Projekttár

Átírás

1 Projekttár

2

3 A MIK a magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma. Tagjai közt tudva a legnagyobb hazai és határon túli ifjúsági intézményeket, célja az ország fiataljainak összefogása, érdekeik érvényesítése.

4

5 Köszöntő Kedves lvasó! A MIK egyik fő tevékenysége a magyar identitás, anyanyelv, kultúra megőrzésével, a magyar nemzet testi, szellemi és erkölcsi gyarapodásával és az ifjúságban rejlő erőforrások kiteljesítésével összefüggő kormányzati intézkedések és nem kormányzati, egyházi és civil törekvések összehangolása es alakuló ülésünk óta a közös munka töretlen, és biztos alapokon áll ban új fordulatot vett együttműködésünk: közel másfél évtized után jogi személyiséget kapott szervezetünk. Az informális létből kilépve szervezetünk működése és felépítése nem változott, azonban az új színtérnek köszönhetően rengeteg új lehetőség nyílt meg előttünk. A jelenleg kézben tartott Projekttár nevű füzetben ezekből az új lehetőségekből állítottunk össze egy válogatást, mely egyben a következő öt esztendő célkitűzéseit és feladatait is tartalmazza Jó olvasást kívánok! Szórád Gábor elnök

6

7 A Magyar Ifjúsági Konferencia alapító nyilatkozata Mi, alulírottak a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik képviselői a mai napon, Budapesten létrehozzuk a Magyar Ifjúsági Konferenciát. Elhatározásunk szerint a Magyar Ifjúsági Konferencia a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik fóruma, ahol képviselőik együtt gondolkodnak, megismerik és megvitatják terveiket, gondjaikat, és együttműködve valósítják meg közös elképzeléseiket. Közös munkánk alapja azon felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozásunk tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományaink megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete, valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. Közös munkánk célja, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetőség határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre, elősegítvén a magyar ifjúság testi, szellemi, erkölcsi fejlődését. Célunk, hogy egyre többen érezhessük át az összetartozás élményét, tapasztalhassuk meg a közös munka örömét, lássuk annak gyümölcseit. Mi, a Magyar Ifjúsági Konferencia létrehozói elhatározzuk, hogy munkánkat végzendő évente legalább kétszer, ősszel és tavasszal, a Kárpát-medence különböző pontjain találkozunk közös ügyeink megbeszélése végett. A Magyar Ifjúsági Konferencia alapítói együttgondolkodásra és együttmunkálkodásra szólítanak mindenkit, aki felelősséget érez a magyar fiatalság jövőjéért. Budapest, november 27.

8

9 A MIK régióiról A MIK régiókra bontott szervezeti felépítését a magyar történelmi múlt határozza meg. A MIK régiói: Bánság és Regát, Burgenland, Erdély, Felvidék, Horvátország, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati diaszpóra és Vajdaság. A MIK működése során tiszteletben tartja a régiók autonómiájának elvét, és képviseleti tevékenysége során érvényesíti tagjainak együttesen meghatározott értékeit és érdekeit. A MIK-ben a magyarországi, határon túli és a diaszpóra magyar ifjúsági szervezeteinek öt típusa jelenik meg: a diákszerveze- tek, a korosztályos-ifjúsági szervezetek, a cserkészszervezetek, a történelmi egyházak ifjúsági szervezetei, valamint a politikai pártok ifjúsági szervezetei. A közös munka alapja azon felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozás tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományok megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete, valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése.

