SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE"

Átírás

1 SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE március Készítette: Szarvas Város Önkormányzatának megbízásából a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. Elfogadta Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 229/2010. (III. 25.) határozatával

2 "Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a kézben járnak..." (KONRAD LORENZ) 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegő Vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek A szennyvíz felosztottsága, elvezetése Föld Természetvédelem TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET Infrastruktúra Úthálózat Köztisztaság, hulladékkezelés Épített környezet A lakosság tudatformálása FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK A települési környezet tisztasága Zaj- és rezgés elleni védelem Levegőtisztaság védelem Felszín és felszín alatti vizek, ivóvízellátás Talajvédelem Energiagazdálkodás Zöldterület-gazdálkodás Természeti és építészeti értékek védelme Helyi közlekedésszervezés Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK A települési környezet tisztasága Zaj- és rezgés elleni védelem Levegőtisztaság védelem Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás Talajvédelem Energiagazdálkodás Zöldterület-gazdálkodás Természeti és építészeti értékek védelme Helyi közlekedésszervezés Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás CSELEKVÉSI TERV Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok

4 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Szarvas csatornamű üzemeltetési utasítása 2. sz. melléklet: Környezeti levegő mintavétel vizsgálati jegyzőkönyv 3. sz. melléklet: Környezeti zaj- közúti közlekedési zaj vizsgálati jegyzőkönyv 4

5 ELŐSZÓ Szarvas a magyar Alföldön, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik, 85 méterre a tenger szintje felett. Békés megyében található, a Szarvasi Kistérség központja. Szarvas 150 kilométerre van Budapesttől, a 44-es számú főúton és vasúton (MÁV 125-ös Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútútvonalon) érhető el. A város vonzáskörzetébe tartozó települések: Békésszentandrás, Csabacsüd és Kondoros. Békéscsabától 47 kilométerre található, a Hármas-Körös holtágának partján (Kákafoki-holtág). Közigazgatási területén van a történelmi Magyarország mértani középpontja, amelyet emlékmű jelöl a Holt-Körös partján. Szarvas Város a Dél-Alföldön, a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalék-kúpsíkság peremi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik. Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak. Geológiai szempontból a változatos felszín közeli pleisztocén-holocén üledéksor aljzata pliocénpannóniai. A felszíni infúziós löszön, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi és a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, illetve azok közé rakódtak le. A területre jellemző a meleg és száraz éghajlat. A napsütéses órák évi összege 2000 körüli. Nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 0 C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 0 C. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,3-34,6 0 C, a minimumoké -17,0 és -18,0 0 C közötti. Évente mm csapadék a valószínű. Az ariditási index 1,23-1,28. A leggyakoribb szélirány az É-i és a D-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. Vízrajzát tekintve száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A talajvíz 2-4 m alatti mélységben érhető el. Kémiai jellegében a nátrium-hidrogén-karbonátos típus az uralkodó, de néhol a kalcium-magnéziumos is megjelenik. A keménysége általában nk közötti, a szulfáttartalom átlaga mg/l közötti. A rétegvíz mennyiségét 1-1,5 l/s.km 2 re becsülik. Az ártézi kutak száma jelentős, mélységük 200 m körüli, a szolgáltatott vízhozamok mérsékeltek, kevés a bővizű kút, a vízhőmérséklet átlagosan 70 0 C. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 60%-os, a felszín alattié 20%-os. A terület a Tiszántúli flórajárásba sorolódó kistáj ősi potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum pubesceni roboris), a pusztai tölgyesek (Festuco- Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). Napjainkig a tölgyesek szinte már teljesen eltűntek, helyüket a bokorfüzesek (Salicetum triandre) és a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis) vették át. A nyílt társulások közül a homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinea, Artemisio- Festucetum pseudovinea) és a löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense) elterjedtebbek. 5

6 1. BEVEZETÉS A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell 6

7 használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal 7

8 kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei: a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép Szarvas Város területén jelenleg: Kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintjük: A hulladékok kezelésének korszerűsítése (hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése /KEOP pályázat/) Felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása Talajt veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása Települési hulladéklerakó telep rekultivációja (KEOP pályázat segítségével) A Város Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve is tartalmaz környezetvédelmi munkarészeket. 2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1. Levegő A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Szarvas Város területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források: Lakossági fűtés Közlekedés Mezőgazdaság Ipar Allergén porok Levegőtisztaság-védelmi követelmények: Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a város teljes bel- és külterületére a 14/2001. (V.9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet által megengedett imissziós határértékek vonatkoznak. 8

9 Levegőszennyezettségi zóna: A településen immisszió mérő állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat nem működik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján Szarvas Város az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint: Szarvas Város a fenti rendeletnek megfelelően nem tartozik külön zónacsoportba, így a rendelet 1. számú melléklete szerint: Zónacsoport szennyezőanyagok szerint Kén- Nitrogén Szénmonoxid Szilárd Benzol dioxid -dioxid (PM10) Békéscsaba F F F C F A rendelet 2. számú melléklete szerint, mivel a Város Békéscsabától 47 km-re található, a legvalószínűbb, hogy Szarvas Város területe is a következő zónába tartozik. Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület nem található. Fűtésből származó légszennyezés: Szarvas Város területén a gázvezeték hálózat kiépítése megtörtént. A kiépítettség 100 %-os, a lakások 85,4 %-a (2007. évben) csatlakozott a rendszerre. A településen a lakások nagy százalékában fával és szénnel is fűtenek. A gáztüzelés 100%-os használata további szennyezettség csökkenést eredményezne, mellyel csökkenthető a hagyományos tüzelésből származó SO 2, NO 2 szilárd szennyezőanyag terhelés. Közlekedés által okozott légszennyezés A közlekedési eredetű levegőszennyezés a város területén nem jelentős, a 44. számú főközlekedési út a település belterületén halad keresztül, így annak hatása befolyásolja a település levegőtisztaságát. A 44. sz. főközlekedési út forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2007-ben a következők szerint alakult: 9

10 A 44. számú főközlekedési út forgalmi adatai a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT adatai alapján: Közút száma 44 elsőrend ű főút Szelvény Érvényességi szakaszának e határszelvényei OKA csomópont hossza km km km kezdő vég km A számláló állomás fekvése jelleg 1 jelleg 2 típus forgalmi sávok száma adat forrása Számlált napok száma C C L b 2 M1 2x1 mért kódja A szám láló állom ás kódja Összes forgalom Összes motoros forgalom Nehéz motoros forgalom Pályasz. Méret. forgalo m Összes tehergé pkocsi Személ ygépko csi Kistehe r gépkoc si Autóbusz egye s csukl ós Közé p. nehéz Tehergépkocsi nehéz pótko csis j/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap Et/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (1) (Forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT., Az Országos Közutak Évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma II., Az összekötő- és mellékutak átlagos napi forgalma) nyerg es speci ális Motor kerék pár Kerék pár Lassú jármű vek 10

11 A járművek által kibocsátott légszennyezésre vonatkozó számítások: Emisszió Imisszió Mértékegység Jármű Jármű/nap Fajlagos(NO2) 1,42 g/km SO2 0, mg/m3 Idő*méter ,57007 mikrog/m3 Emisszió 0,5118 mg/sm Fajlagos(SO2) 0,007 g/km CO 0, mg/m3 Idő*méter ,3732 mikrog/m3 Emisszió 0,0025 mg/sm Fajlagos(CO) 10,1 g/km Nox 0, mg/m3 Idő*méter ,84347 mikrog/m3 Emisszió 3,6400 mg/sm Fajlagos(Szilárd) 0,105 g/km Szilárd 0, mg/m3 Idő*méter ,5976 mikrog/m3 Emisszió 0,0378 mg/sm Fajlagos(CH) 0,31 g/km CH 0, mg/m3 Idő*méter ,5262 mikrog/m3 Emisszió 0,1117 mg/sm Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából az Akusztika Mérnöki Iroda Kft októberében Környezeti Levegő mintavételt végzett a 44. sz. főútvonal km szelvényénél, melynek eredményeit összefoglaló vizsgálati jegyzőkönyvet a 2. sz. mellékletben csatoltuk. Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg. Ipari jellegű légszennyező forrás is található a településen. Szarvas Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltak jelen a táblázatban bemutatott mennyiségben. 11

12 Szennyezőanyag Összesen (kg) 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Kén-hidrogén METÁN <0,5 <0,5 <0,5 <0, Hexán <0,5 <0,5 <0,5 <0, Benzol <0,5 <0,5 <0,5 <0, Toluol Xilolok Etil-benzol <0, Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0, Propil-benzol <0, ,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) Trimetil-benzolok <0, Szén-monoxid METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT <0, Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Etil-alkohol / etanol / Butil-alkoholok Izo-propil-alkohol Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Formaldehid Acetaldehid 1 <0,5 <0, Aceton <0,5 132 <0, Metil-etil-keton / 2-butanon / Ecetsav <0,5 <0,5 <0,5 <0, Ciklohexanon <0,5 <0,5 <0,5 <0, Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton / <0,5 <0,5 <0,5 <0, Diaceton-alkohol <0,5 <0,5 <0,5 <0, Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / <0, Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / Izo-butil-acetát Butil-glikol-acetát <0,5 <0,5 <0,5 <0, Fenol <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként) Ammónia Izo-propil-acetát <0,5 <0, Szilárd anyag Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 9 - Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS) <0,5 <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetűvel jelenik meg. (Forrás: okir.kvvm.hu) 12

13 A Város területén az OKIR adatbázis szerint 28 db levegőtisztaság-védelmi szempontból is említendő vállalkozás üzemel, a következő táblázatban ezeket és az általuk kibocsátott szennyezőanyagokat és azok mennyiségét foglaltuk össze. Rangsor Telephely Szennyezőanyag 1. "Alföldi-Hús" Zrt. Alföldi- Hús Rt., Húsfeldolgozó üzem (5540 Szarvas Orosházi út 5.) Mennyiség [kg/év] SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Szilárd anyag "Oryza-Karex" Kft. HAKI Galambosi rizskísérleti telep (5540 Szarvas Külterület hrsz.) 7 - Szilárd anyag SZÉN- DIOXID "Plasto Ball" Kft. Plasto Ball Központi telephely (5540 Szarvas, Martos F. u. 6.) "Szarvasi Gyógy-Termál" Kft. Városi Gyógyfürdő (5540 Szarvas, Kossuth u. 23.) 2 - Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Izo-butilacetát aceton Metil-etilketon (2-buton) Izo-propilalkohol SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid "Szarvasi Medicago" Kft. Szarvasi Medicago vetőmag üzem (5540 Szarvas, Ipartelep u. 1.) 7 - Szilárd anyag SZÉN- DIOXID Agroselect Növénynemesitő és Forgalmazó Kft. Szárító és magtisztító üzem (5540 Szarvas, Szentesi út ) Fgsz Zrt. Szarvasi Gázátadó Állomás (5540 Szarvas Külterület) 7 - Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO

14 8. 9. Gallicoop Zrt. "TAMIX" Takarmánygyártó üzem (5540 Szarvas, T. III. Külkerület 531/1.) Gallicoop Zrt. Gallicoop Rt., Pulykakeltető telepe (5540 Szarvas Orosházi út 2.) Gallicoop Zrt. Vágóhíd, Központi Telep (5540 Szarvas, Ipartelep 531/1.) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Formaldehid SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO szilárd anyag Haltáp Takarmánygyártó, Forgalmazó és Fejlesztő Kft. HAKI Haltápüzem (5540 Szarvas, T. I. külkerület 10.) Katech Zrt. Szarvasi üzem (5540 Szarvas, Ipartelep 531/1) Kraftszer Épületgépészeti Kft. Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, oktatási épület (5540 Szarvas, Szabadság út 1-3.) Linea-Holz Kft. Linea Holz Kft. (5540 Szarvas, Csabai út 9.) Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etilészter / SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag Ammónia Kén-hidrogén SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Butilalkoholok Toluol Izo-butilacetát Xilolok szilárd anyag Izo-propilalkohol

15 Mezőmag Kft. Vetőmagtisztító telep (5540 Szarvas, Kákai major) 7 - Szilárd anyag Szarvas-Bútor Kft. Szarvas Bútor Kft. (5540 Szarvas, Ady E. u. 36.) Szarvas-Cipó Sütőipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Szarvas Cipó Kft. pékség (5540 Szarvas, Béke u. 19.) Szarvasgép Gépgyártó és Gépjavitó Kft. Telephely (Szarvasgép Kft.) (5540 Szarvas, T. III. kk. 223.) SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Toluol Xilolok Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO Butil-alkohol (primer- butanol)/butanol- 1/ Metil-etilketon (2-buton) aceton etil acetát /ecetészter; ecetsav-etilészter/ Etilén-glikolmonobutil-éter / 2-butoxietanol;butil-glikol / SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Szilárd anyag butilacetát/ecetsavbutil-észter/ Izo-butilacetát Xilolok Etil-benzol METOXI PROPIL-(2)- ACETÁT Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Trimetilbenzolok

16 19. Szarvasi Agrár ZRt. Szarvasi Agrár Rt. Rizsfeldolgozó üzem (5540 Szarvas, Ipartelep u. 5.) Propilbenzol SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szilárd anyag Szén-monoxid SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Szarvasi Vas-Fémipari ZRt. Szarvasi Vas-Fémipari Rt II.Ipartelep (5540 Szarvas Csabai út 2.) Szarvasi Vas-Fémipari ZRt. Szarvasi Vas-Fémipari Rt. Központi telep (5540 Szarvas, Szabadság út ) Tesco-Globál Áruházak Zrt. TESCO áruház (5540 Szarvas, Csabai út 9.) Young-Hús Kft. Young-Hús Kft., Szarvasi húsüzem Etilén-glikolmonobutil-éter / 2-butoxietanol;butil-glikol / Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Etil-alkohol / etanol / Szilárd anyag Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HFként) Toluol ,2,4,- Trimetil-benzol (Pseudokumol) Izo-propilacetát Izo-propilalkohol SZÉN- DIOXID Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO szilárd anyag Szén-monoxid Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO SZÉN- DIOXID

17 (5540 Szarvas, Csabai út 23.) 2-Szén-monoxid Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO szilárd anyag Szirén Ruházati Szövetkezet Szirén Szövetkezet, központi telephely (5540 Szarvas, Béke u. 2-4.) 311-acetaldehid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Plastolus Kft. PLASTOLUS SZÉN- DIOXID Ipari és Szolgáltató Kft. 2-Szén-monoxid (5540 Szarvas, Kossuth u ) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Tessedik Sámuel Főiskola Tessideik Sámuel Főiskola Pedagógiai Kar (5540 Szarvas, Szabadság út 4.) SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Gallicoop Zrt. "TAMIX" Takarmánytároló (5540 Szarvas, Csabai út 5.) 7-szilárd anyag Tomasovszki János Autófényező műhely (5540 Szarvas, Külterület) 152-Xilolok Gazdasági tevékenységek közül meg kell említeni a mezőgazdaságból származó légszennyezettséget is. Szarvas Város közigazgatási területének 72%-át (11.753,8127 ha) a szántók teszik ki. A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket érintő hatás az égetés (tarlóégetés). Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely település határában megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka. Állattartásból származó, zavaró bűzterhelés nincs a településen, Szarvas belterületén csak önellátás szintjén van állattartás. A város külterületén található állattartó telepek bűzhatása nem befolyásolja a város légszennyezettségét, azok távolsága a lakott területektől jelentős. 17

18 Az állattartó telepek bűzhatására vonatkozó számításokat nem állt módunkban végezni, mivel konkrét adatok nem álltak rendelkezésünkre. A Város területén található állattartó telepeket és a tartási jellemzőket a következő táblázatban mutatjuk be: Gazdálkodó szervezet + állattartó telep címe Agrota-Alcsired Kft. Szarvas, Tanya II. kk Rózsási Állattenyésztési Kft. Szarvas, 0258/2. hrsz. Laktárius Kft. Szarvas, Tanya II. kk Rózsás Major Kft. Szarvas, Tanya V. kk Goldfood Kft. Szarvas, Mezőberényi út 0678 hrsz. Meleagrys 13 Kft. Szarvas, Endrődi út 316/2. hrsz. Melekidó Kft. Szarvas, Tanya I. kk /4 hrsz. Pulyka Profit Kft. I. sz. hízlaló telep Szarvas, 0238 hrsz. Pulyka Profit Kft. III. sz. hízlaló telep Szarvas, 629/5 hrsz. Pulyka Profit Kft. Szarvas, Halászlak 193/2 hrsz. Varga és Társai Kft. Szarvas, 0297/5 hrsz. HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. I. sz. pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület 0109/2 hrsz. HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. III. sz. pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület 0227/4 hrsz. Szarvasi Kacsafarm Kft. Szarvas, Tanya I. kk. 10. Sonkoly György Szarvas, Tanya III. kk Tóth Imre Szarvas, Tanya III. kk Dobruczki Zsolt Szarvas, Tanya V. kk. 165/1. Vadker Kft. Szarvas, 0710/2 hrsz. Tartás jellemzői Szarvasmarha 1250 db Szarvasmarha 450 db Szarvasmarha Férőhely 900 db Szarvasmarha 570 db Sertéstenyésztés Férőhely kapacitás 9284 db Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka előnevelő férőhelyes 5-6 rotációban Évente ezer db előnevelt pulyka Pulyka előnevelő férőhelyes 5-6 rotációban Évente ezer db előnevelt pulyka Tenyész kacsa férőhely Lúd tömő férőhely Lúd tépő férőhely Broiler csirke férőhely Fácán férőhely A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. -ának (1) bekezdése szerint; Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. A Korm. rendelet 14. -a szerint; Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő. A hazai levegőtisztaság védelmi szabályozás a környezeti levegő bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak megfelelően legfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés 18

19 megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések. Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított 31/2000. (IX. 21.) számú rendelete rendelkezik az állattartásról és az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, trágyatárolók elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokról. Az állattartó és trágyatároló telepek diffúz légszennyező forrásnak minősülnek a bűzhatás miatt, a diffúz légszennyező anyag kibocsátása a mezőgazdasági eredetű anyagok jelentős mennyiségét juttatja a légkörbe. A szerves trágya kezelése és az állattartás főként ammónia (NH3) kibocsátással jár, ami bűzterhelést vonhat maga után. A tárolókban a trágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzhatás minimalizálása szempontjából. A trágyakihordás az istállókból szag- és porszennyezéssel jár. A szálló por mennyisége az utak burkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól függ. A kevésbé korszerű szállítójárművek füstgáz-kibocsátásával szintén számolni kell. Általánosságként azonban elmondható, hogy a légszennyező anyagok tekintetében nem az egyedi szennyezőanyagok, hanem a nagyobb távolságban észlelhető szaghatások a jelentősebbek. Az állattartó telepek és azok trágyatárolóinak bűzhatására vonatkozóan számításokat a következő összefüggésekkel és adatok alapján lehet számolni, ezen számítások elvégzéséhez ismerni szükséges az állattartó telepek kialakítását az ott található ólak darabszámát, méretét, a telepek pontos elhelyezkedését a Városhoz viszonyítva, szélviszonyokat. Ezen adatok beszerzése hosszabb időt vesz igénybe, ezért csak a modellt mutatjuk be a bűzszámításhoz. Szagemmisszió a különféle állattartásból: Állattartás Állatfaj Tartási feltételek Szagegység /m 2 /sec Szarvasmarha Húsmarha Döngölt 5 talaj/beton padló Tejelő tehén Szabadállású, 2 mély almos, hígtrágyás Zárt állású 0,7 Nyílt téri tartás 4 Baromfi Tojótyúk Ketreces, éves tisztítás 3 Ketreces heti 3 tisztítás Broiler Mély almos 0,6 Pulyka Mély almos 0,6 Sertés Malac, növendék Mélyalmos 7 koca Nyitott 9 Mély ágyas 2 Hízó Hígtrágyás 3 19

