110/2003. (X. 21.) FVM rendelet. az erdészeti szaporítóanyagokról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és alkalmazási köre

Átírás

1 /2003. (X. 21.) FVM rendelet A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló évi LII. törvény 30. -a (2) bekezdésének e) pontjában, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és alkalmazási köre 1. (1) Az erdőgazdálkodásban olyan szaporítóanyagot kell felhasználni, amely lehetővé teszi a környezethez jól alkalmazkodott, genetikailag változatos erdei ökoszisztémák kialakulását, a természeti rendszerek és a biológiai fajok, taxonok evolúciós képességének megőrzését, és amelytől egyúttal az erdők élőfakészletének növelése, a faanyag minőségének javulása, illetve az erdők környezetre gyakorolt jótékony hatásának megőrzése és javítása kellő biztonsággal elvárható. (2) Természetközeli erdők esetében az adott ökológiai feltételekhez jól alkalmazkodott, genetikailag kielégítően sokszínű és mikroevolúciós képességű, valamint a fatermesztés céljainak is megfelelő mennyiségi és minőségi tulajdonságokat felmutató származások származásazonosított minősített szaporítóanyagának alkalmazását kell elősegíteni. Faültetvények esetében nagy hozamú és ökológiailag kielégítően stabil fajták fajtaazonos és fajtatiszta szaporítóanyagát kell felhasználni. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) az 1. számú mellékletben foglalt erdészeti fajok és fajtáik szaporítóanyagára, a szaporítóanyag begyűjtésére, előállítására, nevelésére, készletezésére, forgalomba hozatalára és felhasználására, b) a szaporítóanyagok előállítását, begyűjtését, nevelését, készletezését és forgalomba hozatalát közvetve vagy közvetlenül szolgáló létesítményekre, növényállományokra, c) 1 azon természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (a továbbiakban együtt: szervezetek), amelyek erdészeti szaporítóanyag előállításával, begyűjtésével, nevelésével, készletezésével, forgalomba hozatalával és felhasználásával foglalkoznak, d) 2 a szaporítóanyag minősítő rendszert működtető és ellenőrző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága. Fogalommeghatározások 2. E rendelet alkalmazásában 1. erdészeti szaporítóanyag: az 1. számú mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridjeik, fajtáik erdészeti célú növények előállítását szolgáló vetőmagja, vegetatív szaporító alapanyaga, és az ezekből nevelt ültetési anyagok, amelyek megfelelnek a minősítés követelményeinek, 2. szaporító alapanyag: növény előállítására szolgáló vetőmag, illetve állomány alól kiemelt csemete vagy növényi rész, 3. szaporítóanyag kategóriák: a szaporítóanyagoknak az OECD és EU erdészeti szaporítóanyag rendszerek származási és vizsgálati követelményei alapján kialakított csoportjai (származásazonosított, kiválasztott, kiemelt, vizsgált), amelyek megfelelnek a 7. -ban részletezett követelményeknek, 4. származási körzet: kielégítően egységes ökológiai adottságokkal rendelkező, földrajzilag körülhatárolható olyan terület vagy területek csoportja, amelyen belül egy faj vagy alfaj populációi azonos külső megjelenési vagy genetikai bélyegekkel rendelkeznek, 5. származás: az a földrajzi hely, ahol az adott faállomány vagy faegyed megtalálható, 6. eredet: az a hely, ahol egy faállomány vagy populáció őshonosan tenyészik, vagy ahonnan egy nem őshonos faállomány eredetileg származik, 7. szaporítóanyag-forrás: szaporítóanyag begyűjtését vagy előállítását szolgáló természetes maggyűjtési egység (erdőállomány, facsoport, faegyed) vagy törzsültetvény, 1 Az 1. (3) bekezdés c) pontja a 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 18. a) pontja szerint módosított szöveg. 2 Az 1. (3) bekezdés d) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. a) pontja szerint módosított szöveg.

2 állomány: kielégítően egységes fenotípusú és megfelelő nagyságú faállomány (populáció), amely más faállományoktól egyértelműen elhatárolható, 9. természetes előfordulás: a magtermelő (begyűjtő) állomány vagy szaporítóanyag-forrás természetes előfordulású, ha folyamatosan, több generációra visszatekintve természetesen újult fel, illetve, ha a saját maga vagy a vele közvetlenül szomszédos természetes előfordulású állományok szaporítóanyagával mesterségesen erdősített, 10. őshonosság: a magtermelő (begyűjtő) állomány vagy szaporítóanyag-forrás őshonos, ha természetes előfordulású vagy ha azonos származási körzetben gyűjtött magból nevelt csemetével mesterségesen erdősített, 11. erdészeti törzsültetvény: a magtermelő állomány, a magtermesztő ültetvény, valamint az anyatelep, 12. magtermelő állomány: elsődlegesen magtermesztési célú, megfelelő nagyságú, szükséges mértékig a nemkívánatos beporzástól izolált, vetőmagot termő faállomány, amely a hasonló ökológiai viszonyok között tenyésző más faállományokhoz képest kedvezőbb külső képet vagy igazolt genetikai fölényt mutat, és területileg elhatárolható, 13. magtermesztő ültetvény: ismert származású klónokból vagy magoncokból, meghatározott arányban, egyedenként azonosítható módon, elsődlegesen magtermesztés céljára létesített, a nemkívánatos idegen beporzástól megfelelően izolált, az önbeporzás valószínűségének mérséklése érdekében kialakított elrendezésű és méretű ültetvény, 14. anyatelep: vegetatív szaporító alapanyag termelése céljából létesített ültetvény, 15. központi anyatelep: a törzsanyatelep szuperelit szaporítóanyagából létesített, elsősorban üzemi anyatelepek létesítésére szolgáló elit fokozatú szaporító alapanyagot termő anyatelep, 16. üzemi anyatelep: a központi anyatelep elit fokozatú szaporítóanyagából létesített, certifikált fokozatú, erdősítési célú ültetési anyag előállításához szükséges szaporító alapanyagot termő anyatelep, 17. szaporítóanyag előállítás: a szaporítóanyag gyűjtésének, előállításának, tárolásának, szaporításának, felkészítésének és feldolgozásának minden formája, az ültetési anyag termesztéséig és reklámozásáig bezárólag, 18. erdőgazdálkodó: az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény 13. -ának (1) bekezdése szerinti erdőtulajdonos vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó, erdészeti csemetekert: erdészeti szaporítóanyag előállítására, nevelésére, tárolására szolgáló, a NÉBIH által engedélyezett és bejegyzett terület (faiskola), a rajta lévő létesítményekkel és növényállománnyal, bejegyzett magbegyűjtőhely: a NÉBIH által bejegyzett, átmeneti magtárolásra alkalmas hely, ahol a begyűjtött mag, makk felvásárlása, átvétele, készletezése, feldolgozása történik, 21. import: harmadik országból az Európai Unióba végzett beszállítás, 22. export: az Európai Unióból egy harmadik országba végzett kiszállítás, 23. átszállítás: az Európai Unió tagállamai közötti szaporítóanyag szállítás, 24. szaporítóanyag választék: valamely szaporítóanyag azon tulajdonsága, amelyet a nevelési technológia és a kor jellemez (például 2 éves alávágott magágyi csemete), zárlat alatti termesztés: Magyarországon szakmai előírás szerint fel nem használható külföldről származó szaporítóanyag előállítása külföldi értékesítés céljára a NÉBIH külön engedélye alapján, zárlat alatt; a szaporítóanyagot teljes egészében ki, illetve át kell szállítani, vagy meg kell semmisíteni, 26. származási igazolvány: a forgalomba hozható szaporítóanyag klón- vagy származásazonosságát, kategóriáját igazoló okirat, 27. kitermesztés: erdészeti szaporítóanyag minták fajtaazonosságának, életképességének, teljesítőképességének összehasonlító vizsgálata a kibocsátó törzsültetvény bírálata, minősítése érdekében, 28. törzskönyvi előjegyzés: az elszaporítás kiinduló anyagának vagy törzsültetvénynek előzetes nyilvántartásba vétele, 29. törzskönyvezés: az elszaporítás kiinduló anyagának vagy törzsültetvénynek közhitelű nyilvántartásba vétele, 30. törzsültetvénnyé minősítés: újonnan létesített vagy kijelölt törzsültetvény továbbszaporításra (szaporítóanyag kibocsátásra) alkalmas voltának hivatalos tanúsítása, 31. törzsültetvény szemle: a továbbszaporításra való alkalmasság meghatározott időközönkénti hivatalos ellenőrzése, 32. törzsültetvény zárolás: a továbbszaporításból való átmeneti vagy végleges kizárás, 33. genotípus: az egyed génjeiben tárolt genetikai információk összessége, 34. fenotípus: az egyed megjelenési formája, amelyet a genotípus és a környezet határoz meg, 35. populáció: egyazon fajhoz tartozó, azonos területet egy időben benépesítő, egymással potenciálisan szaporodási közösséget alkotó egyedek összessége, 36. fajta genetikai jellege: a fajtát alkotó genotípusok száma és az erdősítésre felhasználható szaporítóanyag előállításának módja (generatív, vegetatív) alapján jellemezhető fajtatulajdonság, 37. klóncsoport: klónok rögzített arányú együttese, amelyek közösen alkotnak fajtát, és amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a klón-komponensenként megadott összetétel (arány) szerint összekevert vegetatív ültetési anyag, 38. klónösszeállítás: ismert és ellenőrzött tulajdonságú klónok (általában törzsfákról származó oltványok) meghatározott összetételű és rögzített arányú együttese, amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a klónösszeállítás szabad vagy ellenőrzött beporzású magja, illetve az abból nevelt csemete, 39. magonc-összeállítás: ismert származású (általában szelektált törzsfák magjából nevelt) magcsemetével azonosítható módon, 3 A pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 4 A pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 5 A pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg.

3 - 3 - és rögzített arányú együttese, amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a klónösszeállítás szabad vagy ellenőrzött beporzású magja, illetve az abból nevelt csemete, 39. magonc-összeállítás: ismert származású (általában szelektált törzsfák magjából nevelt) magcsemetével azonosítható módon, rögzített elrendezés szerint létesített olyan növényállomány, amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a magonc-összeállítás szabad vagy ellenőrzött beporzású magja, illetve az abból nevelt csemete, 40. testvérvonalak szülei: olyan különleges magtermesztő ültetvény, amelyben az ellenőrzött vagy szabadbeporzású vetőmag előállítás során csak egy meghatározott nőnemű egyedet használnak anyaként, egy meghatározott apa (teljes testvérek módszer), illetve több meghatározott vagy meghatározatlan apa (féltestvérek módszer) pollenjének felhasználásával, 41. klónkeverék: nagyobb számú, ismert származású, de egyenként nem azonosított, generatív úton előállított egyed korlátozott számú vegetatív elszaporításával keletkezett növényanyag, 42. fajtabírálat: egyes fajtatulajdonságok helyszíni becslése, illetve bonitálása szakértői bizottság segítségével, 43. törzsfa: erdészeti nemesítés céljára kiválasztott és törzskönyvezett faegyed, 44. klónvizsgálat: olyan nemesítői eljárás, amelynek során a kísérletbe vont növényanyagot vegetatív módon szaporítva tanulmányozzák, 45. utódvizsgálat: olyan nemesítői eljárás, amelynek célja egy meghatározott egyed (klón, törzsfa) genetikai értékének meghatározása ivaros úton keletkezett utódainak kísérleti összehasonlításával, 46. származásvizsgálat: olyan nemesítői eljárás, amely az egyes származások kísérleti összehasonlításával a faj elterjedésén belüli genetikai változatosság kutatását célozza a termesztési céloknak leginkább megfelelő származások kiválasztása érdekében, 47. genetikai gyérítés: magtermesztő ültetvényben végrehajtott olyan törzsszámcsökkentés, amelynek célja az ültetvényben előállított vetőmag termesztési értékének javítása az ültetvényben elhelyezett klónok, illetve utódnemzedékek (családok) előzetes genetikai értékelése alapján, 48. erdei génrezervátum: az erdészeti genetikai erőforrásokat hosszú távon, eredeti élőhelyen megőrző erdőállomány, amelynek célja a génkészlet minél teljesebb körű megőrzése, a genetikai sokféleség fenntartása, a természetes rekombináció lehetőségének megteremtése és a begyűjtött magból olyan utódállományok létrejöttének elősegítése, amelyek evolúciós képességüket megtartva a változó környezeti felételekhez várhatóan jobban alkalmazkodnak, 49. géngyűjtemény: szelektált növényanyag (klónok, törzsfák, klónfajták, utódnemzedékek stb.) megőrzésére, nemesítői megfigyelések céljára és szuperelit szaporítóanyag kibocsátására alkalmas gyűjtemény (növényállomány), 50. törzsállomány: fa alakú formában fenntartott géngyűjtemény, 51. törzsanyatelep: évente visszavágott, juvenilis állapotban tartott klóngyűjtemény. Az erdészeti szaporítóanyag minősítési (certifikációs) rendszer 3. (1) Az 1. -ban meghatározott követelmények teljesítése érdekében az erdészeti szaporítóanyagok begyűjtése, előállítása, nevelése, készletezése, forgalomba hozatala és felhasználása Magyarországon állami ellenőrzés alatt áll. (2) A szaporítóanyag minősítési rendszert olyan módon kell kialakítani és működtetni, hogy lehetővé tegye a mesterséges erdősítéssel létesített erdőkről rendelkezésre álló genetikai információknak (fajta, származás) az erdőtervben való rögzítését. 4. (1) 6 A NÉBIH a szaporítóanyag minősítési rendszer alkalmazása során együttműködik az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságával (a továbbiakban: erdészeti hatóság), az erdészeti tudomány és oktatás intézményeivel, védett természeti területen lévő erdő vagy védett faj esetén a a nemzeti park igazgatóságokkal, az erdőgazdálkodók és szaporítóanyag előállítók szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanáccsal. (2) 7 A NÉBIH jogosult egyes különleges szakmai célfeladatok esetében erdészeti genetikai ismerettel, illetve egyéb megfelelő szakismerettel rendelkező természetes személyek és szervezetek közreműködését igénybe venni. II. Fejezet A SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, MINŐSÍTÉSE, FORGALOMBA HOZATALA Származási körzetek elhatárolása 5. (1) A Magyarország területén származásigazolásra kötelezett fafajok, illetve fafajcsoportok fafajonként, illetve fajcsoportonként kialakított származási körzeteinek térképeit és kódlistáját a 2. számú melléklet tartalmazza. 6 A 4. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. c) pontja, a 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 11. a) pontja szerint módosított szöveg. 7 A 4. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg.

4 (1) A Magyarország területén származásigazolásra kötelezett fafajok, illetve fafajcsoportok fafajonként, illetve fajcsoportonként kialakított származási körzeteinek térképeit és kódlistáját a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) A 2. számú mellékletben fel nem sorolt fajok esetében Magyarország egész területe egy származási körzetnek minősül. 6. (1) 8 A forgalomba hozatal céljára szánt kiválasztott, kiemelt és vizsgált kategóriájú erdészeti szaporítóanyagot kibocsátó szaporítóanyag-források engedélykötelesek. A származásazonosított szaporítóanyag-forrásokat (begyűjtő állományokat) a NÉBIH-nek be kell jelenteni. (2) 9 Az engedélyről az erdőgazdálkodó kérvényére, közérdek esetén az illetékes szakhatóságok kezdeményezése alapján a NÉBIH dönt. Engedélyezési egységként egy szaporítóanyag-forrás, magtermelő állomány, magtermesztő ültetvény, illetve klón vagy klónkeverék engedélyezhető. (3) Az engedély megkérésénél fel kell tüntetni az engedélyezési egység földrajzi és közigazgatási azonosítóit, tengerszint feletti magasságát és területét. Közigazgatási azonosító a községhatár, tag, erdőrészlet, ezek hiányában a helyrajzi szám. (4) Legfeljebb tízéves időszakra előzetesen engedélyezhető a vizsgált szaporítóanyagok előállítására szolgáló szaporítóanyag-forrás, ha a 3. és 4. számú mellékletben részletezett genetikai értékelés vagy összehasonlító vizsgálatok előzetes eredményeiből feltételezhető, hogy a szaporítóanyag-forrás a vizsgálatok befejezésekor meg fog felelni az engedélyezésre vonatkozóan e rendeletben foglalt előírásoknak. Szaporítóanyag kategóriák 7. (1) Az erdészeti szaporítóanyagot kategóriába sorolással kell minősíteni (certifikálni) a kibocsátó szaporítóanyag-forrásról rendelkezésre álló ismeretek és az előre jelezhető termesztési érték alapján. (2) Azonosított származású kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha a) vetőmagját igazoltan valamely, az 5. szerinti származási körzetben, a gyűjtési hely 6. (3) bekezdése szerinti azonosítóinak megadásával gyűjtötték be, b) az állomány őshonos, nem őshonos, vagy honosított ismeretlen származását feljegyezték, c) 10 termelését a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzése mellett végezték. (3) Kiválasztott kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha a) olyan külső megjelenés alapján végzett tömegszelekcióval kiválasztott állományból gyűjtötték be, amely megfelel az 5. számú mellékletben foglaltaknak, b) 11 a szaporítóanyag-forrás a NÉBIH által elfogadott, ellenőrzött és nyilvántartott, c) 12 a szaporítóanyag-forrás származási körzetét és eredetét a NÉBIH feljegyezte, d) 13 termelését a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzése mellett végezték. (4) Kiemelt kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha a) olyan külső megjelenés alapján végzett egyedszelekcióval kiválasztott szaporítóanyag-forrásból gyűjtötték be, vagy termelték meg, amely megfelel az 5. számú mellékletben foglaltaknak, b) 14 a szaporítóanyag-forrás a NÉBIH által elfogadott, ellenőrzött és nyilvántartott, c) 15 termelését a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzése mellett végezték. (5) Vizsgált kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha a) olyan szaporítóanyag-forrásból gyűjtötték be vagy állították elő, amely megfelel a 3. és 5. számú mellékletben foglaltaknak, b) 16 a szaporítóanyag-forrás a NÉBIH által elfogadott, ellenőrzött és nyilvántartott, c) 17 a szaporítóanyag-forrás genetikailag meghatározott többlethasznossága az 4. számú melléklet szerinti módszertani összehasonlító kísérletekkel bizonyított, továbbá a kísérletek eredményeit a NÉBIH a 3. számú melléklet követelményei szerint elismerte és feljegyezte, d) 18 termelését a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzése mellett végezték. 8 A 6. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. e) pontja szerint módosított szöveg. 9 A 6. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 10 A 7. (2) bekezdés c) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 11 A 7. (3) bekezdés b) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 12 A 7. (3) bekezdés c) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 13 A 7. (3) bekezdés d) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 14 A 7. (4) bekezdés b) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 15 A 7. (4) bekezdés c) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) és f) pontja szerint módosított szöveg. 16 A 7. (5) bekezdés b) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 17 A 7. (5) bekezdés c) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 18 A 7. (5) bekezdés d) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg.

5 végezték A fajtahasználat és szaporítóanyag forgalomba hozatal feltételei 8. (1) Erdészeti szaporítóanyag csak akkor forgalmazható, ha azonosított származású, kiválasztott, kiemelt vagy vizsgált kategóriába minősíthető és a szaporítóanyag forrása szerepel a (7) bekezdés szerinti nemzeti jegyzéken vagy az Európai Unió közös szaporítóanyag-forrás jegyzékében. Akác (Robinia pseudoacacia) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) fajokból csak kiválasztott, kiemelt vagy vizsgált, nemesnyár (Populus cv.) és nemesfűz (Salix cv.) fajták vegetatív szaporítóanyaga esetében csak vizsgált kategóriájú szaporítóanyag állítható elő, hozható forgalomba és használható fel. (2) Az 1. számú mellékletben felsorolt fajok vetőmagja csak úgy forgalmazható, ha a 6. számú melléklet A) része szerinti, a vetőmag tulajdonságaira vonatkozó követelményeknek eleget tesz. (3) Az 1. számú mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek vegetatív szaporító alapanyaga és ültetési anyaga csak akkor forgalmazható, ha eleget tesz a 6. számú melléklet B) részében, a Populus és Salix fajok esetében ezen felül a C) részében előírt, a vegetatív szaporító alapanyagok és ültetési anyagok küllemi tulajdonságaira vonatkozó követelményeknek. (4) Az 1. számú mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek ültetési anyaga csak akkor forgalmazható, ha eleget tesz a 6. számú melléklet D) része, mediterrán éghajlatú régiók számára forgalmazott ültetési anyagok esetén az E) része szerinti, az ültetési anyagok küllemi tulajdonságaira vonatkozó követelményeinek. (5) 19 A NÉBIH kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet a) kísérleti, tudományos, oktatási vagy nemesítési célú szaporítóanyag, b) kiállítási vagy bemutató célú szaporítóanyag, c) 20 az őshonos fajok génállományának megőrzésére és elszaporítására létesített, a NÉBIH által nyilvántartott, a genetikai sokszínűség megőrzését célzó természetvédelmi célú növényállományok szaporítóanyaga tekintetében. (6) 21 A NÉBIH hiányhelyzetben meghatározott fajok, engedélyezési egységek és szaporítóanyag kategóriák esetében csökkentett követelményszintű szaporítóanyag használatát is engedélyezheti, úgy, hogy az 1. -ban meghatározott célok ne sérüljenek. Az engedélyekben a NÉBIH feltételeket és határidőket írhat elő. A NÉBIH által meghatározott feltételeket és határidőket a szaporítóanyag forgalmazója köteles közölni minden átvevővel. A szaporítóanyagot ez esetben a kérelmező és az átvevő csak az előírt módon használhatja fel. (7) 22 A NÉBIH Nemzeti szaporítóanyag-forrás jegyzéket állít össze a jóváhagyott szaporítóanyag-források engedélyezési egységeiről. A jegyzéket az erdészeti szaporítóanyagok alapanyagairól készült nemzeti jegyzékek formátumának tekintetében az 1999/105/EK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 2002/1597/EK rendelete szerint kell elkészíteni. (8) Genetikailag módosított erdészeti szaporítóanyaggal kapcsolatos géntechnológiai tevékenységet így a szervezetek géntechnológiával való módosítását, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben történő felhasználását, a környezetbe való kibocsátását és a forgalomba hozatalát, illetve az országba történő behozatalát, külföldre történő kivitelét, valamint szállítását a vonatkozó külön jogszabályok előírásai alapján lehet végezni. A részben vagy egészben géntechnológiával módosított szervezetekből álló erdészeti szaporítóanyagot e feltétel teljesülése esetén csak akkor lehet forgalmazni, ha a vizsgált kategóriába tartozik, és megfelel a 3. és 4. számú mellékletben foglaltaknak. Géngyűjtemények, nemesítői törzsállományok 9. (1) 23 Az erdei fajok genetikai sokféleségének megtartása, genetikai készletének megőrzése és hasznosítása, a nemesítési kiinduló anyagok megőrzése, fenntartása és megfigyelése, továbbá a fajták szuperelit kiindulási anyagának kibocsátása érdekében az erdőgazdálkodó génrezervátumot, a NÉBIH-nél bejegyzett szervezet géngyűjteményt létesíthet és tarthat fenn. (2) A géngyűjtemény létesítésénél és fenntartásánál az egyes tételeket azonosíthatóan kell nyilvántartani. A génrezervátumok kijelöléséről, fenntartásáról, kezeléséről külön jogszabály rendelkezik. (3) 24 Az erdészeti fajta fajtafenntartója köteles a fajta kiinduló anyagát képező egyedeket kijelölni, és ezek szuperelit szaporítóanyagából az 5. számú melléklet előírásainak megfelelő központi törzsültetvényt létesíteni, és egyidejűleg a növényállományokat a NÉBIH-nek törzskönyvezésre bejelenteni. (4) 25 A NÉBIH a géngyűjteményeket a nemesítő bejelentése alapján nyilvántartja és évente szemlézi, szuperelit szaporítóanyagot 19 A 8. (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 20 A 8. (5) bekezdés c) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 21 A 8. (6) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) és d) pontja szerint módosított szöveg. 22 A 8. (7) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító rendelet 30. b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH szövegrész helyébe az a NÉBIH szöveg lép, nem vezethető át.] 23 A 9. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. g) és h) pontja szerint módosított szöveg. 24 A 9. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. g) pontja szerint módosított szöveg. 25 A 9. (4) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. g) pontja szerint módosított szöveg.

6 - 6 - szaporítóanyagából az 5. számú melléklet előírásainak megfelelő központi törzsültetvényt létesíteni, és egyidejűleg a növényállományokat a NÉBIH-nek törzskönyvezésre bejelenteni. (4) 25 A NÉBIH a géngyűjteményeket a nemesítő bejelentése alapján nyilvántartja és évente szemlézi, szuperelit szaporítóanyagot kibocsátó növényállomány esetében törzskönyvezi. (5) Csak a bejelentett, nyilvántartott, illetve a törzskönyvezett géngyűjtemények részesíthetők támogatásban. Törzsültetvények elfogadása, szaporítási fokozatok 10. (1) 26 Kiválasztott, kiemelt és vizsgált szaporítóanyag csak elsődlegesen szaporítóanyag előállítás céljára létesített vagy kijelölt, a NÉBIH által elfogadott növényállományról törzsültetvényből állítható elő, gyűjthető be, hozható forgalomba, illetve használható fel. (2) A rendelet alkalmazásában erdészeti törzsültetvénynek minősül a) az anyatelep vegetatív szaporítóanyag előállítására, b) a magtermesztő ültetvény generatív szaporítóanyag előállítására, valamint c) a magtermelő állomány generatív szaporítóanyag előállítására. (3) Törzsültetvény akkor fogadható el hivatalosan kiválasztott, kiemelt, illetve vizsgált szaporítóanyag kibocsátására alkalmasnak, ha a) utódaitól elvárható az 1. -ban előírt feltételek teljesítése, b) kiválasztott és kiemelt kategória esetében külső megjelenése alapján továbbtermesztésre alkalmasnak ígérkezik, c) vizsgált kategória esetében a genetikailag meghatározott javított termesztési értéke (többlethasznossága) összehasonlító kísérletekben és vizsgálatokban bizonyított. (4) Az elfogadás kategória, törzsültetvénytípus, szaporítási fokozat és fafaj szerinti részletes szakmai követelményrendszerét és a vizsgálatok módszertanát a 3 5. számú mellékletek tartalmazzák. (5) A kibocsátott szaporítóanyag szaporítási fokozata alapján a) a vegetatív szaporítóanyagot termő törzsültetvényeket 1. szuperelit fokozatú szaporítóanyagot termő törzsanyatelepnek, illetve törzsállománynak, 2. elit fokozatú szaporítóanyagot termő központi anyatelepnek, 3. certifikált fokozatú szaporítóanyagot termő üzemi anyatelepnek; b) a generatív szaporítóanyagot termő törzsültetvényeket elit fokozatú vetőmagot termő magtermesztő ültetvénynek, illetve magtermelő állománynak lehet minősíteni. (6) Olyan törzsültetvényt, amely részben vagy teljes egészében genetikailag módosított szervezetekből álló kiindulóanyagból létesülne, csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az emberi, állati és növényi környezetre való kedvezőtlen hatásoktól való mentesség a 8. (8) bekezdése szerinti külön jogszabályok alapján végzett eljárások és vizsgálatok alapján egyértelműen bizonyított. A törzsültetvény létesítés csak a külön rendelet alapján kiadott engedély és a vizsgált kategóriának való megfelelés alapján kezdhető meg. Törzsültetvények létesítése, fenntartása, minősítése és megszüntetése 11. (1) Törzsültetvényt létesíthet és tarthat fenn minden olyan szervezet, amely a) anyatelep és magtermesztő ültetvény esetében csemetekerti engedéllyel, b) magtermelő állomány esetén az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő erdőállománnyal rendelkezik. (2) Központi anyatelepet és magtermesztő ültetvényt nemesítői törzsállomány vagy törzsanyatelep szuperelit fokozatú szaporítóanyagából, üzemi anyatelepet központi anyatelep elit fokozatú szaporítóanyagából kell létesíteni. (3) 27 Törzsültetvény létesítését a 20. (6) bekezdése szerinti határidőig írásban be kell jelenteni a NÉBIH-nek, erdészeti fajta központi törzsültetvényének létesítéséhez a fajtafenntartó hozzájárulása is szükséges. (4) A létesítendő anyatelepről erdészeti csemetekert üzemeltetésére jogosító szakképesítéssel rendelkező személlyel kiviteli tervet kell készíttetni. A (2) bekezdés szerint igényelt fémzárolt szaporítóanyagot a 20. (6) bekezdésében meghatározott határidőig kell írásban igényelni a megjelölt központi törzsültetvény fenntartójánál. Magtermesztő ültetvény kiviteli tervét erdészeti nemesítői ismeretekkel rendelkező szakértővel kell készíttetni vagy véleményeztetni, aki felel a szakszerű kivitelezésért is. (5) A kiviteli terv tartalmi előírásait, az anyatelep és a magtermesztő ültetvény létesítésének, illetve a magtermelő állomány kijelölésének szakmai követelményrendszerét az 5. számú melléklet tartalmazza. 25 A 9. (4) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. g) pontja szerint módosított szöveg. 26 A 10. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 27 A 11. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg.

7 - 7 - (6) 28 Anyatelep és magtermesztő ültetvény kiviteli tervét a NÉBIH szakmailag felülvizsgálja, és létesítését abban az esetben engedélyezi, ha megfelel az 5. számú melléklet előírásainak. Anyatelep létesítését a NÉBIH a beküldött kiviteli terv alapján nyilvántartásba veszi. (7) 29 Az eltelepített törzsültetvényeket a NÉBIH a beküldött kiviteli terv alapján előzetes nyilvántartásba veszi. Ha a törzsültetvény a jóváhagyott kiviteli terv alapján szakmailag megfelelő módon létesült, a benne található klónok, családok, fajták azonosíthatók, továbbá kora és fejlődési állapota alapján továbbszaporításra való alkalmassága megállapítható, a NÉBIH törzsültetvénnyé nyilvánítja, és törzslapot állít ki róla. (8) 30 A törzsültetvények továbbszaporításra való alkalmasságát (fajtatisztaságát, egészségi állapotát, életerejét) a NÉBIH évenkénti (magtermelő állományok esetében időarányos) szemlével ellenőrzi. Anyatelepek esetében az ellenőrzés kitermesztéssel is kiegészíthető. Az ellenőrzés tényéről és eredményéről a NÉBIH szemlejegyzőkönyvet állít ki. (9) 31 Ha a szemle alapján a törzsültetvény továbbszaporításra alkalmatlan, ideiglenesen vagy véglegesen zár alá kerül. A zárolás ismételt szemle után feloldható, ha a kiváltó okot megszüntették. Továbbszaporításra való végleges alkalmatlanság (a fajtatisztaságban, egészségi állapotban, életerőben bekövetkezett lényeges és helyrehozhatatlan leromlás) esetén a NÉBIH a törzsültetvényt a továbbszaporításból kizárja, és törli a törzskönyvből. 12. (1) A törzsültetvényeket olyan kultúrállapotban kell tartani, hogy termőképességük, életerejük, növényegészségügyi állapotuk a fajra, fajtára jellemző szakmai kívánalmaknak megfeleljen. (2) A törzsültetvények fenntartása során a fajtaidegen, beteg, sérült, leromlott életképességű egyedeket el kell távolítani. (3) 32 Törzsültetvény megszüntetésének szándékát és tényét írásban kell bejelenteni a NÉBIH-nek. Állami támogatásból létesített vagy fenntartott törzsültetvény és magtermelő állomány megszüntetéséhez a NÉBIH engedélye szükséges. (4) Magtermelő állomány törzsültetvényként megszüntethető, a) ha az állomány egészségi állapota, kora ezt szükségessé teszi, b) az állomány természetes felújítása esetén, c) az erdőgazdálkodó kérelmére, ha a terület fenntartását nem tudja ellátni. (5) 33 A törzsültetvényekről a NÉBIH a változások folyamatos követésével számítógépes nyilvántartást vezet, amelyet rendszeresen közzétesz. A szaporítóanyag-tételek elkülönítése, megjelölése 13. (1) A szaporítóanyagot a szaporítás előállítás, nevelés, tárolás, feldolgozás, szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni az egyedi jóváhagyási egységre való hivatkozással. Külön tételnek számít a fajban, fajtában, kategóriában, származási helyben vagy törzsültetvényben, gyűjtési vagy termési évben, korban, választékban eltérő szaporítóanyag egy egységként kezelt mennyisége. (2) Az egyazon származási körzeten belül gyűjtött, azonosított származású szaporítóanyag tételek összekeverhetők, ebben az esetben a keverés tényét, az összetevők megnevezését, mennyiségét és származási igazolványszámát fel kell tüntetni. (3) A törzskönyvezett magtermelő állományok vetőmagját és csemetéjét állományonként elkülönítetten kell kezelni. (4) Kevert szaporítóanyag tétel esetén a legalacsonyabb kategóriájú és szaporítási fokozatú összetevő jellemzői vonatkoznak az egész új tételre. (5) Ha színes címkét vagy okmányt használnak az erdészeti szaporítóanyagok bármely kategóriája vonatkozásában, a szállító címkéje vagy okmánya sárga a,,származásazonosított'' szaporítóanyagok esetében, zöld a,,kiválasztott'' szaporítóanyagok esetében, rózsaszín a,,kiemelt'' szaporítóanyagok esetében és kék a,,vizsgált'' szaporítóanyagok esetében. A szaporító alapanyag származásigazolása 14. (1) 34 Az 1. számú melléklet szerinti, származásigazolásra kötelezett erdészeti fajok szaporító alapanyagát arra alkalmas erdőállományban, vagy erdészeti törzsültetvényben kell begyűjteni, illetve termelni. A szaporító alapanyag begyűjtését és termelését a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzi. (2) 35 A NÉBIH kérelemre engedélyezhet parkokban, arborétumokban, fasorokban stb. való maggyűjtést is, ha az az 1. -ban előírt 28 A 11. (6) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 29 A 11. (7) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 30 A 11. (8) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 31 A 11. (9) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 32 A 12. (3) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. (2) bekezdésének 42. pontja, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) és i) pontja szerint módosított szöveg. 33 A 12. (5) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 34 A 14. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 35 A 14. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító rendelet 30. b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH szövegrész helyébe az a NÉBIH szöveg lép, nem vezethető át.]

8 - 8 - követelmények teljesülését nem veszélyezteti. Ez esetben mennyiségi és más feltételek köthetők ki a 8. (5) bekezdése szerint. (3) 36 A szaporító alapanyagok származását (faj/fajta/klón azonosságát) a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növényés talajvédelmi igazgatósága, illetve megbízottja igazolja alap származási igazolvány kiállításával. A forgalomba hozatal, illetve felhasználás előtt a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága által kiadott, az állami ellenőrzés tényét igazoló fémzárral, illetve címkével kell ellátni: a) a törzs-, központi és üzemi anyatelepek vegetatív szaporító alapanyagát, b) a magtermesztő ültetvényben előállított vetőmagot, c) a magtermelő állományban termelt (gyűjtött) vetőmagot, ideértve az állomány alóli természetes újulatból kiemelt csemetét. (4) Az alap származási igazolványnak tartalmaznia kell a 7. számú melléklet szerint: a) az átadót és az átvevőt, b) a fafajt (botanikai néven is), fajtát, c) a szaporítóanyag választékának megnevezését, d) a mértékegységet és a mennyiséget, e) a szaporítóanyag forrás természetét és azonosító kódját, f) a szaporítóanyag kategóriát, g) a törzsültetvény azonosítóját, h) a felhasználás irányát, i) a származási helyet a kategóriának megfelelően azonosítva és annak tengerszint feletti magasságát, j) az eredetet, k) vetőmag esetében a termés évét, az ezermagtömeget, a tisztasági- és csírázási százalékot, valamint, hogy l) a szaporítóanyag géntechnológiával módosított-e. A szaporító alapanyag begyűjtése állományokban 15. (1) 37 Az erdészeti szaporító alapanyag begyűjtésének joga a bejegyzett begyűjtőhelyet fenntartó erdőgazdálkodót illeti meg, amennyiben rendelkezik az adott fajból termő korú és megfelelő területű erdőállománnyal, és nem áll fenn valamely, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozó feltétel, továbbá az erdőgazdálkodó a NÉBIH-nél regisztrációs igényét bejelentette. (2) Az erdőgazdálkodó gyűjtési jogát gyakorolhatja önmaga vagy az erre vonatkozó hozzájárulásával rendelkező magánszemélyek (kisgyűjtők) útján, illetve szerződéssel átengedheti bejegyzett erdészeti csemetetermelőnek, szaporítóanyag forgalmazónak. Ez esetben az erdőgazdálkodó határidőket, korlátozásokat, elővásárlási jogot és más megkötéseket jogosult kikötni. (3) 38 Erdészeti szaporító alapanyag gyűjtést végezhet az erdőgazdálkodón kívül az engedélyes erdészeti csemetetermelő, valamint a NÉBIH-nél bejegyzett mag-, illetve szaporítóanyag forgalmazó, az erdőgazdálkodó engedélyével. (4) 39 Az erdészeti szaporító alapanyag begyűjtője és forgalmazója köteles a NÉBIH-nek bejelenteni 8 nappal a gyűjtés megkezdése előtt a begyűjtés helyszínét a begyűjtési hely 6. (3) bekezdés szerinti azonosítóinak és regisztrációs számának megadásával, a gyűjteni kívánt szaporító alapanyag faját, tervezett mennyiségét és a gyűjtés helyszínét, magtermelő állomány esetén annak azonosítóját. (5) Begyűjtőhelynek bejelenthető az erdészet, erdészház, csemetekert, major stb. átmeneti magtárolásra alkalmas része, melléképülete vagy külön erre a célra létesített ideiglenes vagy végleges építmény, ahol a begyűjtött mag, makk felvásárlása, átvétele, készletezése történik. (6) A bejegyzett begyűjtőhelyen felelős készletkezelőt kell kijelölni. (7) 40 A bejegyzett begyűjtőhelyen készletnyilvántartást (gyűjtési jegyzéket, naplót) kell vezetni a begyűjtött és felvásárolt szaporítóanyagról, amiben fel kell tüntetni annak faját, mennyiségét, származási körzetét, a begyűjtési hely 6. (3) bekezdés szerinti azonosítóit és regisztrációs számát, illetve a magtermelő állomány azonosítóját, a gyűjtő nevét és engedélye számát. A begyűjtési jog átruházásáról szóló szerződést a begyűjtőhelyen a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve megbízottja kérésére be kell mutatni. (8) A begyűjtött készletet tételenként elkülönítve kell tárolni és a nyilvántartással megegyező módon meg kell jelölni. (9) Külön tételnek számít a fajban, fajtában, származási körzetben, begyűjtési évben, kategóriában és törzsültetvényben eltérő készletegység. (10) 41 A NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága vagy megbízottja alap származási pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH szövegrész helyébe az a NÉBIH szöveg lép, nem vezethető át.] 36 A 14. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 37 A 15. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. h) pontja szerint módosított szöveg. 38 A 15. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. h) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító rendelet 30. b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH szövegrész helyébe az a NÉBIH szöveg lép, nem vezethető át.] 39 A 15. (4) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg. 40 A 15. (7) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 41 A 15. (10) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg.

9 - 9 - igazolványt állít ki, ha a szaporító alapanyag értékesítésre, saját csemetekertbe vagy saját erdősítésbe elhagyja a bejegyzett begyűjtőhelyet. Szaporítóanyag termesztés anyatelepen és magtermesztő ültetvényben 16. (1) Kiválasztott, kiemelt és vizsgált kategóriájú szaporítóanyagot termelni, előállítani csak a 10. szerint elfogadott és a 11. szerint továbbszaporításra alkalmasnak minősített törzsültetvényben szabad. (2) A törzsültetvény tulajdonosa az előállított szaporítóanyagról faj, fajta, kategória, szaporítási fokozat és évjárat szerinti nyilvántartást vezet. (3) 42 Az erdészeti szaporító alapanyag begyűjtője és forgalmazója köteles a NÉBIH-nek bejelenteni 8 nappal a gyűjtés megkezdése előtt a begyűjtőhelyeket, a gyűjteni kívánt szaporító alapanyag faját, tervezett mennyiségét és a gyűjtés helyszínét, és törzsültetvény azonosítóját. (4) A termelt szaporítóanyagot tételenként elkülönítve kell tárolni, és meg kell jelölni. (5) 43 A NÉBIH vagy megbízottja erdészeti szaporító alapanyag származási igazolványt állít ki, ha a szaporítóanyag értékesítésre, saját csemetekertbe vagy saját erdősítésbe elhagyja a törzsültetvényt. Ültetési anyag nevelés csemetekertben 17. (1) Erdészeti ültetési anyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak bejegyzett és engedélyezett csemetekertben szabad. (2) 44 Az erdészeti csemetekert létesítését a NÉBIH engedélyezi. Az engedély a visszavonásig hatályos. (3) 45 Az engedély iránti kérelmet a NÉBIH-hez kell benyújtani, mellékelve a) a szakképzettséget igazoló bizonyítvány másolatát, b) a faiskolai terület növényegészségügyi alkalmasságának igazolását, c) a csemetekerti terület áttekintő és a táblabeosztást kimutató helyszínrajzát, d) ha e tevékenységet vállalkozásként végzik, a vállalkozói igazolványt és a cégbejegyzés másolatát, e) a jogszerű földhasználat igazolását, f) az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács tagsági igazolását. (4) 46 A NÉBIH a csemetekert létesítését engedélyezi, ha a) a kérelmezett üzem a szakszerű szaporítóanyag előállításhoz szükséges feltételekkel rendelkezik, b) 47 magánszemély esetén ő maga, hozzátartozója vagy alkalmazottja, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén tagja vagy alkalmazottja a szakiránynak megfelelő végzettséggel rendelkezik, c) a terület növényegészségügyi szempontból szaporítóanyag előállítás céljára megfelel, d) a szaporítóanyag előállítás technikai és technológiai eszközrendszere a termelés jellegének megfelelő mértékben és színvonalon rendelkezésre áll. (5) 48 A NÉBIH a csemetekerti engedélyt visszavonja, ha a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti, b) az engedélyes három egymást követő éven át nem végez szaporítást, c) az engedélyes a szaporítóanyag előállítással kapcsolatos jogszabályokat vagy szakmai előírásokat súlyosan vagy sorozatosan megszegi, d) a csemetekertben a (4) bekezdés a) pontja szerinti, a szakszerű szaporítóanyag előállításhoz szükséges feltételek megszűntek, vagy súlyos sérelmet szenvedtek, e) a csemetekerti terület szaporítóanyag előállítás céljára növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és a növényvédelmi hatóság az engedély visszavonását javasolja. (6) 49 A NÉBIH az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról értesíti az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácsot. (7) 50 Az engedélyezéssel kapcsolatos adatokban bekövetkezett változásokat a termelő köteles 30 napon belül bejelenteni a NÉBIH-nek, egyidejűleg kérve az engedély módosítását. 42 A 16. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg. 43 A 16. (5) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 44 A 17. (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 2. (1) bekezdésével megállapított, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 45 A 17. (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. j) pontja szerint módosított szöveg. 46 A 17. (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 47 A 17. (4) bekezdés b) pontja a 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 18. b) pontja szerint módosított szöveg. 48 A 17. (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 49 A 17. (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 2. (2) bekezdésével megállapított, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 50 A 17. (7) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg.

10 NÉBIH-nek, egyidejűleg kérve az engedély módosítását A szaporítóanyag minősítése (certifikációja) 18. (1) A csemetekertben minden szaporítóanyag-tételről és az üzleti eseményekről a 20. szerint nyilvántartást, valamint évenkénti megvalósulási (tábla) térképet kell készíteni, amelyen azonosíthatóan meg kell jelölni a szaporítási naplóban lévő tételek elhelyezkedését. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a felhasznált szaporító alapanyag származási igazolványának számát, a vetés, dugványozás időpontját és helyét (tábla, parcella), mennyiségét és a származási adatokat. Az üzleti események, illetve szakmai tevékenység, továbbá a korosodás miatt bekövetkező változásokat folyamatosan át kell vezetni a nyilvántartásban. (2) 51 A NÉBIH az ültetési célú szaporítóanyagok minősítését (certifikálását) az alapanyag származási igazolványok, a nyilvántartás, az éves üzemi térkép és nevelés alatt álló növényanyag valós mennyisége és állapota alapján végzi el a megfelelő kategóriába minősítéssel, amelynek eredményéről minősítő szemlejegyzőkönyvet állít ki. Szaporítóanyagok forgalomba hozatalra előkészítése 19. (1) 52 A forgalomba hozatalra és felhasználásra kerülő szaporítóanyagot az előállítónak kell méret és minőségi osztályokba sorolni, valamint azonosító jelzéssel ellátni. A küllemi tulajdonságok tekintetében a vevő és az eladó közötti szerződés a meghatározó, de a NÉBIH vitás ügyekben és az ellenőrzések során a 6. számú melléklet A) E) részében foglalt előírásokat, valamint a,,kereskedelemben szokásosan elfogadható minőség'' vonatkozásában a 6. számú melléklet F) részében leírtakat tekinti mértékadónak. (2) 53 Az előállított szaporítóanyag 6. számú melléklet szerinti küllemi tulajdonságait (a látható minőségét) a NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága szúrópróbaszerűen ellenőrizheti és erről jegyzőkönyvet állít ki. (3) 54 A kiemelt ültetési anyagot oly módon kell tárolni, hogy a növények életképessége, életereje megmaradjon. (4) 55 A szaporítóanyagot csak a 13. -ban foglaltaknak megfelelő tételekben és szállítói származási bizonylattal kísérten szabad forgalomba hozni. A szállítói bizonylat egy példányát a 20. (6) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti határidőre meg kell küldeni a NÉBIH-nek. (5) 56 A szállítói származási bizonylatnak a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett 7. számú melléklet szerint az alap származási igazolványon a 14. (4) bekezdése szerint feltüntetett adatokon felül tartalmaznia kell: a) az alap származási igazolványra történő hivatkozást, ideértve az egyes tételek összevonása esetén az összevonást (összekeverést) igazoló, újonnan kiállított alap származási igazolványt is, b) a szállító és átvevő nevét, c) a szállított szaporítóanyag mértékegységét és mennyiségét, d) vizsgált kategóriába tartozó szaporítóanyagok esetében, amelyek szaporítóanyag-forrását a 6. (4) bekezdése szerint engedélyezték, az,,ideiglenesen engedélyezett'' megjelölést, e) annak megjelölését, hogy a szaporítás vegetatív úton történt-e, f) a csemetekerti szemlejegyzőkönyv számát, g) vetőmagok esetében az alábbi magvizsgálati adatokat: 1. a tiszta vetőmag, egyéb magok és a léha magok súlyszázaléka a vetőmag tételként forgalmazott termékben (tisztaság), 2. a tiszta vetőmag csírázási százaléka, illetve, ha lehetetlen vagy nem gyakorlatias a csírázási százalék mérése, egy meghatározott módszerre történő hivatkozással értékelt életképességi százalék, tiszta mag súlya, 4. a csíraképes magok száma a vetőmagként forgalmazott termék kilogrammjában, vagy ha lehetetlen vagy nem gyakorlatias a csírázóképes magok számát meghatározni, az életképes magok kilogrammonkénti száma. (6) Az (5) bekezdés g) pontja szerinti adatokat átszállítás esetén ISTA rendszerű akkreditált laboratóriumban kell megállapítani. (7) Vetőmagvak forgalomba hozatala esetén: a) a magtételeket csak lezárt csomagolásban lehet forgalmazni, azzal, hogy a lezárás olyan kell legyen, amely a csomag felnyitásával használhatatlanná válik, b) annak érdekében, hogy az adott szezonból származó vetőmag gyorsan hozzáférhető legyen, a forgalomba hozatal az első vevőig 51 A 18. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 52 A 19. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 53 A 19. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) és f) pontja szerint módosított szöveg. 54 [A 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH szövegrész helyébe az a NÉBIH szöveg lép, nem vezethető át.] 55 A 19. (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. (5) bekezdés c) pontja, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg. [Ez utóbbi módosító rendelet 30. b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH szövegrész helyébe az a NÉBIH szöveg lép, nem vezethető át.] 56 A 19. (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. k) pontja szerint módosított szöveg.

11 az (5) bekezdés g) pontja szerinti magvizsgálati ismérvek hiányában is megengedett; ebben az esetben a forgalmazónak a vizsgálati eredményeket pótlólagosan közölnie kell a vevővel, a vizsgálatok elvégzése után haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül, c) a vetőmagok kis mennyiségei tekintetében az 1999/105/EK tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, a Bizottság 2301/2002/EK rendelete (a továbbiakban: a Bizottság 2301/2002/EK rendelete) szerint kis tételnek minősülő vetőmag mennyiségek esetén az (5) bekezdés g) pontja szerinti ezermag tömeget, tisztasági és csírázási százalékot nem kell megállapítani. (8) A vizsgált kategóriájú ültetési anyagot csomagolási egységenként (kötegenként) minősítő (certifikációs) címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a termelőt, a faj nevét (botanikai néven is), a fajta nevét, a választék megnevezését, a szaporítóanyag kategóriát, a növények számát, amelyekre a címke érvényes, valamint, hogy az ültetési anyag géntechnológiával módosított-e. Más kategóriába sorolt ültetési anyag önkéntesen is ellátható csomagolási egységenként (kötegenként) minősítő (certifikációs) címkével, ha szakmai vagy kereskedelmi érdek ezt indokolja. (9) Azokat a kategóriákat, amelyekben a különböző típusú kiindulóanyagokból nyert szaporítóanyag forgalmazható, a 8. számú melléklet tartalmazza. A készletek nyilvántartásának kötelezettsége 20. (1) Az engedélyes csemetekertek, a bejegyzett magbegyűjtőhelyek és a szaporítóanyag forgalmazók kötelesek nyilvántartást vezetni minden készletről. A nyilvántartáshoz össze kell gyűjteni az egyes tételekhez tartozó bizonylatokat. (2) 57 A szaporítóanyagok nyilvántartását a NÉBIH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon vagy ennek megfelelő adattartalmú elektronikus adathordozón kell vezetni. Az elektronikus adathordozón vezetett nyilvántartásról egy lenyomatot át kell adni térítésmentesen a NÉBIH részére az ellenőrzéskor, illetve a szemlén. (3) 58 A NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett, a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú szállítói alapanyag és ültetési anyag származási bizonylatok megfelelő példányait a NÉBIH-nek meg kell küldeni. (4) 59 A NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult a szaporítóanyagokkal kapcsolatos nyilvántartásokba, iratokba és bizonylatokba betekinteni, szükség esetén azokról másolatot készíttetni. (5) 60 A NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a tudomására jutott üzleti adatokat, csak jogszabálynak megfelelő módon használhatja fel, az érintett hozzájárulása nélkül névre szólóan közzé nem teheti. Kivételt képez, ha a közzététel súlyos szakmai hiba, szabálysértés vagy bűncselekmény megelőzését, illetve elhárítását szolgálja. (6) Az e rendeletben foglalt előírások végrehajtására a következő határidők irányadóak: a) termelői (házi, belső használatra szánt) csemeteleltár: augusztus 15-ig, b) 61 szállítói szaporító alapanyag származási bizonylat megküldése a NÉBIH-nek: őszi időszakban december 31-éig, a tavaszi időszakban május 31-éig, c) 62 szállítói ültetési anyag származási igazolvány megküldése a NÉBIH-nek: az őszi forgalom után december 31-éig, a tavaszi forgalom után május 31-éig, d) importkérelem és zárlati termelés engedélyezésének kérése harmadik országból: a behozatal tervezett időpontját megelőző 30 nap, e) átszállítás bejelentése az Európai Unió valamely tagállamából, zárlati termelés engedélyezésének kérése: a behozatal tervezett időpontját megelőző 15 nap, f) nemzetközi export (OECD), Európai Unión belüli átszállítási származásigazolási igény: az átszállítás tervezett időpontját megelőző 8 nap, g) belföldiesítés kérése: az import szaporítóanyag beérkezése után, de legkésőbb 8 napon belül, h) törzsültetvény létesítési engedély kérelem: a létesítés előtt 30 nappal, i) csemetekert szüneteltetése: a tárgyév június 30-áig, j) adatváltozás bejelentése: 30 napon belül, k) maggyűjtés megkezdése: 8 nappal a gyűjtés kezdete előtt, l) fémzárolási kérelem: 8 nappal a tervezett időpont előtt. Szaporítóanyag forgalomba hozatal 57 A 20. (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 2. (3) bekezdésével megállapított, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 58 A 20. (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 2. (3) bekezdésével megállapított, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. e) és l) pontja szerint módosított szöveg. 59 A 20. (4) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 60 A 20. (5) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. f) pontja szerint módosított szöveg. 61 A 20. (6) bekezdés b) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg. 62 A 20. (6) bekezdés c) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. i) pontja szerint módosított szöveg.

12 (1) Az erdőgazdálkodó, illetve az engedélyes csemetetermelő jogosult telephelyén az általa termelt, illetve begyűjtött szaporítóanyagot e rendelet előírásai szerint forgalomba hozni. (2) 63 A szaporítóanyag forgalmazó köteles tevékenységét a NÉBIH-nek bejelenteni, csatolva: a) a szakképzettséget igazoló bizonyítvány másolatát, b) telephelye (ahol a szaporítóanyag tárolását, osztályozását, csomagolását végzi) megnevezését, címét, c) a telephelyi terület növényegészségügyi alkalmasságának igazolását, d) amennyiben tevékenységét ilyen formában végzi, a vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés másolatát, e) az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács tagsági igazolását. (3) 64 A bejelentés alapján a NÉBIH a forgalmazót bejegyzi az erdészeti szaporítóanyag forgalmazók szakmai névjegyzékébe. (4) A szaporítóanyag forgalmazó a felvásárolt tételeket csak olyan származási bizonylattal kísérten adhatja tovább, amelyen a viszonteladás ténye és az esetleges tételmegosztás vagy összevonás fel van tüntetve. (5) A viszonteladás esetén a szállítói származási bizonylaton az eredeti alap származási igazolvány vagy szállítói származási bizonylat származási adatait hiánytalanul meg kell ismételni, és hivatkozni kell a kiinduló bizonylat számára. (6) A szaporítóanyag forgalmazó köteles vezetni a 20. (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokat, és betartani a 20. (6) bekezdése szerinti határidőket. A szaporítóanyag-tételek nyilvántartására, elkülönítésére, forgalomba hozatalára, előkészítésére a és a előírásai vonatkoznak. A viszonteladó az egy tételként kezelhető szaporítóanyag mennyiségeket megbonthatja, illetve összevonhatja. (7) 65 A NÉBIH a szaporítóanyag forgalmazót a szakmai előírások betartása tekintetében szúrópróbaszerűen ellenőrzi. (8) A termelő, illetve forgalmazó felelős a közölt adatok helyességéért. Szaporítóanyag export harmadik országba, átszállítás az Európai Unió más tagállamába 22. (1) 66 Erdészeti szaporítóanyagot az Európai Unió más tagállamának területére átszállítani, harmadik országba exportálni csak az e rendelet előírásai szerint minősítve, a növényegészségügyi előírások betartásával, az OECD erdészeti szaporítóanyag-forgalmi rendszer előírásai szerint, nemzetközi (OECD) származási igazolvánnyal szabad. Harmadik országba irányuló export esetén a NÉBIH csökkentett követelményszint alkalmazását is engedélyezheti az exportáló kérésére. (2) 67 A harmadik országba exportáló szervezetnek nemzetközi OECD származási igazolványt kell kérnie a NÉBIH-től, amit a belföldi származási igazolvány(ok) adatai alapján a NÉBIH illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága állít ki. (3) 68 Az Európai Unió más tagállamába átszállító köteles EU származási igazolványt kérni a NÉBIH-től, amit a NÉBIH illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága állít ki. A NÉBIH a más tagállamba való átszállításról haladéktalanul, de legkésőbb 60 napon belül értesíti az átszállítás célországának illetékes hatóságát a kiszállított erdészeti szaporítóanyagról a hivatalos szervek részéről történő kölcsönös segítségnyújtás tekintetében az 1999/105/EK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 1598/2002/EK rendelete szerinti,,információs adatlap'' megküldésével. Átszállítás az Európai Unió valamely tagállamából 23. (1) 69 Az Európai Unió valamely tagállamából a nemzeti szaporítóanyag-forrás jegyzékek összegzésével felállított Erdészeti Közös Szaporítóanyag-forrás Jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetőleg az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, de külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést az átszállítást végző szállító köteles 8 napon belül megtenni, a behozott faj, fajta EU regisztrációs számának, megnevezésének, származási adatainak (földrajzi hely, tengerszint feletti magasság) megadásával, valamint a szaporítóanyagot kísérő származási igazolvány vagy szállítói bizonylat másolatának megküldésével. A NÉBIH az átszállított szaporítóanyagot belföldiesítő szemlében részesíti. (2) 70 A NÉBIH az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, a Tanács 1999/105/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 1999/105/EK irányelve) 17. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás keretében, és a tagállamok meghatározott erdészeti szaporítóanyagok végfelhasználók részére történő forgalmazásának betiltására vonatkozó felhatalmazása tekintetében az 1999/105/EK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 1602/2002/EK rendeletében leírt 63 A 21. (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. e) pontja szerint módosított szöveg. 64 A 21. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 65 A 21. (7) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 66 A 22. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító rendelet 30. m) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az az MgSzH-tól szövegrész helyébe az a NÉBIH-től szöveg lép, nem vezethető át.] 67 A 22. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) és m) pontja szerint módosított szöveg. 68 A 22. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b), d) és m) pontja szerint módosított szöveg. 69 A 23. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 70 A 23. (2) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg.

13 tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 1602/2002/EK rendeletében leírt feltételek szerint korlátozhatja, illetve részben vagy teljes egészében megtilthatja az Európai Unió valamely tagállamából származó, az,,erdészeti közös szaporítóanyag-forrás jegyzék''-ben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag hazai végfelhasználók számára való értékesítését (magvetés, erdősítés céljára), ha az 1. -ban foglalt előírások sérelmének veszélye áll fenn. (3) A (2) bekezdés szerinti eljárásnak akkor van helye, ha a szaporítóanyag kiinduló anyaga és az abból nyert szaporító alapanyag, ültetési anyag tekintettel a származási hely ökológiai körülményeire, illetve a növényanyag fenotípusos és genetikai adottságaira nem alkalmas Magyarországon erdőgazdasági célú felhasználásra, a hazai erdőkre, a természeti környezetre, a genetikai és a biodiverzitásra gyakorolt káros hatása miatt. Az eljárás számszerűsített erdőgazdasági tapasztalatok, illetve a 3. és 4. számú mellékletben részletezett tudományos módszerű vizsgálatok, összehasonlító kísérletek eredményei alapján indítható meg. (4) 71 Számszerűsített erdőgazdasági tapasztalatok esetén a NÉBIH által hivatalosan hitelesített származású erdősítések megmaradási és növekedési adatait, kísérletek esetében a kísérleti dokumentációt és az értékelt eredményeket, illetve a korábbi kísérletek szakirodalmi adatait kell bizonyítékként benyújtani. (5) A korlátozási vagy megtiltási kérelmet a) magforrások és magtermelő állományok származás-azonosított és kiválasztott kategóriájú szaporítóanyaga esetében a szóban forgó származási körzetre való hivatkozással, b) magtermesztő ültetvények, család(ok) szülei, klónok és klónösszeállítások kiemelt vagy vizsgált kategóriájú szaporítóanyaga esetében az egyedi engedélyezési egységre való hivatkozással kell benyújtani. Import harmadik országból 24. (1) Erdészeti szaporítóanyag harmadik országból akkor importálható, ha a) az Európai Unió Tanácsának határozata alapján az Európai Unión belül előállított és a Tanács 1999/105/EK irányelve követelményeit teljesítő szaporítóanyaggal egyenértékűnek számít, vagy b) 72 a NÉBIH az Európai Unió Bizottságának felhatalmazása alapján kivételes engedélyt adott ki. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a növényanyag szaporítóanyagként kevésbé szigorú követelményekkel kerül importra. A kivételes engedély kiadásának feltétele, hogy a szaporítóanyag az ellátás biztonsága érdekében szükséges, és semmiféle kedvezőtlen befolyása nincs az erdőgazdálkodásra, továbbá az 1. -ban részletezett célokat nem veszélyezteti. A kivételes engedély kiegészítő rendelkezésekkel látható el. (3) 73 Forgalomba hozatali célra előállított erdészeti szaporítóanyagot csak bejegyzett erdészeti szaporítóanyag-előállítónak és szaporítóanyag forgalmazónak szabad importálni. Az import erdészeti szaporítóanyagot alapanyag vagy ültetési anyag származási igazolványnak vagy azzal egyenértékű, a származási ország által kiadott okmánynak kell kísérnie, és a beérkezést a szaporítóanyagot kísérő származási igazolvány másolatának megküldésével 8 napon belül be kell jelenteni. A NÉBIH az átszállított szaporítóanyagot belföldiesítő szemlében részesíti. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerint importált erdészeti szaporítóanyagot az erdészeti szaporítóanyag-előállítónak az importálás, a további feldolgozás és a forgalomba hozatal során a többi szaporítóanyagtól elkülönítve kell tárolni és a,,kevésbé szigorú követelményeket teljesítő szaporítóanyag'' kategóriát kell alkalmazni. (5) Az (1) (4) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a) azokra a növényi részekre és ültetési anyagokra összesen legfeljebb 300 db importálónként és naponként amelyek bizonyíthatóan nem erdészeti célú felhasználásra kerülnek, b) azokra a szaporítóanyagokra, amelyek vámszabad területen vagy vámhatósági zár alatt találhatók, c) a Bizottság 2002/2301/EK rendelete szerint fajonként megállapított kis tételnek számító szaporító alapanyag mennyiségekre. (6) Zárlati termesztés esetén, ha a faj, származás vagy fajta Magyarországon nem szaporítható és nem használható fel, a teljes mennyiséget kötelező kiszállítani vagy a szemle során meg kell semmisíteni. III. Fejezet AZ ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI 25. (1) 74 A NÉBIH köteles ellenőrizni az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok és szabványok megtartását. (2) Az ellenőrzés a szaporítóanyag előállítására terjed ki, különös tekintettel a származás és fajtaazonosság által meghatározott, biológiai-genetikai,,nem látható'' minőségre. 71 A 23. (4) bekezdése a 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 11. b) pontja szerint módosított szöveg. 72 A 24. (1) bekezdés b) pontja a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg. 73 A 24. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg. 74 A 25. (1) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. d) pontja szerint módosított szöveg.

14 (3) A hatósági jogkörben ellenőrzést végző jogosult: a) munkaidő, illetve üzleti idő alatt az ellenőrzött telkére, üzemi területére, üzemi épületeibe, valamint szállítóeszközeibe belépni, b) a szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalomba hozatalával, felhasználásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni és róluk másolatot készíteni, c) a szaporítóanyagokból térítés nélkül mintát venni, d) az ellenőrzés során továbbszaporításra alkalmatlannak minősített növényállomány magtermését, szaporítóanyagát, továbbá az egyes szaporítóanyag-tételeket, vagy a termelő teljes termését szaporítóanyagként a forgalomba hozataltól és a saját célú felhasználástól eltiltani, e) a nem megfelelő minőségű szaporítóanyag zár alá vételére és a zár feloldására, f) a nem igazolt származású vagy nem megfelelő minőségű, más célra fel nem használható szaporítóanyag megsemmisítésének elrendelésére, g) a szabálytalanság súlyosságának megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezésére, h) minőségvédelmi bírság kiszabására. (4) Az ellenőrzött köteles tűrni a (3) bekezdésben felsorolt intézkedéseket, továbbá köteles a szükséges bizonylatokat bemutatni, és tájékoztatást adni. (5) Az ellenőrzéseket a hatóságnak úgy kell végrehajtania, hogy a megmintázott szaporítóanyag ne károsodjon és a szállítás indokolatlan késedelmet ne szenvedjen A NÉBIH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága az erdészeti szaporítóanyag minősítéséért és ellenőrző vizsgálataiért a külön jogszabályban meghatározott díjra jogosult. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg szóló 91/1997. (XI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, a Tanács 1999/105/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. (3) 76 Az R. követelményei szerint előállított, a rendelet hatálybalépésekor a NÉBIH által már szemlézett szaporítóanyagok a rendelet hatálybalépését követően is forgalomba hozhatók. 1. számú melléklet a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelethez A rendelet hatálya alá tartozó fajok és mesterséges hibridek Abies alba Mill. jegenyefenyő 1 Abies cephalonica Loud. görög jegenyefenyő Abies grandis Lindl. óriás jegenyefenyő Abies pinsapo Boiss. spanyol (andalúz) jegenyefenyő Acer campestre L. mezei juhar 1, 2 Acer platanoides L. korai juhar 1 Acer pseudoplatanus L. hegyi juhar 1 Acer tataricum tatár juhar 1, 2 Alnus glutinosa Gaertn. mézgás éger 1 Alnus incana Moench. hamvas éger Betula pendula Roth. bibircses nyír 1 Betula pubescens Ehrh. szőrös nyír Carpinus betulus L. gyertyán 1 75 A 26. a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. n) pontja szerint módosított szöveg. 76 A 27. (3) bekezdése a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 30. b) pontja szerint módosított szöveg.

15 Carpinus betulus L. gyertyán 1 Castanea sativa Mill. szelídgesztenye Cedrus atlantica Carr. atlaszcédrus Cedrus libani A. Richard libanoni cédrus Fagus sylvatica L. bükk 1 Fraxinus angustifolia Vahl. keskenylevelű kőris 1 Fraxinus excelsior L. magas kőris 1 Fraxinus ornus virágos kőris 1 Juglans nigra fekete dió 1, 2 Juniperus communis közönséges boróka 1, 2 Larix decidua Mill. európai vörösfenyő 1 Larix x eurolepis Henry hibrid vörösfenyő Larix kaempferi Carr. japán vörösfenyő Larix sibirica Ledeb. szibériai vörösfenyő Malus sylvestris vad alma 1, 2 Picea abies Karst. lucfenyő 1 Picea sitchensis Carr. szitkafenyő Pinus brutia Ten. keleti aleppófenyő Pinus canariensis C. Smith kanári fenyő Pinus cembra L. cirbolyafenyő Pinus contorta Loud. csavarttűs fenyő Pinus halepensis Mill. aleppófenyő Pinus leucodermis Antoine páncélfenyő Pinus nigra Arnold feketefenyő 1 Pinus pinaster Ait. tengerparti fenyő Pinus pinea L. mandulafenyő Pinus radiata D. Don monterey-fenyő Pinus sylvestris L. erdeifenyő 1 Populus sp. és az e fajok közötti mesterséges hibridek 1 Populus alba fehér nyár 1, 3 Populus nigra fekete nyár 1, 3 Populus x canescens szürke nyár 1, 3 Populus tremula rezgő nyár 1, 3 Prunus avium L. vadcseresznye 1 Pseudotsuga menziesii Franco duglászfenyő 1 Pyrus pyraster közönséges vadkörte 1, 2 Quercus cerris L. cser 1 Quercus frainetto magyar tölgy 1, 2 Quercus ilex L. magyaltölgy Quercus petraea Liebl. sensu lato kocsánytalan tölgy 1 Quercus pubescens Willd. sensu lato molyhos tölgy 1, 2 Quercus robur L. kocsányos tölgy 1 Quercus rubra L. vörös tölgy 1 Quercus suber L. paratölgy Robinia pseudoacacia fehér akác 1 Salix alba fehér fűz klónfajtái 1, 2 Sorbus sp. berkenyék 1, 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Tilia platyphyllos nagylevelű hárs 1 Tilia tomentosa ezüst hárs 1, 2 Ulmus campestris sensu lato mezei szil 1, 2 Ulmus glabra hegyi szil 1, 2 Ulmus laevis vénic szil 1, 2 1 Magyarországon erdészeti jelentőséggel rendelkező fajok. 2 Magyarországi erdészeti jelentőségük miatt a listára került fajok. 3 Magyarországon őshonos Populus fajok. A sensu lato kifejezés azt jelöli, hogy a faj (fajcsoport) több, a gyakorlatban el nem különített botanikai taxont foglal magában (például a kocsánytalan tölgy esetében Quercus petraea, Quercus polycarpa, Quercus dalechampii).

16 számú melléklet a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelethez Származási körzetek és importelőírások A) Származási körzetek elhatárolása az 1. számú mellékletben felsorolt fafajok számára Származási körzetek Kocsányos tölgy és vöröstölgy fafajra Körzet Erdőgazdasági táj neve Erdőgazdasági táj* Göcseji Bükktáj Göcseji Fenyőrégió Őrség Vas-Zalai Hegyhát Vas Megyei Dombvidék Irottkőalja Soproni Hegyvidék Déli Pannonhát Soproni Dombvidék Kemenesalja Kisalföldi Homok Szigetköz Hanság Vértes Bakonyalja Magas-Bakony Északi Pannonhát Villányi Hegyvonulat Mecsek Zselicség Baranya-Somogy-Tolnai Hegyhát Ormánság Somogyi Homokvidék Nagyberek és Kis-Balaton Gerecse-Pilis-Budai Hegyek Sátor-Hegység Tornai Karszt Bükk Hegység Mátra Cserhát 21 55

17 Körzet Erdőgazdasági táj neve Erdőgazdasági táj* Cserhát Börzsöny Gödöllői Dombvidék Borsodi Dombvidék és Sajó-Hernád-Hullámtér Hevesi Dombvidék Tengelici Homok Sukoró Észak-Bácskai Löszhát 9 62 Mezőföld Duna-Tisza Közi Homokhát 8 72 Jászság Kiskunsági Szikterület Közép- és Alsó-Dunai Ártér Békési Hát 5 61 Mátra-Bükkalja Nyírség 2 71 Nagykun-Hajdúhát 3 81 Körösvidék 4 82 Csanádi Hát 6 83 Tisza-Bodrog-Maros Hullámtér 7 91 Szatmár-Beregi Síkság 1 93 * Az Erdőrendezési Szolgálat 1986-ban kiadott Erdőtervezési útmutató -jában használt decimális beosztás szerint.

18 Származási körzetek

19 Bükk, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy, cser és magaskőris fafajokra Körzet Erdőgazdasági táj neve Erdőgazdasági táj* Göcseji Bükktáj Göcseji Fenyőrégió Őrség Vas-Zalai Hegyhát Vas Megyei Dombvidék Irottkőalja Soproni Hegyvidék Déli Pannonhát Soproni Dombvidék Vértes Bakonyalja Magas-Bakony Északi Pannonhát Villányi Hegyvonulat Mecsek Zselicség Baranya-Somogy-Tolnai Hegyhát Tengelici Homok Ormánság Somogyi Homokvidék Nagyberek és Kis-Balaton Sukoró Mezőföld Gerecse-Pilis-Budai Hegyek Cserhát Börzsöny Gödöllői Dombvidék Sátor-Hegység Tornai Karszt Bükk Hegység Mátra Borsodi Dombvidék és Sajó-Hernád-Hullámtér Hevesi Dombvidék Kemenesalja Kisalföldi Homok Szigetköz Hanság Békési Hát 5 61 Észak-Bácskai Löszhát 9 62 Mátra-Bükkalja 14 63

20 Körzet Erdőgazdasági táj neve Erdőgazdasági táj* Mátra-Bükkalja Nyírség 2 71 Duna-Tisza Közi Homokhát 8 72 Jászság Nagykun-Hajdúhát 3 81 Körösvidék 4 82 Csanádi Hát 6 83 Kiskunsági Szikterület Tisza-Bodrog-Maros Hullámtér 7 91 Közép- és Alsó-Dunai Ártér Szatmár-Beregi Síkság 1 93 * Az Erdőrendezési Szolgálat 1986-ban kiadott Erdőtervezési útmutató -jában használt decimális beosztás szerint.