10

11 Helyzetkép 1999-es informális megalakulása óta a Magyar Ifjúsági Konferencia plenáris ülésein (közgyűlésein) többször is felmerült a jogi személyiséggé válás gondolata. A évi második konferencia ülésével egy időben megtartott tisztújításon az újonnan megválasztott Állandó Bizottság (az Egyesület működése során az elnökségre az Állandó Bizottság megnevezést használhatja) fő céljául tűzte ki jogi státuszának mihamarabbi rendezését. Az Állandó Bizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Ifjúságügyi Főosztálya közös munkájának köszönhetően március 1-jén megtartotta alakuló ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve 15 magánszemély alapí- totta meg a szervezetet. Az alapításhoz minden régió delegálhatott alapító tagokat. Az Egyesület bejegyzésének jogerőre lépését követően minden jelenlegi tagszervezet automatikus felvételt nyerhet az újjáalakult Egyesület tagságába. Miután a tagszervezetek megerősítik tagságukat, a magánszemélyek kilépnek az Egyesületből, ezzel egyidejűleg új alapszabályt fogadnak el, illetve tisztújítást szükséges tartani. A több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő Magyar Ifjúsági Konferencia kiterjedt Kárpát-medencei ifjúsági kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely kiváló alapot teremt a határon átnyúló, különösen a magyar-magyar együttműködések megvalósítására. A célunk egy, a mai világnak megfelelő erős és hatékony ernyőszervezetet létrehozása, amely képes helytállni a kihívásokban és képviselni tudja a tagszervezetek értékeit.

12

13 A MIK Egyesület célja A Magyar Ifjúsági Konferencia olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek stratégiai célja a magyar ifjúság bevonása az össznemzeti ifjúságpolitika alakításába, amely révén egyebek mellett elősegíthető a Magyarország határain túl élő magyar ifjúsági közösségek magyarországi erkölcsi, anyagi, szakmapolitikai és diplomáciai támogatása is. További célkitűzésként szerepel a hazai és külhoni ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd, és szakmai fejlesztő találkozások koordinálása, határon átnyúló programok és rendezvények elősegítése. Mindezek mellett a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület szemléletformáló találkozók, aktuális közéleti témákat feldolgozó rendezvények megvalósításában való részvételt is vállal. A közös munka célja, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetőség határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre. Cél az is, hogy egyre többen érezhessék át az összetartozás élményét, tapasztalhassák meg a közös munka örömét, lássák annak gyümölcseit; mindezek segítségével biztosítható e közösségeken keresztül a magyar fiatalok testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődése, erősíthető a magyar nemzethez tartozásuk tudata. A Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület a kölcsönös kapcsolatápolást, valamint anyanyelvünk és hagyományaink megőrzése mellett a szülőföldön maradást is szolgálni hivatott. A Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület keretei között házasságra lép az ifjúság és a nemzet ügye. A Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület alapítói együttgondolkodásra és együttmun kálkodásra szólítanak mindenkit, aki felelősséget érez a magyar fiatalság jövőjéért.

14 Az Egyesület tevékenysége A fent leírt célokkal összhangban az Egyesület támogatja a határon átnyúló ifjúsági kapcsolatokat, különösen a magyar-magyar együttműködéseket. Az Egyesület kiemelt tevékenységei: éves találkozók, szakmai egyeztető fórumok, képzések szervezése és ösztönzése. Határon átnyúló rendezvények lebonyolítása, az ifjúsághoz köthető tudományos szakmai tevékenységek és kutatások operatív támogatása, melynek során megismerhető a fiatalok aktuális társadalmi-gazdasági helyzete. További tevékenységeink: kiadványok, tájékoztatók és képzési anyagok kiadása; ifjúsági és gyermektáboroztatás; tanulmányutak szervezése; kisközösségi, regionális és országos értékteremtő munkák támogatása; fesztiválokon és ifjúsági találkozókon való részvétel, különös tekintettel a nyári szabadegyetemekre.

15

16

17 Erősségek szakmai titkárság gyors információáramlás működő szervezeti felépítés széles körű tagszervezeti háttér meglévő konferenciák és képzések sokéves ifjúságpolitikai tapasztalat közvetlen kapcsolat a döntéshozókkal részvétel a nyári ifjúsági programokon meglévő Kárpát-medencei ifjúsági hálózat Kárpát-medencei tudásmegosztó szerepkör Gyengeségek területi szétszórtság saját programok hiánya régióülések elmaradása kevés az interregionális program kevés az alulról érkező kezdeményezés a régióvezetők szerepe nem eléggé hangsúlyos Lehetőségek közös külhoni és anyaországi régióprogramok együttműködés hasonló ernyőszervezetekkel fenntartható szervezeti struktúra kialakítása egyéb ifjúsági programok megvalósítása tematikus szabadegyetemek létrehozása régióelnökök szerepének megerősítése kontakt- és közösségi pontok kialakítása saját vagy társszervezői rendezvények régiós gondolkodás kialakítása új tagszervezetek csatlakozása pályázati források lehívása új szervezetek kialakulása projektgeneráló szerep Veszélyek hasonló párhuzamos rendszerek kiépülése asszimilálódó régiók fiataljaink fogyása a tagszervezetek érdektelenné válása működési költségek megszűnése megszűnő szervezetek elfogyó régiók

18 Projekttár A táblázatban szereplő aktivitások a folyamatosan és párhuzamosan megvalósuló pontok mellett periodikus elemeket is tartalmaznak, melyek évente kerülnek megszervezésre. X folyamatos, minden régió számára párhuzamosan megvalósuló aktivitás évente 1 aktivitás évente 2 aktivitás

19 Időszak MIK konferencia MIK képzés Aktív régióprogramok Tagszervezeti ifjúsági önkéntes adatbázis Pannon UniFest ifjúsági összművészeti fesztivál és verseny Régiós MIK kontakt- és közösségi pont Nemzeti Ifjúságpolitikai Kerekasztal Magyar Ifjúság Fővárosa Szervezeti kapacitástérkép Szabadegyetemek tematikus füzére Kis régiók határok nélkül naggyá válnak Program neve Kárpát-medencei ifjúsági útvonal (Szent Imre út)

20

21 Konferencia Működése során az Egyesület a Közgyűlésre a Konferencia megnevezést használja. A Közgyűlés évente két alkalommal ülésezik: tavasszal jellemzően egy-egy határon túli magyarlakta településen, ősszel pedig az anyaországban, Magyarországon kerül megrendezésre. A program a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik fóruma, ahol képviselőik együtt gondolkodnak, megismerhetik és megvitathatják terveiket, megoszthatják gondjaikat, és együttműködve valósítják meg közös elképzeléseiket. A felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak a MIK-ben, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Célja, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetőség határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre, elősegítvén a magyar ifjúság testi, szellemi, erkölcsi fejlődését.

22

23 MIK képzés A MIK képzéseinek célja az egymás, illetve az általunk képviselt szervezetek megismerése. Itt kimondottan a személyes kapcsolatháló erősödésére a fő cél. A képzések fontos eleme az egymás tapasztalataiból való tanulás, a képviselt szervezetek működése, nehézségeinek megismerése, egymás segítése. Továbbá a folytonosság biztosítása, amely egyúttal élhetővé teszi a MIK-et. Egymás megismerését követően szükség van új személyek bevonására a saját szervezeteinkből, hogy az utánpótlás biztosítva legyen a MIK üléseken, programokon. Ugyanakkor az aktuális képzők használható tudást adhatnak át, amelyet hazatérve mindenki úgy használ fel a saját szervezetében, hogy az segítse a munkájában, szervezete életében. Az 2015 márciusában elfogadott képzési terv a következő 4 képzés programját határozta meg: 1. alkalom Egymás megismerésén van a hangsúly. Így három pillérre épül az első hétvége: egymás megismerése; szervezet megismerése, lehetőségek piaca (mindenki alaposan bemutathatja a munkáját, szervezetét); kommunikáció (egymás között javuló kommunikáció). 2. alkalom Kis közösségek és a használható tudás. Az egymás és a szervezetek megismerése után a kisközös- ségek kerülnek előtérbe. Azok működése, nehézsége, azaz vissza az alapokhoz címszó alatt. 3. alkalom tavasz Tagszervezeti aktivitás-módszertan gyakorlata. Ugyanakkor a folytonosság biztosítása, hiszen ez is egy gyakorlati módszer, amely mindegyik MIK tagszervezetnél nagy kérdés. 4. alkalom ősz Közös eredmények mérés indikátorokkal. Hány közös projekt valósult meg? Továbblépés és a következő időszak megtervezése A fent leírtakon túl a képzéseken résztvevők aktív részvétele nem ér véget. Minden résztvevő szervezet feladatot kap. Ezen feladatok célja a saját, régión belüli és a régiók közötti munka megerősítése. A képzésben résztvevők feladatot is kapnak, a feladat függ attól, hogy a résztvevők melyik régiókból érkeznek. A feladat lényege alapjában véve, hogy a következő fél évben megerősítsék saját közösségüket, ezt indikátorokkal alátámasszák. Cél az is, hogy egy adott régión belül új programokat tudjanak elindítani.

24

25 Aktív régiók program A program az alulról építkezés elvét követi. Célja a régióülések számának növelése, a régiós elnökök szerepének hangsúlyozása, közös regionális programok menti gondolkodás elindítása. A 2015-ös országjárás rávilágított arra, hogy szükség van az év közbeni találkozókra, regionális szinten is. A programnak köszönhetően több alkalommal találkoznak a regionális ifjúsági szervezetek vezetői. Ezzel egyenes arányban pedig növekszik a regionális ifjúsági programok száma. A program célja, hogy létrejöjjön az a fajta paradigmaváltás, amelynek köszönhetően a konferenciaülések alkalmával nemcsak az elmúlt időszakok programjairól, hanem a következő időszak terveiről szólnak majd a régióvezetők beszámolói. Tagszervezeti ifjúsági önkéntes adatbázis A évi első konferenciaülésen az elnöki beszámolóval együtt fogadta el a Konferencia annak azt a programot, amelynek elindításával a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program hatékonyságát kívánja javítani. A program során azoktól a tagszervezetektől, amelyek adtak vagy fogadtak önkéntest, gyűjtjük be észrevételeiket. Ezáltal egy mérvadó, első kézből származó visszajelzést tudunk a döntéshozóknak bemutatni. Ezenkívül minden más önkéntes fiatal adatait is adatbázisba gyűjtjük, együttműködve az Erasmus+ Ifjúsági Programirodával. Célja a humán erőforrás feltérképezése és ennek a tudásanyagnak a felhasználása saját erőforrások bevonásával.

26

27 Pannon UniFest ifjúsági összművészeti fesztivál és verseny A PANNN UNIFEST a magyar-magyar ifjúságnak, művészeti csoportjainak fesztiválja és versenye, ami Európában egyedülálló. A rendezvény keretében a magyar fiatalok Veszprémben, a Pannon Egyetemen multikulturális találkozót hoznak létre. A program a Hallgatók a Művészetért Egyesület és a MIK társszervezése keretében valósul meg, a külhoni fiatalok részvételét a MIK biztosítja. A program célja az, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek megjelenjenek, részt vegyenek ezen a rendezvényen. A fesztivál résztvevői az alábbi művészeti ágakban léphetnek fel: ének (egyéni, csoportos), tánc (egyéni, csoportos), hangszer (egyéni, csoportos), zenekar, ifjúsági színház/színpad, rövidfilmek, kulturális prezentációk. Régiós MIK kontakt és közösségi pont A program célja olyan kontakt- és közösségi pontok kialakítása, amely egy általános szolgáltató minimumrendszerhez kötött. Ezek a közösségi terek szoros kapcsolatban lennének Magyarország határ menti közösségi tereivel, ezért egy ifjúsági hidat képeznének a két ország között. Különös jelentőséggel bír ez a nem uniós országok esetében. A Dél-Alföldön már több sikeres és hasonló tematikájú program megvalósult, így már tapasztalattal is rendelkezünk ezek kivitelezésében.

28 Nemzeti Ifjúságpolitikai Kerekasztal A MIK legfőbb funkciója a magyar identitás, anyanyelv, kultúra megőrzésével, a magyar nemzet testi, szellemi és erkölcsi gyarapodásával és a magyar ifjúságban rejlő erőforrások kiteljesítésével összefüggő magyar kormányzati intézkedések és nem kormányzati, egyházi és civil törekvések összehangolása itt, a Kárpát-medencében, a Kárpát Hazában, és természetesen a Kárpát-medencén túl, a csángó és a nyugati diaszpórában is. Mindezzel arra törekedvén, hogy összetartozásunk a nagyvilágban mind erősebbé váljon, mindinkább valóság legyen. A MIK tapasztalata mégis az, hogy a legfőbb döntéshozó szerv rendszeres ülései adta lehetőség és keret kevés ahhoz, hogy a közösségben és kormánytisztviselőként végzett szolgálat során is egyaránt hasznos, a kapcsolatteremtést és a hiteles információáramlást szolgálni képes legyen, az élő párbeszédre alkalmat kínáló együttgondolkodásra alkalmat teremtsen. Régióink képviselői és a Magyar Kormány érintett igazgatási szervei között más tervre is szükség van. A Nemzeti Ifjúságpolitikai Kerekasztal elsődleges célja, hogy összekösse az Erdélyi, Bánsági és Regáti, a Felvidéki és a Délvidéki, a Kárpátaljai és a Diaszpóra sztály, továbbá az ifjúságnevelési tárca vezetőit a határon túli magyar gyermek- s ifjúságnevelésért felelős civilszervezetek képviselőivel, s így közvetlen kapcsolatot teremtsen Budapest és a gyermek-, ifjúságnevelők között. Szervezeti kapacitástérkép Szükséges egy szervezeti erőforrástérkép kidolgozása, amely adatbázisba gyűjti a tagszervezetek meglévő tárgyi és szellemi kapacitáskészleteit. Célja a közös programok és leendő kooperációs pályázatok hatékonyságának növelése.

29 Kárpát-medencei ifjúsági túraút (Szent Imre út) Komplex termékfejlesztési programcsomag. Célja egy olyan ifjúsági túraút létrehozása, amely bejárja a Kárpát-medencét. Az útvonal során feltérképezik az ifjúsági szálláshelyeket, a turisztikai fontossággal bíró pihenőhelyeket, látnivalókat. Adatbázisba kerülnek az állomásokhoz tartozó rendezvények és mini (1-2 napos) helyi túralehetőségek. A program koordinálását a MIK végzi, azonban a továbbiakban önálló prog- ramként fog működni saját honlappal, okostelefonos applikációval. A program közvetett hatása, hogy a fejlesztési csomag az útvonal vonzáskörzetében található ifjúsági szálláshelyek részbeni felújítását is tartalmazza. Gazdasági, elsősorban turisztikai forráslehetőség a programba bekapcsolódó települések számára. Ezenkívül egész szünidőre kínál programot a résztvevők számára. Sikeres teljesítése után a résztvevők emlékérmét kaphatnak. Szabadegyetemek tematikus füzére Ha nyár, akkor szabadegyetem! A hatalmas zenei fesztiválok mellett a nyári szabadegyetemek azok a rendezvények, amelyek képesek nagyobb számú fiatalt megmozdítani. Sok esetben azonban ezek a nyári programok időben és tartalmi szempontból is fedik egymást. A program célja, hogy ezeket füzérbe szedve folytonosságot hozzon létre, lehetőséget teremtve arra, hogy az a fiatal, aki végigjárja az összes programot, részesülhessen valamilyen képesítésben.

30 Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület Projekttár Kiadja: Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület 6726 Szeged, Fő fasor 11 I/6 Szerkesztők: Krekuska Róbert Szórád Gábor

31

32