Nagy Katalin Több mint hő- és füstelvezetés A hő-és füstelvezetés, valamint a szellőztetés rendszerei

Átírás

1 Nagy Katalin Több mint hő- és füstelvezetés A hő-és füstelvezetés, valamint a szellőztetés rendszerei Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? Ezekre a kérdésekre válaszol szerzőnk. Miért van szükség hő-és füstelvezetésre? Közismert: a tűz két fő károsító tényezője a hőmérsékletemelkedés és a füst toxikussága és korrozív hatása. A halálos áldozatok 90%-a a füst következményeitől veszti életét, mivel bármilyen anyag égésénél rövid idő alatt nagy mennyiségű füstgáz képződik. A fő veszélytényező a szénmonoxid, amely a halálesetek 40%-ánál felelős! Különösen a tűz kezdeti fázisában (svélgázok) keletkezik nagy intenzitással szénmonoxid. Ez a koncentráció függvényében 3 lélegzetvétel után eszméletvesztéshez 10 lélegzetvétel után halálhoz vezet. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami alapvetően befolyásolja a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet. 20 m feletti látótávolságnál jól érezzük magunkat. Ha ez lecsökken m-re, már bizonytalanná válunk, sőt 10 m alatti látótávolságnál már könnyen pánik léphet fel. A látótávolság csökkenésével együtt a haladási sebesség is csökken. 15 m-es látótávolságnál még 1,2 m/s-al, jó ütemű gyaloglással, 5 m-es látótávolságnál már csak 0,5 m/s al, botorkálással számolhatunk. A haladási sebesség és látótávolság kapcsolatából adódik a tervezési feladat: a látótávolság a releváns időszakban ne csökkenjen 10 m alá, de tervezzünk inkább 20 méterre! Mire jó a hő-és füstelvezető? Mindezek ismeretében egyértelmű, hogy Életvédelem szempontból szükséges a menekülési utak füstmentességének biztosítására Vagyonvédelem miatt az épületszerkezetek, berendezések védelmére Kárenyhítés okán a füstgázok okozta károk csökkentésére És nem utolsó sorban a tűzoltói beavatkozás segítésére Mi a hő-és füstelvezető? Az ötvenes, hatvanas években kezdődött a napjainkban is ismert kupola gyártása: Igaz, akkor még alapvetően természetes bevilágítási céllal és szellőztető funkcióval. Ekkor már megjelent az alap működtetés mellett a és az elektromos kivitel is. Ezután az ezredforduló első éveiben az élet és vagyonvédelem e fontos eszközénél a hő- és füstelvezetésnél is Európai (EN) szabványosított megoldások születtek. Ez köszön vissza a hazai szabályozásban is szeptemberétől Magyarországon csakis az OTSZ és az MSZ EN követelményeinek megfelelő hő- és füstelvezetőket szabad beépíteni. Egy sima ablak motorral felszerelve nem szabványos, így nem is hő-és füstelvezető! Sőt, itt is rendszerben kell gondolkodni. A legjobb részelemek összehordásával sem jön létre hő- és füstelvezető rendszer! Nem elég a részelemeknek megfelelőnek lenniük, azok együttműködését, összhangját is biztosítani kell(ene). Rendszer kell Mese a rendszerről Ez a helytelen hazai gyakorlat a klasszikus mese ütemét követi. 1. Ez szállítja és beépíti a ventillátort

2 2. Ez az ablakot és az ajtót. De nem tudja, hogy ezt motorral mozgatni is fogják. Így a vasalat nem megfelelő a plusz 0,5 2,5 kg-os terheléshez, a szárny és a tokozat kialakítása a motor tartós rögzítéséhez. 3. Ez szállítja és felszereli a motorokat. Amivel a nyílószárnyakat automatizálják. 4. Ez a vezérlőközpontot 5. Ez kiépíti az elektromos hálózatot És az iciri-piciri végül rendszerré varázsolja és beüzemeli úgy, hogy az tűzjelző által vezérelt legyen? Mikor, milyen megoldás célszerű? All In One A hármas alapfunkció: felülvilágítás, szellőztetés, füstelvezetés már korábban is adott volt. Bár a funkciók fontossága időről időre változhat, a füstelvezetés nem veszítheti el prioritását. Mivel a felülvilágítás ab ovo adott, nézzük, milyen lehetőségek adódnak a füstelvezetés és a szellőztetés kombinálására a különböző működési módok variációival. Először, pusztán logikailag, majd a gyakorlatban is, és mindig szem előtt tartva, hogy ezek közül melyik felel meg a hatályos előírásoknak. Lehetséges füstelvezetési megoldások Füstelvezetés Szellőztetés elektromos (értelmetlen, mivel ez a csoporthoz vezet) (nincs) elektromos

3 elektromos elektromos (mással kombinálni értelmetlen, de csak együttesen vizsgált, CE tanúsított termékeknél megfelelő megoldás) I. Mechanikus Hő- és füstelvezetés Szellőztetés Működés Beépíthetőség Előny I/1. (gázrugós teleszkóp a kupolában + csörlős nyitószerkezet a falon (ugyan az a gázrugó+ csörlős nyitószerkezet a falon) A csörlő vésznyitójával nyitjuk a kupolát füstelvezetéskor, tekerőkar forgatásával nyitjuk / zárjuk szellőztetéskor. bárhol (jellemzően lépcsőház, egy kupola egy csörlő kialakítás miatt) - nyitási magasság csörlővel szabályozható I/2. (gázrugós teleszkóp) elektromos (motor, 230 V) Gázrugó nyit füstelvezetéskor, elektromos motor szellőztetéskor. bárhol (jellemzően logisztikai csarnok) - nyitási magasság (30 cm), - csoportosítható (1 kapcsoló több kupola) - szellőztetés automatizálható szél- és esőérzékelő szondával

4 Hátrány - nem csoportosítható (1 csörlő 1 kupola), - szellőztetés nem automatizálható, a csörlőt tekerni kell (emberi felügyelet szükséges.) Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök Ludor Kft., Budapest, Baross u nagy.katalin@ludor.hu és központtal - A motor húzóerő kitétele óriási (2000 körül leállt a rendszer beépítése)

5 Nagy Katalin Több mint hő- és füstelvezetés A hő-és füstelvezetés, valamint a szellőztetés rendszerei II. Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? A rendszerek összehasonlítása (2013/5. számunk) után a rendszereket vizsgálja szerzőnk. II. Pneumatikus A füstelvezetés működtetésénél fontos tudatosítani, hogy a rendszert méretezni kell. A megfelelő nyomás a hóteher, a szélteher és a lefagyás leküzdésére szolgál. A rendszer csak így felelhet meg az OTSZ követelményeinek! Bemeneti adatok: A rézcsőhálózat hossza és a munkahengerek darabszáma / mérete. Cél: bar biztosítása. Ezt üzembiztosan csak CO2-es vésznyitó használatával tudjuk megoldani. Ebből eredően az üzemi préslevegő alkalmazása, mivel annak nyomása szokásosan 6-8 bar, erre nem alkalmas. Ezért a sűrített levegős rendszer önmagában általában nem alkalmas vésznyitásra. Munkahengeres szellőztetési megoldásoknál a CO2-es hő- és füstelvezetési vésznyitás elengedhetetlen. II./1. ) felső kép II/1 (munkahenger, CO2) füstelvezetés, elektromos szellőztetés II./2. alsó kép II/2 (munkahenger, CO2) füstelvezetés, (sűrített levegő, külön munkahenger) szellőztetés Hő- és füstelvezetés II/1. munkahenger (CO2) II/2. munkahenger (CO2) Szellőztetés elektromos (motor 230 V) (sűrített levegő, külön kis munkahenger) Működés munkahenger nyit CO2-vel füstelvezetéskor, elektromos motor szellőztetéskor nagy munkahenger nyit CO2- vel füstelvezetéskor, kis munkahenger sűrített levegővel nyit/zár Beépíthetőség Előny bárhol (jellemzően kereskedelmi célú csarnok) - szellőztetés opcionális, nem kell minden kupolába szellőztetéskor jellemzően gyártócsarnok, ott előnyös, ahol van üzemi préslevegő (tiszta, száraz), ha nincs, érdemes az előbbi megoldást választani - mint fent

6 Hátrány Hő- és füstelvezetés Szellőztetés Működés Beépíthetőség Előny Hátrány - nyitási magasság ált. 30 cm (szabályozható) - hirtelen szél nem rongálja a nyílószárnyakat, - gyors zárás, - kellemes légáram, - automatizálható - CO2-es patronokat 5 évente cserélni kell II/3. munkahenger (CO2) (sűrített levegő, azonos munkahenger) munkahenger nyit CO2-vel füstelvezetéskor, sűrített levegő nyit/zár szellőztetéskor bárhol, jellemzően ipari csarnokban, de ott célszerű, ahol van tiszta, száraz üzemi préslevegő - 2 soros rézcsőhálózat elegendő - automatizálható - szellőztetés és füstelvezetés szakaszolása nem választható el egymástól - nyitási magasság teljes spektrum, ezért lassabb a zárás - hirtelen szél rongálhatja a nyílószárnyakat, - az üzemi préslevegő minősége alapvetően befolyásolja a füstelvezetés biztonságát - mint fent és - 3 soros rézcsőhálózat szükséges II/4. (sűrített levegő) (sűrített levegő, azonos munkahenger) munkahenger nyit sűrített levegővel füstelvezetéskor és szellőztetéskor is bárhol, de ott célszerű, ahol van tiszta, száraz üzemi préslevegő Ha elromlik a szellőztetés, nem működik a füstelvezetés sem, mert ha nincs nyomásnincs hő-és füstelvezetés! Ezért ma már hő-és füstelvezetésre nem megfelelő! Csak szellőzésre telepíthető! II./3 kép - II/3 (munkahenger, CO2) füstelvezetés, (sűrített levegő, azonos munkahenger) szellőztetés

7 II./4. II/4 (sűrített levegő) füstelvezetés, (sűrített levegő, azonos munkahenger) szellőztetés Ma már nem alkalmazható! A II/4-es megoldás az MSZ EN A működés megbízhatósága pontjában leírtak Tűz esetén a szellőző a működtetés után legfeljebb 60 másodperc alatt érje el és károsodás és külső energiaellátás nélkül visszaállításig tartsa meg a nyitott helyzetét. miatt ma már nem alkalmazható. E szerint a füstelvezető nyitás után csak akkor záródjon, ha arra aktív beavatkozás nyitási parancs elvétele, zárási utasítás kiadása kényszeríti. Véletlen vezeték szakadás, nyitás utáni préslevegő hiánya stb., ami az energiaellátást teszi lehetetlenné, ne zárja tűz esetén a füstelvezetőket! Itt a véges energiaforrás, és a rugó automatikusan zárása miatt a CO2-es szekrény sem megoldás. Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök Ludor Kft., Budapest, Baross u nagy.katalin@ludor.hu