Ha meg akarod tudni, hogy az egyes típusok milyen méretűek a te rendszereden, a következő program megmutatja:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ha meg akarod tudni, hogy az egyes típusok milyen méretűek a te rendszereden, a következő program megmutatja:"

Átírás

1 9 Mutató Ha profi akarsz lenni a C nyelv használatában, nagyon tiszta és világos fogalmak szükségeltetnek a mutatókról. Sajnos ez a téma sok "újonc" fejében csak egy nagy sötét foltként jelenik meg, főleg azoknál, akik más nyelvekből (pl. Pascal, BASIC) érkeztek. Nekik szól ez a cikk. Hogy a lehető leghasznosabb legyen, fontosnak tartom, hogy a kódok minél több környezetben működjenek. Ezért megpróbáltam ragaszkodni az ANSI szabványhoz, hogy bármilyen ANSI C fordítóval le lehessen őket fordítni. Arra is ügyeltem, hogy a kód mindig jól elkülönüljön a szöveg többi részétől. Így egyszerűen csak bemásolod egy szerkesztőprogramba, elmented sima szövegként (ASCII) és már fordítható is. Javaslom az olvasónak, hogy tegyen így, ez segíteni fogja a cikk megértését. 9.1 Mi is az a mutató? Azon dolgok egyike, amik nehéznek bizonyulnak a kezdők számára a C-ben. Azt tapasztaltam, hogy a mutatókkal kapcsolatos problémák a változók és kezelésük hiányos ismeretéből ered, ezért először ezekkel fogunk foglalkozni. A változó a programban egy olyan valami, aminek neve van, egy olyan érték, ami változhat. A fordító (compiler) és a szerkesztő (linker) ezt úgy kezeli, hogy hozzárendel egy blokkot a memóriából, ami ezt az értéket tárolja. Ennek a blokknak a mérete attól függ, hogy milyen határok között változhat a változó. Például, egy 32 bites PC-n az egész típus mérete 4 byte. A régebbi, 16 bites gépeken 2 byte volt. A C-ben egy változótípusnak, mint pl. ez egész, nem kell minden géptípuson ugyanolyan méretűnek lenni. Sőt mi több, nem is csak egyféle egész létezik a nyelvben. Lehet egész (int), hosszú egész (long), vagy rövid egész (short) is, ezeket majdnem minden C kódban megtalálhatod. A továbbiakban feltételezzük, hogy 32 bites rendszeren 4 byteos egészeket használunk. Ha meg akarod tudni, hogy az egyes típusok milyen méretűek a te rendszereden, a következő program megmutatja: #include int main() { printf("short merete %dn", sizeof(short)); printf("int merete %dn", sizeof(int)); printf("long merete %dn", sizeof(long)); } Amikor egy változót deklarálunk, akkor egyszerre két dologról is tájékoztatjuk a fordítót: a változó nevéről és típusáról. Például deklarálunk egy k nevű egészet: int k; Amikor a fordító az 'int'-hez ér, akkor szépen lefoglal 4 byte memóriát, hogy az egészünk értékét tárolni tudja. És ezen felül, beállítja a szimbólumtáblát (symbol table). Beleteszi a k szimbólumot, és mellé fölírja, hogy honnan kezdődik a memóriában az a 4 byte, amit lefoglalt. Így amikor később azt írjuk, hogy: 32

2 k=2; Amikor a futás ide ér, akkor a k számára fenntartott helyre a 2-es szám kerül. A C-ben a k egészre úgy hivatkozunk, hogy "objektum". Bizonyos értelemben, a k-hoz két érték is tartozik. Az egyik az egész szám, amit benne tárolunk (a fenti példában ez a 2), a másik pedig a memóriahely "értéke", tehát k címe. Több szövegben ezekre úgy hivatkoznak (ebben a sorrendben), mint rvalue (right value, jobbérték) és lvalue (left value, balérték). Néhány nyelvben balérték csak a "=" hozzárendelő operátor bal oldalán engedélyezett (tehát mint az a cím, ahova a jobb oldalon található kifejezés értéke kerül). A jobbérték pedig az, ami a jobb oldalon áll, a példánkban a 2. A jobbértékeket tilos az egyenlőségjel bal oldalára írni, ezért ez helytelen: 2=k; Azonban a balérték fenti definíciója egy kissé módosult a C-ben. [K&R II, 197.old] (ld. a fejezet végén) szerint: "Az objektum egy névvel rendelkező tárolási hely, a balérték pedig egy objektumra hivatkozó kifejezés." Jelenleg a fenti definíció számunkra bőven elegendő, később majd jobban belemegyünk a részletekbe. Rendben, akkor most tekintsük a következőt: int j, k; k = 2; j = 7; <-- első sor k = j; <-- második sor A fenti kódrészletben az első sorban a fordító j-t úgy értelmezi, mint j címét (tehát a balértékét), és olyan kódot készít, hogy a 7-est arra a címre helyezze. Azonban a második sorban, a j már a jobbértékét jelenti (mivel az "=" jobb oldalán van). Tehát most j az az érték, amit a j memóriacímén tárolunk, ebben az esetben 7. Így végül a k balértéke által mutatott helyre a 7 kerül. Az összes eddigi példában 4 byteos egészeket használunk, így amikor a másolásra kerül a sor, mindig 4 byteot másolunk. Ha 2 byteos egészeket használtunk volna, akkor 2 byteot is másoltunk volna. Most mondjuk, valamilyen okból egy olyan változóra van szükségünk, ami arra van kitalálva, hogy egy balértéket tároljunk benne (egy memóriacímet). Hogy egy ilyen változónak mennyi hely szükséges, az rendszerfüggő. Régebbi gépeken, amiknek összesen 64KB memóriája volt, egy memóriacím tárolására elég volt 2 byte. Az ennél több memóriával rendelkező gépeken nagyobb blokk szükséges. A ténylegesen szükséges érték nem is fontos, amíg van rá mód, hogy tájékoztassunk a fordítót, hogy most egy címet akarunk majd tárolni. 33

3 Egy ilyen változót hívnak mutató változónak (pointer variable). Hogy miért pont így, az a későbbiekben remélhetőleg egy kissé tisztábbá fog válni. A C-ben úgy definiálhatunk mutatót, hogy a változó neve elé egy csillagot (*) teszünk. A C-ben a mutatóknak típust is adunk, ami ebben az esetben, azt az adattípust jelenti, amilyen típusú változónak a címét akarjuk a mutatónkban tárolni. Példaként tekintsük a következő változódeklarációt: int *ptr; Itt a változónk neve ptr (mint ahogy az előbbiekben a k volt a neve az egész változónak). A '*' azt jelzi a fordítónak, hogy itt egy mutatóról van szó, tehát annyi helyet foglaljon le a memóriában, amennyivel egy mutatót tárolni lehet. Az int arra utal, hogy egy egész címét fogjuk majd tárolni. Tehát ez egy "egészre mutató" mutató. Vegyük észre, hogy amikor az int k;-t leírtuk, a k-nak nem adtunk értéket. Ha ez minden függvényen kívül történt, akkor egy szabványos ANSI fordító a 0 értéket kell hogy adja neki. Hasonlóképpen, a ptr-nek sem adtunk, tehát, ha minden függvényen kívül deklaráltuk, akkor a fordító biztosítja, hogy garantáltan ne mutasson egyetlen érvényes C objektumra vagy függvényre. Egy ilyen mutatót "nulla-mutatónak" (null pointer) nevezünk. Azonban egy nulla-mutató tulajdonképpen képe a memóriában (bitminta, bit pattern) valószínűleg nem lesz éppen 0, ez megint csak a használt rendszertől függ. Hogy a forráskód hordozható maradjon, a nulla-mutató jelölésére egy makrót használunk. Ennek a makrónak a neve NULL. Így ha egy mutatónak ezt adjuk értékül, pl. a ptr=null; utasítással, akkor a mutatónk garantáltan nulla-mutatóvá fog válni. Hasonlóan, amikor egy egész értéket vizsgálunk, akkor az if(k==0) kifejezést használjuk, pointerek esetén ez az if(ptr==null) lesz. De térjünk vissza a vadiúj ptr-ünk használatára. Tegyük fel most, hogy a ptr-ben a k címét akarjuk használni. Ehhez az & címképző operátort használjuk. ptr=&k; Az & operátor annyit csinál, hogy visszaadja k balértékét (címét), bár k az "=" jobb oldalán áll, utána ezt az értéket másoljuk ptr-be. Most azt mondjuk, hogy ptr "k-ra mutat". Ennek a fordítottja a hivatkozás-fordító (dereferencing) operátor, a csillag, használata a következő: *ptr=7; Ez a 7-et arra a címre másolja, amit a ptr-ben tároltunk. Így, ha ptr k-ra mutat (k címét tartalmazza), a fenti utasítás eredményeképpen k értéke 7 lesz. Amikor a '*' operátort használjuk, akkor arra az értékre hivatkozunk, amire ptr mutat, és nem ptr értékére. Hasonlóképpen írhatjuk: printf("%d\n",*ptr); 34

4 hogy kiírjuk a képernyőre annak az egésznek az értékét, amire ptr mutat. Hogy lássuk hogy is működik az egész egyben, nézzük át és futtassuk a következő példaprogramot. #include int j, k; int *ptr; int main(void) { j = 1; k = 2; ptr = &k; printf("n"); printf("j erteke %d es a %p cimen van tarolvan", j, (void *)&j); printf("k erteke %d es a %p cimen van tarolvan", k, (void *)&k); printf("ptr erteke %p es a %p cimen van tarolvan", ptr, (void *)&ptr); printf("annak az egesznek az erteke, amire ptr mutat: %dn", *ptr); return 0; } Megjegyzés: még nem beszéltünk a C nyelv azon elemeiről, amik a (void *) kifejezés használatát megindokolják. Egyelőre rakd bele a kódba, az okokat majd később magyarázzuk meg. Összefoglalva A változót a típus és a név megadásával deklaráljuk. (pl.: int k;) Mutatót szintén típus és név megadásával deklarálunk (pl.: int *ptr;), a fordítónak a csillag jelzi, hogy mutatóról van szó, a típus pedig ezt mondja meg, hogy milyen típusra fog a mutató mutatni (ebben az esetben egész). A már deklarált változó címét az & címképzõ operátorral érhetjük el (pl.:&k). Egy mutatót "megfordíthatunk" (dereference), tehát hivatkozhatunk arra az értékre, amire a mutató mutat. Ezt a * operátorral érhetjük el (pl.:*ptr). Egy változó balértéke a címének az értéke, tehát hogy a memóriában hol tárolódik. A jobbérték pedig a változóban, a balérték által mutatott címen tárolt érték. 35

5 10 Struktúrák A struktúra egy vagy több, esetleg különböző típusú változó együttese, amelyet a kényelmes kezelhetőség céljából önálló névvel látunk el. Néhány nyelvben az így értelmezett struktúrát rekordnak nevezik (pl. a Pascal rekordja hasonló tulajdonságú adatfajta). A struktúra bevezetése segíti az összetett adathalmazok szervezését, ami különösen nagy programok esetén előnyös, mivel lehetővé teszi, hogy az egymással kapcsolatban lévő változók egy csoportját egyetlen egységként kezeljük, szemben az egyedi adatkezeléssel. A struktúrára az egyik hagyományos példa a bérszámfejtési lista: ez az alkalmazottakat attribútumok halmazával (név, lakcím, társadalombiztosítási szám, bér stb.) írja le. Ezen attribútumok némelyike maga is lehet struktúra, pl. a név is több részből áll, csakúgy mint a cím vagy a bér. A másik, C nyelvre jellemzőbb példát a számítógépes grafika adja: a pont egy koordinátapárral írható le, a négyzet egy pontpárral adható meg stb. A struktúrákat érintő, az ANSI szabványból adódó legfontosabb változás, hogy a szabvány értelmezi a struktúrák értékadását. A struktúrák átmásolhatók egymásba, értékül adhatók más struktúráknak, átadhatók függvénynek és a függvények visszatérési értékei is lehetnek. Ezt évek óta a legtöbb fordítóprogram támogatja, de ezeket a tulajdonságokat most pontosan definiáljuk. A szabvány lehetővé teszi az automatikus tárolási osztályú struktúrák és tömbök inicializálását, amivel szintén ebben a fejezetben foglalkozunk Alapfogalmak Hozzunk létre néhány struktúrát, amelyek a grafikus ábrázoláshoz használhatók. Az alapobjektum a pont, amely egy x és egy y koordinátával adható meg. Tételezzük fel, hogy a koordináták egész számok. A két komponens (koordináta) egy struktúrában helyezhető el a struct pont { int x; int y; }; deklarációval. A struktúra deklarációját a struct kulcsszó vezeti be, amelyet kapcsos zárójelek között a deklarációk listája követ. A struct kulcsszót opcionálisan egy név, az ún. struktúracímke követheti (mint a példánkban a pont). Ez a címke vagy név azonosítja a struktúrát és a későbbiekben egy rövidítésként használható a kapcsos zárójelek közötti deklarációs lista helyett. A struktúrában felsorolt változóneveket a struktúra tagjainak nevezzük. Egy struktúra címkéje (neve), ill. egy tagjának a neve és egy közönséges (tehát nem struktúratag) változó neve lehet azonos, mivel a programkörnyezet alapján egyértelműen megkülönböztethetők. Továbbá ugyanaz a tagnév előfordulhat különböző struktúrákban, bár célszerű azonos neveket csak egymással szoros kapcsolatban lévő adatokhoz használni. Egy struct deklaráció egy típust is definiál. A jobb oldali, záró kapcsos zárójel után következhet a változók listája, hasonlóan az alapadattípusok megadásához. Így pl. a struct {...} x, y, z; 36

6 szintaktikailag analóg az int x, y, z; deklarációval, mivel mindkét szerkezet a megadott típusú változóként deklarálja x, y és z változót és helyet foglal számukra a tárolóban. Az olyan struktúradeklaráció, amelyet nem követ a változók listája, nem foglal helyet a tárolóban, csak a struktúra alakját írja le. Ha a struktúra címkézett volt, akkor a címke a későbbi definíciókban a struktúra konkrét előfordulása helyett használható. Például felhasználva a pont korábbi deklarációját a struct pont pt; definíció egy pt változót definiál, ami a struct pont-nak megfelelő típusú struktúra. Egy struktúra úgy inicializálható, hogy a definíciót az egyes tagok kezdeti értékének listája követi. A kezdeti értékeknek állandó kifejezéseknek kell lenni. Például: struct pont maxpt = { 320, 200 }; Egy automatikus struktúra értékadással vagy egy megfelelő típusú struktúrát visszaadó függvény hívásával is inicializálható. Egy kifejezésben az adott struktúra egy tagjára úgy hivatkozhatunk, hogy struktúra-név.tag A pont struktúratag operátor összekapcsolja a struktúra és a tag nevét. A pt pont koordinátáit pl. úgy írathatjuk ki, hogy printf("%d, %d", pt.x, pt.y); A pt pont origótól mért távolsága: double dist, sqrt(double); dist = sqrt((double)pt.x * pt.x + (double)pt.y * pt.y); A struktúrák egymásba ágyazhatók Struktúrák és függvények A struktúrák esetén megengedett művelet a struktúra másolása vagy értékadása, ill. a struktúra címéhez való hozzáférés az & operátorral és a struktúra tagjaihoz való hozzáférés. Ezek a műveletek a struktúrát egy egységként kezelik, és a másolás vagy értékadás magában foglalja a struktúrák függvényargumentumkénti átadását, ill. a struktúra típusú függvényvisszatérés lehetőségét is. Struktúrák egy egységként nem hasonlíthatók össze. A struktúrák állandó értékek listájával inicializálhatók, és automatikus tárolási osztályú struktúrák kezdeti értéke értékadással is beállítható. A struktúrák tulajdonságainak vizsgálatához írjunk néhány függvényt, amelyek pontokkal és téglalapokkal manipulálnak. A feladat megoldásának három lehetséges módja van: a függvénynek átadjuk az egyes komponenseket, a teljes struktúrát vagy annak mutatóját. Mindegyik módszernek van előnye és hátránya. Az első függvény legyen a makepoint, amelyet két egész értékkel hívunk és visszatér egy pont struktúrával. 37

7 /* makepoint: egy pont struktúrát csinál az x és y komponensekből */ struct pont makepoint (int x, int y) { struct pont temp; temp.x = x; temp.y = y; return temp; } Vegyük észre, hogy nincs konfliktus abból, hogy az argumentum és a struktúratag neve megegyezik: az összefüggés kiértékelésekor újra felhasználja a rendszer a nevet. Ha nagy struktúrát kell átadnunk egy függvénynek, akkor sokkal hatékonyabb, ha a struktúra mutatóját adjuk át és nem pedig a teljes struktúrát másoljuk át. Egy struktúrához tartozó mutató éppen olyan, mint egy közönséges változó mutatója. A struktúra mutatójának deklarációja: struct pont *pp; Ez egy struct pont típusú struktúrát kijelölő mutatót hoz létre. Ha pp egy pont struktúrát címez, akkor *pp maga a struktúra, és (*pp).x, ill. (*pp).y pedig a struktúra tagjai. A pp értékét felhasználva pl. azt írhatjuk, hogy struct pont kezdet, *pp; pp = &kezdet; printf("kezdet: (%d, %d)\n", (*pp).x, (*pp).y); A zárójelre a (*pp).x kifejezésben szükség van, mert a. struktúratag operátor precedenciája nagyobb, mint a * operátoré. A *pp.x kifejezés azt jelentené, mint a *(pp.x), ami viszont szintaktikailag hibás, mivel jelen esetben x nem mutató. A struktúrák mutatóit gyakran használjuk egy új, rövidített jelölési formában. Ha p egy struktúra mutatója, akkor a p-> struktúratag kifejezés közvetlenül a struktúra megadott tagját címzi. A -> operátor a mínusz jel és a nagyobb jel egymás után írásával állítható elő. Ezt felhasználva az előző példa printf függvényét úgy is írhatjuk, hogy printf("kezdet: (%d, %d)\n", pp->x, pp->y); A. és a -> operátorok balról jobbra hajtódnak végre, ezért a struct tegla r, *rp = &r; deklaráció esetén az r.pt1.x; rp->pt1.x; (r.pt1).x; (rp->pt1).x; kifejezések egymással egyenértékűek. 38

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és

C programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.

A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)

Függvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)

Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2) Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből

Részletesebben

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Függvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti

Részletesebben

Forráskód formázási szabályok

Forráskód formázási szabályok Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában

Mutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Programozás alapjai. 10. előadás

Programozás alapjai. 10. előadás 10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)

Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény

Részletesebben

Programozas 1. Strukturak, mutatok

Programozas 1. Strukturak, mutatok Programozas 1 Strukturak, mutatok Strukturak Tömb: több egyforma típusú változó együttese Struktúra: több különböző típusú de logikailag egybetartozó változó együttese, amelyet az egyszerű kezelhetőség

Részletesebben

Programozás alapjai. 7. előadás

Programozás alapjai. 7. előadás 7. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Jótanács (1) Tipikus hiba a feladat elkészítésekor: Jótanács (2) Szintén tipikus hiba: a file-ból való törléskor, illetve a file-nak új elemmel való

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 6. Konstansok A C nyelvben konstansokat makróval is deklarálhatunk. Ebben az esetben mindenhol ahol a makró előfordul a fordító a definiált értéket behelyettesíti a makró helyére.

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia (Struktúra, mutatók, függvényhívás) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 október 14/21. Struktúra

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Programozás 5. Dr. Iványi Péter

Programozás 5. Dr. Iványi Péter Programozás 5. Dr. Iványi Péter 1 Struktúra Véges számú különböző típusú, logikailag összetartozó változó együttese, amelyeket az egyszerű kezelhetőség érdekében gyűjtünk össze. Rekord-nak felel meg struct

Részletesebben

Óbudai Egyetem. C programozási nyelv

Óbudai Egyetem. C programozási nyelv Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási nyelv Struktúrák és Unionok Dr. Schuster György 2016. október 6. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar C programozási 2016. októbernyelv

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

10. gyakorlat. Pointerek Tárolási osztályok

10. gyakorlat. Pointerek Tárolási osztályok 10. gyakorlat Pointerek Tárolási osztályok Pointer A pointer egy mutató egy memóriacellára, egyfajta "parancsikon", csak nem fájlokra, hanem változókra. Létrehozás: tipus * név;, ahol a típus a hivatkozott

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Struktúrák Dr Schuster György 2011 június 16 Dr Schuster György () C programozási nyelv Struktúrák 2011 június 16 1 / 11 Struktúrák Struktúrák A struktúra egy olyan összetett adatszerkezet,

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat

C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Programozás 6. Dr. Iványi Péter

Programozás 6. Dr. Iványi Péter Programozás 6. Dr. Iványi Péter 1 Előfeldolgozás része Makrók A forrás kódban elvégzi a helyettesítéseket a fordító Csak egyszer végez helyettesítést Nem olyan makrók, mint a LISP vagy Scheme esetén Csak

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

Programozás C++ -ban

Programozás C++ -ban Programozás C++ -ban 4. Bevezetés az osztályokba 4.1 Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több

Részletesebben

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István Operátorok Műveletek Egy (vagy több) műveleti jellel írhatók le A műveletet operandusaikkal végzik Operátorok fajtái operandusok száma szerint: egyoperandusú operátorok (pl.:

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció

A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció A C programozási nyelv IV. Deklaráció és definíció Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv IV. (Deklaráció és definíció) CBEV4 / 1 Definíció és deklaráció Definíció: meghatározza

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/1

Programozás C++ -ban 2007/1 Programozás C++ -ban 2007/1 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7.

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7. Fordítóprogramok Aszalós László 2009. szeptember 7. 1. Bemelegítés Honlap: www.inf.unideb.hu/ aszalos/diak.html (Fordítóprogramok, 2009) Jegymegajánló: utolsó hét előadásán. PótZH (csak gyakorlat) vizsgaidőszak

Részletesebben

Vezérlési szerkezetek

Vezérlési szerkezetek Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/7

Programozás C++ -ban 2007/7 Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/37 Bevezetés A

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A programozás alapjai

A programozás alapjai A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,

Részletesebben

Tartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I.

Tartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I. Keresés Rendezés Feladat Keresés Rendezés Feladat Tartalom Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 9. gyakorlat Intelligens tömbök, mátrixok, függvények Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.09. C++-ban van lehetőség (statikus) tömbök használatára ezeknek a méretét fordítási időben

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, típusok, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer - És Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: September 21, 2009 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 2. gyakorlat Kifejezések, vezérlési szerkezetek, struktúrák Kifejezések Mit ír ki az alábbi program? #include int main() { int a = 20, b = 40; printf("%d\n", a > b);

Részletesebben

Keresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán

Keresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán Keresés Rendezés Feladat Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016. november 7. Farkas B., Fiala

Részletesebben

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék Speciális adattagok és tagfüek Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP7 / 1 Statikus adattagok Bármely adattag lehet static tárolási osztályú A statikus adattag az osztály valamennyi objektuma

Részletesebben

Programozás I. - 11. gyakorlat

Programozás I. - 11. gyakorlat Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

Láncolt lista. az itt adott nevet csak a struct deklaráción belül használjuk

Láncolt lista. az itt adott nevet csak a struct deklaráción belül használjuk Láncolt lista int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer elem elem elem int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer A

Részletesebben

Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v

Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v A programozás alapjai 1. BMEVIHIA106 Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v Analízis (Nyelv független) 1. A Házi feladat téma szöveges leírása. 2. A feladat résztvevőinek azonosítása 3. A résztvevők tulajdonságai

Részletesebben

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK

Részletesebben

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix 2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.

Részletesebben

C string műveletek (string.h alkalmazása)

C string műveletek (string.h alkalmazása) C string műveletek (string.h alkalmazása) A 3. előadás ZH során a string.h-ban található függvények alkalmazásával kell különböző, string kezeléssel kapcsolatos feladatokat megoldani. Ehhez szükséges ezen

Részletesebben

Hatékony memóriakezelési technikák. Smidla József Operációkutatási Laboratórium január 16.

Hatékony memóriakezelési technikák. Smidla József Operációkutatási Laboratórium január 16. Hatékony memóriakezelési technikák Smidla József Operációkutatási Laboratórium 2014. január 16. 1 Tartalom A cache áthidalása Cache optimalizálás Adatszerkezetek tervezése A programkód szerkezete Prefetch

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 10. Előadás Öröklődés http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Tagfüggvény struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol() { gout

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

500. AA Megoldó Alfréd AA 500.

500. AA Megoldó Alfréd AA 500. Programozás alapjai 2. NZH 2010.05.13. gyakorlat: / Hiány:0 ZH:0 MEGOLD IB.027/51. Hftest: 0 Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti, hogy minden

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Eljárások és függvények

Eljárások és függvények Eljárások és függvények Jegyzet Összeállította: Faludi Anita 2012. Bevezetés Ez a jegyzet elsősorban azoknak a diákoknak készült, akiket tanítok, ezért a jegyzet erőteljesen hiányos. Az olvasó egy percig

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

1. Öröklés Rétegelés Nyilvános öröklés - isa reláció Korlátozó öröklődés - has-a reláció

1. Öröklés Rétegelés Nyilvános öröklés - isa reláció Korlátozó öröklődés - has-a reláció 1. Öröklés Az objektum orientált tervezés fontos sarkköve, az osztályok viszonyainak a megtervezése. 1.1. Rétegelés c l a s s Address {..... c l a s s Name {..... c l a s s P e r s o n { Name name ; Address

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Bevezetés a programozásba Előadás: A const

Bevezetés a programozásba Előadás: A const Bevezetés a programozásba 2 6. Előadás: A const ISMÉTLÉS Interface - Implementation struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol(); }; }; void Particle::rajzol() { gout

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

Típusok és konstansok

Típusok és konstansok Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2013. október 3. Szimbólumok Forráskód részei: szimbólumok (szintaktikai egységek, tokenek) fehér karakterek (összevonás, gyelmen kívül hagyás) Szimbólumok:

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3.1 Azonosítók Betűk és számjegyek sorozata, betűvel vagy _ (aláhúzás) karakterrel kell kezdődnie. A nagy- és kisbetűk különbözőek. Az azonosítók tetszőleges

Részletesebben

Rekord adattípus. Egymásba ágyazott rekordok. With utasítás. Változó rekord. Rekord konstans

Rekord adattípus. Egymásba ágyazott rekordok. With utasítás. Változó rekord. Rekord konstans Témakörök: k: Rekord adattípus Egymásba ágyazott rekordok With utasítás Változó rekord Rekord konstans 1. A rekord adattípus Sokszor találkozunk lkozunk olyan feladattal, melyben összetartozó adatokat,

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3) Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.17. -1- Tömbök Azonos típusú adatok tárolására. Index

Részletesebben