TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 92 TÖRTÉNELEM ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. ÉVFOLYAM

Átírás

1 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 92 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. ÉVFOLYAM

2 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 93 CÉLOK ÉS FELADATOK A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erısíti. A történelembıl ugyanakkor az is kitőnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függıség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsısorban a történelmi szemlélet fejlesztése. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja, hogy megértesse a folyamatosság és a változásváltoztatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelıssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. A tantárgy másodsorban jól segíti a kulcskompetenciák fejlesztését. Különösen igaz ez az anyanyelvi kommunikáció, a szociális és állampolgári képességek és a hatékony, önálló tanulás készségének erısítése, további fejlesztése terén. A történelem és állampolgári ismeretek fejlesztési követelményei és tananyaga segítségével bıvíthetı az információs társadalom technológiáiban való jártasság is. A történelem órán a tanulók kifejezik gondolataikat, érzéseiket, véleményüket szóban és írásban egyaránt. Már ebben a két képzési szakaszban megkezdıdik a szakszókincs kialakítása, és fontos szerepet kap a különféle típusú szövegek (források) összegyőjtése, feldolgozása. A történelem múltismereti és a társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni tudnak a múlt, valamint saját koruk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A társadalomismerettel való foglalkozás az ismeretek nyújtásán túl mindenekelıtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok értelmezéséhez, feloldásához szükséges képességek fejlesztését jelenti. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerően megjelenítı történetek tanításán kell alapulnia. A éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5 6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekbıl és jelenségekbıl a történetekbıl kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A képszerően megjelenített múltat már az 5 6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelı következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás nem helyettesíti, csupán megalapozza a

3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 94 történelemtanítást. A történelmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játéknak, a konkrét szituációknak, az életszerő helyzeteknek van kitüntetett szerepe. A 7 8. évfolyamok történelemtanítása a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Alkalmazkodva az adott fejlıdési szinthez a képszerő megjelenítésre a történettanításra azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvetı módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élı a természetet tisztelı, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, mőködését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és - feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükbıl, történetekbıl, képekbıl, a tömegkommunikációs eszközökbıl, egyszerő statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belılük következtetéseket tudjanak levonni. E képességek fejlesztése közvetlenül segíti a hatékony, önálló tanulás képességének kibontakozását, megszilárdulását. Váljanak képessé a tanulók a közös munkára, saját tudásuk másokkal való megosztására, munkájuk értékelésére. A tananyag segítségével fejlıdjön problémamegoldó képességük is.

4 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 95 A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyőjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintő alkalmazására. A különbözı információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmitársadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megırzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvetı elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekrıl, helyzetekrıl, eseményekrıl, intézményekrıl. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezıképességének fejlesztésében is jelentıs szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselıadást tartani egy-egy témáról különbözı információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törıen és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események idıben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki idıbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történı tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idı tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különbözı méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlıdésére. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka), Az alapozó szakaszban (az 5-6. évfolyamon) a tanítási idıkeret egy részét nem szakrendszerő oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók (olvasás- és íráskészség, rendszerezı és kombinatív képesség) hatékonyságának növelésére lehet fordítani. A tantárgy

5 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 96 esetében ezt leginkább a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) segítségével lehet megoldani. A projektoktatás a tanulás iránti motiváció felkeltésének jó eszköze. Az 5-6. évfolyam tananyagának témakörei, vagy azok egy része felfogható egy-egy projekt témájaként, címeként.

6 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 óra Belépı tevékenység formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Képi információk győjtése. - Lelet és rekonstrukció összevetése. - Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. - Az egyes korszakok jellemzı tárgyainak, szerkezetek mőködésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. - Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. - Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. - Információk győjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegébıl. - Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentısége volt az emberiség történetében. - A tanári elbeszélés megjegyzése. - Képi és szöveges információk együttes kezelése. - Képek jellemzı vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezıképességek - Történelmi személyiségek jellemzése. - Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. - A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élıbeszédben. - Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményrıl, helyszínrıl, élethelyzetrıl. - Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. - Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. - Egyszerő írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. - Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás idıben - Történelmi események idırendbe állítása.

