kisvizek a nyár második felétől bekövetkezhetnek. A víz minősége II. osztályú. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

65 64 A felszín alatti vízkészletek tekintetében az adottságok kedvezőek. A talajvíz dombságok völgytalpai alatt 4-6 m közötti, de a dombhátak alatt mélyebben áll. A talajvíztükörre hatnak a vízfolyások és csapadék mennyiség. A Sásd térségében a mélységi fúrásokkal feltárt rétegvizek rendkívül jó, 400 l/pet meghaladó hozamúak. A mecseki karsztvíz hidrosztatikai nyomásának hatása miatt a laza közegű Baranya csatorna széles völgyében a felszínalatti vízkészletnek ún. pozitív nyomásállapota figyelhető meg. A közeli Kapos völgye mélyszerkezeti vonalrendszeren nagymélységből érkező termálvíz, a geotermikus gradiens (6, 7fok/100 m). A gradiensek mikro-regionális értékei jelzik tehát, hogy Sásd környékén vannak a legkedvezőbb viszonyok, de a mélységbeli változás itt szóródik a legjobban. A város környéki kutatófúrások C körüliek, de 1957-ben 67 C-os vizet is találtak a település keleti részén a Baranya-csatorna mellett. Klimatikus viszonyok A térség mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, télen enyhe, eléggé csapadékos. A DNy-felől áramló enyhe földközi-tengeri légtömegek hatása az enyhe tél. A fagyos napok átlagos száma alacsony, a fagymentes időszak hossza rövid. A nyári és hőségnapok átlagos száma alacsony. A térség az országos átlagnál csapadékosabb, elsődleges maximum májusban alakul ki, de különösen nedvesek a téli hónapok. Leggyakoribb szélirány az É-i, második helyen a D-i áll. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. Helyi klimatikus viszonyok sajátossága, hogy a völgytalpakon nagyobb a levegő páratartalma, gyakoribb a köd (gyakran m vastag), ami az aszályveszély mérséklésében kedvező. A fagyveszélye érzékeny kultúrnövények számára azonban kedvezőtlen helyi klimatikus folyamat, hogy a völgytalpakon ősszel és tavasszal gyakoriak a talaj menti fagyok. A dombtetőkön és a kiemelt magas fennsíkokon a szélgyakoriság jellemzőbb. Az északias lejtőkön a szélkár jelentős, hiszen az agresszív szelekkel szemben fekszenek. Élővilág Sásd esetében döntő mértékben az erdőgazdálkodáshoz, illetve az állattartáshoz/szántóföldi növénytermesztéshez köthető a természetes növénytársulásokban végbement alapvető változás. Az eredeti növénytakaró a vízfolyások mentén az értéri ligeterdő és mocsarak, míg a magasabb területeken cseres tölgyesek és egyéb savanyú talajú tölgyesek, illetve illír jellegű gyertyános tölgyesek lennének. A társadalom az eredeti, potenciális növényzetet főként területi kiterjedésében megváltoztatta. Napjainkban a környező terület nagy részén nem a természetes, hanem mesterséges ökológiai rendszerek (módosított fajösszetételű erdők, nedves és üde kaszálórétek; száraz rétek, legelők; mezőgazdasági kultúrák és gyomnövényzetük, egyéb gyomvegetáció) foglalnak helyet. A változatos, egyedi jellemzők miatt a növény és állatvilágban számos értékes, védett faj megtalálható. Ezek némelyike kifejezetten a foltokban még megmaradt eredeti élővilághoz kapcsolódó, eltűnőben lévő faj, mások a jelen vegetáció értékes elemei, de akadtnak visszatelepülő fajok is. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

66 Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A Sásd környéki táj alakulásában az antropogén hatások épp úgy döntőek, mint az ország legtöbb településénél. A táj használatában nagyobb összefüggéseket is figyelve a közlekedés-földrajzi elhelyezkedése meghatározó volt fejlődése szempontjából. A római korban is még jellemzően sáros, mocsaras völgytalpon a településnél volt az egyetlen átkelési lehetőség, így az része volt az itt elhaladó borostyánkőútnak. A tájban és annak használatában bekövetkezett változások jórészt annak hasznosítása jelentette a mérföldköveket. Elsőként az erdőgazdálkodás, legeltetés (makkoltatás), kis területigényű mezőgazdasági kultúrák (szőlő, kert, szántó) voltak jellemzők, majd a török uralom után betelepített német telepesek megjelenését követően erőteljesebb lett az erdőirtás (szénégetés, faanyag gazdasági hasznosítása miatt), a szarvasmarhák számára alkalmas legeltető terület növekedésének üteme. A svábok új legelőket és szántókat alakítottak ki, ami jelentős erdőirtással járt ezt az állapotot mutatják az első katonai felmérés térképei. A 18. századi katonai felméréseken Sásd még kis, pár házas település, ami a következő, 19 századi felmérésig alig változik, ami azonban ekkor nagy változás, az a vízrendezéshez köthető. A Baranya-csatorna kialakítása után, a város környéki mocsarak lecsapolásával jó minőségű rétekhez jutottak az itteniek, ami az állattenyésztés fellendítését eredményezte ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből Forrás: február Az 1882-ben megépülő vasút volt a következő, amely nagyot alakított a táj arculatán. Nemcsak mint szerkezeti elem, de azzal, hogy lehetővé tette a nagytömegű szállítást az erdők további kitermelésének is lökést adott. A 20. század okozta változás leginkább a település belterületének növekedéséhez köthető Tájhasználat értékelése A tájegység éghajlati, domborzati, vízrajzi viszonyai általi meghatározott természetes állapotokat az emberi jelenlét fokozatosan alakította, változtatta. A település fejlődése, gazdasági hasznosítás mára már szinte teljes egészében átformálta a vidéket. A múltban végrehajtott nagyfokú erdőirtással nem járt együtt a talajvédelem, így a Zselic talajtakarójának nagy része már az erózió martalékává vált. A város terjeszkedése, illetve az ember megváltozott életvitele, gondolkodása, gazdálkodási módja alakította ki a táj mai arculatát. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

67 66 Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) által kijelölt Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete szinte egyáltalán nem tartalmaz kijelölést, sőt az országos terv Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetbe tartozó területeket se nagyon jelöl. A megyei és országos terveknél a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete összhangban van, ill. a megyei terv melléklete (3.3) az erdőtelepítésre alkalmas területeket is jelöli ábra: Részlet az OTrT Kiváló és Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetei (3/2, 3/3) és a BMTrT, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből Forrás: február Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A táj természeti értékeként éppen a közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos helyzet, a völgyekkel, patakokkal szabdalt dombvidék festői képe emelhető ki. Baranya megye területrendezési terve tájképvédelem szempontjából még két kategória országos jelentőségű, valamint térségi jelentőségű szerint emelik ki a védendő területeket, amelyekből Sásdon jelölt, leginkább erdőkkel fedett területek térségi minősítést kaptak. Az OTrT felülvizsgálatakor született döntés értelmében a módosított országos terv a kétszintű lehatárolást megszünteti és egy egységes, országos övezetként meghatározott tájképvédelmi területi lehatárolást vezet be. Ebben a szellemben készült től hatályos területhatáros lehatárolás a település területét az északi részen lévő állattartó telep kivételével kijelöli. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

68 ábra: Részlet a BMTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből Forrás: február Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A településen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és természetvédelmi hatóságként a Déldunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az illetékes. Országos védelem Sásd közigazgatási területét érintő országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület nem található. A település közigazgatási területén jelenlévő országos jelentőségű, a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek a források (Iskola, és a Hunyor-forrás, Szent János-kút, stb.). Helyi védelem A település természeti értékeinek helyi védelméről az önkormányzat rendeletet alkotott. Sásd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (X.03.) Ökr. számú rendelete szól az épített és természeti környezet helyi védelméről, melynek 1. számú melléklete tartalmazza a helyi védett természeti értékek listáját is. Név: Sásdi platánsor Sásdi tulipánfa Sásdi védett facsoport Törzskönyvi szám: Védelmi kategória 1/115/TE/04 1/116/TE/04 1/114/TE/04 természeti emlék természeti emlék természeti emlék táblázat: Sásd helyi jelentőségű védett természeti értékeinek listája Forrás: Védett Természeti Területek Törzskönyve, március Natura 2000 Se Natura 2000 természet-megőrzési területek (SCI), se Natura 2000 madárvédelmi (SPA) területek nincsenek a településen. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

69 Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat elemeit az Országos Területrendezési Terv egységesen jeleníti meg, míg az övezeti három kategóriáját (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület) a megyei rendezés terv vonatkozó melléklete tartalmazza. Sásdon magterületként jelölt a Sásd-Meződ-Baranyajenő határában álló erdő és ökológiai folyosóként szerepel az újmajori szarvasmarha-telep melletti, a Fehér-föld dűlőrészen található vizes élőhely ( ábra). Mindezek mellett a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján ökológiai folyosónak számítanak a területet érintő vízfolyások is (pl. Baranya-csatorna, Gödrei-vízfolyás). A magterületek természetességüket, ökológiai funkciójukat tekintve az ökológiai hálózat természetvédelmi szempontból legfontosabb elemei. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, puffer területek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására ábra: Részlet BMTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből Forrás: február Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználatból adódóan több kezelésre, rendezésre szoruló terület volt és jelenleg is van a településen. A vizsgált terület tájhasználati konfliktusa egyrészt az ingatlan-nyilvántartás és a mai kialakult tájhasználat közötti eltérésekből adódik, de leginkább az erdőgazdálkodó, mezőgazdasági, állattartó tevékenységet végzők (leginkább az utóbbi) és a helyi közösségek, ingatlantulajdonosok érdekeinek különbségeire vezethetők vissza (pl. nagyüzemi állattartás bűzhatása). A 611-es út melletti szarvasmarhatelep kivételével a nagyobb tömegű állattartás az elmúlt években megszűnt (libatartás Petz malomnál és Meződ-pusztán). A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások, amilyen például az ipari terület növelése minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúrafejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

70 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), szőlők, gyümölcsösök, vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok). A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A szabályozási terv alapján megállapítható, hogy a település belterületén kifejezetten kevés a közcélú, szabadon látogatható, rekreációs célt szolgáló zöldfelület. Az elmúlt években ugyan megújult a Szoborkert (kandeláberek, térburkolat, köztéri padok), és önkéntes munkával a Hősök tere is fejlesztésre került, ám új terület nem jött létre, sőt a korábbi rendezési tervek által előirányozott közparkok se épültek meg. Azt, hogy a belterületen relatív alacsony a közcélú, közhasználatú zöldfelület-hányad valamelyest ellensúlyozzák a laza beépítésű lakóterületek kertjei és a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek. A közterületek rendszeres tisztántartását, a zöldterületek, parkok fenntartását Sásd Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. végzi, amely a feladatok elvégzéséhez közmunkásokat is alkalmaz. Az érvényes HÉSZ alapján a település belterületén a telek előtti közterületi sáv (járda és vízelvezető árok) tisztántartása (pormentesítés, kaszálás, öntözés) a telektulajdonos kötelessége ábra: Zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) Forrás: február SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

71 ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) Forrás: február A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer fenntartása megoldott, problémát a szemetelés mellett az öregedő növényállomány, ill. az extrém időjárási viszonyok miatti balesetveszélyes helyzetek kialakulása tud okozni. Az út menti fasorok helyenként hiányosak, vegyes képet mutatnak, illetve egyes utcák fásítása nem történt meg. A légvezetékek nagyban meghatározzák és csökkentik a zöldfelületek kialakításának lehetőségét és tájképileg is zavaróak. A szűkebb utcákban nincs elég hely az út menti fasorok részére. Gondot okoz a régi temető folyamatos karbantartása, mivel a római katolikus egyház tulajdonában lévő, központi fekvésű zöldfelületi elem fenntartására az egyháznak nincs forrása, így az önkormányzat évente több alkalommal arra kényszerül, hogy saját költségén lekaszálja a temetőt. A szabályozási tervben megjelenő beültetési előírások figyelmen kívül hagyása (anyagi vagy egyéb okokból), vagy a nem megfelelő növényválasztás potenciális problémaforrás, amely azonban érdektelenség, ellenőrzési kapacitáshiány miatt ténylegesen nem kerül napirendre. Zöldfelületi szempontból is potenciális konfliktusforrást jelentenek a fejlesztések. Ezek többsége a zöldfelületi elemek ideiglenes (felvonulási terület) vagy tartós megszűntetésével jár (véglegesen beépített). Sok esetben csak fakivágással lehet a beruházásokat megvalósítani, amely azonos értékű pótlása azonnal nem lehetséges, illetve végleges beépítés esetén megoldhatatlan. Az önkormányzat és a vonatkozó előírások ennek a problémának a minimalizálására törekszenek. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

72 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználás adatai ( táblázat) a nyilvánosan hozzáférhető földterületi nyilvántartás adatai alapján 2015-ben a település statisztikai fekvését tekintve 14,9%-ban belterület, 78,7%-ban külterület és 6,4%-ban zártkert kategóriába tartozik. Statisztikai művelési áganként meghatározó a szántók területe, de jelentős közel egyenlő arányban az erdő és a kivett területek mérete. Statisztikai művelési ágak terület (ha) arány erdő 336,44 22,6% fásított terület 0,05 0,0% gyep (legelő) 39,28 2,6% gyep (rét) 1,98 0,1% gyümölcsös 2,63 0,2% kert 9,44 0,6% kivett 328,80 22,1% szántó 749,56 50,4% szőlő 19,35 1,3% Mindösszesen 1 487,53 100,0% táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok Forrás: Takarnet, 2015 Habár Sásd a bronzkortól lakott hely, a mai településszerkezetének kialakulása a török hódoltságtól eredeztethető. Egykor a Gödrei-patak torkolatánál lévő kis szárazulaton török palánkvár ellenőrizte a mocsáron kiépített fahidat, itt van a település 18. századi magja. A Baranya-csatorna kialakítása után volt egy nagyobb szerkezeti fejlődés, út, templom, lakóterület növekedés jellemzi ezt az időszakot. A temető ekkor még kellő távolságban volt a lakóterületektől. A vasút 1882-es megépülése újabb fejlődést generált, és az 1850-től betöltött járási szerepkörének erősödését is segítette. A vasútállomás közelében ipari-logisztikai egységek, gőzmalom jöttek létre, de a vasút miatt a település súlypontja is északabbra tolódott. Ebben a korszakban alakult ki a Szent Imre és a Rákóczi út mai beépítettsége, illetve Hörnyékről többen ekkor építettek új házakat a forgalmas Kaposvári út mellett. Az első világháború utáni szerkezeti változások tervezett utcahálózat alapján történtek. 20-as években a Rákóczi útról nyitott új utcákkal (Arad, Kolozsvár, Pozsony) alakítottak ki mintegy 60 szabályos telket. Mivel a település terjeszkedését három oldalról mélyfekvésű rétek gátolták, ezért a hatvanas évek végétől észak felé, a vasútvonal túloldalán történtek újabb beépítések. A régebbi részeken a Deák tér és Fáy utca mentén megvalósult nagyvárosias fejlesztések (többszintes tömbházakkal) a hetvenes évekhez köthetők. Miután Sásdról a járási székhelyet január 1. napjával Komlóra helyezik át, a fejlődés megtorpan. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

73 ábra: Sásd alaprajzi változása között Forrás: Gyenizse P., 2010 Bár Hörnyék 1936 óta Sásd része, morfológiai adottságok miatt megőrizte különállását. A hagyományos egyutcás útifalu a 20. század elejére érte el mai kiterjedését. A településrészen az új temető kialakítása, illetve a hozzá kapcsolódó szőlőhegyen (Nagyhegy és Palai hegy) történt kisebb présházak építése jelentett változást. A szőlőhegy többszörös osztódások, öröklések során kialakult, a terepadottságokhoz alkalmazkodó, szabálytalan, rendezetlen telekhalmazán elszórtan állnak a kisméretű présházak. Intézményi ellátottság tekintetében a megindult, illetve közeljövőben induló fejlesztések várhatóak (mentőállomás, katasztrófavédelmi őrs, piac, uszoda) és további tervek (kollégium, idősek otthona, rendelő) konkretizálása folyik. A meglévő intézmények különböző típusú lakóterületekkel, illetve egyéb (egyházi, kereskedelmi stb.) funkciójú épületekkel körülvéve alkotják a városi szövetet. A Nincs kifejezett városközpont. Az igazgatási, kulturális, egészségügyi intézmények, de pl. óvodák, iskolák is szétszórva, leginkább a Rákóczi út, Szent Imre út, illetve a Dózsa György út mentén helyezkednek el. Sásd vasútvonaltól nyugatra lévő belterülete és Hörnyék leginkább lakófunkciójú, intézményekkel nem rendelkeznek. A rendszerváltás utáni időszakban egyetlen, aránylag kis területű (0,7 ha) barnamezős terület alakult ki a városban. A Rákóczi utca 28 alatt lévő területen volt egykor a malom épülete is, amely 2012-ben leégett. Mára a területen lévő épületeket elbontották. A helyszínen egykor a városi rendezési tervek új buszpályaudvart és piacot irányoztak elő, de a terület magánkézbe kerülésével a tervezett funkciót más, előnytelenebb helyszínen kell megvalósítani. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

74 73 A településen belül nem a KSH által kijelölt Hörnyéken található szegregátum generál konfliktust (bár itt is romló, pusztuló az épített környezet), hanem társadalmilag igazán problémás területnek a Rákóczi utca 38 számít. Az épület lepusztult, bentlakók és az engedély nélkül beköltözők az állagát tovább rontják. Ennek az épületnek a bontása többször napirenden volt, de a lakók elhelyezésének problémáját jelenleg nem tudja megoldani a város A telekstruktúra vizsgálata A város területein a lakóépületek zöme önálló, szabályos, vagy régebbi településrészeken helyenként részeken hosszan elnyúló telken álló családi házas jellegű. A Deák tér és Fáy utca mentén, illetve a Kossuth utcában vannak tömbtelkes többszintes lakóépületek és azokat kiszolgáló egyszintes gépjárműtárolók is. A beépítési módok, beépítési karakterek szinte teljes skálája megtalálható. A nagyvárosias lakóterületek tömbtelkesek, amelyen a szabályozás alapján új úszótelek nem alakítható ki. A kisvárosias területbe a kialakult történeti városmag hagyományos, sűrű beépítésű övezetei tartoznak, ahol oldalkertes, oldalhatáron álló, illetve zártsorúsítható beépítéseket találni. A kertvárosias lakóterületeken a beépítési mód szabadon álló, a falusias lakóterület (a város lakóterületeinek többsége és Hörnyék) szabályozása oldalhatáron álló. A településközponti vegyes területek egy része zártsorú, más része szabadon álló, ill. oldalhatáron álló. A lakóterületbe ékelődött elsősorban kereskedelmi funkciójú telkek beépítése szabadon, ill. oldalhatáron álló, legkisebb telekméret 800 m2. A gazdasági területek többi övezeti kategóriájában (ide tartozik az ipari terület is) szabadon álló beépítés lehetséges. A különleges területek meglévő, kialakult intézményi területeket és távlatban azt kiszolgáló funkciók elhelyezésére szolgálnak, ahol a telekalakítás és építés többnyire csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatásával végezhető Önkormányzati tulajdon kataszter A város 2013-as évi összevont vagyonmérlegéből megállapítható, hogy vizsgált évben vagyonának a könyv szerinti értéken számolva döntő részét (kb. 57%-át) a tárgyi eszközök alkották, amelynek szinte egészét (97%) az ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok teszik ki (ezek részesedése a teljes tulajdon 55%-a). 36,10% 5,59% 0,06% 56,81% immateriális javak tárgyi eszközök 1,43% befektetett pénzügyi eszközök üzemeltetésre átadott eszközök forgó eszközök ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete 2013-ban Forrás: Sásd Város Önkormányzata évi zárszámadási rendelet SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

75 74 A 2013 zárszámadási rendelet 17. számú mellékletében szereplő i állapotot tükröző ingatlankataszter alapján az önkormányzat törzsvagyonában a 220 db forgalomképes ingatlan, 87 db korlátozottan forgalomképes ingatlan és 408 db forgalomképtelen ingatlant tartanak nyilván. Ezek nettó értéken számolt megoszlása a törzsvagyonon belül 5%, 74%, 21% Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A földhivatal rendelkezik az épületállomány és a környezet geodéziai adataival. A településrendezési eszközök térképi állománya digitalizált adatállományra építve készült. A város településszerkezeti és szabályozási terve a város épületállományát és a környezetét a településtervezéshez szükséges léptékben tartalmazza Az építmények vizsgálata A város mai építészeti/építmény arculatát nagy vonalakban tükrözi az egyes területfelhasználási egységeken belüli övezeti besorolás, illetve annak meghatározott tulajdonságai. Az egyes lakóterületen belüli övezeti besorolások néhány főbb HÉSZ-be belefoglalt jellemzője az alábbi: Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület (több típus) 10 m-es épületmagasságot meghaladó meglévő lakóépületek, Kossuth utcai épülettömb nyeregtetős, a Fáy utca és Deák téri épületek lapos tetejűek hagyományos, történetileg kialakult, legnagyobb építménymagasság: 6 m, legnagyobb épületszélesség: 10 m, tetőidoma: magastető tetőhéjalása: égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színű és anyagú legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 6-10 m tetőidoma: magastető legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3-6 m/3-5 m/3-4,5 m tetőidoma: magastető (30-45 o )/(40-45 o ) legnagyobb épületszélesség: 8/10 m, Falusias lakóterület, legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 6 m farmertelkek tetőidoma: utcára merőleges nyeregtető (30-45 o ) A településközponti vegyes terület, különleges terület és a kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető építményeket érintő beépítési előírások illeszkednek a lakóterületi szabályozáshoz, illetve a kereskedelmi, szolgáltató terület egyik típusnál az ipari területnél elhelyezhető építményekhez hasonlóan csak a legnagyobb építménymagasság került rögzítésre (kereskedelmi, szolgáltató: 10 m, ipari: 10/12 m). A 2011-es népszámlálási adatok alapján a település összes lakásából közel 8% a nem lakott lakások aránya, ez szám szerint összesen 105 db lakást jelent. A város lakóházainak vizsgálata ( táblázat) során megállapítható, hogy a lakóház-állomány kb. 28%-a 1960 előtt épült, és csak alig 8% a rendszerváltás utáni időszakban. A lakóházak döntő része földszintes, az emeletes házak aránya nem éri el az 5%-ot. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

76 75 építési év szerinti megoszlás emeletszám szerinti megoszlás 1946 előtt 18,68% földszintes 95,23% ,45% emeletes 4,77% ,63% ,62% lakásszám szerinti megoszlás ,63% 1 lakásos 91,25% ,69% 2-3 lakásos 5,67% ,49% 4-10 lakásos 1,79% ,81% 11- lakásos 1,29% táblázat: Sásd lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei Forrás: Népszámlálás Az épített környezet értékei Sásdon nincsenek sem nemzeti emlékhelyek, sem történelmi emlékhelyek, nem található világörökség és nincs olyan objektuma, amely fent lenne a világörökségi várományosi listán. Az országos műemléki védelem alatt álló építményeket (mindössze két darab) és a védett értékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ Örökségvédelmi jelezet (30 ) 1) és 2) pontja sorolja fel. A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a HÉSZ tervlapok és a 3. sz. melléklet tüntetik fel. Római katolikus templom (Szent Imre u. 24., 226/1 hrsz.) Az 1796-ban épült, Szűz Mária születésének tiszteletére felszentelt templom 1878-ban teljes felújításon esett át. Belső festése 1957.ben készült. Főoltára Dorffmeister János munkája a pécsi domonkos zárdából került a templomba. A templom felújítási tervei rendelkezésre állnak, megvalósítása pályázati forrásból tervezett. Nepomuki Szent János szobor (Szent Imre u.24., 226/2 hrsz.) A szobrot Cséplő József plébános állíttatta 1820-as években, eredeti helye a település széle, Baranya-csatorna partja volt. A település jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében a HÉSZ 2. sz. mellékletben felsorolt épületek, építmények helyi védelem alá tartoznak. A rájuk vonatkozó részletesebb előírásokat az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 12/2004. (X.03.) Ökr. számú rendelete tartalmazza, amelynek 1. sz. melléklete is tartalmazza a helyi védettség alá tartozó ingatlanok listáját. A lista a településrendezési eszközök 2004-es megújításakor készült örökségvédelmi tanulmányban védelemre javasolt épületeivel nem bővült, jelenleg mindössze öt ingatlant tartalmaz: három darab lakóház - magántulajdonban volt járásbíróság, ma az idegenforgalmi szakközépiskola épülete önkormányzati tulajdonban Kápolna Római Katolikus Egyház tulajdonában SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

77 Az épített környezet konfliktusai, problémái A településszerkezetben megoldatlan probléma a 66. sz. és 661. sz. főutak zavaró, nagy forgalma. Ennek megoldása azonban városi kompetencián túl mutat településrendezés eszközeivel, illetve stratégiai tervezéssel közvetlenül nem befolyásolható. A város fejlődése, terjeszkedése során bekebelezte a vasútvonal egy részét, ami így markánsan elválasztja a város egyes részeit. A fénysorompós átkelők ugyan kényelmetlenséggel (várakozás), de mégis biztosítják három helyen az átjutást. A külön szintű csomópontos átkelőhelyek kialakítása csak az országos/megyei útfejlesztések révén valósulhat meg. A város nagyságrendjében, kiterjedésében jelentős változás nem várható. Ha mégis lennének fejlesztések geomorfológiai adottságok miatt Sásd csak északnyugat felé tud terjeszkedni, ennek szabályozási feltételei adottak. A területi bővülés azonban nem érdeke a városnak (alapinfrastruktúra kiépítése csak költség), hisz egyes övezetekben lehetőség van üres telkek beépítésére, a beépítések kisebb sűrítésére is, sőt egyre nagyobb probléma sok lakatlan épület, illetve az, hogy a meglévő lakásállomány karbantartását, korszerűsítését a tulajdonosok egy része anyagi okokból nem tudja megoldani, ezért a lakásállomány várható megújulása jelentős időtávot ölel fel. További problémát jelent az egykor meghozott városfejlesztési döntések, városközponti, nagyvárosi területek kialakításának befejezetlensége. A Deák tér, Fáy utca összekötése elmarad, a köztük lévő régi temető véglegesnek tűnően beékelődött, a kapcsolódó bontások (Rákóczi út nyugati házsor) megvalósítása lekerült a napirendről. A lakóépületekhez tartozó ingatlanok rendezettsége vegyes. A lakosság egy része környezet iránt igényes és azt próbálja tisztán, rendezetten fenntartani, óvni, míg mások erre nem fordítanak energiát, amely konfliktusokhoz vezet. Konfliktusokkal terhelt a Rákóczi u. 38 alatti szociális bérlakás. Az építmény rendkívül jó kereskedelmi/gazdasági funkcióra alkalmas, vasútállomás közeli helyen van, így az igencsak leromlott épület elbontása és a terület hasznosítása már felmerült, azonban előrelépés nem történt, mert a jelenlegi lakók elhelyezése megoldatlan. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

78 KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Sásd jól kapcsolódik az országos közúti és kötöttpályás rendszerekhez. A különböző szintű térségi központok elérhetősége közúton és vasúton is megoldott. A városon ÉNY-DK irányban áthaladó 66.sz másodrendű főút (Kaposvár-Pécs) a Horvátországgal összeköttetést biztosító 6. sz. elsőrendű főútba (Budapest-Barcs) torkollik. A 66-os számú főútba a Dombóvár felől, északról vezető 611-es másodrendű főútnak belterületen van a becsatlakozása. Habár a helyiek számára is kedvezőek a meglévő közlekedési kapcsolatok, a város belterületét átszelő utak átmenő forgalma zavaró hatással van a település nyugalmára. Sásdon halad keresztül a 40-es számú, egyvágányú, villamosított Budapest Dombóvár Pécs vasúti fővonal és 47-es számú Dombóvár-Komló vasúti mellékvonal. Mivel az Intercity megáll a településen, ezért az előbbi többek között a megyeszékhellyel és a fővárossal is rendkívül jó elérhetőséget biztosít. Az komlói mellékvonal a fővonalról Godisa állomásnál ágazik le, innen a vonal egyvágányú, nem villamosított, mindössze napi 2 járatpárral üzemel ábra Sásd járás közlekedési hálózata Forrás: utadat.hu SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

79 78 Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Térségi központok Útvonal Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási idő sebesség Megyeszékhely - Pécs 66 31,8 km 35 perc 55 km/h Főváros - Budapest M7 185,0 km 142 perc 78 km/h 61-M6 195,0 km 164 perc 71 km/h Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusszal Térségi központok Távolság Átlagos napi járatszám Átlagos Átlagos utazási (oda-vissza) utazási idő sebesség db Megyeszékhely - Pécs 32,1 km 47 perc 41 km/h Főváros - Budapest 235,7 km 275 perc 51 km/h átszállással Különböző szintű térségi központok elérhetősége vasúttal Térségi központok Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) db Megyeszékhely - Pécs 51,0 km 35 perc 87 km/h Főváros - Budapest 177,0 km 146 perc 73 km/h 8-8; átszállással táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége Közúti közlekedés Magyarország közlekedési hálózatára jellemző a Budapest középpontból kiinduló sugaras I. rendű főút és gyorsforgalomi úthálózat, melyet érintőirányban II. rendű és egyéb közutak kötnek össze. Sásdon elsőrendű főút nem halad át, de a 66-os úttal keresztül közvetlen összeköttetésben áll a 6-os főúttal. A településen 3,6 km állami és 14,2 km önkormányzati közút található. Másodrendű főutak: 66-os másodrendű főút (Kaposvár- Sásd- Pécs) Az út Sántosnál ágazik ki a 610-es másodrendű főútból, és Gödreszentmártonon keresztül érkezik meg Sásdra 2x1 sávon. A település előtt az út burkolata helyenként repedezett, állapota elfogadható. A településen belül végig 2x1 sávos, a vasútvonalat belterületen egy fénysorompós átkelővel keresztezi, egy lámpás csomópontja a 611-es betorkollásánál van. Sásdon belül a Kaposvári út Rákóczi Ferenc út Szent Imre út útvonalon halad. 611-es másodrendű főút (Dombóvár- Sásd) Az aszfalt burkolatú út Dombóvár felől Vásárosdombón át érkezik meg Sásdra, jellemzően 2x1 sávos, a vasútvonalat belterületen egy fénysorompós átkelővel keresztezi. A Rákóczi Ferenc úton Sásd központja felé parkolósáv került kialakításra. Jelzőlámpás T csomóponttal csatlakozik a 66-os útba. Összekötő utak Sásdon nincsenek. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

80 79 Bekötő utak: (Vázsnok Sásd bekötő út) (Felsőegerszegi bekötő) (Vargai bekötő) A fő-, összekötő- és bekötő utak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak. A település úthálózata rácsos szerkezetű, melynek gerincét a két másodrendű főút, a 66-os és a 611- es jelenti. Az útburkolat minősége többnyire kielégítő, a mellékutak repedezettek, foltozottak. A csomópontok jobbkezesek, vagy Elsőbbségadás kötelező KRESZ jelzőtáblával szabályozottak. A városban csak a két főút találkozásánál van jelzőlámpás csomópont ben a DDOP forrásból támogatott A közúti közlekedés biztonságának fejlesztése Sásdon c. projekt keretén belül átépítésre került a 66.sz-611.sz főút belterületi csomópontja, ezáltal a Kaposvári út és Rákóczi út kereszteződése kanyarodósávokkal és közlekedési lámpákkal bővült. A gyalogosok védelme érdekében lámpás gyalogátkelőhelyek is kialakításra kerültek. Sásd településen belüli főbb kiszolgáló útvonalak: Kaposvári út Rákóczi Ferenc út Szent Imre út: A 66-os II. rendű főút településen belüli szakasza. 2x1 sávos aszfalt burkolatú út. A 611-es II. rendű főút jelzőlámpás csomópontban csatlakozik hozzá. Rákóczi Ferenc utca: A 611-es II. rendű főút településen belüli szakasza. 2x1 sávos aszfalt burkolatú út. a 66-os II. rendű főúthoz csatlakozik jelzőlámpás csomópontban. Törökmalom utca: A es Vázsnoki bekötő út településen belüli szakasza. 7,0m szélességű aszfalt burkolatú út. 611-es II. rendű főúthoz csatlakozik. Elérési idők Sásdi és a járási települések között a gépjárművel való közlekedés eljutási idejét és távolságát a következő táblázat foglalja össze. A legtöbb településre a járásközpontból 20 percen belül elérhető, mindössze 3 települést (Alsómocsolád, Mekényes, Nagyhajmás) lehet ennél hosszabb idővel elérni. Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Ág 13,6 km 16 perc 51 km/h Alsómocsolád 18,5 km 27 perc 41 km/h Bakóca 15,5 km 19 perc 49 km/h Baranyajenő 5,0 km 5 perc 60 km/h Baranyaszentgyörgy 9,4 km 10 perc 56 km/h Felsőegerszeg 3,1 km 5 perc 37 km/h Gerényes 11,9 km 14 perc 51 km/h Gödre 12,5 km 12 perc 63 km/h Kisbeszterce 14,6 km 19 perc 46 km/h Kishajmás 9,5 km 10 perc 57 km/h Kisvaszar 14,5 km 16 perc 54 km/h Mágocs 18,5 km 19 perc 58 km/h Mekényes 30,8 km 35 perc 53 km/h Meződ 4,5 km 6 perc 45 km/h SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

81 80 Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Mindszentgodisa 9,0 km 11 perc 49 km/h Nagyhajmás 25,5 km 29 perc 53 km/h Palé 3,2 km 6 perc 32 km/h Szágy 16,8 km 18 perc 56 km/h Tarrós 7,0 km 9 perc 47 km/h Tékes 12,8 km 14 perc 55 km/h Tormás 11,3 km 12 perc 57 km/h Varga 4,2 km 6 perc 42 km/h Vásárosdombó 6,9 km 7 perc 59 km/h Vázsnok 2,5 km 4 perc 38 km/h táblázat: Járási települések elérése Sásdról gépjárművel Baleseti mutatók alakulása: Sásd településről és a járási településekről elmondható, hogy a baleseti mutatók a magasabb területi szintek átlaga alatt voltak 2008-ig után azonban egyrészt a helyi balesetek számának növekedése, másrészt a felsőbb területi szintek javuló mutatói miatt megközelítették az országos és régiós átlagot. 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, Országos közúti balesetek Régiós közúti balesetek Megyei közúti balesetek Járási közúti balesetek Települési közúti balesetek Motorizációs mutatók: ábra Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve Forrás: KSH Sásd település motorizációs mutatói a legtöbb vizsgált évben az országos átlag alattiak, és a megyei/régiós tendenciákkal azonosan alakulnak, azaz 2010-ig csökkenés, majd innentől lassú növekedés figyelhető meg minden vizsgált szinten. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

82 db/1000 lakos ábra Évente forgalomba helyezett új gépjárművek száma Forrás: KSH Az országos, régiós és megyei folyamatokhoz hasonlóan az elmúlt években folyamatosan csökken a benzinüzemű gépkocsik aránya (2005-ben 85%-ról 2013-ban 74%-ra) és emelkedik a gázolaj üzemű gépkocsiké (14%-ról 25%-ra). Az egyéb üzemű gépkocsik aránya elenyésző Közösségi közlekedés A helyközi tömegközlekedést a helyközi járatok biztosítják. A távolsági közlekedésnek meghatározója a távolsági autóbusz közlekedés, de vasúti állomás révén a vasúti közlekedés is biztosítja a több járási település, környező megyék, a régió és a főváros megközelíthetőségét Közúti Ország Régió Megye Járás Sásd Sásd város helyközi viszonylatban a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. szolgálja ki, illetve a napi három országos járatból kettőt a Balaton Volán Zrt. közlekedteti. Helyközi autóbusz állomás a Rákóczi Ferenc út 20-nál a központban található, állapota rossz, egyéb Sásd területére eső megállóhelyek: hörnyéki elágazás, templom, téglagyár. Az országos járatok csak a Rákóczi Ferenc úton kialakított megállóhelyen állnak meg. Az igények jobb kiszolgálása érdekében felmerült az autóbusz-pályaudvar áthelyezése a vasútállomás mellé, amely minden szempontból (lakóterületekre minimális terhelés, jobb kapcsolat a vonatközlekedéshez, korszerűbb kialakítás, jelenlegi pályaudvar környezetének rendezése megvalósulhatna) előnyös lenne. Mindemellett a településen meglévő buszvárók egységesítése, felújítása is tervezett. A helyközi közlekedés minden járási települést elér, de a szolgáltatási színvonala (járatsűrűség) eltérő. Legrosszabb a helyzet Alsómocsolád, Mekényes és Nagyhajmás esetében ahol a legjobb esetben is közel egy órát kell utazni, de legrosszabb esetben ez több órát is igénybe vehet. A menetrend nem ütemes kialakítású, van olyan település, ahová egész nap csak három busz megy, az is átszállással. Többnyire a 6:00-7:30-as és a 15:00-17:30-as időszakban indulnak buszok gyakrabban, de csak munkanapokon jellemző ez a sűrítés. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

83 82 Járás települései Legrövidebb távolság (km) Legrövidebb utazási idő (perc) Átlagos utazási sebesség (km/h) Átlagos napi járatszám (oda-vissza) (db) Ág 13, Alsómocsolád 25, (csak 2 átszállással) Bakóca 15, Baranyajenő 5, Baranyaszentgyörgy 9, Felsőegerszeg 2, Gerényes 11, Gödre 12, Kisbeszterce 14, Kishajmás 9, (2 átszállással)-2 Kisvaszar 14, Mágocs 18, Mekényes 30, (csak átszállással) Meződ 4, Mindszentgodisa 9, Nagyhajmás 24, (csak átszállással) Palé 2, Szágy 16, Tarrós 6, Tékes 12, Tormás 11, Varga 4, Vásárosdombó 6, Vázsnok 2, táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről autóbusz járattal Kötöttpályás A vasútállomás a település központjában fekszik a 611-es főúttal párhuzamosan, kialakítása nem megfelelő a mozgássérültek számára. 2 vasútvonal halad keresztül a településen: 40-es számú, Budapest Dombóvár Pécs vasúti fővonal. Egyvágányú villamosított vasútvonal, megengedhető maximális sebessége 120 km/h. 47-es számú Dombóvár-Komló vasúti mellékvonal, amely a fővonalról Godisa állomásnál ágazik le, innen a vonal egyvágányú, nem villamosított, maximális sebessége 60 km/h. Ezen a vasútvonalon december 13-tól, a menetrendváltástól szünetelt, majd a 2010/2011. évi menetrendváltással újraindult a személyforgalom, de csak Sásd és Komló között járnak a vonatok (napi 2 pár) ábra: 40-es, 47-es vasútvonal Forrás: Wikipedia Sásd állomásról 3 járási település vasútállomását (Kishajmás, Mindszentgodisa, Vásárosdombó) lehet átszállás nélkül megközelíteni vasúttal. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

84 83 Járás települései vasúti megállóhely Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Kishajmás Szatina-Kishajmás mh 7,0 km 8 perc 53 km/h Mindszentgodisa Godisa mh 4,0 km 4 perc 60 km/h Vásárosdombó 6,0 km 5 perc 72 km/h táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről vasúttal Kerékpáros és gyalogos közlekedés Sásd településen nem található kiépített kerékpáros infrastruktúra. A kerékpárral közlekedők rendszerint az erre alkalmas közutakon közlekednek a településen belüli és a településre bevezető utakon. A kerékpáros közlekedésnek azonban egyre nagyobb szerepe van, ami a járási települések fejlesztési igényeiben a megyei TOP tervezéskor írt projekttervekben is megjelenik: Baranyajenő már régóta szeretné a Baranyajenő-Sásd szakasz kiépítését megvalósítani. A leginkább helyközi forgalomban jelentős, de turisztikai célokat is szolgáló beruházás nagyban növelné a kerékpáros közlekedés biztonságát. Sásd, Palé, Felsőegerszeg iparterület, Meződ, Vázsnok, Tarrós települések térségben nincs kiépített kerékpárút. Kerékpárút építésével, vagy a kevésbé forgalmas utakon felfestéssel és táblákkal kialakítva meglévő rendszerekhez (pl. Gunaras-Vásárosdombó) csatlakozhatna a térség. A kialakítandó kerékpárút vonala alacsony reliefenergiájú területen halad keresztül, nagyobb földmunkát az építkezés nem igényel. A projekt során mintegy 12 km-nyi kerékpárút épülne. A projektötletet valamennyi település támogatja. Bár a projekt turisztikai jellegű, de a helyi közlekedési viszonyokban is nagyfokú javulást eredményez, mivel külterületi lakott helyet is összeköt településekkel, valamint Sásd és egyes zsáktelepülések közötti közlekedést is jelentősen javítaná (pl. Sásd-Palé, Sásd-Vázsnok, Sásd-Tarrós). Habár Sásd településen belül a fontosabb közintézményeknél és kereskedelmi létesítményeknél vannak telepített kerékpártámaszok, régóta igény mutatkozik ezek fejlesztésére, bővítésére. A központi létesítményeinek környékén (pl. ált. iskola, templom, vásárló központok és egyéb nagyobb forgalmú helyekhez) kerékpártárolók kiépítését tervezett. A településen található járdák összes hosszúsága 15,7 km. Legnagyobb problémát a járdatestek elöregedése, sok helyen egyenetlen felülete jelent Parkolás Helyi közutakon, Sásd Városi Önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen közúti járművel történő várakozás díjmentesen biztosított. Jelenleg a településen 55 db díjmentes parkolóhely található. A település több pontján kialakításra kerültek a járda melletti parkolók, ám a vasút mellett P+R parkolók kiépítésére lenne igény, de emellett a jobb helykihasználást segítené a meglévő parkolóhelyek felfestése is. A magánparkolóval ellátott kereskedelmi létesítményeknél a parkolás kifejezetten csak a vásárlók részére engedélyezett. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

85 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Az ivóvízellátás feladatait és az ivóvízhálózat üzemeltetését 2011-ben kötött szerződés értelmében 15 évre a Dél dunántúli Regionális Vízmű (DRV) látja el, amely a feladatokat az illetékes Tolna Megyei Üzemeltetési Üzemvezetőségen és a Dombóvár Fenntartási Üzemvezetőségen keresztül látja el. A szolgáltatásban jelenleg gondot nem okoz, de az előző szolgáltatóval (felszámolás alatt lévő Pécsi Vízmű Zrt.) kapcsolatos 2011 óta hózódó követelési, vagyon-elszámolási per még nem zárult le, és komoly erőforrásokat von el a várostól. A vízellátás saját kutakból (1. kút mélysége 116,4 m, 2. kút mélysége 125,0 m) és közel harmadában Vázsnok településről (igény esetén Meződről is) biztosított. A saját kutak rétegvízből termelnek, amely víztisztítást követően ivóvízként felhasználható. A város teljes belterületén kiépített a vezetékes ivóvízhálózat. A statisztikát vizsgálva kiemelhető, hogy az egy lakosra jutó vízmennyiség összességében mérséklődött 2001 óta. mutató Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) és ennek aránya az összes szolgáltatott víz mennyiségéhez Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (1000 m3) , , , ,3 78, , ,9 87,3 35, táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, Önkormányzati adatszolgáltatás 2015 KEOP ivóvízminőség-javítás pályázati konstrukcióban tervezett és lezajlott projekt előkészítő munkák után jelenleg zajlanak a második fordulóhoz tartozó kivitelezési munkálatok. A projekt tervezett befejezése A kb. 365 millió Ft beruházási összegű beruházáson belül a várost érintő nagyobb munkák: Kutak: 1. jelű kút melléfúrásos felújítása, valamint az új kút megépítését követően az 1. jelű kút eltömedékelése, továbbá a 2. jelű kút szűrőcső cserés javítása, Vízmű telep: 29 m3 /h kapacitású víztisztító telep vas-, mangán- és ammóniamentesítésre, a víztisztító egység a meglévő, átalakítandó kezelő épületben elhelyezve, 100 m3-es udvartéri tározó építése, meglévő 200 m3-es magastároló víztározó belső felújítása, 30 m3-es iszap ülepítő építése, udvartéri csőhálózat, villamos, mérés és irányító berendezések Hálózatrekonstrukció, távvezetékek: NA150 ac vezetéken a meglévő 33 db bekötés megfúró bilincseinek cseréje, 1 db tűzcsap cseréje, 1 db új tolózárakna építése.25 db csomópont átépítése, az elosztóhálózat teljes mechanikai (szivacsdugós) tisztítása, fm hosszban, Sásd-Hörnyék összekötő vízvezeték építése 445,7 fm, 1 db monolit vasbeton tolózárakna építése Bár adottságok vannak, a városban termálvíz-hasznosítás jelenleg nem történik. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

86 Szennyvízelvezetés A szennyvíz-elvezető, valamint tisztító művek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat 2011-ben kötött szerződés értelmében 15 évre a Dél dunántúli Regionális Vízmű (DRV) látja el. A csatornázott területekről származó szennyvizeket helyi szennyvíztisztító telepen (7370 Sásd, Mártírok u. a 013/4 hrsz) kezelik, a telep szippantott szennyvizeket nem fogad, technológiája erre nem alkalmas. A szennyvízkezelésre alkalmazott kezelési mód: biológiai tisztítás, telep lakosegyenérték száma: 6000, kapacitása 800 m3/nap, átlagos kezelendő szennyvíz mennyisége m3. Gyakran okoz technológiai problémát a telep kapacitásának kihasználatlansága, melynek növelésre mód lehetne (akár a szippantott szennyvíz fogadás műszaki feltételeinek kialakításával), hisz a szomszédos települések többségén a szennyvíztisztítás megoldatlan. A szennyvíztisztító energiaellátására 2014-ben napelemes (villamosenergia-termelő) rendszert létesítettek európai uniós forrásból. A városban 100% os a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A kiépített csatornahálózat részben gravitációs rendszerű és részben nyomott rendszerű (Hörnyék településrész). A megtisztított szennyvizet a Baranya-csatornába vezetik, annak folyamkilométerénél. A kibocsátott tisztított szennyvizek minőségét folyamatosan ellenőrzik, befogadóra az évi 96 ezer m3 tisztított szennyvíz mennyiségnek jelentős hatása van. mutató A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (ezer m3) és ebből a tisztított aránya (%) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%) 66, , , ,6 18,5 18, , táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A városi csapadékcsatorna hálózat kezelője Sásd Város Önkormányzata , ,5 A városban zárt csapadékcsatorna van a Szent Imre utcában, Rákóczi utcának a Szent Imre u. és Kaposvári u. közötti szakszán és újabb fejlesztésként a Deák téren 130 m hosszan. A csapadékvízelvezetési problémák vannak a régebben kiépült szakaszokon, amelyek abból adódnak, hogy a zárt csatornákban a kis lejtés miatt nagymértékű a hordalék lerakódása, ami a csatornák vízszállító képességének jelentős csökkenését eredményezi. A város többi részén általában burkolt, de sok helyen burkolatlan útmelletti, nyíltárkos csapadékvíz elvezetés került kiépítésre, amelyeken nem egységes átereszek épültek az ingatlanokhoz tartozó kocsibejáróknál. Ahol az út menti csapadékelvezető árok hiányzik, ott nagyobb esőzések idején gondot okoz a víz elvezetése. A belterületi árkok tisztítására, karbantartására, burkolására, vegyes kiépítésű és ezzel a feliszapolódást okozó átereszek cseréjére az anyagi lehetőségeknek megfelelően van mód. A város egy részén Deák téren és az újtelep utcáiban (Attila utca, Ady Endre SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

87 86 utca, Diófa utca, Orgona utca, Gárdonyi és Jókai utcák Ady és Orgona utcák közötti szakasz) az árkokat 2009-ben sikerült pályázati forrásból (DDOP, 45 millió Ft támogatás, 90%-os támogatási intenzitás) fejleszteni, melynek során megvalósult: 2300 folyóméter földárok szilárd burkolattal történő ellátása, 80 darab minimálisan 4 méter széles új kocsibejáró és híd építése, 123 folyóméter földalatti vízelvezető árok építése, 17 folyóméter út alatti áteresz építése. A csapadékvizek befogadója a Baranya-csatorna és a Gödrei-vízfolyás. A mélyfekvésű részeken ezekhez vízelvezető nyílt csatornák vezetnek. A befogadók karbantartásának elmaradása is hozzájárul, hogy nagyobb esőzések esetén visszatorlódások tapasztalhatóak Energia Sásd városában a villamos energiát az E.ON Dél dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatja. A hálózat teljes mértékben kiépített, hálózatfejlesztések folyamatosak, legutóbb Rákóczi út 26. szám alatt lévő trafó bővítése zajlott. A város közvilágítása 100%-ban kiépített (592 db lámpatest), LED-es korszerűsítés egyelőre nincs napirenden. Szerződés alapján ELMIB Zrt. látja el a közvilágítással kapcsolatos szolgáltatást. Áram előállításra megújuló energiát (napenergia) jelenleg csak a már bemutatott szennyvíz-telepen hasznosítanak. A városban a hálózati rendszerekre épülő hőenergia ellátás vezetékes földgázzal biztosított, amely 1997-ben került kiépítésre. A lakóterületeken teljes mértékben kiépült a vezeték, az ipari terület azonban ellátatlan. Az egyedi fűtési módok (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) aránya a földgázellátás kiépítettségének ellenére leginkább a falusias lakóterületen magas, de a földgázárak emelkedésével a családi házas beépítettségű településrészeken sokan alakították át a fűtési rendszert úgy, hogy akár kiegészítő, vagy fő forrásként egyedi fűtést használhassanak. mutató Villamosenergia-fogyasztók száma (db) és ebből a n.a. háztartási fogyasztók aránya (%) 88,1 84,4 Összes gázfogyasztók száma (db) és ebből a háztartási gázfogyasztók aránya (%) , , , táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A város területén megtalálhatok a vezetékes hálózatok mellett a vezeték nélküliek is (mikrohullám). A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével eredeti funkcióját tekintve egyre kisebb jelentőségű. A vezetékes telefonhálózat szerepe azonban a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában jelentős, bár az egyéb technológiák terjedése miatt csökkenő. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

88 87 A településen van kábeltelevíziós hálózat (üzemeltető: Tarr Kft Dombóvár), amelynek ugyancsak jelentős a szerepe, hisz a televíziós jeleken kívül internetes és telefonos szolgáltatások lebonyolítására is alkalmas. A helyi rendszer erősáramú oszlopsoron üzemel, bérelt konstrukcióban. Az egyes szolgáltatások előfizetési számának alakulását a szolgáltatók akciói, csomagkínálata és hűségidős konstrukciója nagyban befolyásolja, így sokszor a csomagajánlat miatt kedvezőbb olyan szolgáltatást is megvásárolni, amelyet az előfizető valójában nem használ (pl. vezetékes telefon). Szolgáltatás Internet - ADSL Internet - kábelnet Internet - műholdas Mobilinternet (számítógéphez és mobiltelefonhoz) Szolgáltatók Invitel, Externet, Telekom Tarr Kft RG Networks Vodafone, Telenor, T-Mobile, Externet Tarr Kft UPC Direct, Telekom, DIGI, AustriaSat Magyarország TV kábel TV (kábelhálózaton elérhető televíziós szolgáltatás) TV műholdas TV (parabolaantennával és beltéri egységgel vehető igénybe) TV földi sugárzású digitális TV (Mindig TV vételére alkalmas Antenna Hungária TV-vel, ill. beltéri egységgel vehető igénybe) TV IPTV (internet hálózaton elérhető digitális televíziós Telekom szolgáltatás) táblázat: Sásd területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, 2015 Forrás: február SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

89 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény az ellátandó helyi önkormányzati feladatokként nevesíti a helyi környezet- és természetvédelmet, vízgazdálkodást, vízkárelhárítást, környezet-egészségügyi feladatok elvégzését. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kvt) határozza meg. Sásd Város Önkormányzata 1998-ban készíttetett utoljára környezetvédelmi programot, 2004-ben a as időszakra hulladékgazdálkodási tervet (10/2004.(IX.24) Ökr.), amelynek felülvizsgálatára 2007-ben került sor Talaj A talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai degradációs folyamatok az intenzív szántóföldi művelés, jelentős mértékűek. A humusztartalom lassú csökkenést mutat, amelyet sokszor még a rendszeres szerves trágyázással sem sikerül megállítani. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a folyamat hosszabb távon a talaj tápanyag-szolgáltató képességének kimerüléséhez vezet. A talaj termőrétegének kopását a szél és vízerózió is gyorsítja. Habár a magasabban fekvő északias lejtőkön a szélkár is jelentős, a térség mégis leginkább vízerózióval sújtott. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a település a Vízeróziónak kitett terület övezettel lehatárolt települések közé tartozik. A 66-os és 611-es utak közti területek nagy részének kivételével a település közigazgatási területének egésze szerepel Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) informatikai adatbázisban nyilvántartott nitrátérzékeny területi blokkok között /43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklet/, amelyre be kell tartani a vonatkozó rendeletek kötelező előírásait. Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala előzetes véleményében felhívta a figyelmet, hogy a termőföld védelme érdekében a Termőföld védelméről szóló többször módosított évi CXXIX. törvény előírásainak a fejlesztési elképzeléseknél (pl. belterületbe vonás, fásítás) történő fokozott figyelembevételére Felszíni és a felszín alatti vizek A felszíni vizek állapota II. osztályú, a város tisztított szennyvízét a Baranya-csatornába vezetik. A közigazgatási terület a hatályos megye térségi övezetek közül a Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetbe nem tartozik bele. A felszín alatti vizeket a művelésben tartott területeken mezőgazdasági eredetű terhelések érik. Mezőgazdasággal összefüggésben meghatározó a szántóföldi növénytermesztés és a nagyüzemi állattartás, valamit a földek szerves-tárgyázása. Ahogy a talajnál már kifejtésre került a közigazgatási terület egy része nitrátérzékeny. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Sásd város a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. Készítette: Terra Studió Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

90 89 A hatályos megye területrendezési terv Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete, illetve az Országos területrendezési Terv Országos vízminőség-védelmi terület övezete a városnál a fúrt vízmű kutakat és azok védőtávolságát és a Baranya-csatorna völgyének várostól délre eső szakaszát jelölik ábra: Részlet BMTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete (3.9) és az OTrT Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7) térképi mellékleteiből Forrás: március A vízbázisok védelme érdekében a területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII. 18.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet és a vizek mező-gazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben rögzített helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait Levegőtisztaság és védelme A település levegőminőségét az egyedi és lakossági fűtések, a közlekedés, az ipari, mezőgazdasági és egyéb tevékenységek légszennyezőanyag-kibocsátásai határozzák meg. A településen a fűtést jellemzően földgáz és vegyes tüzeléssel oldják meg. A növekvő energiaárak miatt az elmúlt években sokan a fűtési rendszert egyedi fűtési módra (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) is átalakították, ezzel téli időszakban növelve a légszennyezettséget (kén-dioxid, korom, pernye). A közlekedési eredetű légszennyezés (járművek szennyezőanyag-kibocsátása, felvert szálló por) a városon keresztülhaladó főbb utak (66, 611 sz. főút) térségében meghatározó. A levegőtisztaság terén helyzet jelentős javulása érhető el a település úthálózatának javításával, pormentesítésével, illetve a megyei tervben szereplő tervezett településelkerülő szakaszok megépülésével. SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SÁSD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

SZENTLŐRINC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

SZENTLŐRINC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SZENTLŐRINC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat egyeztetési anyag Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben