I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. kötet: Megalapozó vizsgálat"

Átírás

1 Terra Studió Kft Budapest, Szomolnok u. 14. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat egyeztetési anyag Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 1 Megalapozó vizsgálat Siklós Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan Készítették: Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, régióvezető Könczey Gábor, megyei koordinátor Sifter Lívia, felelős tervező dr Laky Ildikó, felelős tervező Dobrai Béla, közmű szakági tervező Koprda Ildikó zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező Zorgelné Sin Emília településtervező Szálka Miklós és Zombori Gergely közlekedési szakági tervezők 2015 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

3 2 Tartalomjegyzék Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos tervhierarchia és összefüggései Siklós az országos területrendezési tervben Siklós a megyei területrendezési tervben A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Nemzetiségek Képzettség Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok Életminőség Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

4 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Sport Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Vagyongazdálkodás Gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

5 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Vízi közlekedés Közművesítés és elektronikus hírközlés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

6 Energia Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem, belvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózat Társadalom Gazdaság Táji és természeti adottságok Zöldfelületek Épített környezet Közlekedés Közművek Környezetvédelem Katasztrófavédelem HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

7 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településhálózat SWOT-analízise A társadalom SWOT-analízise A gazdaság SWOT-analízise A táji-, természeti adottságok és zöldfelületek SWOT-analízise Az épített környezet SWOT-analízise A közlekedés SWOT-analízise A közművek SWOT-analízise A környezet- és katasztrófavédelem SWOT-analízise A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

8 7 Ábrajegyzék ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Dél-dunántúli Régióban ábra: Siklósi járás települései ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ábra: Baranya megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terv /részlet/ ábra: Siklóssal határos települések ábra: Siklós népességének alakulás 1970 és 2011 között ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése : A jelentősebb arányú horvát népesség területi elhelyezkedése ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ábra: A regisztrált vállalkozások száma, ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %- ban, ábra: Vendéglátóhelyek számának változása ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből ábra: Részlet a BTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2), Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből ábra: Részlet a BTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből ábra: Részlet BTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből ábra: Zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete ábra: A járási települések átlagos elérési ideje a járásközpontból különböző módokon SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

9 ábra: A Siklósi járás közúthálózata ábra - Siklós közlekedési térképe ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek aránya okozó szerint ábra: A régió és a megye motorizációs térképe ábra: 1000 lakosra vetített személygépjárművek száma ábra: Évente forgalomba helyezett gépjárművek száma ábra: A Pannon Volán Zrt. járműparkjának átlagéletkora ábra: A települést érintő vasútvonalak ábra: Pécs elérési idejének összehasonlítása a vasút által érintett településekről ábra: A térség kerékpárútjai ábra: Siklós parkolási zónái ábra: Részlet BTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület (3.9) térképi mellékletből ábra: Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége ábra: Siklós problématérképe ábra: Településrészek Siklóson ábra: Északi városrész elhelyezkedése, funkciói ábra: Déli városrész elhelyezkedése, funkciói ábra: Máriagyűd városrész elhelyezkedése, funkciói ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramjai 2011-es népszámlálás alapján ábra: Váralja: Szegregátum, szegregációval veszélyeztetett terület a 2011-es népszámlálás alapján ábra: Régi vásártér: Szegregátum a 2011-es népszámlálás alapján ábra: Postaszállás: Szegregátum a 2011-es népszámlálás alapján ábra: Szegregátumok kartogramja a évi népszámlálás alapján Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

10 9 Táblázatok: táblázat: Baranya megye járásai táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a és a évi népszámlálások időpontjában Siklóson és Baranya megyében (%) táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok táblázat: Egyházi oktatással kapcsolatos adatok táblázat: Óvodai nevelésre vonatkozó adatok táblázat: Egészségügyi mutatók változása táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Siklós Város Önkormányzatánál, táblázat: Szálláshelyekre vonatkozó mutatók különböző területi szintekre, táblázat: Gazdasági szervezetek EU forrású gazdaságfejlesztésű célú beruházásai Siklóson táblázat: Pénzügyi helyzetet befolyásoló tényezők alakulása 2013-as évre vonatkozóan (ezer Ft) táblázat: Siklósi helyi jelentőségű védett természeti területek listája táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok táblázat: Siklós lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége táblázat: Járásközpont elérhetősége a járási településekről személyautóval táblázat: Járásközpont elérhetősége a járás településeiről helyközi autóbusz járattal táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia táblázat: Siklós területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, táblázat: SWOT településhálózat táblázat: SWOT - társadalom táblázat: SWOT gazdaság táblázat: SWOT - táji-, természeti adottság, zöldfelület táblázat: SWOT - épített környezet táblázat: SWOT - közlekedés táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem táblázat: Északi városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása táblázat: Északi városrész SWOT elemzése táblázat: Déli városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

11 táblázat: Északi városrész SWOT elemzése táblázat: Máriagyűd városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói 2011-ben és változása táblázat: Máriagyűd városrész SWOT elemzése táblázat: Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett terület népszámlálási területi mutatói, Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

12 11 BEVEZETÉS SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

13 12 A as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007-ben megjelenő, majd 2009-ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5-7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium 2014 júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS-nek felülvizsgálatára, valamint bizonyos esetekben a Városfejlesztési Koncepció elkészítésére. A Dél-Dunántúli Régióban az eljárást a Terra Studio Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően 2014 decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Siklós város térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos magállapításokat, a szomszédos településekkel terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelületet kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a 2009-ben készült IVS-hez viszonyítva a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Siklós Város által elért eredményekre. A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és -értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyeztünk az összefoglalást jelentő SWOT elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amik a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

14 13 településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. A város terv-ellátottsága kedvezőnek mondható. Folyamatosan készülnek elemzések a különféle funkciókra. Ezeket az anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és térségére is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció , illetve Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Siklós város fejlesztései éppen a helyzetfeltárás segítségével ezekhez jól illeszkedjenek. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

15 14 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

16 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Siklós a Dél-dunántúli Régióban, Baranya megyében fekszik. A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, deli részen a Dráva folyik. A tervezési-statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában, központja Pécs ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Déldunántúli Régióban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, Baranya megye területe km 2, amely az ország területének 4,76%-át teszi ki, ez alapján az ország közepes méretű megyéi közé tartozik. A megye lakónépessége január 1-én fő volt, ez az ország népességének 3,8 %-a. A megyében Pécs túlsúlya érvényesül a maga fő feletti népességével, mely méreténél és funkcióinál fogva nem csak a megyére hat ki, de a Déldunántúli régió központjaként a megye- és az országhatáron túlra is. A településszerkezet kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A megye városai Pécs, Mohács, Komló kivételével kisvárosok, az aprófalvas településszerkezetet pedig rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Baranya megyét 9 kistérség alkotja: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári kistérség január 1-től a járási rendszer újbóli bevezetésével a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, majd február 25-tel területfejlesztési és statisztikai egységként se maradtak életben. Baranyában 10 járás alakult: a Bólyi, Hegyháti, Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári járások. A Siklósi járáshoz tartozik a megyén belüli járások közül a legtöbb, szám szerint 53 db település ( térkép), melyek megegyeznek a korábbi kistérség településeivel. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

17 16 Járás neve Székhely Település Ebből Népesség Terület Népsűrűség város ( ) (km2) (fő/km2) Bólyi járás Bóly ,03 54 Hegyháti járás Sásd ,72 35 Komlói járás Komló , Mohácsi járás Mohács ,98 58 Pécsi járás Pécs , Pécsváradi járás Pécsvárad ,44 48 Sellyei járás Sellye ,69 29 Siklósi járás Siklós ,99 55 Szentlőrinci járás Szentlőrinc ,43 53 Szigetvári járás Szigetvár , táblázat: Baranya megye járásai Sajátos adottsága a Siklósi járásnak, hogy többcentrumú. Három városa (Siklós, Harkány, Villány) és legnagyobb népességű nagyközsége (Beremend) között munka és funkciómegosztás alakult ki. Együttesen képesek kielégíteni a járásban fellépő igényeket. Beremend a járás legiparosodottabb vidéke. Harkány gyógyvize, Siklós műemléki jelentősége és a Villány-Siklós borút jelentős idegenforgalmat bonyolít ábra: Siklósi járás települései Forrás: gis.teir.hu Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

18 17 Siklós kisvárosnak számít és az országos városhálózati szerepköre alapján, térszerkezeti szempontból országosan nem tekinthető jelentős városnak, de járási székhelyként vonzáskörzetében igazgatási szerepköre erősödő. A közigazgatás átszervezését, a járási rendszer bevezetését 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. Siklóson a járási szinten működő egységes hivatal január 1-én kezdte meg működését. Problémaként azonosítható, hogy a járási települések között nincs szoros együttműködés. A környező településekről sok gyermek jár a siklósi oktatási intézményekbe, ami a sok hátrányos helyzetű tanuló miatt anyagi teher (étkezési hozzájárulás okán) az önkormányzatnak, de a települések ennek finanszírozásában nem tudnak, akarnak szerepet vállalni. Mindemellett Villány és Harkány minden turisztikai piacfelosztási próbálkozás ellenére konkurensei a városnak és sok fejlesztésnél azonos célközönségre fókuszálnak. A városok közti együttműködés gyenge és felszínes. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) meghatározta az ország funkcionális térségeit, amelyek a stratégiai célok értelmében a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni. Az 1977-ben városi rangot kapott Siklós 1 ebben a funkcionális térséglehatárolásban a Turisztikai funkciójú területek közé tartozik ( ábra). Siklós ábra: Funkcionális térségek Magyarországon Forrás: OFTK, pp: Mivel az akkori szabályozás alapján a várossá válás lakosságszám történt, ezért az addig önálló Máriagyűdöt közigazgatásilag Siklóshoz csatolták. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

19 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének kereteit számos fejlesztéspolitikai dokumentum meghatározza, melyekhez igazodni, illeszkedni szükséges EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: a évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását - a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

20 19 AZ OFTK az alábbi, Siklósra készülő stratégiában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határozza meg: hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez. városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése a város-vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével hátrányos helyzetű különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése Siklóst az OFTK Pécs várostérségébe pozícionálja. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg Baranya megyére: A kedvező mező-és agrárgazdálkodásban rejlő potenciál jobb kihasználása. A rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. A foglalkoztatottak létszámának és arányának növelése, a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának segítése a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és az erre épülő feldolgozó-ipar kialakításával, fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megye közlekedési zártságának oldása, a megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok valamint ezek csomópontjai és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, különös tekintettel a horvátországi, illetve bosznia-hercegovinai összeköttetésekre. Intermodális közlekedési csomópont és logisztikai központ kiépítése a pécsi agglomerációban, a pécsi befektetési és tudásövezet fejlesztése. A megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. A helyi természeti, környezeti és gazdasági erőforrásokon alapuló komplex önfenntartó fejlesztési programok megvalósítása (pl. Ős-Dráva program). Turisztikai fejlesztések: világörökségi helyszín/helyszínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. A Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségek kihasználása, a K+F tevékenység színvonalának jelentős emelése a minőségi oktatás, kutatás és innováció területén Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, valamint a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a as területi alapú SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

21 20 fejlesztések megtervezésében, amelyben vezérelv, hogy a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. a várostérségek. A területfejlesztési dokumentumok közül a megyei szint az, ahol Siklós városa már konkrétan, nevesítve is megjelenik. A koncepció és program stratégiai fejlesztési céljainak rendszere épít a helyi adottságokra, amelyek fejlesztése várhatóan pozitívan hat az egész megye fejlődésére is. A jogszabályi elvárásoknak megfelelően Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója 2014 elején készült el. A koncepció kijelöli Baranya megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. Az alábbiakban a megyei célokon belül idézzük azokat a pontokat, amelyekben konkrétan megfogalmazódik Siklós szerepe, lehetőségei. Megállapítható, hogy a megyei koncepció tartalma és Siklós városfejlesztési szükségletei nincsenek ellentmondásban egymással, ugyanakkor a fejlesztések döntési és megvalósítási kompetencia szintje természetszerűleg az esetek egy részében nem a város önkormányzata. A megyére kialakított négy területi célon belül: Helyi adottságokra, komparatív előnyökre és lehetőségekre épülő vidék- és gazdaságfejlesztés kiemelten Mohács-Bóly és Villány-Siklós-Harkány térségében; Siklós (Villánnyal) a siklósi kistérség oktatási és közigazgatási központja, mindamellett, hogy Siklóson a gazdasági szolgáltatás (tanácsadás, ipari park jelenléte), kereskedelem, építőipar vonatkozásában van kiaknázható potenciál. A kistérségben a helyi erőforrások és komparatív előnyök tekintetében kiemelt jelentőséggel bír a turizmus, a kulturális és örökség-, a bor- és termálturisztikai kínálat. A továbblépés elsősorban a már meglevő kínálatot kiegészítő tradicionális-kulturális vonzerők fejlesztésében, a kistérségben még nem kellően kiaknázott vallási turizmus erősítésében javasolt. A jövő egyik kitörési pontjaként javasolt a horvát térségekkel történő szorosabb együttműködés az ipar és a turizmus területén. Baranya megye horvát határmenti térsége határon átnyúló kapcsolatainak javítása elsősorban közlekedési, gazdasági téren A siklósi turisztikai potenciállal a határon átnyúló együttműködés eszközeivel tovább fejleszthető. A fenti területi célok közül az első a koncepció szerint a Helyi gazdaságok fejlesztése stratégiai célhoz illeszkedik legerősebben, de hozzájárul a Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése, Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés, Stratégiai erőforrások fenntartható használata, illetve kis mértékben az Elérhetőség és mobilitás javítása, Társadalmi felzárkóztatás célok eléréséhez is. A második cél siklósi szempontból a Helyi gazdaságok fejlesztése és a Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése stratégiai cél kapcsány értelmezhető. Baranya megye Területfejlesztési Programja 2014 végén készült. A megyei területfejlesztési program középtávon értelmezet programdokumentum, mely 7-10 éves időtávban fogalmazza meg a megye Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

22 21 terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó vállalásait, határozza meg a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósulását elősegítő intézkedéseket. Az alábbiakban a megyei programon belül idézzük azokat a prioritásokat, tervezett intézkedéseket és ahhoz tervezett tevékenységeket (beavatkozási területeket), amelyekben konkrétan pl. területi fókuszban nevesítve megjelenik Siklós városa: II. prioritás: Külső erőforrásokra is támaszkodó, a termelési kapacitások növelésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése a megyében 2.1. intézkedés: Vállalkozások versenyképességének javítása, termelő és szolgáltató kapacitásaik bővítése Tevékenységek: Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését és versenyképességének növelését szolgáló beruházások (pl. technológiafejlesztés, telephelyek fejlesztése) és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős iparterületek, logisztikai központok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése intézkedés: Kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek erősítését szolgáló fejlesztések Tevékenységek: Vállalkozások K+F+I tevékenységének erősítése. Alkalmazott kutatások és prototípusok létrehozásának ösztönzése. Tudásbázisok megerősítése, kutatói kapacitások fejlesztése. A kutatói szféra és a vállalkozási szféra szereplői közötti kapcsolatok erősítése (ide értve a témában létrehozott felsőoktatási, kutatóintézeti nemzetközi együttműködéseket és kapcsolati hálózatokat). Az innovációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása intézkedés: A gazdaság élénkítését szolgáló együttműködések és kapcsolódó fejlesztések elősegítése Tevékenységek: Az együttműködés által tényleges eredményeket felmutatni képes klaszterek létrehozása, megerősítése, A K+F+I területén, közös alapanyag beszerzés, előállítás, beszállítói rendszerekhez való kapcsolódás, munkaerő toborzás és szakképzés, marketing- és értékesítési csatornák működtetése, piacbővítés, piacra jutás segítésére létrejövő horizontális vagy vertikális szemlélettel szerveződő vállalati együttműködések felkarolása. A horvát-magyar határ menti gazdasági, vállalatközi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. Magyar és horvát vállalkozások kapcsolatfelvételének elősegítése, a határon átmenő helyi áruforgalom növekedésének ösztönzése, a határmenti térség vállalkozói között a gazdasági kapcsolatok megerősítésének igény-alapú segítése. IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében 4.1. intézkedés: Településfejlesztési akciók megvalósítása SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

23 22 Tevékenységek: városmegújítás és települési környezetfejlesztés, városközpontok (és decentrumok) kkv szektort célzó gazdasági infrastruktúrájának fejlesztése, barnamezős területek és rozsdaövezetek gazdaság- és/vagy funkcióváltást eredményező rehabilitációja, közszféra szolgáltató funkcióit erősítő infrastruktúrafejlesztés, szociális városrehabilitáció, lakhatási körülmények javítása, helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése, közterületek és kiemelten összefüggő, hálózatos zöldfelületi rendszerek fejlesztése, közösségfejlesztés, helyi identitás megőrzését segítő akciók, szemléletformálás; Mindezek mellett a dokumentum nevesíti a program keretében együttműködésben megvalósítható kiemelt megyei projekteket, amelyekből Siklós a következőkben érintett: Egészségipari és egészségturisztikai fejlesztések Dél-Baranyában (Villány-Siklósi Borút gasztro - turisztikai fejlesztése; Villány-Siklós és Mohács-Bóly fehérborút együttműködéseinek támogatása). Támogatás igénybevételével történő finanszírozása elsődlegesen a GINOP, kisebb mértékben a TOP forrásainak igénybevételével biztosítható. Épített kulturális örökség fejlesztése Baranya megyében (kulturális örökségturizmus fejlesztése; a térségben található várak, kastélyok megőrzése, helyreállítása és hozzáférhetővé tétele), a szellemi kulturális örökséghez kapcsolódó kulturális és rendezvényturizmus fejlesztése (pl. busójárás). Támogatás igénybevételével történő finanszírozása elsődlegesen a TOP forrásainak igénybevételével biztosítható Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A baranyai megyeszékhely as időszakra szóló stratégiai dokumentuma a városfejlesztési koncepcióra alapozva a város területére fogalmaz meg a helyi szükségletek, problémák, igények alapján kidolgozott fejlesztési jellegű beavatkozásokat. Ebből adódóan a vonzáskörzetére, így Siklósra is a dokumentumban megfogalmazott átfogó célnak és a munkalehetőségek (bejárás) miatt a többek között foglalkoztatottsági szint növelését célzó Város gazdasági alapjainak újjáépítése stratégiai célnak van a legnagyobb jelentősége. A átfogó cél a következő: PÉCS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE KÉPES TÉRSÉGI VONZÁSKÖZPONT: Hosszú távon a természeti és épített környezet, a gazdaság és a társadalom egyensúlyos, a regionális környezethez harmonikusan kapcsolódó fejlődésére van szükség. Az egyensúly hiánya a fenntarthatóság ellen hat. A fenntarthatóság és a fejlődés elválaszthatatlan követelmények, mivel fejlődés hiányában a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, a fenntarthatósági követelmények figyelmen kívül hagyása mellett pedig a fejlődés ütközik korlátokba. A városnak meg kell erősítenie történelmi távlatokban kialakult regionális vonzerejét, integratív és fejlődés-ösztönző szerepét, mert a város és környezete az erőforrások tekintetében erősen egymásra utalt, s Pécs a régió legnagyobb városaként felelősséggel is rendelkezik a térségi fejlődés segítése, ösztönzése terén. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

24 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban módosított (a módosító jogszabály: évi L. tv.). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Siklós város Baranya megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 9/2005. (V. 12.) számú rendelettel fogadott el és a 14/2012. (VI. 1.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat - amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (4) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

25 Siklós az országos területrendezési tervben Az Országos Területrendezési Törvényről szóló évi XXVI. törvényben Siklós az alábbi helyeken jelenik meg nevesítve: 1/1. melléklet: Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak jegyzékéről 110. Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút) 2 1/6. melléklet: Országos kerékpárút-törzshálózat elemei A: Kölked - Sátorhely - Majs - Lippó - Kislippó - Magyarbóly - Villány - Villánykövesd - Palkonya - Újpetre - Vokány - Nagytótfalu - Kisharsány - Siklós - Matty - Kisszentmárton - Vejti - Piskó - Zaláta - Drávasztára - Felsőszentmárton - Szentborbás - Tótújfalu - Potony - Drávagárdony - Drávatamási - Barcs - Péterhida - Babócsa - Bolhó - Heresznye - Vízvár - Somogyudvarhely - Berzence - Gyékényes - Zákány - Őrtilos - Murakeresztúr - Molnári - Letenye - Bázakerettye - Tormafölde - Szécsisziget - Lenti - Rédics - Resznek - Nemesnép - Szentgyörgyvölgy - Velemér - Magyarszombatfa - Bajánsenye - Őriszentpéter - Szalafő - Apátistvánfalva - Magyarlak - Rábagyarmat - Rátót - Csákánydoroszló - Pinkamindszent - Szentpéterfa - Pornóapáti - Felsőcsatár - Narda - Bucsu - Bozsok - Velem - Kőszeg - Horvátzsidány - Csepreg - Szakony - Zsira - Sopronhorpács - Egyházasfalu - Lövő - Röjtökmuzsaj - Nagylózs - Fertőhomok - Fertőd - Sarród - Jánossomorja - Várbalog - Hegyeshalom - (Ausztria) B: Siklós - Harkány - Márfa - Diósviszló - Rádfalva - Kórós - Sámod - Kisszentmárton Az OTrT különböző övezeti lehatárolásai közül Siklós közigazgatási területe az alábbiakban érintett: Országos ökológiai hálózat övezete (3/1. melléklet) erdőterületek térsége Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2. melléklet) - foltokban minimális területtel Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3. melléklet) - foltokban kevés területtel Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4. melléklet) északon és délen is Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3/5. melléklet) - majdnem az egész Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7. melléklet) leginkább az északi rész Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3/11. melléklet) 2 A törvény felülvizsgálati anyaga, mint tervezett főút jelöli a következőt: Harkány (58.sz. főút) Siklós Villány Udvar térsége (56. sz. főút) Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

26 Siklós a megyei területrendezési tervben Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervről szóló rendeletben az alábbi helyeken jelenik meg nevesítve Siklós: Főutak Új főúti kapcsolatok Sellye (67. sz. főút) Siklós Villány Udvar térsége (56. sz. főút) Mellékutak Kozármisleny Újpetre Siklós Egyéb burkolt út zsáktelepülések megszüntetésére: Siklós Egyházasharaszti melléklet: Országos kerékpárút-törzshálózat elemei (OTrT szerint) melléklet: A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat elemei Siklós - országhatár - (Horvátország) Térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat Pécs [Erőmű] - Siklós Beremend Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervének különböző övezeti lehatárolásait tartalmazó mellékleteiben Siklós közigazgatási területe az alábbiakban érintett: Magterület (3.1. melléklet) Ökológiai folyosó (3.1. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (3.2. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3. melléklet) Erdőtelepítésre alkalmas terület (3.3. melléklet) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület (3.5. melléklet) Történeti települési terület (3.8. melléklet) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület (3.9. melléklet) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület (3.11. melléklet) Földtani veszélyforrás területe (3.14. melléklet) Vízeróziónak kitett terület (3.15. melléklet) Széleróziónak kitett terület (3.16. melléklet) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület (3.17. melléklet) A megyei területrendezési tervek által kijelölt térségi területfelhasználási kategóriák közül öt típusba lettek a Siklóshoz tartozó területek besorolva. Városias települési térség: 26,58%, Erdőgazdálkodási térség: 24,70%, Mezőgazdasági térség: 24,83%, Vegyes területfelhasználási térség: 23,70%, Vízgazdálkodási térség: 0,2%. Az arányszámokból látszik, hogy a minimális vízgazdálkodásinak jelölt területen kívül a többi kategória közel azonos nagyságrendű. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

27 ábra: Baranya megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terv /részlet/ Forrás: A kapott információk alapján a megyei területrendezési terv átdolgozása rövid időn belül várható. Város szempontjából fontos hálózati elemként tömegközlekedési és mezőgazdasági területek belvárost elkerülő megközelítése okán felmerült egy déli elkerülő út megépítésének szükségessége, amelynek megvalósítása, betervezése felsőbb területi szintek kompetenciája. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

28 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Siklós közigazgatásilag a következő 9 településsel határos: Bisse, Kistótfalu, Vokány, Nagytótfalu, Kisharsány, Egyházasharaszti, Alsószentmárton, Matty, Harkány. A szomszédos településekkel legtöbb esetben a vonalas infrastruktúra, illetve az országos övezetek átfedése jelent közös pontot. A településszerkezeti tervekkel kapcsolatos információk: Bisse: A településszerkezeti tervet a 48/2003. (XII.15.) határozattal fogadta el a képviselőtestület. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Kistótfalu: A településrendezési eszközök 2004-ben készültek és lettek elfogadva, majd ennek módosítását 8/2007. (XI.15.) K.t. rendelet fogadta el. Az anyagokban megjelenik Siklós irányába egy összekötő út megépítésének igénye. Vokány: A településszerkezeti terv a regionális kerékpárutat a Villány-Pogányi vízfolyás mentén, illetve a Siklósra átvezető út mentén ábrázolja. A évi elfogadás utáni módosított településszerkezeti tervet a 19/2012. (II.15) sz. határozat fogadja el. Nagytótfalu: 3/2004. (V.26) rendelettel fogadta el a testület a település hatályos dokumentumait. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Kisharsány: A 2004-ben készült településszerkezeti tervet hatályos módosítását a 44/2012. (IX.14.) határozat fogadta el. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Egyházasharaszti: 1/2009 (1.20) határozat fogadta el a 2003-ban készült településszerkezeti tervet. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Alsószentmárton: A településrendezési eszközöket 8/2003. (IX.26.) rendelettel fogadta el a képviselő-testület. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat. Matty: 78/2007 (XII.28) határozattal elfogadott településszerkezeti tervben a település szerkezetének továbbra is meghatározó elemei, meglévő és továbbfejlesztésre tervezett forgalmi utak között szerepel a 5712 j. Drávaszabolcs Siklós összekötő út (50-50 méteres védőtávolság). Tervezett: Drávaszabolcs - Gordisa - Matty - Siklós közötti kerékpárút, amely a 5712 jelű Drávaszabolcs Siklós összekötő út és annak belterületi szakasza (Kossuth Lajos utca) mellett kerül kialakításra. A község közvetlen ellátásában nem vesz részt, de külterületét harántolja az OVIT által üzemeltetett Siklós-Őrség határ (Donji Miholjac) elnevezésű, 120 kv feszültségszintű kooperációs szabad-vezeték. A községben kiépült Siklós körzeti központú, légvezetékes rendszerű kábeltelevíziós hálózata 0,4 kv-os hálózattal közös oszlopsoron halad. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

29 28 Harkány: A településrendezési eszközök 2007-ben készültek és lettek elfogadva, majd a településszerkezeti terv legutóbbi módosítását a 47/2010. (VI.28.) K.t. határozat fogadta el. Település szerkezeti tervén, a megyei szinten tervezett új főúti útkapcsolat nem jelenik meg. A település keleti felén (Siklóssal határos rész) tartalék üdülőterületet jelöl. Nincs információ arról, hogy a terv tartalmazna Siklós települést befolyásoló megállapításokat ábra: Siklóssal határos települések Forrás: Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

30 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A képviselő-testület Siklós Város Fejlesztési Koncepcióját a évekre a 147/2004.(V. 27.) K.t. határozattal fogadta el. A városfejlesztési koncepció a következő jövőképet fogalmazza meg: Siklós Baranya megye déli kapuja, a Sikós-Harkány-Villány turisztikai körzet központja, a turisták számára vonzó utazási célpontot jelentő, a századelő hangulatát idéző, esztétikus külsejű kisváros, mely az európai normáknak megfelelő, javuló életminőséget, megőrzött és fenntartható, rendezett és egészséges környezetet biztosít lakói számára, a mind teljesebb foglalkoztatottság elérése érdekében pedig az itt lévő és a betelepülő vállalkozások számára vonzó, vállalkozásbarát feltételeket teremt. A koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok az alábbiak: 1. cél: a vonzó lakóhelyi környezet megteremtése 2. cél: a város Déli Kapu szerepének visszaszerzése, újbóli kialakítása az ország turizmusában 3. cél: Siklós gazdasági versenyképességének fokozása A koncepció jellegénél fogva konkrét tevékenységeket, beruházási jellegű javaslatokat nem fogalmaz meg. A városfejlesztési koncepció végrehajtását a Siklós Város Képviselő-testületének a 125/2006.(V. 26.) számú határozatával elfogadott Tenkes Terv szolgálja. A Tenkes Terv azonosítja a fejlesztéseket biztosító projekteket infrastruktúrafejlesztés, turizmusfejlesztés, lakóterület fejlesztés és ingatlanhasznosítás területén Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai A képviselő-testület Siklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját a 245/2009.(XII.15.) K.t. határozattal fogadta el. A Városfejlesztési Stratégia integrálja a már megelőzően elkészült stratégiai dokumentumokat, másrészt területi szemlélettel gazdagítja azokat. Az IVS-ben megjelenő egyszerűsített, mottószerűvé fogalmazott jövőkép a következő: Siklós városa a kistérség, valamint a Siklós-Harkány-Villány mikrorégió történeti magja és határmenti turisztikai központ A jövőképen alapulva a város átfogó célját az alábbiak szerint fogalmazza meg: Siklós a térség törtneti magja és központja kulturálisan és a város külső, arculati megjelenése tekintetében, határmenti turisztikai központ történelmi és vallási turizmus tekintetében, e funkciók pedig a térség adottságaira épülő ipari és gazdasági fejlesztésekre támaszkodnak. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

31 30 Az átfogó, hosszútávra érvényes cél alapján az elkövetkező 7-8 éves időtávra vonatkozóan az alábbi középtávú tematikus célokat rögzíti: T1. Komplex turisztikai kínálat megteremtése, a történeti turizmus, vallási turizmus és a vidék látványosságainak egységbe szervezése és térségi szintű kommunikációjának megteremtése T2. Megfelelő háttérinfrastruktúra és minőségi szolgáltatások kialakítása a turisztikai ágazat számára T3. A történeti mag és központ fejlesztésének érdekében a városi terek és utcák történelmi hangulatú, kisvárosias arculatának megteremtése T4. Oktatási funkciók és intézményrendszer fejlesztése és összehangolása a térségi adottságokkal, valamint a turisztikai célokkal T5. Városrészek szerves összekapcsolása, területi egység megteremtése T6. A városon belüli iparterület és gazdasági környezet fejlesztése szabályozott módon, koncentrálva a szeparált megjelenésre, támaszkodva a meglévő adottságokra A megfogalmazott városrészi célok a következők: Északi városrész városrészi céljai: V1. A területi egység megteremtése érdekében Máriagyűd irányába való területi fejlesztések, a két terület szerves összekapcsolása. V2. Iparterület koncentrált és ellenőrzött fejlesztése, városképi szempontból megfelelő szeparálása, leválasztása a kisvárosias területekről V3. Oktatási intézmények és azok zöldfelületeinek nyitott fejlesztése, így megteremtve az Északi városrész zöldfelületi rendszerét Déli városrész céljai: V1. Vár és várkörnyék turisztikai szempontú fejlesztése. V2. Történeti jellegű, kisvárosias, ugyanakkor modern hangulatú környezet és közterületek megteremtése, utcakép és városmag-arculat kialakítása, összefüggő sétálóutcák kialakítása. V3. Háttérszolgáltatások, kapcsolódó kulturális szolgáltatások és alternatív rekreáció megteremtése a turisztikai ágazat szélesítése céljából. Máriagyűd városrész céljai: V1. A területi egység megteremtése érdekében az Északi városrész irányába a szorosabb területi összeköttetés megteremtése, fejlesztendő területek növelése, összekapcsolása. V2. Vallási turizmus helyszíneinek fejlesztése, összekapcsolva a városrész közterületi és zöldfelületi fejlesztéseivel. V3. A városrész intézményi ellátottságának szélesítése, fejlesztése. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

32 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városfejlesztéssel összefüggő szerződések létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, építési szabályzatban) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének és a közterületek, utak és közművek kiépítésének érdekében. Siklós Város Önkormányzata 7/2015. (I.15.) K.t. határozattal fogadta el a Településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi Egyeztetési Szabályzatát, amely részletesen szabályozza az előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó feladatokat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 3 (Etv.) lehetőségét biztosit az egyes területek fejlesztésében érdekelt beruházó és az önkormányzat közötti jogviszony szerződéses rendezésére. A településrendezési szerződés megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok, garanciák rögzítésénél is. Az Etv. meghatározza, hogy a településrendezési szerződést telepítési tanulmánytervvel kell megalapozni (ennek részletes tartalmi követelményeit a 314/2012. Korm. rendelet 4 határozza meg). A szabályozási terven jelölt helyeken, illetve ahol ez szükséges (pl. a településrendezési szerződés pontos tartalmának meghatározásához) közterület alakítási terv készíttethető összhangban a településrendezési eszközökkel. Az elmúlt években jelentősebb városfejlesztési akcióhoz kapcsolható, infrastruktúra kiépítésre vonatkozó településrendezési szerződés nem jött létre. Néhány kevésbé jelentős, a településrendezési eszközök módosítására vonatkozó finanszírozási szerződést kötöttek. Jelenleg is folyamatban van egy a HÉSZ módosításához kapcsolódó tevékenység, ezek kapcsolódó tervmódosítások elfogadásra 2015-ös év folyamán várható. 3 az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 30/A. 4 a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

33 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök Siklós Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 24/2009. (X.23.) számú és a 19/2012. (VII.10.) számú határozatokkal módosított, a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 30/2004. (XI.26.) számú önkormányzati rendelete az építés helyi rendjének biztosítása érdekében szabályozza, - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A településrendezési eszközök egységes szerkezetbe foglalt tervlapjai (településszerkezeti terv, külterületi szabályozási terv és a szelvényezett belterületi szabályozási terv), valamint a szinten egységes szerkezetű építési szabályzat a város honlapján elérhetők. Mivel Siklós településrendezési eszközei a városfejlesztési koncepciójával és integrált városfejlesztési stratégiájával teljes összhangban készültek, ezért megfelelő alapot biztosítanak a városfejlesztési akciók megvalósításához, azonban az építésügyet érintő országos jogszabályi változások mellett, a településrendezési eszközök felülvizsgálatát indokolja, hogy a hatályos településrendezési eszközök december 31-ig alkalmazhatók és csak december 31-ig módosíthatók A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A szerkezeti terv nagy gondot fektet a város egyedi adottságainak, értékeinek (mind a táji, mind az épített környezeti értékek) gondos kezelésére, megóvására az egyedi területfelhasználási kategóriák és előírások alkalmazásával. A város igazgatási területe építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre osztott. Az beépítésre szánt területek övezetei lakóterületek: Nagyvárosias Kisvárosias Kertvárosias Falusias vegyes területek: Településközpont vegyes Központi vegyes gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági Ipari gazdasági üdülő terület: Üdülőházas üdülőterület különleges terület: Beépítésre szánt Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

34 33 Beépítésre nem szánt területek övezetei közlekedési és közműelhelyezési területek: Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület zöldterületek: Zöldterület közpark erdőterületek: Erdő (védelmi, gazdasági, turisztikai) mezőgazdasági területek: Általános mezőgazdasági területek Kertes mezőgazdasági területek vízgazdálkodási terület természetközeli területek különleges terület: Beépítésre nem szánt Település szerkezeti tervén a meglévő és a tervezett elemek (belterület, beépítésre szánt terület, közlekedési elemek, természetvédelmi, stb.) lehatárolásra kerültek, azonban a megyei szinten tervezett új főúti útkapcsolat Harkány felé nem jelenik meg. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

35 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Siklós a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból nem elmaradott település, valamint a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel nem sújtott település. Mindemellett azonban a város a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint hátrányos helyzetű kistérségben van Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Siklós város területe ha, állandó népessége a 2011-es népszámlálás alapján fő volt. A város állandó népességének száma az 1970-es értékhez képest 2011-re 22%-kal nőtt, de a rendszerváltás óta folyamatos csökkenés figyelhető meg. A csökkenés legfőbb oka a minden évben negatív értékű természetes szaporodás, amit a mindössze néhány évben pozitív értékű vándorlási egyenleg nem volt képes ellensúlyozni. fő ábra: Siklós népességének alakulás 1970 és 2011 között Forrás: KSH népszámlálás 2011 A természetes szaporodás mutatója 2000 és 2013 között a vizsgált területi szintekhez hasonlóan negatív, ráadásul majdnem minden évben Siklóson volt a legrosszabb. Vagyis ezekben az években az élveszületések száma itt maradt el leginkább a halálozások számától. A vándorlási nyereség az ebből fakadó népességfogyást kevéssé, illetve nem tudta ellensúlyozni, ugyanis a vándorlási egyenleg mutatója 2000 és 2013 között kevés évben volt kis mértékben pozitív, vagyis a települést a többi évben többen hagyták el, mint ahányan oda érkeztek. A bevándorlás általában a Siklósi járás településeiből, míg az elvándorlás leginkább Pécs, Budapest és egyéb nagyvárosok (jellemzően a felsőbb fokú tanulmányok végzésének helyszíne), illetve külföld irányába történik. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

36 ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

37 36 Siklós lakónépessége a 2011-es népszámlálás alapján fő volt (külterületi népesség száma 498 fő, 5,1%), ami az 2001-es évi lakosságszám 92,6%-át tette ki a természetes fogyás és a vándorlási egyenleg eredője alapján. A népességszám változása országos tendencia szerint csökkenő, mértéke több mint 3,1%ponttal rosszabb volt a megye városainak értékénél re már a lakónépesség főre csökkent (KSH Helységnévtár) és amennyiben valamilyen okból nagyobb betelepülési hullám nem történik a prognózis alapján további csökkenés várható. A népszámlálás évében (2011) Siklós lakónépességén belül 13,6% gyermekkorú (0-14 éves), 61,2% aktívkorú (15-59 éves) és 25,2% pedig időskorú (60 év felett) volt. A város korszerkezete elöregedő, melynek mértéke 2001-es adatokhoz (17,1%, 64,3%, 18,6%) képest tovább romlott. Ugyanezt a kedvezőtlen folyamatot támasztja alá az öregségi mutató alakulása ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között Összességében megállapítható, hogy Siklóson az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. Korszerkezetére az öregedés jellemző: a fiatal lakosság aránya csökken, ezzel együtt az idős népesség aránya növekszik. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban egyre kedvezőtlenebbül alakult és az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

38 Nemzetiségek A népesség nemzetiség szerinti összetételét vizsgálva ( táblázat) a magyar nemzetiség dominanciája figyelhető meg. Míg a második helyet 2001-ben a horvát, addig 2011-ben már a német nemzetiség foglalja el, a harmadik helyen mindkét időszakban a cigány etnikum áll. Egy évtized alatt a horvát nemzetiség esetében csökkenés, míg a másik kettőnél jelentősebb növekedés látható (német: 222 fő 2001-ben 308 fő 2011-ben, ami 39%-os növekedés, cigány: 168 fő 2001-ben 235 fő 2011-ben, ami 40%-os növekedés). A változás egyrészt a nemzetiségi öntudat erősödését, felvállalását, másrészt az odavándorlásból, ill. országosan demográfiailag megfigyelt reprodukciós képességből adódó jellegzetességet is tükrözi. nemzetiség Siklós Baranya megye magyar 92,37 84,09 92,19 84,97 arab 0,01-0,02 - cigány 1,63 2,45 2,61 4,55 görög 0,06-0,05 - horvát 3,01 2,55 1,79 1,86 kínai 0,03-0,02 lengyel 0,04 0,03 0,06 0,06 német 2,15 3,22 5,58 6,67 örmény - 0,03 0,01 0,02 román 0,15 0,09 0,08 0,16 ruszin 0,03-0,01 szerb 0,29 0,60 0,17 0,21 szlovák 0,03-0,04 ukrán 0,07 0,04 0,05 0,03 orosz - 0,09-0,07 egyéb - 0,47-0, táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a és a évi népszámlálások időpontjában Siklóson és Baranya megyében (%) Forrás: KSH, Népszámlálás 2001, 2011 Régiós és járási kitekintés alapján az is megállapítható: német nemzetiségűek koncentráltabb jelenléte leginkább a kelet-baranyai és közép-tolnai településekre jellemző, ill. a járáson belül a keleti részen jelentősebb horvát népesség leginkább Somogy és Baranya határának déli részén koncentrálódik, de Baranya déli településeinek nagy részén jellemző, így a Siklósi járásban is roma népesség koncentráltabb jelenléte leginkább a dél-és észak-baranyai (Ormánság, Hátság) és délnyugat-somogyi településekre jellemző, ami a járáson belül déli és nyugati részeket érinti leginkább SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

39 ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás, : A jelentősebb arányú horvát népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás, ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

40 Képzettség A 2011-es népszámlálás adatai alapján Siklós lakosságának képzettségi mutatói a magasabb területi szintekkel összehasonlítva kedvezőnek mondhatók ( táblázat). A Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató 2011-ben 14,9%-os értékű, míg 2001-ben ez sokkal rosszabb 26,4%-os volt. Mindezek mellett a Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató 2001-es 9%-os értékhez képest javult, de 14,3%-os értéke még így is jóval elmarad az országos átlagtól (19%). A város aránylag kedvező képzettségi mutatói az oktatási intézményrendszer megfelelő kiépültségére és a magasabb végzettségűek növekvő arányára utal, de jelzi a magasabb végzettségűek elhelyezkedési nehézségeit is (többsége ingázik, vagy elköltözik, mert nem talál munkát). általános iskola 1 7. Területi szint Siklós Siklósi járás Baranya megye városai Baranya megye Ország összesen 1,16% 1,47% 10,61% 12,88% 25,21% 33,06% középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22,87% 23,72% 1,08% 9,04% 22,65% 19,31% 30,41% 17,50% 1,25% 1,18% 10,69% 11,22% 26,78% 25,04% 21,37% 19,48% 26,19% 27,54% 13,71% 15,54% első évfolyamát sem végezte el 8. évfolyam érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel 28,14% 21,25% 11,90% 7,62% táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Forrás: KSH, Népszámlálás ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % Forrás: KSH, Népszámlálás, SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

41 Foglalkoztatottság A 2011-es népszámlálás adatai szerint Siklóson a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,1%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 10,6%, azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak több mint 30%-a rendelkezik valamilyen magasabb iskolai végzettséggel, de elhelyezkedni nem tud. Ennek oka többek között a nem megfelelő végzettség és/vagy munkalehetőségek hiányában kereshető. Siklós további foglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011 évi népszámlálási statisztikai adatai: Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül: 54,2% (2001-ben: 51,3%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 40,1% (2001-ben: 38,6%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 30,8% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül: 55,1% (2001-ben: 59,5%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta): 15,2% Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 8,7% Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya: 36,1% (2001-ben: 33%) A fenti mutatókból kedvezőnek tekinthető, hogy a foglalkoztatottság nőtt, ám az ingázók számának emelkedése jelzi, hogy ez nem teljes mértékben a helyi foglalkoztatás bővülésének tudható be. A regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2012 között kb. 80%-os emelkedett, a 2013-as hirtelen csökkenést kedvező, de nem magyarázza semmilyen valós gazdasági teljesítmény ( ábra). A gazdasági recesszióhoz kapcsolt foglalkoztatási mélyrepülés mellett a statisztikai mutatók változásához a már korábban ismertetett demográfiai folyamat, ill. a nyugdíjkorhatár 2010 óta tartó apró részletekben történő emelése és a közmunkaprogram is hozzájárult ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

42 ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2013 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

43 42 A helyi folyamatok környező településekhez és magasabb területi szintekhez képesti viszonyát a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya is jól jelzi. Az idősoros grafikonon látható, hogy 2008 óta a város mutatója fokozatosan emelkedik és a vizsgált időszak utolsó éveiben szinte minden egyéb vizsgált magasabb területi szintnél rosszabb. A 2012-es éves adatokat bemutató ábrán az is látszik, hogy a Siklós a környező települések között a középmezőnyben helyezkedik el Jövedelmi viszonyok A lakosság jövedelmi helyzetére elsősorban az adófizetők száma, másodsorban az egy lakosra jutó jövedelem, illetve a segélyezési adatok alapján lehet következtetéseket levonni. A város jövedelmi viszonyainak alakulását alapvetően befolyásolja az adófizetők száma. Siklóson a 100 lakosra jutó adófizetők számában 2000 és 2012 között kismértékű csökkenés következett be, míg a Siklósi járásban és az országban javulás figyelhető meg. Az egy adózóra jutó adóköteles jövedelem éves összege a többi területi szinthez hasonlóan növekedett, bár mértéke a járási és országos mérték alatt maradt. A két mutató adatainak összevetése alapján láthatóan a siklósi keresők átlagosan alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, és ennek megfelelően kevesebbet is adóznak, mint pl. az országos átlag. Területi szint Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) változás (%) Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) változás (%) Siklós 41,9 40,4-3, , ,7 +145,5 Siklósi járás 36,5 38,6 +5, , ,7 +152,5 Baranya megyei járásközpontok 44,9 42,6-5, , ,8 +132,5 Ország összesen 42,1 43,5 +3, , ,5 +156, táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és 2012 Forrás: A jövedelmi viszonyok romlásának jele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számának növekedése. A városban a támogatásban részesülők száma 2006 és 2010 között növekedett, majd kismértékű csökkenés után 2012-re az előző évek töredékére esett vissza. A csökkenés oka valószínűleg annak a jelentős törvényi változásnak tudható be, hogy a támogatásokat 2012 novemberétől már Erzsébet utalvány formájában kell biztosítani a jogosultak részére ra az ellátásban részesülők száma ismét nagyot növekedett. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

44 ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) Életminőség A lakosság életminősége számos tényezőtől függ egy településen. Ezek egyike a lakásállomány minősége, ami a 2001-es népszámláláshoz képest komfortosságot tekintve jelentős javuláson ment keresztül. A 2011 népszámlálási adatok alapján a településen meglévő lakásállomány 4041 db (2001- ben 3873 db). A lakásállományból az Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5% (2001-ben 12,9%) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 4,1% (2001-ben 11,9%) Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 4,9% (2001-ben 6%) A lakásállomány az utóbbi évtizedben hol kismértékű növekedést, hol csökkenést mutat. Az épített lakások közül a családi házas formában építettek jellemzőek, a csoportház (sorház, láncház) 2005 óta, a többszintes, többlakásos lakástípus 2008 óta nem épült Siklóson. A lakások avulás, új lakás építése, ill. egyéb ok miatt szűntek meg. A 2011-es népszámlálási adatok lakások és üdülők felszereltségével kapcsolatos felmérése szerint hálózati vízvezetékkel (98%), meleg folyóvízzel (97%) és vízöblítéses WC-vel (96%) magas arányú az ellátottság, és összességében 99%-uk csatornázott (házi csatornával 35%, közcsatornával mindössze 64% ellátott). A lakásállomány több mint negyede (26,1%) távfűtéses. Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma folyamatos növekedést mutat ( ábra), ám minden területi szinthez képest alacsonyabb értékű. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

45 ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A KSH a 2001-es népszámlálási adatokból és a 2011-es népszámlálás adatai alapján is kimutatott olyan területeket, amelyek a szegregációs mutató alapján megfelelnek a tényleges szegregátum feltételeinek. A jelzett területek közül újnak számít a külterületi Postaszállás, míg a Vásártér, Váralja azonosak mindkét kimutatásban. A 2009-ben készült IVS Anti-szegregációs programot dolgozott ki az utóbbiakra, melynek végrehajtása folyamatos. Valós eredmények a programok (Váralja projekt) tényleges, teljes, partnerségben zajló végrehajtása és az eredmények fenntartásáért kidolgozandó új intézkedések révén lehetséges. A szolgáltatott adatok alapján kimutatott szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása a fejezetben, ill. ITS anti-szegregációs tervében történik. A szegregáció mellett sajátos térbeli elkülönülést és érdekviszonyokat jelent a szőlőhegyi részen megfigyelhető folyamatok. Siklóson a hegyre kiköltözés többsége kettő okból történik. Egyrészt megfigyelhető a más településeken is lejátszódó folyamat, miszerint olyanok költöznek ki, akik a városi lakás elvesztik (pl. hiteladósság miatt), vagy eladják, mert nem tudják fenntartani és szőlőben lévő ingatlanba költöznek, vagy ott vesznek egy olcsóbbat jobb híján. A másik kiköltözés folyamat a helyi borászattal foglalkozók, helyi turizmusban érdekeltek és jobb módú lakosság egy részéhez kapcsolódik. Az utóbbi kiköltözők nagyobb lobbi-erejüket felhasználva, és a borturizmus fellendítésének indokával folyamatos infrastrukturális fejlesztési igényeket támasztanak az önkormányzat felé, amely révén eddig elérték, hogy hitelfelvétellel közel 280 milliós beruházással a vezetékes ívó vízellátás kiépült. Az önkormányzat mára szembesült azzal, hogy a befektetéstől elvárt fejlesztések, gazdaságélénkülés nem valósult meg, a helyi adó bevételek nem növekedtek. A további Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

46 45 fejlesztések (útépítés, szennyvízelvezetés stb.) költségét egyrészt források híján nem áll módjában biztosítani, másrészt a fejlesztések veszélyeztetik a szőlőterületek gazdálkodási célú megmaradását, és egy elit lakóterület kiépülését eredményezik. Emiatt szabályozásokkal a folyamat megállítására törekszik a város, mindamellett a tényleges gazdasági célú fejlesztéseket idegenforgalmi és helyi adó bevételek reményében a komoly üzleti tervvel rendelkező borászok együttműködésével támogatni szeretné és ehhez pályázati forrásokat továbbra is keres. Egy útfejlesztés azonban a hegyi gazdák egy részének ellenállása, egy másik meg az önerő mértéke (60 millió Ft) miatt nem tudott eddig megvalósulni. A szőlőhegynél a tulajdonosok közötti érdekellentétek is felszínre törnek. Azoknak, akik ott fejlesztenek az a céljuk, hogy a turisták oda menjenek helybe, azoknak akik csak hagyományos módon saját szőlőjüket művelik, vagy egyéb ok miatt, de kiköltöztek ez nem fontos, sőt zavaró (sok eldobált hulladék, idegen arcok stb.). Aki oda akarja vinni a turistát annak a jó ha élő a hegyoldal, és minél több pincében minél többen mindig nyitva-vannak. Számukra a fejlesztések (dűlőút kiépítése, belógó ágak) gazdaságilag és kényelmileg is fontos Települési identitást erősítő tényezők A település történeti múltja máig meghatározza a város életét, identitását, terveit, hisz a siklósiakban a 13. században épült vár képez egy erős köteléket, míg az 1977-ben városhoz csatolt Máriagyűdön a több mint ezer éves vallási múlt teszi ugyan ezt ben Siklóson 69 db civilszervezetet tartanak nyilván, ebből kifejezetten sport célzatú 17 db, a többi tevékenységi köre a szabadidő, természetvédelem, szociális, kulturális, művészeti, hagyományőrző stb.. Működő és a szélesebb közönség számára is látható, aktív tevékenységet a meglévő civil szervezetek körülbelül fele végez, ezek közül néhány ismertebb a következő: Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, általuk szervezett programok: pl. Március 15-i megemlékezés és a Siklós-Nagytótfalu közötti emlékfutás, Október 6-án megemlékezés és koszorúzás a várkápolnában. Apró Paták Lovas Sport Egyesület, Postaszállási telephelyen működő egyesület tevékenysége Baranya-szerte ismert (oktató, nevelő intézményekkel együttműködés, határon túli kapcsolat, íjászversenyek, rendezvények). Siklósi Hagyományőrző Egyesület, magyarországi katonai hagyományokat ápolása, helyi és országos rendezvényeken fellépés bemutatók tartásával (bajvívó szakosztály, lovas szakosztály). Tenkes Természetbarát Egyesület, Tevékenységének része turisztikai, természetjáró események (teljesítménytúrák, túraversenyek, táborok, találkozók,nyílt túrák) szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel során a térség képviselete; a jelzett turistaút hálózat, és más turisztikai berendezések létrehozása (például pihenőhelyek, élménypontok kialakítása, tájékoztató táblák elhelyezése, kulcsosház létesítése, stb.), ezek fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Közreműködnek új, jelzett turistautak létrehozásában; meglévő turistaútvonalak gondozásában. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

47 46 Problémaként azonosítható, hogy a civil szervezetek nem minden esetben élnek az önkormányzat által nyújtott lehetőségekkel, és leginkább anyagi jellegű támogatást várnak el. A támogatásnyújtásra azonban nincs érdemi keret, így csak jelképes összeget tud adni az önkormányzat, de azt is mindössze pár szervezetnek. Gyenge az együttműködés, egymás programjainak ismerete, hirdetése és a koordináció hiánya is megfigyelhető. Habár a helyi bor hírneve fontos, a népszerűsítése és a borkultúra terjedése annyira felverte az árakat, hogy azok a helyi lakosok, akik maguknak nem termelnek, azok nem fogyasztanak helyi bort, mert nekik túl drága. Az egyházak és a helyi nemzeti kisebbségek szerepe is jelentős. A történelmi egyházak közül a római katolikus, református, szerb ortodox és evangélikus egyház van jelen. Közülük a katolikus és a református egyház általános iskolát tart fenn, sőt utóbbi óvodát is működtet a városban. Mindezek mellett az egyházi ünnepeken, ill. Máriagyűdhöz kapcsolódva a vallási emlékek ápolásában, vagy éppen kulturális programok szervezésében is aktívak. A helyi nemzetiségek közöl a szerb és horvát a legaktívabb, próbálják saját rendezvényeikkel óvni és életben tartani kultúrájukat (iskolai nyelvoktatás bevezetésére vannak tárgyalások). A horvát kapcsolatokban sok lehetőség rejlik, azonban hiányos az ideérkezők megszólítása, tájékoztatása (nincs nyomtatott ismertető). Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

48 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Oktatás Oktatás köznevelés területén jelentős átalakulás történt az utóbbi években. Az átalakulás az alap- és középfokú oktatást és szakmai intézményeket érinti, hatóköre nem tejed ki az óvodai intézményekre és a nem közszféra fenntartásában lévő (egyházi és alapítványi) oktatási nevelési, szakképzési intézményekre. A törvény nyomán a korábban önkormányzati fenntartású oktatási intézmények január 1-én a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) fenntartásába kerültek az SKI (Siklósi Közoktatási Intézmény) általános iskolai nevelési oktatási feladatot ellátó intézményegységei, a gimnázium és szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Ezen intézményekhez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyon működtetése továbbra is az önkormányzat feladata lett volna, azonban a képviselő testület döntésének megfelelően ez a feladat is átadásra került (városi működési hozzájárulás /egy évben több mint 100 millió Ft/ fizetésének kötelezettségével). Az átadott intézmények feladatellátási helyei a következők: SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola (7800 Siklós, Köztársaság tér 6.) kötelező a felvétel Siklós város, Matty, Kisharsány és Nagytótfalu község közigazgatási területéről, SKI Kanizsai Dorottya Általános Iskola (7800 Siklós, Hajdú Imre u. 13.) kötelező a felvétel Siklós város közigazgatási területéről, SKI Táncsics Mihály Gimnázium (7800 Siklós, Gyűdi u. 2.) SKI Szakképző Iskola képzések: vendéglátásszervező-vendéglős, pincér, eladó (7800 Siklós, Gyűdi u. 2.) Oktatási Intézmény neve SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola SKI Kanizsai Dorottya Általános Iskola SKI Táncsics Mihály Gimnázium SKI Szakiskola tanulói létszám ebből ellátási körzeten kívüli Épület kapacitás osztályok száma SNI, fő tanterem száma 16+3 szaktanterem 19+5 szaktanterem 15+1 szaktanterem NA. pedagógusok száma táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok) A jogszabályok alapján a járási tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. Ennek megfelelve a Siklósi Tankerület székhelye Siklós városában van (7800 Siklós, Gyűdi út 2.). A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siklósi Tagintézménye a 7800 Siklós, Hajdú Imre utca 13. szám alatt működik. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

49 48 Egyházi iskolák, óvodák Siklóson: Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (7800 Siklós, Kossuth tér 8.), Fenntartó: Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye, Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda (7800 Siklós, Vörösmarty utca 13.), Fenntartó: Siklós-Máriagyüd Református-Társegyházközség, óvodás 49 fő 2012-ben (óvodai kapacitás 50 fő) Az egyházi fenntartású intézmények egyoldalú nyilatkozat alapján vesznek részt az általános iskolai feladatok ellátásában. Oktatási Intézmény neve Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola ált. isk. feladatellátó hely Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szakiskola FEH Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda ált. isk. FEH tanulói létszám bejáró tanuló Épület kapacitás osztályok száma SNI, fő tanterem száma 10+4 szaktanterem pedagógusok száma ua ua táblázat: Egyházi oktatással kapcsolatos adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok) 7+2 szaktanterem Magán iskolák (2012-ben gimnázium 22 fő tanulóval) Siklóson: Kun László Középiskola és Szakiskola Siklósi Tagintézménye 4 évfolyamos, felnőttoktatási rendszerű, esti képzés (kapacitás 70 fő) A 2012-es adatok alapján Siklóson az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma 829 fő 2 db KLIK intézményben, míg 95 fő nem állami fenntartású intézményekben tanul (Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény festészet, Kapronczai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény társastánc). A Siklósi járás alapfokú művészetoktatásban tanulóinak 71%-át Siklóson oktatják. Siklós magas tanulólétszáma valószínűsíthetően a város nagy hatósugarának és kedvező megközelíthetőségének következménye. A járási székhelyen rendkívül széles a kínálat mindegyik művészeti tagozaton. Önkormányzati fenntartásban és működtetésben lévő óvodák a következők: Siklósi Óvoda és Bölcsőde (7800 Siklós, Dózsa u székhelyen) Köztársaság Téri Tagóvoda (7800 Siklós, Köztársaság tér 7.) Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

50 49 Intézmény neve létszám bejáró kapacitás Siklósi Óvoda és Bölcsőde Köztársaság Téri Tagóvoda csoportok száma 7 SNI, fő 4 (3 fő 2 főnek számít, 1 pedig 3 főnek) csoportszobák száma nevelők száma (két főnek számít) táblázat: Óvodai nevelésre vonatkozó adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok) Baranya megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv dokumentum fontosabb Siklósra, ill. járásra vonatkozó megállapítása szerint a gyermekekre vonatkozó adatok alapján jelenlegi óvodai létszámhoz viszonyítva kismértékű létszámcsökkenés várható Siklós óvodáiban. A helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy az óvodák kihasználtsága települési szinten 87%-os. A jelenleg rendelkezésekre álló adatok alapján a rendelkezésre álló óvodai kapacitás elegendő a feladatellátás biztosításához. Mivel azonban az óvodaköteles korosztályok és az óvodai kapacitás minden évben a kapacitáshiány határán mozog, az adatok felülvizsgálata évről-évre fokozott figyelmet igényel. Az állami iskolák feladatellátási helyein a kapacitáskihasználtság arányok alapján a fejlesztési terv nem javasol összevonást, megszűntetést. A meglévő szakképzés a helyi igények egy részére nem reagál. Helyi vállalkozók keresték már meg a szakképző intézményt azért, hogy legyenek új, más szakmai képzések és ennek hatására a Kereskedelmi és Kamarával is volt a KLIK-nek egyeztetése. A rendszer azonban rugalmatlan, és egyelőre az álláspont az, hogy inkább a meglévő képzések szervezését kell máshogy megoldani. Az infrastrukturális hiányosságok az iskolák sportlétesítményeihez köthető. Kanizsai Dorottya Általános Iskola sportcsarnoka rendkívül rossz állapotban van, de jelenleg nincs forrás a felújításra. SKI, Gyűdi úti uszodánál a jobb kihasználás és fejlesztése szintén indokolt, bár az önkormányzat termálfürdőben tervezett uszodabővítése is szolgálhat oktatási célokat. Siklóson a csökkenő gyermeklétszám miatt előreláthatóan növekvő kapacitás-többlettel lehet a jövőben számolni mind az általános, mind a középiskolai oktatásban. Ezt a folyamatot a bejáró tanulók számának növelésével lehet ellensúlyozni, amit a kollégium újranyitása segíteni tudna. Az azonban már most probléma, hogy a bejáró gyermekekből a szociálisan étkezőknél a finanszírozás kérdése nem tisztázott. A más településről bejárók jelenleg a helyi önkormányzatnak jelentenek terhet. Ezt központi szabályozással kell rendezni, nem helyi kompetencia elvárt lenne egy egységesebb rendszer kialakítása. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

51 ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

52 Egészségügy A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás teljes köréről gondoskodik, azaz biztosítja a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogorvosi, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti, a védőnői, az iskola-egészségügyi ellátást. Az orvosi alapellátáshoz tartozó szolgáltatások működtetése a vállalkozóként dolgozó négy háziorvossal, két gyermekorvosi praxissal melyből jelenleg az egyik betöltetlen, a szolgáltatást helyettesítéssel zajlik, három fogorvossal biztosított. A hétközi és hétvégi orvosi ügyeletet 2014 őszétől Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik. A feladat ellátását Siklós Város Önkormányzata a hivatalán keresztül intézi. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról 5 fős védőnői szolgálat gondoskodik, amelyből 3 fő a három védőnői körzetbe területi feladatot, 2 fő iskolai védőnői szolgálatot lát el. A közel 100 éves múltra visszatekintő Városi Kórház a város lakosságán kívül 66 település, mintegy ötvenezer lakójának biztosít szakellátást. Jelenleg az intézmény 65 mozgásszervi rehabilitációval, 60 belgyógyászati krónikus ellátással, heti 480 szakorvosi órával és 45 nem szakorvosi órával, nappali ellátással, egynapos sebészettel, gyógytornával, gyógymasszázzsal, fizioterápiával rendelkezik, tulajdonosa a Mega-Logistic Zrt és a Magyar Állam (74-26%). A városban működik egy, a térségben élő több mint ember ingyenes, magas szintű járóbetegszakellátását biztosító magánkézben lévő intézmény is (Medi Home Bt, szakrendelés helye: 7800 Siklós, Baross Gábor utca. 11.). Mindezek mellett összesen három gyógyszertár szolgálja ki a lakosokat. Területi szint Siklós Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) változás (%) 1494,9 1483,5-0,7 Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) változás (%) 14 15,4 +10 Siklósi járás 1623,3 1569,8-3,3 10,2 11,2 +9,8 Baranya megyei járásközpontok 1235,4 1245,7 +0,8 13,8 12,4-10,1 Ország összesen 1515,9 1544,6 +1,9 8,2 6,9-15, táblázat: Egészségügyi mutatók változása Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Összességében a helyi egészségügyi ellátórendszer jónak mondható, de természetesen az országos folyamatok (ápoló és orvos-kivándorlás) az ágazat fenntarthatóságában helyi szinten is kockázatot jelentenek. A vonatkozó statisztikai mutatók alapján megállapítható hogy az 2000-hez képest az országos mutatóval szemben minimális javulás figyelhető meg az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok számában, míg jelentős javulás tapasztalható az ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak számában. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

53 Szociális ellátás A többcélú társulások január 1-jei megszűnése előtt a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója foglalta össze a szociális ellátások körét, illetve azok szabályozási mechanizmusát. Siklós Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója március 14-én készült el, mely tartalmazta a település szociális feladatellátásának felmérését és fejlesztési tervét, továbbá bemutatta a város területén akkor működő szociális alap- és szakellátó rendszert. A jelenlegi helyzetet a Helyi Esélyegyenlőségi Program ( ) tárja fel, amelyet Siklós Város Képviselő-testülete 206/2013.(IX.12.) K.t. határozatával fogadott el. A hatályos jogszabályok a szociális ellátási módszereket pénzbeli, természetbeni és szociális szolgáltatások formájában határozzák meg. Az önkormányzat ezen ellátási módszereket együttesen, vagy felváltva, de egymás hatásait kiegészítve alkalmazza. A településen az összes szociális alap- és szakszolgáltatás elérhető. Matty községgel együtt létrehozott Siklósi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás a kapcsolódó intézmények fenntartója, a feladatok ellátója pedig a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központot (rövidítve: Siklósi SZGYSZK), mint költségvetési intézmény. Az intézmény által ellátott feladatok: Időskorúak Otthona (160 fő részére) járás összes települése Nappali ellátás keretében: Idősek Klubja (40 fő részére) - Siklós Házi segítségnyújtás (88 fő részére) Siklós, Matty Szociális étkeztetés (103 fő részére) Siklós Családsegítő és ggyermekjóléti Szolgálat Siklós, Matty Az Idősek Otthona (7818 Máriagyűd, Járó P. u. 14.) 160 fő engedélyezett férőhellyel rendelkezik, szolgáltatásaival biztosítja az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek ellátását. A közel félmilliárd forint állami támogatásból megvalósult felújítási, korszerűsítési munkálatok évben fejeződtek be. Az intézmény kapacitása teljes mértékben kihasznált, a demográfiai trendek alapján szükség mutatkozik bővítésre, hasonló intézmények kialakítására. Gyermekek napközbeni ellátása keretében gyermekjóléti ellátást biztosít a bölcsődei ellátás, ami a Siklósi Óvoda és Bölcsőde intézmény bölcsődei intézményegységében (7800 Siklós, Dózsa Gy. u. 5.) valósul meg. Az intézményben ellátható maximális gyermeklétszám 26 fő (korábban 38 fő). A bölcsőde fenntartója és működtetője Siklós Város Önkormányzata. A szociális ellátási módszerek közül a folyósított ellátások összege jelentős (pl június 30. között ezer Ft volt, melyhez az önkormányzat ezer Ft saját forrást biztosított). Az aktív korúak ellátásában részesülő személyeknek továbbra is közre kell működniük a munkakeresésben, elhelyezkedésük érdekében kötelesek együttműködni a munkaügyi központtal, s a kirendeltség által felajánlott munkát végzettségüktől függetlenül kötelesek elvállalni, beleértve a közfoglalkoztatást is. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

54 53 A közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerét a 2011-től bevezetésre került Nemzeti Közfoglalkoztatási Program határozza meg, amelynek célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A foglalkoztatás évtől hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás és kistérségi startmunka mintaprogram keretében valósul meg. A foglalkoztatottak nagyobb hányada szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el, többségük a közterületeken, városüzemeltetési, parkgondozási feladatot végez, de a mintaprogram beindításával lehetőség nyílt értékteremtő programok beindítására is. Jelenleg folyamatosan ember foglalkoztatása biztosított. Problémaként jelentkezik, hogy a közmunka reményében a környező településekről növekszik a hátrányos helyzetű rétegek beköltözése. Ez egyrészt a szegregációs probléma feloldására tett kísérletek sikerességét veszélyezteti, másrészt növeli az ellátórendszerre fokozódó nyomást. Amennyiben a kormányzati politika változik, és a közmunka rendszere nem lesz elérhető, a társadalmi-gazdasági problémák súlyosbodásával kell számolni Kultúra A város kulturális élete és annak fejlesztése olyan meghatározó, hogy annak feltérképezésére és fejlesztésére a város vezetősége es időszakra külön stratégiát is alkotott. A város közművelődési feladatellátó helye, közösségi élet közfinanszírozott intézménye a Siklósi Térségi Könyvtár és Ismeretközpont (STKI) (7800 Siklós, Köztársaság tér 8.), amely telephelyként üzemelteti az Örsi Ferenc Művelődési Központot (7800 Siklós Kossuth tér 15) és a Máriagyűdi Közösségi Házat (7818 Siklós-Máriagyűd, Járó Péter u. 1). STKI és telephelyei a Siklósi járási egészére vonatkoztatva a kulturális műsorok, programok szervezése mellett az önképzés, önkifejezés fontos helyszínei, melyek segítik a civil szervezetek működését, a szabadidő tartalmas, hasznos és egészséges eltöltését, a város természeti értékeinek megismerését. Mindemellett a kulturális, történelmi, néprajzi hagyományok bemutatásában, a kézműves kultúra elsajátításában, a közösséget építő magatartásformák kialakításában is fontos feladatot látnak el. Különböző tanfolyamok, művészeti csoportok működnek bennük, de helyet adnak a helyi egyesületeknek, kluboknak is. A könyvtár és a művelődési ház nyilvános, közösségi Internethozzáférést biztosít az odalátogatók számára. Mindenhol kiemelt figyelmet fordítanak az egyenlő bánásmódra. A közművelődési tevékenységbe szintén szerződés alapján bekapcsolódik az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Várszínház Kulturális és Idegenforgalmi Nkft is, amely a kulturális rendezvényeken túlmenően a felújított várban állandó és időszaki kiállításokat is rendez. A kulturális élet meghatározó szereplői az oktatási-nevelési intézmények és különböző civil szerveződések, amelyek hagyományőrzés, hagyományápolás, művészetek (tánc, zene, képzőművészet), nemzetiségi kultúra megőrzése területén végzett tevékenysége nagyban hozzájárul a város színes kulturális életéhez. A lakosság elszegényedéséhez és érdektelenségének növekedése a kulturális területen is megfigyelhető. Az intézmények ingyenes programokat nem tudnak szervezni, a fizetősekre kevesen járnak. A potenciális, hosszú távon kultúrát, közösséget fenntartó/formáló tanultabb, olvasó korosztály hagyja el leginkább a várost, akik a gyerekeket is elviszik. A nyugdíjas korosztály ugyan nem megy már el a településről, de lassan elfogy. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

55 54 Minden kulturális és intézményi adottság ellenére a látogatószám és színvonalnövelése érdekében megfogalmazódott a kiállítóhelyek tartalom-fejlesztésének szükséglete (szakmai programok szervezése, új tartalmi elemek kidolgozása), igaz ez leginkább az idegenforgalmi vonzerőt növelné. Olyan múzeumfejlesztésben folyik a tervezés, amivel érdekessé, maivá és ezzel gazdaságilag is fenntarthatóbbá tehető az infrastrukturálisan lassan teljesen korszerű intézményhálózat. Kulturális szempontból is fontos évek során kiépített testvérvárosi kapcsolatok. Ezek fenntartása, ápolása és esetleges forrásszerzési célú (együtt pályázás) összefogássá fejlesztése kölcsönös előnyökkel járhat a jövőben. A város Donji Miholjac (Horvátország), Feldbach (Ausztria), Fornovo di Taro (Olaszország), Nagyenyed (Románia) és Szepsi (Szlovákia) településekkel ápol testvérvárosi kapcsolatot Sport A településen a Siklósi Közoktatási Intézmény 2 db sportcsarnokkal rendelkezik: Hajdu Imre úti Sportcsarnok Táncsics Mihály Gimnázium Sportcsarnok Továbbá 1 db tornaterem tartozik a Batthyány Kázmér Általános Iskolához, illetve az egyházi fenntartású Szent Imre Katolikus Iskola is rendelkezik 1 db tornateremmel. Ezeket a sportlétesítményeket a tanulók elsősorban a testnevelési órákon, illetve egyéb sportszakkörök keretében használják, de szabadidősportra is igénybe vehetők mind a KLIK-es tornatermek, mind az önkormányzati sportpálya. A településen a futball, kézilabda, judo sportoknak van a legnagyobb múltja, de számos más sportág is jelen van. A siklósi csapatok, egyesületek sport területén nemzetközi szintű eredményeket érnek el. A sport az életre is tanítja a fiatalokat, segíti a nevelést, így a településen működő nagyobb egyesületeket az önkormányzat anyagilag is igyekszik támogatni. A sportlétesítmények felújításra szorulnak, így a jövőben ezek fejlesztése, források előteremtése fontos feladat. Az önkormányzat tulajdonában van egy 2,5 ha területű Sportpálya, amit Siklós Város Önkormányzata a Siklósi Futball Club egyesület használatába adott. A Siklósi FC viseli az ingatlan valamint az azon található épületek állagmegóvását, fenntartását és üzemeltetését. Problémaként jelentkezik, hogy a szabadon használható kültéri sportpályák eltűntek. Nincsenek olyan helyek a városban, ahol a lakosság (fiatal, idősebb) szabadon, ingyenesen sportolhatna, pedig erre lenne igény. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

56 Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program ( ) c. dokumentumot Siklós Város Képviselő-testülete 206/2013.(IX-12.) K.t. határozattal fogadta el. A program külön foglalkozik és intézkedéseket fogalmaz meg a mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. célcsoport I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége II. A gyermekek esélyegyenlősége III. A nők esélyegyenlősége IV. Az idősek esélyegyenlősége intézkedés Szegregációs veszélynek kitett területek 2011.évi népszámlálási adatok ismertében történő felülvizsgálata A mélyszegénységben élők munkavállalási esélyeinek segítése A mélyszegénységben élők képzettségi szintjének növelése HH és HHH helyzetű gyermekek felzárkóztatásának, beilleszkedésének biztosítása Az óvodai SNI gyermekek fejlesztésének biztosítása A gyermekek szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférését szolgáló játszóterek felújítása, bevizsgálása A nők szerepének növelése a helyi közéletben Atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése a nők munkavállalási esélyeinek növelése érdekében Kampány indítása a nők védelméért, a családon belüli erőszak visszaszorításáért A civil, egyházi, társadalmi szervezetek szerepvállalásának erősítése az idősek ellátásában Az otthoni ellátás erősítése az idősek gondozásában. Siklósi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata V. A fogyatékkal élők A fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében szükséges a komplex esélyegyenlősége akadálymentesítés megvalósítása az állami/önkormányzati tulajdonú épületekben táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként Forrás: Siklós Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Mindezek mellett Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal maga is érvényesíti az esélyegyenlőség elveit. Az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében rendelkezik decembertől decemberig terjedő időszakra érvényes esélyegyenlőségi tervvel. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

57 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változását tekintve megállapítható, hogy 2004 és 2012 között összességében emelkedet az adott mutató értéke. A város adatait egyéb területi egységek adataival összehasonlítva azonban kitűnik, hogy a városi adat jóval alatta marad az egyéb területei szintekénél, vagyis gazdasági szerepe bruttó hozzáadott érték tekintetében nagyobb szintekhez viszonyítva nem jelentős, sőt ez az érték még a járáson belül se meghatározó (pl. Harkány értéke a városéhoz képest 3,1-szeres, Mánfáé 3,7-szeres, Villányé 5,2-szeres) ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2006 között nem sokat változva összességében kicsit csökkent, majd 2007-től növekedett hez viszonyítva 2010-re 22%-ot ért el a növekedés, ami teljes egészében az 1-9 fős vállalkozási kategóriához köthető (többi mind csökkent). A 2013-es évi járási szintre vonatkozó adatok alapján egyértelműen Siklóson a legnagyobb a gazdasági aktivitás és vállalkozási kedv, azonban a 70%-ban 1-9 fős vállalkozásokból álló kör jellemzően kevéssé járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez fős vállalkozás mindössze 20 db, fős vállalkozás mindössze 4 db van jelen a településen, de mivel a járáson belül emellett csak alig-alig akadnak hasonló méretű foglalkoztatók (pl. Beremenden, Harkányon, Siklóson) a vonzáskörzet, foglalkoztatási vonzóerő magas. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

58 ábra: A regisztrált vállalkozások száma, A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A regisztrált vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a településen az országos érték feletti a mezőgazdaság részaránya, de alatta marad a járási értéknek, ami jelzi a térség mezőgazdasági orientációját. A járásközpontban tapasztalható, hogy magasabb az összes működő vállalkozás százalékában a szolgáltatási ágazatban regisztrált vállalkozások aránya, mint a járás egészében. Ez a városi, a környező települések számára is nyújtott szolgáltató szerepkört támasztja alá. Ország összesen 27,3 10,1 62,6 Baranya megyei járásközpontok 12,4 10,7 76,9 Siklósi járás 43,3 10,8 45,9 Siklós 32,1 11,8 56,2 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar-, építőipar Szolgáltatások ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), 2013 Forrás: KSH SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

59 ben a működő vállalkozások5 nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának az összes vállalkozás %-ban történő elemzése alapján megállapítható, hogy a siklósi vállalkozások az országos átlagnál nagyobb mértékben vannak jelen számos nemzetgazdasági ágban. Az országosan is első négyben ugyanazok az ágak képviseltetik magukat a városban is. A településen belüli arányok alapján sorrendben a kereskedelem, gépjárműjavítás (29%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%), a feldolgozóipar (10%) és az építőipar (8%) a legjelentősebb. Az első helyen álló ág 8%ponttal meghaladja az országos értéket, míg a második helyen lévő 4%ponttal alatta marad. Míg az előbbi azt jelzi, hogy a kereskedelem tekintetében a település járásközponti helyzetéből adódóan vonzó az ebben a nemzetgazdasági ágban működő vállalkozásoknak, addig az utóbbi arra utal, hogy arányaiban kevesebb a magasabban képzett munkaerő-szükségletű, a helyi viszonyok között megélni képes ténylegesen működő vállalkozás. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág országos átlagot kicsit meghaladó értéke azt jelzi, hogy a turizmus az átlagnál jobban jelen van a településen, de az, hogy kicsi az eltérés arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi piaci környezet nem megfelelő az ilyen jellegű vállalkozások nagyobb arányú megtelepedéséhez, fennmaradásához és megélhetéséhez. Mindazonáltal az önkormányzat gazdasági programja a helyi gazdaság felzárkózását a meglévő, jó mezőgazdasági adottságok jobb kihasználása mellett a belső potenciálra alapozva az idegenforgalom fejlesztésében látja. 35% 29% 30% 25% 21% 20% Ország Siklós 17% 13% 15% 10% 10% 8% 5% 7% 5% 0% ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %-ban, 2012 Forrás: KSH 5 A KSH működőnek tekinti azokat a vállalkozásokat, amelyek a tárgyévben, illetve az előző év során adóbevallást nyújtottak be, illetve a tárgyévben vagy az azt megelőző évben alakultak. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

60 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Gazdasági szervezetek jellemzői A regisztrált vállalkozásokon belül a városban döntő többségben (77%-ban) az egyéni vállalkozási forma jellemző a társas vállalkozási formával szemben, ez 13%ponttal meghaladja az országos arányt. A társas vállalkozások különböző formáit tekintve a 2000-es évtized második felében minden területi szinthez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, míg a betéti társaságok száma csökkent, összességében számunk visszaesett. Részvénytársaságok jelenléte alacsony. Év betéti társaságok (db) részvénytársaságok korlátolt felelősségű száma (év végén) (db) társaságok száma (db) táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A városban működő kiskereskedelmi üzletek számának alakulását ( táblázat) vizsgálva megfigyelhető, hogy néhány év kis növekedésétől eltekintve összességében több mint felére (51%) csökkent. A legfontosabb típusokat elemezve ugyan ez a negatív tendencia figyelhető meg. Mind az élelmiszer-vegyesüzletek és áruházak vonatkozásában, mind a ruházati szaküzletek esetében egy igen jelentős visszaesés tapasztalható. Év Kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer vegyesüzletek Ruházati szaküzletek száma (db) és áruházak száma (db) száma (db) táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

61 60 A város kereskedelmi életére hatással volt a nagy kereskedelmi láncok megjelenése (pl. TESCO, SPAR, PENNY, LIDL) Ezek az ismert nevek vonzzák a helyi vásárlókon túl azokat is, akik eddig pl. Pécsre jártak, ha kifejezetten valamelyik áruházát akarták meglátogatni, mindazonáltal versenyelőnyükből adódóan valószínűleg hozzájárultak a helyi kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez. A helyi gazdaság erejét tükröző helyi adóbevételeket között elemezve ( táblázat), megfigyelhető 2009-ig egy folyamatos, lassú növekedés. Ebben az időszakban az iparűzési adó helyi adóbevételhez viszonyított aránya 64-69% között mozgott. A gazdasági válság hatása a vállalkozások nyereségében és ezen keresztül az iparűzési adó mértékében 2010-re jelentkeztek, amikor egy visszaesés figyelhető meg. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján ugyanakkor ettől kezdve folyamatos növekedés tapasztalható, 2014-re már 181 millió Ft az érték, ami a 2010-es évhez képest 43 millió Ft-os többletet jelent. Az önkormányzat helyi adó bevételeiben az iparűzési adó aránya alacsonyabb, mint az országos érték (2011-ben több mint 18%pont volt az eltérés). Év Az önkormányzat helyi adó A helyi adó bevételéből az iparűzési adó bevétele (1000 Ft) aránya (%) ,45% ,50% ,50% ,85% ,93% ,19% táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Siklós Város Önkormányzatánál, Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Idegenforgalom - vendéglátás Siklós városa statisztikailag része a 2004-es üdülőkörzeti besorolásban a Mecsek és Villány kiemelt üdülőkörzetnek, 2009-es borvidéki besorolásban a Villány-Siklós borvidéknek, 2009-es szőlő termőtájak besorolásban a Dél-Dunántúli Szőlőtermő tájnak, Idegenforgalmi régiók közül a Dél-Dunántúli Régiónak. Siklóson kereskedelmi szálláshelytípusból csak a szálloda kategória van jelen, amelyből mindössze kettő van (Hotel Agora***, felújítás után 2003-ban újranyílt, 14 szobás, Hotel Castello****, ban nyílt, 44 szobás). Az egyéb (magán) szálláshelyek vendéglátóinak száma 20 db. Az utóbbiak száma 2000-től látványosan, ötszörösére emelkedett. A vizsgált területi szintek mindegyikénél a szállásférőhelyeinek, mind a vendégéjszakák számában a kereskedelmi szállások a meghatározók. Siklóson a vendégéjszakák számának 93 %-a a két szálloda működésének eredménye. Mindez úgy, hogy az összes szállásférőhelyek számából csak 55% köthető hozzájuk. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

62 61 Területi szint Kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Kereskedelmi szálláshely vendégéjszakák száma (éjszaka) Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek száma összesen (db) Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (vendégéjszaka) Magyarország Dél-Dunántúl Baranya megye Harkány Siklós Villány táblázat: Szálláshelyekre vonatkozó mutatók különböző területi szintekre, 2013 Forrás: KSH T-STAR adatbázis A megszálló vendégekből a külföldiek aránya mindössze 8% körüli, ami messze alatta marad a szomszédos Harkány (23%) vagy a megyei (17%), illetve az országos (49%) értéktől. Siklóson az átlagos tartózkodási idő 2,5 nap, ami csak kevéssel marad el az országos adattól (2,7 nap), azonban 1 nappal kevesebb a Harkány, míg majd 1 nappal több Villány hasonló mutatójához képest. Az eltérés valószínűsíthető oka Harkány esetében az általában hosszabb időt igénybe vevő gyógyvízhez kapcsolt pihenés, egészségügyi szolgáltatások és bejáratottabb, színesebb szálláshelykínálat, Villánynál pedig a borturizmus jellegéből adódó rövid látogatási idő. Az idegenforgalmi vonzerők közül a vár, 2010-es megnyitása óta a termálfürdő és speciális elemként a máriagyűdi zarándokhely jelenti a húzóerőt, de a borturizmusban is vannak vállalkozó kedvűek. Mindezek mellett a belvárosban meglévő értékes építészeti emlékek is rendelkeznek vonzerővel, de a váralja szegregált területének fejlesztése is az idegenforgalom irányában próbál kiutat keresni. A legnagyobb gond, hogy az egyes vonzerők célközönsége eltérő, és nem lehet a turistákat pár óránál többre a városban tartani (sokan a vár megnézése után, már el is mennek). A helyi szakképzés is az idegenforgalomra fókuszál, igaz a helyi és környéki munkalehetőségek alulmúlják a képzettek számát, így akik nem tanulnak tovább, azok közül sokan már eleve csak máshol/más területen tudnak munkába állni, ebben azonban Siklós és Harkány közelsége és felszívó hatása pozitívum. Probléma, hogy a turizmus fejlesztéséhez szükséges összefogás hiányzik, az e célból az önkormányzat által létrehozott Siklósért Turisztikai Egyesület nem tud érdemi eredményeket elérni. Mindemellett a magasabb szinteken Pécs-Baranya Kereskedelmi Iparkamara által szorgalmazott Siklós-Harkány-Villány turisztikai klaszter se tudja ellátni feladatát. Az idegenforgalomhoz szorosan köthető mutató a vendéglátóhelyek száma. Ennek között adatait vizsgálva megfigyelhető, hogy az emelkedő és csökkenő időszakok periodikus rendben követték egymást ( ábra) es mélypont követően újra növekedés figyelhető meg 2012-ig, de azt utolsó évben ismét visszaesés tapasztalható. A vendéglátóhelyek száma 2013-re még mindig jóval alatta maradt a 2000-es évek elejére vonatkozó értékeknek. Siklós mellett a járáson belül a turisztikailag jelentős Harkány (99 db) és Villány (51 db) vonzereje és vendéglátóhelyei is idegenforgalomtól függnek, a belső kereslet a meglévő kínálatot egyik helyen sem képes fenntartani. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

63 ábra: Vendéglátóhelyek számának változása A gazdasági szervezetek fontosabb beruházásai A közigazgatás és civil szféra szereplői mellett a település gazdasági szervezetei is előszeretettel vették igénybe beruházásaikhoz az Európai Uniós forrásokat. A as időszakban siklósi megvalósíthatósági helyszínen ugyan máshol regisztrált szervezetek, vállalkozók is megvalósítottak beruházásokat, de több olyan helyi vállalkozás is képes volt forrást szerezni, amely jelzi a belső gazdasági résztvevők erősödését. Helyi pályázó*, gazdasági szervezet neve BERN Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság BONUS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Gazdasági célzatú projektek beruházási célja (megítélt támogatás 10 millió Ft) Nemzetközi piacra jutás (2013) Telephelyfejlesztés (2009 és 2014) Csomagoló- és konfekcionáló technológia fejlesztése és csarnoképítése (2008) Háztartási tisztítószerek gyártásához és előállításához szükséges technológia fejlesztése új gépek beszerzésé (2010) Telephelyfejlesztés (2012, 2013, 2014) Innováció (2012) Vállalkozásfejlesztés technológiai korszerűsítéssel (2009) DJ & K" Sütőipari Betéti Társaság Sütő és cukrászüzem létesítése telephelyfejlesztéssel (2010) Farkas Termo Ker Korlátolt Felelősségű Társaság Telephelyfejlesztés (2014) GITTA NYOMDA Kft. Technológiafejlesztés (2007) "H- ZENIT" Általános Szolgáltató és Komplex fejlesztés eszközbeszerzéssel (2007) Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

64 63 Helyi pályázó*, Gazdasági célzatú projektek beruházási célja gazdasági szervezet neve (megítélt támogatás 10 millió Ft) Kereskedelmi Kft. Technológia fejlesztése (2009) IN-GO Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Telephelyfejlesztés (2012) PABEMED Egészségügyi és Oktató Korlátolt Felelősségű Társaság Eszközbeszerzés (2012) TENKES BORLABOR Kft. Telephelyfejlesztés - ingatlanvásárlás (2013) VivaPalazzo Kft. Technológiafejlesztés (2013) *Siklósi székhellyel vagy telephellyel hivatalosan rendelkezik táblázat: Gazdasági szervezetek EU forrású gazdaságfejlesztésű célú beruházásai Siklóson Forrás: A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Siklós gazdasági versenyképessége jelentősen javult az M6-os autópálya elkészültével, ugyanis idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig 27 km-re csökkent. Tovább javítja majd az elérhetőséget és várhatóan jelentős gazdaságélénkítő szerepe lesz a tervezett M56 os útnak, ami része az EU. V/C folyosónak. Az út a tervek szerint 20 km re lévő Illocska településnél lépi majd át a magyar határt és csatlakozik a horvát autópályához. Várhatóan ugyancsak kedvező hatása lesz a megyei tervben megjelenő új főúti kapcsolat /Sellye (67. sz. főút) Siklós Villány Udvar térsége (56. sz. főút)/ kiépítésének. Az Ipartelepi út mentén került kialakításra egy nagyobb, összefüggő ún. ipartelep, a térség egyetlen ipari parkja szeptembertől Ipari Park címmel rendelkező területet magánvállalkozás működtette ("S. I. P.-SERENA " Ipari Park Kft.), de 2012-ben az üzemeltető cég felszámolásra került, így az Ipari Park címet elvesztette, ennek visszaszerzésén most az önkormányzat a területen lévő vállalkozásokkal együttműködve, új területek vásárlásával, illetve azok tulajdonosaival történő közös fejlesztésben gondolkodva dolgozik. Jelenleg a területre betelepült vállalkozások több mint fele kereskedelmi, szolgáltató vagy javító tevékenységet végez, de jelen vannak borászati, sütőipari és építőipari vállalkozások is. Az ipari parkba nem csak Siklósról, de a környező településekről is költöztek be vállalkozások, így vonzáskörzete túlnő magán a városon. Az képzettséggel foglalkozó fejezetben ( ) bemutatottak alapján az általános képzettségi adatok jók, azonban ehhez meg kell jegyezni, hogy a megszerzett tudás nem minden esetben fedi a keresleti igényeket. A főbb munkaadók és igényeik alapján érdemes a pályaválasztási tanácsadás működtetése. A kutatás-fejlesztés helyi szinten jelenleg kevés helyen tetten érhető. Uniós forrásból a BONUS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. valamint a Norvég Alap támogatásból a Bern Zrt., azaz olyan helyi gazdasági társaságok, amelyek működésében, ill. projektjei között az innováció megjelent, de ezen a területen szellemi bázisára építve nagyobb és eddig kihasználatlan lehetőségek rejlenek a Városi Kórház esetében (esetleg együttműködve a Pécsi Tudományegyetemmel). SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

65 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A településen a trendekhez igazodóan jelentős ingatlanforgalom nincs. A munkalehetőségek és a családalapítás függvényében történnek változások az ingatlantulajdonban, de meghatározó mértékű újabb építkezések és ezzel a kínálat növekedése vagy új nagyszámú foglalkoztató miatti ingatlankereslet nem jellemző a városra. Az ingatlanárak alacsonyak, ez a járás egyes zömében nagyon hátrányos helyzetű településéről (nem tömeges) beköltözést generált. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások a bennük bérleti jogviszonnyal rendelkezők számára évről évre felajánlásra kerülnek, de az elmúlt években mindössze pár ingatlant sikerült értékesíteni. Az egyéb ingatlanok közül üzlet típusból elenyésző, míg külterületi és zártkerti földterületből több magán és vállalkozói megkeresés és adásvétel is született. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

66 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Siklóson a költségvetési politika célja önkormányzat gazdasági egyensúlyának, pénzügyi stabilitásának a megőrzése, alappillérei a következők: kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásának az elsőbbsége közszolgáltatások biztosítása és az elért eredmények megőrzése mellett kiadások csökkentése racionális és hatékony feladatellátás város fejlődésének elősegítése (felújítások, beruházások, önkormányzati vagyon gyarapítása) beruházásokhoz Európai Uniós támogatások maximális igénybevétele Az elmúlt években az Önkormányzat gazdálkodásának legfontosabb befolyásolója az változó gazdasági környezet és az állami és az önkormányzati feladatok arányeltolódása től 2014-ig az időszakban zajlott változások hatására romlottak a költségvetési gazdálkodási feltételei, hisz olyan gazdasági folyamatok érvényesültek, amelyek mind az állami támogatások, mind a saját bevételek vonatkozásában alacsonyabb bevételi szintet hoztak. A feladatátrendeződés (alap-, középfokú oktatás és járási hivatalok által átvett feladatok), támogatás átalakítás (feladatfinanszírozás a szabadon felhasználható normatív támogatás helyett) és adósságkonszolidáció6 gazdálkodásra gyakorolt hatása az önkormányzatnál egyrészt a létszámcsökkenésében (296 főről 110 főre csökkent), másrészt az bevételek és kiadások változásának következtében a pénzügyi helyzet romolásában mutatkozott meg. Név: Körzeti igazgatási feladatok támogatásának elvonása Oktatással kapcsolatos normatíva csökkentés Oktatással kapcsolatos kistérségi támogatás elvonása Gépjárműadó bevétel elvonás Átengedett adó (SZJA) elvonás Iparűzési adóbevétel beszámítás Óvadéki betét elvonása Bevétel csökkenés összeg (eft) Név Járási hivatalhoz került feladatok miatti kiadás csökkentés Köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése miatti kiadás csökkenés Adósságszolgálat csökkenés Kiadás csökkenés Egyenleg: összeg (eft) táblázat: Pénzügyi helyzetet befolyásoló tényezők alakulása 2013-as évre vonatkozóan (ezer Ft) Forrás: Gazdasági program beszámolója december 31-én fennálló hitelállomány millió Ft volt SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

67 66 A pénzügyi gazdálkodás kiadási és bevételi oldalának alakulását a fentieken túl befolyásolták az alábbiak: működőképesség megőrzését szolgáló többlet állami támogatás parkolási díj ismételt bevezetése 2013-ban 2009 óta változatlan helyi adó rendelet közfoglalkoztatás Az önkormányzat költségvetésének megalkotásával kapcsolatos előírásokat Siklós Város Önkormányzatának többször módosított a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 21/1998. (XII.2.) rendelete szabályozza Vagyongazdálkodás Az önkormányzat ingatlan- és ingó vagyonának döntő része az intézmények használatában van és a kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok megvalósítását szolgálja. Az önkormányzat jelentős olyan ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelyeket önkormányzati célú felhasználással, bérbeadással, vagy használati jog átadásával egyaránt hasznosít. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a központi jogszabályok és a helyi vagyongazdálkodási rendeletben 7 meghatározottak alapján történik. Az utóbbi években megvalósult fejlesztések a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon állományát bővítették, miközben az értékesítések hatására a forgalomképes ingatlanvagyon szűkült. Összevontan év végén az önkormányzati vagyon bruttó értéke millió Ft volt, ami a decemberi állapothoz viszonyítva millió Ft növekedést mutat. /Készült a Gazdasági program beszámolója alapján./ Gazdasági program Siklós Város Önkormányzatának közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési és gazdasági programját a képviselő testület a 94/2011. (IV. 29) K.t. határozatával fogadta el. Ennek a négy éves városfejlesztési és gazdasági programnak az értékeléséről szóló beszámolója a 216/2014. (IX. 19) K.t. határozattal került elfogadásra. Siklós Város Önkormányzatának jelenlegi önkormányzati ciklusra szóló városfejlesztési és gazdasági programja kidolgozás alatt van Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységében a legfontosabb szerepet Siklós Város Önkormányzata játssza, amely esetében a Siklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (11 fő települési képviselő és a polgármester) és a bizottságok emelhetők ki. A stratégiai döntéshozatal a képviselő-testület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, a fejlesztési programok, stratégiák, 7 Siklós Város Önkormányzatának 3/1997. (II. 21.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

68 67 koncepciók valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszik a polgármester, aki felelős a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program programtervezetének elkészítéséért, amely tartalmazza a tervezett terület- és településfejlesztési, valamint a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait. A 9-9 tagú Pénzügyi-Gazdasági és Településüzemeltetési Bizottság és a Jogi-Ügyrendi és Humánerőforrás Bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó testületi szervek. Mindezek mellett a 7 fős Siklós-Máriagyűdi Településrészi Önkormányzat is élhet véleményezési, javaslattételi jogával többek között a településrészt érintő fejlesztésekkel, beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos előterjesztések tárgyalásakor. A város tapasztalatai fejlesztései miatt eddig nem hozott létre városfejlesztő társaságot, amihez hozzájárult annak anyagi vonzata, meglévő hivatali kapacitás és a folyamatos munkamennyiség biztosításának kétsége. Társaság alapítása jövőben csak abban az esetben tervezett, amennyiben annak létrehozásához és működtetéséhez a megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre áll Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége leginkább az Európai Uniós támogatással megvalósult fejlesztéseinek révén érvényesült, kivéve a fürdőépítést. A termálfürdő pályázati forrás híján önerőből (kötvénykibocsátással) tudott meg valósulni. Az eredmény érzékelhető. Az üzleti tervvel összhangban működik, hatására vállalkozások indultak be (szálláshelyek, négy csillagos szálloda is megépült). A bérleti díj, iparűzési és idegenforgalmi adó plusz bevételként jelenik meg az önkormányzatnál, sőt a hitelátvállalással az eredetileg tervezett költségektől is megszabadult a város. Ettől függetlenül is egyértelmű gazdaságélénkítő hatással járt minden beruházás megvalósítása, ami közvetlenül vagy közvetve sok helyi vállalkozásnak jelentett bevételt és egyben helyi és környéki munkavállalónak időleges vagy tartós foglalkoztatást. Mivel azonban az önkormányzat által megvalósított beruházások döntő mértékben nem termelő jellegűek, ezek közvetlenül, hosszú távon nem rendelkeztek gazdaságfejlesztési hatással (pl. szennyvízközmű, közvilágítás, városközpont megújítása stb.), fenntartásuk amennyiben nem költségmegtakarítást eredményeztek (pl. korszerűsítés) hosszabb távon a működési hiány növeléséhez járul hozzá. Azonban az is igaz, hogy az infrastrukturális beruházások közül közvetetten ugyan, de néhány hozzájárult a gazdasági környezet javításához, vállalkozások jobb működési környezetéhez A szennyvízberuházás megvalósítása nélkül nem tudott volna több vállalkozást kiszolgálni a város. A beruházás által növekedett a vállalkozások lehetősége. A vízbázis védelem az egész városnak, így a vállalkozásoknak is lényeges volt. A beruházások azon része, amely közvetlen gazdaságfejlesztő elemeket hordoz leginkább a turisztikai vonzerő és szolgáltatások bővítését célozták. Mindezek mellett természetesen a képviselő-testület a gazdaságfejlesztés stratégiai irányvonalának meghatározásával is kifejt gazdaságfejlesztő tevékenységet. Jelenleg a potenciák alapján az idegenforgalom számít kiemelt fejlesztési területnek, de emellett a as időszakra egyéb SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

69 68 gazdaságfejlesztési projektjavaslatok is készültek. A megyei Területi- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kidolgozott projektjavaslatok közül leginkább hosszabb távon a Siklósi Ipari Park fejlesztése és vállalkozók által tervezett vendéglátó- és szálláshelyfejlesztések tudnak hozzájárulni a gazdaságfejlesztéshez és foglalkoztatási helyzet javításához. Közvetetten pedig a tervezett helyi utak felújítása, belterületi utak fejlesztése és a közlekedésbiztonsági fejlesztések segíthetik a gazdasági környezet fejlődését Foglalkoztatáspolitika Az elmúlt időszakban a romló gazdasági környezet kihatással volt a helyi gazdaság teljesítményére és fejlesztéseire is. A fürdőhöz kapcsolódó szállodafejlesztés mint az egyik legjelentősebb magánberuházás átadása mellett a szolgáltatói szektorban néhány új kezdeményezés, fejlesztés, beruházás valósult, valósul meg. Ezektől ugyan szerény mértékű, de mégis fontos gazdasági teljesítménynövekedés és többletfoglalkoztatás várható. A szálloda és a termálfürdő együtt 54 főt állandó jelleggel és 40 főt idénymunkásként foglalkoztat. A rekonstrukció után átadott, részben felújított vár éves átlagban 20 fő foglalkoztatását biztosítja. A Felszabadulás utca egyik felének felújítása után visszaállít a parkolási rendszer működtetése, melynek újbóli bevezetésével a belváros rendezettségének javításán túl a saját bevételek növelése volt a cél a jelentősen lecsökkent állami források pótlására. A feladatot a városüzemeltetés 9 fővel látja el. Az önkormányzat beruházásainál, fejlesztéseinél helyi vállalkozások részvételét próbálja elősegíteni, és a foglalkoztatás növelése érdekében minden rendelkezésére álló közmunka és közfoglalkoztatási lehetőséggel is élt/él (Start Munkaprogram, kulturális közfoglalkoztatás). /Készült a Gazdasági program beszámolója alapján./ Lakás- és helyiséggazdálkodás A lakás és helyiséggazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A települési ingatlanvagyon gazdasági célú hasznosításánál fontos és érvényesített szempont, hogy az ingatlan új beruházás, vállalkozás indulását segítse, ezzel új munkahelyek jöjjenek létre. Város érdekeinek megfelelően kell az egyes területeket a befektetők számára értékesíteni, bérbe adni, valamennyi kezdeményezést ösztönzően fogadva és figyelmet fordítva a városfejlesztés szempontjaira és az önkormányzati célokra. Az önkormányzat lakás és helyiséggazdálkodásra alkalmas ingatlanait Siklós Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 3/1997. (II. 21.) rendelete szabályozza. A vagyontárgyakat (ingatlanokat) a vagyonleltár tartja nyilván. A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, s a vagyonleltárt a költségvetésről szóló beszámolóhoz csatolva a képviselő-testületnek bemutatni Intézményfenntartás A Siklósi Óvoda és Bölcsőde esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. A művelődési központ és a hozzá kapcsolódó dzsámi működtetését Térségi Könyvtár és Ismeretközpont látja el. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

70 69 A szociális alap- és szakszolgáltatáshoz kacsolódó intézmények fenntartója a Matty községgel együtt létrehozott Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás. Kormány kijelölése alapján a KLIK fenntartása alá kerültek január 1-jétől az SKI általános iskolai nevelési oktatási feladatot ellátó intézményegységei, a gimnázium és szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Az átvett intézmények helyi szintű fenntartási, működtetési feladatainak irányítását, koordinálását a KLIK Siklósi Tankerülete végzi Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén a helyi önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A távhőszolgáltatás években történt korszerűsítése a teljes körű hőmennyiségmérés, a hőközpontok korszerűsítése, új kazánok beszerzése, fogyasztói oldalon a hőleadók termosztatikus szeleppel, valamint költségosztókkal való felszerelése jelentős energiaracionalizálást tett lehetővé. A közvilágítás korszerűsítésére készült és 2013 februárjában benyújtásra is került egy pályázati anyag, amely azonban érdemi döntés nélkül maradt. Egy másik támogatási konstrukcióban ismét benyújtásra került a pályázati dokumentáció, ami KEOP forrásból 245 MFt-os EU-s támogatást nyert. A projekt keretében a település teljes közvilágítása korszerűsítésre kerül. Az új LED-es lámpatestek (1356 db lámpatest) 38,8 % költségcsökkentést eredményeznek a város számra. Potenciális lehetőség rejlik az energiagazdálkodás terén a megújuló energiák hasznosítására. A geotermikus energia fűtés célú felhasználására már születtek elképzelések. A geotermikus energia használata jó megoldás lehet a magas költséggel üzemelő gázfűtéssel ellátott intézményrendszer energiatakarékos és költséghatékony kiváltására. A fürdőhöz megépített szállító vezeték már jelenleg is alkalmas a magas hőmérsékletű víz továbbítására, igaz a jelenleg működő kút vize nem elég meleg egy fűtőmű üzemeltetéséhez (250 méter mélyről feltárt 34 Celsius-fokos víz a 7,7 km hosszú csövön túl sokat hűl). SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

71 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A Deák Ferenc utcai működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről az önkormányzat vállalkozó (üzemeltető) útján kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján gondoskodik. A város közvilágítása teljes körűen kiépített. Siklós városában a villamos energiát az E.ON Dél dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatja. A kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítását a városban közszolgáltatási szerződés keretében működő vállalkozó látja el. Siklós Város Önkormányzata a helyi közutak kezelőjeként ellátandó feladatait a Városgondnokság útján látja el. A közterületek rendszeres tisztán tartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt a Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes szervezeti egysége útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik. Siklós Város közigazgatási területén a parkoló zónában a fizetőparkolás feltételeinek a biztosítására irányuló közszolgáltatást Siklós Város Önkormányzata, mint üzemeltető a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 16/A -a alapján és a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 9/D (2) bekezdése alapján látja el. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

72 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Geológia és domborzat, talaj Siklós területének a Villányi-hegység szigetszerűen kiemelkedő, alacsony rögcsoportjának meredek lejtője előtt elhelyezkedő része Dél-Baranyai-dombság, míg déli fele a Nyárád-harkányi-sík kistájhoz tartozik természeti földrajzi tájbeosztás szerint. A Villányi hegység déli előterében, a lösszel borított pleisztocén hegylábi félsík és a Dráva holocén ártér határán lévő terület m es tengerszint feletti magasságban fekszik. Az északi rész lösz borította lejtőkkel határolt, lapos tetejű, keskeny háthegység triász jura, kis részben kréta kőzetekből felépülő, zsindelyszerű rögökből áll, amelyek jól vezetik és tárolják a vizet. A Várhegytől dél és délnyugati irányban a Dráva egykori morotvákkal, lápos területekkel borított holocén ártere, ma belvízveszélyes területek helyezkednek el. Az északi rész lejtői az égtáji kitettségük és a lejtőszög nagysága szerint lényeges eltérést mutatnak. Siklós közigazgatási területe tehát geológiailag nagyon változatos térségben helyezkedik el, így földtani képződmények is sokfélék. Északi részen meghatározó a lösz, de finomszemű lejtőképződményeket is találni. A siklósi Várhegy tömegét triász dolomit (Csukmai Dolomit Formáció) és tőle északabbra jura mészkő (Templomhegyi Mészkő Formáció) alkotja. Máriagyűd-Várhegy vonaltól délre többnyire folyóvízi agyag, homok, kavics földtani képződmények vannak. A környékben bányászott agyagra évszázadokon keresztül nagyszámú fazekas, majd téglagyár települt. Mindezeken a kialakult talajok is változatosak: északon csernozjom barna erdőtalaj, majd délebbre egymás utáni sávban lejtőhordalék talaj, Ramann-féle barna erdőtalaj és réti talaj a jellemző. A talajadottságok igen kedvezőek a különféle mezőgazdasági tevékenység (szőlőművelés, gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés, legeltetés) számára. Vízrajz Siklós város területén található felszíni vízfolyás a Lanka csatorna, a településen más felszíni víz nem található. A csatornát tervezői a felszíni vízelvezetés biztosítására, az erdők és a mezőgazdasági területek lecsapolására, illetve az elöntésének megakadályozására építették a 1920-as években, befogadója a Dráva, ill. közvetve a Duna. A Lanka csatorna a Dráva Tenkes Vízitársulat kezelésében van, a fenntartási költségekhez a város tagdíj címén évente hozzájárul. Löszös lejtőkön jellegzetesek az erősen fejlődő, 5 m-nél is mélyebb árkos vízmosások. Bennük, csapadékos időszakban híg iszap- és sárfolyások alakulnak ki. A felszín alatti vízkészletek tekintetében az adottságok kedvezőek. Talajvíz, rétegvíz, karsztvíz mind jelen van. Siklóson a m-ben megnyitott, mészkőből termelő kutak fajlagos vízhozama l/p/m, de Máriagyűdön hasonló mélységből már kevesebb víz aknázható ki. Termálvizekben a megye az ország egyik leggazdagabb területe Siklós és környéke. A Várhegy déli oldalán feltörő meleg, kénes vizű Tapolca forrás is a Villányi hegység előterében húzódó termál vonalak" egyik tagja. Máriagyűdnél és a siklósi Várhegyen is a Harkányon, Kistapolcán és Beremenden feltörő kénes hévforrások vannak jelen, amelyek kéntartalma és hőmérséklete a termál vonal keleti oldala felé csökken. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

73 72 Klimatikus viszonyok Az éghajlat mérsékelten meleg mérsékelten nedves, amely már közel esik a meleg típushoz. A délies lejtők, valamint a dombvidék egyes részei kedvező kitettségük miatt gazdagok napsütésben. Klímájában erőteljesen érvényesülnek a mediterrán hatások. A napsütés évi összege 2060 óra körüli, nyáron kb. 830 óra, télen pedig kb. 215 a napsütéses órák száma. Az évi középhőmérséklet 10,6 10,8 C, vegetációs időszakban az átlaghőmérséklet 17 C. Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli. A legcsapadékosabb hónap a június (80 90 mm; ebben az időszakban az évi csapadékmennyiség 10,5 11 % a lehull), mediterrán hatásra egy másodmaximum is jelentkezik novemberben mm közötti értékével. Az uralkodó szélirány ÉNy i, az átlagos szélsebesség 3,0 m/s alatt marad. Élővilág A településre is igaz, hogy a mezőgazdaság (szőlőtermelés, földművelés) és az erdőgazdálkodás a természetes növénytársulásokban alapvető változást idéztek elő. A Siklós környéki erdők ezüsthársas cseres-tölgyes társulások, melyek az alacsonyabb talajvizű területeken gyertyános-kocsányos tölgyes összetételűek, ugyan utóbbiak egy része el van cseresítve és akácosítva. Egy részéből pedig kiszedték a gyertyánt, és tiszta kocsányos tölgyes monokultúrává lettek. Általában az erdők szárazabbakká lettek a vizek elvezetése folytán. Mindemellett egyéb a flórajárásra jellemző, délies flóraelemeket tartalmazó társulások is előfordul(hat)nak, ami az állatvilágra is igaz. Napjainkban azonban a területek több mint 80%-án már nem a természetes, hanem a társadalom által létrehozott és fenntartott mesterséges ökológiai rendszerek foglalnak helyet Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A siklós környéki tájhasználatot történelmi idők óta a kedvező táji adottságok határozták meg. A természeti-környezeti sajátosságok közül a klímaadottság és vadállomány lehetett az első ok i.e. 10 században, amikor az első telepesek megjelenhettek. Mindezt hadászati szempontok is kiegészítették, hisz az itt elhaladó hadiút mentén Serena néven katonai tábor is létesült a római korban. E korhoz köthető a nagyobb tájalakító tevékenységek megjelenése is: szőlő és gyümölcstermesztés. Később a nomád életmódú avarok, majd a nomád életmódról földművelésre áttérő magyarok alakították a táj arculatát. Tatárjárást követően a védelmi szempontok erősödése miatt 1270-től elkezdődött a vár építése, amit az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használtak és amely ma is meghatározó táji karakterelem. A táj arculatát jelentősen átalakították a déli, délnyugati területek lecsapolása (Lanka-csatorna) és azok legelő, ill. szántóföldi művelésű használata. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

74 73 A 15. századtól mezővárosi rangot kapott település írásos emlékek alapján kb. a 17. századig a külső várfal határain belül maradt, azaz kiterjedése nem lépte túl a Várhegyet. A 18. századi katonai felméréseken már megfigyelhető egy keleti, illetve északi terjeszkedés és az is látszik, hogy a Máriagyűdi városrész a szomszédos Harkányhoz hasonlóan ekkor még csak kis, pár házas falu. Mindez a következő, 19 századi felmérésig alig változik, bár ekkor fontos szerkezeti elemként megjelenik a Harkánnyal összekötő út ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből Forrás: február A táj arculatában a 20. század is nyomot hagyott, ez leginkább a vasútvonal század eleji megépüléséhez, Lanka-csatorna 20-as években történt kiépítéséhez (ez lecsapolta a város körüli mocsarakat és megnövelte a művelhető föld területét), település belterületének jelentős növekedéséhez, az egykori téglagyárhoz (agyagbányászathoz), mészkőbányászathoz és a ben megépült északi elkerülő úthoz és a nagyparcellás szőlő és gyümölcstermesztéshez köthető Tájhasználat értékelése A tájegység éghajlati, domborzati, vízrajzi viszonyai általi meghatározott természetes állapotokat az emberi jelenlét fokozatosan alakította, változtatta. A település fejlődése, gazdasági hasznosítás mára már szinte teljes egészében átformálta a vidéket. A város terjeszkedése, illetve az ember megváltozott életvitele, gondolkodása, gazdálkodási módja alakította ki a táj mai arculatát. Baranya megye Területrendezési Terv (továbbiakban BTrT) által kijelölt Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2.) többnyire a közigazgatási terület alsó felében, annak két szélén találhatók. A megyei és országos terveknél a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete összhangban van, ill. a megyei terv melléklete (3.3) az erdőtelepítésre alkalmas területeket is jelöli. A Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának előzetes adatszolgáltatásában a kiváló minőségű erdőterületek elhelyezkedése a fentiekkel nagyrészt egyező. Az elsődleges rendeltetési megosztásban az északi részeken talajvédelmi erők, míg a déli területeken faanyagtermelő erdő az uralkodó. Minimális területi részaránnyal mezővédő, településvédelmi és műtárgyvédelmi erdők is találhatóak. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

75 ábra: Részlet a BTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2), Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből Forrás: február Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Baranya megye területrendezési terve tájképvédelem szempontjából még két kategória országos jelentőségű, valamint térségi jelentőségű szerint emelik ki a védendő területeket, amelyekből Siklós szinte teljes egésze az országos jelentőségűbe tartozik. Az OTrT felülvizsgálatakor született döntés értelmében a módosított országos terv a kétszintű lehatárolást megszünteti és egy egységes, országos övezetként meghatározott tájképvédelmi területi lehatárolást vezet be. Ebben a szellemben készült től hatályos területhatáros lehatárolás a település területének nagy részét kijelöli, de azért láthatóan kevesebbet, mint a megyei terv ábra: Részlet a BTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből Forrás: február Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

76 75 A tájképvédelem helyi szintű szabályozásában a tájvédelem szintén fontos szempont. A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) értelmében a táj jellegének megőrzése valamint a természeti értékek és az egyedi tájértékek fennmaradása érdekében előírja felszíni tájsebeket rendezését, illetve a szőlőterületen a tájkarakter védelme érdekében csak tájba illő épületek építését engedélyezi Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A településen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és természetvédelmi hatóságként a Déldunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az illetékes. KSH adatai alapján 2013ban a település védett természeti területe m2. Országos védelem Siklós közigazgatási területét érintő országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület nem található. Az országos védelemre terjesztendő természetvédelmi területét a HÉSZ szabályozási tervlapon tünteti fel (a pontos helyrajzi számonkénti lehatárolásra még nem került sor). A helyi építési szabályzat értelmében a védelem kihirdetéséig a területen a jelenlegi állapotot meg kell őrizni, ennek érdekében tilos: művelési ág változtatás, tereprendezés, bármely telekosztás, épület, építmény elhelyezés engedélyezése. Siklós közigazgatási területét érintő országos jelentőségű, a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek a források (Máriagyűdön Sid vagy Felső forrás; Szentkút, Büdöstapolca, Siklósi forrás) és védett természeti értékek a barlangok8: Máriagyűdi-barlang, Rózsabányai 2. sz. barlang, Siklós vár kútjának 1., 2, 3 sz. barlangja, Váraljai-barlang, Zuhánya-völgyi-barlang. Helyi védelem Siklós egyedi tájértékeit, helyi jelentőségű védett természeti területeit a HÉSZ a szabályozási tervlapon tünteti fel, illetve a 6. számú mellékletében pedig felsorolásban is összesíti. A melléklet tartalmazza továbbá a helyi védelemre javasolt fasorok és helyi jelentősegű védendő természeti területek listáját is. Név: Máriagyűdi-barlang felszíne Hársfa sorok Vadgesztenye fasorok Törzskönyvi szám: 1/5/TT/42 1/58/TT/79 1/57/TT/79 Védelmi kategória természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék táblázat: Siklósi helyi jelentőségű védett természeti területek listája Forrás: Védett Természeti Területek Törzskönyve, február Natura 2000 Európai Közösségi Jelentőségű Természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, a 15/2010. (V. 11.) KvVM rendelettel kihirdetett Natura 2000 természet-megőrzési területek (SCI) közül Siklóson a Tenkes (HUDD20001) nevű területhez tartoznak részek. Az érintett területeket a HÉSZ Külterületi tervlapjai (SZ-9 és SZ-10 rajzszámú) tüntetik fel, a 6. számú melléklet pedig helyrajzi számok szerint is felsorolja. Natura 2000 madárvédelmi (SPA) területek nincsenek a településen. 8 Országos Barlangnyilvántartás adatai alapján, február SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

77 Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat elemeit az Országos Területrendezési Terv egységesen jeleníti meg, míg az övezeti három kategóriáját (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület) a megyei rendezés terv vonatkozó melléklete jelöli. Siklóson magterület és ökológiai folyosó /narancs/található. A magterületek természetességüket, ökológiai funkciójukat tekintve az ökológiai hálózat természetvédelmi szempontból legfontosabb elemei. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, puffer területek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására ábra: Részlet BTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből Forrás: február Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználatból adódóan több kezelésre, rendezésre szoruló terület volt és jelenleg is van a településen. Külterületi, lezárt, műszaki védelem nélküli kommunális hulladéklerakó telepnek a helyben történő rekultivációja a Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretén belül évben befejeződött. A rekultivált területen létesült monitoring kutak üzemeltetésével, a terület figyelemmel kísérése megvalósul. A további területek (pl. illegális hulladéklerakók) kezelésével és újak kialakulási kockázatának csökkentésével hosszú távon egy harmonikusabb ember-táj kapcsolat alakulhat ki. Meglévő felszíni tájsebek a következők: Siklósi téglagyár északi és déli részei, a jóváhagyott tájrendezési terv alapján. A gyurgyalag telepek védelméről a rendezés során gondoskodni kell! Siklósi Orgoványos dűlőben elhelyezkedő homokbánya. Tájrendezési terv készítendő, melyben az itt fészkelő madarak költőhelyét fenn kell tartani. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

78 77 Siklósi volt határőrségi gyakorlótéren létesített anyag-nyerőhely. Tájrendezési terv készítendő, melyben a gyurgyalag telepek védelméről gondoskodni kell! Tájhasználati konfliktusként is jelentős a es pontban részletezett szőlőhegyi kiköltözés, fejlesztési igények megjelenése. A szőlőterületek megőrzése hosszú távú érdeke a városnak, de mindamellett, hogy az életvitelszerűen ott lakók milyen igényeket támasztanak, az is probléma, hogy egyre több parcella gondozatlan. A felhagyott szőlők (elvándorolt, kiöregedett tulajdonos) szőlők látványnak se szépek, de a fertőzések miatt veszélyeztetik a művelt szőlőket is. A nagyobb borászatok azonban kis, építményekkel felszabdalt területeket nem tudnak hasznosítani. A tájhasználati konfliktusokból adódóan, és a jövőbeni fejlesztési irányok miatt a márványbányászat folytatása nem preferált a város vezetősége részéről. Még az aktív termeléskor a környező területeket belepte a por, ami egyrészt az életminőségre, másrészt a mezőgazdasági, szőlőművelési tevékenységre volt kedvezőtlen hatással. A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások (pl. ipari park területnövelése) minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

79 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), szőlőterületek, vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok) ábra: Zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), 2010 Forrás: február A zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark). A város jelentősebb zöldterületei: Arany János u-i hősök emlékmű körüli zöldterület (Máriagyűd) Református templom körüli park (Máriagyűd) Búcsú tér (Máriagyűd) Iskola u. és Asztalos J. u. közti KRESZ park Flórián tér Történeti várkert Malkocs bej dzsámi körüli terület A város területén található különleges területek elsősorban a nagy zöldfelülettel rendelkező, alacsony beépítettséget igénylő létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Legjelentősebbek a következők: Sport- és szabadidős területek (Gyűdi úti Sporttelep) Temetők (máriagyűdi református, római katolikus és a siklósi református, római katolikus, izraelita) Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

80 79 A közterületeken és a közhasználatra átadott területeken a köztisztasággal összefüggő tevékenységeket a Siklósi Közös Önkormányzati Hivatal az illetékes szervezeti egysége útján végzi. KSH adatai alapján 2013-ban a településen rendszeresen tisztított közterület 300ezer m2, ebből a belterületi burkolt utak területe 223,3ezer m Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Az előző pontban felsoroltakon túl külterületi meghatározó elem a Natura2000 védettséget is élvező Tenkes, illetve a település fasorai és egyéb tájértékei: Kettős eperfasor Máriagyűdön (tájérték, helyi védelemre javasolt) Máriagyűdi kegyhelytől a Tenkesre vezető földút melletti vadgesztenye fasor (tájérték) Máriagyűdi hársfasor (helyi jelentőségű védett fasor) Máriagyűd-Siklós közötti út menti jegenyenyárfasor (tájérték, helyi védelemre javasolt) Siklósi vadgesztenyefasor (helyi jelentőségű védett fasor) Táncsics Mihály utcai platánfasor (tájérték, helyi védelemre javasolt) Régi határőrségi gyakorlótér (tájérték, helyi jelentőségű védendő természeti terület) Mocsarak: Harkányi út melletti, Csukma-dűlői, Aranyos-dűlői, Akoli pusztai (tájértékek, helyi jelentőségű védendő természeti területek) Zöldfelületi ellátottság értékelése A város zöldfelületi ellátottsága jó. A HÉSZ törekszik ennek megtartására és növelésére, egyedi előírásokban az egyes övezeteknél megjelenik, hogy meghatározott övezetben a közterületi parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, ahol az alkalmazott növényállománynak őshonos fajokból kell állnia, csomópontok teresedéseit őshonos növényállománnyal kell betelepíteni, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani, csak őshonos növények telepíthetők a térségi szerepkörű, szabadidős létesítmények -, strand, látványfürdő, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgáló területeken, Tenkes hegy lábvonalán, Siklós Borútjának magterületén, ill. a mezőgazdasági célú gazdasági létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló területeken oldal- és hátsókertnél többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal, SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

81 ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Siklóson és környékén (m2), 2010 Forrás: február A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer fenntartása megoldott, problémát a szemetelés mellett az öregedő növényállomány, ill. az extrém időjárási viszonyok miatti balesetveszélyes helyzetek kialakulása tud okozni. A város jó zöldfelületi ellátottságának fenntartásához szükség van a táji értékek egy részénél a növényzet pótlására, ifjítására. A beültetési előírások figyelmen kívül hagyása (anyagi vagy egyéb okokból), vagy a nem megfelelő növényválasztás potenciális problémaforrás, amely azonban érdektelenség, ellenőrzési kapacitáshiány miatt ténylegesen csak kevés esetben érhető tetten. A HÉSZ-be épített szabályozó eszközök a probléma felmerülésének megakadályozására hivatottak. Zöldfelületi szempontból konfliktusforrást jelentenek a fejlesztések. Ezek többsége a zöldfelületi elemek ideiglenes (felvonulási terület) vagy tartós megszűntetésével jár (véglegesen beépített). Sok esetben csak fakivágással lehet ezeket a beruházásokat megvalósítani, amely azonos értékű pótlása azonnal nem lehetséges, illetve végleges beépítés esetén megoldhatatlan. Az önkormányzat és a vonatkozó előírások ennek a problémának a minimalizálására törekszenek. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

82 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználás adatai ( táblázat) a nyilvánosan hozzáférhető földterületi nyilvántartás adatai alapján 2015-ben a település statisztikai fekvését tekintve 8,4%-ban belterület, 78%-ban külterület és 13,6%-ban zártkert kategóriába tartozik. Statisztikai művelési áganként meghatározó a szántók és erdők területe, de aránylag magas a kivett és a borászat fontossága miatt nem meglepő módon a szőlők területe is. Statisztikai művelési ágak terület (ha) arány erdő 1 219,7 24,0% gyep (legelő) 174,9 3,4% gyep (rét) 12,2 0,2% gyümölcsös 130,5 2,6% kert 54,6 1,1% kivett 896,4 17,6% szántó 2 026,5 39,8% szőlő 576,8 11,3% Mindösszesen 5 091,5 100,0% táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok Forrás: Takarnet, 2015 A kivett területek közé tartozik a Tenkes-hegyen (hrsz 0609/1) található katonai radarállomás. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának előzetes tájékoztatása szerint az ingatlan fenntartása hosszú távra tervezett. A létesítmény kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe sorolt, melynek területén a korlátozásmentes honvédelmi rendeltetésű használatot biztosítani kell. Siklós településszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki, amelynek eredeti szerkezete megmaradt, majd kiegészült a 20. század 60-as 70-es években épült sakktáblás beépítésű részekkel és az akkor megjelent tömbös panelházak, intézmények alkotta szövettel. Mindezt tükrözi az úthálózat, amelynek döntő része ma is a történelmi vonalak mentén fut (kivétel a 20. század végén épült északi elkerülő út). A városszerkezet kialakulásában a történelmileg a vár és a piac volt a két meghatározó tényező, ami táji adottságokhoz való illeszkedéssel párosult. Siklós mai központját is a piactér alkotja, mely a vártól párszáz méterre található. A vár lábánál húzódó történelmi belvárosban összefüggő műemléki csoportokat alkotva helyezkedik el a város legtöbb műemléki épülete. Ahogy a központtól kifelé haladunk a városszerkezetbe megtalálhatóak a századelős hangulatot jelentő kisvárosias területek, a kertvárosias szabadon álló beépítésű családi házas részek és a város széle felé a paneles lakótömbök egyaránt. A város peremén található egykori mezőgazdasági, szőlőtermelő területek is manapság egyre inkább lakóterület szerepet töltenek be. Máriagyűd 1977 óta tartozik közigazgatási szempontból Siklóshoz, területileg, városszerkezetileg nem szerves része a városnak. Intézményi ellátottság megfelelő, amelyek különböző típusú lakóterületekkel, illetve egyéb (egyházi, turisztikai, kereskedelmi stb.) funkciójú épületekkel körülvéve alkotják a városi szövetet. A városközpontban csoportosulnak az igazgatási, egészségügyi intézmények, de az állami iskolák is területileg koncentráltan helyezkednek el (Köztársaság tér és környéke). Máriagyűdön található az idősek otthona, két temető, míg a többi, más-más felekezethez tartozó temető Siklóson egy területi egységben helyezkedik el. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

83 82 Mivel történelmileg nem jellemző a nagyipar a településre ezért a rendszerváltás utáni időszakban tipikus barnamezős területek nem alakultak ki. Egyedüli nagyobb funkcióváltásra alkalmas területnek a volt laktanya 6 hektáros területe számít. Itt a régi elhanyagolt épületeket lebontották, csak a főépület szerkezeti váza áll. A befektető a tervei szerint kétszáz szobás, négycsillagos sporthotel hozzá tartozó üzletközpont és kiszolgáló rész építése forráshiány miatt még nem indult el. Habár a településen belül konfliktust nem generál, társadalmilag problémás területek elkülöníthetők (KSH által kijelölt szegregátumok: váralja, vásártér ). A Váralja projekt a váralja terület fejlesztését egy turisztikai célú rehabilitációval kívánja rendezni, ennek az elképzelésnek az előkészítő munkái még 2010-ben kezdődtek. A Váralja utca a Vár tövében helyezkedik el, a település központjában. A terület valódi szegregátumként ékelődik a városi szövetbe. A vásártér területén az előzőhöz képest nem igaz, hogy a lakhatási körülmények rosszak és az utcák állapota leromlott. Itt a lakásállomány nem apró, többségében fürdőszoba nélküli házakból áll, ezért itt főként megelőző intézkedések szükségesek. A terület a régi vásártér, a Harkány felé vezető út mentén, a település szélén helyezkedik el A telekstruktúra vizsgálata A HÉSZ vizsgálata alapján a telekstruktúrában alapvetően több jellegzetes karakteres típus is elkülönül. A régi belvárosban a telkek többnyire téglalap, trapéz alakúak, beépítés zártsorú, teleknagyságok eltérőek. A nagyvárosias és kisvárosias lakóövezetű besorolású övezetben lévő telkekre, a településközponti vegyes területekre és az ipari gazdasági területek övezetére nagy telekméret a szabadon álló beépítési mód általában a jellemző, de például a Váralja utca vár alatti telkei és a zártsorú beépítésű Zenthe Ferenc tér környéke kifejezetten aprótelkes. A szabályos telekosztású kertvárosias lakóterületeken oldalhatáron áll beépítés az elsődleges, a falusias beépítés csak Máriagyűdön fordul elő. A város fejlődését az északi oldalon a Tenkes-hegy, a déli oldalon a Várhegy határolja le. Kelet-nyugat irányú terjeszkedést keleten az ipari park és az elkerülő út szegélyezi. A nyugati oldalon a korábbi ipartelepítés és a lakóterületi terjeszkedés összeér, itt bizonyos mértékű keveredés alakult ki. Amennyiben szükséges lakóterületi fejlődésnek itt van terjeszkedési lehetősége. A turizmus által erőteljesen érintett terület a belváros, melynek súlypontja a hagyományos turizmus által érintett vár. Nagyobb területet igénylő turisztikai létesítményeknek szabad területek alapvetően a nyugati oldalon és a Váraljától délre eső területen vannak (itt a termálfürdő és szállodafejlesztés meg is valósult). Mindezek mellett a Gyűdi úti sporttelep melletti volt laktanya területére készültek nagyszabású tervek Önkormányzati tulajdon kataszter A város a könyvviteli mérlegben értékkel szereplő eszközeinek vagyonkimutatásának vizsgálatából megállapítható, hogy a könyv szerinti értéken számolva döntő részét (több mint 64%-át) a tárgyi eszközök alkotják, amelynek legjelentősebb elemét az ingatlanok teszik ki (ezek részesedése a teljes tulajdon 63%-a). Az ingatlanokon belül a legnagyobb értéket a törzsvagyon, ezen belül is a forgalomképtelen vagyon közutak, közterületek, zöldterületek, árkok, csatornák állománya alkotja (ennek aránya 36%), a törzsvagyonon belül a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 21%, míg forgalomképes/üzleti vagyon mindössze 6%. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

84 83 2,69% 0,03% immateriális javak 33,10% tárgyi eszközök 0,52% 63,65% befektetett pénzügyi eszközök üzemeltetésre átadott eszközök forgó eszközök ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A földhivatal rendelkezik az épületállomány és a környezet geodéziai adataival. A településrendezési eszközök térképi állománya digitalizált adatállományra építve készült. A város településszerkezeti és szabályozási terve a város épületállományát és a környezetét a településtervezéshez szükséges léptékben tartalmazza Az építmények vizsgálata A város mai építészeti/építmény arculatára alapvetően vegyes, bár az egyes övezetek, ill. építési időszakok szerint karakteres vonásokat hordoznak: A történelmi belvárosban a beépítés zártsorú, az építmények jellemzően többszintesek. Házgyári, iparosított technológiával épült lakóépületek jellemzője: többszintes, többlakásos, lapos tetejű. A családi házas beépítésű területeken a régi épületek földszintesek, az újabbak nyeregtetősek, földszint + tetőtér beépítésűek. A házak megjelenése a régieknél falusias, míg az új épületeknél kertvárosias jelleget mutat. Az új intézményi, rekreációs épületek (könyvtár, fürdő) modern stílusúak, általában díszítés nélküliek. A város lakóházainak vizsgálata ( táblázat) során az alábbi fontosabb megállapítások tehetőek. A város lakóház-állományának kb. 25%-a 1960 előtt épült, és csak alig 12% a rendszerváltás utáni időszakban. A lakóházak döntő része földszintes, az emeletes házak aránya alig több mint 6%. építési év szerinti megoszlás emeletszám szerinti megoszlás 1946 előtt 19,65% földszintes 93,84% ,74% emeletes 6,16% ,60% ,17% lakásszám szerinti megoszlás ,16% 1 lakásos 87,03% ,51% 2-3 lakásos 6,46% ,74% 4-10 lakásos 3,06% ,44% 11- lakásos 3,44% táblázat: Siklós lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei Forrás: népszámlálás 2011 SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

85 Az épített környezet értékei Siklóson nincsenek sem nemzeti emlékhelyek, sem történelmi emlékhelyek, nem található világörökség és nincs olyan objektuma, amely fent lenne a világörökségi várományosi listán. Ennek ellenére számos épített környezeti értékkel rendelkezik. A HÉSZ III. fejezete Kulturális Örökségvédelem (22. ) címmel foglalkozik Siklós közigazgatási területén előforduló kultúrtörténeti értékeivel, amelyek a következők: Régészeti terület Régészeti érdekű terület Műemléki környezet Műemlék Történeti kert Helyi értékvédelmi utcasor Helyi védett épület A HÉSZ szabályozási tervlapjai az ismert régészeti lelőhelyeit (57 db) határvonallal és külön számmal, a régészeti érdekű területeit határvonallal tüntetik fel. HÉSZ övezetenként tartalmazza a lelőhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint. A 2. számú melléklete pedig, a régészeti lelőhelyek összesített listáját is tartalmazza, az érintett ingatlanok hrsz-os felsorolásával. Siklós műemléki környezetét a szabályozási tervek határvonallal feltüntetik, a területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számok szerinti listáját pedig, a 3. és 4. számú mellékletek összesítik. Siklós országosan védett műemlékeit a szabályozási terv külön-külön feltünteti, azok listáját pedig, a 3. és 4. számú melléklet összesíti, a védett épületek ingatlanjainak hrsz-val, címével, fotóval beazonosítható módon. Siklós történeti kertje a Siklósi Várkert, melyet a szabályozási terv feltüntet. Az értékvédelmi terület (bővebb belváros, a temető környéke, váraljai rész) a szabályozási tervlapon lehatárolásra került, a HÉSZ függelék az érintett telek hrsz-os felsorolását tartalmazza. Siklós helyi védett épületeit és utcáit a HÉSZ függelék 2. pontja tartalmazza, a védendő épületek ingatlanjainak hrsz-val, címével, fotóval beazonosítható módon, a szabályozási terv pedig külön-külön feltünteti. Az utcasorok között jelentős arányban szerepelnek a pincesorok (pl. Matyi sor), melyeknek turisztikai vonzerejét a kissé rejtett, szőlőhegyi elhelyezkedés gyöngíti. A jelenleg zajló HÉSZ módosítással párhuzamosan a településkép védelmi rendeletek (településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárások) bevezetése is folyamatban van. A HÉSZ egy 2012-es módosítás alapján az építési engedélyezés általános szabályainál most is megjelenik, hogy a történeti városközpont megkülönböztetett övezeteiben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv, különösen a környezetébe illeszkedés és a településképi követelményeknek megfelelés. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

86 Az épített környezet konfliktusai, problémái A korábban megvalósult fejlesztések ellenére a minőségi turizmus feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a vár teljes körű felújítása, így még egy fejlesztési ütem megvalósítása tervezett. Ennek során többek között a már régóta esedékes északi és nyugati szárny homlokzatainak és az északi terasznak a helyreállítása, a lovagterem, illetve egy kávézó és kiállítótér kialakítása történhet meg a szükséges kiszolgáló helyiségek létrehozásával. Az új építésű lakások száma alacsony, a meglévő lakásállomány karbantartására, korszerűsítésére a források hiányában a tulajdonosok egy része nem tudja megoldani, ezért a lakásállomány várható megújulása jelentős időtávot ölel fel. A lakóépületekhez tartozó ingatlanok rendezése is vegyes, a lakosság egy része környezet iránt igényes és azt próbálja tisztán, rendezetten fenntartani, óvni, míg mások erre nem fordítanak energiát, amely konfliktusokhoz vezet. Az épített környezetben az elhagyott, nem használt területek (egykori autó, kipakoló és állatvásártér területe Matty felé vezető út mellett), vagy forráshiány miatt félbehagyott fejlesztések is problémát jelentenek, amelyek közül Siklóson a legjelentősebb a volt laktanya megmaradt épületének torzója. Épített környezeti konfliktusként is jelentős a es pontban részletezett szőlőhegyi kiköltözés (gazdasági épületnek álcázott családi házak építése) és az életvitelszerűen ott lakók fejlesztési igényeinek fokozódása. A helyi értékvédelemi törekvések gátolhatják a fejlesztéseket, felújításokat, ezért a gazdaságiépítészi szempontok összehangolása fontos (önkormányzat támogatás-politikájában is segíteni kell az elvárás teljesülését). Az egyszerű tulajdonosok számára az értékvédelem olyan elvárás, ami anyagi teher (nagy összegek kellenek a felújításhoz) és az ingatlan értékesítést is nehezíti. A védettség azonban nem feltétlenül hátrány, más városokban tapasztalható a gyakorlati példák alapján turisztikai hasznosítás esetén (szállás, étterem) előnyös is lehet. Sok helyen magánemberek is büszkék arra, ha egy építészeti értéket képviselő védett épületben élhetnek, és a jómódúaknak a felújítás, karbantartás se okoz gondot. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

87 KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok A Siklósi járást észak-déli irányban szeli keresztül az 58. sz. másodrendű főút. Ez a főközlekedési útvonal kapcsolja be a járást az országos közúthálózatba. Az út Siklós várost közvetlenül nem érinti, Harkány előtt kell letérni az sz. Szederkény Villány Siklós összekötő útra. A járás közúti megközelíthetősége sokat javult az M6-os és M60-as autópályák megépülésével. A járási székhely elérési ideje Budapestről több mint egy órával csökkent. A járás keleti felén halad a MÁV 65. számú vonala, amely az V/C Helsinki folyosó része. A járást keletnyugati irányban átszelő 62. sz. Barcs Villány vonalon 2007 óta szünetel a személyszállítás. A különböző szintű térségi központok között vasúti összeköttetés nincs. Elérhetőség szempontjából Pécs esetében az autóbuszos közlekedés fel tudja venni a versenyt az autózással, a főváros esetében azonban ez már nem igaz. Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Térségi központok Útvonal Távolság (km) Átlagos utazási idő Átlagos utazási (perc) sebesség (km/h) Pécs - régióközpont és megyeszékhely 58 28, ,1 Budapest - főváros M60 - M ,1 Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusz járattal Térségi központok Távolság (km) Átlagos utazási idő (perc) Átlagos utazási sebesség (km/h) Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Pécs - régióközpont és megyeszékhely 31, , Budapest - főváros , táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége A járási települések távolsága a székhelytől átlagosan 14,7 km, melynek megtételéhez személyautóval 19,2 perc, míg helyközi autóbusszal 34,6 perc szükséges. Személyautós utazás esetében a távolságot is figyelembe véve Túrony és Beremend vannak a legjobb helyzetben. Esetükben az átlagos utazási sebesség közel 60 km/h. Helyközi busz tekintetében a nagyon közeli Harkány és Kisharsány vezetik a sort. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

88 87 Villánykövesd Újpetre Tésenfa Szaproca Siklósbodony Peterd Palkonya Nagytótfalu Matty Márfa Lapáncsa Kistótfalu Kislippó Kisjakabfalva Kisdér Kásád Ipacsfa Harkány Garé Drávaszerdahely Drávapiski Drávacsepely Diósviszló Cún Beremend Alsószentmárton Átlagos utazási idő autóval Átlagos utazási idő busszal ábra: A járási települések átlagos elérési ideje a járásközpontból különböző módokon SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

89 Közúti közlekedés A közúthálózat minősége a főközlekedési utakon közepes, a mellékutak, valamint a településeket a főutakkal összekötő bekötőutak minősége rossz, állaguk folyamatosan romlik. A járás összes települése elérhető közúton. Az elérhetőség adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Siklós város belterületi útjai burkoltak, de rossz állapotúak. A korábbi felmérések szerint a történelmi belvárosban 41 km belterületi út burkolatából 1,3 km út burkolata kifejezetten rossz minőségű. A kistérség falvaiban a forráshiány és az elszigeteltség miatt az utak minősége még gyengébb, mint a városokban. Azok a zsáktelepülések, melyeket sem az átmenő forgalom, sem a turisták nem késztetnek az utak állapotának javítására, ritkán fognak költséges fejlesztésekbe. Járás települései Távolság (km) Átlagos utazási Átlagos utazási idő (perc) sebesség (km/h) Alsószentmárton 10, ,8 Babarcszőlős 19, ,1 Beremend 15, ,1 Bisse 14, ,3 Cún 20, ,8 Csarnóta 9, ,2 Diósviszló 13, ,4 Drávacsehi 14, ,6 Drávacsepely 14, ,4 Drávapalkonya 13, ,3 Drávapiski 19, ,8 Drávaszabolcs 10, ,4 Drávaszerdahely 11, ,6 Egyházasharaszti 13, ,9 Garé 13, ,4 Gordisa ,0 Harkány 6, ,4 Illocska 24, ,5 Ipacsfa 8, ,8 Ivánbattyán 20, ,5 Kásád ,6 Kémes 16, ,4 Kisdér 20, ,5 Kisharsány 6,3 9 42,0 Kisjakabfalva 17, ,3 Kiskassa ,6 Kislippó 23, ,1 Kistapolca 11, ,6 Kistótfalu 9, ,6 Kovácshida 10, ,7 Lapáncsa 22, ,4 Magyarbóly 19, ,8 Márfa 10, ,6 Márok 18, ,9 Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

90 89 Járás települései Távolság (km) Átlagos utazási Átlagos utazási idő (perc) sebesség (km/h) Matty ,6 Nagyharsány ,6 Nagytótfalu ,3 Old 17, ,8 Palkonya ,5 Pécsdevecser 16, ,7 Peterd 18, ,9 Rádfalva 16, ,6 Siklósbodony 19, ,9 Siklósnagyfalu 13, ,2 Szaproca 18, ,2 Szava 16, ,5 Tésenfa 19, ,0 Túrony 9, ,4 Újpetre 12, ,0 Villány 13, ,6 Villánykövesd 17, ,6 Vokány 8, , táblázat: Járásközpont elérhetősége a járási településekről személyautóval ábra: A Siklósi járás közúthálózata Forrás: utadat.hu SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

91 90 Az járást érintő egyetlen főközlekedési út, az 58. sz. főút. Kialakítása 2x1 sávos, kivéve Harkány és Túrony között, ahol a meredek emelkedő miatt az egyik irány kapaszkodó sávot kapott. A burkolat minősége rossz, a felfestés hiányos. A garéi elágazástól a burkolat minősége keveset javul, a felfestések innentől mindenütt láthatók ban adták át az út Harkányt elkerülő szakaszát. A régi úthoz mindkét oldalon kör geometriájú csomóponttal kapcsolódik. A Siklós Pécs felől az 58. sz. útról letérve az sz. Szederkény Villány Siklós összekötő úton érhető el. Ez az útszakasz 2x1 forgalmi sávval rendelkezik, burkolata elfogadható minőségű. A Drávaszabolcs - Donhi Miholjac közúti határátkelőhely a városból az 5712 sz. összekötő útról is érhető. Megvalósult fejlesztések ábra - Siklós közlekedési térképe 2006 Harkány elkerülő út jelű összekötő út korszerűsítése Beremend- országhatár között 2009 Drávaszabolcs Harkány kerékpárút 2013 Villány Nagyharsány kerékpárút Baleseti mutatók alakulása A járási és a siklósi baleseti átlag évek óta hagyományosan az országos átlag alatt mozog. Azonban a városi érték az elmúlt években magasabbra szökött. A lenti ábra szerint, míg a járásban csökkent, addig a városban hasonló mértékben nőtt a balesetek száma. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

92 91 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, Országos közúti balesetek Megyei közúti balesetek Települési közúti balesetek Régiós közúti balesetek Járási közúti balesetek ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve Forrás: KSH Az alábbi ábra megmutatja, hogy a balesetek túlnyomó többségét személygépjárművek okozzák. Természetesen ebben az is közre játszik, hogy ők vesznek részt legnagyobb számban a közlekedésben. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 54% 61% 50% 60% 59% 58% 56% 66% 73% ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek aránya okozó szerint Forrás: KSH Gyalogos Kerékpár Motorkerékpár Tehergépkocsi Személygépkocsi SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

93 db/1000 lakos 92 Motorizációs mutatók A település motorizációs tekintetében (310 szgk/1000 lakos) az elmúlt években végig az országos átlag közelében, nagyon kevéssel fölötte mozgott. Ez azonban nem mondható el járási szinten. A többi település jóval alacsonyabb értékeket produkál. Ezeket az értékeket az alábbi ábra szemlélteti ábra: A régió és a megye motorizációs térképe Ország Régió Megye Járás Siklós ábra: 1000 lakosra vetített személygépjárművek száma Forrás: KSH Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

94 db/1000 lakos 93 Az elmúlt évek gazdasági visszaesésének nyomait mutatja az alábbi diagram. Jól látható, hogy a forgalomba helyezett járművek száma 2008 után erősen visszaesett. Ez a folyamat 2010 után megállt és az értékek, bár lassan, de ismét emelkedni kezdtek. Megfigyelhető, hogy a térségben a növekedés az országos átlagnál lassabban megy végbe Közösségi közlekedés Ország Régió Megye Járás Siklós ábra: Évente forgalomba helyezett gépjárművek száma Forrás: KSH A távolsági buszközlekedés szolgáltatási kínálata alkalmazkodik a lakossági igényekhez. A közeli településekre megfelelő járatszámmal szállítják az utasokat, Pécsre is megfelelő gyakoriságú a járatindítás, de lakossági igény lenne gyorsjáratokra, mert a kis településekre történő kitérők megnövelik a menetidőt. A városban a távolsági és a helyközi tömegközlekedést a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt bonyolítja. A külföldről irányuló turizmus szempontjából jelentős, hogy Harkány és Stuttgart között menetrendszerű buszjárat járat közlekedik Pécs, Sopron és München érintésével. A Pannon Volán Zrt. (2015. január 1. óta a DDKK tagja) járműparkjának átlagéletkorát az alábbi ábra szemlélteti. 15,1 14,1 13,6 12, ábra: A Pannon Volán Zrt. járműparkjának átlagéletkora Forrás: Pannon Volán Zrt. Üzleti terve SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

95 Közúti Helyközi autóbuszos közlekedés A térségben a helyközi autóbuszos közlekedést a helyközihez hasonlóan a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. bonyolítja. A tömegközlekedési igényeket túlnyomórészt ez az ágazat elégíti ki, mivel a vasúti közlekedés a járásnak csak egy igen kis hányadát érinti. Siklós városában az autóbusz pályaudvar a Szent István téren fekszik. Ezen kívül még 16 megállóhely található városszerte. A szolgáltatási színvonal tekintetében elmondható, a megyeszékhely egy órán belül elérhető. Fontos kiemelni, hogy a térség összes települése elérhető helyközi autóbusz járattal. A járási települések átlagosan 14,7 km távolságra találhatók a járásközponttól. Elérhetőség tekintetében ez átlagosan 34,6 percet jelent, ami 28 km/h-ás átlagsebesség. Ez mélyen az elvárható alatti érték. A járási települések elérhetőségéről a következő táblázat ad felvilágosítást. Járás települései Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám (km) idő (perc) sebesség (km/h) (oda-vissza) Alsószentmárton 10, , Babarcszőlős 19, , Beremend 15, , Bisse 14, , Cún 20, ,7 4-8 Csarnóta 9, , Diósviszló 13, , Drávacsehi 14, , Drávacsepely 14, , Drávapalkonya 13, , Drávapiski 19, , Drávaszabolcs 10, , Drávaszerdahely 11, , Egyházasharaszti 13, , Garé 13, , Gordisa ,0 8-7 Harkány 6,3 8 47, Illocska 24, ,5 6-7 Ipacsfa 8, , Ivánbattyán 20, ,4 8-6 Kásád , Kémes 16, , Kisdér 20, ,7 3-3 Kisharsány 6,3 8 47, Kisjakabfalva 17, ,1 8-5 Kiskassa , Kislippó 23, , Kistapolca 11, , Kistótfalu 9, ,3 3-1 Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

96 95 Járás települései Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám (km) idő (perc) sebesség (km/h) (oda-vissza) Kovácshida 10, , Lapáncsa 22, ,1 7-8 Magyarbóly 19, , Márfa 10, , Márok 18, , Matty , Nagyharsány , Nagytótfalu , Old 17, , Palkonya ,8 7-8 Pécsdevecser 16, ,3 8-6 Peterd 18, ,1 6-8 Rádfalva 16, , Siklósbodony 19, , Siklósnagyfalu 13, , Szaproca 18, ,5 3-8 Szava 16, , Tésenfa 19, ,3 2-8 Túrony 9, , Újpetre 12, , Villány 13, , Villánykövesd 17, ,8 9-7 Vokány 8, , táblázat: Járásközpont elérhetősége a járás településeiről helyközi autóbusz járattal Helyi autóbuszos közlekedés A városban a távolsági és a helyi tömegközlekedést a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt bonyolítja. A városon belül 16 buszmegálló van. Az autóbusz hálózat hossza a helyi közlekedésben 2 km. A helyi hálózat egyetlen viszonylattal rendelkezik, amely az Autóbusz állomásról indul Máriagyűd felé, majd onnan tér vissza napi 3 alkalommal. Ez a kör 14 percet vesz igénybe. Iskolai előadási napokon a járat betér a Köztársaság térre és a Hajdú utcai iskolához. Ez 6 perccel megnöveli a menetidőt Kötöttpályás A járást kelet-nyugati irányban szeli keresztül a 62. sz. Barcs Villány vasútvonal. A vonalon a személyszállítás 2007 óta szünetel. Siklóson szintén nem működik a vasúti személyszállítás. A vasúti infrastruktúra üzemel ugyan, de csak a teherforgalom részére. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

97 96 Siklós ábra: A települést érintő vasútvonalak Forrás: Wikipedia A térség keleti határa mellett észak-déli irányban halad a 66. számú egyvágányú, nem villamosított vasútvonal. Innen átszállással lehet továbbutazni Pécs irányába. Ezen a vonalon napi 8 alkalommal közlekedik menetrendszerinti személyvonat Villányig. Villányból ágazik ki a 65. sz. vonal Barcs felé. Bécs Barcs között napi 11 alkalommal közlekedik személyvonat. Vasúti személyszállítás közvetlenül 5 települést érint a járásból. A következő diagram oszlopaiból látható, hogy ezeken a településeken a vasút reális alternatívát kínál az autózással és a helyközi autóbuszos utazással szemben. Ezekről a településekről Budapest szintén elérhető vasúttal. Napi 8 alkalommal, pécsi átszállással, már 254 perc alatt a fővárosba érhet az ember Magyarbóly Villány Villánykövesd Palkonya Vokány Kistótfalu Utazási idő Autóval Utazási idő Busszal Utazási idő Vonattal ábra: Pécs elérési idejének összehasonlítása a vasút által érintett településekről Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

98 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Gyalogutak A járda kiépítettség a régi belvárosi, a belvároshoz kapcsolódó utcákban és a lakótelepeken szinte teljes, a máriagyűdi új lakótelepen és a külső területeken hiányos, vagy teljesen kiépítetlen. A járdák állapota hasonló az utakéhoz, folyamatos felújításra lenne szükség. Kerékpárutak A járásban összefüggő kerékpárút hálózat nincs, azonban hosszabb-rövidebb szakaszokon létezik kiépített kerékpárút vagy kerékpározásra kijelölt útszakasz. A térség déli részén, a Dráva mentén halad végig a Három Folyó kerékpárút. A szakasz egy részben aszfaltozott, részben füves, vagy kijárt kerékpáros útvonal. Ahol lehetőség van rá, a Dráva védgátján halad. Kerékpárút halad végig Harkány és Siklós közötti, mintegy 2 km-es szakaszon, az összekötő út északi oldalán, azzal párhuzamosan. Siklós belterületén, a Gyűdi úttal párhuzamosan kerékpárút halad, amely kerékpáros kapcsolatot biztosít Máriagyűddel. Kiépített, aszfalt burkolatú, önálló kerékpárút halad végig az 58. sz. főút mellett a Drávaszabolcs és Harkány közötti szakaszon, mintegy 3 km hosszban. A szélessége megfelel az európai szabványnak. A szakaszt 2009-ben adták át a forgalomnak. A kerékpárút további fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg már kapcsolódok Harkány lakott területén vezető hálózathoz. Nyomvonala a Harkányt megkerülő út déli végében lévő körforgalomtól az egykori Harkány Drávaszabolcs (Donji Miholjac) vasút nyomvonalán halad (58-as úttal párhuzamosan, annak keleti oldala mentén) és Drávaszabolcs településjelző tábla előtt fejeződik be. A drávaszabolcsi bekötő szakasz most épül ban adták át a forgalomnak a Villány-Siklós közötti kerékpárút Villány és Nagyharsány közötti szakaszát. A kerékpárút ezen szakasza végig az 5701 sz. közút északi oldalán, szőlőültetvények között és mellett halad el nagyon szép természeti környezetben. A beruházásnak köszönhetően Siklósról a 14 kilométerre lévő Villányba csak alig három kilométert kell megtenni forgalmas közúton, a Nagyharsányból Villányba kerékpárral dolgozni járók pedig biztonságosabban közlekedhetnek a munkahelyükre. A Siklós-Nagyharsány szakasz most épül. A Nagyharsány és Siklós között most épülő kerékpárútvonal három szakaszt ölel föl: az első a Siklóst elkerülő út körforgalmi csomópontjától indul, a második innen Göntér, majd Nagytótfalu felé, onnan pedig Kisharsány központjához vezet. A harmadik szakaszban Nagyharsánynál csatlakozik az 5701-es közúthoz SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

99 ábra: A térség kerékpárútjai Parkolás Az alábbi ábra térképén sárgával jelzett területeken fizető parkolók működnek, melyekben pénteken 17:00-ig, szombaton 12:00-ig kell parkolási díjat fizetni. A parkoló automaták helyét a piros markerek jelzik. A lila színnel jelzett két helyszínen, a Lidl és Penny áruházak parkolói találhatóak, melyekben nem kell díjat fizetni a parkolásért Vízi közlekedés ábra: Siklós parkolási zónái Forrás: siklos.net A járást délen a szabályozatlan medrű Dráva folyó határolja. A folyó mentén jelenleg nincs logisztikai jelentőségű kikötőváros, nagyvízi hajóforgalma gazdasági szempontból elhanyagolható. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

100 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Az ivóvízellátás feladatait és az ivóvízhálózat üzemeltetését jelenleg a Dél dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Pécs-Mohács Üzemeltetési Üzemvezetősége látja el. A város teljes belterületén ki van építve a vezetékes ivóvízhálózat. A külterületi zártkertek vízellátása kb. 50% ban megoldott. Siklós város megfelelő ivóvízbázissal rendelkezik az igények kielégítéséhez, a szükséges vízmennyiséget 2 db víztermelő kútból biztosítják, mely sérülékeny vízbázison helyezkedik el. A termelő kutak a triász dolomit karsztvíztárolót csapolják meg, talpmélységük 98 m és 100 m. A vízbázis-védelmi beruházás idején a termelő kutak egy időre elapadtak, ezért a hosszú távú saját bázisból történő vízellátás biztosítása miatt újabb (tartalék kút) létesítése tervezett. Amennyiben a helyi kitermelés mennyisége nem elegendő dunai vízzel is ellátható a térség (múltban volt ilyen időszak, de sokkal költségesebb). mutató Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) és ennek aránya az összes szolgáltatott víz mennyiségéhez (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (1000 m3) , , , , , , ,9 285,2 82,3 34,5 31,6 33, táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013 A fürdő üzemeltetőjének (Aquaplus Kft.) tulajdonában van egy 2000 l/perc kapacitású termálkút (1317 m2 nagyságú, Egyházasharaszti melletti, kivett vízmű megnevezésű ingatlanon), amely ellátja a helyi termálfürdőt. Az itt feltörő, 34 Celsius-fokos vizet azonban fűteni kell, mert mire a 7,7 km hosszú csövön Siklósra ér, langyosra hűl. A kút vízjogi üzemeltetési engedély október 31 ig érvényes Szennyvízelvezetés A csatornázott területekről származó szennyvizeket a Siklós, Gordisai út 0397 hrsz. ú szennyvíztisztító telepen kezelik. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz leürítésére is szolgáló szennyvíztisztító telep és a szennyvízhálózat üzemeltetői valamint szolgáltatói feladatait a DRV PécsMohács Üzemeltetési Üzemvezetősége látja el ban kezdődött Szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztelep rekonstrukció című EU által finanszírozott projekt 2014-ben ért véget. Ekkor átadták Siklóson a várost 100%-ban lefedő szennyvízcsatorna hálózatot és a régi telephelyen megépített korszerű, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő, nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet. A projekt során 1224 lakossági és 54 vállalkozást érintő új szennyvíz-csatornahálózati bekötés és közel 19 km hosszú gerincvezeték és 11 km hosszú bekötővezeték kiépítése valósult meg, továbbá megépítésre került 4 közterületi átemelő. A belváros öt szakaszán 1,5 km hosszan a meglévő szennyvízcsatorna SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

101 100 rekonstrukciója is megtörtént. A beruházás eredményeként a városban 100% os lett a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A megtisztított szennyvíz földmedrű nyílt csapadékvíz elvezető csatornán keresztül a Lanka csatornába kerül. A kibocsátott tisztított szennyvizek minőségét folyamatosan ellenőrzik. A város folyékony települési hulladék gyűjtését, elszállítását szippantós autók végzik. Azokat, akik a városban a feladatot elláthatják a közterületek tisztán tartásáról és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló rendelet nevesíti. mutató A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz amennyisége (ezer m3) és ebből a tisztított aránya (%) 245, , A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) 17,4 30,7 30,7 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz 57, ,9 (%) táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013 Mivel a szippantott szennyvíz a 2014 márciusától kizárólag az újonnan kialakított, a DRV Zrt. üzemeltetésében álló szennyvíztelepre üríthető, ezért 0297/7 helyrajzi számú területen található szippantott szennyvíz leürítő telephely nem üzemel, annak rekultivációja szükséges. A rekultivációs terv készítésére az ajánlatbekérések folyamatban vannak Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A belvárosban, a közeli utcákban valamint a lakótelepeken a csapadékcsatorna hálózat zárt. A többi városrészben burkolt, de sok helyen burkolatlan nyílt árkos csapadékvíz elvezetés került kiépítésre. A belterületi árkok tisztítása és karbantartása az anyagi lehetőségeknek megfelelően folyamatos. A csapadékvíz elvezetési problémák ott jelentkeznek, hogy a zárt csatornákban nagymértékű a hordalék lerakódás, ami a csatornák vízszállító képességének jelentős csökkenését eredményezi. A városi csapadékcsatorna hálózat kezelője Siklós Város Önkormányzata Energia Siklós városában a villamos energiát az E.ON Dél dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatja. A hálózat teljes mértékben kiépített. A városban a hálózati rendszerekre épülő hőenergia ellátás egyrészt távfűtéssel másrészt vezetékes földgázzal biztosított. A távfűtésű rendszer ellátását kettő kazánház biztosítja, egy darab 5 MW os és egy darab 8 MW os teljesítménnyel, mintegy GJ/év hőmennyiséggel. A városi távfűtő hálózat üzemeltetését a Siklósi Távhő Nonprofit Kft végzi. A vezetékes földgázellátás években került kiépítésre a városban, jelenleg a város teljes terültén kiépült a vezeték. Az egyedi fűtési módok (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) aránya a földgázellátás kiépítettségének ellenére elsősorban a falusias lakóterületen számottevő. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

102 101 mutató Villamosenergia-fogyasztók száma (db) és ebből a n.a. háztartási fogyasztók aránya (%) 91,5 91 Összes gázfogyasztók száma (db) és ebből a háztartási gázfogyasztók aránya (%) , , ,2 Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) és ennek n.a. aránya a teljes lakásszámhoz (%) 26,6 26, táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A varos területén megtalálhatok a vezeték nélküli (mikrohullám), ill. a vezetékes hálózatok is. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével eredeti funkcióját tekintve egyre kisebb jelentőségű. A vezetékes telefonhálózat szerepe a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában jelentős, bár az egyéb technológiák terjedése miatt csökkenő. A kábeltelevíziós hálózatnak ugyancsak jelentős a szerepe, hisz a televíziós jeleken kívül internetes és telefonos szolgáltatások lebonyolítására is alkalmas. Szolgáltatás Internet - ADSL Internet - kábelnet Internet - műholdas Mobilinternet (számítógéphez és mobiltelefonhoz) TV kábel TV (kábelhálózaton elérhető televíziós szolgáltatás) TV műholdas TV (parabolaantennával és beltéri egységgel vehető igénybe) Szolgáltatók Invitel Externet Telekom Invitel RG Networks Vodafone Telenor T-Mobile Externet Invitel UPC Direct Telekom DIGI, AustriaSat Magyarország TV földi sugárzású digitális TV (Mindig TV vételére Antenna Hungária alkalmas TV-vel, ill. beltéri egységgel vehető igénybe) TV IPTV (internet hálózaton elérhetőndigitális televíziós szolgáltatás vagyis egy telefonvonalon Telekom elérhető, minőségi kábeltévé szolgáltatás) táblázat: Siklós területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, 2015 Forrás: február Az egyes szolgáltatások előfizetési számának alakulását a szolgáltatók akciói, csomagkínálata és hűségidős konstrukciója nagyban befolyásolja, így sokszor a csomagajánlat miatt kedvezőbb olyan szolgáltatást is megvásárolni, amelyet az előfizető valójában nem használ (pl. vezetékes telefon). SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

103 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény az ellátandó helyi önkormányzati feladatokként nevesíti a helyi környezet- és természetvédelmet, vízgazdálkodást, vízkárelhárítást, környezet-egészségügyi feladatok elvégzését. A helyiek érzékenységet mutatja, hogy az önkormányzatok mellett a térségben számos civil szervezet is feladatának tekinti a helyi természeti értékek védelmét illetve a környezeti elemek szennyeződésének megszüntetését, illetve a szennyezés megelőzését. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kvt) határozza meg, amelyben a települési környezetvédelmi program készítése kiemelt szerepet kap. Siklós Város Önkormányzata a településre vonatkozó es időszak programját, 2012-ben felülvizsgáltatta, amit a Képviselő-testület 205/2012. (VIII.23.) K.t. határozattal fogadott el. Mindezek mellett 2012-ben elkészült a Local Agenda 21 is, amely a fenntartható fejlődés helyi programjaként igyekszik a város fejlődését segíteni. Az alfejezetek többsége a helyi programok, hatályos HÉSZ és a Baranya megyére vonatkozó fejlesztési dokumentumok alapján a környezetre vonatkozó, a városra és a tágabb térségére is érvényes legfontosabb megállapításokat foglalják össze Talaj A talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai degradációs folyamatok az intenzív szántóföldi művelés, illetve a szőlőművelés alatt álló területeken az ország más intenzív hasznosítású területeihez hasonlóan jelentős mértékűek. A humusztartalom lassú csökkenést mutat, amelyet sokszor még a rendszeres szerves trágyázással sem sikerül megállítani. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a folyamat hosszabb távon a talaj tápanyag-szolgáltató képességének kimerüléséhez vezethet. A talaj termőrétegének kopását a szél és vízerózió is gyorsítja. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a település egésze Vízeróziónak kitett terület Széleróziónak kitett terület övezetekbe tartozik. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) informatikai adatbázisban nyilvántartott nitrátérzékeny területbe tartozik a település egésze /43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklet/, amelyre be kell tartani a vonatkozó rendeletek kötelező előírásait Felszíni és a felszín alatti vizek A felszíni víznek a településen a Lanka csatorna minősül (teljes hossz: 25 km, teljes vízgyűjtő terület: 132 km2). A város tisztított szennyvízét a csatornába vezetik. Vízminőséggel kapcsolatos adatok nem állnak rendelkezésre. A közigazgatási terület a hatályos megye térségi övezetek közül a Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetébe nem tartozik bele. A Lanka csatorna Siklós településhez tartozó részének fenntartásával az utóbbi időben problémák voltak (csak részben kaszált, évek óta nem kotort meder), ami az elmúlt évek heves esőzései miatt a csapadék elvezetésében gondot okoz. Készítette: Terra Studio Kft BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

104 103 A felszín alatti vizeket a művelésben tartott területeken mezőgazdasági eredetű terhelések érik. Mezőgazdasággal összefüggésben Siklóson meghatározó a szántóföldi növénytermesztés és a szőlőterületek művelése. Ahogy a talajnál már kifejtésre került Siklós és környéke nitrátérzékeny területek közé sorolt. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Siklós város a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi területe övezetbe a Várhegy alatti vízbázis tartozik ábra: Részlet BTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület (3.9) térképi mellékletből Forrás: január Siklós Város sérülékeny ivóvízbázisának biztonságba helyezése uniós és hazai forrásból 100%-os támogatás intenzitással révén 2012-ben megvalósult. A projekt 2 fő részből állt. A belső védő terület kialakítása során kiépítésre kerültek az ivóvíz kutak, a belső védőterületek, lebontásra került a Török fürdő épülete, megtörténtek a szükséges felújítások, valamint a tereprendezési munkák is. A második részben a külső védő területek megvalósításának köszönhetően kialakításra került a csapadékvíz elvezetés, valamint ahol szükséges volt, új vízvezetékeket helyeztek ki. Ezen felül a város 9 pontján elhelyezett monitoring kutakba új PTC szondák kerültek, melyek a víz szennyezettségét ellenőrzik. A beruházásnak köszönhetően Siklós városa hosszú távon képes biztosítani a lakosság magas minőségű, jogszabály által előírt, védőterülettel körülvett forrásokból biztosított ivóvízellátását. A vízbázisok védelme érdekében a területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII: 18.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Nitrátérzékenység miatt be kell tartani a 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet és a vizek mező-gazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben rögzített helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SIKLÓS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SÁSD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SÁSD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SZENTLŐRINC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

SZENTLŐRINC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. SZENTLŐRINC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Program

Baranya Megyei Területfejlesztési Program Baranya Megyei Területfejlesztési Program 2014. június 10. Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Baranya Megyei Terüle.ejlesztési

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben