SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

Átírás

1 SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE március Készítette: Szarvas Város Önkormányzatának megbízásából a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. Elfogadta Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 229/2010. (III. 25.) határozatával

2 "Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a kézben járnak..." (KONRAD LORENZ) 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegő Vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek A szennyvíz felosztottsága, elvezetése Föld Természetvédelem TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET Infrastruktúra Úthálózat Köztisztaság, hulladékkezelés Épített környezet A lakosság tudatformálása FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK A települési környezet tisztasága Zaj- és rezgés elleni védelem Levegőtisztaság védelem Felszín és felszín alatti vizek, ivóvízellátás Talajvédelem Energiagazdálkodás Zöldterület-gazdálkodás Természeti és építészeti értékek védelme Helyi közlekedésszervezés Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK A települési környezet tisztasága Zaj- és rezgés elleni védelem Levegőtisztaság védelem Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás Talajvédelem Energiagazdálkodás Zöldterület-gazdálkodás Természeti és építészeti értékek védelme Helyi közlekedésszervezés Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás CSELEKVÉSI TERV Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok

4 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Szarvas csatornamű üzemeltetési utasítása 2. sz. melléklet: Környezeti levegő mintavétel vizsgálati jegyzőkönyv 3. sz. melléklet: Környezeti zaj- közúti közlekedési zaj vizsgálati jegyzőkönyv 4

5 ELŐSZÓ Szarvas a magyar Alföldön, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik, 85 méterre a tenger szintje felett. Békés megyében található, a Szarvasi Kistérség központja. Szarvas 150 kilométerre van Budapesttől, a 44-es számú főúton és vasúton (MÁV 125-ös Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútútvonalon) érhető el. A város vonzáskörzetébe tartozó települések: Békésszentandrás, Csabacsüd és Kondoros. Békéscsabától 47 kilométerre található, a Hármas-Körös holtágának partján (Kákafoki-holtág). Közigazgatási területén van a történelmi Magyarország mértani középpontja, amelyet emlékmű jelöl a Holt-Körös partján. Szarvas Város a Dél-Alföldön, a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalék-kúpsíkság peremi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik. Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak. Geológiai szempontból a változatos felszín közeli pleisztocén-holocén üledéksor aljzata pliocénpannóniai. A felszíni infúziós löszön, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi és a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, illetve azok közé rakódtak le. A területre jellemző a meleg és száraz éghajlat. A napsütéses órák évi összege 2000 körüli. Nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 0 C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 0 C. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,3-34,6 0 C, a minimumoké -17,0 és -18,0 0 C közötti. Évente mm csapadék a valószínű. Az ariditási index 1,23-1,28. A leggyakoribb szélirány az É-i és a D-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. Vízrajzát tekintve száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A talajvíz 2-4 m alatti mélységben érhető el. Kémiai jellegében a nátrium-hidrogén-karbonátos típus az uralkodó, de néhol a kalcium-magnéziumos is megjelenik. A keménysége általában nk közötti, a szulfáttartalom átlaga mg/l közötti. A rétegvíz mennyiségét 1-1,5 l/s.km 2 re becsülik. Az ártézi kutak száma jelentős, mélységük 200 m körüli, a szolgáltatott vízhozamok mérsékeltek, kevés a bővizű kút, a vízhőmérséklet átlagosan 70 0 C. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 60%-os, a felszín alattié 20%-os. A terület a Tiszántúli flórajárásba sorolódó kistáj ősi potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum pubesceni roboris), a pusztai tölgyesek (Festuco- Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). Napjainkig a tölgyesek szinte már teljesen eltűntek, helyüket a bokorfüzesek (Salicetum triandre) és a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis) vették át. A nyílt társulások közül a homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinea, Artemisio- Festucetum pseudovinea) és a löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense) elterjedtebbek. 5

6 1. BEVEZETÉS A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell 6

7 használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal 7

8 kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei: a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép Szarvas Város területén jelenleg: Kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintjük: A hulladékok kezelésének korszerűsítése (hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése /KEOP pályázat/) Felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása Talajt veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása Települési hulladéklerakó telep rekultivációja (KEOP pályázat segítségével) A Város Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve is tartalmaz környezetvédelmi munkarészeket. 2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1. Levegő A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Szarvas Város területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források: Lakossági fűtés Közlekedés Mezőgazdaság Ipar Allergén porok Levegőtisztaság-védelmi követelmények: Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a város teljes bel- és külterületére a 14/2001. (V.9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet által megengedett imissziós határértékek vonatkoznak. 8

9 Levegőszennyezettségi zóna: A településen immisszió mérő állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat nem működik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján Szarvas Város az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint: Szarvas Város a fenti rendeletnek megfelelően nem tartozik külön zónacsoportba, így a rendelet 1. számú melléklete szerint: Zónacsoport szennyezőanyagok szerint Kén- Nitrogén Szénmonoxid Szilárd Benzol dioxid -dioxid (PM10) Békéscsaba F F F C F A rendelet 2. számú melléklete szerint, mivel a Város Békéscsabától 47 km-re található, a legvalószínűbb, hogy Szarvas Város területe is a következő zónába tartozik. Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület nem található. Fűtésből származó légszennyezés: Szarvas Város területén a gázvezeték hálózat kiépítése megtörtént. A kiépítettség 100 %-os, a lakások 85,4 %-a (2007. évben) csatlakozott a rendszerre. A településen a lakások nagy százalékában fával és szénnel is fűtenek. A gáztüzelés 100%-os használata további szennyezettség csökkenést eredményezne, mellyel csökkenthető a hagyományos tüzelésből származó SO 2, NO 2 szilárd szennyezőanyag terhelés. Közlekedés által okozott légszennyezés A közlekedési eredetű levegőszennyezés a város területén nem jelentős, a 44. számú főközlekedési út a település belterületén halad keresztül, így annak hatása befolyásolja a település levegőtisztaságát. A 44. sz. főközlekedési út forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2007-ben a következők szerint alakult: 9

10 A 44. számú főközlekedési út forgalmi adatai a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT adatai alapján: Közút száma 44 elsőrend ű főút Szelvény Érvényességi szakaszának e határszelvényei OKA csomópont hossza km km km kezdő vég km A számláló állomás fekvése jelleg 1 jelleg 2 típus forgalmi sávok száma adat forrása Számlált napok száma C C L b 2 M1 2x1 mért kódja A szám láló állom ás kódja Összes forgalom Összes motoros forgalom Nehéz motoros forgalom Pályasz. Méret. forgalo m Összes tehergé pkocsi Személ ygépko csi Kistehe r gépkoc si Autóbusz egye s csukl ós Közé p. nehéz Tehergépkocsi nehéz pótko csis j/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap Et/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (1) (Forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT., Az Országos Közutak Évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma II., Az összekötő- és mellékutak átlagos napi forgalma) nyerg es speci ális Motor kerék pár Kerék pár Lassú jármű vek 10

11 A járművek által kibocsátott légszennyezésre vonatkozó számítások: Emisszió Imisszió Mértékegység Jármű Jármű/nap Fajlagos(NO2) 1,42 g/km SO2 0, mg/m3 Idő*méter ,57007 mikrog/m3 Emisszió 0,5118 mg/sm Fajlagos(SO2) 0,007 g/km CO 0, mg/m3 Idő*méter ,3732 mikrog/m3 Emisszió 0,0025 mg/sm Fajlagos(CO) 10,1 g/km Nox 0, mg/m3 Idő*méter ,84347 mikrog/m3 Emisszió 3,6400 mg/sm Fajlagos(Szilárd) 0,105 g/km Szilárd 0, mg/m3 Idő*méter ,5976 mikrog/m3 Emisszió 0,0378 mg/sm Fajlagos(CH) 0,31 g/km CH 0, mg/m3 Idő*méter ,5262 mikrog/m3 Emisszió 0,1117 mg/sm Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából az Akusztika Mérnöki Iroda Kft októberében Környezeti Levegő mintavételt végzett a 44. sz. főútvonal km szelvényénél, melynek eredményeit összefoglaló vizsgálati jegyzőkönyvet a 2. sz. mellékletben csatoltuk. Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg. Ipari jellegű légszennyező forrás is található a településen. Szarvas Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltak jelen a táblázatban bemutatott mennyiségben. 11

12 Szennyezőanyag Összesen (kg) 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Kén-hidrogén METÁN <0,5 <0,5 <0,5 <0, Hexán <0,5 <0,5 <0,5 <0, Benzol <0,5 <0,5 <0,5 <0, Toluol Xilolok Etil-benzol <0, Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0, Propil-benzol <0, ,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) Trimetil-benzolok <0, Szén-monoxid METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT <0, Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Etil-alkohol / etanol / Butil-alkoholok Izo-propil-alkohol Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Formaldehid Acetaldehid 1 <0,5 <0, Aceton <0,5 132 <0, Metil-etil-keton / 2-butanon / Ecetsav <0,5 <0,5 <0,5 <0, Ciklohexanon <0,5 <0,5 <0,5 <0, Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton / <0,5 <0,5 <0,5 <0, Diaceton-alkohol <0,5 <0,5 <0,5 <0, Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / <0, Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / Izo-butil-acetát Butil-glikol-acetát <0,5 <0,5 <0,5 <0, Fenol <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként) Ammónia Izo-propil-acetát <0,5 <0, Szilárd anyag Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 9 - Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS) <0,5 <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetűvel jelenik meg. (Forrás: okir.kvvm.hu) 12