7 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 98 - Az ıskor és ókor megkülönböztetése. - A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. - A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben - A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. - Az események helyszíneinek megnevezése. - A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különbözı méretarányú térképen. - Távolságbecslés különbözı léptékő térképeken, számítás. - A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes idıszakoknak és helyszíneknek megfelelıen. - Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. Témakörök 1. Élet az ıskorban 2. Az ókori Kelet világa 3. Ószövetségi történetek 4. Az ókori görögök életébıl 5. Az ókori Róma évszázadai 6. A kereszténység születése 7. A magyar történelem kezdetei 8. Hagyomány ismeret, mélységelvő témák 9. Mindennapi élet, életmódtörténet 1. Élet az ıskorban Cél: A tanulók ismerjék meg az ısember nyomait a Földön, hogyan élt a győjtögetı, halászó, vadászó ember, a földmővelı és az állattenyésztı ember, az elsı mesterségek és a csere kialakulását, a természeti népek életét napjainkban, a varázslat és mővészet jellemzıit. Követelmény: A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Legyen tisztában az alábbi fogalmak jelentésével: ıskor, ısember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, győjtögetés, vadászat, halászat,

8 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 99 földmővelés, állattenyésztés, termelés, kézmővesség, csere, természetimádat, mágia, varázslat, barlangrajz. Évszám: nagyon régen, régen 2. Az ókori Kelet világa Cél: A tanulók ismerjék meg a történelem korszakait, az ókori Egyiptomot, a rejtélyes piramisokat, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, az írás kialakulását és mítoszokat, mondákat a korból Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani kérdés alapján az alábbi fogalmak felhasználásával: ókor, öntözéses földmővelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás. Tudja, mi történt kb éve. Tudja történelmi térben elhelyezni Egyiptomot, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, a Nílust, a Tigrist, az Eufráteszt, az Indust, a Jangce-t. Tudja mi történt kb éve. 3. Ószövetségi történetek Cél: A tanulók ismerjék meg a Bibliát, a bibliai tájakat, az ószövetségi történetet a teremtésrıl, a vízözönrıl, Mózesról, Dávid királyról vagy Salamonról. Követelmény: A tanuló tudja, hogy mi a Biblia, az Ószövetség, egyistenhit. Tudjon történetet elmesélni elmondani az következı nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon, és az következı helynevek felhasználásával: Kánaán, Jeruzsálem. 4. Az ókori görögök életébıl Cél: A tanuló ismerje meg a görög tájat, történeteket a görög mondavilágból, görög isteneket, az olimpiai játékokat, Athént, Spártát, a hajózás, kereskedelem jellemzıit, a nép nagy csatáit és hıseit, Athént Periklész korában, az athéni népgyőlést, a mővészetük legfontosabb jellemzıit, történeteket Nagy Sándorról. Követelmény: A tanuló tudja az ókori görög történelem legfontosabb eseményeit az következı fogalmak: városállam, piac, kereskedelem, népgyőlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház; a következı nevek segítségével elmondatni: Zeusz, Pallasz, Atnéné, Héra, Dareiosz; Xerxész, Miltodész, Periklész, Nagy Sándor. Tudja térképen megmutatni Olümpiát, az Olümposzt, Athént, Spártát, a Perzsa Birodalmat, Alexandriát. Tudja mi történt kb éve.

9 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Az ókori Róma évszázadai Cél: A tanulók ismerjék meg a Róma alapításával, a királysággal, köztársasággal kapcsolatos mondákat. Ismerjen hadvezéreket és csatákat apun háború történetébıl, a szabadok és rabszolgák helyzetét, Julius Caesart és hadseregét, történeteket Augusztusról, a természet és a gazdaság szerepét a Római Birodalomban. Ismerjék meg az ókori Rómát vízvezeték, fürdık, amfiteátrumok, bérházak -, a rómaiak szerepét hazánk területén és a népvándorlás viharait. Követelmény: A tanuló tudjon történeteket elmondani az ókori Róma történetébıl a következı fogalmak: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbárok, népvándorlás; és a következı nevek felhasználásával: Romulus és Rémus, Hannibál, Julius Caesar, Augusztus. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképen a következı helyneveket: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település). Tudja, mi történt kb éve. 6. A kereszténység születése Cél: A tanulók ismerjenek történeteket Jézusról, a keresztény egyház kialakulásáról, a kereszténység fı tanításait. Ismerje a keresztény idıszámítás jellemzıit. Követelmény: A tanuló tudja elmondani a kereszténység kialakulását az következı fogalmak: kereszténység, evangélium, Megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök; és a következı nevek segítségével: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin. Tudja, mi történt Betlehemben; és 476-ban. 7. A magyar történelem kezdetei Cél: A tanulók ismerjék meg a magyar nép eredetével kapcsolatos mondákat és a valóságot, a vándorlást az Uráltól a Kárpát-medencéig, társadalmukat, hitvilágukat és a honfoglalás eseményeit. Követelmény: A tanuló tudja elmondani népünk történelmének kezdeti eseményeit a következı fogalmak: finnugor, ıshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás; és a következı nevek segítségével: Hunor, Magos, Emese, Álmos, Árpád. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképen a következı helyneveket: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Tudja mi történt 895-ben.

10 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Hagyomány ismeret, mélységelvő témák A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb idıkeretben kell feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlıdése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén Hajó és kereskedelem a fıníciaiaktól a rómaiakig. 9. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelezı feldolgozni: Cél: A tanuló ismerje meg az ókori népek örökségét, és a család és a gyermek helyzetét az ókori Görögországban és napjainkban. Követelmény: A tanuló tudja, mit örököltünk az ókori népektıl, tudja hogyan élt egy család az ókori Görögországban és napjainkban, ismerje a ma élı győjtögetı, halászó, vadászó életmódot folytató népeket. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt elıbb, melyik késıbb, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különbözı léptékő térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerő kronológiai számításokat.

11 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 óra Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Képi információk győjtése egy adott témáról. - Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. - Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. - A középkorból eredeztethetı környezeti változások felderítése tanári segítséggel. - Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztı könyvek körében. Használatuk megismerése. - Egyszerőbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). - A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. - Egyszerő mennyiségi mutatók (lakosság, terület) győjtése, értelmezése. - A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentıségének felismertetése. - A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. - Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. - Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. - Egyszerő mennyiségi adatok összevetése. - Vázlat készítése tanári segítséggel. - Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegben. - A középkorból eredeztethetı ma is élı népi hagyományok, szokások győjtése. Kifejezıképességek - A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetbıl. - Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. - Összefüggı élıbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. - Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése - Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról elızetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel.

12 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Kérdések megfogalmazása egyszerő korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. - Érvek győjtése, vélemény alátámasztására, cáfolására. Tájékozódás idıben - A történetek alapján elkülöníthetı korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. - A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események idırendbe állítása. - Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különbözı területeken végbement események közül melyik történt elıbb, melyik késıbb. Tájékozódás térben - A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenı események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. - Országok területi változásainak megfigyelése különbözı történelmi atlaszokon. Témakörök 1. Képek a középkori Európa történetébıl 2. Magyarország az Árpádok idején 3. Virágzó középkor Magyarországon 4. Az újkor kezdetén 5. Magyarország az újkor kezdetén 6. Hagyományismeret 7. Mélységelvő témák, mindennapi élet, életmódtörténet 1. Képek a középkori Európa történetébıl Cél: A tanulók ismerjék meg Nagy Károly birodalmát, az arab hódítás eseményeit, Európa jellemzıit 1000 körül, a középkori egyházat, a kolostorok világát, a középkori uradalmak, a falu képét, a középkori várakat, a lovagi élet, a középkori városok életét, a céhmesterek, kereskedık tevékenységét, Európát a XV. században. Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani a középkori Európa történetébıl a következı fogalmak felhasználásával: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, krónika, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hőbéres, hőbérúr,

13 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 104 hőbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem. Tudjon lényeget kiemelni Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc életébıl. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképen a következı helyneveket: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság. Tudja, mi történt 800-ban. 2. Magyarország az Árpádok idején Cél: A tanulók ismerjék meg a honfoglalás eseményeit, a kalandozó hadjáratokat, Géza fejedelem és I. István tevékenységét, László és Könyves Kálmán törvényhozását, bíráskodását, ítélkezését, II. András és IV. Béla korszakát, a tatárjárás eseményeit, a második honalapítás jellemzıit, az Árpád-kor kultúráját. Követelmény: A tanuló tudjon lényeges eseményeket kiemelni, elmondani a történelmi idıszakból az alábbi fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun; és az alábbi nevek segítségével: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképeken az alábbi helyneveket: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi. Tudja az alábbi évszámokhoz kapcsolódó eseményeket: ; 1000; ; Virágzó középkor Magyarországon Cél: A tanulók ismerjék meg Károly Róbert, Nagy Lajos, a lovagkirály, Zsigmond a császár és király, Hunyadi János, Mátyás király korát, a korszak legfontosabb eseményeit. Ismerjék meg egy középkori magyar város életét, a bárók, nemesek, jobbágyok jellemzıit, Mohács szerepét, Buda elfoglalásának eseményeit. Követelmény: A tanuló tudjon kiemelni és elmondani történelmi eseményeket a következı fogalmak: aranyforint, bandérium, nemes, báró, ısiség, kilenced, kormányzó, végvár; és a következı nevek segítségével: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképeken a következı helyneveket: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély. Tudja, mi történt 1456-ben, 1514-ben, 1526-ban, 1541-ben. 4. Az újkor kezdetén Cél: A tanulók ismerjék meg a hódítók, felfedezık tevékenységét, a felfedezések hatását Spanyolországban és Angliában, a tengerekért folyó harcokat, I. Péter ablaknyitását Európára, az Európán kívüli világot, a kultúrát és a tudományokat az újkor kezdetén.

14 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 105 Követelmény: A tanuló tudjon eseményeket elmondani, kiemelni az alábbi fogalmak segítségével: újkor, azték, inka, felfedezı, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament. Tudja az eseményekhez kapcsolni az alábbi személyek tevékenységét: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei. Tudja különbözı léptékő térképeken megmutatni azt alábbi helyneveket: Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár. Tudja, mi történt 1492-ben és 1517-ben. 5. Magyarország az újkor kezdetén Cél: A tanulók ismerjék meg a török világ jellemzıit Magyarország, a várháborúk hıseit, életképeket, a királyi Magyarországról, Erdély aranykorát, történeteket a függetlenségi küzdelmekrıl, a reformáció és az ellenreformáció kulturális hatását, Buda visszafoglalásának eseményeit, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát. Követelmény: A tanuló tudjon önállóan elmondani eseményeket az újkor kezdetérıl az alábbi fogalmak: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor; és az alábbi nevek segítségével: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc. Tudja különbözı léptékő térképeken megmutatni az alábbi helyneveket: királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul. Tudja, mi történt 1552-ben, 1686-ban, között. A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb idıkeretben kell feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon 6. Hagyományismeret Bárók, nemesek, jobbágyok Magyarországon a XIV-XVIII. századig. Az Európán kívüli világ a kora újkorban 7. Mélységelvő témák Mindennapi élet, életmódtörténet Cél: A tanulók ismerjék meg az Árpád-kori emlékeket Magyarországon, hazánk kereskedelmi kapcsolatait a múltban és a jelenben. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelezı feldolgozni: Mátyás király asztalánál az étkezés történetébıl, Pestis, himlı, kolera-járványok a középkortól napjainkig.

15 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 106 Követelmény: A tanuló tudja, hol vannak hazánkban Árpád-kori emlékek, és azt, hogy mi jellemezte hazánk kereskedelmi kapcsolatait a múltban és a jelenben. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák legyen képes a korszakra jellemzı képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt győjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különbözı korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

16 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 óra Belépı tevékenység formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Információk győjtése statisztikai adatokból. - Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselıadás vagy esszé. - Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekbıl és ismeretterjesztı mővekbıl. - Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. - Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. - Különbözı típusú képi információk győjtése egy adott témához. - Információk győjtése CD-k, DVD-k segítségével elıre meghatározott szempontok alapján. - Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. - Írásos források összegyőjtése megadott szempontok alapján. - A hírközlési forradalom jelentıségének megértése. - Anyaggyőjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. - Különbözı képi információk jellegzetességeinek felismerése. - Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. - A XIX. századi történelmi eseményekrıl szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. Kifejezıképességek - Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különbözı statisztikák adatainak felhasználásával. - Szerepjáték: valamely korszak jellemzı alakjának egyes szám elsı személyő bemutatása. - Vázlat készítése csoportmunkában. - Összefüggı felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.

17 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Saját vélemény érthetı megfogalmazása, mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembe vétele. - A megismert sematikus rajzok, ábrák élıszóban való megelevenítése. Tájékozódás idıben - Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. - Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlıdésének felismertetése. - Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek idıbeli, térbeli összevetése. - Ma is elıforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. - Kronologikus táblázatok önálló készítése. - Események egyidejőségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az idıben. Tájékozódás térben - A tanult idıszak idıbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. - Országok területi változásainak megfigyelése különbözı térképeken. Témakörök 1. A polgári átalakulás kora 2. Képek a XVIII. századi Magyarországról 3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon 4. Nemzetállamok kora 5. A dualizmus kora 6. Az elsı világháború 7. Mélységelvő témák 8. Mindennapi élet, életmódtörténet 1. A polgári átalakulás kora Cél: A tanulók ismerjék meg az Amerikai Egyesült Államok megalakulásának eseményeit, a felvilágosodás eszméit, személyiségeit, eseményeit a francia forradalom korából, Napóleon

18 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 109 tevékenységét, a mezıgazdaság és a gépek forradalmát, az ipari forradalom társadalmi következményeit, a kapitalizálódó Európa életmódját. Követelmény: A tanuló tudjon elmondani fontos eseményeket az alábbi fogalmak: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezıgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tıkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika; és a következı nevek segítségével: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson. Tudja, mi történt 1776-ban, 1789-ben, 1815-ben. Tudja megkülönbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Boston, Waterloo. 2. Képek a XVIII. századi Magyarországról Cél: A tanulók ismerjék meg Mária Terézia és II. József korát és tevékenységét, a soknemzetiségő Magyarország kialakulását, a francia forradalom és a napóleoni háborúk hatását hazánkban. Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát történelmi térben és idıben elhelyezni: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika. Tudja, ki volt: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác; tudja mi volt között. 3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Cél: A tanulók ismerjék meg a pozsonyi országgyőlés menetét, a magyar nyelv korabeli helyzetét, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos tevékenységét, életképeket a reformkori Magyarországról, március 15. eseményeit, a polgári törvényeket, a nemzetiségek ébredését, részleteket a szabadságharc csatáiból, a szabadságharc és Európa viszonyát. Követelmény: A tanuló tudja a korszak kiemelkedı történelmi eseményeit elmondani, azok lényegét kiemelni az alábbi fogalmak: országgyőlés, arisztokrácia, alsótábla, felsıtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelıskormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetırség, honvédség, trónfosztás, és az alábbi nevek segítségével: Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petıfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Tudja, mi történt között, március 15-én, október 6-án.

19 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Nemzetállamok kora Cél: A tanulók ismerjék meg az amerikai polgárháború eseményeit, az új nemzetállamokat Európában: Olaszország, Németország, a Török Birodalom helyén létrejövı nemzetállamokat, az állam új feladatait: az oktatásügyet, egészségügyet, szociálpolitikát, a világfelosztásért folytatott versenyt, a modern társadalmi csoportokat, azok életmódját, a sokarcú munkásmozgalom fı áramlatait. Követelmény: A tanuló tudja kiemelni a korszak fı eseményeit az alábbi fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant; és az alábbi nevek segítségével: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária. Tudja, mi történt között és 1871-ben. 5. A dualizmus kora Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarországot a szabadságharc bukása után, a kiegyezés eseményeit, a politikai élet jellemzıit, a gazdasági felzárkózást, a polgárosodó magyar társadalmat, Budapest születését, a millennium sikereit, válságjeleit, a roma társadalmat, a roma életformát. Követelmény: A tanuló ismerje az alábbi fogalmakat: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium; és az alábbi személyeket: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weis Manfréd, tudja történelmi térben és idıben elhelyezni azokat. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az Osztrák-Magyar Monarchiát és Budapestet. Tudja, mi történt 1867-ben és között. 6. Az elsı világháború Cél: A tanulók ismerjék meg a háború okait, céljait, a frontvonalakat, a hátországot, az oroszországi forradalmat, a gyıztesek és vesztesek helyzetét. Követelmény: A tanuló tudja a következı fogalmak tartalmát, összefüggéseit: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet. Tudja, ki volt Wilson és Lenin, mi történt 1917-ben és között.

20 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 111 A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb idıkeretben kell feldolgozni: A katasztrófavédelem kezdetei Magyarországon: a tőzoltóság megszervezése, Széchenyi Ödön. 7. Mélységelvő témák A soknemzetiségő Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén 8. Mindennapi élet, életmódtörténet Cél: A tanulók ismerjék meg a mágnások, polgárok, parasztok, cselédek életét, a társadalmi rétegzıdés és az életmód összefüggéseit, a soknemzetiségő Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségeinek együttélését, kultúráját. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelezı feldolgozni: Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban Követelmény: A tanuló tudja, milyen összefüggés van a társadalmi rétegzıdés és az életmód között, és mi jellemezte a mágnások, polgárok, parasztok és cselédek életét. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselıadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztı irodalom alapján. Tudjon egyszerő történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerőbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzıit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplı személyeknek mi volt a jelentıségük az adott idıszakban. Tudja térben és idıben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különbözı idıszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképrıl leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

21 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2,5 óra Belépı tevékenység formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Önálló vázlat készítése. - Statisztikai adatok győjtése jelenismereti témában. - Irányított és önálló számítógépes dokumentumkészítés, szerkesztés adott témában. - Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. - Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. - Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. - Adott témájú, de eltérı adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. - Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. - A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. - Információk szerzése dokumentumfilmekbıl, televízióból. - Információk szerzése napi és hetilapokból. - Információk szerzése rádiómősorokból. - Az iskolai oktatásban megjelenı tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemzı részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezıképességek - Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. - Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által elızetesen megadott szempontok alapján. - Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. - Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. - Statisztikai adatok bemutatása. - Ökológiai problémák összetevıinek felismertetése, történeti okainak felderítése.

22 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 113 Tájékozódás idıben - Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenı tudományterületek változásairól. - Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben - A tanult idıszak idıbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. Témakörök 1. A világ a 20-as és a 30-as években 2. Magyarország a két világháború között 3. A második világháború 4. A globalizálódó világ 5. Magyarország története napjainkig 6. Állampolgári ismeretek 7. Mélységelvő témák 8. Mindennapi élet, életmódtörténet 1. A világ a 20-as és a 30-as években Cél: A tanulók ismerjék meg Európa helyzetét az elsı világháború után, a nık szerepének változását a modern idıkben, a politikai és társadalmi küzdelmeket a parlamentben és a parlamenten kívül, a nagy gazdasági világválság eseményeit, a nácizmus kialakulását Németországban, a sztálini Szovjetuniót, az Egyesült Államok és Roosevelt kapcsolatát, a világ útját az új háború felé. Követelmény: A tanuló tudja elmondani, mi történt ebben a történelmi idıszakban, az alábbi fogalmak segítségével: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal. Tudja, ki volt Hitler, Sztálin, Roosevelt. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York. Tudja, mi volt között és 1938-ban.

23 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Magyarország a két világháború között Cél: A tanulók ismerjék meg a forradalom és az ellenforradalom eseményeit, Trianont és következményeit, a bethleni konszolidációt, a gazdasági világválság hatását Magyarországon, a kiútkeresés lehetıségét, a külpolitika eseményeit, az életmódot és a szellemi életet a két világháború között. Követelmény: A tanuló tudja elmondani a korszak történelmi eseményeit, összefüggéseit az alábbi fogalmak: ıszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális; és az alábbi nevek segítségével: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély. Tudja, mi történt 1918-ban, 1919-ban és 1920-ban. 3. A második világháború Cél: A tanulók ismerjék meg a totális háború eseményeit, a háború és a gazdaság összefüggéseit, Magyarország szerepét a 2. világháborúban, Magyarország német megszállását, a nyilasok hatalomátvételét, az európai és a magyar zsidóság tragédiáját, a holocaust eseményei, a háború befejezését. Követelmény: A tanuló tudja a fogalmak, nevek, helyek kapcsolatát, összefüggéseit ismertetni; fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, hintapolitika, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bőnös; nevek: Churcill, teleki Pál, Kállay Miklós; helyek: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam. Tudja, mi történt 1939-ben, 1941-ben, március 19-én, október 15- én, május 9-én és szeptember 2-án. 4. A globalizálódó világ Cél: A tanulók ismerje meg a kétpólusú világ jellemzıit, az ENSZ létrejöttét, szerepét, a polgári demokráciákat, a kommunista diktatúrákat, a harmadik világot, a világgazdaságot, az európai integrációs, az emberi és polgári jogokat, a globális problémákat és az Európai Uniót. Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak jelentését, kapcsolatát ismertetni: hidegháború, kommunista, diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás.

24 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Magyarország története napjainkig Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarország szerepét a keleti blokkban, a koalíciós éveket, a sztálinizmust Magyarországon, a Rákosi-korszakot, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, a Kádár-korszakot, a magyar társadalom átalakulását, a magyarországi romák és a határon túli magyarok helyzetét, a népi kultúra hagyományit a határon túl (Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék) a rendszerváltozás eseményeit. Követelmény: A tanuló tudja elmondani hazánk legfontosabb történelmi eseményeit a 2. világháborútól napjainkig az alábbi fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás; és az alábbi nevek segítségével: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád. Tudja, mi történt között, között, október 23-án és ben. 6. Állampolgári ismeretek Cél: A tanulók ismerjék meg az állam és polgára viszonyát, a nyilvánosság szerepét, a politikai rendszer intézményeit, a közügyekben való részvétel lehetıségeit, az emberi jogokat, a társadalmi kötelezettségeket, a gyermekek jogait. Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát, kapcsolatát, összefüggéseit: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok. 7. Mélységelvő témák A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb idıkeretben kell feldolgozni: Nık és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. Történetek és visszaemlékezések a lakóhely XX. századi történelmébıl. 8. Mindennapi élet, életmódtörténet Cél: A tanulók ismerjék meg a XX. századi tudomány és technika vívmányait, a diákjogokat és diákszervezeteket a mai Magyarországon. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelezı feldolgozni: Családom története a XX. században Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód Követelmény: A tanuló tudja, milyen eredményei vannak a XX. század tudományának, és milyen jogai vannak ma hazánkban, és milyen diákszervezetekben fejtheti ki tevékenységét.

25 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 116 A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselıadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedı eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlıdés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzıbb vonásait. Legyen képes néhány jelentıs eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés célja a tanuló elırehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei címő fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlıdést kell elérniük. A fejlesztendı képességek rendszerezve a következık: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerőbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek. - Alkalmazás ismert vagy új szituációban. - Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendő mőveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történı értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Témazáró dolgozatok.

26 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Kiselıadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló győjtés alapján. - Elıre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli). - Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézmőves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése. TANESZKÖZÖK Tankönyv, KTA, falitérkép, falitabló, füzet, munkafüzet, kézikönyvek, vaktérkép, feladatgyőjtemény, applikációs képek, történelmi olvasókönyv, Biblia, Bibliával kapcsolatos könyvek, videokazetta, hangkazetta, Képes történelem, ismeretterjesztı mővek, képek történelmi személyekrıl, lexikonok, napi sajtó, írásvetítı, könyvtári kutatómunka.