20 GE= istálló db szám istálló területével (m 2 ) szagegységgel Szagemisszió a különféle trágyakezelésekből: Trágyakezelés típusa Szagegység (GE/m 2 /sec.) Föld medence 22 Föld medence 1. fázis 22 Föld medence 2. fázis 8 Anaerob kezelő medence 1. fázis 4 Anaerob kezelő medence 2. fázis 1,2 Ülepítő medence 53 Trágya prizma 2 GE= almos trágyatároló db szám trágyatároló területével (m 2 ) szagegységgel A Svájci és a német irodalmi adatok alapján a szagegység és a szagerősség összefüggése a következő: Meghatározott szagegység Szagerősség 5 alatt igen gyenge 5-10 gyenge jelentős erős igen erős A környezeti levegőminőség tekintetében a legfontosabb, javasolt intézkedések: Szilárd tüzelés esetén: a korszerű tüzelőberendezések alkalmazása, és a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságát legalább 0,5 méterrel meghaladó, tüzeléstechnikailag méretezett kémények létesítése. Új épületek használatbavételi eljárásainál javasolt megkövetelni a tüzelőberendezések minőségi bizonylatát a QTH = 140 kw névleges hőterhelés alatti tüzelőberendezéseknél, az ilyen tüzelőberendezések körében a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet a település jegyzőjének biztosít levegővédelmi hatáskört. A QTH = 140 kw névleges hőterhelés fölötti tüzelőberendezések létesítésekor a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Belterületen fásítás, külterületi közlekedési és dűlőutak mentén a fasorok helyreállítása, újak telepítése szintén javasolt. A környezeti levegő minőségének javítása és az Alföldön jellemző porterhelés csökkentése érdekében is fontos az út menti fasorok, a mezőgazdasági területet tagoló erdősávok, erdőfoltok megóvása, helyreállítása. Utak pormentesítése. Ipari, gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot. Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni a berothadás és a bűzhatás csökkentése érdekében. 20

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Beszámoló a lakóhely környezeti állapotáról. 2013. év

Beszámoló a lakóhely környezeti állapotáról. 2013. év Beszámoló a lakóhely környezeti állapotáról 2013. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy A települési önkormányzat a környezet

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEM! 1. Ez a nyomtatvány segédlet; azokat a fő témaköröket és kérdéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozó információk alapvetően szükségesek a telephely/tevékenység megismeréséhez, illetve a kérelem

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 2010. I félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari ek

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata

Őcsény Község Önkormányzata .../2013.(X.31.) Kt. számú határozat Őcsény Község Önkormányzata Környezetállapot Felmérés 2013. 2013. október A határozat kihirdetésének napja: 2013. november 4. Pollák Csaba jegyző A környezet védelmének

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről TARTALOM I. MEGOLDÁSRA VÁRÓ KIEMELT TÉMAKÖR... 1 II. BEVEZETÉS... 1 III. A 4. SZÁMÚ TERÜLETI DIVÍZIÓ... 2 IV. AZ ALFÖLDVÍZ ZRT. SZENNYVÍZKEZELÉSI

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésére Tárgy: Zirc-Akli és Szarvaskút városrész szennyvízkezelésének megoldására megvalósíthatósági tanulmányterv

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.

Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. 1.2. A környezeti

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállításáról, valamint az avar és

Részletesebben

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09.

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09. Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF A környezetvk rnyezetvédelem, természetv szetvédelem, vízügy aktuális kérdk rdései Balatonkenese, 2012. május 08-09. Jogszabályi hátth ttér 40/2002. (III. 21.)

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT-1-1537/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A FETILEV Felsõ-Tisza-vidéki Levegõanalitikai Kft. (4400 Nyíregyháza, Móricz Zsigmond

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

Sárpilis Község Önkormányzat Környezetvédelmi Programja

Sárpilis Község Önkormányzat Környezetvédelmi Programja Sárpilis Község Önkormányzat Környezetvédelmi Programja Készítette: Tóth Vilmos okl. környezetvédelmi szakmérnök Jóváhagyta: Sárpilis Község Önkormányza 58/2009(VII.09.) KT számú határozatával Sárpilis,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a lakóhelyi környezet állapotáról

BESZÁMOLÓ. a lakóhelyi környezet állapotáról BESZÁMOLÓ a lakóhelyi környezet állapotáról Tisztelt Képviselőtestület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 51. (3) bek. alapján jelen előterjesztésben kívánom ismertetni

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999./V. 26./ Ktr. számú rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * BUDAPEST, III. KERÜLET BATTHYÁNY UTCA PÜNKÖSDFÜRDŐ UTCA ÁRPÁD UTCA IPARTELEP UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben