Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve

Átírás

1 Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 I. HELYZETKÉP: A KÖZOKTATÁS HELYZETE MISKOLCON MISKOLC TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE A TELEPÜLÉSRŐL ÁLTALÁBAN AZ ÓVODAI NEVELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS ÉS OKTATÁS Gimnázium Szakképzés Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola Kollégium Felnőttoktatás helyzete NEM HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK MŰVÉSZETI OKTATÁS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSA SWOT ANALÍZIS...64 II. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI AZ ELKÖVETKEZENDŐ HAT ÉVBEN A FEJLESZTÉSI TERV ALAPELVEI A FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI A CÉLKÉPZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK: A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYA Esélyegyenlőség - esélyteremtés Minőségi oktatás megerősítése Hatékony működés ÁLTALÁNOS CÉLOK TARTALMI FEJLESZTÉSEK CÉLJAI NEVELÉS OKTATÁS SZOLGÁLTATÁS GAZDÁLKODÁS A HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE TEHETSÉGGONDOZÁS FELZÁRKÓZTATÁS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A SZÜLŐK KÖZÖTTI KAPCSOLAT SPECIALITÁSOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A HELYI PROGRAMOKBAN

3 III. INTÉZMÉNYTÍPUSONKÉNTI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Nevelési feladatok Képességek, részképességek fejlesztése Lokálpatriotizmus erősítése Környezeti nevelés, egészséges életmód Alapfokú művészetoktatás-nevelés terén Sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó iskolák feladatai KÖZÉPFOK, FELNŐTTOKTATÁS KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS FELADATAI KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELNŐTTKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FELADATAI Fejlesztés a nevelési tagozat terén Fejlesztés a logopédiai tagozat terén Iskolapszichológiai hálózat fejlesztése Jogszabályi változásokból adódó feladatok PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLAT FELADATAI MISKOLCI VÁROSI SPORTISKOLA FELADATAI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGE AZ OKTATÁSBAN ÉRINTETTEKKEL IV. MISKOLC KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁHOZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK ELLÁTÁSÁNAK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSÁNAK INDOKLÁSA: BÁZISHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK FONTOSSÁGA CÉLJAINK, TERVEINK A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TERÜLETÉN AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN: A MISKOLCI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁS KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI, FELADATAI A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS PROGRAMJÁBAN V. ROMA KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK ÉS TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA A ROMA LAKOSSÁG HELYZETE LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE NEMZETKÖZI MULTIKULTURÁLIS NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM A program sajátossága és koncepciója A program feladatrendszere Családok bevonása az óvodai életbe Családgondozás - szociális munka Az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítésének megoldása A Lépésről lépésre program folytatása az általános iskolában Feladat és eszközrendszer Tevékenységi rendszer Roma etnikum programja Etnikai kisebbségi iskolai oktatás Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő program CÉLOK, FELADATOK A roma gyerekek iskolai sikertelenségének okai Nevelési-oktatási (pedagógiai) alapelvek Általános célkitűzés Közvetlen célok

4 Távlati célok Feladatok az óvodai és iskolai oktatás területen A különböző területeken meglévő hátrányok csökkentése A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK HELYI DESZEGREGÁCIÓJÁT CÉLZÓ PROGRAMOK A ROMA FELNŐTTKÉPZÉS HELYZETE A ROMA FELNŐTTKÉPZÉS LEHETŐSÉGEI A program indokoltsága Mentorképzés / esélyegyenlőségi szempontok A fejlesztési program főbb elemei A fejlesztés fő célkitűzése Fejlesztési stratégiák VI. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A KÖZOKTATÁSBAN ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN VII. CSELEKVÉSI TERV

