A genetikailag módosított növényi szervezetek helyzete és lehetőségei State and Opportunities of Genetically Modified Crop Organisms
|
|
- Márta Orsós
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mizik Tamás A genetikailag módosított növényi szervezetek helyzete és lehetőségei State and Opportunities of Genetically Modified Crop Organisms tamas.mizik@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem, Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék; egyetemi docens Absztrakt Napjaink egyik globális problémája a túlnépesedés és az ebből következő élelmezési válság. A folyamatosan növekvő élelmiszerigény kielégítésére az egyik lehetőség a génmódosított (transzgénikus) növények termelése. A folyamat során mesterségesen beültetésre kerül az átvinni kívánt tulajdonságot hordozó gén. Ennek célja sokféle lehet, a jelenleg legelterjedtebb első generációs GMO növények esetében ez a magasabb ellenállóképesség a kórokozók, kártevők és gyomok ellen, ezáltal a növényvédelmi költségek csökkentése. Bár a szabályozás és a társadalmi elfogadottság országonként eltérő, azonban tény, hogy a génmódosított növények területe az 1996-os művelésbe vonástól kezdve folyamatosan nő, az akkori 1,7 millió hektárról 2015-re már 179,7 millió hektárra (Clive, 2015). A GM növények törvényi szabályozása változatos, azonban több tanulmány egybehangzó eredménye alapján a technológia alkalmazása érdemi bevételnövekedést (és alacsonyabb termelési költségeket) eredményezhet, különösen a fejlődő országokban. A különböző forrásokból hozzáférhető adatok alapján a tanulmány bemutatja a GMO generációit, jelenlegi helyzetét, valamint a feldolgozott források alapján következtetéseket von le a GMO jövőjével kapcsolatban. Bevezetés Mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszerkereskedelem vonatkozásában egyre komolyabb kihívásként jelentkezik az élelmezésbiztonság, amelynek a megoldása alapvető, stratégiai jelentőségű cél mind a kormányzatok, mind a lakosság (fogyasztók) szempontjából. Azonban a kérdésnek van termelői vetülete is, amelynek középpontjában a költségminimalizálás-haszonmaximalizálás állnak. Ebből a szempontból alapvető az újabb és újabb innovációk ismerete és megfelelő szintű alkalmazása. Ennek egyik lehetősége a génsebészet (GMO genetikailag módosított szervezetek/organizmus), amellyel a termék alapvető tulajdonságai változtathatók meg, mint például az ellenálló képesség növelése (akár aktív védekezés a kártevők ellen), kedvezőbb beltartalmi értékek elérése vagy éppen a hosszabb eltarthatóság. A génmódosítás hatására előre tervezett módon, az örökítőanyag (DNS) megváltoztatásával egy új élőlény jön létre. A művelet során egy vagy több DNS szakasz kicserélésre kerül és ezáltal célzottan változnak meg az alapszervezet tulajdonságai annak érdekében, hogy ezáltal a fent megfogalmazott célok elérhetőek legyenek. A GMO azonban egy igen érzékeny, megosztó kérdés, aminek következtében az általa nyújtott előnyök, illetve az alkalmazásával kapcsolatos aggályok is igen szerteágazóak. Az 1. ábra a hálózatelemzés módszerével foglalja össze a leggyakoribb érveket és ellenérveket, azonban ezek részletes elemzése nem célja a tanulmánynak. A téma érdemi súlypontjai a géntranszfer, környezet, homogenizálás, ismeretlen és az allergia. 369
2 1. ábra: Belső kapcsolódások a GM-ellenérvmátrixban Forrás: Bánáti, 2007 A cikk bemutatja a GMO kialakulását, a jelenleg termelésbe vont és a jövőben várható generációit, áttekinti a különböző szabályozási rendszerek leglényegesebb elemeit. Ezt követően elemzésre kerül a GMO jelenlegi helyzete, illetve alapvetően gazdasági hatásai. Tekintettel a téma szerteágazó voltára, a cikk kizárólag a növénytermesztés területén jelen lévő génmódosítást tárgyalja. A GMO generációk A növénytermesztésben a nemesítés egy régóta ismert módszer a tulajdonságok megváltoztatására, azonban a génmódosításhoz képest sokkal lassabb folyamat és korlátozottabbak az általa elérhető lehetőségek is. A GMOval kapcsolatos kutatások még nem tekintenek vissza túl hosszú múltra, mivel pusztán 1944-ben került sor az első génsebészeti beavatkozásra (Rockefeller Intézet, New York, USA), az első kísérletek a 70-es években indultak el, az első génmódosított növény (dohány, 1983) 34 éve került létrehozásra (Pedryc, 2015). Innentől kezdve azonban radikálisan felgyorsultak az események. Elsőként Kínában jelent meg transzgenetikus növény, egy vírus rezisztens dohány a 90-es évek elején, ezt követően az USA-ban 1994-ben engedélyezték a Calgene cég késleltetett érésű paradicsomának termesztésbe vonását (James, 1997). A kül- és beltartalom, valamint a génmódosítás révén elért tulajdonságok módosulása alapján több generáció különböztethető meg. Az egyik alapvető cél a növény ellenálló képességének a növelése, amely kettős értelemben is felmerül. Egyrészt lehetővé teszi a szélesebb spektrumú növényvédőszerek használatát, mivel azok nem lesznek hatással a genetikailag módosított növényre, másrészt a növény maga válik képessé a kártevők elleni aktív védekezésre speciális méreganyag termelése révén. Összességében mindkét módszer ugyanabba az irányba mutat: egyszerűbb és olcsóbb növényvédelem, ami szélsőséges esetben akár teljesen szükségtelen is lehet. A gyakorlatban ennek alapján elkülöníthető a növényvédőszereknek ellenálló HT (az angol elvevezés alapján Herbicide Tolerance), valamint a kártevőkkel szemben rezisztensebb Bt (a Bacillus Thuringiensis baktériumról lett elnevezve). Ez utóbbinak a legismertebb változata a Monsanto Bt kukoricája (pl.: MON 810), amelynek DNS szerkezetébe beültetésre került a Bt toxin gén és ennek révén a növény képes a belőle fogyasztó kukoricamoly 370
3 lárváját elpusztítani, ezáltal az egyik legjelentősebb kártevőjének a szaporodását megakadályozni külön permetezés nélkül (Monsanto 2017). Ezen fejlesztések célja az adott esetben jelentős veszteségeket okozó kártevők elleni hatékonyabb védekezés, ami a hagyományos módszerekkel sokkal költségesebb lenne. Összefoglalóan az ezen típusba tartozó növényeket nevezzük első generációsoknak. A második generációs növények rendelkeznek ugyanezen tulajdonságokkal, azonban további jellemzőjük a módosított, a felhasználás szempontjából kedvezőbb beltartalom. Több ilyen növény is ismert és termelésbe vont, mint például a kedvezőbb keményítőösszetételű burgonya, amelynek az ipari felhasználása ezáltal jóval olcsóbb. Ilyen például az Amfora, amit rövid ideig Európában is termeltek, bár nem túl jelentős területen. Előnyös táplálkozás-élettani jellemzőkkel bír az ún. aranyrizs, amely a hagyományos rizshez képest magas A- vitamin (egészen pontosan β-karotin) tartalommal jellemezhető. Ennek különösen azokban a régiókban van/lehet jelentős hatása, ahol a hiányos táplálkozás miatti vitaminhiány tömegesen okoz vakságot. A fejlesztések iránya lehet a hosszabb eltarthatóság is, ami lehetővé teszi például a zöldségek és gyümölcsök esetében a legolcsóbb, vízi úton történő szállítást is. A harmadik generációs növények legfontosabb jellemzője, hogy a termesztésük kedvezőtlen időjárási és talajviszonyok mellett is eredményes lehet. A génsebészeti beavatkozások célja ebben az esetben például a sóvagy szárazságtűrő képesség növelése, ilyen növény például a Monsanto DroughtGard hibrid kukoricája (Monsanto, 2017) A GMO klasszifikáció negyedik szintje olyan növényeket takar, amelyek képesek valamilyen hatóanyag/vakcina termelésére, vagyis kvázi gyógyszert állítanak elő. Ilyen például a hepatitisz B elleni vakcinát termelő banán és burgonya is (Pepó et al., 2011). A GMO generációkat foglalja össze az 1. táblázat. 1. táblázat: GMO generációk Generációk A génmódosítás tárgya Példa 1. Magasabb ellenállóképesség a kórokozók, kártevők és gyomok ellen, rezisztencia növelése, növényvédelmi költségek csökkentése 2. Magasabb ellenállóság, kedvezőbb beltartalom (általában ipari vagy étkezési célra) 3. Magasabb tűrőképesség a szélsőséges termőhelyi/természeti viszonyokkal szemben, rezisztencia növelése Bt kukorica (MON810) Aranyrizs (A-vitamin), Amflora GM burgonya (amilóz mentes burgonya) Szárazságtűrő kukorica 4. Hatóanyag, vakcina termelése (gyógyszeripar) Anti-hepatitisz B vakcinát termelő banán és burgonya Forrás: saját szerkesztés A GMO szabályozási háttere A GMO megítélése alapvetően tükröződik a szabályozásban is. A két alapvető pólus az amerikai/kanadai és az európai rendszer. 1 Az előbbi termék alapú (product-based), ami arra épül, hogy a GMO termék lényegileg azonos (substantial equivalence) a hagyományos módon termelttel. A szabályozás középpontjában a termék áll függetlenül attól, hogy milyen módon került előállításra. Ennek alapján a génmódosított termékek zöménél csak 1 Technikailag a kanadai rendszer a tisztán termék alapú, az amerikai egyfajta hibrid modellé vált, ami a folyamat alapú szabályozási rendszer egyes elemeit is tartalmazza (Marchant Stevens, 2015). 371
