FEJÉR MEGYEI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 FEJÉR MEGYEI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT június 09.

2 Tartalomjegyzék 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézmény feladat-ellátási rendje Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető közvetlen munkatársai Vezetők közötti helyettesítés, feladatmegosztás, a képviselet és a kiadmányozás szabályai Helyettesítés rendje Képviselet és kiadmányozás rendje Az intézmény szervezeti rendszere Az intézmény vezetősége A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai A szakmai alapdokumentum A pedagógiai program Az éves munkaterv A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvrendelés elkészítése Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az intézményi védő, óvó előírások, teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A rendkívüli események esetén szükséges teendők Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

3 A pedagógusok munkaidejének beosztása A tantárgyfelosztásban szereplő óraszámban ellátott, valamint rendszeres nem tanórai foglalkozások: A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatok A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Munkaköri leírás-minták Tanár munkaköri leírás-mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája Iskolatitkár munkakör leírás-mintája Diákönkormányzatot segítő tanár munkakör leírás-mintája Rendszergazda munkakör leírás-mintája A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A vizsgák rendje Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A dohányzással kapcsolatos előírások A mindennapos testnevelés szervezése A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézményi közösségek Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A szülői munkaközösség A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és a szülői szervezet (szülői munkaközösség) közötti kapcsolattartás formái

4 8.4.4 Az iskola és a külső partnereivel való kapcsolattartás formái Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje Pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje A diákönkormányzat Az osztályközösségek A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Tanári fogadó órák A szülők írásbeli tájékoztatása A diákok tájékoztatása Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A külső kapcsolatok rendszere és formája Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények A tanulói késések kezelési rendje Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az intézményi hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete Záró rendelkezések A SZMSZ felülvizsgálata Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és - folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013.évi CCXXXII. törvény a tankönyvvé nyilvánítás a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tantestület a diákönkormányzat véleményének kikérésével hagyja jóvá. Ezen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyása után, határozatlan időre szól. 2. Az intézmény feladat-ellátási rendje Alaptevékenységek szakfeladatrend szerinti besorolása Gimnáziumi oktatás (9-13 évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9 12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9 12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9 12. évfolyam) Szakközépiskolai oktatás (9-12. évfolyam) 5

6 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9 12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9 12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét nem teljes hatáskörben a miniszter által megbízott (igazgató) intézményvezető látja el. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Bicske Város Önkormányzata gyakorolja, vagyongazdálkodási jogot a Fenntartó gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a Fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti 6

7 csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, iskolatitkár gazdasági ügyintéző. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tankerület igazgatója bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A technikai dolgozók munkáját a gazdasági ügyintéző irányítja Vezetők közötti helyettesítés, feladatmegosztás, a képviselet és a kiadmányozás szabályai Helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és hatáskörrel az általa írásban megbízott igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha valamilyen oknál fogva írásbeli megbízás nem készül, akkor az igazgatót a kizárólagos jogkörébe utalt ügyek kivételével teljes jogkörrel és hatáskörrel az I. igazgatóhelyettes helyettesítheti. Az igazgató tartós távolléte esetén az I. helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes folyamatos távollét. Az igazgatót és I. helyettesét akadályoztatásuk esetén a II. igazgatóhelyettes helyettesítheti a kizárólagos jogkörök kivételével valamennyi ügyben. A kizárólagos jogkörök átruházásáról ez 7

8 esetben írásban kell rendelkezni. Mindhárom vezető egyidejű és tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott vezető megbízásáról a nevelőtestület véleményének kikérése után a fenntartó dönt Képviselet és kiadmányozás rendje A hatályos jogszabályoknak megfelelően az iskola igazgatója képviseli az intézményt. A kiadmányozás a hatályos jogszabályoknak és a KLIK-elnök utasításának megfelelően történik. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult Az intézmény szervezeti rendszere Igazgató Kapcsolattartási, egyezetési információs funkció fenntartó, működtető közalkalmazotti tanács szakszervezet diákönkormányzat szülői szervezet intézményi tanács partnerszervezetek Vezetési, irányítási funkció Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes szakmai munkaközösség melyik DÖK segítő pedagógus könyvtár osztályfőnöki munkaközösség szakmai munkaközösség nev.- okt. munkát közvetlenül segítők Nem pedagógiai szakfeladatot ellátók feletti (közvetlen) irányítási, vezetési funkció egyéb munkakörben foglalkoztatottak munka és tűzvédelmi felelős titkárság gazdasági ügyintéző 8

9 4.4. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt intézményvezető-helyettes. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok, szertárfelelősök, A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a naplók folyamatos ellenőrzése az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, 9

10 az SzMSz-ban előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. óraközi ügyeletek ellenőrzése. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az szakmai alapdokumentum, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül 10

11 ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, bq) 5 középiskola esetében a évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az iskola igazgatója hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével és az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. 11

12 Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. 1 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt.1. (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet Könyvtárellátó lát el. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában megküldi a Könyvtárellátónak Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató határozatban állapítja meg A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató felelős. Az igazgató minden tanévben június 17-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelynek végrehajtása a tankönyvfelelős feladata Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. 1 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1) (2) bekezdésében foglaltakat. 12

13 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény 4. (2) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására, mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni Az iskola igazgatója az pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható Az iskola a honlapján teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére a tanuló szociális helyzetének figyelembevételével adható Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyeket a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év június 15-éig tájékoztatja a szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot és az iskola fenntartóját Az intézmény igazgatója minden év június 30-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év április utolsó munkanapjáig elkészíti az iskola tankönyvrendelését. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható becsült létszámát is figyelembe kell venni A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 13

14 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet megkívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az iskolánkban használatos digitális napló ágazati elektronikusan előállított, de papíralapon tárolt adatként kezelendők, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása a tanév folyamán az iskola szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, a tanítási órák anyagát, a hiányzókat valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal kell kinyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések tanórán kívüli tevékenységek számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételnie és irattárba kell helyeznie. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnököknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételnie, a kinyomtatott iratot pedig át kell adnia a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a haladási napló, a hiányzási statisztika, az osztályzatok, a tanulókra vonatkozó értesítések továbbá a diáknyilvántartásban szereplő tanulói adatok kinyomtatásra kerülnek, papír alapon elérhetőek az iskola irattárában. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 14

15 5.4. Az intézményi védő, óvó előírások, teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak számára minden tanév elején tűz, baleset és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelőst a KLIK Bicskei tankerület igazgatója bízza meg. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz, baleset és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, részvételüket a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartaniuk minden tanév elején a fokozottan balesetveszélyes tantárgyak különösen a fizika, kémia és a testnevelés tanárainak. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, szakképzés minden gyakorlati tevékenységet igénylő fázisa előtt/ tanműhely, gyakorlati képzési hely, szakmai vizsga, különbözeti vizsga). A tájékoztatásért a foglalkozást vezető személy a felelős A rendkívüli események esetén szükséges teendők. 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épülete, vagy a benne tartózkodó személyek biztonsága tekintetében fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve intézkedésre jogosult felelős vezetőjével. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek, a tűz és munkavédelmi felelős 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket. 15

16 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban és riasztó csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv"alapján kell elhagyniuk. 6.A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7.A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épületelhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia.. 8.Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelősdolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 9.Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. 10.A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 11.A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12.A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. 13.A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény tűz és munkavédelmi felelőse a felelős. 14.Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola tűz-és munkavédelmi felelőse a felelős. 16

17 15.A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 16.A tűzriadó tervet az intézmény titkárságán és a folyosókon kell elhelyezni Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az iskola előtti tér. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 6. Az intézmény munkarendje 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti vagy 128 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, 17

18 utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.(el kell különíteni az Nkt. szerinti nevelés oktatással, a kötött munkaidővel és a heti 40 órával kapcsolatos meghatározásokat A pedagógusok napi munkaidejét az órarend, a munkaidő beosztásuk és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával- az intézményvezető határozza meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógusok teljes munkaideje a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: A tantárgyfelosztásban szereplő óraszámban ellátott, valamint rendszeres nem tanórai foglalkozások: a) a tanítási órák b) szakkör c) sportkör, tömegsport foglalkozás d) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás e) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, az adminisztrációs feladatok elvégzése, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatok a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, i) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, j) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, k) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, l) részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, 18

19 m) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, n) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben o) iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, p) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, q) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, r) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, s) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. t) a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, u) eseti helyettesítés, v) gyakornok szakmai segítése, mentorálása, w) munkaközösség vezetés, x) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása 6.3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de lehetőség szerint legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor a tanórák témáit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy szakszerű helyettesítés esetén köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő- 2 Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 19