5 BEVEZETÉS Az önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettségét a helyi önkormányzatokról szóló évi LXXIX. törvény és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) szabályozza. A közoktatásról szóló törvény 85. (4) bek. szerint a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges döntéselőkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet (továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az intézkedési terv célja, hogy kiszámítható feltételekkel alkalmas helyzetet teremtsen közoktatási feladatainak ellátásához. A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, illetve a középtávú beiskolázási tervet. A működési terv tartalmazza: a kötelező feladatok ellátásának módját, az önként vállalt feladatok és azok ellátásának módját, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az önkormányzat jogszabályok által meghatározott feladatai Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint közszolgáltatásként minden település köteles gondoskodni egyebek között az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről. Az önkormányzat maga határozza meg, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a demográfiai mutatók, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége, a helyi sajátosságok és hagyományok, a szomszédos közigazgatási területekhez való viszony. Az óvodai nevelésről, valamint az általános iskolai oktatásról, nevelésről való gondoskodást, mint kötelező feladatot a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint kell a települési önkormányzatnak ellátnia. E törvény részletezi a helyi 5

6 önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségét. Az önkormányzatok e feladataikat az intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján látják el. A helyi önkormányzatra vonatkozóan a közoktatási törvény 86. -a az alábbiak szerint rendelkezik: (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott kötelező közoktatási feladatok a Ktv. rendelkezései alapján: óvodai nevelés a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása általános iskolai oktatás a többi gyermekkel együtt nevelhető oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, köztük az enyhén értelmi fogyatékosok óvodai, általános iskolai ellátása kisebbségi oktatás (nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott körzetben) napközi-otthonos és tanulószobai ellátás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott önként vállalt közoktatási feladatok az alábbiak: középfokú oktatás (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) sajtos nevelési igényű középsúlyos értelmi fogyatékosok óvodai nevelése sajátos nevelési igényű középsúlyos értelmi fogyatékosok általános iskolai neveléseoktatása autista gyermekek speciális nevelése ép értelmű mozgássérült, valamint a dyslexiás gyermekek óvodai-iskolai ellátása alapfokú művészeti oktatás nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés, logopédiai szolgáltatás 6

7 pedagógiai szakmai szolgáltatás megyei egészségügyi intézményben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás kollégiumi ellátás felnőttoktatás fiatalok sportiskolai tevékenységének szervezése A fejlesztési terv megalkotásakor figyelembe vettük a város oktatási sajátosságait, hagyományait, mely azonban nem jelenti a már kialakult rendszer változatlan formában történő megőrzését. Kiemelt szerepet szánunk a közoktatás szolgáltató jellegének, a kistérségi szemléletmód és tervezés kialakításának, erősítésének, a sajátos képzési igényű gyermekekért való fokozott felelősségvállalásnak. Jelen fejlesztési terv önmagában stratégiai célok, elvek gyűjteménye, tárháza. A koncepció akkor válik valósággá, ha széleskörű társadalmi és szakmai nyilvánosság elfogadja és végrehajtja. E koncepcióban az elvek rövid- és középtávra jelölik ki városunk oktatásügyének legfontosabb irányait, lehetőségeit. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata feladat-ellátási kötelezettségének és önként vállalt feladatainak intézmények fenntartásával, működtetésével tesz eleget. Az önkormányzat döntéseit minden esetben a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével hozza meg. Miskolc város közoktatási intézményhálózat működtetési s fejlesztési terve a lakosság érdekeinek széleskörű figyelembevételével készült. Egyetlen szülő számára sem közömbös, hogy a helyi közoktatás milyen minőségű nevelést és oktatást képes biztosítani gyermeke számára. Ez döntő a város népességmegtartó képessége szempontjából is. 7

8 I. HELYZETKÉP: A közoktatás helyzete Miskolcon 1. Miskolc társadalmi, gazdasági helyzete A településről általában Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa, és oktatási szempontból az ország hét regionális központjának egyike. A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek határvonalán épült. Miskolc területe 236,68 km 2, ebből 58,02 km 2 a belterület és 178,66 km 2 a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugati irányban 19 km, észak-déli irányban 10 km. 8

9 A 2001-es népszámlálás alapján a városnak lakosa van, ebből 95,7% magyar, 2,2 % roma, 0,3% szlovák, 0,3% német, 0,1 % görög és 1,4 % egyéb nemzetiségű lakás van a városban, km 2 -enként átlag 310,56. A évben a lakosok száma főre csökkent. A lakosság számának csökkenését egyrészt a munkanélküliség, másrészt a korszakra jellemző szuburbanizációs folyamat okozta. A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az állami cégek privatizációja az ország többi részéhez hasonlóan itt is lezajlott. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi vállalatok, hipermarketek, külföldi érdekeltségű bankok, biztosító társaságok jelentek meg a térségben. Miskolc gazdasági célkitűzéseit a Fejlesztési Pólus Program határozza meg. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményeként a külföldi befektetők is felfedezték városunkat. Miskolc a régió pénzügyi, kereskedelmi, ipari és oktatási-tudományos központja. Az ipari beruházások között kiemelkedő a Bosh és a Shinwa miskolci letelepedése, mely a szakképzett munkaerő számára munkahelyi lehetőséget jelent. A Tiszai pályaudvar épületének felújítása a vasúti közlekedés számára biztosít jó lehetőséget. Ennek köszönhetően megnőtt a beruházási lehetőségeket kereső cégek érdeklődése. Az autópálya év végén elérte a várost, mely várhatóan újabb lendületet ad a fejlődésnek. A belváros rekonstrukciójával egyidőben fejlődésnek indult a turizmus is, amelyet a város hagyományos télinyári fesztiváljai és kulturális rendezvényei, valamit az Európa Kulturális Fővárosa címre beadott pályázat előkészületei hoztak lendületbe. A város vezetése céltudatosan erősíti a régióban Miskolc idegenforgalmi és kulturális szerepét. A város állandó népessége január 1-jén: fő A város népsűrűsége január 1-jén: 742 fő/km 2 Állandó népesség Születések száma Halálozások száma

10 Állandó népesség év 3-5 év 6-13 év év év 60 év felett Születések száma Halálozások száma

11 1. 2. Az óvodai nevelés Az óvodáskorú gyermekek száma 2000-től 2007-ig Év Születési intervallum Fiú Leány Összesen gyermeklétszám évek Fiú Leány A évben városunkban az óvodáskorú népesség fő. A ténylegesen beírt gyermekek száma 5910 fő volt. Az óvodába beírt gyermekek száma 2000-től 2006-ig 616 fővel csökkent Óvodák száma Gyermekek száma Férőhelyek száma Csoportok száma Pedagógusok száma

12 Az óvodás gyerkekek száma A 2004-ben végrehajtott igazgatási-gazdasági integráció eredményeként 13 központi és 31 tagóvodában folyik szakmai munka ban egy tagóvoda megszüntetésére került sor, valamint szeptember 1-jétől egy tagóvoda kerül bezárásra. A beiratkozott gyermekek száma 5294 fő. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 519 fő, ez az összes gyermeklétszám 10,2 %-át jelenti. A 100 férőhelyre jutó gyermekek száma 103,5, az egy csoportra jutó gyermeklétszám 24,2 fő, az egy óvodapedagógusra jutó gyermeklétszám 11,5 fő. Az óvodai csoportok száma 218. Az óvodapedagógusok száma 459 fő. Az egyéb dolgozók száma 417 fő. Az óvodai összdolgozói létszámra jellemző, hogy a közeljövőben jelentős létszámú nyugdíjazásra nem kerül sor. Az ágazatban dolgozók 75 %-a év feletti. Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson minden kötelezett gyermek részt vesz. Szlovák nemzetiségű óvodai ellátásban részesül 22 fő. Az óvodai nevelés kettős funkciót tölt be, egyrészt a szociális igazgatás körébe tartozó feladatként biztosítja a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a közoktatás részeként felkészíti a gyermekeket az iskolába lépésre. Az óvodai nevelőmunka, az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévő saját nevelési program alapján folyik az egyes intézményekben, mely biztosítja az óvodai nevelés sokszínűségét, ugyanakkor az általános társadalmi igények megjelenését. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód kialakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 12

13 A családok körülményei miatt előtérbe került a szociális funkció (kompenzálás, esélyegyenlőség biztosítása). Az egésznapos ellátással tudják az óvodák megteremteni a gyermekek egészséges ellátásának és az egyénre szabott fejlesztésnek a feltételeit. Egyre több óvoda foglalkozik kiemelten az anyanyelvi neveléssel, a környezetvédelemre, az egészséges életmódra neveléssel. Az egészségügyi szűrés (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat) az óvodákban rendszeres. Az óvodáskorú beszédhibás gyermekek ellátását ún. logopédiai körzetek biztosítják, fejlesztésük a beszédhibás gyermekek számának növekedése miatt indokolt. Kiemelten kezeljük a diszlexia prevenciós óvodai csoportok működtetését, ahol a későbbi iskolai kudarcok elkerülésére helyezzük a hangsúlyt. Országosan egyedülálló kezdeményezésünk, hogy megoldottuk valamennyi közép- és nagycsoportos óvodás diszlexiás szűrését. A különböző etnikai réteghez és más-más szocio- kultúrához tartozó szülők igényeit az óvodák speciális, helyi nevelési programjaikkal eredményesen és hatékonyan elégítik ki. Kiemelt szerepet játszik a Lépésről-Lépésre Óvodafejlesztő Program, melynek célja a gyermekek fejlődésének támogatása és személyiségfejlesztése, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében. A családok szerepének hangsúlyozása kiemelt feladatként jelenik meg az óvodák életében. Ezért óvodáink családi napokat szerveznek, melyek lehetőséget biztosítanak egymás megismerésére, kölcsönös segítésére. A teljes körű óvodáztatás biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek körében, a későbbi iskolai sikerességet javítani hivatott stratégia meghatározó eleme. Lehetővé tettük, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermek 3 éves kortól kezdve kivétel nélkül költségmentesen bekapcsolódhasson az óvodai nevelésbe. Az iskola előtti nevelés tartalmi követelményeinek a meghatározása és a nevelés megszervezése során kiemelt figyelmet fordítunk az óvodáztatás társadalmi hátránykompenzáló feladatára. Erősíteni kívánjuk az óvoda-iskola kapcsolatát. A város különböző területein biztosítjuk a teljes körű feladatellátást a nevelés-oktatás terén. Az óvodai nevelés egészét átfogó prevenciós korrekciós tevékenységek végzése a gyermekek védelme, optimális fejlődésük elősegítése minden óvodai dolgozó kötelessége. 13

14 Az óvodás korúak jelenlegi és várható létszáma Év Születési intervallum Fiú Leány Összesen gyermekszám évek Fiú Leány Az adatokból látható, hogy 2009-re az óvodáskorú gyermekek száma némi növekedést mutat Az általános iskolai nevelés és oktatás 2000-ben az önkormányzati fenntartású általános iskolák száma 36 volt, az egyéb fenntartásúaké négy ra a 2004-ben végrehajtott igazgatási-, gazdasági integráció következtében 15 központi és 19 tagiskolában folyik oktatás. Jelenleg a nem helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolák száma: 8. Ezzel egyidejűleg 5 önkormányzati fenntartású és 3 egyéb fenntartású gimnáziumban folyik hat és nyolc osztályos képzés az általános iskolás korosztály részére. 14

15 Az általános iskolás korúak létszáma 2000-től 2007-ig Év Születési intervallum Fiú Leány Összesen gyermekszám évek Fiú Leány Miskolcon 2000-ben fő volt az általános iskoláskorú gyermekek száma. Az önkormányzati fenntartású intézményekben a beírt tanulók száma fő volt. Ezzel szemben 2006-ban fő volt az iskoláskorúak létszáma, míg az önkormányzati iskolákban, tanuló nevelése, oktatása folyik. Ez a vizsgált időszakban a 6-14 éves korosztálynál 2717 fő csökkenést, míg a beírt tanulók esetében 3539 fő csökkenést jelent. Ennek oka egyrészt a születendő gyermekek számának csökkenése, másrészt az egyéb fenntartású intézmények, valamint a hat- és nyolc osztályos képzés elszívó hatása, valamint két általános iskola egyházi fenntartásba történő átadása. A korosztály 3,3 %-a 433 fő tanul szegregált, sajátos nevelési igényű tanulókat oktató intézményben Iskolák száma Tanulók száma Osztályok száma Pedagógusok száma

16 A 2004-ben végrehajtott iskolai integráció hatása pozitív. Tapasztalatok szerint: a szakmai munka felpezsdült az intézményekben megindult a szegregáció felszámolása (közös körzetek) iskolák közötti áttanítás megvalósult (pedagógusfoglalkoztatás) szakmai színvonal megemelkedett művészeti képzés, két tanítási nyelvű képzés területenként biztosított iskolapszichológusi hálózat továbbfejlesztése kiterjesztettük a dyslexia veszélyeztetettség mérését erőforrások koncentrált felhasználása Jelenleg városunkban 33 önkormányzati fenntartási általános iskola, két eltérő tantervű általános iskola és két zeneiskola működik. A 33 általános iskolából 15 székhelyintézmény, 18 pedig tagintézmény. Az önkormányzat 33 általános iskolájában fő tanul 537 osztályban. A pedagógusok száma fő. Napközis ellátásban fő részesül, ez az össztanulói létszám 35%-a. Az intézmények szakmai munkáját a kor igényeit tükröző sokszínűség jellemzi. Napjainkban a korszerű tudás megszerzése és a gazdasági, kulturális kapcsolatok bővülése elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek ismeretét. Az eredményes nyelvtanítás oktatáspolitikánk egyik prioritást élvező területe kell, hogy legyen a jövőben is. Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság. Városi szinten az alábbi területek prioritása jelentkezik: - alapkészségek megfelelő szintű oktatása - anyanyelv, történelem - nemzettudat, lokálpatriotizmus erősítése - idegen nyelvi képzés - számítástechnika, informatika - testi nevelés, sport, testkultúra fejlesztése - környezetvédelem, környezeti kultúra fejlesztése. Az idegen nyelv oktatását intézményeink kulcsfontosságú feladatként kezelik, mely országosan is figyelemreméltó. A nyelvtanítás/tanulás egyik speciális formája a két tanítási nyelvű képzés, mely intenzív és hatékony nyelvtanulási lehetőséget biztosít a diákok számára. Két tanítási nyelvű képzés jelenleg 8 általános iskolában folyik. A képzésben résztvevők száma fő, mely 16

17 az össztanulói létszám 11,5%-a. Ezen túlmenően angol nyelvet emelt szinten oktatnak 23 iskolában és német nyelvet 14 iskolában. Nagy részük (13) két nyelv emelt szintű oktatását is biztosítja. A két tanítási nyelvű oktatási formában a diákok nyelvtudása megközelíti az anyanyelvi területen iskolázottakét, ami óriási előnyt jelenthet a későbbiekben. Itt az idegen nyelv tudása nemcsak cél, hanem eszköz is a további tudás elsajátításához. Az elmúlt években a nyelvtudás társadalmi értéke alapvetően megváltozott. A használható nyelvtudás számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltételévé vált, így a diákok, szülők körében is növekedett a nyelvtanulás iránti igény. Városunkban sikeresen szerveztük meg az ingyenes nyelvoktatást a felnőtt lakosság részére. A 32 órás tanfolyamokon angol, német, francia nyelvet tanulhattak a résztvevők, életkortól függetlenül. Eddig 27 csoportban fő részére biztosítottuk ezt az oktatási formát. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezt a lehetőséget a jövőben is folytatni kívánjuk. A tehetséggondozásban fontos szerepet tölt be az alapfokú művészetoktatás, melynek célja a pszichomotoros képességek, az esztétikai kifejezőképesség, az empatikus képesség, valamint más kultúrák befogadása iránti képességek fejlesztése. Ennek népszerűsítése érdekében egyre több intézményünk alapító okirata tartalmazza ezt a tevékenységi formát. Városunkban a művészeti oktatás területén elsősorban a zenei oktatás jelentős múltra tekint vissza. Jelenleg három alapfokú, egy középfokú és egy felsőfokú zeneművészeti oktatási intézmény működik. Az alap- és középfokú zenei oktatási intézményekben összesen 24 tanszakon folyik képzés. A város művészeti oktatásának palettáját színesíti a komplex táncművészeti képzés és néptáncoktatás, amely a tanulók mozgás- és viselkedéskultúrájának fejlesztését szolgálja. A tánctagozatos általános iskolai oktatásra alapozva jött létre a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a néptánc és színpadi tánc középfokú oktatása, amely korábban gimnáziumi fakultációként működött. A középfokú vizuális oktatás sokszínűségét az alapfokú intézmények speciális képzései alapozzák meg. Miskolcon hat általános iskolában működik emelt szintű rajz művészeti oktatás, mely képzési forma a finommotorikus adottságok fejlesztésére nyújt lehetőséget. 17