4 bejelentési kötelezettség van, de nincs szükség engedélyeztetési eljárásra. Bizonyos esetekben három intézmény lát el ellenőrzési funkciókat: az EPA (Environmental Protection Agency Környezetvédelmi Hivatal, az USDA (United States Department of Agriculture Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) és az FDA (Food and Drug Administration - Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet). A 2. ábra az amerikai szabályozás sémáját szemlélteti az európaival párba állítva. 2. ábra: GMO szabályozás az USA-ban és az EU-ban Tudományos kutatások (táplálkozási, emberi és környezeti egészség) USA EU Mentesség a szabályozás alól EPA (emberi és környezeti egészség) USDA (GMO vetés és szállítás) FDA (táplálkozási összetevők) EFSA 2 (minden GMO humán és környezeti kockázatainak értékelése) Nincs jelölési kötelezettség Fogyasztó Forrás: Lau, 2015 alapján saját szerkesztés 0,9% GMO tartalom felett kötelező jelölés A 2. ábra alapján jól látható, hogy az amerikai szabályozás sokkal enyhébb, sok esetben eleve mentességet kapnak a cégek, valamint nincs a GMO-ra vonatkozóan jelölési kötelezettség. Ezzel szemben az EU (és például Ausztrália) folyamat alapú (process-based) rendszere az előállítás módja alapján tesz különbséget az egyes termékek között és minden génmódosított növénynél kötelező lefolytatni az engedélyeztetési eljárást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, amely a termékek kockázatbecslését végzi (EFSA, 2006). Az uniós szabályozás az elővigyázatosság (precautionary) elvét követi, vagyis alapesetben nem tekinti kockázatmentesnek a GMO technológiát. Ebből kifolyólag jóval időigényesebb eljárás keretében kerülnek az engedélyek kiadásra. Ezzel van az is összhangban, hogy az élelmiszerek 0,9% GMO tartalma felett kötelező annak jelölése a csomagoláson. A teljes GMO mentességet elérni lényegében lehetetlen, hiszen az EU-ba érkező import takarmány zöme génmódosított. Az egyik legjelentősebb importcikk a szója/szójadara (különösen ez utóbbi, ahol az EU részaránya a világkereskedelemből 30%), mivel abból az EU nem önellátó és nincs érdemi alternatívája, azonban az importban 90-95% a génmódosított termény részaránya (Popp et al., 2016). A 2. táblázat az EU-ban engedélyezett fajtákat mutatja be. Összesen 7 fajta GMO termelése lehetséges, ezek közül élelmiszer és takarmány termelésének céljára mindössze 4. Mindez az engedélyek szintjén 48 érvényeset jelent a 137 benyújtottból. 2 European Food Safety Authority - Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. 372
5 Kérelem típusa/ Növényfaj Élelmiszer és takarmány 2. táblázat: Az EU-ban engedélyezett GMO-k (2014) Import és felhasználás Érvényes engedély (db) Összes benyújtott kérelem (db) Adott növényfaj aránya (%) Kukorica Gyapot Szója Repce Rizs 1 1 Burgonya 5 4 Cukorrépa Összesen Forrás: Szabó, 2015 Szabályozás szempontjából képezhető egy harmadik csoport is, ahol nincs GMO törvény és a szabályozás rendszer sem kiforrott, mint például Brazíliában vagy Indiában (Szabó, 2015). A GMO helyzete 3 A génmódosított növények 1996-ban kerültek iparszerűen termesztésre már akkor 1,7 millió hektáron. Ez re már 179,7 millió hektárra bővült. A 3. ábra GMO termőterület alakulását és a fejlett, valamint fejlődő országok közötti megoszlását mutatja be. Az ábra alapján látható, hogy a növekedés egészen 2014-ig folyamatos volt, mindössze 2015-ben volt egy kisebb, mindössze 1% mértékű visszaesés (181,5 millió hektárról 179,7 millió hektárra). Érdekesség, hogy 2012 óta a GMO termőterületek nagyobb része a fejlődő országokban található. 3 A fejezet adatainak forrása Clive (2015). Az ettől eltérő források külön jelölésre kerülnek. 373
6 Millió hektár Százalék 3. ábra: A GMO termőterület alakulása és megoszlása között Fejlett országok Fejlődő országok A fejlődő országok részaránya Forrás: Clive (2015) alapján saját szerkesztés Ha a géntechnológiai módosítások alapján nézzük meg a megoszlást, akkor megállapítható, hogy a legjelentősebb a növényvédőszereknek ellenálló HT, mivel a termőterületek közel felét teszik ki (megközelítőleg 100 millió hektár). Ezzel szemben a legkisebb a kártevő rezisztens Bt fajták részaránya, mindössze 20 millió hektáron folyik a termelésük. Ezzel szemben a közös jellemzőkkel bíró (HT+Bt) növények jelentősége 2002 óta folyamatosan nő, 2015-ben már közel 60 millió hektár volt a nagyságuk. A termelés földrajzi megoszlását nézve megállapítható, hogy 28 országra korlátozódik, amelyek közül a 10 legnagyobbról ad áttekintést a 3. táblázat. 3. táblázat: A 10 legjelentősebb GMO termelő ország (2015) Ország GMO termőterület Termékek USA 70,9 millió ha kukorica, szója, gyapot, repce, cukorrépa, lucerna, papaya, tök, burgonya Brazília 44,2 millió ha szója, kukorica, gyapot Argentína 24,5 millió ha szója, kukorica, gyapot India 11,6 millió ha gyapot Kanada 11,0 millió ha repce, kukorica, szója, cukorrépa Kína 3,7 millió ha gyapot, papaya, nyárfa Paraguay 3,6 millió ha szója, kukorica, gyapot Pakisztán 2,9 millió ha gyapot Dél-Afrikai Köztársaság 2,3 millió ha kukorica, szója, gyapot Uruguay 1,4 millió ha szója, kukorica Forrás: Clive, 2015 alapján saját szerkesztés 374
7 A legjelentősebb termelő a technológia élharcosa, az Egyesült Államok. Kiemelésre érdemes, hogy itt a legszélesebb a termékkör, mivel 9 különböző genetikailag módosított növénnyel folyik a termelés. A többi országban maximum 4 növény fordul elő, Indiában és Pakisztánban pedig mindössze a génmódosított gyapot termelése folyik. A leggyakoribb növény a kukorica, a 28 országból 17-ben termesztik. A listán az első uniós ország Spanyolország, amely 0,1 millió hektárnyi kukorica termőterülettel a 17. helyen áll. A termőterületet a kultúrák alapján vizsgálva a legjelentősebb a szója 92 millió hektárral, ami 83%-os GM aránynak felel meg. Ezt közel 54 millió hektáros értékkel követi a kukorica, ahol viszont mindössze 29% a génmódosított növények aránya. Emellett 2015-ben 24 millió hektáron folyt gyapot (GM arány 75%) és közel 9 millió hektáron repce termesztés (GM arány 24%). A GMO hatásai Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának átfogó tanulmánya (NAS, 2017) kiemelte, hogy a biotechnológia alkalmazásának előnyös gazdasági hatásai vannak, azonban ezek függnek a kártevők számától, a termelési módtól, illetve a mezőgazdasági infrastruktúrától. A Bt toxint hordozó fajták termesztése csökkenti a rovarölőszerek felhasználását és a kártevő populáció nagyságát is, ami a hagyományos termesztés számára is előnyös. Azonban a tanulmány azt is kiemeli, hogy a technológia túlzott használata rezisztencia kialakulásához vezethet. Ennek egyik lehetséges megnyilvánulási formája az ún. GMO szuperbogár, amit például Gassmann és szerzőtársai (2011) 4 iowa-i táblában találtak. Azonban fontos megemlíteni, hogy az adott területeken három egymást követő évben is génmódosított kukorica került vetésre, ami a fő oka a kártevőpopuláció növekedésének. Klümper és Qaim (2014) keresőszavas kutatást végeztek, amelynek keretében 147 tudományos cikk eredményeit vetették össze. Ennek alapján arra jutottak, hogy a biotechnológia alkalmazásával a kemikáliák használata 37%- kal csökken és a hozamok 22%-kal nőnek. Mindez a termelői profit 68%-os növekedését eredményezi. A hozamnövekedés és a kevesebb kemikália használatának pozitív hatásai nagyobbak a kártevő rezisztens fajták esetében, mint a növényvédőszer toleráns fajtáknál, míg a fejlődő országokban a hozamok és a profit növekedése markánsabb, mint a fejlett országokban. Mindez nyilván összefüggésben van azzal, hogy a fejlett országokban a korszerűbb agrotechnika alkalmazásának következtében eleve magasak az átlaghozamok, így annak további jelentős bővülésére nincs mód, míg a kismértékű növelése nincs akkora hatással a profitra. Brookes Barfoot (2016) eredményei alapján a génmódosított technológiák alkalmazása következtében a gazdaságok közvetlen jövedelemtöbblete világszinten 150,3 milliárd dollár volt 1996 és 2014 között, csak ben 17,7 milliárd dollár. Ebből 88% a 3 legfontosabb termék részesedése, vagyis sorrendben a növényvédőszernek ellenálló szója (46,6 milliárd USD), a kártevő rezisztens gyapot (44,8 milliárd USD) és a kártevő rezisztens kukorica (41,4 milliárd USD). Országszinten a jövedelmi többlet megoszlása követi a termelés nagyságát, tehát a sorrend USA (65,8 milliárd USD, zömmel kukorica és szója), Argentína (19,3 milliárd USD, alapvetően szója) és Brazília (13,8 milliárd USD, zömmel szója és kukorica). A jövedelemtöbblet mellett fontos szempont az alacsonyabb termelési költség, ami közel 7 milliárd dollárt tett ki 2014-ben. és 581,4 millió tonnával kevesebb növényvédőszer-hatóanyag kijuttatásával járt együtt között. Dillen, és szerzőtársainak (2009) modellszámításai alapján a kukoricabogár rezisztens kukorica művelésbe vonása Magyarországon hektáronként 12 euró többletjövedelmet eredményezne, ami nagyságrendileg 15 millió euró plusz jövedelmet eredményezne évente. A képet azonban árnyalja, hogy ennek alapvető forrása az átlagosan maximum 5%-os termésnövekedés (Füsti Molnár, 2007), mivel hazánkban azon kártevők előfordulása, amelyek ellen védelmet nyújt ez a hibrid, nagyon alacsony, így a permetezőszer megtakarítás nem jelentős. A teljes kép megalkotásához mindenképpen figyelembe kell venni a GMO mentes termékek esetében megnyilvánuló, adott esetben jelentős árprémiumot. Mivel a GM arány a szójánál a legmagasabb, ezért különösen érdekes ennek a vizsgálata. A FAO adatbázis alapján az USA, Brazília és Argentína a fő exportőr országok és szinte kizárólag génmódosított terméket állítanak elő. Korábban már szerepelt, hogy az EU szójából nem önellátó és jelentős importra szorul. Természetesen a piacon GMO mentes takarmány is elérhető, azonban annak az egységára sokkal magasabb, tonnánként átlagosan euró között mozgott között az EU egyes tagállamaiban (Popp et al., 2016). Ez a gyakorlatban jellemzően 10%-os felárat jelent, azonban néhány 375
8 tagországban (például Ausztria vagy Egyesült Királyság) már a 30%-ot is meghaladta 2015-ben (Tillie Rodríguez-Cerezo, 2015). A genetikailag módosított szervezetek egyik előnye a nagyobb termésmennyiség, ami az első generációs fajták esetében alapvetően a kártevők okozta kisebb terméskiesésben nyilvánul meg. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a termelésben, illetve az élelmiszerláncban is óriási lehetőségek vannak. Oerke (2006) elemzései alapján a különböző kártevők miatti potenciális veszteség globálisan 26-40% között mozog, alacsonyabb a búza és szója, magasabb a kukorica és a rizs esetében leginkább a gyomok miatt. Mindez átlagosan 35%-os aratás előtti veszteséget eredményez. Habár az elmúlt 40 évben jelentősen bővült a növényvédő szerek használata, a gyomok által okozott kár érdemben nem csökkent. A potenciális terméskiesés mellett további, hasonló nagyságrendű veszteségek képződnek az élelmiszerláncban, amit a 4. táblázat foglal össze. 4. táblázat: Az élelmiszerláncban fellépő veszteségek Az élelmiszerlánc elemei A veszteség okai Veszteség mértéke Termelési veszteség Előfeldolgozás Szállítás Tárolás Kórokozók, kártevők, elavult technológia, stb. Tört szemek, hántolás, stb. Elfolyás, elhullás, stb. Rovarok, rágcsálók, stb. Feldolgozás és csomagolás Hámozás, nyesés, elavult technológia, stb % Mennyiségben: 10-15% Értékben: 25-50% Marketing Rossz logisztika Fejlődő világ: 2-20% Tányér veszteség Kiskereskedelem és fogyasztók Forrás: Molden ed. (2007) Fejlett világ: 5-30% A folyamat a termelőtől indul és a fogyasztóig tart. Hatékonyabb szervezés és logisztikai módszerek alkalmazásával ezek a veszteségek elkerülhetőek lennének, így az emberiség egyre növekvő élelmiszerszükséglete nem igényelné például újabb, alacsony termőképességű földek művelésbe vonását. Mindenképpen kiemelésre érdemes, hogy a fejlődő országokban a lánc elején képződnek a nagyobb veszteségek (döntően a betakarítás, szállítás és tárolás során), míg a fejlett országokban a lánc végén különösen nagy az ún. tányér veszteség, vagyis az, hogy a megvásárolt élelmiszerek jelentős része feldolgozatlan vagy feldolgozott formában kidobásra kerül. Összefoglalás A Föld folyamatosan növekvő népességének élelmezése egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Mivel a termőterületek nagysága véges, így erre a hozamok növekedésén keresztül a technológia fejlődése kínálhat megoldást. A génmódosított termékek is ebbe a körbe tartoznak, bár az lesőgenerációs növényeknél ez a tulajdonság csak kis mértékben érhető tetten. Ugyanakkor jelentős hatása lehet a későbbi generációk kapcsán a kedvezőbb beltartalomnak vagy a klímaváltozás kapcsán a nagyobb szárazságtűrő képességnek. A GMO technológia egyre inkább teret hódít, az USA-ban a fő kultúrák (kukorica, szója, gyapot,repce) termelése jelentős része már nem hagyományos technológiával történik. Azonban génmódosított növények vetésterülete a fejlődő országokban bővül jobban, mivel a közvetlen, termelői szintű gazdasági hasznok ott a legmagasabbak. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az élelmiszerláncban megfigyelhető hatalmas veszteségek minimalizálása önmagában érdemben csökkenteni tudná a világélelmezési nyomást. 376
9 Irodalomjegyzék Bánáti, D. (2007). A genetikailag módosított élelmiszerek megítélése magyar-országon és az Európai Unióban. Magyar Tudomány, 4. szám, pp Brookes, G. - Barfoot, P. (2016): GM crops: global socio-economic and environmental impacts PG Economics Ltd. Dorchester, UK Clive, J. (1997): Global Status of Transgenic Crops in ISAAA Brief No. 5., Ithaca, NY, USA Clive, J. (2015): 20th Anniversary (1996 to 2015) of the global commercialization of biotech crops and biotech crop highlights in ISAAA Brief No. 51., Ithaca, NY, USA David, M. ed. (2007): Water for food, water for life. A comprehensive assessment of water management in agriculture, EarthScan London and International Water Management Institute, London, UK Dillen, K. - Van Looy, T. - Tollens, E. (2009): Socio-economic assessment of Controlling the Invasive Species Diabrotica Virgifera Virgifera in Central Europe. Working paper 102/2009, Katholieke Universiteit Leuven, Centre for Agricultural and Food Economics, Leuven-Belgium, p EFSA (2006): Guidance document of the scientific panel on genetically modified organisms for the risk assessment of genetically modified plants and derived food and feed. European Food Safety Authority, EFSA-Q , May, 105. p. Füsti Molnár, G. (2007): Az állami elismerés előtt lévő géntechnológiai úton módosított fajtákkal végzett hazai fajtavizsgálatok eredményei. pp In: Darvas, B. (szerk.): Mezőgazdasági géntechnológia elsőgenerációs GM-növények. Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, Budapest Gassmann, A. J. - Petzold-Maxwell, J. L. - Keweshan, R. S. - Dunbar, M. W. (2011). Field-evolved resistance to Bt maize by western corn rootworm. PloS one, 6 (7): e Klümper, W. - Qaim, M. (2014): A meta-analysis of the impacts of genetically modified crops. PloS one 9 (11): e Lau, J. (2015): How GMOs are Regulated. Signal to Noise Special Edition: GMOs and Our Food, Harvard University Marchant, G. E., - Stevens, Y. A. (2015): A new window of opportunity to reject process-based biotechnology regulation. GM crops & food, Vol. 6., No. 4., pp Monsanto (2017): A Monsanto vállalat honlapja, (Utolsó megtekintés: szeptember 11.) NAS (2017): Genetically Engineered Crops: Experiences and Prospects. National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine, National Academies Press, p Oerke, E. C. (2006): Crop losses to pests. The Journal of Agricultural Science Vol. 144, No. 1, pp Pedryc, A. (2015): A genetika és növénynemesítés alapjai. Budapesti Corvinus Egyetem, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Budapest, p Pepó, P. (2011): Genetikailag módosított szervezetek létrehozása, mezőgazdasági alkalmazása. Digitális Tankönyvtár, Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, 2011 Popp, J. Oláh, J. - Harangi-Rákos, M. Fári, M. (2016): A fehérjetakarmány helyettesítése alternatív fehérjeforrásokkal az EU-ban. Gazdálkodás, 60. évf. 6. sz., pp Szabó, A. (2015): A genetikailag módosított szervezetek szabályozásának kérdései az EU egyes tagállamaiban. Képviselői Információs Szolgálat, Budapest Tillie, P. - Rodríguez-Cerezo, E. (2015). Markets for non-genetically Modified, Identity-Preserved soybean in the EU. JRC Science and Policy Reports, 72. p. 377
10 Abstract Overpopulation and therefore global food security is a key issue. Dealing with it puts constant pressure on decision makers and producing genetically modified organisms coulb one possible solition. During this process the desired effect could be reached by making specific changes to the DNA sequence. Its aims can be various, in case of the most popular first generation GMO s they are higher resistance to pests and weeds which can be reduce cost of pest and weed conrol. Although regulation and social acceptance of GMO s are different, but it is fact that biotech area grows rapidly starting from 1.7 million hectares in 1996 to million hectares in 2015 (Clive, 2015). According to many studies, use of this technology results higher revenues (plus lower production costs), especially in the developing countries. 378
KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke
KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk
RészletesebbenA KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
A KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár A genetikai haladás mértéke az országos termésátlag növekedés százalékában Szerző 1.
RészletesebbenTranszgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának
RészletesebbenA GM-fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A sorozat előző, 20. részében bemutattuk a tartós (15 éves) termesztés tapasztalatait az Egyesült Államokban, ahol a kukorica, a szója és a
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2014. AUGUSZTUS GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt évek
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007
Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél
RészletesebbenA szója jövője a feldolgozóipar szempontjából. Fülöp Péter kereskedelmi igazgató UBM Feed Kft.
A szója jövője a feldolgozóipar szempontjából Fülöp Péter kereskedelmi igazgató UBM Feed Kft. Szójabab: Rekordtermés világszinten: 318 mio t (+ 8 mio t, +10% változás vs. 2013/2014), a terület 118 mio
RészletesebbenA GM növények világméretű elterjedése millió ha (1996-2014)
Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/49/factsandfindings/default.asp A legfontosabb tények és eredmények a génnemesített növények térhódításáról:
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010
Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
RészletesebbenZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/8. augusztus. http://www.zoldbiotech.hu
ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/8. augusztus http://www.zoldbiotech.hu GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban Tanártovábbképző Konferencia, 2010. július 6-8., MTA SZBK, Szeged A GM NÖVÉNYEK
Részletesebben2. évf. - 2006/2. szám
Bevezetés A világ agrárgazdaságát átformáló globalizáció, illetve Magyarország Európai Uniós tagsága alapjaiban új kihívások elé állítja a magyar agráriumot, amikor mind a határokon belül, mind kívül biztosítani
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenTranszgénikus növények előállítása
Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása
Részletesebben2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége
Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi
RészletesebbenA genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései
A genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései Készítette: Guttyán Piroska Környezettan BSc Témavezető: Dr. Pethő Ágnes NÉBIH növényvédő szer engedélyeztetési szakértő Konzulens:
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
Ausztrália elősegíti a búza kivitelét GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM A tavalyi rekord termés után, Ausztrália tovább helyezi a régi termés készleteit a 2017/18 kereskedelmi év (Július-Június) első
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar. Tahyné Kovács Ágnes:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar Tahyné Kovács Ágnes: A génmódosítás szabályozási lehetőségei avagy fenntartható-e a mindenható tudomány? Mik a GMO-k? olyan élő szervezetek, amelyekben
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenA növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ
A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ Az 1959-ben alapított Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) fő feladata az országos szántóföldi-
RészletesebbenA gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)
Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes
RészletesebbenTranszgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző, 18. részben bemutattuk a GM-növények termesztésének globális történetét 1994-től napjainkig. A jelenleg is termesztésben lévő GM-kukorica,
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály
A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenA GMO és a növényvédelem helyzete 2016-ban az USA-ban
A GMO és a növényvédelem helyzete 2016-ban az USA-ban (Egy amerikai tanulmányút tapasztalatai) MNT Növényvédelmi Klub 2016. november 7. Nagy Sándor Tartalom Az USA mezőgazdasága napjainkban A GMO termesztésének
RészletesebbenGENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Szerkesztette: Bánáti Diána Gelencsér Éva Budapest, 2007. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. Genetikailag módosított
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Rezisztencianemesítés alapja Rezisztencianemesítés fajtái Rezisztencianemesítés lépései Herbicidrezisztens
Részletesebben85 ÉVE A NYÍRSÉGI NÖVÉNYNEMESÍTÉS ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN
85 ÉVE A NYÍRSÉGI NÖVÉNYNEMESÍTÉS ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztette Romhány László Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
Részletesebben4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
Részletesebbenmódosított, akkor meg az a baj
Ha genetikailag il módosított, tt az a baj, ha nem genetikailag módosított, akkor meg az a baj Kovári Zoltán Kovári és Társai Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. MIE Szeged MIE Szeged 2012. május 10 11. Science,
Részletesebben27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület
ISAAA International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata További információ: Tamara Webb 00-1-713-513-9514 tamara.webb@fleishman.com
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA Méz-jelentés. dr. Páczay György Európai Parlamenti Szakértő
A Méz-jelentés dr. Páczay György Európai Parlamenti Szakértő méhészkedés > 500 ezer ember (fő- vagy mellékjövedelem beporzás = növényfajok 84 %-a és az európai élelmiszergyártás 76 %-a valós gazdasági
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenELFOGADOTT SZÖVEGEK. P8_TA(2016)0388 A géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek engedélyének megújítása
Európai Parlament 04-09 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(06)0388 A géntechnológiával módosított MON 80 kukoricaszemek engedélyének megújítása Az Európai Parlament 06. október 6-i állásfoglalása a géntechnológiával
RészletesebbenO I A GMO-növényekről tárgyilagosan
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A II./2. A transzgén és funkciói című fejezetben három kérdést tettünk fel: A transzgén milyen elemekből áll és mi a funkciójuk? Hogyan lehet
RészletesebbenNÖVÉNYVÉDELEM 50 (3), 2014 121. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3.
NÖVÉNYVÉDELEM 5 (3), 214 121 A GM-NÖVÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSI STRATÉGIÁI A VILÁG ORSZÁGAIBAN Darvas Béla, 1a Füleki Lilla, 1,2 Bánáti Hajnalka, 1,3 Deli Szabina 4 és Székács András 1b 1Nemzeti Agrárkutatási
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés Magyarországon
A GMO-mentes jelölés Magyarországon Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési Főosztály A magyar GMO-mentes mezőgazdasági stratégia - Országgyűlési h. a géntechnológiai tevékenységgel,
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenSzeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét
Szeretettel köszöntöm Az osli Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár minden résztvevőjét Osli, 2011. szeptember 2. GMO-s kukorica és hatásai Előadó: Dr. Roszík Péter c. docens A Gy-M-S Megyei Agrárkamara
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenUSDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os
MEZŐGAZDASÁDI TERMELÉS A VILÁGON Szójabab Indiában: hozamok átlag felettiek USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os növekedés a múlt hónapi prognózishoz
RészletesebbenKihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban. Éder Tamás Szeptember 8.
Kihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban Éder Tamás 2017. Szeptember 8. Az élelmiszer-előállítás végtelenül leegyszerűsített gazdaságtörténete Egyéni önellátás
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább
RészletesebbenGabonafélék. Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22%
Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került
RészletesebbenA főbb növényi termékek
UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:
RészletesebbenI. évfolyam, 5. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA június
I. évfolyam, 5. szám, 214 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 214. június Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 214. június I. évfolyam, 5. szám,
RészletesebbenAz elhunyt Nobel-díjas Norman Borlaug emlékének
A Kereskedelmi forgalomban lévő biotech/gm növények globális helyzete: 2009 c. rövid kivonat legfontosabb megállapításai Clive James, az ISAAA alapítója és igazgatótanácsának elnöke Az elhunyt Nobel-díjas
RészletesebbenDr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28.
Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály 2016. január 28. AGROmash EXPO 1 1996 - Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) 1998
RészletesebbenAz agrárágazat aktuális kérdései. Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium március 9.
Az agrárágazat aktuális kérdései Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2017. március 9. Helyzetkép 2016 2014 2015 2016 2017 I-III. GDP növekedés (%) 4,0 3,1 2,1 2,0 3,1 Mezőgazdaság
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenGM NÖVÉNYEK TAKARMÁNY- ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATA. GMO NYOMONKÖVETÉS ÉS JELÖLÉS VS. GMO MENTES VÉDJEGY. Nagy András - Gelencsér Éva
17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 55 GM NÖVÉNYEK TAKARMÁNY- ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATA. GMO NYOMONKÖVETÉS ÉS JELÖLÉS VS. GMO MENTES VÉDJEGY Nagy András - Gelencsér Éva Nemzeti Agrárkutatási
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenÉlelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember
Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
Részletesebbent/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5
1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenA KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA ATK Mezıgazdasági Intézete, Martonvásár A búza, kukorica és a rizs vetésterülete, termésátlaga és összes termése a Világon (2000)
RészletesebbenJAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6
JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március
RészletesebbenÉrzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ
Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor
RészletesebbenTranszgénikus (gm) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
BIOTECHNOLÓGIA ROVA TVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG 9.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. Genetikailag módosított élelmiszerek táplálkozástani hatásai Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) A molekuláris biológia
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Plenárisülés-dokumentum 0..03 B7-0000/03 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 88. cikkének () és (3) bekezdésével összhangban benyújtva a Lepidoptera rendbe tartozó
RészletesebbenA GMO-k szerepe az élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban
A GMO-k szerepe az élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban Biológia alapjai 2017. november 21. Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna bugyi@mail.bme.hu, 463-3865, Ch 155 AZ ÉLELMISZERIPAR ALAPANYAGAI http://kidspressmagazine.com/wp-content/uploads/2014/04/dreamstimelarge_25047894.jpg,
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenAz élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30.
Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2015. november 30. Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Az élelmiszerpazarlás
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1086/2016 3.10.2016 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva a géntechnológiával
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
RészletesebbenMikotoxinok és növényvédőszerek az élelmiszerekben: mire figyeljünk?
Ésszel a kosárba!- Laboratóriumi tanácsok fogyasztóknak, gyártóknak Mikotoxinok és növényvédőszerek az élelmiszerekben: mire figyeljünk? Gorka Ágnes Király Gábor Dátum OMÉK 2019.09.26. Mikotoxin-definíció
RészletesebbenToxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok
Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenA KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
Részletesebben