SZMSZ Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI

Átírás

1 SZMSZ Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI 2013

2 Tartalom 1 Általános rész (rendelkezések) A szervezeti és működési szabályzat szerepe, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 4 2 Az intézmény alapító okirata, feladatai Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje 5 3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 6 4 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetősége A pedagógiai munka ellenőrzése 10 5 Az intézmény működésének rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Intézményi védő, óvó előírások A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 20 6 Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézménybe belépés és benntartózkodás rendje jogviszonyban nem állók részére Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Munkaköri leírás-minták A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az osztályozó vizsga rendje Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 26 2

3 6.11 A dohányzással kapcsolatos előírások A mindennapos testnevelés szervezése A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 27 7 Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai 31 8 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A szülői szervezet A diákönkormányzat Az osztályközösségek A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái A külső kapcsolatok rendszere és formája Az igazgató és az orvos kapcsolatának rendszere Ifjúságvédelem Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi felügyelete és ellátás rendje 39 9 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása A tanulói késések kezelési rendje Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Egyéb rendezvényeink: A hagyományápolás külső megjelenési formái Az intézmény emblémája Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: 42 Melléklet: Könyvtári SZMSZ 3

4 1 Általános rész (rendelkezések) 1.1 A szervezeti és működési szabályzat szerepe, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat szerepe, jogszabályi alapja Köznevelési intézményünk működése, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg (SZMSZ) Elkészítése a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ban foglalt felhatalmazás alapján történik. Ez a dokumentum határozza meg intézményünk szervezeti felépítését, valamint a működésre vonatkozó valamennyi rendelkezést, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza meghatározott cél- és feladatrendszerek tevékenységek és folyamatok összehangolt működését, ésszerű és hatékony kapcsolati rendszerét. A következő törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek képezik a szervezeti és működési szabályzat kialakításának jogszabályi alapjait: A évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 23/2004.(VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997.(IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Ezt a szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőn belül, illetve köznevelési intézményünk honlapján. Ezt a szervezeti szabályzatot intézményünk nevelőtestülete március -i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat határozatlan időre szól, és az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba. 4

5 2 Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Arany János ÁMK Fábiánsebestyéni Általános Iskola Címe: 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. Tagintézmény feladat-ellátási helye: 6623 Árpádhalom, Árpád u.1. Statisztikai azonosító: Statisztikai törzsszáma: OM azonosító jele: Alapító okiratának, azonosítója:. Az intézmény alapításának időpontja:. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény egy tagintézménnyel rendelkezik, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakfeladat száma: Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 8520 Alapfokú oktatás Sport, szabadidős képzés (diáksport) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek: Könyvtár 9004 Művészeti létesítmények működtetése 8559 MNs egyéb oktatás 9329 MNs szabadidős tevékenység 5

6 3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodást nem folytat, működése a Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központ által biztosított pénzügyi keretekkel finanszírozott a Szentesi Tankerületen keresztül az országos központi keretből. Az intézmény fenntartója január 1-jét követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Fábiánsebestyén Önkormányzat gyakorolja. Az önkormányzattal kötött. határozatával a székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerinti használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézményben gazdasági iroda látja el a pénzügyi, számviteli, illetve a személy- és bérügyi feladatokat. A gazdasági szervezet engedélyezett létszáma 5 fő. A gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatokat a gazdasági vezető látja el. Javaslatot tesz a szentesi tankerület felé és annak utasítása, jóváhagyása szerint intézkedik. A tankerület felé adatszolgáltatást végez, jelentéseket, kimutatásokat készít. Elkészíti a készpénzfelhasználással kapcsolatos dokumentumokat. Gondoskodik a pályázati támogatások elszámolásáról, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartásáról, illetve a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtásáról. Irányítja és ellenőrzi a közvetlen beosztottak feladatait. A gazdasági feladatok maradéktalan ellátása érdekében kapcsolatot tart külső szervekkel (MÁK, APEH, Ph.) 4 Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője Igazgató Az intézményvezetés körében az intézményvezető: szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését. 6

7 Döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet a jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottjaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. Jóváhagyja a köznevelési intézmény dokumentumait, a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet. Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, biztosításához szükséges intézkedések megtételét. Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot, a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett. Tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről. Teljesíti a KLIK szentesi tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást. Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013(I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Kiadmányozza: A jogviszony létesítését, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. A tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő, jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést. A KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, utalványozás eljárás rendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket. Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn. Közbenső intézkedéseket A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve tankerületi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Az intézmény vezetője, távollétében az Őt helyettesítő vezetők, az iskolatitkár. Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén a helyettesének van. Pecsétet az igazgató vagy annak helyettese, illetve a megbízott személyek: Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök, 7

8 Vásárlások, ügyintézések esetén a megbízott személy használhat. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az Arany János ÁMK Általános Iskola igazgatójának, valamint gazdasági helyettesének akadályoztatása esetén: Az igazgatót távollétében szakmai ügyekben az általános helyettes (helyben), gazdasági, pénzügyi feladatok tekintetében a gazdasági vezető helyettesíti. Az igazgató meghatározhatja, hogy távollétében a jogszabályok és az SZMSZ szerint a számára fenntartott jogok közül vezetőtársai mit és milyen mértékben gyakorolhatnak. Az igazgató és az általános szakmai helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató rendelkezik. Amennyiben a helyettesítésről nem történik intézkedés, a helyettesítést a munkaközösség vezetők látják el. Az igazgató és a gazdaságvezető egyidejű akadályoztatása esetén gazdasági kérdésekben az iskolatitkár helyettesít. Az intézmény igazgatójának távollétében az intézmény képviselete a helyettesítés fenti rendjéhez igazodik. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető feladatát és hatáskörét a munkaköri leírás és a helyettesítési rend tartalmazza. 8

9 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése IGAZGATÓ Általános igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Tagintézményvezető, Igazgatóhelyettes Művészeti iskola vezetője Iskolatitkár Karbantartó Takarítók Munkaközösségvezetők Tagintézmény pedagógusai Művészeti iskola pedagógusai Takarító Rendszergazda Osztályfőnökök Pedagógusok Pedagógiai asszisztens Rendszergazda 9

10 4.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdaságvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógusok munkájának értékelési alapelve A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazzák. Az ellenőrzés kulcsfolyamatai és kritériumai Az intézményi működés pedagógiai kulcsfolyamatai: Beiskolázás Tanterv és taneszköz használat Pedagógiai módszerek Egyéni tanulásvezetési utak Az ellenőrzés kritériumai: A szemléletet- és kísérleti eszközök tanítási órára való előkészítése, használata a pedagógus beosztással kapcsolatos adminisztrációs munka ellátása, testületi értekezleteken való részvétel Óraközi felügyelet ellátása Kirándulások megszervezése, ünnepségek, kiállítások, szaktárgyi- és sportversenyek előkészítése és megrendezése 10

11 Családlátogatások és szülők fogadása, szülői értekezletek megtartása Az iskolavezetés szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján kapott feladat Eseti helyettesítések elvégzése A tanítási órák és foglalkozások ellenőrzése az igazgató által összeállított ellenőrző lap alapján történik. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az igazgató Az igazgatóhelyettes A munkaközösség-vezetők A fenntartó iskolaügyi szakértője Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A tagozatvezetők az ellenőrzést a közösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. 5 Az intézmény működésének rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: 11

12 az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév rendjét meghatározó munkaterv, kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, 1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. 12

13 A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 2 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán 2 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 13

14 kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, 3 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 4 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló 3 Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22. (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. (1) és (6) bekezdéseit. 4 A évi XXXVII. tv. 8. (7) 14

15 igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30- ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig közzéteszi a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a pontban szereplő megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 15

16 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Jelenleg papíralapú osztálynapló és tájékoztató füzet képezi a rendszeres tájékoztatás alapdokumentumait, az elektronikus napló kiegészítő szerepet tölt be Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus napló teljes körű bevezetése esetén a következő eljárási rend alkalmazandó: Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Ilyen esemény lehet például: baleset, bombariadó, tűz, illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény. A rendkívüli esemény során követendő eljárást az intézmény Tűzvédelmi Terve tartalmazza. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, 16

17 egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadónak megfelelő módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 17

18 A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv) c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényű. 5.5 Intézményi védő, óvó előírások Minden tanév elején szakember tart az intézmény valamennyi dolgozójának balesetvédelmi oktatást. Az első tanítási napon minden osztályban balesetvédelmi oktatást kell tartani, erről jegyzőkönyvet, jelenléti ívet kell készíteni, illetve a naplóban is rögzíteni kell. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások közhasznú munkavégzés megkezdése előtt stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, 18

19 kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskolába csak a műszakilag megfelelő állapotú eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus az iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 19

20 Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 5.6 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 20

21 6 Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az igazgató, vagy valamelyik helyettese (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az igazgatóság tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy az helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előre haladást biztosíthassa. A pedagógus előre látható távolmaradása esetén - az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok megtartott óráinak írásos igazolására az osztálynapló szolgál A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 21

22 a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, 22

23 v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok 5 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokataz iskolában kötelesek ellátni: a szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, f, v pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, f, v pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 6.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.4 Az intézménybe belépés és benntartózkodás rendje jogviszonyban nem állók részére Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot felételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit /1992. (X.8.) Kormányrendelet 7. (1) bek. 23