18 A rajzoktatás kiemelt szerepére tekintettel, valamint a művészeti képzési formák iránti megnövekedett igény figyelembe vételével három szakképző intézményben képző- és iparművészeti szakok bevezetésére került sor. Az egészséges életmód, a sport megszerettetése céljából 1998 tavaszán Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megalapította a Miskolc Városi Sportiskolát. Az intézményben ma már 15 sportágban, a 75 sportági csoport valamelyikében kb fiatal sportol. A sportiskola szervezett keretek között biztosítja a minőségi sport utánpótlását, (a kiválasztást, felkészítést, versenyeztetést), a tehetségek gondozását, a fiatalok játék- és mozgásigényének kielégítését, szabadidejük hasznos eltöltését A középfokú nevelés és oktatás Az alapfokú oktatási intézményekből továbbtanulni szándékozó fiatalok számára a középfokú oktatási intézmények differenciált iskolaválasztási lehetőségét biztosítanak. Az általános iskolai tanulmányok mind életkor, mind a továbbhaladás irányának megfelelően széles skálán folytathatóak intézményhálózatunkban. A demográfiai viszonyok alakulását elemezve megállapítható, hogy a tanulóknak az alapozó iskolatípusból való korábbi kilépési lehetősége négy, illetve hat évfolyam elvégzése után a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba igen érzékenyen érintette és érinti napjainkban is az általános iskolákat. A magas színvonalon működő általános iskolákból lépnek ki a gyerekek, melynek két fontos következménye van. Egyik, hogy az iskolák a legjobb gyermekeiket veszítik el, másik, hogy az egyéb fenntartású iskolák beiskolázása is innen történik. A kilépők számának figyelembevételével az ötödik és hetedik évfolyamon az 1992/93-as tanévtől kezdődően folyamatosan kell osztályösszevonásokat, iskolaintegrációt - s a közeljövőben tagiskola illetve telephely megszüntetéseket is - végrehajtani. Miskolc város megyeszékhely voltából adódóan a középfokú oktatás területén változatos képzési kínálatot biztosít, amely nemcsak a megye, de a régió területén élők igényeit is kiszolgálja. A megye 15 középfokú oktatási intézménye mellett Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 21 középfokú oktatási intézményt működtet, ami a megyében működő középfokú önkormányzati fenntartású oktatási intézmények 58 százaléka. Országosan - Budapestet nem számítva - a legnagyobb intézmény-hálózatot Miskolc város tartja fenn. Városunk középiskolai oktatása szervesen illeszkedik a megyei képzés rendszerébe, és ezzel együtt igazodik a fejlődés különböző irányaihoz. A tendenciáknak megfelelően nőtt az érettségit 18

19 adó iskolákban a tanulók száma. A korszerű tartalmú, az idegen nyelv (két tanítási nyelvű), a számítástechnika, az informatika oktatását kiemelten kezelő képzési formák iránt nőtt az igény. Az elmúlt hat évben, városunkban az önkormányzati fenntartású középiskolák, illetve képzési helyek száma csökkent. A Közgyűlés II-34/73.124/2000. sz. határozata értelmében a tanévtől kezdődően két szakképző iskola összevonása következtében (Mezőgazdasági és a Debreczeni) egy szakképző intézménnyel kevesebb folytatta munkáját. Az II-26/3.120/2001. sz. közgyűlési határozat a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolát az evangélikus egyház kezelésébe adta, a X-196/3.623/2001. sz. határozat pedig a város két egészségügyi szakképzést folytató középiskoláját egy intézménybe integrálta. A város képviselőtestülete I-22/59.110/2004. sz. határozatával az iskolák akadálymentesítéséről meghirdetett Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése c. pályázat benyújtásáról is döntött. A középfokú oktatás intézményhálózatának alakulását mutatja a következő táblázat: Iskolák száma Tanulók száma Osztályok száma Osztályterem Főállású pedagóg. sz Napközis tanulók sz Napközis csoportok sz Osztályok átlagos létszáma 31,3 30,9 31,1 31,3 30,7 29,9 29,3 Egy osztályteremre jutó tanulók száma 39 39, ,7 36,7 35,6 34,6 Egy főállású pedagógusra jutó tanulók száma 10,7 10,1 12,4 12,3 12,6 12,5 12 Jelenleg városunkban 5 gimnázium 10 szakközépiskola és 6 szakképző iskola (5-ben szakközépiskolai osztályokkal) önkormányzati fenntartású, 2 katolikus, 1 református és 1 evangélikus egyházi fenntartású, 2 magán, 1 alapítványi fenntartású, 1 központi költségvetési szerv által működtetett középfokú közoktatási intézmény található. 19

20 A korábbi évek gyakorlatának megfelelően továbbra is vannak olyan intézmények, melyek iránt fokozott igény mutatkozik, míg vannak iskolák, amelyek érdeklődés hiánya miatt nem tudják feltölteni a tervezett tanulói létszámokat. Léteznek úgynevezett divatos és csekély érdeklődésre számot tartó ún. hiányszakmák. Évek óta jelentősen növekszik az érettségizettek és továbbtanulni szándékozók száma. A gimnáziumban érettségizett jelentős számú továbbtanuló mellett egyre nőtt a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka is. A tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon folytató diákok mellett sokan a felsőfokú oktatásban tanulnak tovább. Utóbbiakat a felsőfokú továbbtanulásban a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek vélt munkaerőpiaci korlátai motiválják. Az utóbbi években a felsőfokú túlképzés, a diplomás munkanélküliség egyre inkább megkérdőjelezi annak helyességét. A továbbtanulási kedv növekedése a szakképző iskolák tanulói bázisának beszűkülését eredményezte Gimnázium A gimnázium az általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára, szakirányú továbbtanulásra, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő oktatási-nevelési intézmény. A jogszabályi változással bevezetett kétszintű érettségi vizsga következtében a képzés iskolánként változó mértékben és területen szélesedett. Miskolc önkormányzatának fenntartásában öt tiszta profilú gimnázium működik. A gimnáziumi képzési kínálat változatos, (angol, francia, német, spanyol két tanítási nyelvű képzés, nyelvi előkészítő, angol, német, biológia, történelem, dráma, rajz, matematika, fizika, kémia, testnevelés tagozatok) de az iskolahasználók által keresett (kisebb költségigényű) általános tagozat szűkös volta mellett több intézmény kínál hasonló, vagy azonos képzési szerkezetet. Hat osztályos képzést 3 intézmény, nyolc osztályos gimnáziumi képzést 1 intézmény működtet. A gimnáziumok az iskolatípus adta lehetőségeket jól használják ki: sokszínű képzést valósítanak meg. Kötöttségeik ellenére is változatos képzési programot teljesítenek, hűen tükrözve az évek során kialakított egyéni arculatukat. A városban megjelenő, nem önkormányzati (elsősorban egyházi) fenntartású gimnáziumok előnyösen befolyásolják a gimnáziumi oktatás minőségét, mintegy versenyhelyzetet teremtve a gimnáziumok között. Az egyházi intézmények évfolyamonként 3 osztályban működtetnek nyolc és 1 osztályban hat évfolyamos képzést. 20