13 A Város területén az OKIR adatbázis szerint 28 db levegőtisztaság-védelmi szempontból is említendő vállalkozás üzemel, a következő táblázatban ezeket és az általuk kibocsátott szennyezőanyagokat és azok mennyiségét foglaltuk össze. Rangsor Telephely Szennyezőanyag 1. "Alföldi-Hús" Zrt. Alföldi- Hús Rt., Húsfeldolgozó üzem (5540 Szarvas Orosházi út 5.) Mennyiség [kg/év] SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Szilárd anyag "Oryza-Karex" Kft. HAKI Galambosi rizskísérleti telep (5540 Szarvas Külterület hrsz.) 7 - Szilárd anyag SZÉN- DIOXID "Plasto Ball" Kft. Plasto Ball Központi telephely (5540 Szarvas, Martos F. u. 6.) "Szarvasi Gyógy-Termál" Kft. Városi Gyógyfürdő (5540 Szarvas, Kossuth u. 23.) 2 - Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Izo-butilacetát aceton Metil-etilketon (2-buton) Izo-propilalkohol SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid "Szarvasi Medicago" Kft. Szarvasi Medicago vetőmag üzem (5540 Szarvas, Ipartelep u. 1.) 7 - Szilárd anyag SZÉN- DIOXID Agroselect Növénynemesitő és Forgalmazó Kft. Szárító és magtisztító üzem (5540 Szarvas, Szentesi út ) Fgsz Zrt. Szarvasi Gázátadó Állomás (5540 Szarvas Külterület) 7 - Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO

14 8. 9. Gallicoop Zrt. "TAMIX" Takarmánygyártó üzem (5540 Szarvas, T. III. Külkerület 531/1.) Gallicoop Zrt. Gallicoop Rt., Pulykakeltető telepe (5540 Szarvas Orosházi út 2.) Gallicoop Zrt. Vágóhíd, Központi Telep (5540 Szarvas, Ipartelep 531/1.) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Formaldehid SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO szilárd anyag Haltáp Takarmánygyártó, Forgalmazó és Fejlesztő Kft. HAKI Haltápüzem (5540 Szarvas, T. I. külkerület 10.) Katech Zrt. Szarvasi üzem (5540 Szarvas, Ipartelep 531/1) Kraftszer Épületgépészeti Kft. Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, oktatási épület (5540 Szarvas, Szabadság út 1-3.) Linea-Holz Kft. Linea Holz Kft. (5540 Szarvas, Csabai út 9.) Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etilészter / SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Szilárd anyag Ammónia Kén-hidrogén SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Butilalkoholok Toluol Izo-butilacetát Xilolok szilárd anyag Izo-propilalkohol

15 Mezőmag Kft. Vetőmagtisztító telep (5540 Szarvas, Kákai major) 7 - Szilárd anyag Szarvas-Bútor Kft. Szarvas Bútor Kft. (5540 Szarvas, Ady E. u. 36.) Szarvas-Cipó Sütőipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Szarvas Cipó Kft. pékség (5540 Szarvas, Béke u. 19.) Szarvasgép Gépgyártó és Gépjavitó Kft. Telephely (Szarvasgép Kft.) (5540 Szarvas, T. III. kk. 223.) SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Toluol Xilolok Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO Butil-alkohol (primer- butanol)/butanol- 1/ Metil-etilketon (2-buton) aceton etil acetát /ecetészter; ecetsav-etilészter/ Etilén-glikolmonobutil-éter / 2-butoxietanol;butil-glikol / SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Szilárd anyag butilacetát/ecetsavbutil-észter/ Izo-butilacetát Xilolok Etil-benzol METOXI PROPIL-(2)- ACETÁT Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Trimetilbenzolok

16 19. Szarvasi Agrár ZRt. Szarvasi Agrár Rt. Rizsfeldolgozó üzem (5540 Szarvas, Ipartelep u. 5.) Propilbenzol SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szilárd anyag Szén-monoxid SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Szarvasi Vas-Fémipari ZRt. Szarvasi Vas-Fémipari Rt II.Ipartelep (5540 Szarvas Csabai út 2.) Szarvasi Vas-Fémipari ZRt. Szarvasi Vas-Fémipari Rt. Központi telep (5540 Szarvas, Szabadság út ) Tesco-Globál Áruházak Zrt. TESCO áruház (5540 Szarvas, Csabai út 9.) Young-Hús Kft. Young-Hús Kft., Szarvasi húsüzem Etilén-glikolmonobutil-éter / 2-butoxietanol;butil-glikol / Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Etil-alkohol / etanol / Szilárd anyag Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HFként) Toluol ,2,4,- Trimetil-benzol (Pseudokumol) Izo-propilacetát Izo-propilalkohol SZÉN- DIOXID Szilárd anyag Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO szilárd anyag Szén-monoxid Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO SZÉN- DIOXID

17 (5540 Szarvas, Csabai út 23.) 2-Szén-monoxid Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO szilárd anyag Szirén Ruházati Szövetkezet Szirén Szövetkezet, központi telephely (5540 Szarvas, Béke u. 2-4.) 311-acetaldehid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO SZÉN- DIOXID Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Plastolus Kft. PLASTOLUS SZÉN- DIOXID Ipari és Szolgáltató Kft. 2-Szén-monoxid (5540 Szarvas, Kossuth u ) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Tessedik Sámuel Főiskola Tessideik Sámuel Főiskola Pedagógiai Kar (5540 Szarvas, Szabadság út 4.) SZÉN- DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Gallicoop Zrt. "TAMIX" Takarmánytároló (5540 Szarvas, Csabai út 5.) 7-szilárd anyag Tomasovszki János Autófényező műhely (5540 Szarvas, Külterület) 152-Xilolok Gazdasági tevékenységek közül meg kell említeni a mezőgazdaságból származó légszennyezettséget is. Szarvas Város közigazgatási területének 72%-át (11.753,8127 ha) a szántók teszik ki. A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket érintő hatás az égetés (tarlóégetés). Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely település határában megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka. Állattartásból származó, zavaró bűzterhelés nincs a településen, Szarvas belterületén csak önellátás szintjén van állattartás. A város külterületén található állattartó telepek bűzhatása nem befolyásolja a város légszennyezettségét, azok távolsága a lakott területektől jelentős. 17

18 Az állattartó telepek bűzhatására vonatkozó számításokat nem állt módunkban végezni, mivel konkrét adatok nem álltak rendelkezésünkre. A Város területén található állattartó telepeket és a tartási jellemzőket a következő táblázatban mutatjuk be: Gazdálkodó szervezet + állattartó telep címe Agrota-Alcsired Kft. Szarvas, Tanya II. kk Rózsási Állattenyésztési Kft. Szarvas, 0258/2. hrsz. Laktárius Kft. Szarvas, Tanya II. kk Rózsás Major Kft. Szarvas, Tanya V. kk Goldfood Kft. Szarvas, Mezőberényi út 0678 hrsz. Meleagrys 13 Kft. Szarvas, Endrődi út 316/2. hrsz. Melekidó Kft. Szarvas, Tanya I. kk /4 hrsz. Pulyka Profit Kft. I. sz. hízlaló telep Szarvas, 0238 hrsz. Pulyka Profit Kft. III. sz. hízlaló telep Szarvas, 629/5 hrsz. Pulyka Profit Kft. Szarvas, Halászlak 193/2 hrsz. Varga és Társai Kft. Szarvas, 0297/5 hrsz. HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. I. sz. pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület 0109/2 hrsz. HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. III. sz. pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület 0227/4 hrsz. Szarvasi Kacsafarm Kft. Szarvas, Tanya I. kk. 10. Sonkoly György Szarvas, Tanya III. kk Tóth Imre Szarvas, Tanya III. kk Dobruczki Zsolt Szarvas, Tanya V. kk. 165/1. Vadker Kft. Szarvas, 0710/2 hrsz. Tartás jellemzői Szarvasmarha 1250 db Szarvasmarha 450 db Szarvasmarha Férőhely 900 db Szarvasmarha 570 db Sertéstenyésztés Férőhely kapacitás 9284 db Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka férőhely Pulyka előnevelő férőhelyes 5-6 rotációban Évente ezer db előnevelt pulyka Pulyka előnevelő férőhelyes 5-6 rotációban Évente ezer db előnevelt pulyka Tenyész kacsa férőhely Lúd tömő férőhely Lúd tépő férőhely Broiler csirke férőhely Fácán férőhely A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. -ának (1) bekezdése szerint; Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. A Korm. rendelet 14. -a szerint; Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő. A hazai levegőtisztaság védelmi szabályozás a környezeti levegő bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak megfelelően legfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés 18

19 megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések. Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított 31/2000. (IX. 21.) számú rendelete rendelkezik az állattartásról és az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, trágyatárolók elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokról. Az állattartó és trágyatároló telepek diffúz légszennyező forrásnak minősülnek a bűzhatás miatt, a diffúz légszennyező anyag kibocsátása a mezőgazdasági eredetű anyagok jelentős mennyiségét juttatja a légkörbe. A szerves trágya kezelése és az állattartás főként ammónia (NH3) kibocsátással jár, ami bűzterhelést vonhat maga után. A tárolókban a trágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzhatás minimalizálása szempontjából. A trágyakihordás az istállókból szag- és porszennyezéssel jár. A szálló por mennyisége az utak burkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól függ. A kevésbé korszerű szállítójárművek füstgáz-kibocsátásával szintén számolni kell. Általánosságként azonban elmondható, hogy a légszennyező anyagok tekintetében nem az egyedi szennyezőanyagok, hanem a nagyobb távolságban észlelhető szaghatások a jelentősebbek. Az állattartó telepek és azok trágyatárolóinak bűzhatására vonatkozóan számításokat a következő összefüggésekkel és adatok alapján lehet számolni, ezen számítások elvégzéséhez ismerni szükséges az állattartó telepek kialakítását az ott található ólak darabszámát, méretét, a telepek pontos elhelyezkedését a Városhoz viszonyítva, szélviszonyokat. Ezen adatok beszerzése hosszabb időt vesz igénybe, ezért csak a modellt mutatjuk be a bűzszámításhoz. Szagemmisszió a különféle állattartásból: Állattartás Állatfaj Tartási feltételek Szagegység /m 2 /sec Szarvasmarha Húsmarha Döngölt 5 talaj/beton padló Tejelő tehén Szabadállású, 2 mély almos, hígtrágyás Zárt állású 0,7 Nyílt téri tartás 4 Baromfi Tojótyúk Ketreces, éves tisztítás 3 Ketreces heti 3 tisztítás Broiler Mély almos 0,6 Pulyka Mély almos 0,6 Sertés Malac, növendék Mélyalmos 7 koca Nyitott 9 Mély ágyas 2 Hízó Hígtrágyás 3 19

20 GE= istálló db szám istálló területével (m 2 ) szagegységgel Szagemisszió a különféle trágyakezelésekből: Trágyakezelés típusa Szagegység (GE/m 2 /sec.) Föld medence 22 Föld medence 1. fázis 22 Föld medence 2. fázis 8 Anaerob kezelő medence 1. fázis 4 Anaerob kezelő medence 2. fázis 1,2 Ülepítő medence 53 Trágya prizma 2 GE= almos trágyatároló db szám trágyatároló területével (m 2 ) szagegységgel A Svájci és a német irodalmi adatok alapján a szagegység és a szagerősség összefüggése a következő: Meghatározott szagegység Szagerősség 5 alatt igen gyenge 5-10 gyenge jelentős erős igen erős A környezeti levegőminőség tekintetében a legfontosabb, javasolt intézkedések: Szilárd tüzelés esetén: a korszerű tüzelőberendezések alkalmazása, és a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságát legalább 0,5 méterrel meghaladó, tüzeléstechnikailag méretezett kémények létesítése. Új épületek használatbavételi eljárásainál javasolt megkövetelni a tüzelőberendezések minőségi bizonylatát a QTH = 140 kw névleges hőterhelés alatti tüzelőberendezéseknél, az ilyen tüzelőberendezések körében a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet a település jegyzőjének biztosít levegővédelmi hatáskört. A QTH = 140 kw névleges hőterhelés fölötti tüzelőberendezések létesítésekor a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Belterületen fásítás, külterületi közlekedési és dűlőutak mentén a fasorok helyreállítása, újak telepítése szintén javasolt. A környezeti levegő minőségének javítása és az Alföldön jellemző porterhelés csökkentése érdekében is fontos az út menti fasorok, a mezőgazdasági területet tagoló erdősávok, erdőfoltok megóvása, helyreállítása. Utak pormentesítése. Ipari, gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot. Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni a berothadás és a bűzhatás csökkentése érdekében. 20