A FAK-DOR Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 A FAK-DOR Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kézizálog Fedezet Melletti Pénzkölcsön Nyújtására Vonatkozó Üzletszabályzata és Általános Szerződési Feltételei Telephely:2220 Vecsés, Fő út 246. Tesco Áruház üzletsor Zálogfiók Üzletszabályzatot jóváhagyta a FAK-DOR Zrt. Igazgatósága napján ZH-4./2016. számú határozatával Hatályba lépés ideje:

2 1. Bevezető rendelkezések A FAK-DOR Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1203 Budapest, Széchenyi utca 3-5., a továbbiakban: Szolgáltató vagy Zrt.) a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján működő pénzügyi vállalkozás. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete H-EN-I-1081/2013.számú napján kelt határozatával engedélyezte a zálogkölcsön folyósítására irányuló tevékenység végzését. A FAK- DOR Zrt. kézizálog fedezete mellett záloghitelnyújtással üzletszerűen foglalkozó pénzügyi vállalkozás. A FAK-DOR Zrt felügyeleti hatósága az Magyar Nemzeti Bank (MNB, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777., Központi telefon: (36-1) , Központi fax: (36-1) ) A zálogház kézizálog ellenében üzletszerűen pénzkölcsön folyósításával, záloghitel ügyletek közvetítésével foglalkozik. Az Általános Szerződései Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) alkalmazásában Felek: az Ügyfél, a Szolgáltató. Ügyfél: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy természetes személy, akinek (amelynek) a Szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó záloghitelezési pénzügyi szolgáltatást nyújtja. A Szolgáltató: mint pénzügyi vállalkozás, a FAK-DOR Zrt. A zálogkölcsön folyósításának feltételeit, annak mértékét, időtartamát, a lejárt és ki nem váltott zálogtárgyak értékesítési módját jelen Üzletszabályzat és ÁSZF határozza meg. A záloghitelezés során a zálogfiók tevékenysége az alábbiakra terjed ki: 1. Nemesfémből készült ékszerekre, tárgyakra, díszműárukra zálogkölcsönt nyújt. 2. Gondoskodik a zálogtárgyak, azok dokumentumainak raktározásáról és annak őrzéséről. 3. Végzi a zálogtárgyak kiváltásával kapcsolatos tevékenységet. 4. Lebonyolítja a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésével kapcsolatos eljárást. 5. Az elveszett, ellopott, megsemmisült zálogjegyek vonatkozásában kezdeményezi a letiltási eljárást. 6. Gondoskodik a zálogtárgyak letiltásával és feloldásával kapcsolatos munkálatokról. 7. Ellátja a felsorolt munkákkal kapcsolatos ellenőrzési, adminisztratív és pénztári teendőket. 2. A Kölcsönszerződés A kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés (a továbbiakban: Szerződés) az Ügyfél és a Szolgáltató között jön létre a Szolgáltató nevében és javára eljáró Közvetítő közvetítői tevékenységével. A Szerződést nem nevesített kölcsönszerződés esetén a zálogjegy testesíti meg, amelynek hátlapja a vonatkozó általános szerződési feltételeket rögzíti (1. sz. melléklet), az előlapján pedig a Szerződés további, a Szolgáltató és az Ügyfél által megállapított feltételeit tartalmazza. A zálogjegy átruházható, bemutatóra szól, azaz a zálogjegy mindenkori bemutatója jogosult a zálogjegyen megjelölt zálogtárgy kiváltására, illetve a Szolgáltatóval való elszámolásra. 2

3 Nevesített kölcsönszerződés esetén az Ügyfél köteles önmagát és személyi azonosító adatait a megfelelő, érvényes igazolványok alapján igazolni; illetőleg köteles adatainak (így különösen levelezési címének) változását késedelem nélkül bejelenteni; az ennek elmulasztásából eredő mindennemű kár, illetőleg hátrány kizárólag az Ügyfelet terheli. A nevesített kölcsönszerződés átruházásának (engedményezésének) nincsen helye. A szerződéskötést megelőzően az Ügyfél átadja az elzálogosításra felkínált zálogtárgyat. A nemesfém zálogtárgyon a Szolgáltató becsüse a zálogtárgy nemesfémtartalmának megállapítása és fémjelzésének megvizsgálása céljából szükség esetén próbasavval és reszeléssel vizsgálatot végezhet. A szerződéskötést megelőzően a Szolgáltató tájékoztatja az Ügyfelet a Szerződéses ajánlat feltételeiről, majd a Szolgáltató és az Ügyfél megállapodik a Szerződés futamidejéről (lejáratáról), a zálogtárgy zálogértékéről, valamint a kölcsön összegéről; illetőleg az Ügyfél kifejezetten rendelkezik a kölcsön folyósításának módjáról. Egy, kézizáloggal biztosított kölcsönügyletben, minimum 1.000,- Ft; azaz egyezer forint, maximum ,- Ft; azaz egymillió forint helyezhető ki, a kölcsönösszeg a becsérték 70%-át nem haladhatja meg. A Szerződés a zálogtárgy a Szolgáltató becsüse részére történő átadásával, valamint a Szerződés Ügyfél részére történő átadásával jön létre, készpénz-szolgáltatás esetén további feltétel a kölcsönösszeg Ügyfél részére történő átadása. Az Ügyfél a Szerződés létrejöttéig díjmentesen jogosult visszalépni a szerződéskötéstől. A kölcsön folyósítása az Ügyfél döntése alapján banki átutalással vagy készpénzben történik. Banki átutalásnak csak nevesített kölcsönszerződés alapján lehet helye, amely esetben az Ügyfél köteles megjelölni azt a bankszámlaszámot, amelyre a folyósítást kéri; a tévesen megadott bankszámlaszámért a Szolgáltató nem felel. A Szerződés tekintetében a Szolgáltató csak egy bankszámlára teljesít. Banki átutalás esetén a kölcsön folyósítása 3 banki napon belül, készpénz-szolgáltatással történő folyósítás esetén a Szerződés megkötésével egyidejűleg történik. A Szerződés tekintetében a banki átutalás esetében folyósításnak a Szolgáltató bankszámlájának terhelése értendő. A Szerződéssel kapcsolatos ügyintézés helye amennyiben az Üzletszabályzat vagy a Szerződés másként nem rendelkezik az a zálogfiók, ahol a Szerződés megkötésre került. 3. A zálogkölcsön tárgyai: A zálogkölcsön tárgya csak olyan, a személyi tulajdon körébe tartozó ingó dolog lehet, amely a kereskedelmi forgalomba hozatalra és zálogkezelésre (zálogőrzésre) alkalmas. Jelenleg a Szolgáltató zálogtárgyként kizárólag nemesfém tárgyakat és ékszereket fogad el a kölcsön fedezetéül. A zálogba vétel közérdekből, vagy gazdasági érdekből indoklás nélkül megtagadható vagy külön feltételekhez köthető. A felvételi, vagy feltételektől függő korlátozást, hirdetményt, a zálogházban jól látható helyen ki kell függeszteni és erről az ügyfeleket is tájékoztatni kell. A kézizálogul el nem fogadható tárgyak: - Tűzveszélyes tárgy 3

4 - Olyan tárgy, amelynek kezelése szakértelem hiányában az egészséget, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, robbanóanyag, lőfegyver (lőfegyverek közül kivéve azokat, amelyek már nem használhatók eredeti céljukra átalakítás után sem, pl. díszfegyverek) - Olyan tárgyak, amelyekről egyértelműen megállapítható a rajta lévő jelzésből, vagy jelölésből, hogy nem a zálogba adó tulajdona (állami vállalatok, szállodák, honvédség, stb. tulajdonát képező tárgyak) - Mindazon tárgyak, amelyek közforgalmát vagy kézizálogul való elfogadását jogszabály tiltja. - Fizetőeszközök, kivéve a numizmatikai értékű arany, illetve ezüst pénzérméket; - Kizárólag vallási szertartás céljára szolgáló múzeumi kegytárgyak; - Személyre szóló igazolványok, bizonyítványok, egyéb tanúsítványok, kivéve azokat, amelyek régiségnek minősülnek, vagy egyébként eredeti céljukra már nem használhatóak; - Olyan tárgyak vagy nyersanyagok, amelyek forgalomképességét jogszabály kizárja. Nem zálogosítható el olyan tárgy, amelyen másnak zálogjoga, vagy egyéb olyan joga áll fenn, amely a kölcsön és járulékai visszafizetésének elmulasztása esetén a Szolgáltató zálogtárgyból történő kielégítési jogát korlátozza, vagy megakadályozza. A zálogtárgy benyújtásával az Ügyfél kijelenti és szavatolja, hogy a zálogtárgy a tulajdonában áll, és azon kizárólagos rendelkezési joga áll fenn. A zálogtárgyként való elfogadhatóság tekintetében a Szolgáltató egyoldalúan jogosult dönteni. A zálogértéket a Szolgáltató ajánlja meg, és az az Ügyfél elfogadásával válik a Szerződés részévé. A zálogérték megállapításáért a Szolgáltató abban az esetben sem jogosult díjazásra, ha szerződéskötésre nem kerül sor. A Szolgáltatót valamennyi követelése biztosítására a zálogtárgyon kézizálogjog illeti meg. A Szolgáltatót megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor visszaadni. A Szolgáltató a zálogtárgyat nem használhatja, és nem hasznosíthatja. A zálogtárgyat a Szolgáltató főszabály szerint az adott Szerződést kezelő zálogfiókban őrzi, de jogosult a zálogtárgy őrzési (és átadási) helyét megváltoztatni, amelyről az Ügyfelet hirdetmény útján értesíti. A Szolgáltató felel minden olyan kárért, amely ezen változtatás nélkül nem következett volna be. A Szolgáltató felelőssége a kézizálogtárgyért legfeljebb a zálogértékig terjed. Ezen korlátozás indoka, hogy az Ügyfél a lejáratot meghaladóan a türelmi idő végéig jogosult a zálogtárgy kiváltására, azaz a Szolgáltató joga a zálogtárgy értékesítésére a türelmi idő lejártát követően nyílik meg, illetve, hogy a Szolgáltató a zálogérték megállapításáért díjat nem számít fel. 4. A zálogkölcsön adós alanyai: Nem köthető Szerződés, illetve nem válthatja ki a zálogjegy bemutatásával sem a zálogtárgyat 18. életévét be nem töltött személy, illetve akinek a zálogügylet intézéséhez szükséges belátási képessége egyértelműen láthatóan hiányzik vagy jelentős mértékben csökkent. A Szerződéssel kapcsolatos eljárásra (ideértve különösen a zálogtárgy átvételét, az elszámolást) kizárólag az Ügyfél vagy képviselője jogosult. Képviseletnek közokirat, avagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye. Öröklés vagy jogutódlás esetén az azt megállapító okirat eredeti példányát kell bemutatni. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabályban meghatározott esetekben a 3,6 millió Ft becsérték összeghatárt elérő v. meghaladó készpénzes ügyletekben. 4

5 Amennyiben elzálogosítani kívánt ingóság becsértéke a Ft-ot, azaz a háromszázezer forintot meghaladja, akkor az ügyfél azonosítása, (szűkebb körű) adatainak rögzítése szükséges. Ha alapos gyanú merül fel, hogy a zálogul felkínált tárgy bűncselekmény útján jutott az elzálogosító birtokába, akkor az ügyfél, valamint a zálogtárgy visszatartásával haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. 5. A zálogház dolgozói Zálogházvezető Becsüs Pénztáros A társaság az alkalmazottaiért korlátozás nélkül felel. 6. Az elzálogosítás időtartama Az elzálogosítás időtartama (a folyósított kölcsön lejárati ideje) legfeljebb 90 nap. A 90 nap (a futamidő) leteltét követően további 30 napig (úgynevezett türelmi idő) lehet a kézizálogjoggal biztosított kölcsönt érvényben tartani, ám ez az időszak már késedelmes időszaknak számít. A türelmi idő minden esetben meghosszabbodik a türelmi idő lejárati hónapjának (tárgyhónap) utolsó munkanapjáig. Az Ügyfél az eredeti zálogjegy egyidejű bevonása mellett, nevesített szerződés esetén az Ügyfél személyazonosságának igazolásával bármikor -, így a késedelmes időszakban is jogosult a szerződés futamidejének meghosszabbítását (prolongálását) kezdeményezni, a prolongálás időtartama a Szolgáltatónál adott időpontban rendszeresített futamidők szerint lehetséges. Ennek keretében a Közvetítő a zálogtárgyat ismét felbecsüli, és ez alapján ismételten megállapításra kerül a zálogérték. 7. A zálogtárgyak nyilvántartási rendje A zálogba vett tárgyakról a Szolgáltató számítógépes nyilvántartást (zálognyilvántartást) vezet. A zálognyilvántartás adatai: A zálogház megnevezése A zálogjegy száma A zálogba adás ideje, év, hó, nap A prolongálás ideje, év, hó, nap A zálogtárgy becsértéke A nyújtott kölcsön összege A zálogtárgy megjelölése, db száma, súlya A lejárat ideje, év hó, nap A zálogjegy állapota A lejáratig kifizetendő kölcsön teljes összege (kamat, kezelési díj, prolongálási díj stb.) A kiváltás napja, év, hó, nap A ki nem váltott tárgyak eladásából befolyt összeg és ebből a zálogba tevőt megillető, vagy terhelő rész. A zálogjegy: A zálogba vett tárgyról az elzálogosító részére a Szolgáltató zálogjegyet állít ki. 5

6 A zálogjegy részei: Az úgynevezett zálogjegy Ellenőrzőlap Tárgyszelvény Ellenőrző szelvény Kifizetési szelvény. A zálogjegyet az ügyfél kapja meg, az igazoló szelvény belső kezelési és ellenőrzési célt szolgál, míg a tárgyszelvény az azonosításnál kerül felhasználásra. A zálogjegy adatai: A zálogkölcsönt nyújtó neve és székhelye A zálogjegy száma A zálogba adás (vagy a prolongálás) és a kölcsön lejártának ideje (év, hó, nap) A zálogtárgy szabatos megjelölése (súly, méret, db, szám, állapot rögzítés, esetleges hiányosságok feltüntetése) A zálogtárgy becsértéke A zálogkölcsön betűkkel és számokkal kiírt összege A zálogfiók bélyegzője, valamint a pénztáros kézjegye. A zálogjegy hátoldalán szerepelnek az elzálogosítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók az ügyfél részére. 8. A szerződés díjtételei A Szerződés ellenértékeként az Ügyfél a következő díjtételek megfizetésére köteles: 8.1 Kamat A kamat a Szolgáltatót a kölcsönösszeg folyósításától a megtérülés napjáig, a kölcsön lejáratát megelőző visszafizetés esetén a visszafizetés napjáig illeti meg. A kamat kiszámítása napi kamatszámítással, 360 napos év figyelembevételével történik. A kamat alapja a Szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, az adott Szerződés tekintetében a kamat a szerződéskötéskor irányadó kamat. A kamat esedékessége a kölcsön visszafizetésének napja. A kamatot a futamidőben a Szolgáltató nem jogosult egyoldalúan módosítani. A kamat összegének kiszámítása a mindenkor fennálló tőketartozás alapján a következő képlet szerint történik: Mindenkori tőke x naptári napok száma x kamatláb (%) 360 x Kezelési díj A kezelési díj a Szolgáltatót megillető egyszeri díj. A kezelési díj alapja a Szerződésben meghatározott kölcsönösszeg; az adott Szerződés tekintetében a kezelési díj a szerződéskötéskor irányadó kezelési díj. A kezelési díj esedékessége a kölcsön visszafizetésének napja. A prolongálási időszakra ismételten kezelési díj fizetendő. Ez esetben a kezelési díj alapja a prolongálási megállapodásban meghatározott kölcsönösszeg és az adott prolongálás tekintetében a kezelési díj mértékére a vonatkozó prolongálás időpontjában irányadó szabályok irányadók. Esedékessége a prolongált kölcsön visszafizetésének napja. 6

7 Az Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a következő díjtételek megfizetésére köteles: 8.3 Késedelmi kamat A késedelmi kamat a Szolgáltatót a lejárat napjától a kölcsön tőkeösszegének megfizetéséig vagy annak megtérüléséig illeti meg. A késedelmi kamat kiszámítása napi kamatszámítással, 360 napos év figyelembevételével történik. A késedelmi kamat alapja a Szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, illetőleg annak vissza nem fizetett része; az adott Szerződés tekintetében a késedelmi kamat a szerződéskötéskor irányadó késedelmi kamat. 8.4.Késedelmi Kezelési díj A késedelmi kezelési díj a Szolgáltatót megillető ismétlődő díj. A késedelmi kezelési díj a lejárat napját követő naptól kezdődően a késedelmes időszakban 15 naponként, minden megkezdett 15 napos időszak első napján kerül felszámításra, azonban azt legfeljebb a lejárat napját követő második hónap végéig lehet felszámítani. A késedelmi kezelési díj alapja a Szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, illetőleg annak vissza nem fizetett része. Az Ügyfél az általa kezdeményezett különös eljárásokra tekintettel a következő díjtételek megfizetésére válhat kötelessé: 8.5 A megsemmisítési eljárás díja A megsemmisítési eljárás kezdeményezése esetén az Ügyfél egyszeri, egyösszegű eljárási díjat tartozik fizetni, amelynek mértékét az eljárás kezdeményezésének napján érvényes hirdetmény alapján kell megállapítani. A díj a tárgyazonosítást követően azonnal esedékes. 8.6 Készpénz-szolgáltatási díj Amennyiben az Ügyfél a kölcsönösszeg folyósítását készpénzben kéri készpénz-szolgáltatási díjat köteles fizetni. A készpénz-szolgáltatási díj egyszeri, a Szolgáltató által teljesített készpénz-szolgáltatás ellenértékeként fizetendő díj. A készpénz-szolgáltatási díj alapja a szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, prolongálás esetén a prolongálási megállapodásban meghatározott kölcsönösszeg és az eredeti kölcsönösszeg pozitív különbözete. Az adott szerződés tekintetében a készpénz-szolgáltatási díj a szerződéskötéskor (prolongálás esetén prolongáláskor) irányadó készpénz-szolgáltatási díj. A készpénz-szolgáltatási díj esedékessége a folyósítás napja, prolongálás esetén a prolongálás napja Prolongálási díj Prolongálás esetén (10. fejezet) a prolongálásra tekintettel a Szolgáltatónak egyszeri prolongálási díj jár. A prolongálási díj alapja a prolongálási megállapodásban meghatározott kölcsönösszeg; az adott Szerződés tekintetében a prolongálási díj a prolongáláskor irányadó prolongálási díj. A prolongálási díj esedékessége a prolongálás napja. 8.8 A díjakra vonatkozó általános rendelkezések A díjak mindenkori mértékét a zálogfiókokban kifüggesztett hirdetmény tartalmazza (2. sz. melléklet). A díjtételek számításánál amennyiben az Üzletszabályzat vagy a Szerződés másként nem rendelkezik a határidőbe beleszámít a szerződéskötés napja. 7

8 A díjak megfizetése készpénzben történik, kivéve ha azok egy adott folyósításkor esedékesek és az Ügyfél részére folyósítandó összeg fedezetet nyújt a díjtételekre, ez esetben ugyanis a Szolgáltató jogosult azokat a folyósítandó összegből levonni. A díjak megfizetése főszabályként a folyósító zálogfiókban történik. A díjak és a kölcsön elszámolása tekintetében a Ptk. 6:46 -ának rendelkezései irányadóak. 9. A kölcsön visszafizetése és a zálogtárgy kiváltása A zálogtárgy az eredeti zálogjegy bevonása, nevesített szerződés esetén az ügyfél személyazonosságának igazolása mellett, a kölcsön és díjtételek megfizetése ellenében váltható ki. A kölcsönösszeg visszafizetésének és zálogtárgy átadásának helye főszabályként az adott Szerződést kezelő zálogfiók. Az Ügyfél a Szerződés benyújtásával, nevesített kölcsönszerződés esetén személyazonosságának igazolása mellett személyesen vagy írásban 14 napon belül jogosult a szerződéstől elállni, amennyiben a kölcsön az elállásig még nem került folyósításra. Ebben az esetben az előre megfizetendő díjakon felül (melynek esedékessége ez esetben az elállás napja, és az Ügyfél a megfizetésére az elállási nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg készpénzben köteles) fizetési kötelezettség nem terheli, az elállásra tekintettel külön díj nem kerül felszámításra. Elállás esetén a zálogtárgy valamennyi díj megfizetésével, azzal egyidejűleg kerül kiadásra. A Szolgáltató nem jogosult a kölcsönszerződéstől elállni. Az Ügyfél jogosult az előteljesítésre, azaz a Szerződés benyújtásával, nevesített kölcsönszerződés esetén személyazonosságának igazolása mellett személyesen vagy írásban jogosult a kölcsön futamidő előtti visszafizetésére és zálogtárgyának kiváltására; ebben az esetben a kölcsön összegén és a kezelési költségen felül csak időarányos kamat fizetendő (amennyiben az adott Szerződés kamatozó), a futamidő előtti visszafizetésre tekintettel külön díj nem kerül felszámításra. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha az Ügyfél 14 napon belül fel kívánja mondani a szerződést. A Szolgáltató nem jogosult a kölcsönszerződés felmondására. Amennyiben valamely határnap (pl. lejárat napja) olyan napra esik, amelyen az adott Szerződést kezelő zálogfiók zárva tart, az Ügyfél a határnapot megelőző utolsó nyitvatartási napon teljesítheti a kötelezettségét a késedelmes teljesítés hátrányos jogkövetkezményeinek az alkalmazása nélkül. A kiváltással, azaz a zálogtárgy átvételével, valamint a kölcsön és a vonatkozó díjtételek megfizetésével a Szolgáltató és az Ügyfél közötti Szerződés megszűnik. Az Ügyfél a távozást követően a Szerződésből eredő követeléssel csak meghatározott esetekben élhet, tekintettel arra, hogy a kiváltással a Szolgáltató birtokából a zálogtárgy kikerül, így annak utólagos azonosítására nincs lehetőség. 10. Prolongálás Az Ügyfél a Szerződés egyidejű bemutatása mellett, nevesített kölcsönszerződés esetén az Ügyfél személyazonosságának igazolásával bármikor, így a késedelmes időszakban is jogosult a Szerződés futamidejének meghosszabbítását (prolongálását) kezdeményezni; a meghosszabbítás időtartama a Szolgáltatónál az adott időpontban rendszeresített futamidők szerint lehetséges. Ennek keretében a Szolgáltató becsüse a zálogtárgyat ismét felbecsüli, és ez alapján ismételten megállapításra kerül a becsérték. 8

9 Amennyiben a zálogtárgy a Szolgáltató belső szabályainak figyelembevételével továbbra is alkalmas a szerződéses kölcsönösszeg biztosítására, a prolongálásnak nincsen akadálya; illetőleg e körben lehetőség van a kölcsönösszeg módosítására is. Az ismételt becslés díjmentes, a kölcsönösszeg módosítása esetén külön díj nem kerül felszámításra. Amennyiben a zálogtárgy a folyósított kölcsönre a prolongálás időpontjában nem nyújt fedezetet, abban az esetben a prolongálás megtagadható, illetve a kölcsön törlesztéséhez köthető. A prolongálás feltétele, hogy az Ügyfél legkésőbb a prolongálás napjáig megfizesse az időarányos kamatot és kezelési költséget. A prolongálás során a nevesített kölcsönszerződések tekintetében kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés prolongálása elnevezésű szerződésmódosítás, nem nevesített kölcsönszerződés esetén az eredeti zálogjegy bevonása mellett prolongált zálogjegy (együtt: prolongálási megállapodás) kerül kibocsátásra. A prolongálási futamidőn belül az Ügyfél visszakerül a szerződésszerű teljesítés keretei közé, ennek megfelelően a késedelem jogkövetkezményei alkalmazásának ezen időszakon belül nincsen helye, ugyanakkor a prolongálás napján érvényes futamidős díjtételek megfizetésére kötelezett. A prolongálásra egyebekben a szerződéskötés szabályai megfelelően irányadóak. 11. A zálogtárgy (kényszer) értékesítésének rendje A Szolgáltató kielégítési joga a kölcsön lejártának napját követő napon nyílik meg. A Szolgáltató ugyanakkor vállalja, hogy megnyílt kielégítési joga ellenére sem értékesíti a zálogtárgyat a lejárat napját követő hónap végéig (türelmi idő). A Szolgáltató a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról az értékesítés napja előtt 30 nappal a szerződés szerint érintett fiókban kifüggesztett hirdetmény útján értesíti az Ügyfelet, illetőleg szükség esetén a törvény által előírt személyeket. A hirdetményben megjelölésre kerül a zálogjogosult és a zálogkötelezett (a szerződés számára való hivatkozással), a zálogtárgy, az érvényesített követelés összege és a hirdetmény kinyomtatásának napján esedékes járulékai, a kielégítési jog megnyílásának oka és időpontja, az értékesítés tervezett módja, és az értékesítés helye és ideje. Nevesített szerződés esetében amennyiben az Ügyfél másként nem rendelkezik az előzetes értesítés az Ügyfél részére is megküldésre kerül. Az értékesítésre nyilvános ajánlattételi eljárásban kerül sor. Az értékesítés során a Szolgáltató a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva a zálogtárgy tulajdonjogát átruházza. Az értékesítés történhet a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után. A Szolgáltató az értékesítést követően elszámolást készít, amelyben megjelöli az értékesített zálogtárgyat, a befolyt vételárat, a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; és ha tudomása van róla a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. A Szolgáltató a befolyt vételárnak a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel, valamint a zálogjogosulti kielégítési összegével csökkentett összegét a zálogkötelezett (az Ügyfél) részére kiadni köteles. Amennyiben az Ügyfél a Szolgáltatónál a zálogjegy bemutatásával elszámolásra jelentkezik, abban az esetben a Szolgáltató az Ügyféllel elszámol. Ennek során a Szolgáltató átadja az elszámolást, és amennyiben az elszámolás az Ügyfél részére kiadandó (kifizetendő) összeget mutat, azt az Ügyfélnek helyben készpénzben megfizeti. Nevesített szerződés esetén az elszámolás az Ügyfél címére megküldésre, az esetleges kiadandó 9

10 (kifizetendő) összeg pedig az utalás költségeivel csökkentve bankszámlájára (ennek hiányában ugyancsak címére) kiutalásra kerül. Az Ügyfél a részére járó összeg kiadását az értékesítést követő 5 éves elévülési időn belül követelheti. A Szolgáltató az Ügyfélnek járó összegre kamatot nem fizet. Az Ügyfél által a kölcsön és a díjtételek megfizetése ellenére át nem vett zálogtárgyakat a Szolgáltató a kölcsön megfizetése napjától számított három hónap eltelte után jogosult értékesíteni a jelen fejezet szabályai szerint. 12. A megsemmisítési eljárás Megsemmisítési eljárásnak kizárólag zálogjegyként megtestesülő Szerződés esetén van helye. A zálogtárgy kényszerértékesítését követően a zálogjegyre megsemmisítési eljárás kezdeményezésére nincs lehetőség A megsemmisítési eljárás megindítása Az elveszett, ellopott vagy más módon megsemmisült zálogjegy megsemmisítését annak utolsó birtokosa kérheti személyesen, az erre szolgáló nyomtatvány aláírásával. Megrongálódott zálogjegyre akkor szükséges megsemmisítési eljárást indítani, ha nem állapítható meg, hogy a zálogjegy eredeti kétség felmerülése esetén is vagy egyértelműen nem azonosítható a zálogjegy száma. A megsemmisítési eljárás megindítását annál a fióknál kell kezdeményezni, ahol a zálogtárgyat őrzik. A kérelem előterjesztése alkalmával a megsemmisítést kérelmezőnek személyazonosságát hitelt érdemlően igazolnia kell. Egyidejűleg a megsemmisítést kérelmezőnek a zálogjegy adatairól, valamint a zálogtárgyról olyan tájékoztatást kell nyújtania, amely a zálogtárgy felismeréséhez szükséges. (A zálogjegy száma, ennek hiányában a zálogtárgy leírása, az elzálogosítás helyének, idejének év, hó, nap megjelölése, a folyósított kölcsön összege.) Az elzálogosítás pontos időpontjának megjelölésénél legfeljebb 20 napos eltérés fogadható el A zálogtárgy azonosítása Ha a megsemmisítést kérelmező által közölt adatok elégtelensége folytán a tétel nem lelhető fel, a megsemmisítést kérelmező kérelmét el kell utasítani. Nem kerül elfogadásra a megsemmisítést kérelmező nemesfém tárgyra vonatkozó bejelentése olyan esetben, ha az egyedi jellemzőkkel nem rendelkezik és azonosításra, vagy ha a megsemmisítést kérelmező által jelzett napon ugyanazon tárgyleírással, súllyal és kölcsönnel több tétel is szerepel, és az azonosítás lehetetlen. A zálogtétel azonosítása oly módon történik, hogy a megsemmisítést kérelmező ügyfél anélkül, hogy a zálogtárgyat látná, a tárgyról részletes leírást ad, felsorolva annak különös ismertetőjeleit. A Szolgáltató az ügyfél által előadottak alapján a tárgyat ha a leírás arra ráillik azonosítja. Sikertelen azonosítás esetén a megsemmisítést kérelmező kérelmét el kell utasítani. A pénztáros a megsemmisítést kérelmező részére megsemmisítési díjbevételi bizonylatot állít ki. A zálogtárgy azonosítását és a megsemmisítési eljárás díjának befizetését követően a megsemmisítést kérelmezőt nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy a zálogjegy milyen módon került ki a birtokából. A megsemmisítést kérelmező a fiókban kiállításra kerülő nyomtatvány név és lakcím adatainak egyeztetését követően aláírásával igazolja a megsemmisítési eljárás megindítását. 10

11 12.3 Eljárás, ha az Ügyfél a zálogtárgyat nem ismeri Abban az esetben, ha a megsemmisítést kérelmező a zálogjegyhez vásárlás, ajándékozás útján vagy egyéb jogszerű úton jutott, de a zálogtárgyat nem ismerve, az azonosítás nem jár eredménnyel, megsemmisítési eljárás csak akkor indítható, ha az elveszettnek bejelentett zálogjegy száma kétségtelenül megállapítható, és az eredeti elzálogosító ismert. Ebben az esetben a megsemmisítést kérelmezőt fel kell hívni arra, hogy a zálogtárgy azonosítása érdekében az eredeti elzálogosítóval együtt 24 órán belül jelenjen meg, ellenkező esetben az eljárás nem indítható meg A megsemmisítési hirdetmény A megsemmisítési eljárás alá vont zálogjegyekről a Szolgáltató havonta hirdetményt bocsát ki, amely a zálogjegy számának és kiállítási helyének közlése mellett a zálogjegy birtokosának szóló felhívást tartalmaz arra, hogy a zálogjegyet az elzálogosítás időtartamát (a kölcsön lejárati idejét) követő hó utolsó napjáig (türelmi idő), illetve ha ez a nap a hirdetmény kifüggesztési napjától számított 30 napnál korábban járt le, a kifüggesztés napjától számított 30 nap alatt mutassa be. Ellenkező esetben az említett határidő után a zálogjegyet a Szolgáltató semmisnek nyilvánítja. A hirdetményt az elzálogosítás szerinti zálogfiókban kell kifüggeszteni A másodlati zálogjegy kiállítása Ha a bemutatásra megszabott határidő alatt a zálogjegyet senki sem mutatja be, továbbá a zálogtárgyra igénybejelentést más sem tesz, a zálogjegyet semmisnek kell nyilvánítani és a megsemmisítést kérelmező részére másodlati zálogjegyet kell kiállítani, amelynek ellenében a zálogtárgy kiváltható. A másodlati zálogjegy tértivevényes levélben kerül kiküldésre a megsemmisítést kérelmező által megadott címre a bemutatásra megszabott határidőt követő hó végéig. A másodlati zálogjegy a kiállítását követően a zálogfiókban személyesen is átvehető A másodlati zálogjegy elvesztése esetén követendő eljárás A másodlati zálogjegy megsemmisítési eljárás alá nem vonható. A másodlati zálogjegy elvesztéséről tett bejelentést a Szolgáltató esetenként bírálja el Megsemmisítési eljárás megszüntetése Abban az esetben, ha a megsemmisítési határidő lejárta előtt az eredeti zálogjegy előkerül, és azt a megsemmisítést kérelmező bejelenti, avagy azt bemutatja, a megsemmisítési eljárás megszűnik. Ha a zálogtétel a megsemmisítési eljárás megszüntetésekor már lejárt, az Ügyfélnek a kiváltáshoz minden ilyen esetben 30 napi haladékot kell adni A megsemmisítés alatt álló vagy nem álló, elveszett, de találtként beszolgáltatott zálogjegy A megsemmisítési eljárás alatt nem álló, beszolgáltatott zálogjegy esetén az elveszett zálogjegy beszolgáltatójától írásbeli nyilatkozatot kell kérni, hogy a zálogjegy tulajdonára igényt tart-e, vagy sem, amennyiben a zálogjegy tulajdonosa nem jelentkezik a zálogjegy lejáratát követő hónap utolsó munkanapjáig. Amennyiben a találó igényt tart a zálogjegy tulajdonára és rajta kívül más nem jelentkezik a zálogjegy lejáratát követő hó utolsó munkanapjáig, akkor a találót értesíteni kell, hogy a zálogtárgyat 15 napon belül válthatja ki. Ha nem váltja ki, úgy az kényszerértékesítésre kerül. Ha az elveszett, de megsemmisítési eljárás alatt álló zálogjegyet a megtaláló beszolgáltatja, a megsemmisítést kérelmező részére az eredeti zálogjegyet ki kell adni, és a megsemmisítési eljárást meg kell szüntetni Az eredeti zálogjegy bevonása, a bevont zálogjegy kezelése Abban az esetben, ha a megsemmisítési eljárás alatt álló eredeti zálogjegyet valaki benyújtja, azt átvételi elismervény ellenében a Szolgáltató bevonja. Egyidejűleg a benyújtót igazoltatja, aki nyilatkozatban közli, hogy a zálogjegy miként került a birtokába. A megsemmisítést kérelmezőt és a zálogjegy bemutatóját a Szolgáltató a zálogjegy bevonásáról, illetőleg a 11

12 megsemmisítési eljárásról levélben értesíti. A megsemmisítést kérelmezőt a Szolgáltató felszólítja arra, hogy a zálogjegy benyújtójával kössön egyezséget a zálogjegy tekintetében, illetve, ha az egyezség a felek között 15 nap alatt nem jön létre, további 15 napon belül a zálogtárgy hatósági letiltása iránt (feljelentés) intézkedjék, avagy a zálogjegy bemutatója ellen a zálogjegy, vagy a zálogtárgy iránti igényének érvényesítése céljából polgári pert indítson, és ezt hitelt érdemlően igazolja. Ha a felek közt egyezség nem jön létre, de a megsemmisítést kérelmező igényének bírói úton történő érvényesítését 30 napon belül hitelt érdemlően igazolta, a megsemmisítési eljárást, illetőleg a zálogjegy kiadását a per jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. Ha a 30 napos határidő elteltéig a felek a megegyezésre vagy a bírói eljárás megindítására vonatkozólag bejelentést nem tesznek, a megsemmisítést kérelmezőt ajánlott, tértivevénnyel ellátott levélben újból értesíteni kell azzal, hogy amennyiben ezen újabb értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a korábbi felhívásnak nem tesz eleget, a megsemmisítési eljárás megszüntetése mellett a zálogjegyet a bemutatónak fogja kiadni. Ha a megsemmisítést kérelmező ezen újabb felhívásnak sem tesz eleget, a Szolgáltató a zálogjegyet a bemutatónak tértivevényes levélben elküldi, melyben értesíti, hogy a zálogtárgyat a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül válthatja ki. Ezzel egyidejűleg a megsemmisítési eljárást megszünteti A zálogjegy nélküli igénybejelentés Ha valaki a megsemmisítési eljárás alá vont zálogtárgyra a zálogjegy bemutatása nélkül jelentene be igényt, a felek értesítésére és a megegyezésre vonatkozó fenti szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy megegyezés vagy hatósági eljárás hiányában a megsemmisítési határidő lejártát követően a másodlati zálogjegyet annak a kérelmezőnek kell kiadni, aki a megsemmisítési eljárást elsőként indította meg Az eredeti zálogjegy bevonása a másodlati zálogjegy kiküldése után Ha az eredeti zálogjegyet valaki a megsemmisítési határidő lejárta és a másodlati zálogjegy kiküldése után, de a zálogtárgy kiváltása előtt bemutatná, a bemutatótól a zálogjegyet be kell vonni. Ebben az esetben a zálogtárgyat átmenetileg a másodlati zálogjegy ellenében sem lehet kiadni. Amennyiben a zálogtárgy kiváltása érdekében a másodlati zálogjeggyel bárki is jelentkezne, a másodlati zálogjegyet a bemutatótól szintén be kell vonni. Az eredeti zálogjegy benyújtóját a Szolgáltató felszólítja, hogy a másodlati zálogjegy tulajdonosával 30 napon belül egyezzen meg, a határidő eredménytelen eltelte esetén a másodlati zálogjegyre lehet kiadni a zálogtárgyat. Abban az esetben, ha az eredeti zálogjegyet valaki a zálogtárgy kiváltása után mutatja be, a zálogjegyet be kell vonni, és tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy a zálogjegyre korábban indult megsemmisítési eljárás másodlati zálogjegy kiállításával befejeződött, bármilyen igényét a megsemmisítést kérelmezővel szemben érvényesítheti A kézbesítés szabályai A Szolgáltató az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéséket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél levelezési címként megadott. Levelezési cím hiányában a Szolgáltató az Ügyfél székhelyére vagy az állandó lakcímére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatt téves postázásból adódó károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 12

13 A Szolgáltató nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés során, a Szolgáltatón kívül álló okból keletkeznek. Amennyiben a megsemmisítést kérelmező részére kiküldött másodlati zálogjegy érkezik vissza, úgy a zálogtárgy a másodlati zálogjegy visszaérkezését követő 60 nap elteltével bocsátható kényszerértékesítésre. 13. Eljárás hatósági letiltás esetén A hatóságoktól (rendőrség, ügyészség, bíróság) érkező írásbeli letiltásokról a zálogház vezetője ügyiratot vesz fel. A hatósági letiltás ideje alatt költség (kamat, késedelmi kamat, kezelési költség, késedelmi kezelési költség) nem számítható fel. Ha letiltott tételt akar valaki a zálogházban kiváltani, a zálogjegyet elismervény ellenében be kell vonni, és a bemutató személyazonosságát rögzíteni kell. Az Ügyféllel azt kell közölni, hogy a további tennivalókról levélben fog értesítést kapni. A hatóságilag letiltott zálogtételeknek a letiltása alóli feloldását tartalmazó határozatokat a zálogházvezető megvizsgálja és megállapítja, hogy a határozat jogerős-e, illetve végrehajtható-e. Megállapítja, hogy a zálogtétel a határozat szerint minden korlátozás nélkül feloldható-e, illetve az milyen korlátozás mellett oldható fel. A határozat alapján megjelöli a kiváltásra jogosultat és azt, hogy a tárgykiadás eredeti zálogjegy, szavatossági nyilatkozat alapján, vagy más megkötöttség mellett eszközölhető. Mindezekről a kiváltásra jogosítottat ajánlott levélben értesíti. A zálognyilvántartásból a letiltást törölni kell. Lejárt zálogtétel feloldása esetén a zálogtárgy 15 nap elteltével értékesíthető. A feloldott zálogtételek kiváltása csak azután történhet meg, miután az ügyfél vagy az eredeti zálogjegyet, vagy a zálogházvezető által kiállított szavatossági nyilatkozatot bemutatja. Ha a feloldásról szóló határozat olyan utasítást tartalmaz, hogy a feloldott zálogtétel csakis megnevezett személynek adható ki, a zálogtárgyra külön szelvény kerül, amelyen ezt fel kell tüntetni és ebben az esetben feloldott tétel csakis ennek a személynek adható ki, személyazonosságának igazolása mellett. Hatóság által letiltott tételeknél előfordulhat, hogy az egy zálogjegyen elzálogosított zálogtárgyak nem egy sértett tulajdonát képezik, ezért a bírósági végzés külön-külön kiadását rendeli el térítés nélkül. Ilyen bírósági végzés esetén a zálogház vezetőjének az intézkedése szükséges. A zálogház vezetője intézkedik, hogy mely tételrész kinek adható ki térítés nélkül. A jogosultnak személyazonosságát igazolnia kell és ugyanakkor a kiadott tárgy átvételét elismervénnyel igazoltatni kell. 14. A központi hitelinformációs rendszerrel kapcsolatos rendelkezések 14.1 A jelen fejezet rendelkezései a nevesített szerződések tekintetében irányadóak A Szolgáltatót a központi hitelinformációs rendszerről szóló évi CXXII. törvény szerinti adat átadási kötelezettség terheli. Ennek keretében a Szolgáltató az alábbi adatokat adja, adhatja át a központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR), illetve az azt kezelő vállalkozás, a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (levélcím: 1205 Budapest, Mártonffy utca , telefon: (36-1) , fax: (36-1) , weboldal: a továbbiakban: BISZ) részére: Természetes személy Ügyfél esetén (a) Azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény szerint 13

14 alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím. (b) A szerződés adatai: (i) a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs), a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, (ii) az alábbi (e) alpontban meghatározott esetben a feltételek bekövetkezésének időpontja, és a feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, (iii) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, (iv) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató (meghatározását a vonatkozó jogszabály tartalmazza, az Üzletszabályzatban a továbbiakban: pénzügyi intézmény) részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, (v) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, (vi) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme. (vii) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. (c) (d) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai az Ügyfél hamis adatszolgáltatása esetén: az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. A 14.5 pontban meghatározott hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a nyilatkozat kelte (hely, dátum), a Szolgáltató azonosító adatai, az Ügyfél azonosító adatai, a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés Vállalkozó Ügyfél esetén (a) Azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám. (b) A szerződés adatai: (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága. Az alábbi (d) alpontban meghatározott esetben a feltételek bekövetkezésének időpontja, és ezen feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, a követelés másik pénzügyi intézmény részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, 14

15 (vii) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. (viii) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme A Szolgáltató adatátadási kötelezettsége a 14.2 pont szerinti adatok tekintetében az alábbi esetekben áll fenn: Természetes személy Ügyfél esetén (a) (b) (c) (d) (e) (f) A szerződés megkötését követően a (a) és a (b) (i) és (vii) alpontban foglalt adatok, ha az Ügyfél a 14.4 pont szerint nem járul hozzá adatainak a KHR-ből történő átvételéhez, akkor a (a) és a (b) (i) és a (d) alpontban foglalt adatok, a tárgyhót követő ötödik munkanapig a (b) (vi) és (vii) alpontban foglalt adatok, amennyiben az Ügyfél a szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a (b) (v) alpontban foglalt adatok, ha az Ügyfél a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, a (a) és (b) alpontban foglalt adatok, azzal, hogy az ezen adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelızően a Szolgáltató írásban tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy a hivatkozott adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, ha az Ügyfél a szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: évi IV. törvény) ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg, a (a) és (c) alpontban foglalt adatok Vállalkozó Ügyfél esetén (a) (b) (c) (d) A szerződés megkötését követően a (a) és a (b) (i) és (viii) alpontban foglalt adatok, a tárgyhót követő ötödik munkanapig a (b) (vii) és (viii) alpontban foglalt adatok, amennyiben az Ügyfél a szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a (b) (vi) alpontban foglalt adatok, ha az ügyfél a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt, a (a) és (b) alpontban foglalt adatok A Szolgáltatónak adatátvételi kötelezettsége van a KHR-ből, a Szerződés megkötését megelőzően ugyanis átveszi (a) természetes személy Ügyfél esetén (i) ha a 14.5 pont szerint a lekérdezéshez előzetesen hozzájárult, a

16 (ii) (a)-(c) alpontokban foglalt adatokat, ha a 14.5 pont szerint a lekérdezéshez előzetesen nem járult hozzá, a (d) alpontban foglalt, valamint a (b) (ii)-(iii) alpontban foglalt adatokat, (b) vállalkozó Ügyfél esetén a pont szerinti adatokat A (a) pontban írt adatok KHR-be történő átadását megelőzően a Szolgáltató beszerzi a természetes személy Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más pénzügyi intézmény általi átvételéhez. Ezt a hozzájárulást az Ügyfél az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt bármikor megadhatja, de nem szükséges az Ügyfél hozzájárulása a (e) és (f) alpontban meghatározott esetekben a kezelt adatok átvételéhez A KHR-ben a (a) pontban utalt adatok a szerződéssel létrehozott jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek, kivéve ha a természetes személy Ügyfél a Szolgáltató írásbeli tájékoztatása alapján a szerződés megkötésekor, illetve annak fennállása során kéri, hogy adatait a BISZ a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a Szolgáltató útján, azt követően a BISZ-nél közvetlenül, írásban bármikor visszavonható A szerződés előkészítése során a Szolgáltató írásban (hirdetmény útján) tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai szerint átadásra kerülnek, kerülhetnek. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. A Szolgáltató a (c) alpontját, valamint a (b) alpontját kivéve valamennyi, a KHR részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről A Szolgáltatónál, illetve bármely pénzügyi intézménynél bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait ki adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A Szolgáltató a nála beterjesztett tájékoztatás iránti kérelmet a BISZ-nek haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Szolgáltatónak. A Szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. A BISZ a fenti tájékoztatási kötelezettségét ha a nyilvántartott személy ezt kéri elektronikus adatközlés útján is teljesítheti A nyilvántartott személy kifogást emelhet adatainak a BISZ részére történt átadása, azoknak a BISZ által történő kezelése ellen, és kérheti az adat helyesbítését, illetve törlését. A nyilvántartott személy a kifogást a szerződéssel kapcsolatosan a Szolgáltatóhoz, avagy bármely esetben a BISZ-hez írásban nyújthatja be. A BISZ a kifogást a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a pénzügyi intézményhez (a szerződéshez 16

17 kapcsolódó adatátadással kapcsolatban a Szolgáltatóhoz) megküldeni, amely a kifogásolt adatot a BISZ-nek átadta, kivéve, ha az jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik pénzügyi intézmény részére nem került sor, vagy a pénzügyi intézmény kiléte nem állapítható meg (ebben az esetben a kifogást a BISZ vizsgálja meg). Az érintett pénzügyi intézmény, illetőleg a BISZ köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. Ha a pénzügyi intézmény a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő adatot a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett a BISZ részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. A BISZ a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan pénzügyi intézményt, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően adatot továbbított A nyilvántartott személy adatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a pénzügyi intézmény (a szerződés vonatkozásában a Szolgáltató) és a BISZ ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 14.9 pontban írt tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a pénzügyi intézmény, illetve a BISZ a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. A BISZ a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott adattal együtt köteles nyilvántartani. A perben a pénzügyi intézményt, illetve a BISZ-t terheli annak bizonyítása, hogy az adat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. Veixl Gábor Igazgatóság elnöke - ügyvezető FAK-DOR Zrt. 17

18 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ZÁLOGJEGY ELSŐ OLDAL: AZONOSÍTÓ ADATOK A zálogjegy előlapján kerül feltüntetésre: A zálogjegy adatai: 1. A zálogkölcsönt nyújtó neve 2. A zálogjegy száma 3. A zálogba adás és a kölcsön lejártának ideje (év, hó, nap), futamidő megjelölése 4. A zálogtárgy szabatos megjelölése (anyag, súly, finomság, méret, db, állapot rögzítés, esetleges hiányosságok feltüntetése) 5. a zálogtárgy felek által közösen megállapított (eljáró becsüs által megajánlott, és az adós által elfogadott) becsértéke 6. a díjtételek és azok mértéke 7. teljes hiteldíj mutató 8. A zálogkölcsön összege 9. A zálogfiók bélyegzője, valamint a pénztáros kézjegye 10. figyelmeztetés a lejáratra és a hátoldalon található tudnivalókra MÁSODIK OLDAL: ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1. A szerződő felek között kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés jött létre. A kölcsönszerződés alapján a FAK-DOR Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint Szolgáltató köteles a szerződésben meghatározott pénzösszeget az Adós rendelkezésére bocsátani, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint (egy összegben, a lejárat napjáig) készpénzben visszafizetni. A kölcsön folyósítása az Adós egyéb rendelkezése nem lévén a szerződéskötéskor, készpénzben történik. 2. A szerződés a jelen általános szerződési feltételekből, valamint a zálogjegy előlapján feltüntetett egyedi adatokból áll. 3. A zálogjegy a Ptk. 5:89. (6) bekezdése alapján értékpapírnak minősülő okirat, amelynek kibocsátója a FAK-DOR Zrt., és amelynek birtokosa a Szolgáltatóval (zálogjogosulttal) szemben jogosult arra, hogy az előlapon meghatározott kölcsönösszeg és járulékai megfizetése ellenében, a türelmi idő végéig megkapja a zálogtárgyat. A jogosultság bizonyítása, ill. átruházása kizárólag értékpapír által lehetséges, emiatt a Szolgáltató nyomatékosan felhívja az Adós figyelmét a zálogjegy gondos megőrzésére. A zálogtárgy átvételét követően az Adós semmilyen igény érvényesítésére nem jogosult. 4. A szerződés a zálogtárgynak a Szolgáltató javára történő átadásával, valamint a zálogjegy és a kölcsönösszeg átadás-átvételével jön létre ( elzálogosítás napja ). A Szolgáltató a zálogérték megállapításáért becslési díjat nem számol fel. 5. A Szolgáltatót követelése biztosítására a szerződésben meghatározott, az Adós tulajdonában lévő zálogtárgyon kézizálogjog illeti meg. A Szolgáltatót megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga, a zálogtárgyat azonban köteles épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor visszaadni. A Szolgáltató a zálogtárgyat nem használhatja, és nem hasznosíthatja. Az Adós a zálogtárgy átadásával szavatolja az afeletti tulajdonjogát, kizárólagos rendelkezési jogát és jelzálogtól való mentességét. 6. Az Adós által a kölcsön után esetlegesen fizetendő, a szerződésben külön nem szabályozott díjakat, valamint egyébként a díjak mindenkor hatályos mértékét a zálogfiókokban kifüggesztett hirdetmény, a díjak meghatározásának pontos módszerét a Szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. 18