SZAB0LCS1$ZEMLE. A 5ZABOLC5V5\RTiEGYEI BESSENYEI KÖR; KIADVÁNYA. NYÍREGYHÁZA. FŐSZERKESZTŐ SZOHOR.PÁL SZERKESZTŐKj

Átírás

1 SZAB0LCS1$ZEMLE E 3 FŐSZERKESZTŐ SZOHOR.PÁL SZERKESZTŐKj MÉRET1C JUHiÖZ MARGJT BELOHORSZKYFEREHC V. évfolyam A 5ZABOLC5V5\RTiEGYEI BESSENYEI KÖR; KIADVÁNYA. NYÍREGYHÁZA.

2 Szabolcsi Szemle N Y ÍR E G Y H Á Z A C V. É V F O L Y A M T A R T A L O M J E G Y Z É K : VERSEK Áradván László versei , 149, 161 Görgey István versei , 160, 190 Kelen László v e r s e Róna Miklós verse VI: Tirpákok Vietórisz József versei TANULMÁNYOK, ÉRTEKEZÉSEK, EMLÉKEZÉSEK Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresők Belohorszky Ferenc: Bessenyei-kultusz Nyíregyházán.. 79 Kölcsey F e r e n c Meghalhat-e a kereszténység? Nemzeti és nemzetközi irodalom Cserép József: Honfoglaláskori történetünk újabb adatai 226 Eckhardt Sándor: Bessenyei és a francia gondolat Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története.. 3 Mikecz Dezső: E m l é k e k Mikecz Ödön: Ünnepi k ö s z ö n t ő... 1 Molnár Rózsi: Afrika k ü s z ö b é n Olvasóinkhoz...99 Péchy Sándor: A német vallás eredete Rezessy Zoltán: A nemzetiszocialista sajtó Spányi Géza: Utazás a kultúra k ö r ü l...70 Szalay Pál: Vizeskorsó f Szentmiklósi P é t e r Sziklay László: Önvizsgálat és tennivalók Szilvássy Imre: A madárvilág és a magyar nép Szohor Pál: Bessenyei testőrsége Temesváry László: Az olasz korporatív állam, Vietórisz József: Visszapillantás

3 Tartalom II'I. M AGYAR NÉZŐ Belohorszky Ferenc: Bessenyei és Kölcsey Cserép József: Régi t ö r t é n e lm ü n k Görgey István: Isten veled G ö r g e y! Korompay Károly: Bessenyei szobránál Pásztóhy Artúr: Bessenyei szelleméhez Radványi Sándor: Vas András" Magyarországon KÖNYV- ÉS FOLYÓIRAT 1SMER' ETÉSEK Deér József: Pogány magyarság keresztény magyarság 208 Egyedül v a g y u n k F e l v i d é k Gulyás Pál: Ut a K a l e v a l á h o z Gyergyai Albert: A mai francia regény György Lajos: Világjáró a n e k d o t á k Halász Tibor: Kisvárosi tragédia Horváth Henrik: Budapest művészeti emlékei Hóman Bálint összes művei I III , 207 Hóman Bálint: Szent István Illyés Gyula: Magyarok Juhász Géza: H á b o r ú Juhász Géza: Magyar szellem vándorútja Kerecsényi Antal: Barát meg komédiás Kispéter Miklós: Győzelmes film Kölcsey Antónia n a p l ó j a Magyar É l e t Országépítés. 272 Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténete I II Rédey Tivadar: Nemzeti Színház története Cs. Szabó László: Apai ö r ö k s é g...92 Tálmán Charl. Fitzhugt: Levegő birodalma Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba Uj D e b r e c e n Zsigray Julianna: A római s z á z a d o s HIVATALOS RÉSZ A Bessenyei Kör jubileuma A Bessenyei Kör k iá llít á s a Bessenyei Köri k ö z g y ű l é s A Bessenyei Kör tervei...274

4 ( f ) * SZABOOSZEMLE FÖ5ZERKE5ZTÖ: 5ZOHOR- BÚj SZERKESZTŐK- 5ZENTMKLÓSI PÉTER- BELOHOR5ZKY FERENC- A 5ZA B0 LC5VÁRMEGYEI BESSENYEI KOR *KIADVÁNYA NYÍREGYHÁZA- V. évfolyam szám.

5 V. évfolyam szám. Ára : 1 pengő 50 fillér. T A R T A L O M Oldal Mike ez Ödön : Ünnepi köszöntő 1 Horthy István : A Bessenyei Kör 40 éves története 3 Dr. Vietórisz József: Visszapillantás a Bessenyei Kör múltjára 65 Mikecz D ezső: Emlékek 67 Szohor P á l: Bessenyei testőrsége 69 Dr. Spányi Géza : Utazás a kultúra körül 70 Aradvári Béla : Romantikus Bessenyei-keresők 73 Dr. Belohorszky F erenc: Bessenyei kultusz Nyíregyházán 79 Kelen L ászló: Bessenyei szobra előtt 82 Magyar Néző 84 Holmi 88 A magyarság sorsdöntő óráit é li; a tizenkettedik órában kell a köztudatot korszerűvé tenni és a lappangó szellemi erőket táborba szólítani. A Nyírség minden friss, életerős hajtását bemutatni e a szabolcsi kultúra minden jelentős mozzanatáról tájékoztatni a nagyközönséget, ez a S Z A B O L C S I S Z E M L E célja. Közönséget, irodalmi, művészi köztudatot akar nevelni, amelynek számára a szellemi élet az igazi hatalom. Hasábjain a Nyírség, a szabolcsi élet legkiválóbb és legmagyarabb egyéniségei találkoznak a magyar életet a szabolcsi földön irányító kultúrértékekkei. Cikkeinek tárgyát és súlyát a nagyközönséghez szabjn, érdekességét a mai életkörhöz, a művészi formáját pedig a legszélesebbkörfi olvasótáborához. A Szabolcsi Szemle a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör hivatalos lapja. A kör tagjai közül azok, akik tagdíjukat befizették, a Szabolcsi Szemlét két pengőért tagilletményképen kapják. Előfizetési dl} nem tagoknak egy évre: 3 P. Kéttűs szám ára: 1 P. A Szabolcsi Szemle évenkint tíz számban jelenik meg. A szerkesztőbizottság elnöke: a Bessenyei Kör Irodalmi szakosztályának elnöke, dr. Horthy István. A szerkesztőbizottság tagjai: Aradvári Béla, dr. Borbély Sándor, dr. Kelen László (Nagykálló), Margócsy Emilné, dr. Méreyné Juhász Margit, Rába László, dr. Schárbert Ármin, dr. Spányi Qéza, Szigeti Sándor, dr. Sziklay László, dr. Vietórisz József. Kiadó: Bata Sándor, az üjságbolt tulajdonosa, Nyíregyháza. Kéziratokat a főszerkesztő címére kell küldeni: (Nyíregyháza, Városháza.) Kéziratokat nem adunk vissza. Megrendelni Nyíregyházán a kiadónál lehet. A Bessenyei érmet rajzolta: Szalay Pál, a címlapot tervezte: Tóth I. Lajos.

6 ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ Irta: Dr. MIKECZ ÖDÖN m. kir. igazságügyminiszter Nincsen önzetlenebb lelki öröm, mintha az ember azokat a kulturális intézményeket vagy egyesületeket, amelyeket szerény munkájával a múltban maga is támogatott, prosperálni, ifjú rügyből vidám virágzásba szökkenni, majd súlyos gyümölcsöt teremni látja. Ilyen önzetlen öröm jut most nékem is osztályrészemül, amikor a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepli. Hiszen az alföldi bölos -nek, a bihari remeté"- nek, Bessenyei Györgynek tündöklő aegis-e alatt működő s nemes eszmény- és munkaközösséget jelentő e baráti vállalkozás támogatására magam is sokat munkálkodtam, miként a Kör főtitkára, majd pedig elnöke. Bár életem mostani alakulása kissé távolabb sodort is a közös munkálkodásnak e baráti területétől, mégis, most mikor a Bessenyei Kör hogy úgy mondjam férfikora erejének teljébe lép, én is sietek a legmelegebb együttérzéssel beállani az örvendező ünneplők csoportjába és jó magyar szokás szerint lelkemben vigadozva, megemlékezni a régiekről, eleinkről és ezek között is a nekünk most legaktuálisabbról, Bessenyei Györgyről, akit tiszaberceli születése folytán minden szabolcsi jó magyar ember különösképen a magáénak tekint. Bessenyei életéből ma is élő tanulságot és útmutatást kaphatunk. Az ő egyéniségében született meg a késve feslő magyar felvilágosodás és az egyre erősbödő magyar nemzetiség első szintézise. Mély és öntudatos magyar volt, de ahogyan Szekfű Gyula találóan mondja: európaéhes magyar" vagyis a felvilágosodás alázatos híve és szolgája. A francia írók és különösen Voltaire tanulmányozása, ismertetése és magyarra átültetése, illetőleg átköltése által elmaradt nemzetünket a fejlett európai kultúrák utolérésére és azokkal együtt való lépéstartására kívánta ösztönözni. Minden nyugatéhsége ellenére sem feledte azonban soha, hogy a Nyugat csak az öntudatos magyarnak erőforrás, másnak mindenkinek kísértés és csáb". (Ravasz László). Sárospataki hiányos iskoláztatása hézagait csodálatos vasakarattal pótolta a fényes bécsi udvarnál tett testőri szolgálata idejében, mert belátta, hogy az Ország boldogságának egyik legfőbb Eszköze

7 2 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves történeke a Tudomány. Ez mentői közönségesebb a lakósok között, az Ország is annál boldogabb. A Tudománynak Kulcsa a Nyelv, még pedig minden Országnak született Nyelve, Ennek tökéletességre való vitele tehát legelső dolga légyen annak a Nemzetnek, amely a maga lakosai között a Tudományokat terjeszteni s ezek által amazoknak boldogságát munkálkodni kívánja." Majd: hogy a nagyobb rész a Tudományoknak ízét nem érzi, az az oka, mert a maga Nyelvével nem kóstolhatja." Nohát a Nyelvet kell elébb is alkalmatossá tenni, így mindjárt megjön az íz-érzés: a többit a Tudományok hathatós erejére kell bízni, amelyet, aki érez, minden bizonnyal meg is kedvel." Mind e gondolatait Bessenyei Egy Magyar Társaság iránt való Jámbor Szándék" című értekezésében fejti ki s a nemes cél elérése érdekében testőr- és íróbarátai körében társakat toboroz, s buzgólkodásával eléri azt, hogy bár előtte nem volt, munkája nyomában megindul a magyar felvilágosodás. A világosítás" munkáját hivatalos keretbe foglalandó azzal a kéréssel fordult a tekintetes és nemes Magyar Hazának kegyelmes és nagyságos Fő Rendéihez", hogy állítsanak egy új Holdat, egy Magyar Társaságot, amely nemcsak az Országon fekvő homályt elűzze, hanem azt más Nemzetek előtt is fényeskedővé tégye." Lankadhatatlan munkálkodásával 1779-ben eléri a Hazafiúi Magyar Társaság" megalakulását, amely társaság tagjainak kötelességévé teszi évenkint megmutatni, hogy valamiben Hazájóknak és az Emberiségnek szolgálatára voltak." Az a tény, hogy az ünneplő Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör a múltnak e nemes példaképét választotta irányadóul, reánk is azt a kötelezettséget rója, hogy a dicső elődeink által íreggyujtott lángot meg nem szűnő szeretettel tápláljuk. E kötelességről éppen az ilyen örvendező alkalmak idejében nem szabad megfeledkeznünk, ha a magyar szellemi életben valóban a múltakhoz méltó értéket kívánunk jelenteni. Mi, akik e Kör munkálkodásában résztvettünk és azt szeretetünkkel övezzük, bátran megállapíthatjuk, hogy társaságunk az elmúlt esztendők során sohasem vált hűtlenné a maga elé tűzött nemes célokhoz, hanem azokat a maga működési területén belül mindig áldozatos hatékonysággal igyekezett megvalósításhoz juttatni. Abban a biztos tudatban, hogy a múlt erős gyökerei az eljövendő virágzások legbiztosabb zálogát képezik, arra kérem az Úristent, hogy a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör jövőbeni munkálkodását is az Ö teljes áldása kísérje!

8 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 3 A SZABOLCSVÁRMEGYEI BESSENYEI KÖR 40 ÉVES TÖRTÉNETE ( ) Bevezető. Ennek a tárgyához mérten rövid tanulmánynak a szerzője nem történetíró. A gyakorlottság és szakértelem hiányán kívül gátja volt a munka alaposságának az a sajnálatos tény is, hogy az adatok öszszeszedéséhez a Nyíregyházán megjelent Nyírvidék c. lap kötetein kívül 1921-ig, az első, feltalálható évi jelentésig alig valami más forrás vagy segédeszköz állt rendelkezésre. A Bessenyei Kör régi jegyzőkönyvei és egyéb iratai nyomtalanul elvesztek. A felkutatásukra fordított minden fáradság és idő hiábavalónak bizonyult. így a hézagosság elkerülése leküzdhetetlen akadályokba ütközött. Azonban maga a hézagosság nem egyedüli hibája a műnek. Fogyatékossága az a körülmény is, hogy a nevezett helyi lap születése óta állandóan egy nappal későbbről keltezte önmagát, mint ahogy a valóságban megjelent. Amit,,má -nak jelez, azt rendszerint (de éppen az a baj, hogy nem mindig, tehát nem következetesen) tulajdonképpen tegnapinak kell érteni. így történhetett meg, hogy pl. valamelyik január elsején, vagyis az új év új kötetének legelső számában ezt a címet olvashatjuk: Nagyszabásúnak ígérkezik az idei Szilveszterest."!! A gyanútlan olvasó első percben talán nem is veszi észre, mi akar ez lenni? Csak hasonló esetek többszörös ismétlődése után eszmél rá, hogy az a lappéldány, melyben ezt a különös hírt olvasta, a valóságban már előtte egy nappal, az előző év december 31-ikén megjelent. Amikor a mosolygásra okot adó hírt nyomdába adták, még hosszú órákkal előtte voltak a nagyszabásúnak ígérkező Szilveszterestnek. Az ezen eljárás folytán minduntalan jelentkező, időpontmeghatározási nehézségek igen sok munkatöbbletet okoztak az összeállításban. Emiatt nem egyszer gyöngítik az egyes dátumok pontosságát és hitelességét. Erről legjobb igyekezetem mellett sem tehetek. Pedig egy történeti műnek adatai hitelessége adja meg legfőbb értékét. Miután azonban csakis aközött lehetett választásom, megírjam-e ezt a munkát néhol olyan időpontok jelzésével, amik nem mindenkor hitelesek (1 2 napnál nagyobb tévedés véletlenül sem fordulhat elő), vagy lemondjak-e inkább a megírásról? egy percig sem lehetett kétséges, melyik eshetőség mellett döntsék! Előzmények. A Kör megalakulását előző időkből Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város irodalmi s művészeti életéről keveset tudunk. Legjelentősebb megnyilvánulások voltak a múlt század utolsó évtizedeinek országosan elterjedt divatja, a főúri köröktől az egyszerűbb tár-

9 4 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története sadalmi osztályokig egyformán felkapott műkedvelői színielőadások. Azonkívül a mai Bencs László-tér helyén állott Hárs-vendéglőben tartott hivatásos színielőadások, elég kevés helyi érdekű hangverseny és egyéb műsoros est, végre a Benczi Gyula világot)árt, híres cigányzenekara engedi sejtetni, hogy voltak kultúrigények is, melyek a művelt emberek szükségleteihez éppen úgy hozzátartoznak, mint a mindennapi újság, aíürdés vagy a szellőztetés. Megállapíthatóan legelőbb <í 8íSeTX hallatszanak egyes hangok a nyilvánosság előtt, hogy a megjelenő nelyi lapok nem elegendők a szellemi élet igényeinek kielégítésére. Behatóbb, erősebb kultúráiét megindítását sürgetik. Kifejezetten irodalmi egylet alapításának eszméiét legelsőnek egy,,-ó" aláírású cikkíró pendíti meg jl 884. dec., 21-ikénT Alakítsunk egy kört, melynek célja a népművészetek gyakorlása által a kedélyeket nemesíteni, axomlástól meöiiétleni, szóvá!.művelődni.. körnek, mely bármely nevet viselhet, tagjai egyaránt TenfiaE'és nők is legyenek. 1 Ebben az időben 2 gyors-nyomda és 1 kézinyomda van Nyíregyházán. Az év végén nyitották meg a negyediket, Műszaki akadálya nem lehetett, hogy a tervezett kör megalakuljon, működni tudjon és szellemi termékeit terjeszteni tudja. A A közvélemény mégis nagy adag vakmerőség"-nek és istenkisértés -nek bélyegezte a felvetett eszmét, A következő évben mégis megindult valamelyes szellemi mozgalomféle. Bizalmas társaságokban ismételten tartottak megbeszéléseket irodalmi egyesület létesítése érdekében. Kézzelfogható eredménye ezeknek az értekezleteknek is csak annyi mutatkozott, hogy ezentúl a terv többé nem szűnt meg állandóan hangoztatott törekvés maradni, de előmozdítói, a folyton előttük lebegő kudarctól tartva, komoly lépéseket tenni nem mertek. Eközben mások, akikben több volt a lendület, megalakították a^ Nyíregyházi Dalegyletet, melynek első elnöke Nagy Lajos járásbíró, alelnöke Bencs László városi tanácsos, első karmestere Rácz István ref. lelkész, titkára Jóna Géza volt. Ennek műsorain országos nevek is szerepeltek és igazolták azt a feltevést, hogy a kultúrmunkának Nyíregyházán, igenis van talaja. Többször szerepeltek vidéken (Kisvárda, Nagykálló, Mátészalka, Tállya, stb), sőt egy ízben jelentős sikerrel jöttek haza Fiúméból is. További esemény, amely művészi vonatkozású, hogy Lukács Ödön nyíregyházi ref. esperes tollából megjelent Nyíregyháza története". Még ebben az évben, 2885-ben hívta össze Zoltán János alispán is azt az értekezletet, amely Szabolcsvármegye monográfiájának megírását tűzte ki célul. Következő évben, \^886^65íi"tövább tart a hírlapi dobverés, állandó aggodalomnyilvánítasok közt. Ha mindenáron meg akarjuk csinálni, nehogy kudarc legyen a vége..." Mindez megvalósítható lenne, csak nem Nyíregyházán és nem ma." Budapesten isftnegalakulla Szabolcsmegyei Kör", melynek célja Budapestén lartaniossze a szabolcsi erőket és éhből a célból a kultúrmunkában is tevékeny részt venni. Ez utóbbi rendeltetést szolgálta, hogy műkedvelő zenekart is állítottak össze, amellyel nem egyszer zajos sikert arattak. Most alakul a ^Nyíregyházi Torna és

10 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Vivő Egyesület (N ytve) s az akkor még egyetlen nyíregyházi gimnázium kebelében a tanulóifjúság Bessenyei Önképzőköré. Előfutárnak tekinthetjük, ha nem is a Korlilakulásara, de a Dessenyei-kultusz ébredésére, hogy Szabolcsmegye 18^. október 8-iki közgyűlésében Kovács István kir. törvényszéki Diro indítványt tett egy Bessenyei emlékmű felállítására. Ehhez az indítványhoz lelkesen csatlakozott a Budapesten nemrég megalakult Szabolcsmegvei Kör, mely Vietórisz József indítványára kimondta, hogy Bessenyei Györgynek Nyíregyházán szobrot kell emelni. Érdekes már ebben az időben megfigyelni, hogy azok az elemek, akiknek természetes hivatásához tartozott volna egy, az egész vármegyére kiterjedő, a társadalom színét-javát magában foglaló kultúregyesület megalakítása, mennyivel tartózkodóbbak és bátortalanabbak voltak már akkor is. mint a társadalom egyéb rétegei. Míg az előkelő urak, ideértve különösen a hatóságok és egyéb testületek fejeit, saját külön aggodalmaikkal foglalják el magukat, addig sorba alakulnak a szűkebb körre szorítkozó, kisebb társaságot magukban foglaló, de céljukból vagy nevükből megállapíthatóan elsősorban közművelődési igények kielégítése érdekében életre keltett egyletek. Nyíregyházi ipar ősi fiúsáéi önképző egylet. tkereskedöifjak dalárdája. a már említet^ Nvireévházi daleúvlet. a Polgári olvasó egylet, a Dadai felső járás népnevelési egyesülete, stbt'stb. mind öbben Su. időben születtek, jeléül a többé el nem altatható irányzatnak, mely a kultúrigényeknek legalább olyan-amilyen kielégülését keresi. Mindezek az egyesülések igen természetesen akár külön-külön, akár együttvéve, távolról sem voltak alkalmasak arra, hogy a vármegye egészének, különösen elitközönségének az igényeit szolgálják, de azt a tényt, hogy a kultúrigények élnek és egyre nagyobb erővel keresik a kielégülés lehetőségeit, koronatanúkként bizonyítják. Arra, hogy egy általános és magasabb célokat szolgáló művészeti egyesület létrehozásától mennyivel jobban féltek és húzódtak az illetékesek, mint más, hasonló feladatot szolgálni hivatott alakulás: kirívó példa ai 1«on.ht>n Zenekedvelők Egvesiileto Alighogy július 26-ikán felmerül a gondolata, 26-ikán már meg is tartották a szükséges előértekezletet. Résztvettek rajta driferilicska Kálmán ügyvéd,tlukács Ödön ref. esperes, tspmogvi Gyű a kir. közjegyző, azonkívül M jerszky Béla.LSzlaboczky Imre, Üóna G éza.^ a gy Lajos, drjvietórisz József és ajfriedmann testvérek, akik a megalakulás szükségét is kimondták. Közben hírlapilag egyre türelmetlenebbül, egyre többen sürgetik a közművelődési egyesület életrehívását. Jellemző csak az, hogy míg a ma embere azt képzelné^művészeti igények, hajtják a mozgalom motorját, különböző közleményekből és nyilatkozatokból azt kell megállapítani, hogy a hivatalos körök a létesíteni hirdetett alakulást inkább a nemzetiségek magyarosításának a szekerébe tervezték befognl_me 7 mellett a miivésygtánölás Hamupipőke -7fr"prt ' -! ' A közművelődési igények kielégítésének történetéhez tartozik a nyíregyházi állandó színház ügye is január 22-ikére Somogyi 4-0

11 6 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Gyula kir. közjegyző hívta össze azt az értekezletet, amely 250 darab, egyenként 200 forintos részvény kibocsátásával, részvénytársasági [alapon határozta megalakítani a színházépítő vállalkozást. nnek az évnek a nyarán fel is épült a színház, amely kevés átalakítással^ űnmártnünta város tulajdona, ma is áll és Nyíregyházán egyedül szolgálja a magyar színügyet. Geduly Henrik ev. lelkész Nyíregyháza az ezredik évben című könyvét három évvel ezután adja ki. Az akkori művészeti helyzetről azt írja ebben a könyvében: Ha a közművelődés állapotát azzal a mértékkel mérnök, milyen fokon áll benne a művészetek szeretete és ehhez képest mennyire virágzanak benne a művészet egyes ágai, úgy Nyíregyháza városáról nem valami hízelgő képet alkothatnánk magunknak," Az az időpont, amelyben a irítegyei és városi közönség művészeti igényeit a kor színvonalához illő módon kielégíteni hivatott társadalmi alakulás ügye komoly állapotba került, a rendelkezésre álló forrásokból meríthető megállapítások szerint 13 évi szívós munka után tb97, év végén következett be. Ez az időpont, mikor TTTetekes helyen kezdtek hozzá egy megfelelő keretekben mozogni hivatott művészeti egyesület megalapozásához. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város kultúrtörténetének ez az időpont olyan mértföldköve, mint a kereszténység történetében az első egyházközség megalakulása, mint a magyar történelemben Szent István megkeresztelése. A megalakulás. Csak természetes, hogy bármely egyesület, amely működési területét az egész vármegyére ki akarja terjeszteni, erőit az egész törvényhatóságbóí toborozni és kiegészíteni, amely megyei jellegét a megye nevének címszövegébe való beillesztésével akarja kidomborítani s mindezekhez kellő erővel is akar rendelkezni, szükségképpen a vármegyeházáról indul el. így, akármennyire is Kovács István törvényszéki bírót tartják az eszme legrégibb és IegharcősIEtT katonájának [ikállay András Bessenyei K or' c7 cikke II. 15, és dr. Vietórisz József Visszapillantás a Bessenyei Kör 30 évi működésére ), a kivitelhez addig hozzá sem tudnak kezdeni, míg a ^megyeházán meg nem érett hozzá a hangulat. Br. Feilitzsch Berchtold akkori főispán lelkét fogta meg elsőnek a belátás, hogy Szabolcsvármégyének, különösen székhelyének szégyene a művészeti egyesület hiánya. Milyen más volt, mikor még oly lelkes közkatonák buzgó 'cföbverése, a semmibe visszhang nélkül kongása után a vármegye ura, a leghathatósabb hivatalos hatalommal rendelkező vezér, a társadalmi élet hangadója vette kezébe az ügyet ^öispáni példaadás nélkül talán évtizedek múltával is ott tartott volna a megye és a város, hogy még mindig a lehetőségeken vitatkozik, mint ahogy alig néhány év előtt is. Mikor azonban a megye főispánja november 8-ikára értekezletet hív össze a megyeházára, egyszerre mintna"" lába kelne valamennyi rögnek", a törvények komor őrei, pénzemberek, orvosok, ügyészek, közjegyzők és végig kell nézni a névsort, mi-

12 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 7 Íven száraz foglalkozású emberek siettek ^a kibontott zászló alá. Ott voltak: dr. Bartók Jenő tef. lelkész, Bencs László polgármester, Bogár Lajos városi árvaszéki ülnök, Dömötör Gyula rk. hittanár, dr. Fer^licska Kálmán és dr. Meskó László országgy. képviselők, Fejér Imre várm. tiszti alügyész, dr. Geduly Henrik ev. lelkész, Halasi János, dr, Járossy Sándor és dr. Prok Gyula dek, Inczédy Lajos lapszerkesztő, dr. Jósa András megyei főorvos, "Karács István kir. törvényszéki bíró, dr. Kovách Elek és SOtntJgyi Gyula kir. közjegyzők, Kovách Gerő nyug. kir. járásbíró, Kovách Győző városi főszámvevő, Leffler Sámuel, Martinyi József, Mészáros Ferenc, Moravszky Ferenc, PoruBszky Pál és dr. Vietórísz József. gimn. tanárok, Májerszky Béla városi főjegyző, Megyéry Géza kir. törvényszéki elnök, Mikecz János alispán, Mikecz Dezső megyei főjegyző, Okolicsányi Géza megyei főpénztáros, Péchy Gyula megyei árvaszéki elnök, Szikszay Pál megyei főügyész, Sztempák Jenő városi tanácsnok, dr, Trajtler Soma városi főorvos és dr. Vadász Leó orvos. Ezen az értekezleten dr. Meskó László indítványára kimonáíáltegy irodalmi és művészeti egyesület megalakításának szükségét. Az értekezletnek és a további megbeszéléseknek jegyzőjéül dr. Prok Gyulát választották meg. Megalakították az alapszabályszerkesztő bizottságot. Tagjai Martinyi József elnöklete alatt dr. Meskó László, Kovács István, Májerszky Béla, dr. Prok Gyula és dr. Vietórisz József. Ez a bizottság utasítást kapott, hogy szerezze be más, hasonló célú társaságok alapszabályait, készítsenek alapszabálytervezetet s mutassák be azt az alakuló gyűlés összehívása végett a főispánnak december 2^-ikén br. Feilitzsch főispán toborzó-levelet bocsátja, mely^ezeket mondja: Vármegyénk és Nyíregyháza város társadalma nem rendelkezik azzal a szervezettel, mely a magyar nemzeti szellemnek ápolása., közművelődési és egyéb kiváld Iönfös^ Sággal bíró feladatai sikeres megoldása érdekében erőit egyesítené, >-Ezen általánosan érezhető hiányon van hivatva segíteni a Nyíregyháza székhellyel megalakítandó Bessenyei Kör, amely a hazai irodalom, tudomány és művészet pártolásán, ismertetésén s általában a közművelődésnek, nemzeti szellemben való fejlesztésén kívül hatáskörébe veendi föl a magyarság ügyét hathatósabban támogatni ott, ahol vármegyénk néprajzi viszonyai azt a társadalomtól követelik." Aki ismeri a közönség közönyét a vidéki művészmozgalmakkal szemben, meglepetve áll meg az előtt a sugalmazó erő előtt, amelynek Feilitzsch báró lelkében kellett lakni, hogy ily szép társaságot tudott összehozni, egy a nagy tömeglélekkel nem elsőrangú mértékben egyező gondolatnak életrehozása érdekében. Mert, hogy a szellemi életjelenségek a.vidéki rnágyar úri lélekben.m égm ajs háttérbe szorulnak a napi politika, a vadászat vagy a lovassport mellett, azt tagadni megkísérelhetik; de a cáfolata nem sikerül, 1898, január 8-ikán a vármegyeházának már a nagyterme is megtelt érdeklődőkkel. Olyan fömegken j öttek be ^y^ékről is, ami míhéeri'~v3rakozást felülmúlt. Érdekessége az összejövetelnek, hogy

13 \ í I e>^ o 8 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története T aqanyaj gazdák közül is többen részt vettek benne. Kovács István, Halasi János, [Porubszky Pál, dr. Jósa András, Sütő József, imartinyi József, M3cecz János, dr. Kállay Rudolf és nozzászólásai után megállapították az alapszabály tervezetet. Január 21-ére kitűzték az alakuló közgyűlést. Ugyanakkormeg is tart. tták. Ezek szerint január 21-ike a Bza oicsvaiaaatolj3ilsig_ nyg,i ; Cnr születésnapja. F ftn kezdve él é s if^ íik.ö r negyvenedik életévét január 21-ikén töltötte be. A vármegyeháza nagyterme ezúttal is megtelt közönséggel. Az alakuló közgyűlést br. Feilitzsch nyitotta meg. Megnyitójának elmondása után az elnöki széket dr. Jósa András korelnöknek adta át. Mindjárt megalakuláskor!? alapító tagja) akadt a Körnek: br. Feilitzsch Berchtold, dr. Flegmann Jenö'tlaas "Mór, Halasi János, gr. Pongrácz Jenő, Proj)ger SJWfaeZ és gr. Vay Tibor. A Kör első tisztikara következőképen alakult: elnök: br. Feilitzsch Berchtold. Alelnökök: Ko-. vács István, Martinyi József és gr. Pongrácz Jenő. Titkár: dr. Bartók Jenő. Ügyész: Halasi János. Pénztáros: Okolicsányi Géza. Jegyző: dr. Prok Gyula. Könyvtáros: Kovách Győző. Az első igazgatóválasztmány tagjai lettek: Bencs László, Bleuer Lajos,[B^ry flé/o. gr.\fi$ssewfty Dénes, Elek Emil, dr. TerSlicska Kátmán, i c s y AÍEert, Haas Mór, Qarmy Miklós, dr. Járossy Sándor, ar. Jósa András, Kállay Armras, Kállay Rudolf, Kormss Ferenc, jdr. Kovách Elek, \'J&zár Kálmán, Lejjler Sámuel,( Livthay Béla.. ^ \ffifgyery Géza, dr. Meskó László, drxnte zőssy BélajQnkecz János, v- J*app György, Porubszky Pál, SomogyT'Gyula, Qfonlanczy Bertalan, ^Pjfalussy Béla, gr. fépy Tibor,(%}y Péter és dr.vietórisz József. A debreceni Csokonai Kör az alakulás alkalmából ezzel a br. Feilitzschhoz intézélftav.rattal üdvözölte a Kört:,,A Bessenyei Kör alakuló közgyűlésének kegyeskedjék testvéregyleti hazafias üdvözletünket, működéséhez őszinte szerencsekívánatainkat bejelenteni. Komlóssy Artúr, alelnök." A Kör mindjárt kezdetben Alig múlt el két hét, máris >8 taggal indult a munkának. )eltovetkezett az első személyi válság, Dr, Bartók Jenő ref. lelkész lemondott a titkári tisztségről. Lemondásának az oka ismeretlen. A z alakulásnak elejétől fogva lelkes harcosa volt.^ Ettől az idnnonttól kezdve viggzavnnnlt Miután ma is éít*megállapítható, hogy a visszavonultságot végig megtartotta. Helyére titkárnak dr. Prok Gyulát, új jegyzőnek dr. Szesztay Zoltánt választották meg. A z alapszabályokat ápri is 25-ikén hagyta jóvá a belügyminiszter, úgy, hogy jogilag a társaság csak ettől a naptól kezdve él. Május 26-ikán volt az első igazgatóválasztmányi üies. Utána július 23-ikán rendkívüli közgyűlést tartott a Kör. Ez a gyűlés két szak^jálasztmányt állított fel:f^ az irodalmit, melynek tagjai: Dömötör György, Elek Emil, Halasi János, dr. Hoffmann Mór. dr. Járossy Sándor, dr. Mezőssy Béla, Mikecz Qgzső, 4oravszk.y Ferenc, dr, Prok Gyula és dr. Vietórisz József íte tf zenésze ti t és zínészetit. melynelttlgjai br. Feilitzsch Berchtold, dr, Ferdlicska Kálmán, dr. Jósa András, Groák Ödön, Kálnay Zoltán, dr, Konthy

14 Horthv István: A Bessenyei Kör 40 éves története 9 Gyula, Munczhardt József, Okolicsányi Géza, Popp György és dr. Trajtler Soma lettek. Dr. Jósa András ezen a gyűlésen a Kör segítségét kérte a vármegyei régészeti múzeum rendezéséhez. Erre a célra dr. Vietórisz Józsefet küldték ki. Mikecz János alispán a vármegyénkön y»tár vendczéséíiéz kért segédmunkaerőt. Ezt az ügyet elintézésre az irodalmi szakválasztmánynak adták ki. Sorsáról nincs tudomásunk. Az irodalmi szakválasztmány először ez év szept. 3-ikán ült össze. Elnökének JárossvL jegyzőjének Moravszkyt választotta meg. t-a zenészeti és színeszeti szakválasztmány szept. 5-ikén ülésezett először. Elnökének Ferdlicskát, jegyzőjének Kálnayt választotta. Ezzel befejeződtek az alakulási munkálatok, miknek előkészítésében és valóraváltásában a már említett br. Feilítzsch elnökön és Kovács István vezérharcoson kívül Popp György pénzügyigazgatót, Bencs László polgármestert, dr. Bartók Jenő ref. lelkészt, Martinyi József gimn. igazgatót, Leffler Sámuel és Porubszky Pál gímn. tanárokat illeti minden elismerés. Mutatták a leírt előzmények, milyen sikertelen bármily szép célú mozgalom, ha nincs egyetértés, mindenki csak saját felfogása szerint akar valamit alkotni, s megmutatta az új alakulás, mennyi erő rejlik a társadalomban, ha tagozatai egyesülnek és összefognak. Segédkezet nyújtott az alakuláshoz minden rendű és rangú testület, mégis letagadhatatlan, hogy bár az«fllaj»tók túlnyomó többségét kétségtelenül Nyíregyháza városa.adta és ebhe; éráimé vitán felül messze kimagaslik, az apaságot minden időkre a vármegye vállalta. Az újszülött a vármegyeházán jött a világra. Megkeresztelése is itt történt és a varmegye nyilvánosság előtt ruházta rá saját családnevét, hogy azt örök időkön át büszkén viselje. Az újszülött feltéti/ lenül a á-megye gyermeke. Elindult egy élet, mely váltakozó kedvvel, néha magas, néha mély szinten, de mai napig is tart, s ha úgy akarja a Gondviselés, amint mai vezetői, időtlen időkig tartani fog. Az indulás. A legelső megmozdulás, mely a Kör tevékenységét útnak indította, az július 23-iki közgyűlés azon határozata volt, hogy a Bessenyei-szobornak következő évben megtartandó leleplezési ünnepségeire irodalmi és művészeti programmot kell összeállítani. Ennek a megbízásnak a kiküldött bizottság eleget is tett. Munkájáról a megfelelő helyen hozunk beszámolót. A legközelebbi igazgatóválasztmányi ülés október 22-ikén kidolgozza a Kör első teendőit s munkaprogrammot ad. Tervbevették decemberben egy nagyobbszabású, országos hírű művészekkel kiegészített nyilvános est rendezését, januártól áprilisig belépődíj nélkül minden hónap első szombatján Jjázi esték rendszeresítését. Ezeknek a zaróünnepélye voina a Bessenyei-szobor leleplezése alkalmából rendezni tervezett nagyszabású műsor.

15 10 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története / Ebben az időben alakul az Országos Nemzeti Szövetség nyíregyházi fiókja. Sok lévén a közös *Tóreítvése a mi egyesületünkével, alakuló közgyűlésén br. Feilitzsch elnök a Bessenyei Kör részéről is bejelentette a mozgalomhoz való csatlakozást. Az Országos Szövetség egyik főhivatása a társadalmi egység és erő megvalósítása" volt. Bár a mi Körünk ugyanezt a feladatot hivatalosan soha nem tűzte ki célnak, az egykorú sajtóközlemények mégis azt mutatják, hogy a társadalom, közvetve ugyan, de főleg ily irányú eredményeket várt a Bessenyei Kör működésétől. Számos hírlapi cikk kifejezetten utal a Körnek erre a hivatására. Egyenesen buzdítja a vezetőséget, hogy az irodalom és művészet eszközeivel a társadalmi egység érdekében dolgozzék. Tempóra mutantur... elméucedhetik az akkori kor ma élő embere. Debrecen városa november 27-ikén ünnepelte az ottani színészet fennállásának 100 éves fordulóját. Ezeken az ünnepségeken a Bessenyei Kört Leffler Sámuel, dr. Prok Gyula és Somogyi Gyula képviselték. Művészi teljesítményekkel decemher 17-ikén lépett a Kör első ízben közönség elé. Erről az eseményről írja Szohor Pál városi főjegyző Nyíregyháza az örökváltság századik évében című, 1924-ben megjelent művébenj249. lap):,,1898. január ''8*án alakul meg a Bessenyei Kör... s.már december 17-én első hangversenyét rendezi." Ennek az első "estélynek következő volt a műsora : 1. Prolog, elmondta Porubszky Pál. 2. Bruch: G-moll hegedűverseny, előadta Kemény Rezső orsz. zeneakadémiai tanár. 3. Szabó László: Szavalat, 4. Mascagni: Nagy ária a Parasztbecsület-ből és Hubay: Madárdal, énekelte Leopold Franciska operaénekesnő, zongorán kísérte Szantroch Alajos, a Nyíregyházi Dalegylet karnagya, 5. Dialóg, előadták Ferdlicska Kálmánná és dr. Mamer László. 6. Erkel: Ária a Hunyadi Lászlóból, énekelte Leopold Franciska, kísérte Szantroch. 7. Hubay: Szerenád és Wieniawski: Valse caprice, Haas Ignác zongorakísérete mellett hegedülte Kemény Rezső. íme, már az első hangverseny műsora milyen emelkedett. Hát még ami majd utána iön! A z első^háziestélvt január 7-ikén rendezte a Kör. Békéi Józsa prímhegedűn, Friedmann Samu gordonkán, Deutsch Géza zongorán egy triót adtak elő. Leffler Sámuel Popp Györgynek a különböző adókról írt tréfáját olvasta fel. Békéi Józsa önállóan két Chopin-darabot hegedült Jósa Márta zongorakíséretével. Jósa Márta énekelt. Vietórisz József gimn, tanár költeményeiből olvasott. Ugyanebben az évben március 4-ikén volt egy másik Ihá estély. Ezen dr. Jósa András olvasott fel, dr. Hoffmann Emil, drtjioffmann Mór. Juhász Sándor és Friedmann Samu vonósnégyest adtak elő, HalasTPTroska szavalt és Bogsch László zongorázott. A z idény művészi munkarendje a május 9-ikén megtartott, Bessenyei György testőríró vármegyeháztéri szobrának leleplezési ünnepélyével zárult Maga az ünnepség országos méretű és jellegű volt. Az egésznek részletes leírása nem tartozik ennek a munkának keretébe, A Bessenyei Kör a vármegye hivatalos felkérésére vett részt a

16 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 11 rendezési munkálatokban. Feladata a művészeti rész megrendezése volt. A szoborra koszorút helyező hatóságok és testületek díszes sorában a Kör is ott állott. Országos megbecsültetést jelent, hogy nagymultú, tudományos, művészeti, irodalmi társaságaink és a m. kir. testőrség küldöttsége mellett egyenrangú félként a még gyermekcipőben topogó Bessenyei Kör is Felsorakozhatott. Az ünnepség bennünket érdeklő része annyi, hogy Mikecz János alispán mondta a megnyitó beszédet, Leffler Sámuel gimn. tanár volt az ünnepi szónok, Sajó Sándor, abban az időben jászberényi tanár, később a legszebb szavú magyar költők egyike, személyesen szavalta el erre az alkalomra írt pályadíjnyertes ódáját, melynek pályadíját, 10 darab 20 frankos aranyat, Mikecz János alispán tűzte ki. A Bessenyeicsalád nevében Széli Farkas beszélt és br. Feilitzsch Berchtold főispán kifejezetten, mint a Bessenyei Kör elnöke mondta a zárószót. Este a színházban díszelőadás volt, Szereplői között Márkus Emília neve is olvasható. Kapuzárás előtt, március 8-ikán volt egy igazgatóválasztmányi ülés, melyen elhatározták, de soha végre nem hajtották, egyjcisvárt dai házi estély megrendezését, egyúttal átírtak a városhoz!"hogy * - ndutait'most már a színházépület a város tulajdona.engedje át a s ** színügy vezetését a Körnek s vele együtt az Országos Nemzeti Szövetség helyi fiókjának. Semmi nyoma nincs, hogy ezt a fs kíi Iko- k zást a város elfogadta volna, összehívott továbbá az elnök egy, az egész Kör tagjaiból álló értekezletet, mely május 21-ikén széleskörű tevékenységet beszélt meg a színészet támogatása ügyében. Ennek társadalmi úton igen szép hasznát látta a színtársulat. Végre 1899, június 8-ikán volt az első rendes, beszámoló évi közgyűlés. Ennek kiemelkedő száma dr. Prok Gyula titkári jelentése volt. Megtudjuk belőle, hogy ezideig a Kör 2 közgyűlést, 6 igazgatóválasztmányi ülést tartott, hogy első évének pénztári eredménye 2290 korona bevétellel szemben 1188 korona kiadás úgy, hogy az eddigi erkölcsi és anyagi haszon bátran ösztönzi a Kört további munkára, Az igazgatóválasztmányt 3 új taggal, Deutsch Gézával, Haas Ignáccal és Porubszky Pállal egészítették ki, A közgyűlést a sóstói vendéglőben 150 terítékes társasvacsora követte, melyen jó magyar szokáshoz híven csekély 11 felköszöntő hangzott el. Mielőtt még megnyilt volna a következő évad, országos emlékünnep volt Segesvárott, a Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulója alkalmából. Itt a Bessenyei Kör képviseletében Moravszky Ferenc, Porubszky Pál és dr. Prok Gyula jelentek meg, akik a költő sírjára koszorút helyeztek. Br. Feilitzsch Berchtold elnökségének további évei. Az évad igazgatóválasztmányi üléssel kezdődik. Megállapították a munkatervet, amit következő módon váltottak be: Nyilvános estélyek voltak (belépődíj mellett) dec. 2-ikán, 1900^.. ebr. 17-ikén és ápr. 17-ikén, házi estély (csak tagoknak, belépődíj nélkül) jan. 6-ikán. Az első nyilvános estén Benczi

17 i 12 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története fi Gyula cigányzenekara játszott részleteket a Traviátából. Qráma«_ költeményt adtak elő Ferdlicska Kálmánná, Ifján Etelka, Janousck Mariska, Ároay Gáza, Baróthy Zsolt, Gyurcsán Ferenc és Dezső, j &1 Kovács Lajos, Pavljtits Sándor, Rónay Jenő, Szabó László és Szlaboczky Ernő, felvnnp.^ns színdarabot Irian Etelka, Maurer Irán, Baróthy Zsolt, dr. Konthy G yu b gs Kovács Lajos. A második nyilvános szereplés aqmnee^friűvészetét mutatta be. _ Popini Albertiének a finn zenéről irt tanulmányát felolvasta ar. Viefórisz József, finn mű- és népdalokat és a finn himnuszt énekelték Martinyi Margit zongorakíséretével külömbözö összeállításban Popini Albertná és Mayer Ferenc. Egy finn ábrándot és népdalokat zongorázott Kiár Gusztáváé. Finnországot ismertette Popini Albert. A harmadik nyilvános estély célja a m odern irodalom és zene megismertetése volt. Az irodalom modern irányairól irt "dr. Járossy Sándor, felolvasta Porubszky Pál. firjeé és Chopitj zeneműveket zongorázott br. Vay Arnoldné. ö t nemzet Halait énekelte Reisz Ottóné, zongorán kísérte Jósa Márta. Szesztay Erzsiké, Vietórisz József és Szabó László francia és finn verseket szavaltak Járossy Sándor és Vietórisz József fordításaiban. Norvég novellát olvasott fel dr. Pröhle Vilmos, ffpjuiái Bencs Etelka és dr. Hoffmann Mór. Mindahárom Moravszky Ferenc fordítása. A házi estélyen Ábrányi Emil egyik humoros karcolatét olvasta fel. Felesége, Wein Margit Popininé zongorakísérete mellett énekelt. Oláh Fátyol Ottilia cimbalmozott és Szabó László szavalt. Komjáthy János színigazgató ebben az évadban a Kör tagjainak a színházi jegyek árából kedvezményeket nyújtott. Nem Bessenyei Köri események, de aláfestik és megélénkítik a N kor kultúrképét, hogy gbben az évben, jjjjmjja 3-ikán hangzott el a,. nyíregyházi statusquo izr. imaházban az első r agyar nyelvű hitszó- V 1 inklat. Mostanában hagyta el a sajtót Szabolcsvármegye monografiájának vaskos kötete is. Ebben az évadban, június 16-ikán tartották a rendes évi közgyűlést. Dr. Prok Gvula titkári Jjg^rájnoldja ezúttal is rendkívül érdekes és ^ffnsolkoztató. Megállapítja, hogy az idő a kitűzött cél eléréséhez fűzött reményeket csak részben hozta közelebb a megvalósuláshoz. Ismét kiütközik az az egyszer már megvilágított, szerintünk nem megfelelő helyen sorompóba állított_törekvés, hogy a Bessenyei Kör igazt céljához, a művészetápöláshoz és műveltségterjesztéshez hozzá nem tartozó térre sikoljon át és a társadalmi egység megvalósítására összpontosítsa erejét. Ilyen fejíégeissekbe uocsai- Tcozuc a ^élöfltest A társadalom... a maga tagozottságát a régi, Tendi berendezkedésnek csak rövid idő előtt történt megszűnte óta még nem volt képes kellő mértékben levezetni. A nyelv, a vallás, a hagyományokhoz való ragaszkodás, a foglalkozás és élethivatás még ma is széjjeltagolják a társadalmat A széteső részek közt ritka az érintkezés és csaknem a közjogi jogosítványok közös és egyenlő mértékű gyakorlására vonatkozik." Majd később: A kiélesedett ellentétek a társadalom életét tétlenségre kárhoztatják. A különálló ;

18 j Horthy István: A Bessenyei Kor 40 éves története Í3 részek egymagukban képtelenéi; nagy társadalmi célokat küzdelmi tárgyul kijelölni. Kénytelen tehát partikuláris célokkal megelégedni." Kristálytiszta igazságok és aranyszavak. Ha éleslátású titkárbarátunk a mai kort megérhette volna, kár, hogy meg nem érte még keserűbb mosollyal, mint akkor, láthatná, hogy 40 év múlva ezen a téren nemhogy előbbre lennénk, de mennyi, mennyi szörnyű sokkal hátrább vagyunk! Térjünk azonnan a jelentéshez vissza. Beszámol a színügy érdekében tett és már említett köri közbelépésről. Felveti a gondolatát Bessenyei összes művei egybegyüjtésének és kiadásának. Közli, hogy az Abrányi-esi nem ledezte a kiadásokat, Meglepetve olvassuk, hogy ebben az időpontban már 4 szakválasztmánnyal. dolgozik a Kör. A zeneit és színészetit kettéválasztották. Uj a nemzeti szellemet ápoló és magyar nyelvet terjesztő választmány. Arról, hogy ezt mikor határoztak s'kikből-szervezték mé^, nincsenek adatok. Az igazgatóválasztmány tagjai közül Elek Emil és Haas Mór meghaltak. Helyüket Bállá Jenő városi tanácsnokkal és Ponini Albert gimn. tanárral töltötték be. Az irodalmi szakválasztmányba is Popini jutott az Elek Emil örökébe. A Körnek van 12 alapító, 280 rendes és 112 családi tagja Meghalt 11, az összes tagleís'zám 5^3. Bevétel: 4884 K 32 f. Kiadás: 3628 K 02 fillér. Gyűlés után gyenge érdeklődés mellett nyári mulatságot rendezett a Kör a Sóstó-vendéglőben. Volt céllövészet és este hivatásos színészekkel színi előadás. Társas vacsorával végezték. Az esztendei idény dec. 1-én Vörösmarty-emlékünneppel kezdődik, a költő 100-ik születésnapja alkalmából, igen Kicsiny közönséggel. Porubszky méltatta Vörösmarty költészetét, Bencs Etelka, Szabó László és Groák Ödönné (utóbbi a Jósa Jolán. ( l 1 zongorakísérete mellett) Vörösmarty-verseket szavaltak. A Nyíregyházi Dalegylet elénekelte a Fóti dalt és záradéknak a Szózatot. Úgy látszik,a közönség közönve elveszi a vezetők kedvét, mert több előadást az idény nem hozott. A Körön kívül eső kultúrmozgalmak annál élénkebbek voltak. Megemlíthetők a vármegyei hivatalos telefonhálózat bevezetése és a gimnázium kibővítése irányában megkez~3etttabések. Mindenekfelett azonban az evangélikus istentiszteletek ^magyar nyelvet érdekében lefolytatott, hónapokig tartó és nem egy fordulatsbán"szenvedélyessé fajult vita. Utóbbiban a konzervativizmust, a hívek maradiságára hivatkozva, a lelkészek képviselték. A haladást a vita többi résztvevői, Kétségbevonhatatlan a lelkészek egyéni hajlandósága a kérdés magyarság szempontjából való, kedvező megoldása iránt, de olyan érveket sorakoztatnak fel az azonnali változtatás ellen, ami mellett az eseményeket felülről nézőnek gondolkodóba kell esnie. Eredmény mégis volt. 1901, febr. 11-íkén megjelenik Faulik János lelkész \ Szózata híveihez a magyar istentiszteletek szaporítása érdekében. Az ezidőtájt Geduly Henrik lelkész szerkesztésében megjelent evangélikus egyházi Évkönyv-ben pedig a nevezett lelkész cikkezik ugyanebben az irányban, Eszmék a lövőre nézve cím alatt. A febr. 27-iki egyházi képviselőtestülee választáson a vita által felkavart

19 o 14 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története ellentétek nyomán botrány keletkezik, melyre Geduly a szószékről válaszol, - ' ---- A-taárcius 5-iki törvényhatósági közgyűlés határozatot hozott a nemzetiségek egyenjogúsításáról szóló 1868:44. t.-c, megváltoztatása és a hatóságokhoz való beadványozásban a magyar nyelv kötelezővé tétele érdekében. A z évi rendes közgyűlést június 16-ikán tartotta a Kör, szokatlan nagy érdeklődés mellett. Ezt a gyűlést az új választás és a tisztikar részleges kicserélése tették emlékezetessé. Elnöknek megmaradt Feiliízsch, alelnököknek is a régiek. Főtitkár lett dr. Prok Gyula helyett Martinyi József. Főpénztáros és ügyész maradtak, új könyvtáros Szabó Lajos. A z igazgatóválasztmány új tagjai lettek: dr. Bodnár István, Gencsy Samu, Görömbey Péter, Morauszky Ferenc, dr. Prok Gyula és Szikszay József. A most egyesített irodalmi és zenei szakválasztmány elnöke Porubszky Pál, tagjai dr, Bodnár István, Haas Ignác, Halasi János, dr. Hoffmann Emil, dr. Hoffmann Mór, Mikecz Dezső, Moravszky Ferenc, Paulik János, Popini Albert, dr, Pröhle Vilmos, Szabó Lajos, dr. Szabó László, dr. Vietórisz József, a színészeti szakválasztmány elnöke dr. Ferdlicska Kálmán, jegyzője Kálnay Zoltán, tagjai: Groák Ödön, Haas Ignác, dr. Járossy Sándor, dr. Jósa András, dr. Konthy Gyula, Okolicsányi Géza, Popp György, dr. Szesztay Zoltán, A magyarjiyeh et és magyaroso- dást terjesztő szakválasztmánv elnöke Kovács István, jegyzője dr. Kovach Elek, tagjai: Bencs László, Bleuer Lajos, dr. Flegmann Jenő, dr. Kállay Rudolf, Martinyi József, Paulik János, Somogyi Gyula és Sütő József. Pénztári jelentés szerint 1657 ic 37 fillér a Kör tiszta vagyona, taglétszám: június 26-ikán ülésezik az irodalmi és zenei szakválasztmány, mely Szabó Lajos személyében ekkor választja meg új jegyzőjét,, (1901/1902-ben december 7-ikén~a -színházban Bessenyei-/rtnléfc* ünnepéllyel nyílt meg az idény. Bessenyeiről olvasott fel Geduly Henrik. Komlóssy Emma, a debrecehlszínház tagja énekelt. Hte^edür kísérte Sáray Elemér cigányprímás. A bihari remete címen értekezett Vietórisz. Menuette-et és gavotte-ot táncolt 8 tanulópár, palotást 6 pár. A zsúfolásig megtelt nézőtéren sokan voltak itt Debrecen előkelőségeiből is. Az előadást táncmulatság követte, melynek hírlapi beszámolója divatos petyhüdt körtánc -nak bélyegzi a bosztont. December 19-ikén\Szikszay Pál személyében új alispánt iktat a vármegye. Mikecz János a hónap elején meghalt. Az új alispán székfoglalójából veszem ezeket a szókat:..szemben fog találni ma- Q gával minden olyan akció_és törekvés,.amely, akár az osztályharc, akár a félékezeti harc Iegkisebo csiráját magábanjaordaná. Január 27-ikén vitaestét rendezett a Kör a Koronában a nők egyenjogúsítása tárgyában. Geduly mondott megnyitót és vezette a vitát. Az egyenjogúsítás mellei! beszéltek Halasi János és Hoffmann Mór, ellene Porubszky Pál és Profilé Vilmos, az utóbbi makamában, A vitát követő szavazás eredménye 158 igen és 235 pem. Zofahl VCl'k Q r v v *

20 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 15 Júlia Ferenczi József zongorakísérete mellett énekelt. Szerémy Zoltán, a Vígszínház művésze monológot mondott, majd a szellemi élet számos nagy alakját figurázta ki. Zárószám egy tréfás farsangi jelenet volt, mit Vietórisz József fordított magyarra. A nők egyenjogúsításának vitája a sajtóban folytatódott. Egy anya", Vietórisz István és Zs. Cs. E." cikkeztek róla. Március 1-én szabolcsi származású művészek estje volt a K orinában. Ságh Józsefed budapesti Zenelap szerkesztője vezette Ee a műsort. Felolvasták id. Ábrányi Kornélnak A szabolcsi mű- és zeneviszonyokról a XIX. században" c. tanulmányát. Bíbor Olga 12 éves ' csodagyermék zongorázott, többek közt egy Bessenyei K ml eh című.. f'- *! saját szerzeményt. I^dkJjJarcetla mexikói származású kólóra túr- J ' 1 j énekesnő énekelt. Tarnay Alajos zongorázott, Ferdlicska Kálmánné. monológot mondott, Groák Ödönné szavalt, Füredi Sándor Tarnay zongorakíséretével hegedült. Az évi remdes közgyűlést szeptember 21-ikén tartották. Geduly Henríknitkár f beszámolója megemlíti, hogy a házi estéket a bekövetkezett személyi változások és a Kör gyenge pénzügyi helyzete miatt nem lehetett megrendezni. A megtartott 3 nyilvános est 434 K 90 f. ráfizetéssel végződött. Makó Lajos színigazgató a Kör tagjai részére ezúttal is engedményeket adott a színházi jegyek áraiból. Megemlíti a jelentés, hogy a debreceni sajtó megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Kör működését. Vagyongyarapodás egy iratszekrény és egy állandó dobogó. Pénztári felesleg 2400 K, taglétszám 292. Elhatározta a közgyűlés, hogy a színtársulatot 300 K-val segélyezi. A magyar nyelvet és magyarosodást- terjesztő szalcvjtasztmánynak 100. K-t bocsátottak rendelkezésére, hogy a vármegye idegen nyelvű tanulói közt működő tanítókat jutalmazzon vele. Uj igazgatóvá!asztmányi tagok lettek: Szikszay Pál, MájerszTty Béla, dr. Konthy Gyula, Klór Gusztáv. A z irodalmi és zenei szakválasztmány új tagjai: Popp György és Inczédy Lajos. A színésze ti szak-^ választmány elnöke, Ferdlicska Kálmán lemondott, helyébe új elnöknek br. Feilitzschot választották meg. Ezen a gyűlésen határozták el annak a Elüthne^on^orának megvételét, amely ma is megvan, & év óta dacol az Tetővel"ma is egyedüli zongorája a Korona-szállóban r T y * tartott hangversenyeknek, akár a Bessenyei Kör rendezi, akár más. A következő, évi_ jdénnyel kezdődik a Bessenyei Kör fénykora, amely aztán csaknem a világháború kitöréséig tart. Ha nem mégszentségtelenítése szent történelmünknek, hogy annak korszakait hasonlítom apró, helyi időszakokhoz, merem mondani, hogy a Bessenyei Kör életében az ö méreteihez viszonyítva, a most következő évtized ugyanolyan dicsőséggel telt, mint Magyarország történetében a Nagy Lajos vagy Hunyadi Mátyás uralkodása. Évről-évre, alkalomról alkalomra forró, iflazi nagy estek, előkelő, számban egyre növekvő közönség, előbb országos nevek, majd vílágnagyságok szerep] esevel'álcijr közül nem egy, nemzetközi viszonylatban nagy név viselőjét Magyarországon a Bessenyei Kör dobogójáról lehetett elsőnek hallani. Közönségük nemcsak Nyíregyházáról, sőt nemcsak a megyéből, de távolabbról is, főképp Debrecenből gyűlt össze. Sokm ***** L tf 1 Cl í

21 16 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves történeté szór megtörtént, hogy személyesen képviseltette magát a fővárosi sajtó. Az akkori szabolcsi közönség ma élő tagjai úgy beszélnek a Bessenyei Körnek erről a koráról, mint egy angol ember Nelsonról, vagy mint egy mai német ifjú Hitlerről. Mindenesetre mint olyan jelenségről, ami vidéken még nem volt és sokáig nem lesz december 12-ikén volt az első ilyen estély. Vita a párbajró], egyben a Ráthonyi színészházaspár fellépte, akik ebben az í3o- V n álltak népszerűségük csúcspontján. Halasi János a párbaj mellett beszélt, Popp György párbajellenes írását Rónay Jenő olvasta Majd Porubszky Pál mondta el a kérdésről inkább párbajelle- 'nesre hajló, elmés nézeteit, kijelentve a végén, ha megsértett valakit, annak rendelkezésére áll. A megtartott szavazás 234 párbajellenes, ( pártoló-szavazatot eredményezett. EzTa Vltaris a saj tóban folytatták, a hozzászólók azon egyetértő megállapítása mellett, hogy a párbaj ostobaság (szószerint így), de míg jobbal nem helyettesíthető, addig szükséges rossz marad. Az estély művészi műsorán Ráthonyiné Maróthy Margit szavalt, Ráthonyi Ákos a Ferenc József zoqgorakísérete mellett kuplékat énekelt szűnni nem ikaró újrázások metlett. Előadott a Ráthonyi-házaspár egy rövid vígjátékot is. Ezen az estén mutatta be gyárosa a pianolát (zongoraverkíit). A második (magyar zene) estélyt i 903. január 10-ikén rendezték. A magyar zenéről olvasott fel Vietörisz. Szoyer Ilonka operaénekesnő énekelt. Krisztinkovich Béla zongorázott. Popini Nándor cimbalmozott. A zongorakíséretet Krisztinkovich látta ee ^ " Február 3-ikán házi estély volt a Koronában. Tarnay Alajos zongoraművész előbb klasszikus darabokat, majd a műsor végén azokból az egyéni ízű, saját találmányú, közismert Tarnay-dalokból játszott néhányat, melyeket inkább recitált, mint szavalt, a zenével pedig nem kísért, csak mintegy aláfestett. Popini Albertné és Lux Emma Ferenczi József ^ongorakísérete mellett énekeltek, Vietórisz és Porubszky szavaltak. Külön érdekessége az estnek óh boldog, szép idők! hogy az est beszámolóját maga Feilitzsch báró írta s ebben felemelte szavát a társadalom (jól vigyázzunk, nem a közélet!) egységesítése érdekében. Valahogy korszellem volt ez abban az időben, Az ezeréves Kállay-törzs sarja, Kállay András nyug. főispán két hét múlva cikkezik a Bessenyei Körről s ő is páratlanul lelkes szavakkal száll síkra a társadalmi egység érdekében. Kiválóan érdemes a cikket elolvasni (Nyírvidék, íebr. 15-iki szám), habár ismételten hangsúlyozom, hogy a társadalmi egység érdekében való munka nem a Bessenyei Kör hivatása. Február 19-én ismét fényes est és zsúfolt színházi nézőtér. Még a színpadra is szorultak nézők. A debreceni színház 3 tagja jött át Makó Lajos színigazgatóval és a 39. gyalogezred zenekarával. Hahnel Aranka és Pataki Lajos vígjátékot adtak elő. Makó Lajos szavalt. Popini Albertné és Ádamek Gizella előbb párosat, azután PopininéTzoiot ^énekelt. Az egyes számok között a katonazenekar adott elő magyar népdalokat és műsor végén a Himnuszt. Március 1-én (pp) aláírású cikk válaszol Kállay Andrásnak. Ritkán olvashatunk hírlapi közleményt, mely egy másik cikket olyan

22 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 17 kirívóan félreértett, mint (pp) Kállay Andrást. Nem jó próféták azok, akik azt hirdetik manapság, hogy a dzsentri csak ott érzi jól magát, ahol százados kutyabőr a belépőjegy, a hivatalnoki kar csak azért jó neki, mert informálni jár hozzá. Áz orvosok nem tudnak semmit, az ügyvédi pályát nem tartja tisztességesnek..." stb. De hisz Kállay ezt nem saját meggyőződéseként írja, ellenkezőleg! ő is a legnagyobb felháborodás hangján és azért írja le ezt a mentalitást, hogy pellengérre állítsa! Tévedett (pp), mikor azt írta: Aki ezeket hirdette legutóbb e lap hasábjain" dehogyis hirdette, kipellengérezte! az maga sem hiheti" A legközelebbi estét március 7-ikén rendezték.(^ellinekné Lindh Marcella énekelt, Kemény Rezső zeneakadémiai tanár~hegedült, mindkettőt DienzJ Oszkár zeneszerző és zongoraművész innen kezdve a Bessenyei-esték leghűségesebb szereplője kísérte. Dienzl azonkívül önálló zeneszámokat is adott. Ennek az évadnak évi rendes közgyűlése október 14-ikén volt. Az értékes titkári jelentés- Oedulv Henrik munkája. Megvették j k '(zeme,t'fosg 'r^t_? hl1ftanssti KnHn-c?gtűl 27nP W n a:jért. Már ~az első évben több mint 10 százalék jövedelmet hozott a Körnek. A művészszoba részére új függönyt szereztek, Sem a színi, sem a magyar nyelvet terjesztő szakválasztmány nem működtek, de az utóbbi szakválasztmány 2 oldalról kapott koronát rendelkezésre, mit a következő idény költségvetésébe vittek át. Jelenti, hogy felvetette az Országos Irodalmi Szövetség" eszméjét, melynek az az elgondolása, hogy a különböző irodalmi egyletek erőiknek a dobogón való kicserélésével támogassák egymást. Ez a mozgalom a Budapesti Hírlap hasábjain visszhangra talált és eredményeképpen a Petőfi Társaság támogatásával megindult a szervezkedés. Az országos mozgalom jegyzője éppen Geduly maga, egyik bizottsági tagja Popini Albert. Felveti a jelentés az Évkönyv eszméjét, ami részben a Kör történetének évenkénti, mozaikszerü összeállítása lenne, de adná a Kör tagjai által írt vagy előadott jobb műveket is. 20 tagot töröltek tagdíj nemfizetés címén, taglétszám 289. Az igazgatóválasztmányból áthelyeztetése folytán kilépett Pöpp György, akitől meleg búcsút vett a közgyűlés. Uj igazgatóválasztmányi tagok lettek Mikecz Dezső megyei főjegyző és Okolicsányi Géza. Okolicsányi helyett új pénztáros Popini Albert. Az ik új idény november 13-ikán nyitott. Pékár Gyula író felolvasott, Saver Emj/Jdegen és saját szerzeményű darabokat zongorázott. Itt kapcsolódott be Popini Albert a Kör hangversenyeinek rendezésébe és fejlesztette azokat csaknem egyedül oly magas színvonalra, ami vidéki kultúregyesületek életében igazán páratlan. 1904, január 23-ika a komoly zene napja, nagyszámú idegen vendéggel. Tüdős Kálmán debreceni orvos Beethovenről olvasott fel, Popini Albertné és Nagy Zoltán debreceni zenetanár zonkorakettőst adtak elő, Nagy Zoltán magánszámot is. Valesquez Molina Itália grófnő énekelt, váltakozva zongora, hárfa és harmóniumkísérettel. 2

23 18 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Önállóan hárfázott Mosshammer Román, az, Operaház hárfása, harmóníumon kísérte Szikla Adolf, az Opera karmestere. Március 1-én humoros estét rendeztek. Felolvasott Fodor Gyula, a szatmári Kölcsey Kör tisztviselője. Dienzl Oszkár a zeneművészetben mutatta be a humort. Vendrey Ferenc, a Vígszínház tagja, húmoros kuplékat, Jackson Elza, a Lindh Marcella húga, néger dalokat énekelt, majd cake walkot táncolt. Vendrey elszavalta Tompának A gólyához c. versét, hogy utána Vietórisz Józsefnek erről készített és előadott paródiája annál hatásosábttiegyen. Március 23-Uf6ff Vándorlás Rákóczi birodalmában címmel volt egy előadás, amely előfutárja volt a későbbi, u. n. szabadliceális Pilpa^cr.lr.,1.1 Szigmeth Károly, a Kárpát Egyesület alelnöke muta^ tott be Rákóczira emlékeztető Zemplén- és abaújmegyei vetített képeket. A szerzőnek ezekhez írt magyarázó szövegét Vietórisz József olvasta fel. Az előadás bevételeiből a gyér érdeklődés ellenére 113 K 60 f. jutott a kassai Rákóczi-szoborra. Április 24-ikén Kovács István elnök indítványára kimondta a magyarosodást terjesztő szakosztály, hogy kezébe veszi azidegen családnevekmmjgna^yarosításának ügyét. ' Április zó-ikan br. teilitzsch körlevélben szólítja fel a Kör tagjait, hogy Makó Lajos színigazgató által részükre biztosított színházi jegykedvezményeket minél számosabban vegyék igénybe, A június 19-ikén megtartott évi rendes közgyűlés, abból az alkalomból, hogy a tisztikar megbízatása lejárt, három évi tevékenységről összefoglaló beszámolót ad. Csodálatos tévedés vesz erőt a Kör vezetőségén is, mikor úgy látszik, a többfelől hullámzó hangok hallatára, sokak nyomására hivatásának félreismerése mellett most már hivatalosan is a társadalomra igazi átokként nehezedő osztálykülömbségek jelenségeinek letörésén" fáradozik. Igaza van, hogy.., high life és gentry, polgár és katona, zsidó és keresztyén a Kör tevékenységében ismeretlen elválasztó fogalmak", de éppen, mert ez így van, ahelyett, hogy örülnének neki, miért bajlódnak vele, amikor mindez nem a Bessenyei Körre tartozik? Érdekes számok a titkári jelentésből, hogy 3 év alatt_lj_gstély volt 4800 eladott jegygyei. Ezek jövedelme egészben a rendezes költségeire ffieftf'et. Azonfelül külön 1400 koronát emésztettek fel a rendezési költségek a Kör egyéb bevételeiből. Tehát már abban az időben is, átlagosan 400 fizető látogató mellett lehetetlenség volt ráfizetés nélkül megrendezni a magasabb igényeket kielégítő estélyeket. Színészeti segélyezésre 375 K-t adtak, a zongora árát már említettük, kisebb beszerzésekre 400 K volt szükséges. Taglétszám: 308. Pénztári egyenleg: 1220 K 66 fillér. Megállapítja a jelentés, hogy az utolsó idény előkelő irodalmi szereplőinek felléptét a közben megalakított Országos Irodalmi Szövetség hatásának kell köszönni. A magyarosodási szakválasztmánynak érdekes munkásságát ismerjük meg a titkári jelentésből. Elhatározta, hogy: 1. népkönyvtárak létesítését anyagi erővel is támogatja, 2. összeköttetésbe lép 5 szabolcsmegyei község (köztük Nyíregyháza) értelmiségével a magyarosodás terjesztése érdekében,

24 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története az iskolát elhagyott gyermekek közt nekikvaló oktató és hazafias könyveket oszt ki, 4. vidéken is szerepelteti a Kört és mozgalmába bevonja a tanía metfve neves szülötteinek szülőhelyén ünnepélyeket rendez és eml ékmüveket ítáblákatl állít." ötfevéltenyen támogatja a névmagyarosítási mozgalmat. A színügyi szakválasztmány az egész 3 év alatt szünetelt, mert PA-. a színügy intézését a város vette kezébe. Az új tisztikarban annyi a változás, hogy gr. Pongrácz Jenő Jrimaradt'az alelnökök közül, helyébe Gedulyt és Pppinit választolxak meg. OJ Titkár dr. Szabó < x M u László lett. A többi usztség változatlan maradt. Bleuer Lajos ezen a közgyűlésen tett elhunyt leánya, Bleuer Rózsa emlékére a Kör iavara eév 500 koronás alapítványt, hotfv kamataiból évenként egy hazafias tárgyú költeményt jutalmazzanak. Kötelezte magát, hogy a kamatokat minden évben kiegészíti 50 koronára. Az első 50 koronát azonnal külön kifizetjfc A megye és a város koronát adományoztak a Körnek vetítőgép beszerzésére. A Bleuer Rózsaalapítvány kamataiból kitűzött első pályázat határidejét január 1-ben állapították meg. Az ik évben a Körnek négy estélye volt, Az elson," november 19-én Popmi Albert felolvasott, Mosshammer Román és Ottó hárfáztak, Halasi Margit szavalt, V. Krammer Teréz, az Operaház művésznője énekelt. Kíséretet szolgáltattak Riedl Nándor, az Opera karmestere zongorán, a Mosshammer testvérek hárfán. V December 12-én Vietórisz József felolvasott, Jjndh Marcella énekelt, Jászai Mari szavr\*^dienzl Oszkár zongorázott és zongorán kísért. Február 16-án felolvastak Farkas Imre és Lónyay Sándorné, zongorázott Gönczi Mór min. osztálytanácsos. Március 25-én Vietórisz előadta a Bleuer Rózsa pályázaton díjat nyert ódáját, felolvasott H e r c jg ^ ^ r e n c énekelt Thoman Istvánná, zongorázott T tornán Istváq. gordonkázott Bürger Zsigmond, végül egy vonósnégyest és egy zongoranégyest adtak elő Grünfeld Vilmos első hegedűn, Sopronyi második hegedűn, Berkovics Lajos violán, Bürger Zsigmond gordonkán és Thoman István zongorán szeptember 17-ikén a Nemzeti Szalon képkiállítást rendezett Nyíregyházán, a Kör közreműködése mellett. Ünnepélyessé tette az alkalmat, hogy Déry Béla, a Nemzeti Szalon titkára beszédet mondott a Bessenyei-szobor előtt, melyre Rubovics Márk festőművész koszorút helyezett. Szikszay alispán köszönte meg a koszorú letételt, ami bizonyítja, hogy a vármegye a Bessenyei Kört saját egyesületének tekinti, A kiállítóüiuvészeket Popini Albert üdvözltét O amire Ernszi Zajos*igazgató válaszolt. Este a Korona-szálló nagytermében Rózsa Lajos tartott képzőművészeti előadást. Nevesebb kiállító művészek voltak (mindet lehetetlen felsorolni): Bachmann Károly, Balig. Ede, Cserna Károly, Déry Béla,. Ecjvi-TIlés Aladár. Glatz Oszkár, Greguss Imre, Gulácsy Lajos, Kézdi-Kovách László,

25 20 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Kuszka Jenő, Markó Ernő, Rubovics Márk, Szinyei-Merse Pál és Nyíregyházáról Kozák István. A képvásárlók ksztnt'voltak a Bessenyei Kör, a Nyíregyházi ivaszinó, báró Buttler Sándor, gróf Dessewffy Dezső és Béla, báró Feilitsch Berchtold, Groák Ödönné, Halasi János, Jármy János, Kállay Rudolf, Korányi Endre, Kovách Elek, Lipthay Jenő, Meskó László, Mikecz Dezső, Popini Albertné, Szalánczy Bertalan és sokan mások. A Bessenyei Kör által megvett Lét képet sorsolás utján dr. Elek Imre és Sütő József nyerték. Az ik évi idény azzal kezdődött, hogy Buttykay Ákosnak az első hangversenyre beígért lejövetele betegsége folytán elmaradt. Helyére gyenge sikerrel az énekszámok zongorakísérője, az opera korrepetitora, Lichtenberg Emil ugrott be egy zongoraszámmal. Várady Antal a Színművészeti_ Akadémia igazgatója költeményeiből adott elő, Szamosi Elza, az Operaház művésznője énekelt. December 9-én Dálnoky Viktor, az Operaház tagja és dr. Halász Henrikné énekeliék, l'aulay Erzsi, a Nemzeti Színház tagja szavalt, Lányi Ernő, a miskolci zeneiskola igazgatója saját szerzeményű darabokat zongorázott, Füredi Sándor hegedült. o január 29-én^eyei^ e/jjl6é dübiuísfszn fellépte volt az est fénypontja. Rajta kívül Antos György, az Operaház művésze énekelt, dr. Huszár Vilmos felolvasott, míg a zongorakíséretet Dienzl Oszkár látta el. Február 20-án gr. Vay Gáborné szavalt, tárogatókíséret és Benczi Gyula cigányzenekarának kíséreté mellett. Hubav Jena heöortnll Pnnnor U'ÍVij gordgnkázott, Lazarus Margit enekfclt, végül Hubay, Propper és UienzTtriót achak elő. A zongorakíséretet Dienzl Oszkár szolgáltatta. Az egykorú feljegyzések szerint, a Bessenyei Kör valamennyi eddigi estéi közt ez volt a legnépesebb. Április 4-én szerepeltek Nyíregyházán 40 tagú zenekarral a / ' n.budapesti Filharmonikusok. Br. Feilitzsch elnök a vasúti állomáson fogadta őket. Rajtuk kívül Takáts Mihály, az Operaház művészé énekelt, Kerner István karnagy vezetésével a Filharmonikus zenekar kísérete mellett. Mintha láthatatlan emberi kéz tudatosan intézné a sorsot, különös összejátszása a körülményeknek, hogy éppen, mikor a Kör alapító nagyelnöke megválik tisztségétől, akkor lángol legmagasabbra a Kör dicsősége is. Nemcsak a megyéből, de távolról is tekintélyes közönség volt itt. A fővárosból több lap leküldte tudósítóját. Ennek az évnek március 14-én mentették fel báró Feilitzschot 7 ' < fóispáni állása alól. A törvényhatóságtól és várostól március 22-én, a Bessenyei Körtől Geduly alelnökhöz írt levelében, április 5-én búcsúzott el. Április 24-én tartották a búcsúzó közgyűlést. Alkalmi szónok Geduly Henrik volt. A búcsúzó elnököt megválasztották a Kör örökös tiszteletbeli elnökének. Ez a közgyűlés egyúttal a Kör évi rendes közgyűlése is volt, de annak részletes lefolyásáról semmi egyebet nem tudunk. A hírlapoknak, úgylátszik, a nagy eseményíorlódások következtében (szabadelvű párt bukása, kormány- és kormányzási rendszerváltozás, fő- és alispán

26 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 21 csere, stb.) sem ideje, sem tere nem volt a helyi eseményekkel való bővebb foglalkozásra. Ennek az évnek történetéhez tartozik, hogy a Kör június 10-én 100 K jutalomban részesítette Borotta János nyírábrányi gk, tanítót, a magyar nyelv sikeres tanításáért és 50 K jutalomban Szijj Sarolta nyíracsádi gyermekmenhely vezetőnőt, a magyar nyelv terjesztéséért. Gr. Vay Gábor elnöksége. Az ezúttal első ízben üresedésbe jött elnöki széket november 3-ikán gr. Voy Gáhor új főispánnal töltötte be a Kör. Az új korszakot december 4-ikén nagyszabású hangversennyel kezdték. Dohnánvi Ernő zongorázott. Ambrus Zoltánná énekelt, Márkus rmlia szavalt és Lányi Ernő zongorán kísért. Ez az est robbaniofta'ei az elégületlenséget, mely a közönség körében, úgy látszik, évek óta lappangott. Állandó a panasz: Avval, hogy havonta egyszer kontinentális hírnevű művésznagyságok szólanak hozzánk... a művészetek klasszikus magaslatairól, bizony nem lesz elevenebb és igazibb kulturális élet sem ebben a nagyközségben, se az egész vármegyében. Ezek az estélyek... félelmetesen imponálnak nekünk, világvárosias méreteikkel, de abban, hogy végignézzük őket, van valami a Colombusékat bámuló bennszülöttek álmélkodásából." Arra a '60 80 százalékra gondolok, akik tíz percig megfeszített figyelemmel nézik Dohnányi mester erőprodukcióit, hogy utána ötven perc i g... a marnrok megállásával hallgassuk a legklasszikusabb hanghullámokat. Hogy utánuk mégis zúg a taps, a ihogy-volt, a helyzet húmorát illusztrálja." Hogy az a 20 százalék, amelyik ért a dologhoz, esztétikailag igazán és őszintén élvez, nem elég argumentum a mostani rendszer további fenntartása mellett." A kör luxust űz és nem kultúrmunkát végez. Működése egyoldalú és exkluzív." A Bessenyei Kör nem apostola a kultúrának, csak elegáns reprezentátora, stb. Annak, hogy ez a felfogás nemcsak a művészetek terén kevésbbé kifinomodott lelkeket kapta meg, de általános felfogás volt, bizonyítéka az, hogy a magas műveltségű Kállay Andrcfris nyílt leveleket intéz gr. Vay Gáborhoz, mint a Kör HpeftiakShez, a Kör szellemének megváltoztatása érdekében. Ijesztő például hivatkozik a legközelebbi hangverseny már ^sz-étjcü^dott meghívójára, melynek 'műsorán se egy magyar név, se egy magyar szerzemény, se egy magyar tárgykör nem szerepel. Gr. Vay Gábor ugyancsak nyílt levélben válaszol. Szerényen jelenti ki, hogy ő nem ért a művészetekhez. Nehogy ez a körülmény akadálya legyen a Kör megfelelő szellemi irányításának,, felajánlotta lemondását, amit természetesen nem fogadtak el. A magyar szellem szempontjából kifogásolt jan. 22-iki hangverseny-műsor következő volt: Mosshammer Román hárfázott, Geyer Stefi hegedűit, Dienzl zongorázott és tiszta véletlen, hogy "Tüinp Júlia helyett, akit rekedtsége akadályozott a fellépésben, Kiár Jstván ugrott be és olvasta fel két novelláját. Valószínű, hogy GeyeT

27 t 22 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Stefi Kállay András nyílt levelének hatása alatt adta ráadásul Hubaynak egy csárdajelenetét. Ez év febr. 3-án Elvy Tamás írja: Eszem ágában sincs, hogy a Bessenyei 'Kört azért támadjam, amit csinál. Azonban nem tudom belátni, miért köti le minden szellemi és anyagi erejét kizárólag a társadalom egy részének a szolgálatában." Nem érdeke-e az egész országnak, hogy szellemi épülésben ne csak azok részesüljenek, akik ^egy-egy-eslésb-elköltenek nagvobb összegeket magasabb nelepőj i 1jakra és toalettekre, hanem azok is, akiknek ily költekezésre módjuk nincs?1 Az elmaradt szereplés helyett Cu/p Júlia febr. 3-án volt itt és énekelt. Zongorán Wolf Erik kísérte. Grünwald Richárd Ferenczi József zongürakísérete mellett előbb egy új hangszeren, a melodeon"-on, majd citerán játszott. A melodeon tulajdonképen hegedű, melytől abban különbözik, hogy mozdíthatatlanul asztalhoz erősítik és az ujjakat felülről rakják rá. Márc. 6-án (úgylátszik a közhangulat nyomására) magyar-est volt. Forubszkv Pál elszavalta Sajó Sándornak a BIeier Rózsa-pályázaton díjat nyert költeményét, azonkívül szavaltak még peregi Oszkár és Groák Ödönné, énekelt Takáts Mihály operaházi művész. 7Tegéczy Ilona hegedűn, Regéczy Margit zongorán adtak elő két Hubay csárdajelenetet és 7J.vuska Irén debreceni művésznő énekelt. Az énekszámokat Rékay Nándor kísérte zongorán. Április 10-én a budapesti Filharmonikusok tartották az évadzáró hangversenyt, akiket R etn v,'istván karnagy vezényelt. A 40 tagú zenekar darabjain kívül V. Kramer Teréz, az Operaház művésznője énekelt, akit harmóniumon Kerner István, hegedűn Barré Emil és Hárfán Mosshammer Román kísért. -J3Q7. márc. 17-én teszi közzé^úfiíoí hírlapilag, hogy négy év óta melengeti a szabadlyceum tervét, népszerű tudományos előadások, tartása céljábsi. Á megye már 4 éven át adott a célra ko- ronat, a Váfbs"is ígérte, de csak egyszer adta. Ezekből az adományokból és egyéb bevételekből már 1500 koronája van a Körnek erre a célra, miután legkevesebb K kelljiozzá, egyelőre nem megvalósítható. Felszólítja a Tcözö~seget^tőmeges belépésre és alapítótagságok jegyzésére, hogy elérhető legyen az eperjesi Széchenyi Kör" taglétszáma, az 1200, annak ellenére, hogy ottevi 12 K a tagsági díj. Az évi rendes közgyűlés márc. 19-én volt. Felemelte a tagdíjakat 5 K-ról 8 K-ra. A főtitkárnak 300 K évi tiszteletdíjat állapitott meg. Popini a maga részéről, ezt. az összeget a szabadlyceum cél- jkl. jaira ajánlotta fel. Elhatározták a-szabadlyceális szakosztály felállító- * sát. Kielégítő választ valószínűleg a tlío^ en ^ 'u a oíl aan? rá senki, ma sem tud, hogy éppen akkor, mikor több oldalról támadták a Bessenyei Kört a magyar szellem hiánya miatt, miért kellett az új szakosztályt egy olyan szemenszedett idegen névvel elkeresztelni, amely névnek nem is mindenki tudta a pontos jelentését. Ha ismeretterjesztő" szakosztálynak nevezik el, semmi hiba nem esett volna ' a név~sz3fiálosságán. A z új szakosztály első elnöke Vietórisz József i

28 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 23 lett, új pénztáros Kozák István tanár, új igazgatóválasztmányi tagok: 1 </r. Flegmann Jenő és Ücnlichter Gyula, lytf/. május havában gr. Apponyi kultuszminiszter 8 10 vidéki közművelődési ház létesítését határozta el. Bállá J enő ^polgármester ebben a "tárgyban május 28-ra értekezletet hívott'egyber mehf'eftekezletnek határozatait a városi képviselőtestület is jóváhagyta. Itt mondták ki, hogy felkérik a minisztert Nyíregyházának a kiszemelt városok közé való besorozására. 1907, szept. havában újabb értekezletet tartott a polgármester, a munkásgimnázium létesítése ügyében. Itt határozták el, hogy akár munkásgimnáziumnak, akár népakadémiának, akár másnak nevezzék el az új népnevelőintézményt, annak vezetését a Bessenyei Kör ismeretterjesztő szakosztályára bízzák akként, hogy a megtartandó népszerű előadások előadóiról a Kör gondoskodik, az intézményt anyagilag is támogatja, de a fenntartási költségekhez hozzá kell járulnia a megyének, városnak és társadalomnak is, mert ezek nélkül életképes nem lehet. A közművelődés ügyén lendített egyet az a körülmény is, hogy a Füredi testvérek ennek az évnek október havában nyitották meg nvírégyházi zeneiskoláinkat. Az ÍQÖ'Í fwb-iki évad művészi hangversenysorozatát'november 19-én kezdte meg. Énekeltek: a Sverdström testvérek, Walborg, Sigrid és Astrid, zongorán kísért Dienzl Oszkár, Dec. 4-én a brüsszeli vonósnégyes szerepelt, br, Vay Arnoldné zongorázott, Náday Ilona a Dienzl Oszkár kísérete mellett énekelt és Malonyay Dezső novellát olvasott. 1908, jan. 15-én Ripper Alice zongorázott, Bosnyákné Sándor frzsi énekelt, zongorán kísért Dienzl Oszkár és Szávay Cvula, a etőfi Társaság tagja, költeményeiből olvasott fel. Febr, 9-én Dienzl Oszkár zongorázott, Földesi Arnold gordonkázott, Culp Júlia énekeit. Márc, 5-én Kocián Jaroslaw hegedült, Vesselsky Ferenc zongorázott. Programmon kívüli est lévén, a rendesnél magasabb helyárakkal, kicsiny közönség hallgatta. Május 25-én ismét a budapesti filharmonikusok voltak itt. Vietórisz József ezúttal adta elő a Bleier Rozsa-pályázaton.díjai nyeri költeményét, Kerner Istvánnak a Kör ezalkalommal babérkoszorút adott át, harmadik nyíregyházi szereplése alkalmából. Nevezetesebb igazgatóválasztmányi ülés volt ebben az évadban nov, 12-én. Bállá Jenő indítványára kimondták, hogy Nyíregyházán - kívánatos a T ő s i a felállítása. A kezdő lépések megtételére a Bessenyei Kör illetékes. A kérdés tanulmányozására Popinit és Leffler Sámuelt küldték ki. Másik bizottságot alakítottak Vietórisz Józsefből, Bállá Jenőből, Popiniből és dr. Wilt György tanfelügyelőből az analfabéták tanítása kérdéseinek tanulmányozására. A szükséges költségek iedezését a kultuszminisztériumtól kérik. Érdekes megfigyelni az egykorú sajtóközleményeket, amelyek mind azt engedik sejtetni, hogy a szabadlyceum főfeladatának csaknejn mindenki a felnőtt írástudat-

29 iá 24 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Iának nktafását képypltp Ez is mutatja, milyen célt tévesztett és Helytelen dolog volt olyan idegen nevet adni a Kör legújabb szakosztályának, mely névnek pontos jelentésével majdnem kizárólag csak a hivatásos classica-philologusok voltak tisztában. Az iki évadban elsőnek Vecsey gr nc hegedűművész lépett fel nov. 17-én. Zongorán EfsérfeIT"'Zanyi Ernő és Dienzl Oszkár. Marschalkó Rózsi énekelt és ifj. Lányt Errío édesapja zongorakísérete mellett melodrámát szavalt. Jan. 13-án Weidt Lucy, a bécsi udvari opera művésznője énekelt, Földessy Arnold gordonkázoít, zongorán kísérte Dienzl. Mob nár (jffjrt edvetemi és zeneakadémiai tanár előadást tartott a zenér jan. 18-án Culp Júlia énekelt, többek között 6 nemzet népdalait, kísérte Dienzl és vonósnégyest adtak elő Kemény Rezső, Kladivkó Vilmos, Szerémi Gusztáv és Schiller Adolf. Jan. 26-án Eckerdt Laura miskolci zenetanárnő zongorázott, Vajdits Sári hárfázott, Gerhardt Elena énekelt, Vándor Iván (Várady Ilona) felolvasott és Dienzl Oszkár zongorán kísért. Febr. 24-én Jsaye Jenő hegedült, Dienzl zongorázott és Vietórisz József Adyzmus című tanulmányát olvasta fel. Márc. 30-án Vietójisznak a BIeuer Rózsa-pályázaton díjat nyert költeményét előadta a szerző. Veszprémy Anaór hegedült, a Qáíhházaspár monológokat és apró tréfákat adott elő, Dienzl Oszkár egy olasz operaáriát variálva parodizálta Mozart, Verdi, Bach, Schumann Goldmark, Wagner és Liszt játékmodorát. LJeti két órában megkezdődött a felnőtt írástudatlanok oktatása, 7 városi, 13 tanva. tanító közremükődese mellett. libben az évadban volt egy nagyszabású :gpkiáhítás is a vármegyeháza nagy- és kistermében, gr. Vay Gábor védnökségével, amit a Nemzeti Szalon a Benczúr Gyula-emléktábla okt. 17-iki leleplezése alkalmából rendezett. A z ünnepség délelőtt TÖ őreikor kezdődött a vármegyeházán. Popini Albert üdvözölte a leutazott kiállító művészeket és a többi vendégeket. Itt voltak személyesen D éty Béla, Rubovics Márk\Markó Ernő est Orbán Dezső vezetésével 16 országos nevű festő és 2 Tzobrász, azonkívül maga Benczúr Gvula a családjával. Déry Béla felkérésére gr. Vay Gábor nyitotta meg a képkiál- Titast. Délután Bogár Lajos városi főjegyző vezetésével a város tisztikara és képviselőtestületének küldöttsége átadta Benczúr Gyulának a város díszpolgári oklevelét. Az üdvözlő beszédre a mester vá- SzoTf."Utána volt az ünnepelt művész szülőházának falába elhelyezett Benczúr-emjéktábla leleplezése. Ünnepi beszédet mondott a Bessenyei Kör részéről Geduly Henrik. áléinak, az emlékművet Májerszky polgármester vette"'áf71koszorút tettek le a Bessenyei Kör, a Magyar Képzőművészeti Egyesület, a Nemzeti Szalon, a Könyves Kálmán rt a magyar Képzőművésznők és a helybeli főgimnázium ifjúsága. Az emlékműtől a Bessenyei-szoborhoz vonult a közönség, melynek talapzatára Déry Béla szintén koszorút tett a Nemzeti Szalon nevében. Este 8 órakor művészelőadás volt a Koronában. Vietórisz József alkalmi Benczúr-költeményét adta elő, Colbertson Sasa hegedűművész hegedült. Weichart Auróra a Zsizst

30 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 25 marni Rezső zongorakísérete mellett énekelt, Kacziány Ödön festőművész a magyar történelmi festőművészetről felolvasott. A több, mint 30 országos nevű művészen kívül Nyíregyházáról Evva István, HatSsínger Lajos, Kozák István, ifj. Mandeí József és L. Propper Aranka állítottak ki. A Nemzeti Szalon egy Telkessy Valér-képet ajándékozott a Körnek ben nov. 18-án nyitották meg a művészi évadot. Hajdú Marcella operaénekesnő énekelt, hegedűn Reininger Ottilia, zongorán Dienzl Oszkár, hárfán Holy Alfréd kísérték. Zongorázott Szsndy Árpád zeneakadémiai tanár. Dec. 2-án Francillo-Kaufman Hedvig énekelt, Thomson Cézár hegedült, Dienzl Oszkár zongorán kísért. Jan. 14-én énekelt Culp Júlia, azonkívül szerepelt az Orosz Trió (zongora Maurina Vera, hegedű Press Mihály, gordonka Press József), zongorakíséret Dienzl. 1910, márc. 13-án és 14-én két nap egymásután a Gnth-hazaspár szerepelt egyfelvonásos darabokkal a Kör műsorán. Rajtuk kívül Rozgonyi Ágnes főiskolai növendék hegedült, zongorán kísért Guttmann Sándor. Ebben az idényben alakult meg a Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülete. Célja volt ellensúlyozni a Bessenyei Körnek a nagyközönség számára tűlmagas színvonalú hangversenyeit és olyan zenei élvezetekben részesíteni a közönség zömét, amikbe nem fárad bele. A társaság elnöke Mikecz Dezső lett, zeneigazgató Füredi Henrik. Első szereplése J910. ápr. 2-án volt. Az iki évadban szept. végén elsőknek Hegedűs Gyula és Varsányi Irén jöttek le, különböző jeleneteket adva elő közismert színdarabokból. Az egyes számok között Győző Lajos konferált, azonkívül szerepelt még Fricsay Richárd karnagy vezetésével a székesfehérvári honvédzenekar. Qkt. 2-án a Kaszinóban kisorsolta a Kör azt a Telkessy-festményt, amit a legutóbbi képkiállítás alkalmából a Nemzeti Szalon adott ajándékba. A sorsolás nyertese Kiár Miklós volt nov. 20-án Francillo-Kaufman Hedvig énekelt, Mané Juon hegedült és Dienzl Oszkár zongorán kísért. Ez volt az utolsó hangverseny gr. Vay Gábor elnökségének ideje alatt, mert ezt követően elnöki állásáról ledbnüött és a Kör ügyeinek intézésében soha többé semmi részt nem vett. Gr. Yay Tibor elnöksége. Az nov. 16-iki igazgatóválasztmányi ülésén jelentette be Geduly^jdelnok, a gr. Vay Gábor lemondását. Elhatározták gr. Vay Tw~r meghívását az elnöki székbe. Vietórisz szakosztályelnök befelíblette a szabadlyceális előadásoknak ebben az évadban leendő megkezdésé*. Schlicht^r Gyula igazgató választmányi tagságáról lemondott es a KorBől kilépett, végül elhatározták, hogy a

31 13i, l \ 26 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Zenekedvelők Egyesületével megkísérlik az egyesülést. E célból bizottságot küldtek ki, melyet az egyesülés esetére az alapszabályok módosítására is felhatalmaztak. Dec. 7-én szabályszerűen megalakult a szabadlyceális szakosztály, melynek tagjaiul 40 működő köri tagot jelöltek ki. Ugyanaznap este Jaques van lier holland gordonkaművész hangversenyezett, Yvonne Dubel, a párizsi opera művésznője énekelt, Dienzl Oszkár zongorán kísért. Dec. 9-én volt a szabadlyceum megnyitása. Szabad tanítás és ti műveltség címmel Vietórisz elnök mon3ott"megnyiföt es első elöadásn'ffi ^agföfhdre helybeli tanár beszélt az emberi testről. Az előadáson sok előkelőség volt jelen, közöttük a főispán is. Dec. 16-án tartották meg az elnökválasztó közgyűlést. Eredménye gr. Vay Tibor megválasztása volt. 1Ismeretterjesztő (lyceális) előadásokat tartottak még_.ebhen az bán dr. Prok Gyula, A családról az őskorban, (^reautyj)a bibliáról, (nevezetes megállapítása ennek az előadásnak egy pap aj.kárőtthogy a vallásos hit nem akar hadilábon állni a szabad gondolkozással"), dr. Mike ez Miklós a betegségekről, dr. Hoftmann Máz- a Jánsadalom fejjfidésérőn FoTtéijenyi NaiSv Olivér Bosznia és Hercegovináról, Klekner Károly az élő világról, mint a betegségek okozójáról, len ö, a sarkvidékekről, bal'a lenő közigazgatási ismeretekről, Leffler Samuéi a lélektan JjÖréSfil, ár^ Kqnthy Gyula a. balatőnvidlkroi, Próhte Vilmos Japánról, végül Stróbl Vilibald a lelki betegségekről. jt május 5-én a 'Kör alelnöke, [dr.) Geduly Henrik, mint új püspök tiszteletére volt hangverseny a Koronában. Egyfelvonásos vígjátékot adott elő a Góth-házaspár, énekelt K. Durigó Ilona, szavalt Góthné és zongorázott Dienzl Oszkár. A Nyírvidék (1911. november 19-iki számában olvassuk, hogy a Kör abbahagyta a magyarosodás terjesztését, mert a közben létesített népkönyvtárak és egyéb intézmények eredményesebbeknek bizonyultak. h.z a cikk íria. hogy az első évi Ivceális előadások 2635 K 21 kiadással K 70 f. bevétellel, tehát 286 Ki 87 i. j ~ahzetésser végződ *ek. " ben november 21-ikén volt az első hangverseny, Herei f Ferenc mondott megnyitót, Dömötör Ilona és Rózsa Lajos, í3? =f^eraffln? művészei énekeltek, Pap Zoltán költő saját verseiből l-j szavalt és vetített képekkel mutatta be Muzsikaszó" című díszmunkájának 100 illusztrációját. Négy nappal követte ezt a hangversenyt a Kör rendkívüli közgyűlése, melyen Geduly Henrik alejnsk bejelentette, hogy gr. Vay Tibor máris lemondott az elnökségről. Ui elnöknek Gedulvi választották meg: Alelnökök lettek: Bállá Jenő, Kállay Rudolf és Leffler "SGi.tuél, új segédpénztáros Felter Sándor, új irodalmi szakosztályelnök: Porubszky. Elhatározták a közgyűlésen az Évkönyv kiadását, V

32 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 27 D. Geduly Henrik elnökségének első évei. Az új elnök szereplésének első évében, ben kevés esemény volt. Részint a gyakori tisztikar változás, részint a zavaros külpolitikai és világgazdasági helyzet erősen befolyásolta a művészeti kérdésekkel való beható foglalkozást, ami nyugodtabb légkört kíván. Egy hangverseny volt február 27-ikén, egy április 22-ikén és egy június 2-ikán. Az első alkalommal Beregi Oszkár szavalt, Contárouk Nadina orosz operaénekesnő énekelt és a Népopera karnagya, Reiner Frigyes zongorán kísért. Másodízben Basilides Mária Petőfi-dalokat énekelt, Jjjsza^Mari Petőfi-verseket szavait, {/uvi Oszkár zongorán kísért. Harmadszor a helybeli Zenekedvelők Egyesülete hangver- _5 nyezett a Kör rendezésében, Kovách Árpád karnagy vezetésével Rajtuk kívül Vietórisz József szavalt, Ware Hetén hegedült, zongorakíséretet szolgáltatott Üienzl, végre Haypál Benő budapesti ref. lelkész előadást tartott. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak: [Radó Endre Xdr. Jósa András.)Zimmermann Rezső,[Spányi Géza, WiéTorisz József, 'Förübszky Pál, úr. Lendl Adolf budapesti állatkerti igazgató, MoravszkvFerenc, Gholnoky Jenő, Szfankay F. Béta debreceni ipari szakiskolai igazgató, Szalay Sándor, I&ffler Béla és Szomjas Gusztáv. A következő ik' évad november 20-ikán rendkívüli közgyűléssel kezdődött. A 1Magyar JNemzeti Szövetség Nyíregyházi fiókja feloszlott és 600 korona készpénzvagyonái a szaeádtyceum segélyezésere a Bessenyei Körnek adományozta. Elhatározták, hogy fidvelemmel a közállapotokra ebben az évben rendszeres hangversenyeket nem adnak. Az ismeretterjesztő szakosztály azonban változatlan buzgalommal dolgozott. Előadtak Vág Sándor debreceni tanár, Haranghy György debreceni banktisztviselő, Bállá Jenő, Sztankay F. Béla, Obetkó Dezső eperjesi jogtanár, Prőhle Vilmos, Vígh Bertalan fémipariskolaí tanár, Lettler oeia, Cholnoky Jenő. Spányi t Géza és Radó Endre. Ezen előadások ráfizetése 4Í1 korona 11 fillér,, volt. Ebben az évadban a szabadlyceum három előadással szerepelt Nyírbátorban is, ahol Gedulynak a bibliáról, Szalay Sándornak az elektromosságról és Prőhlének Japánról szóló előadásait ismételték meg febr. 22-én és 23-án a Bessenyei Kör Ungváron szerepelt. Fényes fogadtatás után, melyen a polgármester, mint az ottani Gyöngyössy Kör elnöke, az alispán, a tanfelügyelő, rendőrkapitány és az evang. egyház elnöksége is megjelentek, egymásután két előadást tartott a Kör. Gedtllx két részletben előadta a bibliáról szóló tanulmányát, Popinizié gordonka-, harmóniiim- é$ zonkorakíséretfel SngfeeltrA dalok szövegét Vietórisz József fordította magyarra. Proliié ismételte itt is Japánról szóló előadását. t z az ungvári szereplés botrányba fűlt, mert amellett, hogy az útra az elnök is, a főtitkár is erősen ráfizettek, az ungváriak a Bes-

33 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története senyéi Körtől követelték saját veszteségeik megtérítését is. Az erről szóló beszámolókból tudjuk meg, hogy a főtitkárnak évj_ koronájába szokott kerülni a Bessenyei Kor, azonfelül hogy 300 ko- Ttmar évi tiszleletdíi át már csaknem egy évtized óta visszaajándékozza a Körnek azonteliíl, h o g v.háza országút ja a Kör esléin megforduló művészeknek". (Szószerinti Idézet.) CtJtten az ^evben Bleuer Rózsa pályadíjat Vidor Marci nyerte meg Ungvárról. Külön dicséretben és lootcorona rendkívüli jutalomban részesítették Halászi Vadász Pál turkevei földbirtokost. Az ild év a Bessenyei György tiszaberceli szűlóházán elhelyezett emléktábla lglj. szeftl. üs-lkrleleplezési ünnepségével kezdődött. Az ünnepségre 1 iszabercelre külön vonattal utaztak ki Nyíregyházáról Geduly elnök és családja vezetésével Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója, Gömörv János eperjesi gimnáziumi igazgató, a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság képviseletében Császár Elemér. Kardos Albert, a Csokonai Kör főtitkára, Rácz Lajos, a sárospataki főiskola prorektora, a Nemzeti Szalon számos művésze, azonkívül nagyszámú megyei és városi előkelőség, A küldöttséget a községben Korocz József ref. lelkész fogadta, üdvözlésére Geduly felelt. Az ünneplő háznál Himnusz után Geduly mondta el ünnepi beszédét. A leleplezett emléktábla felírása a következő: E házban született Bessenyei György, a magyar nemzeti irodalom újjászületésének lánglelkü prófétája. Meghalt Pusztakovácsiban, február 24-én. Halála százados évfordulójának emlékezetére megjelölte ezt a helyet a szabolcsvármegyei Bessenyei Kör. Uj idők, új eszmék tüzes harsonása, Innen indultál el új honfoglalásra; Rozsdás kard helyébe fényes tollat vettél, Keletről nyugatra bölcsen vezérletté!; Műveltségünkhöz, mit száz vihar hányt-vetett, Te hordtad az első faragott köveket; Tied az áttörés minden árnya-fénye, Szabolcs daliája, Bihar remetéje A lepel lehullása után Vidor Marci szavalta el a Bleuer Rózsa pályázaton díjat nyert Bessenyei-elégíáját. Korocz József az emléktáblát megőrzés végett átvette és koszorúk elhelyezése után az ünnepség a Szózattal véget ért. A közönség délben különvonattal visszautazott Nyíregyházára. Itt délben volt a Nemzett. SzaJaa In au Jításának megnyitása? Popini üdvözölte a Nemzéfi Szalont és művészeiffahilt Déry Béla köszönt meg. Megnyitó beszédet mondott Geduly. A Nemzeti Szalon részéről Molnár Viktor nyug. államtitkár és Jjorvay János szobrász, mint alelnökök és Déry Béla, mint igazgató vezetésével, további 11 fővárosi művész volt jelen. Debrecenből Bakos Tibor, Pálfy, Qi&nes és Csűrös festőművészek jöttek el, A kiállítás anyaga több, minr300 műtárgy volt, több mint 50 országos

34 Horthy István: A Bessenyei Kor 40 éves története 29 nevű képzőművész alkotásaiból. Este művészestély volt a Koronában.Medek Anna operaénekesnő énekelt Dienzl zongorakíséretével, Vieförisz Jó'isef méltatta Bessenyeit, Leffler Béla egy Bessenyeiről írt karcolatét olvasta fel, Popini Albert pedig {Vadasz Pál alkalmi. költeményét adta elő. A művasár _a nyomott gazdasági viszonyok miatt ezúttal kevésbbé volt kedvező, mint az előző két alkalommal. Tizenkilenc műtárgynak így is akadt vevője akt. 13-án meghalt a Kör egyik legtevékenyebb alapítója. Porubszky Pál.""* KőVSÖtezoTiónapban az Országos Szabadoktatási Tanács 320 K tiszteletdíjat utalványozott a szabadlyceum megsegítésére. November 20-ikán Manen Juan spanyol hegedűművész hangversenyezett. Egyik tanítványával, Veszprémy Andorral kettősben is játszott, önálló zongoraszámmal és kísérettel szerepelt Dienzl Oszkár. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak ebben az évadban Kovács Gábor debreceni jogtanár, Báthory Ferenc nagyváradi kereskedelmi iskolai tanár, Cholnokv Jenő. Thoroczkay Gyula, Leffler Béla, Vágh H. Lajos újtátrafüredi fürdőígazgató, Glücklich Vilma, a feminizmus magyarországi vezére, Kozák István, Murányi László, Szomjas Gusztáv, Spányi ijézátbaranghy György, Vietórisz József. Járossy Sán- ' dór és Tass József, az Országos Cserkészszövetség főtitkára. j<l. k-t Az utolsónak említett előadással fejeződött be a Bessenyei Kör- 1. ^ nek a háború kitöréséig folytatott működése, hogy azután szellem, légkör, kisugárzó erő, anyagi képesség, minden megváltozzék s az aranykor, mely idáig tartott, nemzedékek tartamára a láthatár alá merüljön. A háború sok minden tevékenységnek kettévágta az életerét, de talán semmit sem annyira, mint a közművelődési mozgalmakat. Legjobban bizonyította ezt, hogy 11 hónapon át a Kör életéről ^ _ semmi legkisebb életjel sincsen. 9 ~~ A háború és a forradalmak. Dr. Ujfalussy Dezső társelnöksége. Akiket elvittek, megszűntek a közművelődést szolgálni. Akik itthon maradtak, azokra olyan aléltság ült, ami mellett alig gondoltak egyébre, mint arra, ami több-kevesebb vonatkozásban a háborúval függött össze. Ezt a megállapítást igazolja az a tény, hogy irodalom., al és zenével a Kör november 20. óta e gészen <?ecember 3-ikáig. tehát több mint teljes két éven keresztül, nem loglalkozott. A háború első évében a Kör összes működése nagyobbára a háböfüval vonatkozásban álló ismeretterjesztő előadások tartásából állott. Előadók voltak: Cholnoky Jenő és Gerevich Tibor budapesti egyetemi tanárok, Kozák lstván~~pröhfe Vilmos, Schárbert Ármin, Leffler Béla és Glücklich Vilma, Kozák Istvánt kivéve, valamennyien háborús tárcsvról * ' Kendkivuli közgyűlést tartott a Kör Geduly elnöklésével június 17-ikén. Ez alkalommal társelnöki "állást szerveztek, melyre

35 30 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története dr. Uifalussv Dezső főisp án meghívását határozták el. A -színészet! szakosztályt megszüntették, mert feleslegesnek bizonyult. Törölték a segédtitkár tjázteletdíját. Az igazgatóválasztmány és a szakválasztmányok tagjanfax számát felemelték, Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Bleuer Rózsa-alapítvány ^ ^ k o r o n a tőkéjét a Kör az alapító beleegyezésével hadikölcsön jegyzésére fordította (Oda is veszett!). Ugyanezen alapítvány év végéig esedékes kamatait a Vöröskereszt Egyesület nyíregyházi fiókjának céljaira ajánlották fel. Azonos célra juttatták az idei ismeretterjesztő előadások tiszta jövedelmét is. A rokkantak országos alap ja j a vára a Kör tagdíjbevételeinek 20 százalékát ajánlta fel. A megváltozott viszonyokra való tekintettel, új alapszabályokat alkottak. Vietórisz József elfoglaltságára való hivatkozással lemondott az ismeretterjesztő szakosztály elnökségéről. A rendes évi közgyűlést ugyanez év november 30-ikán tartották. Ezen tudomásul vették a jóváhagyott új alapszabályokat. Dr. Ujfalussy Dezsőt megválasztották a Kör társelnökének. Alelnökök lettek: Bállá Jenő, Bleuer Lajos és Vietórisz József. Főtitkár maradt Pogíni, segédtiikár dr. Vietórisz István, pénztáros Fekete Sándor, ügyész Korányi Endre, irodalmi szakosztályelnök Lettler Béla, az ismeretterjesztő szakosztály elnöke Járossy Sándor, ^Szakosztályelnök Bállá Jenő. Elhatározták a művészesték Telűjítását, esetleges jövedelmüknek a rokkant katonák segélyezésére való fordítását. Az ígmgrptfprjpsyfn <>lnadások jövedelmét a kárpáti fau vak felépítésének céljaira határozták felajánlani. A feléleszteni megkísérelt élet művészi oldalon december 3-án indult meg, amikor(kubelik,lan hegedült, Groák Ödönné szavalt, Spányi Boriska énekelt, Uienzt Oszkár zongorán kísért március 16-ikán Pilisi Lajos, a Világ c. lap haditudósítója háborús rajzokat olvasott fel, ánd jr_ Erzsi és Steiner Ferenc szász kir. kamaraénekes énekeltek, Rozgonyi Ágnes hegedült és Kosztolányi Dezső verseiből adott elő. Tűz a két művészest utolsó fellobbanása volt a régi nagy estéknek. Ami a viharos idők elültéig ezután jön, az már csak a véletlen munkája. Inkább a fellépő művész volt az, aki kereste a szereplést és nem a Kör a művészeket. Se pénz, se hangulat. A kettő nélkül nehezen megy a művészi élet. Ismeretterjesztő előadásokhoz legalább is a hangulat megvolt, amit az elődadók elég szép száma mulat. NehFé^SSZCn inányzottak hozza az anyagiak sem, 200 K alakjában az Országos Szabadoktatási Tanácstól. Előadásokkal szerepeltek: Kovács Gábor debreceni egyet, tanár (2-szer), Cholnoky Jenő (4-szer), Vág Sándor debreceni tanár, Kende Zsigmond barakkörkazi orvos_12-szejj, Kozák István. Spányi Gém, Brunnswlck György huszárfőhadnagy és Jancsó Károly budapesti közgazdasági író. Spányi előadásán Groák Ödönné bevezető és zárószót is mondott. Ezeken kívül a katonaotthonban külön előa dágakat tartottak Pröhle Vilmos, Szklenár Mihály, Schárbert Ármin és Leffler Béla.

36 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 31 Ebben az idényben lép fel Andrássv Kálmán rpf lpllfa j a Turáni Kör megalakításának tervével. Minket ebből csak annyi érdekeli ' nogy i'z indítványozó az alapítás szükségességét egyéb érvek mellett ekként indokolja: A Bessenyei Kör a magasabb nemzetközi ízlést kultiválja, így annak keretébe nem illeszthetők be a Turáni Társaság által kitűzött célok. Ma már tudjuk, hogy a Turáni Társaságot nem a mi körünk bántotta akkor sem és nem mivelünk szemben voltak kitűzött céljai. Az ikt télen kizárólag ismeretterjesztő előadásokból áll a Kör élete. Előadók voltak: Szálay Sándor, Á ^ostonpéfer nagyváradi akadémiai tanár, az Országo^SIetánia Szövetség igazgatója, Veszi Margit, Leffler Béla, Spányi Géza és Szokol Pál ismét élénkebb lett két hangversenyével. Az elsőn, március 18-ikán Burján Károly.. operaénekes énekelte végig Wagner részletekből az egész estét. Dhenzl Oszkár volt a kísérője, akit,ezúttal láttak utoljára a Kör dobogóján, 115 évi hűséges kitartás után. Utána április 30-ikán Nyíregyházi Ervin zongoraművész volt az egyetlen szereplő. Az, hogy mindkét estén csak egy főszereplő volt, mutatja, hogy a művészek keresték az érintkezést a Körrel és nem megfordítva. A nagy pénztelenség jele, hogy márkás művészek is leereszkednek az Olymposról s ők keresik fellépésekre az alkalmakat. Az ismeretterjesztő előadások állandóan műsoron vannak. Ebben az idényben adnak elő Láng Nándor debreceni egyet, tanár (2-szer),tpélsr Károly, Kovács Gábor (3-szor). Schárbert Ármin, M árton Béla aebreceni tanár, Cholnohy Jenő (3-szor), Somló Dezső, ~SupHá Géza műtörténetíró és Hoffmann Mór. A most következő ősz volt a háború befejezésének és az azt követő forradalomnak az ideje. Mikor senki nem tudta és nem tudhatta, mi vár az országra, mi az egyes emberekre, nem csoda, ha két és fél téli hónapig isméf a temető csendje borult a Bessenyei Körre is. M é f meglepő, hogy a nagy felfordulásban január 16-ikán Spányi,,3/eza már előadást tart a mesterséges életről es rd&i'öills zj-ikaig, a lanácsköztársaság kitöréséig még két előadásnak van közönsége, amit Garay KjöLmÚB és Hfanr Ejgmér tartanak Tárgyuk természetesen a kor hangulatát tükrözi: Garay a társadalom fejlődéséről, Mnór Ady Endréről, a forradalmak költőjéről beszél. Tanácsköztársaság alatt nincs Bessenyei Kör. Kultúra és politika teljesen összevissza zavart fogalmak. Azonosnak veszik a kettőt és nem látják, hogy csak kiegészítői, egyenlő erejű támaszai egymásnak. Ha az egyik kidől, utána esik a másik is április 29-ikén bevonult Nyíregyházára a román hadsereg. Ezeknek*a napoknak is aléltság jellemzi az idejét. Az ősz vége felé mégis feldúgjak fejüket a kultúrmozgalmak. November 22-ikén a rendőrség már sikerült estet rendezett szegénysorsú legénységének a felsegélyezésére. Hoffmann Pál gordonkaművész és felesége, Klug Mariska zongoraművésznő azonban még nem mernek fellépni nyíl-

37 ii ll F 32 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története vánosan. Csakis.máj bán vállalkoznak hangversenysoro- > zatra. <Popin^^bertet, aki csaknem másfél évtizedig volt a Kör fötitkárát^ a n acskoztsrsaság alatt tanúsított magatartása miatt az egy- Iházi Eíracag elmozdította ev leánygimnáziumf igázgátói állásából. Ezzel lehetetlenné vált a Bessenyei Kör főf'tkári állssábait való megmaradása is. Úgy látszik, távozása után magánál tartotta a Kor Öszszes iratait, mert ez az az időpont, amikor a Kör iratai teljesen hiányzanak és nyomukra akadni nem lehet. Akármi volt a bűne ennek a Kör mindenkori legmunkásabb, legodaadóhb é s legtöbb áldozatot hozott tisztviselőjének, bizonyos, hogy pótolhatatlan űrt hagyott maga után 6B hfl&y a Kort az o távozásává! érte ezideig a legnagyobb veszteség, reiaauan ügyszeretete, íaraaságot.nem ismerő odaadása, pár)at ritkító áldozatkészsége olyan apostolává avatták őt a Szabolcsmegyei közművetodesnek, amit minden súlyos metftévelyedésé~méllett sem lett volna szabad métfkószönetlenül hagyni. Ennek ellenére az 192U. augusztus 18-iki közgyűlés óedutv elnóit indítványa ellenére nem szavazott neki köszönetét, egyszerűen tudomásul vette ta- Jvoza at. Ezen a közgyűlésen Geduly Henrik leköszönt az elnöki tisztségről, de a gyűlés felkérésére az új elnök megválasztásáig vállalta az ügyek továbbvitelét. Annak, hogy dr. Ujfalussy Dezső mikor, milyen körülmények között vált meg a társelnöki tisztségtől, semmi nyoma sincsen. Éppen így annak sem, fejtett-e ki a Kör érdekében tevékenységet vagy nem? Kimondta a közgyűlés az egyesület újjászervezését. Szűkebh bizottságot küldtek ki a Nv Íretfyháai Zeneked velők Egyesületével való egybeolvadás előkészítésere. előkészítésé? Mint'mmden iduden [láituic^lz- alakú fásnál), valam. éftfiélétlen nehézség ült rajta a Körön, úgy jellemző erre a kora is, hogy a kis Zenekedvelők Egyesülete, amely úgy tekintélyre, mint taglétszámra és anyagi erőre lényegesen gyengébb volt a Bessenyei Körnél, hosszú hónapokkal előbb ocsúdott fel háborús és forradalmi ájultságából, előbb é$ gyakrabban lépett újra a közönség elé. Még az akkoriban alakult (Turánj Por.is egymásután rendez hangversenyeket és előadásokat, amikor a Bescpnypí TTör még Tflíndig hallgat, de nem kifejezetten művészegyesületek, mint a "evél lyíregyházi osztálya, ^ S zékely Szövetség, a helyőrség tisztikara, a (^etilen Gábor Kör, a jületvédő Liga, asszociális Misszió Társulat, stb. stb. nyilvános szereplések útján, művészeti előadásokkal mind jóval korábban adnak élet jelt magukról, mint a kifejezetten művészeti egyesület, a Bessenyei Kör. Minden bizonnyal a Bessenyei Kör tétlensége váltotta ki Benkő András kir, tanfelügyelőben is azt az elhatározást, hogy Nyíregyházán megszervezi a SzabadoktatásiBizottsiáoE Mikecz Dezső elnöksége január 6-ikán előkészítő értekezlet foglalkozott a Kör újjáalakításával. Megbeszélték a személyi kérdéseket, egyéb tennivalókat és elhatározták az alapszabályoknak az új viszonyokhoz illő

38 Mint mindig... úgy most is a legkülönlegesebbet hozza emprimékben, selymekben, kostüm anyagokban, mintás strandanyagokban a Selyemház Nyíregyháza Dúsan felszerelt ruha és kabátszövetraktára a legmagasabb igényeket is kielégíti. Slóna ÜfíHHós fotóm Munkái elösmertek. Gyermekképei ötletesek. Zrínyi Ilona-utca 5. Óvja egészségét és a betegségét előzze meg mindenki GYÓGY- ÉS ÁSVÁNYVIZEKKEL 1 Főraktár: Altér Bernét Nyíregyháza, Bencs Lészlótér 18. szám. Telefon 114., ahol minden létező gyógy- és ásványvizek állandóan kaphatók. O Vaja j Sajtja Vásárolja K tej- Vezet termékeinket!! Mindenhol kaphatók. Telefonszám 593.

39 Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság nyíregyházi fiókjahorthymiklús-tér9. sz. IIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII T E L E F O N : 2-08.llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUlllllllir Foglalkozik a bankuzlet minden ágával. Betéteket legelőnyösebben gyümölcsöztek Kölcsönöket folyósít I. h. bekebelezés mellett. Tűzifa- és szénosztálya kedvező részletfizetés mellett szállít tüzelőanyagot. Nyírvidéki TakarékpénztárRészvénytársaság Nyíregyházana AzAdriaRiztosité Társulat Nyíregyházi FfiűgynOksége Szabolcsi Központi Takarékpénztár Rt. Nyíregyháza iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin i TELEFONSZÁM: 142. Táviratcím : KÖZTAKARÉK. iiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuii Foglalkozik: a takarékpénztár és bankuzlet minden ágával.

40 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 33 i, átdolgozását. Kimondták, hogy három szakosztálya lesz az egyesületnek: az irodalmi, a zenei és az jaafitgygyfiytö. vagy amint azt megmagyarázhatatlan ragaszkodással még mindig idegenül nevezni szerették: a lyceális. Az alakuló rendkívüli közgyűlés előkészítésére 6 tagú bizottságot küldtek ki. Január 30-ikan tartották meg az alakuló rendkívüli közgyűlést, amelyen Vietórisz József j ognak elnökölt. Kimondták az új alakulás szükségességét, elfogadták a módosított alapszabályokat, a tervezett és előbb említett 3 szakosztállyal. A Kör új elnöke Mikecz Dezső alispán lett. Uj főtitkár Klekner Károly, ügyvezető titkár Kardos István. Dénztáros Kovács Veier Pál, ellenőr Kéler^pyula, könyvtáros" ScharBert Ármin, ügyész Sasi Szabó László.birodalmi szakosztályelnök lett Vietórisz JózseJ, jegyző Téger Béla.jiertgszakosztályi elnök Bencs Kálmán, jegyző Juhász Sándor, ffsbibf éhér-' * jesztö szakosztályrelnök Adorján J>erenc, jegyző Péter Károly. Díszelnökok lettek: Éneked János-; GeJttly Herjrik, Jármy Béla, Mesfiö jűztszfités Miklösy István. A szakosztályok mindegyikébe 30 tagot, az igazgatóválasztmányba 15 Megállapították, hogy a Kör tagjainak száma 16* Érdekes újítás volt ebben az időben, hogy_a Kör tagjai irodalmi és művészeti eszmecserék céliából minden csütörtökön találkoztak a kaszinóban. Közben Ininden egyes szakosztály a saját kebelén Delui Kuloii Megalakult, mely alakulások említésre méltó eseménye, hogy a zenei szakosztály Kovách Árpád polgári iskolai tanárt választotta meg karnagynak. Almost kezdődő korszak volt a Kör másodvirágzása. Az ország borzalmas megcsonkítása, a megállás nélkül zuhanó valuta, a sok menekülés, hontalanság, halai, lehangoltság és más gátló körülmények nagyban korlátozták a művészi élet háborúelötti lendületét. Arra a nemzetközi viszonylatban is magas színvonalra, amit, mint láttuk, sokan már kifogásoltak is, gondolni sem lehetett. Ahogy azonban az új élet a lehetőség határain belül ezúttal különösen.k a r- dós István űévbuzgalma révén megindult, az minden tiszteletei megérdemel. Az első hangversenyt febr. 13-án rendezték. V. Hammerstedt János és a Bessenyei Kqr_zenekara léptek fel.. Nagyobb megmozdulás vnit a Ké^Renyei-íinnep Tehr. 28-án. A z '<f í A ünnepség a Bessenyei-szobornál kezdődött délelőtt 11 órakor, Zwick Vilmos vezetése alatt a gimnázium énekkarának Himnuszával. Felvonultak a katonai és polgári hatóságok kiküldöttei, zászlók alatt az iskolák, egy diszszakasz katonaság és a díszbe öltözött tűzoltótestület. Mayer Géza gimn. tanuló irredenta költeményt szavalt. %Jehner Károly ünnepi beszédet mondott, melynek végén elhelyezte a f^ör koszorúját, a Turáni T^fir ha hér árfával edviiff a szobor talpára, lovabbi koszorúkat öt iskola növendékei helyeztek a szoborra. Al&őver Géza keresk. isk- tanuló szintén szavalt egv irredenta verset, végül a tanítóképző énekkara elénekelte a Szózatot. Este irodalmi ünnep volt a vármegyeházán, amely ismét Himnusszal kezdődött, a Városi Dalárda előadásában. Mikecz Dezső elnök mondott megnyitót. Ün- 3

41 34 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története népi szónok volt dr, Papn Károly egyetemi tanár. Vietórisz József a magyar Hiszekegyhez fűzött gondolatokat, GaravEta szavalt és a Városi Dalárda Szózattal fejezte be. A Nyirvidek c.'helybeli napilap ebből az alkalomból terjedelmes Bessenyei számot adott ki. Márc. 27-én a Kör három irodalmi pályadíjat tűzött ki: 500 K-t lírai versre, 100 K-t szavalásra alkalmas költeményre és 1000 K-t novellára. Megkezdődtek az ismeretterjesztő előadások is. A új korszak első előadóia jádv^m^os volt, kinek előadását Klekner Károly megnyitója vezette be es vietórisz Józsefnek egy irredenta verse végezte. További előadó volt Vietórisz József és Popovits Margit. CjÍ9ZT\ április 10-én volt a Beethoven-est. V. Hammerstedt János zongorázott, Vertse K. Andor beszélt Beethovenről, Lemberkovitsné Wéber Margit hegedült és Ujfalussyné Mándy Margit énekelt. Záradékul a Bessenyei Kör zenekara játszott Kovách Árpád vezényletével. Április 17-én irodalmi matinét tartottak. Ennek az előadásnak a lefolyása' nem egészen ismert. Annyit tudunk, hogy megnyitót mondott Kardos István és a hősi halált, halt ifi Mikecz Dezső.vorsoihől zavalt Garay Gyuláné. Szerepüteit még Vietórisz József, Garay Anna és Borbély Sándor. Május 11-én Endrődy-emlékünnep volt. Magyar Hiszekegyet és Himnuszt énekelt a Városi Dalegylet, Vqjdaaf Vietórisz Áronba szavalt, Havas Gáborne énekelt, Jóna Kálmán zongorán kísért és Sajó Sándor ekkor már Kisfaludy Társaság tagja Endrődy Sándorról beszélt. Május 21-én Kardos István résztvett a Kör képviseletében a budapesti Jókai-szobor leleplezésén és a szoborra koszorút helyezett. Június 19-én rendezték a Benczúr-ünnepet. A Benczúr-emléktábla előtt Himnusz után Sasi S'iubó LliSZTü mondott emlékbeszédet, Vietórisz József alkalmi költeményt szavalt. Koszorút tettek le Jármy Béla főispán a kormány, Beöthy Zsolt a Tudományos Akadémia, Zala György a Képzőművészeti Társulat, Fritz János a Benczúr Társaság, Mikecz István Szabolcsvármegye, Bencs Kálmán a város, Klekner Károly ^.Bessenyei és Turáni Körök nevében. A Szózat elénetlése után a közönség a kiállított Benczúr-képek megtekintésére a városházára vonult. A képzőművészeti társulat főtitkára, Paur Géza átadta a városnak a magával hozott Benczúr-képeket, amiket ' Bencs Kálmán átvett. Utána Jármy Béla beszélt a kormány nevében. Este emlékünnep volt a megyeházán. Megnyitót mondott Mikecz Dezső, emlékbeszédet Zala György, Beöthy Zsolt méltatta Benczúr művészetét. Ünnepség után a Sóstón volt társasvacsora. Aug. 17-én Mikecz Dezső, Vietórisz József, Flegmann Bertalan, Rónay Jenő és Kardos István tisztelegtek a Kör képviseletében a Sóstón üdülő Blaha_l,ujzánál okt. 1-én a városi képviselőtestület a Bessenyei Kör indítványára Jtenczúr-sjg^k - feláiutásál-i?atárosta el. Ebből a célból a szoboralaptéteshéset K-val kezdte meg.

42 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 35 Dec. 7-én az igazgató-választmány az íyperetterjesztő szakosztály elnökének Adorján Ferenc helyére Zimmermann Rezső tanárt, titkárának Valent Józsefet választotta meg. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak ez évben Rugonfalvy Kiss István és Mitrovics Gyula debreceni egyetemi tanárok, Zimmerman Rezső, Vietórisz József, Motavjszky Ferenc és Marúócsv~hmit. _ ~Séc. 18-án hangversenyt rendeztek, amelyen Lorenz Ilona zongorázott és a Kör zenekara egy Mozart nyitányt adott elő, szokatlanul nagy közönség előtt. Dec. 29-én felhívást kapott a Kör a zemplénmegyei Kazinczy Körtől, csatlakozzék a Széphalom eladása ellen megindított mozgalomhoz, mert a Nemzeti Múzeum Széphalmot a mauzóleumnak és a hozzátartozó néhány négyszögölnyi területnek kivételével anyagi, eszközök hiánya miatt el akarja adni január 12-én Dante-íinnen «o1f a gimnáziumban. Megnyitót mondott Vietórisz József, Arany János Dante című költeményét bemutatta Zimmerman Rezső, Tankó Béla debreceni egyetemi tanár beszélt Dantéről és Kovács Mária egy részletet szavalt a Divina Commoediából. Január 21-én Rákosi-ünnep volt. Megnyitót mondott Mikecz Dezső. Vietórisz József feiovasta Rákosi Jenőnek a Körhöz intézett * > két levelét, Galamb J ó ^ e f budapesti tanár Rákosiról adott elő, > w JLsk^mJJnhpr Rákosi esl7télüráiáról olvasott fel. Krasznay Ili szavalt. A Városi Dalárda Himnuszt és Szózatot énekelt. Febr. 12-én irodalmi matinét rendeztek. Megnyitót mondott Kardos István, költeményeikből adtak elő Sasi Szabó László és Vietórisz István, Jtiss Lajos múzeumigazgatö~iéto1vasntt t>gy tamil.. mányt és Vertse A. Andor egy humoreszkjét. márc ^ü-én ynt4 a Czóbel Lőrinczy-est. Mikecz Dezső elnök üdvözölte a személyesen megieieni ózonéi Minkát és Lőrinczy Györgyöt, átnyújtva nekik a Kör tiszteletbeli tagságáról szóló okmányokat, miket Szalay Pál rajzolt. Vietórisz József felolvasta Garay Annának Czóbel Minkáról írt tanulmányát? Czóbel Minka ezenkívül személyesen egy tárcáját és néhány versét. Garay öyttlang ' Czóbel és Lőrinczy verseket szávait. Sasi Szabó László méltatta Lőrinczy költészetét. Lőrinczy verseket és novellát mutatott be. A Városi Dalárda Himnuszt, Szózatot énekelt. Czóbel Minka ezalka- lommal 1000 K-t adott a Bessenyei Körnek, egy Bessenyei-serleg Seizerzési költségeire indítandó gyűjtés megkezdéséül? ~ Április 24-uce ismét Bessenvei-ünnemnélelott a szobornál Himnusz és Szózat. Emlékbeszédet mondott Fehér Gábor, Mayer Béla szavalt. Koszorút tettek le Császár Elemér az Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi Társaságok, Ady Lajos a debreceni Csokonai Kör nevében és számos helyi testület. Délután ünnepély a vármegyehá- Ozán. Megnyitót mondott Vietórisz József, ugyanakkor elparentálta a napokban meghalt Beöthy Zsoltot és felolvasta a nagy tudósnak és írónak a Sóstón költött, Erdőben" című utolsó versét. Bessenyei i * hivatásáról Imre Sándor egyetemi tanár beszélt. Téger Béla saját Bessenyei-ódáját szavalta el. Császár Elemér is felolvasott egy Bes-

43 36 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története senyei tanulmányt. A Városi Dalárda Himnuszt és magyar Hiszekegyet énekelt. Az ünnepély alkalmából táviratilag üdvözölték a Kört Czóbel Minka és a Nógrád vármegyei Madách Társaság. Este bankett volt a Koronában, Ebben az évben márc. 19-én tartották az évi rendes közgyűlést. Ezen Czóbel Minkét és Lőrinczy Györgyöt tiszteletbeli tagoknak választották meg. Elhatározták, hogy Klekner Károlynak dr. Jósa András felett mondott halotti Beszédét és Kiss Lajos múzeumigazgatónak Jósáról írt tanulmányát a Kör költségén kiadják, tiszta jövedelmét a felállítandó Jósa-emlékmű költségeire fordítják. Az egy év előtt lírai versre meghirdetett pályázat meddő maradt. A szavalásra alkalmas költeményt, ifj. Radványi Sándornak A magyar diákokhoz c. versét 300 K-val jutalmazták. Uj pályázatot írtak ki K jutalommal egy novellára, egy alanyi és egy szavalható versre. Bejelentette a közgyűlés, hogy a Zenekedvelők Egyesületével fuzionált. Egy megüresedett igazgatőválasztmányi helyet Kállay Miklós főispánnal töltöttek be. Ezen a gyűlésen állapították meg, hogy az új Körnek 160 tagja van. Azt is itt határozták el, hogy a Kör zongoráját ezentúl* senkinek nem kölcsönzík ingyen. Az iki idényt október 21-ikén igazgatóválasztmányi üléssel kezdték. Ebből az ülésből eredő fontosabb határozat, hogy a tanulmányútra Amerikába kiküldött Zimmermann. Rezső ismeretterjesztö szakosztályi elnök helyére dr. Spanyi Gézát helyettesítették be. Foglalkoztak azonkívül a ^(Jósa-emlékkönyv, a /Bessenyei-serleg és a/benczúr-szobor terveivel. Az idény első művészi eseménye 1922, november 19-én a Pe*őfiest. Megnyitót mondott Vietórisz József. Ferenczi Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke Petőfiről olvasott fel. Fofgácfi Rózsi, a Nemzeti Színház tagja, Petőfi verseket szavalt. Száuav G yula, a Petőfi Társaság titkára részleteket adott elő egy Petőfit tárgyazó, nagyobb drámai költeményéből, Szent-Istvány Juliska énekművésznő Kovách Árpád zongorakísérete mellett Petőfi-dal okát énekelt. December 10-ikén irodalmi matiné volt a vármegyeházán. Megnyitót mondott Vietórisz József, megemlékezve benne Gárdonyi Géza haláláról. Fehér Gábor ismertette az irodalmi pályázat eredményét, mely szerint 2 díjat nyert meg Véflessy-üvuLa országos hírű költő, egyet Pákozdy rerpnc tanárjelölt, a Krisztusszonettek közismert szerzője. "Dicséretet kapott lö'költő. A pályadíjnyertes ltolteményelcel Kovács Mária szavalta el, Téger Béla pedig a díjnyertes novellát olvasta fel. Ezúttal léptek fel először a Körben Tartallyné Stima Ilona, ifj. Raduányi-Sándor és Balig Ferenc, akik mindaharman költeményeket olvastak fel. r~7~1925tlanuár 4-ikén Kéry Klára zongorázott, K. Kallivoda Olga énekelt. Március 7-ikén volt a_madách-ünnep. A Szalay Pál helybe1! - rajztanár által díszített pódiumon Jreduly Henrik mondott megnyitót. Nógrádvármegyéből itt voltak az ünnepségen Jeszenszky Kálmán apátplébános, dr. Kossaczky Árpád, a Madách Társaság főtitkára és Vissnyovszky Rezső, Budapestről Paulav Erzsi és-qdrv

44 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 37 Árpád, Debrecenből Tankó Béla egyetemi tanár. Vissnyovszky egy saját szerzeményű Madách-verset szavalt, Paulay és Odry jeleneteket adtak elő Az Ember Tragédiájából, Tankó Madáchról olvasott fel és Vietórisz szavalta saját Madách-ódáját. Az ünnepséget társas vacsora követte. _ Április 14-ikén jd. Ábrányi Kornél zeneszerző emlékestje voltt Megnyitót mondott L&rinczy György. Naív Izabella, az Operaház tagja énekelt. Garay Gyuláné Ábrányi verseket szavalt. Kardos István felolvasta íct. Ábrányi Kornélnak egy tanulmányát. ~A helybeír tanítóképző énekkara Lukács Béla vezetésével két Ábrányi szerze- "menyt adöll étb. /.ongorakíséretet ifj Ábrányi Emil és Kovách Árpád szolgáltattak. Ezt a hangversenyt is társas-vacsora követte. Május 27-ikén Tiszabercelen rendeztek Rassenyei-ünnepet. Az ünnepség az ottani r. kai. és ref. templomokban tartott istentiszteletekkel kezdődött, ahol szentbeszédében mindkét lelkész Bessenyeiről emlékezett meg. Utána Bessenyei szölőházához vonult a közönség, elénekelve a ref. énekkarral a Magyar Hiszekegyet és a Himnuszt. Megnyitót mondott Ktekner Károly, ünnepi beszédet Lőrinczy György. A község és a ref. egyház nevében Korocz József lelkész beszélt. Szathmáry István költő Bessenyei-ódáját szavalta el, melyet követőleg Kardos István szavaira lehullott a lendjiásoift-besssítjígis. kénről. Mind a 1X1 -Fgyilr 1 hsltő arcképét, másik szülőházát, a harmadik a tíszaberralí ref. temnlnmnt "ábrázolja. Zárószót mondott Vietórisz József. ^Ismeretterjesztő előadásokat tartottak Bogdánffy Ödön földmívetesugyí államtitkár, W.ndetzky József, a Pázmány-egyetem kozmográfiai igazgatója (2-szer), Spdnyz G?za, Nádai Pál, Wagner János tanítóképzőintézeti főigazgató, Valent József és jjjfike^z *>don. Ez az idény egyéb eseményekben is szokatlanul gazdag7"sasr Szabó TjíszIö J.Bessenvq-sarLeilll-gímmgl 1922, december 17-én fel-1íj 2., hívást tesz kóz'zett'el szólít ja benne SzaTJoIcsvármegye közönségét, hogy ha valakinek a Bessenyei-serleg céljaira alkalmas kehely volna birtokában, ajánlja fel azt a Kör részére. A Bessenyei-serleg eszméjét az március 25-iki Czóbel Lőrinczy-est alkalmával tudvalevőleg Czóbel Minka pendítette meg. Ugyanakkor a serleg költségeire tekintélyes összeget adott. Mikor a Sasi Szabó László felhívása megjelent, ifj. Radványi Sándor helybeli költőnek jutott eszébe, hogy Kótajban. a gör. kát, egyház birtokában van egy, erre a célra _alkalmas serleg. Eelhívta rá úgy a tulajdonos egyház. min!~a Bíü-' senyei~kör*flgyeimét. Egy hónap sem telt bele, a Körnek a kótaji gör. kát, egyház képviseletében Szemerszky János lelkész és Dobránszky Gyula főgondnok jóvoltából január 10-ikén már meg is volt a kívánt Bessenyei-serlege. Ezt a Kör rendbehozatta és Vietórisz József következő szavait vésette a serleg oldalára: Ez a serleg Bessenyei serlege Tiszta borral tüzes lelket tölts bele. Úgy idézd a Bessenyei szellemét, Műveltségért, magyarságért Küzdjön minden nemzedék.

45 38 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Húsz nappal később, január 30-ikán Korocz József tiszaberceli ref. lelkész egyházközsége nevében a Bessenyei Körnek ajándékozza azt az ezüst serleget, melyet 1645-ben a Bessenyei-család egyik tagja,. István és ennek felesége, Kovács Borbála adományoztak az egyháznak. Felírása ez: Bessenyei István Kovács Borbálával együtt adta. Ámen. Az Berczeli templomhoz Isten tisztességére ezt a poharat. Anno 1645." A kelyhet az aznap tartott igazgatóválasztmányi ülésben személyesen adta át a Körnek Korocz József. Ugyanebben az ülésben Spányi Géza egy Bessenyei-bál eszméjét vetette fel. Annak megrendezését a következő farsangra halasztották, de soha meg nem rendezték. A z említett két serleget máiiic 37-ikén avatták fpl Tiszabarcelen, a már leírf ottani Hnrc ny : Ünnepség, alkalmával. Az ünnepség lezajlása után ugyanis serlegavató lakomát rendeztek a Tiszaparton. A lakoma sikerében Hrabovszky Samunak, Sós Jenő tiszaberceli ref. tanítónak és a nyíregyházi cserkészeknék volt legnagyobb érdemük. A Mióta ji gör. kát. egyház adományát Vietórisz József, altiszaberceli reítégyház ajándékát Lörinczy György avatták fel. A serlegavató ebéd késő estig, az utána következő tánc az u. n. Czakódi erdőben világos reggelig tartott. ~ További eseményei az évadnak, hogy hivatalosan megalakult a Kör negyedik szakosztálya, a [képzőművészeti* melv_ lnöknek Imre János igazgató-főmérnököt, alelnoknek Kovács Tibor városi mérnökit január 20-ikán Kardos István ügyvezető titkár és Téger Béla irodalmi szakosztályi jegyző a Kör képviseletében a balassagyarmati Madách-ünnepségre utaztak. Kardos itt emlékbeszédet is mondott, Téger Béla pedig egy Madách-yershez fűzött rövid elmefuttatást. Ennek az útnak a beszámolójábórudjuk meg, hogy Mar- ^gócsy Emil helybeli kér, iskolai igazgató is jelen volt Balassagyarniátcfif és-visszatérőben Budapesten, Zala György műtermében megtekintette azt a Benczúr-szobormintát, amelyet a művész Nyíregyházára szánt. A szoborminta ára a közlemény szerint másfélmillió korona lett volna. Az évad beszámolójához tartozik még az is, hogy április havában az Országos Közművelődési Tanács Budapesten ülést tartott, melyen a Bessenyei Kört Kovách Árpád képviselte. Szóba került ott a Bessenyei Kör válsága is. A Tanács ígéretet tett, hogy ha a Kör ^Szabolcsvármégye összes községeit beszervezi kultúrközpontokba, ott a közművelődés állandó fejlesztésére vállalkozik, akkor kap segélyt. Amily természetes, hogy a Kör vállalta az elébe szabott feltételt, éppen olyan természetes az is, hogy vállalkozását megvalósítani nem sikerülhetett. Előbb kellett volna a pénznek meglenni és csak azt követőleg vált volna lehetségessé a szervezkedés, nem pe- 'd ig fordítva! Végezetül június 23-án dr. Poldy József elnök és dr. Nagy Jenő tanár által képviselve, a debreceni Tisza István Tudományos Társa-

46 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 39 - f r s j ság tartott a Bessenyei Kör vezetőségének bevonásával Nyíregyházán egy értekezletet. Az Alföld erőit feltáró tudományos kutató munka megindítása volt a cél SzaBolcsvármegye területén. A Bessenyei Kör lelkes támogatást ígért a munkához és az anyagiak megszerzése érdekében gyűjtést határozott el. A munka, mint későbbi évek mutatják, szép lendülettel megindult, de arról, hogy abban tevékeny része lenne a Bessenyei Körnek is, adatot találni nehéz. Az ezen megbeszéléssel bezáródott évad volt a Bessenyei Kör életében, ncm legmagasabb színvonalú, de legszínesebb és legmozgalmasabb évben közgyűléssel kezdődött az idény. A tisztikar maradt a régi, csak a szakosztályi titkárok újak. Irodalmi szakosztályi titkár Fehér Gáhor. zenei dr. Sarkadi Aladár, ismeretterjesztő Valent József, képzőművészeti Szalay Pál. Uj igazgatóválasztmányi tagok dr. Járossy Sándor, Szohor Pál, Téger Béla, dr. Tóth László és Vertse K. Andor. Uj díszelnökök Kállay Miklós főispán és Mi- kecz István alispán. Ebben a korszakban már jellemzőek a mesébe illően magas számok. Tagdíj 1000 K, új pályázat alanyi költeményre, szavalható elbeszélő költeményre és tudományos kérdést népszerűén fejtegető tanulmányra, egyenként ezer K jutalommal. Évadnyitó hangverseny volt nov. 6-án. Szegheő János zongorázott, Garay Eta szavalt. Dec. 21^én a Kör-Pártfogásával és erkölcsi támogatásával Cs. Joachim Ferenc szegedi festőművész rendezett a városházán gyűjteményes képkiállítást, melynek gyenge sikere volt. Nyíregyházáról a három Kiss testvér iparművészeti tanfolyamának termékei is láthatóit voliak. Dec. 29-én irodalmi délutánt rendeztek. Megnyitót mondott Fehér Gáhor. Három helybeli költő: Vjetórisz József, Juhász Mar- il és Gulyás Pál verseikből adtak e l ő. A negyedikkoltö személyesen nem jelenhetett meg, elbeszélő költeményét Vajdáné Vietórisz U Aranka szavalta el január 24-én Koncz János hegedült, felesége, Keömley ü Blanka énekelt. Mindkettőjüket Járnay Lajos kísérte zongorán. Június 18-án nagyszabású irnflattiiliiimgpély volt a vármegyeházán, Megnyitót mondott Mikecz Dezső. Vietórisz József kevéssel ezelőtt ért el országos sikert Senki Pál című verses elbeszélésével, amit az Akadémia a Ná d a s dv-3j i) at jutalmazott. Ebből a verses elbeszélésből adta elő a szerző az előhangot, az első és az utolsó éneket. Fehér Gábor titkár beszámolt a legutóbbi pályázat eredményéről, mely az előző év országos sikerével szemben ezúttal az egész vonalon meddő. Téger Béla Bessenyeiről olvasott fel és fejtegette a LíQta^ Jenő_-féle~ereklyetárgyak ielenlöségét, amelyekről alább lesz szó. Ünnepély ufan~a közőftség""a l^ssenyei-szoborhoz vonult, ahol a tanítóképző énekkara Himnuszt énekelt. Utána Sasi Szabó László mondott beszédet, melyben érdekes párhnramot vont Kant, Besse-~ nyei és Vietórisz között. Este Vietórisz József tiszteletére 1ÖU teritékes ünnept ^vacsora volt. Ezen Kállay főisván köszöntötte fel az ünnepeltet, a Bessenyei-serleggel a kezében, #

47 40 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Az évad elején külön helyiérdekű irodalmi esemény volt Vietórisz József Orgonavirágzás című verses kötetének megjelenése is. Június 21-én g helvhev tilhnrmaziiliia--xnnolyit^aanh házi hangversenyt Kovách Árpád karnagy vezényletével. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak: Máday István, dr. Szontágh Félix, Csörsz Károly debreceni egyetemi tanársegéd, Gaizler Gyula, Vámosy Zoltán egyetemi tanár, Verf/y Frifíves debreceni egyetemi tanár, Spányi Géza, Szalay Sándor és Waday Pál június havában jelentékenyen megszaporodott a Kör Bessenyei ereklyéinek száma. Ennek róvia történeté'a kövétkéző^ Tián hántolták ki rusztakovacsiban Bessenyei hamvait, abból a sírból, mely maga a költő által kiválasztott öreg körtefa alatt volt. A kihantolás akkor azért volt sürgős, mert a Berettyó patak a sírhelyét elmosással fenyegette. Távolabb vitték tehát a hamvakat a víztől. Ezen kihantolás keresztülvitelében egyik legtevékenyebb szerepet játszotta Vass Jenő berettyóújfalusi gyógyszerész, aki szerkesztője volt akkoriban az ott megjelenő Sárrét című lapnak. Ennek a gyógyszerésznek az özvegye, Vass Jenőné Liptay Jenőnek, mint bakonszegi (Bessenyei nyugvóhelye) földbirtokosnak és jó ismerősének ajándékozta ezen Sárrét című lapnak azt a két számát, melyek a kihantolásnak és a felállított emlékmű leleplezési ünnepségének részletes leírását tartalmazzák. Odaajándékozott továbbá egy évi táviratot, melyben magyar tudósok és művészek az ünnepély rendezőbizottságát üdvözlik, egy XVIII. századbeli kiadású francia könyvet, melyben egy Bessenyei capitain 1791." című fejezet is van. végül egy koporsószöget, melyet néhai Vass Jenő személyesen vett ki Bessenyei koporsójából az 1883-ik évi kihantolás alkalmával. Ezek azok az ereklyetárgyak, amiket Liptay Jenő nyíregyházi lakos, mint bakonszegi földbirtokos, a Bessenyei Körnek ajándékozott. Az ereklyéket Liptay Jenőtől Kardos titkár vette át és a Kör az értékes adományt levélben köszönte meg, külön özv. Vass Jenőnének, külön Liptay Jenőnek. Az iki idény azzal kezdődött, hogy a nov. 14-iki igazgatóválasztmányi ülésben másodtitkári állást szerveztek s az évi tagdíjakat K-ban állapították meg. Hangversenyt rendeztek február 16-án. Szegheö János zongoraművész egy Mozart-hangversenyt adott elő a Bessenyei Kör zenekarának kíséretével, majd önálló számokat is. Azonkívül a Kör zenekara Garay Gyula szólójátéka és Kovách Árpád vezénylete mellett önálló számot is játszott. k / Márc._27ikán megalakult Nyíregyházán g Infnntnino fnrsnsga v helybeli fiókja, mely alkalommal nevezett Társaság a Bessenyei Körrel összefogva rendezte meg első szereplését. A Lafontaine Társaság megoldani volt hívatott azt az eldöntetlen kérdést, mely a Bessenyei Kör kebelében is sok vitának szelét kavarta fel: idegenből behozott kultúrát űzzön-e a Bessenyei Kör, vagy tisztán a hazai művészetet ápolja? Az új társaság kimondottan az idegén műveltség megismertetését tűzte ki célul, így ő mellette a Bessenyei KörUeKa-

48 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 41 tóbban szentelhette anyagi és erkölcsi erejét a hazai irodalomnak és művészeteknek. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak Spányi Géza, borbély Sándor, Csörsz Károly, Milekker Rezső debreceni egyetemi tanár, Orbán Dezső festőművész, Kunos Ignác és Horváth Mihály budapesti egyetemi tanárok, Náday Pál iro. ^fifeecz Ödön, Fischof Gyula szegedi írásszakértő, ScKarberf Ármin, Kozák István, Margócsy Emil, Vikár Béla fővárosi műfordító és Hűnek Emil. Kójjay Miklós elnöksége. v-t,v C vkövetkező) i ös évad a nagy személyi változások ideje.'tömegével mondtak le a tagok különböző tisztségeikről. Mikecz Dezső lemondott az elnökségről, Spányi az ismeretterjesztő szakosztály elnökségéről, Kardos István a főtitkári, Murányi László az igazgató-választmányi tagsági és F»hér Gábor a jegyzői tisztségről. Fennállása óta soha még ennyien ék szerre nem 'ordítottak há^ táj. a Kör szolgálatának. Magától értetődisttiogy a me'grazkódlatas egy kicsit erős volt és utána ismét Iankadás állott be. Ugylátszik, a Kör tevékenysége a főtitkár ügybuzgalmán múlik. Popini annak idejében nemcsak szellemi és fizikai tehetségét, de anyagi erejét is egészen a Körnek áldozta. Ezért fénylett olyan messze abban az időben a Kör világossága. Kardos István éppen olyan tevékeny és lelkes főtitkár volt.akárcsak Popini. Azért az ő idejében is fényes lapokat mutat fel a Kör története, de mert a még mindig ájultságban fekvő magyar nemzeti közélet megdermesztette a nagyvonalú tevékenységet és Kardos István nem rendelkezett a Popini Albert anyagi tehetségével sem, megérthető, hogy az ő korszaka a Popiniénál halkabb hangú s helyi érdekűbb volt. " nov. 6-án tartották a tiszújító közgyűlést, amelyen Vietórisz József elnökölt. A lemondott faikecz Dezsőt örökös tiszteletbeli elnöknek választották meg. Uj elnök lett Kállay^Miklás njspgn. fntitkár Mifeecz Ödön és az ismeretterjesztő szakosztály elnöke Borhely Sándor. A megüresedett többi állás betöltését az egyes szakosztályokra bízta a közgyűlés. Ebből a gyűlésből üdvözölte a Kör a Magyar Tudományos Akadémiát százéves fennállásának emlékére és köszönte meg Szabolcsvármegyének K-ás adományát, amit az év folyamán a_ Körnek juttatott. Érdekes megállapításai a gyűlésnek, hogy egyetlenegy fillér tagdíj hátralék sincs és hogy a iaglétszám^523 ami legmagasabb eredmény volt a Kör életében. Lzek a számuk-ijttuhizjk (JlékneK az éveknek telienauiesnek Induld pénzbőségét január 7-én színielőadás keretében emlékezett meg a Kör ^ VörosnTáfty Mihályról. Megnyitót mondott Kardos István. Gulyás * Menyhért színigazgató társulata a Czilley és a Hunyadiak-at adta elő. Ebben a darabban Gál Gyula, a Nemzeti Színház tagja is szerepelt. Január 14-én Albertina Ferrari hegedűművésznő tartotta hangversenyét.

49 42 4?z í.j j T x - h Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Márc. 6-án Versoy Ferenc hegedűművész hangversenyezett. Bevezetőt mondott Rákosi Jenő Egyike volt ez a Kör összes eddigi leglátogatottabb előadásainak. A közönség már a Korona^szálló nagyterme mellett lévő kisterembe sem fért be. Különösen a vidéki közönség rekedt kívül a zsúfolt hangversenyteremből. Vecsev Ferenc ez alkalommal Iftfifioonft K-* J»jánWt tol rnartyarorc-yájti kör-_, útiénak nss7p<; hpvótp' sől a Rpsgpnypí lfnr közművelődési alapja tavára. ' " "április 29-én magyar dal- és nótaest volt. Dr. Lányi Viktor a magyar dalról adott elő, Radnay Erzsébet és Mihályi t r n ö énekeltek, Hannover György hegedül/, Jobbágy Ilonka és Kovácsy Margit hajdú-táncot és palotást táncoltak, Melles Béla, Gulden Jenő, Molnár Ferenc és Zsámboky Miklós vonósnégyest adtak elő. Ismeretterjesztő előadásokkal szerepeltek: Letfler Béla. Weisz István min. osztálytanácsos, gr. Teleki Pál, a mossuii kérdés népszövetségi megbízottja, Náday Pál, dr. Lelkes Nándor író, Borbély Sándor, Antal István, Pavláth Ernő Máv. felügyelő, ifj. Vietórisz József műegyetemi tanársegéd. Borbély Sándor azonkívül Kisvárdán is megismételte Firenzéről szóló előadását. Az évad folyamán két képkiállítása is volt a Körnek. Az elsőn * 1V L egyedül fám etta/os szerepelt gyűjteményével. A másodikon, melyen /mré'jönős'szakosztályelnök mondott megnyitót,/spányi Géza, izalay Pál, \Horthy Istvánra, Imre János, \Koyuch Tibor,JjLovách A, %J)ezitő,\Reininger Vilmos.IJárOaSv Gyula, \Hlooovszki Samu, Székely Farkas fflietz Miklós és [Zoltán Barna nyíregyházi festők festményein' - kívül számos iparművészeti termék, batikok, kerámiák, fafaragások, intárziák, stb. tették változatossá a kiállítást, melyek közül egyik n. ii. u. legnagyobb hatást Nagy Elek. városi műszalr tanácsosnak miniatűr -iaherakása váltották ki évben nov. 6-án K odály Zoltán zeneakadémiai ta a"sz8kely dalköltészetről olvasott iel^jjanilides Mária, az Opera nnár r ház t tagja énekelt, Kodály zongorakíséretével. Nov. 20-án Lhewinne József orosz zongoraművész hangversenyezett, dec. 4-én pedig Sala Antonio spanyol gordonkaművész. Dec. 30-án mohácsi^mlékünnep volt a mohácsi vész 400-ik évfordulói a alkalmából Megnyitót mondott Vietórisz József, ünnepi beszédet Mikecz Ödön. ihari,lnsrió színész egy Vietórisz-verset szavalt, végül a közönségzmícfe Vilmos zongorakísérete mellett Himnuszt énekelt. Az érdeklődés szomorúan kicsiny volt j'anuár 12-én a 15 éves Kilényi Éde\üenn Irén. és. Dohnányi Ernő tanítványa hangversenyezett, \Y / Jan. 23-án Grafikai kiállítás volt a városházán, amelyen Kardos i > f István mondott megnyitót. Jan. 29-én Relle Gabriella, az Operaház tagja énekelt, zongorakíséretet szoltfáhátöepüfe. Herz Ottó. Febr. 6-án Móricz Pál újságíró cikket ír a Magyarság-bán Bessenyei sírja körül címmel. Felelősségre vonja a Bessenyei Kört a sír gondozat! ansága és a Berettyó által veszélyeztetett elmosatása miatt.

50 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története^ 43.Téger Béla válaszol rá febr. 13-án és megjelöli a helyes teendőket, amelyeket foganatosítani kellene. Febr. 15-én a debreceni Tisza István Tudományos Társaság tartott Nyíregyházán bemutatkozó előadást. Megnyitót mondott Kállay Miklós, mint a Bessenyei Kör elnöke. Pokoly József egyetemi rektor köszönte meg. Milekker Rezső beszélt a Nyírségben megoldásra váró tudományos feladatokról, Marton Béla a Nyírség állattenyésztési statisztikájáról, Sziládi Zoltán Szabölcsvármegye állat- és növénykülönlegességeiről. Előadás után értekezlet volt, melyen kimondták a Bessenyei Kör tudományos saajtosaláljta piegala.kftásának szükségességét. ElhatároztaK, hogy ez a szakosztály tagként lép be a Tisza István Társaságba és együtt működik vele. Febr. 18-án Helge Lindberg finn énekművész énekelt. Zongorán kísérte Mollé Denise francia zongoraművésznő, aki néhány önálló zeneszámot is előadott. Márc. 12-én Hubav J enő adott hegedűhangversenyt. Zongorán kísérte Kása Györgyül óvárosi zongoraművész. Ezen az estén Beöthy László budapesti színigazgató mondott megnyitót. Ugyancsak ebben az évadban volt egymásután 3 Beethoven-est: ápr. 4-ikén, 10-ikén és május 1-én. Szerepeltek rajtuk a \Waldbauer- Kerpely vonósnégyes, R elb Gabriella (ének), Hodula István (zongorakíséret), DohnányÍÉrnttés Telmányi EmiJ_ (TzongorSh, végül a Budapesti Filharhfiomkus Zenekar. ~ <A * - ÁT' jsmerétté'rfeszíö^eföáassőtc'ebben az évadban megfogyatkoztak. Előadtak Duszik Lajos miskolci ev. lelkész, JFux Antal debreceni tanár, Czakó István népjóléti min, titkár éstmikszáth Kálmán főispán. A Kör az évadot kirándulással rekesztette be. Liptay Jenő május hónap valamelyik, mar itelff'ludott napján, saját gépkocsiján Bessenyei sírjához vitte el Mikecz Ödönt, Papp Zoltánt és Téger Bélát. Felkeresték özv. Vass Jenőné berettyóújfalusi lakost, akinek a férje 1883-ban Bessenyei sírját megmentette. Elhozták tőle a Sárrét_c^laD ISÍÜL-évi egész kötetét. Ebben olvashatók a Bessenyei tetemének Idhantolására vonatkozó összes adatok. Megállapították, hogy Nadányi Zoltán, megyei főlevéltáros volt az, aki a Magyarország c. lapban a Bessenyei Kört a költő sírjának elhanyagoltsága miatt vádoló cikknek szerzője. Megállapították azonban azt is, hogy ez a vád nem volí hatastalin, mert a Kör ennek következményeként vállalta magára a sír gondozását. A sírgondozás munkáját személyesen dr. Erőss István főszolgabíró vette kezébe, aki széleskörű munkarendet állított össze a költségek előteremtése céljából, ban november 12-ikén Tellmányi Emil hangversenyével kezdték az évadot. Zongorán Kása György kísért. November 19-én a Kör történetének egyik legegzotikusabb eseménye volt a 34 tagú Doni kozákkórus énekhangversenye. Az énekművészet tökéletességét Magyarországon addig még nem látott fokban mutatták be változatos egyházi és világi énekek eléneklésével, melyek közül sokáig emlékezetes marad a volgai hajóvontató munkások egyhangú Ej uchnyem" dala.

51 44 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története / fí r t_ = = = = = = = I Nov. 24-én gr. Klebelsberg Kunó miniszter tiszteletére díszközgyűlést tartottak a vármegyeházán. Ennek keretében megnyitót mons' dott Kállay Miklós elnök, ünnepi beszédet gr. Klebelsberg, zárószót Vietórisz József. Utána 300 terítékes társasvacsora volt a Koronában. Dec. 15-én Albertina Ferrari hegedűművésznő hangversenyezett, Kerpelv Jenő gordonkaművész és Kosa György zongoraművész társaságában jan. 26-án a 60 tagú debreceni filharmonikus Máv. zenekar tartotta hangversenyét Ábrányi Emil vezényletével. Énekszámokkal szerepelt Goda Gizella operaénekesnő is. Febr. 5-én Jeanne Marié Darré zongoraművésznő adott hangversenyt. Febr. 25-én irodalmi est volt. Kállay Miklós elnök köszöntötte dr. Illés József orsz.'tcépviselőt, mint a Kör vendégét és Vietórisz Józsefet, ez utóbbit abból az alkalomból, hogy Ars poetica mea cimű műve megjelent. Megnyitót mondott dr. Klekner Károly. Utána Vietórisz olvasott fel részleteket az Ars poetica mea-ból, végül Illés József egy Spengler témát fejtegetett. Ezt az estét is társasvacsora követte. Márc. 4-én yzimfralist Éhem hegedült, Greewald Louis zongoraművész kísérete mellett. Május 2-án Guerlin de Guer francia egyetemi tanár volt a Kör vendége, aki Pierre de Ronsard francia költőről beszélt. Szavait magyar nyelven dr. Gáspár Margit leánygimn. tanárnő tolmácsolta. Ehhez az előadáshoz dr. Kvthy S á n c-r debreceni városi főügyész (írói néven Térey Sándor) mondott megnyitót. Ezen az estén /">*-osz Júlia hangversenyénekesnő énekelt 2 Ronsard-dalt,. Kouách Jírpai zongorakíséretével, A vendég-előadót Mikecz Ödön főtitkár üdvözölte. Ebben az idényben ismeretterjesztő előadás nem volt. Érdekesebb a zeneszakosztálynak 2 ülése Bencs Kálmán elnökletével. Az elsőn kimondták, hogyffúi -on gór áh-a van szüksége a Körnek, mert a régi már elavult, de addig is, míg ez beszerezhető lesz, a meglevő zongorát helybeli zeneiskolák kivételével, akiknek ingyen áll rendelkezésére, jövőben csak 40 P-ért adják kölcsön. A másodikon elhatározták olcsó (30 50 filléres) belépődíjak mellett a tanuló ifjúság részére zenetörténeti és zeneesztétikai előadások rendezését, mely fejtegetéseket "egyes lienei részletekkel, esetleg teljes zenemüvekkel illusztrálnának. Június 30-án egy harmadik értekezletet is tartott a zeneszakosztály, a miskolci, debreceni, békéscsabai és szegedi zenei élet képviselőinek bevonásával. Itt elhatározták a városok közötti zenei szövetség megalakítását és kimondták, hogy a megalakított szövetséghez még hét várost szólítanak fel a csatlakozásra. Az iki évad olyan személyi eseménnyel kezdődik, amit a Bessenyei Kör története sem hagyhat megemlítés nélkül. Dr. Vietórisz József abban a kitüntetésben részesült, hogy a Kormányzó a fnitfaztfatóí rímet aitnmányn>--. neki. Mint eddig is láttuk, Vietórisz neve az alakulás percétől kezdve úgy összeforrt a Kör történetével,

52 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 45 hogy ami az ő életében történik, eseménye egyúttal a Bessenyei Körnek is. Az új művészi évad első eseménye a kozákok második nyíregyházi szereplése. Ezúttal is, mint első ízben, Sergej Jaroft karnagy vezényletével, novemberében. Ezt követően nov. 18-án Szióeti József hegedűművész hantfver- J «P senyezett Golschman Boris zongorakjséretével. Dec. 8-án Schubert-est volt, melyen Szeni-Györgyi László hegedült, Basilides Mária énekelt és mindkettőjüket dr. Herz Ottó i f j t - i f o j ü i l l O/IJ* kísérte január 10-én Földessy Arnold gordonkaművész lépett fel. Kísérte Polonyi Elemér, aki három önálló zongoraszámot is adott. l Febr. 2-án ismét Jeanne Marié Darré volt itt. Márc. 9-én Launsm Lajos, az Operaház tenoristája hangversenyezett. Ennek az évadnak több hangversenye, vagy irodalmi estje nem volt. Volt azonban jan. 5-én a városi képviselőtestület együttes szakosztályainak egy értekezlete, zeneiskola felállítása tárgyában. Elvileg elfogadták a létesítés szükségességét, de azonnali megvalósítását nem tartották időszerűnek. Ebben az időtájban kerülnek a Kör birtokába újabb Bessenyeiereklyék. Nadányi Pál bakonszegi földbirtokos ajándékozott Liptay Jenőnek, Liptay Jenő pedig tovább a Bessenyei Körnek 2 iratcsomót. Egyik a Bessenyei György végrendeletének másolata, a másik a Bessenyei-család tagjainak különböző leveleiről készült másolatok. Ezeket a leveleket feldolgozás céljából Liptay Jenőtől Téger Béla vette át. m 1929, február 23-án megalakult a N ylt ( Nyíregyházi írók Társasága), amely alapszabályok nélkül és egyesületi szervezet mellozes?vfcj egy kávéházi asztaltársaság volt, abból a célból, hogy eszméket termeljen és eszméket adjon, elsősorban a Bessenyei Körnek, de másoknak is, a pangó nyíregyházi irodalmi élet fellendítésére. Ez az asztaltársaság péntekenként a vacsoraelőtti órákban jött össze éveken át a Korona-kávéházban. Több érdekes irodalmi gondolatot felvetett és megtárgyalt, egy-két felolvasást is rendezett saját bizalmas körében, azonban néhány éven belül ez is, mint annyi sok minden, közönybe fűlt. 1929, április havában Liptay Jenő két és fél hold földet ajándékozott bakonszegi birtokából atiérettyóújfalusi cserkészeknek azzal, hogy ennek ellenében hántolják ki mégegyszer a Bessenyei György hamvait, mert újabb helyén is fenyegeti azt a Berettyó vize és hozzák át a hamvakat erre a területire. ~ Ebben áz idényben "ismeretterjesztő előadás volt április 6-án, tartotta dr. Rózsaffy Dezső, a képzőművészeti múzeum őre. Előadását Kállay elnök köszönte meg. Május 10-én a debreceni egyetem tanárai jöttek át Nyíregyházára, akiket Kállay Miklós elnök köszöntött. Dg ^ó_jenő a Körnek napokban meghalt volt főtitkáráról, Kardos Istvánról történt megemlékezése után a magyar állameszmével ellentétesen működő 9 gör.

53 46 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története r. 0 u keleti egyházról, b Iák Sándor a napsugárzás energiájának nemzetgazdasági jelentőségéről és Z olf^y Lajos debreceni múzeumigazgató Debrecen város és Szabolcsvármegye régiséglelő helyeiről adtak elő. Az előadásokat Klekner Károly köszönte meg. Május 21-én Louis Villát besanconi egyetemi tanár tartott előadást az ifjú Napóleonról. Az előadót a vasúti állomáson Kállay elnök fogadta. Előadás alkalmával az elnöki székből Mikecz Ödön üdvözölte, az előadást magyar nyelven ízfi cdr Margit tolmácsolta, Vietórisz József és Bencs Kálmán megköszönték és Mikecz Ödön berekesztette. Május 19-én gr. Andrássy Géza, Kiss Viktor és Járossy Gyula képkiállítást rendeztek a városházán, melyen Spányi Géza kerámiai alkotásai is szerepeltek. Az idénynek záró eseménye volt, hogy a magyar városok kulturális szövetségének június 5-iki nagygyűlésén más szereplők mellett Nyíregyháza város polgármestere, Bencs Kálmán is tartott előadást a városközi^hangversenyről. Ez az előadás nemcsak az előadó személyénél fogva érdekel Bennünket, hanem azért is, mert az előadó a Bessenyei Kör hangversenyeit állította a nagygyűlés elé utánozandó példának. Ebből az előadásból tudjuk meg különben, hogy a Bessenyi Kör a hangverseny-bérletrendszert csak 1923-ban rendszeresítette Fzek'szerítU a háború előtti nagy hangversenyeket Bérletrendszer nélkül rendezték. " Az_1929 íyju-iki év első eseménye a budapesti Filharmonikusok hangversenye, D qhnányi Ernő vezetésével október 16-án. Nov. 14-én SteJanmi Imre zongoraművész ""Hangversenyezett. Nov. 22-én á~7tt/t fképzőművészet Uj Társasága) rendezett képkiállítást a Koronában, a Bessenyei Kör meghívására. Kiállítottak Bornemisza Géza,\Kmetty János és Feri ott Csaba festőművészek. Nov. 26-án irodalmi est volt a városházán. Vietórisz József mondott megnyitót, amelyben üdvözölte a nemrég megalakult NylT-et és annak íróit. Szohor Pál felolvasott, Dr. Kovács László a.z orvostörténelemből mondott el érdekes eseményeket és Méreyné Juhász Margit néhány költeményét mutatta be. Vietórisz József részleteket olvasott fel Aeneis fordításából, Waltér Géza egy tréfáját olvasta fel. Y f& l 1-én a Kossuth-gimnáziumban rendeztek irodalmi estet. Klekner Károly mondott megnyitót, Móricz Zsigmond adott elő a tiszazugi perről és ajánlotta a közönség pártfogásába a Nyugat c. folyóiratot, majd felolvasta egy novelláját is, Nagy Endre fővárosi író pedig Ady Endréről beszélt. Ez az este egyetlen a Bessenyi Kör történetében, amikoi^egyik szakosztály amá.sjk ^területére kalandozott el, mert ezt az estét kimondottan az ismeretterjesztő (liceális) szakosztály rendezte, holott mindenki láthatja, hogy tisztán irodalmi est vőit ~ ~ Febr. 4-én a drezdai vonósnégyes, febr. 25-én immár harmadízben a Doni hnzákolthangversenyeztek. Ismeretterjesztő előadást tartott \Zajti Ferenc Indiát járt új fehértói származású keleti tudós, a magyarok ősrokonairól. Az

54 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 47 előadás január 18-án volt. Egyébként az ismeretterjesztő előadások márharmadik évehalódnat, holott a közönség szereti és látogatja ők^aikánykltvitisunltaiszociális Misszió Társulat, a különbözőltanintézelek, a (Kereskedők és Gazdák Köre állandóan telt termekkel tartanak ilyen "természetű előadásokat. Egészen biztos, hogy a Bessenyei Kör előadásait sem hallgatta volna kevesebb közönség május 17-én Éber Antal, a Magyar-Olasz Bank budapesti vezérigazgatója tartott a Kör rendezésében egy ismeretterjesztő előadást Széchenyi Istvánról, igaz, hogy nem a Bessenyi Kör, de az előadó személye vonzotta azt a közönséget, mely még a vármegyeháza nagytermét is megtöltötte, de látnivaló volt, hogy az érdeklődő közönségben nincs hiány, csak legyen, aki jót és élvezetest nyújt neki. A Kör nevében Klekner Károly köszöntötte a neves előadót. A képzőművészeti szakosztály ebben az évadban március 2-ikán nyitotta meg a hódmezővásárhelyi népművészeti kiállítást. Érdekes újítással kísérletezett eboen az idényben a zenei szakosztály. Rendszeresítette az u. mzeneismertet^e^adásölíat. Az első ilyen előadást íete,,,ái'st-ikén tar tót iák. Megnyitót mondott Mikecz Ödön főtitkár, Szigeti Sándor, az Angol-Magyar Bank helybeli fiókjának, helyettes igazgatója, aki ettől az időtől fogva Nyíregyháza zenei életének lelke és legodaadóbb képviselője, tartott előadást általánosságban a zenéről, melynek végeztével külömhiőző zeneszerzők műveiből vett részletekkel szemléltette mindazt, amit mondott. Második ilyen zeneismertető előadást szintén Szigeti Sándor tartott a romantikus zenéről. Utána romantikus zeneműveket énekelt vitéz Sölymossy Janosne, az eloado zongprakiserete mellett, ^ Ez év március 10-ikénjmegalakították a Bessenyei Kör hejy]fl>lj zenekarát és karnagynak Kovách Árpádot választották meg. KaTona József halálának 100 éves fordulója alkalmából Gulyás Menyhért színigazgató társulata április 14-én Bánk bán-díszelőadást rendezett a Bessenyei Kör támogatásával. Ezen az estén a helybeli katouazenekar_kiis._jafl«fi-jcarnagy vezetésével Erkel Ferenc Bánk bán nyitányát adta elő, prológot mondott Hankiss János debreceni egyetemi tanár. Április 15-ikén a Kör irodalmi szakosztályának elnöke, Szohor Pál Liptay Jenő társaságában a bakonszegi pusztán meglátogatta Bessenyei György sírját. Május 2-ikán a jubiláló Fáy Szeréna színművésznőt a budapesti Nemzeti Színházban Nyíregyháza város és a Bessenyei Kör nevében Szohor Pál is üdvözölte. T95ÖT július 18-án dr. Dayka András volt nagyváradi rendőrkapitány Budapestről a Nyirvidek c, helyi laphoz írt levelében kétségbe vonja, hogy a bakonszegi, 1883-ban fényes külsőségek között felavatott új sírban Bessenyei hamvai nyugodnának, mert a Bessenyei György régi nyugvóhelyére időközben egy Váradi András nevű gazdatiszt hamvait is eltemették és semmi adat nincs rá, hogy a Bessenyei tetemeként áthelyezett hamvak nem ennek a Váradi nevű gazdatisztnek hamvai-e, aki épen olyan testőrtermetű volt,

55 48 Horthy ístván: A Bessenyei Kör 40 éves története mint Bessenyei. Erre a levélre az ezen ügy miatt Nyíregyházán is járt Reszeghy Lajos, a Bihari Régészeti Társulat titkára válaszolt és bebizonyította, hogy a bakonszegi sírban kétségtelenül Bessenyei pi- I hen. Akit érdekel, a Nyírvídékben részletesen elolvashatja. Reszeghy Lajos különben ittjártában meghívta a Bessenyei Kört az ú^^esse-^ njgiasícgiplék felavatásának szeptemberi országos ünnepségerek"" Ezt az élményekben gazdag évet az új idény szept. 20-án váltotta fel. Az ekkor rendezett irodalmi esten megnyitót mondott Szohor Pál. Az erdélyi irodalomról adott elő Tábéry Géza, az Erdélyi Helikon tagja és ez az alkalom vetette fel a Szabolcsi AIttulnach tervét azzal a céllal, hogy könyvbe gyűjtse'a jobb szadolcsi 'írók jellegzetesebb alkotásait. Újabb irodalmi esték rendeztek nov, 22-én. Megnyitót mondott Szohor Pál, \Zombory (Ella szavalt. HegedűsT.nrnnt Advrnl beszélt, Dobav Sári énektanárftő-éfoekelt és Szigeti Sándor zongorán kísért. Nov, 30-án nyílt meg a Molnár Kjozsi_es- Szalav Pál helybeli festőművészek képkiállítása. Dec. 10-én ismét irodalmi est. Megnyitót mondott Vietórisz József, elbeszélést olvasott fel Fehér Gábor tanár, zongorázott Szigeti Sándor, sz&valimolnárrózsiés Nyíregyháza leikéről beszélt Szohor Pál. Ezt az"eloadást dec. li-én Miskolcon a Lévay-Körben, \ 13-án Sátoraljaújhelyen a Kazinczy-Körben megismételték és ezzel Vkezdetüket vették a Bessenyei Kör vendégfelléptei. Ebben az évben jelent meg a nyíre^ynazi karácsonyi könyvpiacon a Bessenyei Almanach, melyet a Kör irodalmi szakosztályának megbízásából Szohor Pál ctprlrpgyfmt Vietórisz József, Szohor Pál, Fehér Gábor. Kiss Lajos, M. Juhász Margit, Tartallyné Stima Ilona, f Diogenes fvertse K. Andor), Spányi Géza, Téger Béla, Huszti Jolán, 3 - rbéiy Sándor, Gáspár Margit, Nyíri Szabolcs, Belohorszky Ferenc, Péter Károly, Radványi Sándor, Mikecz Ödön és K eéky István írásai olvashatók benne márc, 1-én nyílt meg a városházán a hódmezővásárhelyi népművészeti kiállítás. 14 résztvevő művész segítségével rendezte Cseszkó Máté. Márc. 5-én a miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület viszonozta a Bessenyei Kör látogatását. Vietórisz köszöntötte a vendégegyesületet, amire dr. Bruckner Győző egyesületi elnök, egyetemi magántanár, a Tudományos Akadémia tagja válaszolt. Verseikből adtak elő Henszelmann Aladár, Duszik Lajos ev. lelkész és Balázs Győző. Miskolcról beszélt Leszik Andor múzeumigazgató, felesége Palkó Kornélia zongorakísérete mellett hegedült Rákos Arnold zeneművész, énekelt Záhony János és két novellát olvasott Szontágh Vilmos.. Márc. 25-én nyilt meg Rudnay Gyula, Iványi-Grünwald Béla, Hermann Lipót, Antal József, Bardócz Árpád, Pécsi-Pilch Dezső és Záhonyi Géza fővárosi festőművészek képkiállítása. Márc, 28-án a zemplénvármegyei Kazinczy Kör viszonozta a Bessenyei Kör látogatását. Üdvözlő beszédet mondott Vietórisz, melyre Emődy László, a Kör elnöke válaszolt, egyúttal Zemplénvár-

56 ALAPÍTVA : TELEFON : 298 MAYER ISTVÁN órás és ékszerész Ezüst evőeszközök és dísztárgyak. Menyasszonyi ékszerek legnagyobb választékban. Ptkp.: 40,723. ARANYÉRMES MESTER. Ptkp.: 40,723. Alapitva évben I Ezüst éremmel kitüntetve! Ki ruháját szereti ezt a címet feljegyzi! Ruhája Papp uj marad, ha azt garantált László vegyileg tisztittatja vegyüzeme Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 65. Telefon 510. Fióküzlet Széchenyi-ut 2. szám. Telefon 509., Véső-utca 3. és Kis-tér 2. szám. Kútfúrást. vízvezetéket,. lakatos munkát megbízhatóan, jutányosán készit RADOSZTA BÉLA Vay Ádám-utca 37. szám. TELEFONSZÁM 243.

57 Női- és férfi nyári ruhaujdonságok, férfi ingek, nyakkendők, női harisnyák, redikülök, keztyük az Ungár Áruházban # M i e l ő t t butorszükséglelét beszerzi, tekintse meg Suhanesz Lajos kárpitos- és butorárucsarnokának Nyíregyháza, V a y Ádám-utca 4. dúsan felszerelt áruraktárát. Minden igénynek kielégítő modern bútorokban óriási választék. Arany- és ezüstérmekkel többszörösen kitüntetve. Turistacikkek, Budapest Salgótarjáni tűzhelyek és mindennemű háztartási felszerelések legolcsóbban i Wirtschafter Ármin vaskereskedésében Nyíregyháza, V ay Adám-utca 3. szám, Telefon : 90. szerezhetők be.

58 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 49 megye költőnagyságáról beszélt. Bemutatott egyidejűleg néhány Farkas Andor verset és Binéth Menyhért műfordítást, Ujváry Zoltánná szavalt, Kánitz István zongorázott, id. Petrásovszky Leó lelkész egy tanulmányt olvasott fel, Plán Józsefné saját szerzeményű dalokat zongorázott. Ezt az estet társasvacsora követte. A zempléni vendégek Bessenyei György szobrát is megkoszorúzták. Április 8-án a Bessenyei Kör támogatásával a Nyíregyházi Jótékony Nőegylet rendezett hangversenyt. Megnyitót mondott SzofiöF Pál, zongorajátékkal szerepelt Hegyi Emánuel, gordonka játékkal VZsámboky Miklós, kísérte Horthv Istvánná, énekelt Virányi Sári, kísértő SzígPtt Sándor, szavalt Garay Gyuláné Ismeretterjesztő előadásokat tartottak az év folyamán Fehér Gábor, dr. Gáspár Margit, Belohorszky Ferenc. Ezeken az előadásokon Garay Gyuláné és Gáspár Margit az előadásokkal összefüggésben lévő yerskket-is-szaualíak. Á nyíregyházi Kossuth-gimnázium tanuló ifjúsága ennek az évnek április havában adta ki könyval*kba.n Bessenyei Györgynek eddig kiadajlaajúselib költeménye!. ' Az Q iki évad első eseménye, hogy nov. 1-én megala- i kult a Sza5olcsvárme vei Benczúr Kör. Az új egyesület nem akart versenytárs, meg kevésbbé ellenlábas lenni a Bessenyei Körrel, de hivatva érezte magát, hogy a kultúra oltárához közel engedje a (l társadalomnak azokat, a. tagozatait is, akik részint anyagi_ erejüknél részint szellemi igényeiknél, részint társadalmi elhelyezkedésűimé) fogva nem tudtak bejüikerülni a Rpsspnygi Kör Alt.nl fplállitnü *Arl sorompókon. Fiatal tehetségek, akik érezték magukban az erőt, de a Bessenyei Kör gyanakvással nézte bontakozó,szárnyaik csapkodá-. s"atr ítlelmenekültek, nogy a napba benézni tudjanak. Nagyban segí-, tette őket ehhez dr. Bencs Kálmán polgármester megértő támogatása, aki egész lakosztályt bocsátott az u n_ Vadász-hájban rendelkezésükre, ahol naponjg összejöhettek é<lő-pda1mí eszmecserében, zenében, de MkénTOcepzőművészetben tökéletesíthették magukat, mi- ~ után a fiatal egyesület a Bessenyei Körnek se nem volt, senem lehetett riválisa, kalapot kell emelni az igyekezet előtt, amellyel munkájukat megindították. Szabolcsvármegye határain túlterjedő hírre vergődtek Ckerámiai osztályukká1? amelynek alkotásai a budapesti nemzetközi vasaroknau is állandó és keresett látnivalói. Ennek az évadnak az elején annyira észrevehető volt a Bessenyei Kör hanyatlása, amit nem utolsó mértékben az ismételten kitört nagy pénzügyi világválság is elősegített, hogy a nov. 21-ikére összehívott közgyűlés nem bizonyult megtarthatónak. Kállay Miklós, mint köri elnök elnökletével egy/t óth Bálintból,/ Ytikecz Lászlóból és ^Spányi Gézából álló bizottságot küldtek ki, ho^v készítsék elő a tagok és a tisztikar újabb megszervezését, egyúttal foglalkozzanak a [ehetőségekkel, melyek a Kör élénkebb működését elősegítenék. Az újjáélesztést megkísérlő közgyűlés január 16-án volt, amelyen Vietórisz József elnökölt. Érdemleges határozatokat ez a közgyűlés sem hozott. Mindössze tudomásul vette Homolay Géza pénztáros jelentéséből a Kör szomorú anyagi helyzetét, azután érthetően álta- 4

59 r r ív V \ 50 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története lános sajnálkozások között Vietórisz József lemondott a társelnöki tisztségről azzal, hogy azt tovább nem is hajlandó vállalni, sőt meg: állapították, hogy lejárván az egész tisztikar megbízatásának három éves szakasza, minden egyes tisztséget megörültnek kell tekinteni. Az új alakulás megtörténtéig felkérték a legidősebb szakosztályelnököt, Bencs Kálmánt, az ügyek ideiglenes vezetésére. Mialatt pedig a Bessenyei Kör az újraszervezkedés nehézségeivel vesződik, ismét csak más egyesületek vonzzák magukhoz a szellemi szórakozásokra éhe^lwí.onsegétrlciy egyesületek közt igyekszik utolsó nem maradni a fiatal Benczúr Kör is egyetlen tevékenysége a Bessenyei Körnek ebben az évadban, hogy június 15-ikén zéki>lvhidv Ferencnek. az Operaház tagjának a nyíregyházi színházban történíteltépése alkalmából a vasúti állomásnál testületileg'tögadta a művészt és tőle telhető tevékenységet fejtett ki az előadás lehető legnagyobb sikere érdekében. Ez a kor egyébként ismét csak fekete lapja krónikánknak. Elnök csak névleg van, Budapesten lakik, természetes, hogy a Kör ügyeivel-bajaival alig csak törődik. A tetőpontra hágott pénzügyi válság teljes erejével tombol. Az emberek lelkét anyagi javaik minél nagyobb mértékben való mentése foglalja le. Inier arma silent musae. Dr. Bencs Kálmán és dr. Mikecz Ödön társelnöksége. A háború éveihez hasonlító ájultság után november 4-ikén tartják meg a közgyűlést, amellyel életet akarnak szivattyúzni a Kör dermedt tagjaiba. Kállay Miklóst, aki közben itthagyta Nyíregyházát, mert államtitkár lett, Geduly és Vietórisz mellé díszelnöknek választották meg. A Kör új /elnöke \dr. Bencs Kálmán lett. Mellé társelnöknek vqlpgytnfiálr r1^~wn?ecz Ödönt, Ügyvezető elnök Szobor Pál, helyettese dr. Tesléry Károly tanfelügyelő, AJ elnökök a szakosztályelnökök. "Irodalmi szakosztályelnök Mikecz laszló megyei főjegyző, helyettese Szigeti Sándor, karnagy Kiss János, a Katonazenekar vezetője, r Képzőművészeti szakosztályelnök Imre János, helyettese Kovács Tibor. Főtitkár Spányi Géza, ügyvezető titkár dr. Belohorszky Ferenc, sajtótitkár Téger Béla. Pénztáros Homolay Géza, ellenőr Barkóczy Aladár. Ügyész dr. Szesztay András. Elhatározták, hogy az egyes szakosztályok eddigi független pénzkezelését megszüntetik és egységes,~ központi pénzkezelést vezetnek be az egész Körben. Ismeretterjesztő szakosztályt Tisztikart ezúttal nem válaszottak, de elvben kimondták, hogy életrekeltik ezt a szakosztályt is és annak előkészítését az elnökségre bízzák. Számvizsgálóbizottságot szerveztek. Elnökének Tóth Bálint pénzügyigazgatót, tagjainak dr. Tóth László megyei főjegyzőt, Kéler Gyulát és Pisszer Jánost választották meg november 18-án tartották meg azt a tiszti értekezletet, amelyen mindenekelőtt betöltötték az ismeretterjesztő szakosztály, tisztségeit. Elnök lett Schárbert Ármin tanár, helyettesé"sülé Dénes népművelési titkár. Táviratilag üdvözölte ez az értekezlet Mikecz Ödön társelnököt főispáni kinevezése alkalmából. Fontos újítása en

60 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 51 nek az értekezletnek, hogy felállította az..elnöki tanács" intézményét. Ez az új testület egy közbeiktatott szérvalisztviselőkar és az eddigi választmány között. Rendeltetése, hogy intézkedjék olyan ügyekben, amelyek túlságos felelősséggel terhelnének egyes tisztviselőket, ha saját hatáskörükben intézkednének, de gyorsan és könynyen össze legyen hívható, ha az intézkedést valamilyen sürgős ok kívánja. Az eddigi igazgatóválasztmány soktagú és ezért nehézkes. Szükségét látták egy szűkebb bizottságnak, amely könnyebben mozog. Tagjai lettek a Kör összes tisztviselői, azonkívül Bernstein Béla, Bodor Zsigmond, Dessewffy Emil gróf, Énekes János, Ferenczy Ká-, roly, Horthy István, Illés Andor, Juhász Sándor, Kiár András, K lek-' ner Károly, Kovách Elek, Mihalovich Sándor, Murányi László, Nagy Lajos reí. lelkész és Virányi Sándor. Ezenkívül külön megalakították az új nagyválasztmányt s működő tagokat határoztak el meghívni minden szakosztályba. Ez volt a Bessenyei Kör harmadik nagv_ne]jilendülésp Sajnos, a legelső lendületet nemcsak utolérni, de megközelíteni sem tudta a Kör a jelenkorig. Ennek okairól bővebben szólunk majd a munkánk végén. A z új fellobbanást cselekvőleg november 11-én kezdette meg a Kör. A debreceni konai Kör jött ezen a napon át vendégszereplésre. Az érkező vendegeket a vasúti állomáson a Bessenyei Kör küldöttsége várta és dr. Bencs Kálmán üdvözölte. Este az ünnepségen Pap Károly egyetemi tanár köszöntötte Nyíregyházát s a Bessenyei"Kött, amire Mikecz Ödön válaszolt. Verseikből adtak elő Liszt Nándor és Benke Tibor költők, azonfelül más költőkön kívül otthon maradt debreceni költők (Gulyás Pál, Juhász Géza, Zivuska Andor és Nadányi Zoltán) verseiből szavalt Schlamadingerné Veress Irma, [Hankiss János egyetemi tanár irodalmi előadást tartott, Galánffyné Hoór-Tempis Erzsébet énekelt, Csobán Endre, a Csokonai JS.ör titkára a vidéki írodaimi társaságokról beszélt. Műsor után társasvacsora volt a Koronában, December 1-én Arany-emlékünnepély volt Nyíregyházán. Megnyitót mondott Szobor Pál. Viejórisz József elszavalta saját Aranyódáját, Garay Gyuláné és Tőkey Károly Arany-verseket szavaltak. Kovács~Máté tanár tanulmányt olvasott tej Aranyról. M. Juhász Margit verseiből adott elő. A tanítóképzointézet énekkara Arany szövegű zeneszámokat énekelt. December 4-én Molnár Rózsi, a leánygimnázium rajztanárnöje rendezett saját műveiből képkiállítást. December 10-én a Bessenyei Kör vendégszerepeit Debrecenben. Megnyitót mondott Mikecz Ödön, válaszolt rá Vásary István polgárpolgármester Szesztayné Vietórisz Lenke és Zomborv Ella szavaltak, virányi Sári Szigeti Sándor zongorakíséretg- mellett énekelt, Vietórisz József előadta Arany-ódáját, Téger Béla Bessenyei-ódáját, Szobor Pál Nyíregyházáról beszélt, Szigeti Sándor zongorázott és Keesv,vftjQrf humoros. felolvasást tartott. Az ünnepély a Gambrinusétteremben társasvacsorával végződött.

61 52 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Dec. 11-én' Goethe-matinét tartottak a Koronában. A megnyitót Spányi Géza mondta. Gáspár Margit Goethe-verseket szavalt eredetiben és magyar fordításban. Szigeti Sándor zongorázott, BelohursZ/ty'Térehc tioethe-tanulmányát olvasta fel. Dec. 19-en Maria Ltsa de'carolis olasz zongoraművésznő hangversenyezett. [1933. január 15-én Szedő Miklós operaénekes énekelt, zongorán kíséríe^louach Árpád. Énekelt még Szabó Imy saját hegedűkísérete mellett, a Rácz Marci cigányzenekara támogatásával. Március 2-án irodalmi estét rendeztek. Ezt az összejövetelt Belohorszky Ferenc nyitülla.m g..mgroyné Juhász Margit egy novellisztuois tanulmányát, Dienes Litván néoraízi értekezését, Péter Károly egy készülő regenyenek nevezetesét olvasta fel. A felolvasásokat Vietórisz József köszönte meg. Előadás után bizalmas értekezletet tartott az irodalmi szakosztály, amelyen tudomásul vette Mikecz László lemondását szakosztályi elnöki tisztjéről. Nagy Liszt Ferenc-ünnepély volt márc. 5-én. A helybeli katonazenekar Liszt 11. rapszódiáját és záradékul Rákóczi-induló átiratát adta elő. Szesztayné Vietórisz Lenke szavalt, Szigeti Sándor Lisztről olvasotrfélrrfiaya'zongorázott, havas Sándorné énekelt, Siposné György Margit Szigetivel zongorakettőst adott elő. Valamennyi előadón zenemű Liszt-szerzemény volt. Április 22-én a honvédzenekar fennmaradása érdekében volt egy hangverseny. A honvédelmi kincstar~nem vállalta a helyőrség zenekaranak fétthtartását. Társadalmi úton kellett gondoskodni fennmaradásáról. mert megszűnése ismét Nyíregyháza kultúrájának a színvonalát süllyesztette volna. Kiss János ezen az estén bebizonyította a zenekar rátermettségét, s elérte az elérhető legteljesebb erkölcsi és anyagi sikert. A hosszú csend után élénkülő mozgás észlelhető az ismeretterjesztő szakosztályban is. A szflkségbemninüenkor kéznél'lévn Sgqnyi Géza kezdte meg a sorozatot Í932, nov. 24-én. Követték őt Kiss Lajos múzeumigazgató, 1Éber Antal, akit megnyitóul Mikecz ö3 őn üdvözölt, Wallisch Oszkár Debrecenből, Tápai Szabó László, Pesti Napló csillagos cikkeinek közismert szerzője, Schárbert Ármin,. Kovács Máté, Vietórisz J ózsef,;zimmermann Rezső, Baktay Ervin, az India-kutató (üdvözölte Schárbert Ármin szakosztsiyeífiöírj' Ss Molnár Rózsi. A megújulni törekvő köri élet ebben az időben gyakori elnöki tanácsüléseket eredményezett. Nevezetes ezek közül az márc. 25-iki, melyen az addig is, míg közgyűlés lesz s betölthetik a Mikecz László távozásával megürült irodalmi szakosztályi elnöki tisztséget, Horthy István kir. közjegyzőt kérték fel a szakosztály vezetésére. Horthy vázolva a szeme előtt tartandó elveket, vállalta a szakosztály vezetését, segítségnek az addigi helyettes elnököt, Szentmiklóssy Pétert kérve maga mellé. Kijelentéseinek egyik legfontosabbika, hogy a Benczúr Körrel nem szemben, de párhuzamban akar működni. Az május 19-iki BeRRe^YSÍ~PTTI^ ^ " nnep (melynek évenkénti megismétlését Mérvbe vették), már az új szakosztályelnök ide-

62 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 53 jérc esik. Megnyitót mondott Horthy István, ünnepi beszédet Mikecz Ödön. Vietórisz József új Bessenyei-ódáját adta elő, Méreyné Juhász Margit költőien megírt mozaikokat olvasott fel Bessenyei életéből. Május 27-én Békéscsabán szerepelt a Bessenyei Kör. Mikecz Ödön mondott megnyitót, iíorms Uéza, a békéscsabai Auróra Kör elnöke válaszolt. Vietórisz József, Méreyné Juhász Margit és Horthy István verseikből adtak elő, Szobor Pál Nyíregyházáról beszélt, Szigefi Sándor és Siposné György Margit zongoráztak, ifj. Rácz Márton a Szigeti zongorakísérele mellett hegedült, Belohorszky Ferenc egy elbeszélést olvasott fel, Bencs Kálmán mondott zárbszőf. Uj~eigondöTássaI kezdett kísérletet az irodalmi szakosztály. Rendszeresítette a hetenként, egyszer megtartandó, irodalmi házi- (tjlutánoljat. Ezeknek az volt az elgondolása, hojiy szabojcsmegyel írók az irodalomkedvelő és irodalomértő közönség előtt bemutassák műveiket, a szakosztály tagjai vagy nyomban véleményt nyilvánítsanak róluk, vagy ha a tárgy súlyánál, esetleg irodalmi értékénél fogva érdemesek reá, a következő alkalommal írásbeli méltatásban részesítsék, Azonkívül kiterjedni kívántak az irodalmi délutánok könyvismertetésekre, irodalmi kérdések felett folytatott vitatkozáso k ra, stb. azzal a célzattal, hogy mindez serkentőleg hasson az irodalmi életre és fejlessze az irodalmi műízlést. Ezeket az irodalmi délutánokat már csak a meghittség kedvéért is a tváröshaza itis íanácstermében rendezték. Az első években nemcsaü számoan, üt T? " SfllyUánris- tekintélyesebb közönség látogatta. Szomorú és jellemző, ~ hogymindenkítcsak altüjság ingeréi, s mikor megszokottá lettek ezek az összejövetelek, megúnták őket. Az első irodalmi délutánon, június 14-ikénjPisszer János olvasott fel Gazdasági szabadság és magántulajdon címmel. További felolvasók voltzik a még hátralevő rövid évadban:/ Zárug József és I Lengyel Antal. s "' ben a szeptember 24-iki elnöki tanácsülés táviratban üdvözölte H errgp g F eren ret 70-ik születésnapja alkalmából. Október 7-ikén közgyűlést tartott a Kör. Uj dísztagnak választották ekkor a város országgyűlési képviselőjét, Éber Antalt. Ez a közgyűlés választotta meg hivatalosan Horthy Istvánt is az irodalmi j szakosztály elnökének. A Kör sok, szépén elgondolt, de soha végre nem hajtott tervei közé tartoznak ennek a gyűlésnek határozataiból, hogy gondoskodni kívánnak a Kör számára állandó helyiségekről, ahol elhelyezhető legyen a Kör néni lürgytttiegis értéket Képviselő 100 kötetes könyvtára, a Ressenyei-ereklyék és ahol a Kör házi öszszejövetelei mindenkor ak* íálytalanul megtarthatók legyenek. A pénztári jelentésből tudjuk meg, hogy sok, nyomorúságban eltöltött év után végre most először aktív a pénztár, Fel lehet még említeni, hogy ezentúl a Kör zongoráját díj eflenél n sem adják kölcsön. 1933^ november 19-én Qulien Klára hegedűművésznő és Rieger Tibor zbngoraművész hengversenyeztek. A hangversenyhez Szönoir rá t mondott megnyitót. November 26-án Harsányi Zsolt olvasott fel és felolvasása végeztével babérkoszortú Ic'apott a Körtől. Utána a debreceni trió ( Búza

63 54 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története m (A '«' Gábor hegedűn, Erdész Mihály gordonkán és Galánffy Lajos zongorán) hangversenyezett. December 8-án a Kör grafikai kiállítása nyílt meg a városházán. Szerepeltek műveikkel Spányi Géza, Tóth Lajos, Molnár Rózsi, Grabovieczki Leó, Záborszki Oszkár, Szalay Pál, Budaházy Menyhért, Szentiványi József és Bokor Béla. A kiállítás megnyitásakor Bencs Kálmán beszélt. December 9-én az erdélyi írók szerepeltek Nyíregyházán. Megnyitót mondott Mikecz Ódon, válaszolt rá gr. Bánffy Miklós. Br. K e mény János elmondta az Erdélyi Helikon es az Erdélyi Szépmíves Céh keletkezésének történetét. Ligeti Ernő verseiből adott elő, gr. Bánffy és Tamássy Áron egy-egy novellát olvastak, Tőkey Károly nyíregyházi Tanllökepzőintézeti növendék Reményik-verset szavalt és Szigeti Sándor zongorázott. Ünnepély után bankett volt. Dec. 17-én házihangversenyt rendeztek.^a Kálvineum ref. tanitnnnkénrn énphham Vikár Sándor karnagy vezetésével énekelt, Uáspár Margit és Magyar László szavaltak, Borbély Miklós kir. ügyész novellát olvasott, Szigeti Sándor zongorázott és ifj. Rácz Márton hegedült. í 934 januárl(kén\bar/ó& Béla, az lországos nevűi zeneszerző zongorázott es Laiureczky Ede hegedűművész hegedült. Febr. 7-én Molnár Rózsi szavalt, Sik Sándor országos költő irodalmi előadást tartott. Hajdú Sándor gordonkaművész a Szigeti Sándor zongorakísérete mellett gordonkázott. Febr. 24-én Bessenyei-ünnep volt. Megnyitót mondott Horthy István, Garay Gyuláné szavalt. Klekner Károly mondott ünnepi beszédet, Belohorszky olvasott fel Bessenyeiről, közben és végezetül Magyar Hiszekegyet és Himnuszt énekelt a Városi Dalegylet. Márc. 4-én Báthv A nna és Tibor Zoltán operaházi művészek énekeltek Herz Otió művészi zongorakísérete mellett. Márc. 9-én zeneismertető előadás volt. fínrfl Ödön tanítóképzőintézeti tanár adott elő klasszikus és romamkus zeneköltőkről és előadását zongorajátékkal Szigeti Sándor tarkította. Tőkey Károly tanítókéozőintézeti növendék ezúttal egy melodrámáfszavalt. Marc. 17-én helyi nangversenyt rendeztek, melyen a Tisztviselő Dalkör énekelt, Garay Gyuláné szavalt, Uray Vilmos tanár a STpbsné György Margit zongorakísérete mellett hegedült, Lukács Béla zeneesztétikai előadást tartott, Margócsy Emilné novelláját Vajdáné Vietórisz Aranka olvasta fel, Siposné és Szigeti két zongorán játszottak. Május 5-én a \Kisfaiudv-Társasáú vendégszerepeit Nyíregyházán. Megnyitót mondott Vojnovich Géza aleinök, amire a Kör nevében Mikecz Ödön válaszolt. Harsányi Zsolt novellát olvasott, Keéky Lajos Sajó Sándorról, Rhédey Tivadar a színházi közönségről, Zilahy Lajos Az irodalom fegyverben" címmel olvasott fel. Ánrily Lajos költeményeiből szavalt. Előadás után társasvacsora volt< melyen a Bessenyei-serleggel kezében, Vietórisz József mondott ünnepi köszöntőt, ~ /.

64 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 55 Május 6-án a Bessenyei Kör vendégszerepeit Kisvárdán. Megnyitót mondott Mikecz Ödön, válaszolt Borbély Sándor főszolgabíró. Szobor Pál beszélt a Bessenyei kultuszról, Siposné György Margit és Szigeti Sándor két zongorán játszottak, Relnhnrsrky JLaxatn>~íe\.. olvasta Margócsy r miiné novelláját, Gáspár Margit nyíregyházi köldökből "szávait, végül K eéky István tartott humoros felolvasást. Irodalipi házi-délutánokon felolvastak Borbély Miklós, Garay Gyuláné, Mereyne'mJüfl3&b Margit (öccse, Juhász Ferenc verseit), Krompachy Holló Lenke, Huba 'János, Urbán Ferenc, Péter Károly, Zárug József, Margócsy Emilné, Belohorszky Ferencné, Arany György, Dienes István és Virá&h Ferenc kisvárdai ügyvédjelölt. Ismeretterjesztő előadást tartottak Spányi Géza, Rieger Tibor, Hankó Béla és Wallisch Oszkár debreceni egyetemi tanárok. Horváth Béla fővárosi tanács jegyző, végre Gaizlerné Csegezy Noémi. Ennek az évadnak évi febr. 7-én tartották meg azt az elnöki tanácsülést, mely ematarőzla a Bessenyei Kor folyóiratának, a Szabolcsi Szemlének meginsiftsáf. A folyóirat töszerkesttojs STOtnf "Pál, szerkesztői' Kzentmiklóssy Péter és Belohorszky Terem TétieRr^rfolyőirát "első "szama április Ifl-Jn Jelent meg és első "s Imába Szohor Pál, Vietórisz József, Éber Antal, Huszthy Jolán, Szentmiklósi Péter, Kelen László, Sasi Szabó László, M. Juhász Margit, Gaizlerné Csegezy Noémi, Aradvári Béla, Horthy István, Szigeti Sándor, Spányi Géza és Garay Gyuláné írtak. A címlaoiát Tóth I. Laios.tanár, a címlapot díszítő Bessenyei-érmet Szalay Pál tanár rajzolták. A folyóirat máig megjelenik, közölte és közli a szabolcsi írók jobb munkáit, különösen azokat, amelyek a Kör heti felolvasó ülésein nagyobb sikert értek el. Azonkívül ismerteti az országos irodalmi eseményeket, hírt ad művészeti eseményekről és hozza a Bessenyei Kör eseményeinek leírását. Miután a Kör maga mindjárt induláskor segélyben részesítette, a rossz gazdasági viszonyokhoz képest szépen virágzik és bármely magyar vidéki folyóirattal kiállja a versenyt. Évente egyszer társas-vacsorát szokott rendezni. Ebben az évadban adta ki Méreyné Juhász Margit nyomtatás I bán az évi Bessenyei-ünnepélyen egyes részleteiben bemutatott Bessenvei-mozaikíait. Április 12-én Milotav István budapesti újságíró 25 éves jubileumán a Bessenyei^ Kor nevében Szohor Pál köszöntötte az ünnepeltet. Az évi idény kimagasló eseménye az Országos Iparművészeti Társulat kiállítása, a Bessenyei Kör iparművészeti kíállí-_ tásával karöltve. Az esemény országos méretű előkészületei szepte m b e r havaban már javában folynak. Oly nagyvonalú a kiállítás, hogy Nyíregyházán stilusban megfelelő terem nem is állott hozzá rendelkezésre. Az Iparművészeti Társulat ezért pályázatot hirdetett a saját növendékei közt a Korona-szálló nagytermének megfelelő hatású, ideiglenes átalakítására. A pályázatot Payer József SoTtő- mflvész nyéftémeg. így a Korona nagy- és kistermét, valamint ruhatárát molinóanyagból, megfelelő ékítményekkel az ő tervei szerint

65 56 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története f t? alakították át. Ezzel az ideiglenes átalakítással a termeket lehetetlenség volt felismerni, miután még régi méreteiket is elburkolták. Előkészületek közben tartják meg október 7-ikén az évi rendes közgyűlést, amelyen a szakosztályelnökök ismertették a Kör következő évének munkatervét és Spányi Géza főtitkár beszámolt az iparművészeti kiállítás előkészületeiről. Homolay Géza pénztáros lemondott. Uj pénztárosnak Marsay Miklóst választották meg. Az iparművészeti kiállítás előestéjén, október 20-ikán ünnepi liceális előadást tartott a Kör. Ezen már az Iparművészeti Kiállításnak a megnyitására leutazott kiküldöttei is resztvettek. Megnyitót mondott Schárbert Ármin szakosztályelnök. Frischauf-Szablya János, az Iparművészeti Társulat ügyvezető alelnöke a magyar iháziiparművészetről beszélt, Náday Pál az Iparművészeti Társulat történetét ismertette. Az előadásokat Spányi Géza köszönte meg. A következő napon, október. 21-én irszágos ünnepségek között megnyilt az iparművészeti kiállítás. A nagytermet saját művészei számára az Iparművészeti Társulat foglalta le. A kisteremben és előcsarnokká átalakított ruhatárban Szabolcsvármegye és Nyíregyháza iparművészeti anyagát gyűjtötték össze. Ez utóbbiak összeszedése a Spányi Géza fáradhatatlan munkájának eredménye. Nagyban hozzájárultak a terem díszítéséhez a Budapestről leszállított, rendeltetésszerű üvegszekrények és a városi virágkertészettől kikölcsönzött dísznövények. Megnyitáskor a terem bejáratánál Bencs Kálmán, mint a Kör elnöke üdvözölte a fővárosi vendégeket, amire Frischauf-Szablya János válaszolt. Bent a teremben Mikecz Ödön elnök külön üdvözölte a személyesen metfielent József Ferenc kir. herceget, mire a kir. herceg válaszképpen ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Nem tartozhat a krónikaírás keretébe, részletesen beszámolni a kiállítás anyagáról és sikeréről, annyit mégis fel kell jegyezni, hogy a Bessenyei Körnek ez volt egyik legnagyobbszabású, legmesszebbretangzotf eseménye. Alig ván nevesebb magyar iparművész, aki munkáival né képviseltette volna magát. Megnyitás után társasebéd volt a Koronában, számos felköszöntővel. Szablya János a kiállítás egész ideje alatt Nyíregyházán maradt és október 28-án személyesen zárta be a kiállítást. November 30-án Jósa András híres nyíregyházi orvos és régész születésének 100-ik évfordulójára rendezett ünnepséget a Bessenyei Kör. Délelőtt'az'tJFvfísszövei.ség tartott közgyűlést és ezen leleplezte a tudós mellszobrát a róla elnevezett vármegyei múzeumban. Délután a temetőben megkoszorúzták a sírját. Este hangversenyt rendeztek. Itt megnyitót mondott Mikecz Ödön, Vietórisz József elszavalta az ünnepeltről írott alkalmi ódáját, Klekner Károly Jósa Andrásról, az orvosról, Kiss Lajos múzeumigazgató Jósa Andrásról, a régészről beszélt; a tu d ós unokája. Vjrány Sári Szigeti Sándor zongorakísérete mellett énekelt, végjjl_ SzigeiTTSandor zongorázott. December 7-én volt i Barahvi János zongoraestje. December 6-á m Adi ^-matiné. Megnyitót mondott Horthy István. A dy Endréről besiélt a költő testvéröccse, A dy Lajos tankerületi

66 Hnrthv István: A Bessenyei Kór 40 éves története 57 főigazgató. Gáspár Margit és Tőkev i?gro,-'_adv-verseket szavaltak, zárószót mondott Szobor fa l február 19-én tartották a most már rendszeressé vált évi Bessenyei-emlékünnepélyt. Megnyitót mondott Horthy István, ünnept Beszédet Szesztay András. Mayer Béla alkalmi Bessenyei-ódát szavalt, Szentmiklósi Péter Bessenyeiről értekezett. Április 7-én irodalmi matiné volt a Kossuthréimnáziumhan. A. Debrecenből átjött Juhász Gézát Horthy István üdvözölte, Juhász Géza a fiatal írók feladatairól beszélt. Méreyné Juhász Margit verseiből adott elő, Álmos Zoltán visszaemlékezéseket olvasott fel régi nyíregyháziakról.' Április 13-án Rá&óczi-hangversenyt rendeztek..p olgári zenészekkel megerősített katonazenekar adott elő ogeranyitányokat, ifi. Racz Márton hegedült Sebestyén János debreceni művész zongorakísérete mellett, Sándor István, Német Sándor, Simkovits Endre, Grabovieczki León és Rakovics Miklós vonósötöst adtak elő és a Tisztviselő Dalkör Krgesák László vezetésével énekelt. Ismeretterjesztő előadást tartottak ebben az évadban 'jveiszer Gyula, Szentmiklósi Péter, Borhely Miklós, Jurassa Medárd. Gaizlerné Csegezi Noémi és Sziklav László. Jurassa elaődása a szokottnál figyelmetkeltőbb volt, mert a cseppfolyós levegőt mutatta be s ehhez Budapestről kapott, kísérleti anyagot és felszerelést. " ' A csaknem teljesen kihalt hanéversecvelt~és'gyefű!ó ismeretterjesztő előadások közé annyi-amennyi életet csak a. heti irodalmi délutánok hoznak. Ezeken a házi-összejöveteleken ebben az évben Szombalhy Ui kisvárdai tanárnő, Kovács Lajos (kétszer), Sziklay ~Laszló (kétszer), Tartallvné Stima Ilona, Rába László (kétszer), Szigeti Sándor, Horthy István, Halász Tibor, Derencsényi Miklósáé, 'TTüba János, BeloKorszky Fér a Lengyel János kemecsei tanító,! Varga KárolyTKiiír, Vietórisz József, Sebestyén Vilmos és felesége szérepelnek. KülönösüBb említést érdemel ezek között a Vietórisz József felolvasása, aki az evangélikus egyház tót nyelvű énekeskönyvét, a köznyelven Tranoscius névvel ismert énekeskönyvet fordította le magyarra és ebből fordításból mutatott be különböző részleteket december 27-én gyászeset éri a Bessenyei Kört. Elnöktársainak egyike, dr. Bencs Kálmán polgármester váratlanul meghalt. Temetésén testületileg vett részt a Kör é í koporsójára köszörűt helyezett. Egyetlen az elnökök közül, kit működése idejében ért utói a végzet. Ritka szeretetterdédelgette a Bessenyei Kört, s barha maga nem volt művelője egy művészetnek sem, többet tett a Körért, jobban szívén viselte a sorsát, mint sokan, akiknek módjában állt volna, együttesen. Nem lehetetlen, hogy nélküle, legalább is ideiglenesen, megbénult volna a Bessenyei Kör működése, Mikecz Ödön i s Szobor Pál társelnöksége. A Bencs Kálmán halálával megüresedett elnöki széket november 23-án közgyűlés keretében töltötték be. A z új tisztikar következőképpen alakult. Elnök: Mikecz Ödön, társelnök: Szobor Pál,

67 58 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története ügyvezető elnök: Korompay (Klekner) Károly, helyettese: Tesléry Károly, ellenőr: Kéler Gyula. Változás a tisztikar összeállításában, hogy segédpénztárosi állásokat szerveztek s ezeket Piánk Gyula városi aljegyzővel és Komjáthy Lajos pénzügyi tisztviselővel töltötték be. A számvizsgáló bizottság elnöke Ébner Béla, tagjai Pisszer János, Rokosinyi Antal és Tóth László megyei főjegyző. Változott még a képzőművészeti szakosztály elnöki tisztsége _is, amelyről Imre János 12 év után leköszönt és helyére Molnár Rózsit, a leánygimnázium tanárnőjét választották meg, Az elnöki tanács tagjai lettek Barkóczy Aladár, Bernstein Béla, Bodor Zsigmond, Borbély Sándor, Ferenczy Károly, Derencsényi Miklós, Imre János, Juhász Sándor, Komáromy Károly, Kovách Elek, Kovács Tibor, Margócsy Emil, Mérey Ferenc, Mihalovics Sándor, Mikecz László, ~Muranyi László, Nagy Vilmos, Paulik János, Polinszky Pál, Sasi Szabó László, Szigeti Sándor, Szoller Aladár, Téry Tivadar, ifj. Tóth Pál, Ungár Béla, Virányi Sándor, Weiszer Gyula és Zsolnai Vilmos. Ezen a gyűlésen határozták el, hogy 1938-ban országos ünnepség keretében ünnepük meg a Kör 40 éves évfordulóját, Ebben az évadban az első nyilvános irodalmi megmozdulás október 5-én volt..darkó Jenő debreceni egyetemi tanár adott elő a román irredentizmusról. Ezt követően csak január 12-én ad magáról a Kör ebben az évadban a nyilvánosság előtt életjelt. Ezen a napon nyílik meg a képzőművészeti szakosztály rendezésében a debreceni Ajtósi Dürer Céh kiállítása. Molnár Rózsi szakosztályi elnök üdvözölte a megjelenteket, Szobor Pál elnök mondott megnyitót és béréi Soó Rezső, aki mint füvész is országos hírű, előadást tartott a grafikáról. Műveikkel szerepeltek Bánszky Tamás, Berki Irma, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Nagy István, Oláh István, Petri Béla, gáborjáni Szabó Kálmán, Vadász Endre és Toroczkai Oszvald február 19-én a szokásos Bessenyei-emlékünnepélv volt. Megnyitót mondott Horthy István, emlékbeszédet Sasi Szabó László, Gáspár Margit szavalta Huba János Bessenyei-ódáját, Benigny Andor beszélt Bessenyei akadémiai törekvéseiről. Az estet a Tisztviselő Dalkör énekszámai élénkítették. Március 14-én a felvidéki írók szerepeltek Nyíregyházán. Korompay Károly megnyitója után Sziklay Ferenc kassai író olvasott fel, leánya Sziklay Judit felvidéki költők verseit szavalta, Rátz Pál Mécs Lászlóról beszélt, Darkó István novelláiból adott elő. Irodalmi házi-délutánokon Sziklay László, Horthy István, Mariss József, Kovács Lajos, Rába László, Farkas István, Tartallyné Stima Ilona, Arany György, Farkas Ibolya fháromszor), Varga Károly, Szentmiklósi Péter, Belovits Imre, Csipkay Sándor, Gáspár Margit, Gaizlerné Csegezi Noémi, Kovács László, Belohorszky Ferencné, Vietórisz József, Méreyné Juhász Margit, Csontos Vilmos, Kovács P. Ágnes, Wagnerné Riszdorfer Elza, Gál István, Juhász Ferenc, ifj. Tóth Pál, Bálint Mihály, Márkus Mihály, Schedelbauerné Szovátay Gáborka, Révész György, Keéky István, Kiss Margit, Margócsy Emilné, Belohorszky Ferenc, Benkő László szerepeltek. ÉTénk

68 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 59 vitát váltott ki és folytatólagos alkalmakkor is szóba jött Belohorszky Ferenc felolvasása Földes Jolán hírhedt regényéről" A. halászó macska utcájáéról, Ezt az előadását a legnagyobb számú rekorközönség, kb. 100 főnyi hallgatóság figyelte. Ennek az évnek folyamán vált meg a Bessenyei Körtől Mikecz Ödön társelnök is, miután január havában miniszterelnökségi sajtófőnöknek nevezték ki és így Nyíregyházáról elköltözött. Miután ő is azok közül az elnökök közül való volt, akik mindenkor készségesen álltak a Kör rendelkezésére, amikor szükség volt reá, az ő távozása is érzékeny veszteséget jelentett Szabolcs vármegye és Nyíregyháza kul túréletére. Szobor Pál elnöksége. A Mikecz Ödön távozásával megürült társelnöki széket üresen hagyta a Kör, így az egyedüli elnök Szohor Pál polgármester maradt, aki mai napig is egyedül vezeti az ügyeket. Az november 25-iki rendes közgyűlést már Szohor Pál vezeti. Mikecz Ödön búcsúztatásán kívül ennek a közgyűlésnek egyetlen említésreméltó eseménye, hogy beszámol Szohor Pálnak és Spányi Gézának a Bessenyei Kör képviseletében a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének ünnepi közgyűlésén történt részvételéről. Egyébként a közgyűlés a szokásos tárgyakat tárgyalta le. Meglehetősen eredménytelen, tevékenység tekintetében eléggé mozdulatlan évad virrad évben a Bessenyei Körre. Hangverseny egyetlen egy van. A zeneszakosztály nem működik. December 5-én nyitja meg a Kör Zádor István festőművész grafikai kiállítását, aki a kiállítás folyamán előadást is tartott a rézkarc készítésének módjáról. Ennek az évnek szokásos Bessenyei-emlékünnepélyét február 19-én tartották. Megnyitót mondott Horthy Is tv á n ünnepi beszédet Szabó Kálmán, a katolikus gimnázium igazgatója. IVersényj TÜa költeményeket szavalt és a Városi Dalárda énekszámokkal szerepen március 7-én tartották meg a délvid^dm a^v^jjgk matinéját. A vendégeket Vietórisz József ü^vozoltettiészédérev árady Imre, a Délszláviai Magyar Közművelődési Egyesület" elnöke válaszolt. Börcsök Erzsébet saját novelláját olvasta, Csuka Zoltán és Fekete Lajos költeményeikből adtak elő, Borsody Lajostól és Cziráky Imrétől szintén novellát hallottunk, végül Farkas Gejza a kisebbségi gyermekéletről adott elő. A matinét Zsolnai Vilmos gimnáziumi igazgató szavai zárták be. A megtartott egyetlen hangverseny április 14-én volt. Guila Bustaba hegedűművésznő hegedült, zongorán kísért Herz Ottó zongoraművész. Április végén Mátészalkán vendégszerepelt a Bessenyei Kör. A vendégeket a SzatmárvármegyeT" Kölcsey' Egyesület nevében a Kör elnöke Streicher Andor alispán üdvözölte, amire Spányi Géza válaszolt. Vietórisz József költeményeiből adott elő, Molnár Rózsi

69 60 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Margócsy Emilnének egy novelláját olvasta fel, Szohor Pál Nyíregynazáról és a Nyírségről beszélt, Gáspár Margit szabolcsi költők verseiből és saját műfordításaiból szavalt, Belohorszky Ferenc irodalmi kérdésekről értekezett. Az estét Kölcsey István országgyűlési képviselő rekesztette be. Ezeken az eseményeken kívül kizárólag az irodalmi szakosztály házi -<sszejövetelei mutatják, hogy a Kör tevékenykedik. Irodalmi előadásokkal szerepeltek: Margócsy Emilné, Schedelbauerné Szovátay Gáborka, Benkő László, Horthy István, Pisszer János, Belohorszky Ferenc, Kovács Lajos, Farkas Ibolya (kétszer), Jósa Jolán, Vernes Gyula, vitéz Rajháthy Sándorné, Sziklay László, Kováts Erzsébet, Halász Tibor, Bakos József, Ruzsonyi Pálné. Az évad történetéhez fűződik egy nagyon szomorú és egy nagyon örvendetes esemény. A lesújtó esemény D. Geduly Henriknek, a Kör legnehezebb időben, a háborús években voll elnökének február 18-án bekövetkezett halála. Olyan időkben vezette a Kört, mikor minden idegszálunkkal a harcterekhez kötött figyelmünk s ő ezekben a nehéz években is működésben tudta tartani a közművelődés szervezetét. Koporsójára a Bessenyei Kör is koszorút helyezett. Annál lélekemelőbb volt az az örömhír, mely távirati úton, február 2-án, éppen a Kossuth-gimnázium diákbáljának műsora közben érkezett Nyíregyházára. Vietórisz Józsefet, a Tudományos Akadémia Nádasdy-díjával kitüntetett kohol, á Tranoscius-féle énekgyüjtemény, Vergilius Georgiconja és számos más klasszikus költemény közismert műfordítóját a Kjisfalndy-Társaság ren d es tagjai közé választotta meg. Ez a kitüntetés Vietórisz József személyén keresztül minket, Bessenyei Kört is személyesen érintett, mert Vietórisz József ennek a Körnek a védőszárnya alatt emelkedett fel a Parnassusra és költői munkásságának története, amint azt ezek a lapok is élénken mutatják, egyúttal a Bessenyei Körnek is története. A Kör büszkén könyvelte el neves tagjának megtiszteltetését, február 11-i elnöki tanácsüléséből ünnepélyesen üdvözölte őt és tiszteletére a Szabolcsi Szemle szokásos évi vacsorája keretében rendezett megemlékezést. Vietórisz József május 12-én tartotta székfoglalóját Budapesten, a Kisfaludy Társaságban, amelynek meghallgatására Nyíregyházáról is sokan jelentek meg. Ülés után volt tanárjuk tiszteletére a Szabolcsi öreg Diákok rendeztek társasvacsorát. Április 21-én Belohorszky Ferenc tanár Budapesten a Filológiai Társaság felolvasó ülésén Bessenyei Görggyel foglalkozott. A Kör üv. titkárának ez volt már ötödik tu&unáayos felolvasása a társaságban Bessenyeiről. Ezzel az évaddal véget is érhetne a Bessenyei Kör története. Ami ezután van, az már csak csonka esztendő. Mindenki és minden a Bessenyei György nevenapján, április havában rendezendő országos ünnepre összpontosítja erejét. Az irodalmi szakosztály épen ezért jelentősebb külső köri életet kíván megvalósítani és hogy nagyobb számú nyilvános ünnepségeivel ki ne merítse a közönségnek amúgy sem túlságos érdeklődését a Kör ügyei iránt, ebben az évben szüneteltetni határozta a hetenkénti irodalmi házi-déiutánokat.

70 Horthy István: A Bessenyei Kör 4Ó éves története 61 Helyette az áprilisi országos ünnepségen kívül tervbe vette több ünnepélyesebb irodalmi est megrendezését. Ezek közül volt az első a Szatmárvármegyei Kölcsey Kör vendégszereplése, akik a Bessenyi Kör mátészalkai látogatását viszonozták november 21-én. Vietórisz József köszöntötte a vendégszereplő kört, amelynek nevében Streicher Andor elnök, szatmárvármegyei alispán válaszolt. Fábián Sándor költeményeiből adott el öt Luby Margit néprajzi tanulmányt olvasott fel, Erdős Lajos Adyés Mécs-verseket szavalt, Kerekes Imre Gacsal Pesta eredetéről beszélt humorosan, Füsthy Lajos egy Kölcsey-tanulmányt olvasott. Zárószót mondott Szohor Pál. Előadás után a városháza termeiben Szohor Pál elnök és felesége a vendégek tiszteletére mintegy 50 személyes teát adtak, amelyre Nyíregyháza város irodalmi- és művészet kedvelő közönsége részéről is sokan hivatalosak voltak. December 6-án az ft-délvi írók második nemzedéke, az úgynevezett ifjú erdélyiek szerepeltek nálunk. Korompay Károly ügyvezető elnök köszöntötte a vendégeket. Szavaira IVass Albert gróf válaszolt. A többi szereplők: Kiss Jenő, Flórián Tibor és Bözödy György voltak, akik verseikből és novelláikból adtak elő, a távollevő Abafáy Gusztávnak egy irodalmi tanulmányát Csuka Zoltán olvasta fel dec. 11-én a Városok Kulturális Szövetségének meghívására Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében szerepelt a Bessenyei Kör. Megnyitó beszédet mondott Némethy fővárosi kultúrtanácsos, amelyre Nyíregyháza város országgyűlési képviselője, Éber Antal válaszolt. Vietórisz József, a Kisfaludy Társaság tagja'és Horthy István költeményeikből adtak elő, Szohor Pál Nyíregyházáról beszélt, Szigeti Sándor zongorázott és Belohorszky Ferenc egy Bessenyei tanulmányát olvasta fel. A műsor egyes számai közt a Bessenyei Kör főtitkára, Spányi Géza konferált. 1938, január 22-én a debreceni Ady-Társaság vendégszerepeit. Megnyitót mondott Spányi Géza, amire az Ady Társaság nevében Juhász Géza ügyvezető elnök válaszolt, egyúttal időszerű irodalmi kérdéseket fejtegetett. Vetítettképes előadást tartott a Nyírség növényvilágáról béréi Soó Rezső egyetemi tanár, Gulyás Pál verseiből olvasott fel, Márton Béla egyetemi tanár Szabolcsvármegye közlekedési viszonyairól beszélt, végül Molnár Rózsi nyíregyházi tanárnő debreceni költők verseit szavalta. I febr. 19-én zajlott le az ezidei Bessenyei-emlékünnepély. Megnyitót mondott Horthy István, ünnepi beszédet Hankiss János debreceni egyetemi tanár, Belohorszky Ferenc irodalmi párhuzamot vont Bessenyei György és Kölcsey Ferenc között. Műsor elején és végén Magyar Hiszekegyet és Himnuszt énekelt a töm, kát, egyház Szt. Gergely énekkara, amely azonkívül a műsor közepén 3 muaalt is elöaaóttr ~ Q38. január.26-án évi rendes közgyűlést tartottak. Ezen a Molnár Rózsi lemondásával megürült képzőművészeti szakosztályi eftnöki tisztséget Szalay Pál tanárral töltötték be.

71 62 Horthv István: A Bessenyei Kör 40 éves története Történetünk, befejezéséig a Bessenyei Körnek több szereplése nem volt. Annál sűrűbbek az elnöki tanácsülések, amelyeket utóbbi napokban csaknem hetenként tartanak és az áprilisi 40 éves emlékünnep előkészületeit végzik. A munkaprogram meglehetősen nagy, csak sikerüljön! Ennek a munkának befejezésekor még több programpont sorsa bizonytalan. Mindenekelőtt emlékezetessé akarja a Kör a jubileumot tenni azzal, hogy nagynevű védnöke, Bessenyei György hamvait hazahozatja az elhágyatottsagból, a biharmegyei bakonszegí pusztáról. Eddig Is'mar 2 ízben kéllett áthelyezni a sírt, nehogy a Berettyó hullámai alámossák azt. De ha belátható időn belül most már nem is fenyegetné közvetetlen veszély, a biharvármegyei helyi hatóságoktól szerzett hiteles értesülés szerint oly magányos és elhagyott helyen fekszik a sír, hogy néha évek is beletelnek, amíg egy-egy cserkész felkeresi. Minden lépést megtett a Kör, hogy a szent hamvakat hazaszállítsa a költő szülőmegyéjébe s Nyíregyházán díszsírhelyre temesse el. A biharvármegyei hatóságok megértő jóindulattal ígérték a törekvés teljes támogatását, csak felsőbb tényezőknek hozzájárulását várják, ami ennek a munkának befejezése napjáig még nem érkezett meg. Országos méretű szabolcsvármegyei iparművészeti kiállítást rendez Nyíregyházán a Kör. Anyag5nák ősszégyűjféie máris folyamatban van. Hogy a méretekről legalább hozzávetőleges képet mutathassunk, megemlítjük, hogy a kiállítás céljaira az iparügyi miniszter úr 500. P-t adott, 200 P-vel járult hozzá a város orsz. képviselője, Éber Antal, 300 P-t ajánlott fel a város polgármestere és még 500 P-t szükséges összeszedni gyűjtés útján, amelyre szintén érkeztek már kisebb adományok, A kiállítás megnyitására személyesen utazik le Szablya-Frischauf János, az Országos Iparművészeti Társulat ügyvezető elnöke, aki kilátásba helyezte a megnyitó beszéd tartását is. A kiállítás megnyitása napján j>ste díszközgyűlést tart a Kör, melynek lefolyását 60 percen át a magyar rádió is közvetíti. Ezen a díszközgyűlésen megnyitót "moí3 Szobor Pál, a Kör mostani elnöke. Ünnepi beszédet Kállay Miklós volt miniszter és a Bessenyei Kör volt elnöke, Vietórisz József előadja erre az alkalomra készített o ünnepi ódáját, Horthy István ismerteti a Bessenyei Kör 40 éves történetét, Spányi Géza a 40 éves évfordulóra alapított Bessenyeiplakett keletkezését, amit a Kör élő volt elnökei, Br. Feilítzsch Berchtold, Mikecz Dezső, Kállay Miklós, Vietórisz József és Mikecz Ödön között ünnepélyesen osztanak ki. A díszközgyűlést a társ- 'Tcifltúregyletek üdvözletei fogják bezárni. Az ünnepségekre, melyek több napig tartanak, meghívja a Kör a Magyar Királyi Kormányt, melyet előreláthatólag Mikecz Ödön igazságügyminiszter, a Kör volt elnöke fog képviselni. Meghívja a Magyar Királyi Testőrséget, vele együtt különösen a szolgálatot már nem tel jesirőtvoh Ferenc Józsefkor! magyar királyi testőröket, a Magyar tudományos Akadémiát, ' az összes fővárosi irodáim! és művészeti egyesületeket, az Orsz.

72 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története 63 Iparművészeti Társulatot, az ország összes kulturális egyesületeit és az összes törvényhatóságokat. A z ünnepségre való tekintettel az ünnepi napok alatt Nyíregyházán tartja összejöveteleit az idegen nyelveket oktató tanárok országos gyűlése, azonkívül a kulturális egyesületek, szövetsége (Kész], amely egyesületek Eckhardt Sándor tanár és Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár személyében szakelőadásokat fognak tartani, Az ünnepségekhez fog tartozni a nyíregyházi Bessenyei-szobor megkoszorúzása és a Tiszabercelre, Bessenyei szülőházához vezetendő zarándok-kirándulás. Néhány napra országos érdeklődés központja lesz Nyíregyháza s vele együtt a Bessenyei Kör, amelyre tagjainak az igyekezeténél, vezetőinek a lelk.es munkájánál fogva méltán rászolgál. A jelen és jövő. i Nem volna teljes történetünk, ha ki nem térnénk annak a helyzetnek megfestésére, amelyben a közművelődés ügye ma Szabolcsvármegyében, de a megye határain túl is sínylődik, azokra az okokra, amelyek ezt eredményezték és a teendőkre, amelyek a helyzetet így vagy amúgy megjavíthatják. Nem lát tisztán, aki azt hiszi, hogy csakis külső körülmények irányítják azokat a titkos erőket, amelyek ma mélyponton tartják a Bessenyei Kört. Egy kicsit magunk is hibásak vagyunk. Minden rosszakarat nélkül túlságosan közönyösek lettünk. Nemcsak a sok egyesület, amely utánunk jött, s nagyoan vagy kicsiben ugyanazt csinálja, amit a Bessenyei Kör, azzal a külömbséggel, hogy a Bessenyei Kör csak a müveit közönséget válogatja. egyéhként mindenkit kiszolgálni akar, addig a többi tarsasag világa nézet, foglalkoza" vallás, nem vagy érdekeltség szerint részekre bontja a közönséget s a kebelébe tartozókat saját céljainak megfelelően igyekszik nevelni. Csak természetes, hogy itt is, ott is nem lehet mindenki. Nem utolsó sorban veszít vonzóerejéből a Bessenyei Kör, amikor napról-napra, óráról-órára egészen olcsó művészi élményeket nyújt mozi és rád ó s az esetek többségében külone tehetségek elvezetet teszik lehetővé, mint egy vagyontalan, igen sokszor kényszerhelyzetből sem mindig művészi szempontokat szem előtt tartani kényszerülő, vidéki művészeti egyesület Azt hiszem azonban, legnagyobb baja a Bessenyei Körnekj a snobizmius^ A társadalom egyes hangadó tagjai, akik szeretnek tetszelegni azzal, hogy sokat olvasnak és ismernek minden márkás írásművet, akik festményekre (feltéve, hogy bírják) áldozni is tudnak, ha a festő nevét a Műcsarnokból, vagy a Nemzeti Szalonból ismerik, akik minden hangversenyt meghallgatnak, ha az Operaház vagy a Zeneművészeti Főiskola fémjelzi a szereplők neveit, de óvatosan távol tartják magukat, ha még oly remelönű is valami, amikor olyan írásművet, festmény! vagy zenét tálalnak fel nekik, ami véletlenül nélkülözi az említett fémjeleket. Kérkednek a művészetszeretetükkel, de kevesebbet

73 64 Horthy István: A Bessenyei Kör 4Ó éves története értenek hozzájuk, mint egy írás, -értő kövesdi matyóasszony vagy egy falusi lakodalmi hivogatólegény. Ezért féltő gonddal óvakodnak megnézni vagy meghallgatni olyan műalkotást, amiről p^kik masuknak kell megítélni a művészi értéket. Ezek felől lehet valaki olyan iangesz, amilyet csak jókedvefléfl Iferemt az Úristen, elhúzódnak tőle, mert művészi tekintetben hiányzik az ítélni tudásuk. Ezek csak akkor mutatják magukat egy olyan társaság összejövetelein, mint a Bessenyei Kör is, ha előre bizonyosak benne, hogy ott márkás értékeket kapnak. Ezek azok, akik jpellctt nem. feilö.áik. nicrl je j- lődhetik semmilyen kultiítélétt Ez a baja Nyíregyházának és Szaboksmegyének is, s amíg ézf a mentalitást, mint a lázat az emberi testből, kipusztítani nem sikerül, addig meddő marad minden vidéki kultúrmozgalom, amely nem országosan beérkezett neveket szerepeltet. A Bessenyei K örnek első feladata volna ezek szerint, ho^y a közönséget a muertésre megtanítsa. Ránevelje őket, hog% a múértéket ""injai tieieiével is léi..tudja.ismerni, mert ez ma a művelt társadalom tagjainak túlnyomó többségéből hiányzik. Ezért viselkedik úgy, hogy csak azt értékeli, ami alatt cégérképpen országos nevet lát. Hátra volna ezek után néhány szót szólani azokról a belátható időn belül meg nem valósítható, de kevés jóakarattal az előrehaladás, a mozgás állapotába helyezhető kérdésekről, amelyeknek a Bessenyei Kör szeme előtt kell lebegnie. Itt van mindenekelőtt a kultúrpalota kérdése. Erre a városnak olyan szüksége van, amihez hasonló fontosságú csak a vízvezeték. Egy időben Apponyi Albert gróf, mint kultuszminiszter, már gondolt a nyíregyházi kultúrháznak megépítésére. Igen kevés gazdasági fellendúlés'ssftj'tfofy "Bffiól kormányprogramm válhassék belőle. Nem szükséges, hogy a tervezett palota önálló épület legyen. Könnyen létesülhet valamely más céllal összeköttetésben. Alkothatja egyik szárnyát egy modern városi szállodának, fürdőnek, színháznak, vagy más középületnek, az a fő, hogy érzéke legyen az illetékeseknek a létesítéshez. Természetes, hogy a kultúrpalotát tartalommal is meg kell tölteni, s hogy ez lehető legyen, a városban már létező elszórt kultúralakulatokat egységesen oda kellene telepíteni. Máskülönben feltétlenül kútba esik a terv. Egyesít-r.; kell benne a vármegye. és_a_ város.könyvtárát, a Józsa- és"saáry-muzeumot és 'oda kü l vinni nemcsak a Bessenyei- és Benczúr-erekjyéket, hanem mindén más nyíregyftázpnágysag emléktárgyait" Oda'kelhelhely ezni véglegesen a tervöe vettzeneiskolát is. JövöbelThivatása lesz'a'bessenyei Körnek, hogy kiagj^ Bcssenyfij ngc7t>c munkáit megalakítsa a színpártoló és a tudományos kutató szakosztályt, de úgy, hogy azokba élet is költözzék. Mindezekhez pénz, pénz és ismét csak pénz kell, minek érdekében nem szabad restelni az ismételt adománygyűjtést, minél nagyobb mennyiségben alapító tagoknak szerzését s a rendes taggyüjtés erélyes megindítását, Itt vár a feladat a legkülönbözőbb hivatalos és nem hivatalos testületek fejeire, akiknek nemcsak tessék-lássék, hanem lelkes felszólítására bizonyára sokan kötelességüknek fogják tartani a Kör támogatását.

74 Dr, Vietórisz József: Visszapillantás a Bessenyei Kör múltjára 65 Zárószó. Shakespeare a Julíus Caesar temetésén ezeket a szavakat adja Antonius szájába: temetni jöttem Caesart, nem dicsérni". Én is csak azt mondhatom, nem dicsérni jöttem, hanem korképet festeni. Úgy érzem, nem hasonlítok többi történetírótársamhoz, akik Clio munkájába vidéken, sőt végvidéken kontárkodtunk bele. Azoknak, kik valamikor forrásmunkának óhajtják ezt a tanulmányt használni, így remélek jobban szolgálni, mint akkor, ha görögtűzben mutatom azt is, ami máskép történt, azt is, aminek máskép kellett volna történnie, Kortársaim talán megszólanak érte. A jövő nemzedékek ha olvasni fogják írásomat legalább is annyit el fognak ismerni, hogy tárgyilagosságra törekvő szándékom nem vitás. Igyekeztem, hogy a rendelkezésemre adott terjedelem és a tárgy természete által engedett mértékben ne csak adathalmazt, de a lehetőség határai között szórakoztató olvasmányt is nyújtsak. Ezért tettem ki-kitéréseket néhol más térre, mint a Kör szorosan vett története. Ezért engedtem meg magamnak ott, ahol szükségét éreztem, véleménynyilvánításokat. Tévedni emberi, velem is nem egyszer megeshetett. Azzal az óhajjal teszem le a tollat, hogy amit megírtam, minél több fejben és szívben visszhangra találjon. A Bessenyei Kör fog erősödni, terjedni és tekintélyesedni, ha szerény munkámat nem hiába írtam. Horthy István, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnöke. VISSZAPILLANTÁS A BESSENYEI-KÖR MÚLTJÁRA Életem és munkásságom javarésze szorosan összefügg a Bessenyei-kultusz megindulásával és fejlődésével. Ez a kultusz a ma negyvenéves Bessenyei Kör megalapításával nyert igazi lendítő erőt s a Kör története fényesen bizonyítja a tiszteletre méltó eszme jogosságát és életrevalóságát. De addig is tíz esztendőn át tartott az előkészítés munkája a gondolat felvetésével, szolgálatával és érlelésével. ötven éve viseli Kossuth-gimnáziumunk önképző-köre a Bessenyei nevét. Jómagam, mint egyetemi hallgató, ötven évvel ezelőtt írtam Bessenyei és Philosophusa" című értekezésemet, amely rövidesen nyomtatásban került a nyilvánosság elé. Egy évvel utóbb Kovács István terjesztett indítványt vármegyénk törvényhatósági bizottságához Bessenyei-emlékmű állítása tárgyában, amit tetszéssel fogadtak s erre a gyűjtés meg is indult. 5

75 66 i^dr. Vietórisz József: Visszapillantás a Bessenyei Kör múltjára Akkoriban elnöke voltam Budapesten egyetemet végző földieim Szabolcsi Körének s nyomatékosan felhívtam a közönség figyelmét a felvetett kérdés buzgó szolgálatának fontosságára. A z év nyarán Bessenyei-majálist rendeztünk a Sóstón, amelyre mindig szívesen emlékezem vissza. Jövedelme nem volt a szép ünnepnek, de elértünk vele annyit, hogy mi is hozzájárultunk a nemzeti ügy nyilvántartásához és a köztudatba átviteléhez. A Bessenyei-emlékmű szobor alakjában létesült, s Kallós Edének ez az alkotása ma is a legsikerültebb magyar szobrok egyike. Az ebből az alkalomból hirdetett ódapályázatban én is részt vettem s örültem volna, ha teljes sikert aratok. Ezt nem értem el, de mégse fájt az eredmény kihirdetése, mert Sajó Sándor barátom lett a nyertes, akivel Budapesten együtt önkénteskedtem s akinek nemes emlékét mindenkor a legnagyobb kegyelettel őrzöm. Bőséges alkalmam volt kivenni részemet a Kör munkásságából a tervezés, rendezés, szereplés egész területén, A nagy hangversenyek korában, amelyek egyesületünknek országos hírnevet szereztek, különösen két előadásomat fogadták szívesen: azt, amelyik a Művészet és műélvezet" esztétikájáról szólt és A magyar zenéről" írt fejtegetéseimet. Verseim igen jelentékeny része is a Bessenyei-estéken került bemutatóra s ezt a közreműködést mindig örömmel vállaltam. Nem kis feladat elé állított a népszerű tudományos és művészeti előadások rendszeresítése, amire boldogan viselt szabad-liceumi osztályelnöki tisztségemmel került a sor. Abban az időben ez iránt jelentkezett a legnagyobb igény, s helybeli és vidékről jött nevesebb előadóink nagy közönséget vonzottak ezekre az előadásokra. Én a többi között A görög szobrászatról", A magyar építőművészet jelesebb alkotásairól, Bessenyeiről", Petőfiről" értekeztem. Hangversenyeinkhez már előbb kitűnő koncert-zongorát, líceumi előadásainkhoz ugyancsak értékes vetítőgépet vásárolt a Kör. A szemléltetéshez szükséges diapozilív-képekből egész gyűjteményt sikerült összeállítanunk s nagyon szerencséseknek éreztük magunkat, hogy népszerűsítő előadásaink szövegét a megfelelő képekkel, sőt kisebb vetítőgépekkel együtt vármegyénk érdeklődő közönségének is minden ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsáthattuk. A háború után az irodalmi osztály élén igyekeztem odaadó munkatársaimmal együtt új életre kelteni és talpra állítani közművelődésünknek ezt a jelentékeny tényezőjét. A folytonosság biztosítása mellett Bessenyei szülőházának emléktáblával való megjelölése, a Bessenyei-serleg ügye, tiszaberceli Bessenyei-reliquiák (képek) szerzése s az irodalmi jelleg nagyobb mértékben való érvényesítése látszott időszerű feladatnak s ezen a téren próbáltunk lehetőleg előbbre haladni. Irodalmi alapítványunk és saját tőkénk teljes értékvesztése miatt szűk térre szorítkozott ez a tevékenység s csak olykor-olykor lett mozgalmasabb, amikor egy-egy nagynevű írónkat nyertük meg vendégszereplésre. Tagadhatatlanul termékenyítő volt magasabb törekvéseinkre az ilyen mozgalom, amely abban érte el tetőfokát, hogy

76 Mikecz Dezső: Emlékek 67 a filharmonikusok egykori fellépése után pár évvel ezelőtt a Kisfaludy-Társaság vendégszereplését is élvezhettük. Elnöki tisztségemben arra törekedtem, hogy az egyes osztályok munkájának egyensúlyát lehetőleg biztosítsam. Az irodalmi és szabadliceumi osztály mellett kívánatosnak tetszett a zene-, majd az iparművészeti osztály életre hívása, illetőleg újjászervezése is. Az előbbi téren aligha jutunk előre, míg nem létesül a helybeli zeneművészeti iskola; az utóbbit illetőleg eredményesebb munkát végeztünk hozzáértő tagtársaink közreműködésével s egy háziipari és néprajzi szépen sikerült kiállításunkkal. Mostani vezetőségünk régi tervet valósított meg a Szabolcsi Szemle szerencsés megindításával s a helyi erők nagyobb területen érvényesülő munkába-állításával. Közóhajunk, hogy Bessenyeink hamvait hazaszállítsuk és itt tegyük végső nyugvóhelyükre. Érzésem szerint jogos reményünk van arra, hogy ennek útjába nem áll majd semmi akadály. Legyen Istennek gazdag áldása a jubiláló Bessenyei-Kör minden szempontból igazán közérdekű törekvésén és tevékenységén! Dr. Vietórisz József, a Bessenyei Kör dfszelnüke. EMLÉKEK Szíves felszólítást kaptam, hogy írjak valamit a Bessenyei Kör életének azon idejéről, amidőn én voltam szerencsés a Kör elnöki tisztét betölteni. Ámbár dr. Horthy István úrnak, a Kör irodalmi szakosztálya elnökének e lapok hasábjain megjelent tanulmányában a Bessenyei Kör életének minden mozzanatát páratlan szorgalommal és lelkiismerettel összegyűjtve megtalálja a kedves olvasó, úgy, hogy nekem ezekhez alig van mit hozzáfűznöm: mégis megkísérlek azokra az időkre visszatekintve néhány gondolatot papírra vetni ben voltunk. Átélve a világháború aggodalmait, a forradalmi lázongások, a kommunizmus és az oláh megszállás borzalmait és megérve ezeréves hazánk embertelen feldarabolását, a ránk erőszakolt trianoni békeparancs által! Mégis, miként a tomboló vihar elültével az addig fészkében meglapuló kis csalogány, lelke kényszerének engedve, ismét megszólaltatja édes hangjával dallamait: szíveinkben is jelentkezett az elmúlt évek szenvedései és keservei után a vágy, a sóvárgás valami szép, nemes, lelket üdítő élmény után. így alakult újra az ik évi január 30-ikán a fergeteges időkben elnémult Bessenyei Kör, engem tisztelve meg az elnökséggel. Természetesen működésünk ebben az időben más irányban mozgott, mint a boldog békeévekben. Nem rendezhettünk olyan magas

77 68 Mikecz Dezső: Emlékek színvonalú, fővárosba is beillő hangversenyeket, mint háború előtt, ellenben a Kör szellemi irányítói: dr. Vietórisz József, a mi jeles költőnk és a fájdalom, oly hamar elhúnyt kiváló Kardos István, Nyíregyháza város felejthetetlen kultúrtanácsnoka, gondoskodtak közönségünk lelki táplálékáról. A 19, század első negyedében valóságos üstökös-járás volt a magyar irodalom égboltján. Fényesebbnél fényesebb géniuszokat ajándékozott a sors a magyar nemzetnek. Csak vissza kellett ezekre az időkre tekintenünk, hogy felidézzük a jelen nemzedék elé irodalmunk örök dicsőségeit. Petőfi, Madách, Jókai születésének, Vörösmarty Zalán futása" megjelenésének századik évfordulója ezekre az évekre esett. Szerény eszközeink mellett lelkes igyekezettel rendeztünk szép sikerű irodalmi ünnepélyeket halhatatlan íróink emlékezetének dicsőségére és boldogan emlékszem vissza, hogy Nyíregyháza város és vármegyénk lakossága milyen lelkes megértéssel csatlakozott hozzánk. Zsúfolt termekben zajlottak ezek a szép emlékünnepek, látszott, hogy a nagyközönség örömmel menekült a nehéz jelenből a költészet bűvös mezejére, melyet részint helybeli erőink, részint országos hírű művészek varázsoltak lelki szemei elé. De a múltban való elmerengés mellett nem feledkeztünk meg élő jeleseinkről sem. Szeretettel üdvözöltük a nemzet csalogányát, Blaha Lujza asszonyt, aki fővárosunk megmagyarosítása terén oly nagy érdemeket szerzett, amidőn a Sóstó tölgyei alatt pihent; ünnepet rendeztünk Rákosi Jenőnek, a magyar újságírás fejedelmének 80-ik születésnapja alkalmából. A Nyírség szülötteit: Czóbel Minka költőt és Lőrinczy György írót tiszteleti tagjaink sorába iktattuk és szerencsések voltunk őket körünkben tisztelhetni és szellemi műveik előadásában gyönyörködhetni, Ábrányi Kornélnak emlékezetére hangversenyt rendeztünk, meghajtva a hálás elismerés lobogóját a magyar zene eme kiváló úttörő munkása előtt. Hódoltunk városunk nagy fia, Benczúr Gyula festőmüvészetének egy, műveiből rendezett kiállításon és világhírű zongoraművészünket: Dohnányi Ernőt is sikerült megnyernünk egy hangversenyre. Külön házi örömünnepünk volt, amidőn június 18-án a mi Vietórisz Józsefünk Senki Pál" című pályadíjnyertes elbeszélő költeményével ismerkedhettünk meg. Ezekkel a szellemi élvezetekkel igyekeztünk a szorongatott lelkeken segíteni ama nehéz időkben és jóleső az a tudat, hogy a nagyközönség is megértette célzatunkat és méltányolta törekvésünket. Miltecz Dezső, dfeeelnök. SZELLEMI TUDOMÁNYOK IR O D A LO M MŰVÉSZET SZÍNHÁZ ZENE FILM K R IT IK A N A G Y V ILÁ G A LEGSZEBB KÉPES FOLYÓIRAT É V EN TE 1000 O LD ALO N, 1000 KÉPPEL, PENGŐ 8-40 K IA D Ó H IV A T A L : B U D A PEST, IV., EGYETEM-U. 4

78 Szohor Pál: Bessenyei testőrsége 69 BESSENYEI TESTÖRSÉGE Kulturális egyesület alapításának negyven éves évfordulója azt jelenti: hogy teljes nemzedéket kísért már végig életútján. Ha a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör alapítóinak névsorát olvasgatjuk, többen költöztek már át közülök a boldogabb világba, mint akik még ma is itt küzdenek művelődésünkért. Hiszen aki 1898-ban húsz-harminc éves ifjúi lelkesedésében az alapítók közé szegődött, most hatvanhetven éves tapasztalatainak bölcseségével kissé talán már fáradtan is nézi ezt a régi, lelkesedésben éppen nem szegényebb, de munkaidőben rettentően összezsugorodott új életet. Hova fog vezetni ez a hajsza, ami köz- és magánéletünkben napról-napra erősebb ütemben jelentkezik? Az előjegyzési naptárnak ki kell bővíteni rovatait, mert nem fér el benne a sok terminus. Nem csoda azután, hogy ebben a háborús torlódásban (háborús, mert néha mesterségesen is viszályt vetünk) legkevesebb áldozat jut a művészetnek, irodalomnak és művelődésnek. Az öregek pedig büszkén nézegethetik az elültetett fácska dús hajtásait. Ezalatt a negyven esztendő alatt az öregkor arányai is megváltoztak, A múlt század utolsó évtizedeiben csak minden huszadik ember érte meg a hatvan éves korhatárt, ma már minden tizedik ember túl van ezen az aránylag még ifjú évfordulón. A korszellemmel és modern életcélokkal együtt a Bessenyei Kör feladatai is megváltoztak. Alapításának egyik titkos, de különben nyíltan is kimondott rugója: a magyarosítás volt. Negyven esztendő alatt ez a törekvés feleslegessé vált, mert a magyarosodás bátran mondhatjuk teljesen bekövetkezett. Csak az evangélikus egyház régi telepesei között volt Nyíregyházán idegenajkú. Ezek körében évről-évre mérföldes lépések történnek a teljes magyarosodás felé. Alig három éve, hogy megjelent a tót énekes és imádságos könyv a híres Tranoscius magyar fordításban, melynek munkáját éppen a Bessenyei Kör kitűnő díszelnöke dr. Vietórisz József, az imádságos részben pedig a közelmúltban elköltözött nagy püspök ugyancsak a Bessenyei Kör egykori elnöke: Dr. Geduly Henrik végezte el. Néhány hete hallottam csak jánosbokori Kovács András öreg gazda felszólalását, melyben a magyar Tranoscius terjesztését és újabb kiadását sürgette. Második nagy lépés a magyarosodás felé, hogy az evangélikus egyház harmadik lelkészi állásának megszervezésénél a tót nyelv ismeretét már nem kívánta meg. A legutóbbi hivatalos statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy tót anyanyelvű ember alig van már Nyíregyházán. Az évi népszámlálás mindössze százhúszat tudott összegyűjteni, míg a vármegye járásaiban százhuszonkettőt írtak össze a számláló biztosok. Holott a vármegye tót anyanyelvű embert csak a nyíregyházi kiköltözők révén kapott. A nagy magyar tömegek közé vegyült tirpákok tehát elszigeteltségükben sokkal nehezebben magyarosodnak el, mint idehaza a tanyabokrok világában, ahol maguk kovácsolták szívósan a magyarosodás lépcsőfokait,

79 70 Dr. Spányi Géza: Utazás a kultúra körül A magyarositás feladatát tehát már elvégezte a Bessenyei Kör. Őszintén megvallva, nem is került nagy fáradságába, hiszen magától ment minden. Az a kevés tirpák szó, amit a heti piacokon még hallhatunk: az utolsó nemzedék súlytalan öröksége. Az ifjúság kulturális nevelése nem volt ugyan alapszabályszerű kötelessége a Bessenyei Körnek, mégis elévülhetetlen érdemeket szereztek e téren a Kör tanár tagjai. Az én utolsó gimnáziumi esztendőim legmélyebb élményei közé a Bessenyei-köri kapcsolataim szegődtek. A tanárok nagy munkavállalása révén mi is szerephez jutottunk s mi címeztük mindig a meghívókat. Leginkább ezek az órák keltették fel érdeklődésünket az irodalmi és művészélet eseményeivel szemben. Azután rendezők voltunk a híres koncerteken, melyeken akkor világnagyságok mutatták be művészetüket a nyíregyházi közönségnek. Hegedű-, és zongora-virtuózok előbb jöttek a Nyírség székvárosába, mint Budapestre. S mi gyönyörű fekete ruhánkban, melyet éppen e rendezői tiszt alapján rimánkodtunk ki, sorra vezettük helyére a vármegyei és városi élet előkelőségeit, kiket legnagyobbrészt itt volt alkalmunk látni először. Mikor választmányi tag, majd irodalmi szakosztályi elnök lettem, a gyermek férfivé serdülésének boldogságát éreztem, mert a feketeruhás kis diák-rendező odaült a zöldasztalhoz a nagy tanár mellé, aki nemcsak osztályzatokkal nevelt a magyar életre, irodalom, nyelvek és történelem szeretetére, hanem belevont a pedagógus munkájába és zökkenés nélkül átsegített az iskolapadból a szónoki emelvényhez és az íróasztalhoz. Most is ennek az ifjúságnak irodalmi érdeklődését kell felkelteni s belőlük nevelni toliforgatókat a Bessenyei testőrség örök sorába. Szobor Pál, el. elnök. UTAZÁS A KULTÚRA KÖRÜL Szegény jó Bessenyei! Mily keserű harcokat kellett vívnia, hogy a magyarságot tespedéséből felrázza, hogy ébredjen, nézelődjön, lásson és tanuljon. Lássa meg a nagyobb, boldogabb nemzetek kultúráját és tegye fel magába, részegüljön meg tőle, mint ő maga. Világkultúra, magyar kultúra örökké égető láng, örök szomjúság miért van, honnan ered, hova vezet, nem tudja senki, csak azt tudja és érzi mindenki, hogy kell nagyon kell, mint a levegő szárnyakat kapunk tőle és a salak fölé emelkedünk tisztább légkörbe. Hány gyötrelmes éjszakát tölthetett gondolatokkal Bessenyei, akiben ezer ember kultúrszomja égett és ezerszer ezer ember szomorú elmaradottsága vérezte fel hűséges magyar szívét.

80 Dr. Soánvi Géza: Utazás a kultúra körül 71 Valahányszor Bessenyei egy-egy munkáját olvasom, mintha a sorokból, a sorok közül hallanám vágyódó lelkének lihegését, de sokszor fáradt resignátióját is. Bessenyei a kultúra úttörője, rajongója, csalódott szerelmese, remetéje és hősi halottja volt. Mi hát a kultúra ki tudja jól definiálni gránitszikla-e amin biztosan állunk, vagy ködfátyolkép délibáb, amely után futunk és soha el nem érjük? Hadd beszéljünk róla egy kissé Bessenyei emlékezetére, mint hűséges fegyverhordozói. A kultúra fogalmát érezzük ugyan, de meghatározása nagyon nehéz, akárcsak az időé vagy téré. A kultúra nem emberi találmány; isteni akarat kényszeríti az embert reá és nem lehet nem engedelmeskedni neki. Valahogy úgy fogom fel, hogy az a mérhetetlen őrök teremtő erő, amely a naprendszerek milliárdjait teremti szünetlenül egyegy parányi glóbus-egységben formálja ki a még parányibb életet, amely kicsisége ellenére szintén örök. Az élet teremtette meg a parányinál is parányibb embert és beléoltott valami transcendentális feszítő energiát, amely nem tűr megállást, az embernek kell fejlődni, kutatni, vizsgálódni, tapasztalatokat szerezni, ezeket megjegyezni, logikusan gondolkozni és következtetni. 1 Azután jön a versengés, a féltékenység, az alattomosság, a furfang, az erőszak, mind egy-egy forrása valamilyen kultúrának. A kultúra nem végcél, csak ezköz. Végcél a boldogság; ez pedig annyiféle, ahány ember van. Nincs absolut kulturálatlanság és absolut kulturáltság sincs valaminthogy absolut boldogság vagy boldogtalanság sincs. A kultúra is, az emberi boldogság is csupán eszmények. A..csupán * szó nem lekicsinylés, csak azt akarja jelezni, hogy elérhetetlen"; amint az eszmény elérhető, megszűnik azzá lenni. Van hasznos, haszontalan, teremtő és gyilkos, altruista és egoi'ta kultúra; a földön az ember világában minden relatív abszolút csak egy van a világon az Isten! Mindig mosolyognom kell, mikor egy természetrajz-könyvet olvasok; hasznos" állat pl. az, amelyik nekem dolgozik, amelyiket egészben vagy részben meg tudok enni s nekem ízlik; ugyancsak a nekem valamiképen szolgálni tudás" szerint osztom be a növény és ásványvilágot is. Amit én" nem tudok megenni, vagy valamiképen élvezni, annak nincs létjogosultsága. Láttam egyszer egy tréfás természetrajzot; ebben egy kép azt ábrázolta, amint egy sáskaiskolában a sáska tanítóbácsi a kicsiknek falon csüngő képekről magyarázza a tigrisre mutatva: ez ártalmatlan állat és a ragadozók" között ijesztő példakép mutogatta a madarat. Boldogság és kultúra! Két örökéletű tarka lepke, amik az ember körül keringenek; el-elgyönyörködik bennök az ember, elérni megfogni teljesen a birtoklás győzelmi érzésével még soha halandónak nem sikerült, pedig tudat alatt és tudat felett évmilliók óta

81 72 Dr. Spányi Géza: Utazás a kultúra körűt ágaskodik és nyújtja az ember két karját és görbíti mohó, szomjas ujjait ezerszínű játékos pillangók után. Az emberi kultúra örök evolutióját a beléoltott örök szomjúság és az elérhetetlenség biztosítják. Van fölényesebb, értékállóbb kultúra és van agyaglábon álló. A valláserkölcsi kultúra célja az emberi nemet megszabadítani minden földi salaktól, emelni homo aesthetikus-szá, homo ideális-szá, lelki emberré és így vinni Isten trónusa elé. Ez az eszményi Ideális lelkű őrök optimisták álma, az örök békéről, az angyallá vált emberről, aranylégvárak és a földi paradicsom építőmesterei ilyen volt Bessenyei is szerette ezt az önnarkosist, melyből oly nagybetegen ébredt fel, Mi hát a kultúra, ha tökéletes formáját csak álmodni lehet? Paradox meghatározás, de félek, hogy igaz, ha azt mondom, hogy kultúra az, aminek segítségével az ember embertársa mellett, de embertársa ellenére is meg akar és meg tud élni. Miről ismerjük meg a kultúrát és hogyan győződhetünk és győződünk meg rendszerint annak mélységéről, vagy nevezhetjük magasságnak is, csak úgy, hogy próbára tesszük és darabokra törik mint a világháborúban történt. Ha szép fehér mázas cserepet a porcellántól meg akarjuk különböztetni eltörjük; ha a törési felület azt mutatja, hogy a belseje is szép fehér, kemény és egy a külső réteggel az porcellán, ha ellenben azt látjuk, hogy a csillogó máz csak vékony réteg, a belseje durva agyag csupán akkor cserép. így vagyunk az emberekkel is. Igazi, velőkig, lényünk legbelsejéig hatoló kultúra az igazi, ha csak felületes máz, akkor a legkisebb teherpróbánál lepattogzik. Lehet csillogó, lehet színes, mutatós, porcellánt imitáló, hiába a törési próbánál kiderül a való. Vájjon törődik-e az egyes ember az egész emberiség boldogságával? Fáj-e nekem a más fájdalma? örülök-e a más örömén? Nem itt még nem tartunk; egy satirikus író úgy fejezte ki magát, hogy minden embernek elegendő lelki ereje van ahhoz, hogy a mások" szenvedéseit elviselje. A számtalan kultúrféleség között a valláserkölcsi az, amelynek feladata, célja és beteljesülése az ember törekvéseinek csúcspontja, ezt hirdette Bessenyei is. Ma még annak a kultúrának, amely az emberiséget boldoggá akarja tenni, nehéz harcokat kell vívnia a negatív- az antijculturával, mely keresztül gázol minden építő kultúrán avagy nevezhetjük-e máskép, a bombavető repülőgépeket, a bacillusháborút, a gáztámadást, a gangsterek gyorstüzelő revolverét és ezernyi más pokoli találmányt? Bessenyei bronzszobra hallgat. Hallgat és álmodozik, ne zavarjuk, mi pedig fogjuk meg egymás kezét és várjuk bizakodva várjuk a megtisztult emberiség hajnali pirkadását. Dr. Spányi G éza, el. főtitkár.

82 Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresók 73 ROMANTIKUS BESSENYEI-KERESÓK ÉS REGEMONDÓK SZABOLCSBAN Ezeket a sorokat Bessenyei ma is élő láthatatlan Társasága számára írom. Azoknak, akik eleve megérezték a Bessenyei életstílusából áradó romantika vonzását és látták, hogy életóik fáján ennek a szellemiségnek illatos virágaiként romantikus álmok nyílnak. Azoknak írom, akik négy évtizeden át, sokszor talán csak sejtelemszerű összefüggésben, de mindig valóságos continuitásban éltek a magyarság teljes jövendőjét János-vitézi romantikával kereső hőssel. Akik számára fényjelek villantak fel a szabolcsi homok felett a gárdista pengéjéről. Jó volt ezeknek a Bessenyei-kultuszban életboldogságot és magyar inspirációkat találó szabolcsiaknak, bennszülötteknek vagy idevándoroltaknak érezni egy ver sacrum örökös májusának üzenetét és irodalmi szeánszokon beszélni a gárdistával, költővel, nemzetpolitikussal. És jó volt hallani Hanldss professzor elismerő megállapításait, amely a sejtelmeket világos fogalmakká érlelte és szavak segítségével hozta napfényre, amikor Bessenyei belső életformájáról és külső armatúrájáról beszélve, látta és éreztette a huszárosság magyar faji vonásait a szabolcsi poéta tetteiben és vágyaiban, alkalmazkodó alkalmazásában. A Bessenyei életforma regényességet fakasztó napsütésében járókat figyeltem két évtizeden át. Megtaláltam szellemöket a Kallósszoborban, Vietórisz József dr. ódáinak orgonazúgásában, Kardos István álmokat látó és örökös tetteket sugalló szellemében, a Bessenyei Kör első matinéiban, a Szemle állandóan visszatérő, végre megvalósuló tervében, amelyet először Borbély Sándor dr. hangoztatott a Körben, a Bessenyei Almanachban, a Bessenyei sírjához vándorlásokban, a Bessenyei-művek diákkiadásaiban, a bécsi Collégium Hungaricum új Bessenyei-szobrában és a Szüle-képben ép úgy, mint Méreyné Bessenyei miniatűrjeiben,, vagy Belohorszky Ferenc dr. erős, új szempontokat villantó Bessenyei-tanulmányaiban. Ha ez a lázas szellemidézés, ez a romantikus álomvilágban járás igazolni akarná magát a túlságosan józanok előtt, nem mondhatna kifejezőbbet Vörösmarty soránál: Mit tudtok ti, halandó emberek, ha lángképzelés nem játszik v e l e t e k A lángképzelés sokszor tragikusan komoly játszódása pedig elvezet a misztériumok, a legmélyebb rétegek látásához. Amikor évtizedeken át egy-egy romantikus gesztust láttam, amely a Bessenyei ihletből ívelt, mindig éreztem ezt a mélységet, hasonlóan ahhoz, amit Ortutay Gyula Rétközi meséinek olvasásakor, amelyekből ugyanaz a romantikus erőforrás és mélység vonz mágikusan. Éppen harmincöt éve, augusztusában három aradi diákkal, akiknek hátizsákjában a két hónapon át bejárt Felvidék sok kedves emléke volt együtt, (egy selmeci ametiszt-kristály most is itt van előttem az íróasztalomon), akik Tokajról a Nyírség felé gyalogolva, késő estén érkeztek Nyíregyházára, holdfényes, csillagos estén me-

83 74 Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresők rengve álltunk, a Bessenyei-szobor előtt, amelynek szépségéről Aradon is meséltek. Akkor négy éve állt Kallós szép szobra, amely delejező hatású, mint maga Bessenyei. A Pedagógium könyvtárából később egy kis könyv került a kezembe, Bessenyei Anna versei, gávai kiadás. Aztán Széli Bessenyei életrajzát böngésztük. Az egyetemen jó alkalom volt a Bessenyei-problémák mélyére nézni, Riedl Frigyes egyik félévét a gárdista írónak szentelte. Kardos István a pedagópiumbap^basszúszárú pipából pöfékelve, egész társaságot e j tett révületbe csillogó romantikajú, majct'pajkos vidámságú mesélésével. Nyíregyházán 1916-ban találkoztunk újra és Bessenyei volt közös álmodozásunk. Mindenkit szerettünk, akinek lelkében a miénkhez hasonlóan megsodródott a romantikus aranyszál, amelyet siettünk, igyekeztünk együvé fonni. Az íróról való beszélgetés szeánszai adtak sugallatot arra, hogy az 1922-iki nagy jubileum idejére meglátogassuk Bessenyei sírját. A k kor eléggé elhanyagoltan találtuk, a már az eredeti almafahelyről áttelepített sírt. De az út érdekes impressziókat nyújtott. Igazi romantikus Bessenyei-keresővel ismerkedtünk meg: nagybesennyői Yass. Jenő bergityóúj falusi gyógyszerésszel. Nagy könyvtara volt, minden mű együtt a Bessenyei-irodalomból, a Sárrét c. lap, amelyet ő szerkesztett és amely a pusztakovácsii exhumálás legapróbb részleteit is leírta, gondosan bekötve állt rendelkezésünkre és el is hozhattuk Nyíregyházára. Vass rajongója, szerelmese volt a Bessenyeiromantikának. Az volt a felfogása, hogy Bessenyeit méltóképpen szabolcsiak kutathatják: a költő gárdista Szabolcsé. Meghatódottan adta át azokat a koporsószegeket, amelyek az eredeti temetkezésihely felbontásakor estek ki a széthullani készülő tölgyfakoporsóból. Hatalmas kovácsolt szegek voltak, amelyeket itthon bemutattunk az egyik Bessenyei-köri matinén is. De még nagyobb meghatódottsággal nyújtotta át a Bessenyei-kultusznak ez az áldott emlékű embere azt a bőrkötéses könyvet, amely egyedül maradt meg Bessenyei György könyvtárából. A francia államfilozófiai művet is megismertettük a Bessenyei Körben. Ebben a könyvben ott volt Bessenyei kézjegye is. A könyvet még Gyulai Pál ajándékozta Berettyóújfalu nemes Bessenyei kutatójának akkor, amikor az exhumálási ünnepségen megjelenve, nagy beszédet mondott a Tudományos Akadémia nevében... A romantikus Bessenyei-keresők álomvilágában találkoztam Jdptay Jenővel is, aki Bessenyei remetéskedésének földjén vásárolt kít BixTöiráfT amely a Bessenyei-sír közelében van, a cserkészeknek ajánlotta fel. Liptay Jenő többször volt ezek után Bakonszegen és magával hozta Bessenvei végrendeletének egv ' példányát is, amely most az ő ajáníékákénfa birtokomban van. Bakonszegen együtt kerestünk adatokat Bessenyeiről. A bakonszegi egyház anyakönyvében 1811-ben nincs semmi bejegyzés a költő haláláról... Kardos István örökébe a Bessenyei Kör titkári székébe Mikecz Ödön dr. került, akivel egy ízben újra megjelentünk a sírnál. Akkor már egy felbuzdulási áramként, egyesek propagandájára foglalko-

84 Áradván Béla: Romantikus Bessenyei-keresók 75 zott a környéki magyarság a Bessenyei-sírral. Berettyóújfalusi és más községi iskolák diákjai ünnepséget rendeztek időnként a sírnál, s mi is virágokat, koszorúkat találtunk rajta, Odamenet, még Szabolcs határában Mikecz Ödön dr, megállította az autót, A Bessenyei romantika mágikus ereje fogott meg ott is bennünket. Szabolcsi akácot, dúsfürtű ágakat nyestünk vármegyénk ligetes útján, hogy Szabolcs poétájának sírját ennek az akácnak selymes szirma födje be. Akkoron Kállay Miklós dr, volt az elnök, Bencs Kálmán dr, a társelnök. Romantikus gondolatként sarjadt elő az a terv, hogy hozassuk haza Bessenyei hamvait. Pihenjen itthon, a nyíregyházi temetőben. Rerrich akkor készítette a temetőkapu tervét. A regényes gondolat ma is eleven erővel kelt életre. Romantikusan hangulatos Bessenyei délutánok voltak a Bessenyei Kör ritmusának halkulása idején a Koronában rendezett NYIT'-összejövetelek, amelyeket Kardos István Szohor Pállal hívott ábrándozó, tervező életre. A romantikus Bessenyei-keresés sok érdekes emberrel ismertetett meg. Egy nyári reggel egy fiatal újságíró volt nálam. Elmondotta, hogy biharmegyei ember, Bessenyeinek szentelte életét. A pusztakovácsi házban, ahol most parasztgazda lakik, egy szobarészt kibérelt azzal, hogy a pusztakovácsii gazda mindenkitől, aki csak megfordul az író sírj a közelében, megkérdezze, nincs-e valami Bessenyeiemléke? A fiatalember lázasan beszélt, tele volt nagy Bessenyei-tervekkel, azóta nem hallottam róla. Bessenyei-emlékeket kerestünk tiszaberceli időzésünkben is. A gávaiak meg tudták mutatni a Bessenyei kastélynak nevezett házat, amelynek ódon falai között egykor Bessenyei Anna írta finom tónusú, mély eszmei beállítottságú verseit. Egy régi nagy fenyő állt itt az udvaron viharverten, ma is megvan, talán a Bessenyei-csa-, Iád kedvence volt. Most ugyancsak költő jakik. ebben _a gávai Bes-.senyei-házban: haraji Fejér Ignác ny. r. kát. plébános, ősi~székely magyar tölgy büszke, énekes szavú hajtása...! Érdekes romantikus Bessenyei-kultusz élt Bercelen is, ahol 1922-ben nagy ünnepség volt az író szülőházánál, amely most ref. iskola. A tökéletesen megrendezett ünnepség sikerét Korocz József ref. lelkésznek köszönhettük. Amikor Kardos István ötletéből a Bessenyei Kör nevében arra kértük a szabolcsiakat, ajánljanak fel régi ezüst-serleget a Kör számára, a néhai jó Korocz József volt az első, aki beküldte értékes emlékserlegét. Ezt a serleget a Bessenyei-család ajándékozta a berceli egy"áznak úrvacsorái serlegnek. Poháralakú ezüst serleg, amelynek véséséből kitűnt, hogy a XVII. századból való. Nagyon megörültünk ennek a relikviának. A Bessenyeicsalád serlege a Bessenyei Kör asztalán. A serleg azonban elkallódott valahogyan. (A koporsószegek, a Bessenye^-könyv isj Ugyanakkor a kótaji gör7~kat. egyház is~ felajánlott egy ezüst-serleget, amely most a Kői serlege, s~ amelynek epigramája Vietórísz József dr. szép verse Bessenyei szelleméről. A berceli templom Bessenvei-címeres bejárata, az ősi boltozat, amely alatt a Bessenyeiek áldották az Urat, mélyliálással volt reánk.

85 ' 76 Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresők Kutattunk Bessenyei-emlékek után. Igazi romantikus Bessenyei álmodéra akadtunk a bercel-paszabi vízmű igazgatójának, az azóta elhúnyt Hrabovszky Sámuelnek személyében. Hrabovszky,ecsetjével álmodott Bessenyeiről, akinek lelke ott kísértett és ma is ott fénylik a tiszaparti füzesek holdfényes arcán. Hrabovszky nem volt kiforrott festő, de őserejű tehetség, biztos rajz és technikai pontosság jellemezte. Sokszor mondotta, hogy ha Münchenbe mehetne, érzi, teremtőerejűvé fejlődne művészete. Nagy feladatra vállalkozott, amikor, a Széli-könyvben is közölt, az Akadémia tulajdonában lévő Cziráky-képről festette meg Bessenyeit testőrviseletben. Csak dekoratív értékű ez a kép, (ma a váro>uáza polgármesteri szobájában vanj, ha művészi becsét keressük, de ragyogó bíborában egy Bessenyei álmodó lelke él. Hrabovszky Sámuel megfestette a berceli templomot is, az előtérben Korocz Józseffel. Amidőn 1899-ben leleplezték a nyíregyházi Bessenyei-szobrot, * testőrök fényes küldöttsége volt itt, közöttük a daliás nyíregyházi Hlaiky-Schlichter Gyula, akinek Széchenyi-utcai villájának terraszán lefényképezték a társaságot. Ez a kép a Jósa-múzeumban van. Két nyarat töltöttem a Bessenyei vonatkozások keresésében Bercelen. Főként az érdekelt, tudnak-e az öreg tiszaparti magyarok valamit Bessenyeiről. Itt nemcsak Bércéiről, hanem Paszabról is szó van, hiszen Paszabon még több Bessenyei-emlék található. Madárdalos, rigófüttyös nyári reggeleken tiszaparti sétáimon sokszor érzetem, hogy itt a természeti szép vonalait és színfoltjait, fény és hanghullámait az a szívre áradó romantika teszi intenzívebb hatásúvá, amely a magyar Tisza-part fölött borong, emlékezővé, elmerengővé tesz, reflexiókat ébreszt. A tiszapartnak bercel-paszabi szakaszán a Bessenyeiekre gondoltam. A magánosán álló Cakód, ez a néhány hatalmas tölgyből álló erdőmaradvány a Bessenyeiek immár itt kihalt családjáról mond regéket. Ha a ragyogó fehér paszabi templom harangja zsong és a Tisza-gátra állva Paszab felé nézek, látom azt a helyet, ahol egy évszázaddal ezelőtt még a Kelinc nevű gyümölcsös és méhes fái susogtak.bessenyei Sándor lovaskapitányról, aki itt e fák alatt fordította magyarra Milton Elveszett paradicsomát és e kertes helyen pihent nyugovóra is. Sírja körül ring a kalászos búza, de magát a sírt a ref. egyház ma is őrzi és oszlopos kerítéssel vette körül. Több ízben hallottam, hogy mozgalmat indítottak ennek a sírnak renoválására, ide lehetne hozni Bessenyei Sándort is, akit a tiszamentí hagyomány szerint lovastól együtt temettek el a kelinci gyümölcsösben. Egy napon nyarán Tomory László akkori paszabi lelkész megmutatta a Bessenyeiekre "vonatkozó emlékeket. Megnéztük a Bessenyeiek által építtetett paszabi ref. templomot, amelyet hosszú százesztendők alatt a Bessenyei-család engedelmével és hozzájárulásával renováltak vagy kiegészítettek több ízben is. A templom nagyon szép művű bárok ajtaja fölött, mint Bercelen, itt is a Bessenyeicsalád címere van. A templom udvarán van a Bessenyei-sírbolt, amelyről kevesen tudnak. Ezt a sírboltot Bessenyei László, a család-

86 Áradván Béla: Romantikus Bessenyei-keresók 77 nak ezen a vidéken utolsó férfisarja építtette. Díszes vasrács keríti be, fekete kőoszlop van fölötte ezzel a felírással: A nagybessenyői Bessenyei-család sírboltja. Nyugodjanak áldott poraik az Urban. Áldott emlékű szüleinek állította Bessenyei László." A sírkő felírásán kívül egyéb írott adat nem szól arról, hányán és kik nyugszanak ebben a paszabi Bessenyei-sírban. Tomory László lelkész tudomása szerint heten. Bessenyei László apja, anyja, testvérei. László az 1900-as évek elején Gáván halt meg és idehozták Paszabra. A sírt érckoszorú és virágok díszítik, az öröklő ref. egyház hű gondozásának tanúi. Bessenyei László végrendelete a paszabi határban lévő birtokot, 105 holdat a ref. egyháznak hagyományozott. Mondják, hogy a rokonság a végrendeletet perrel támadta meg, de ennek nem találtam nyomát az egyébként igen gazdag paszabi egyházi levéltárban. A ref. parochia tanácstermében találkozunk Bessenyei László portréjával. Hrabovszky Sámuel festette arról a fényképről, amelyet, Bessenyei László nevelt leányától, Horváth Gyulánétól kapott. A paszabi egyház irattára, amelyet látogatásom idején dolgozott fel Tomory László lelkész, természetesen több adatot szolgáltat a birtokos, táblabíró, az egyházi életben intenzíven résztvevő Bessenyeiekről. így érdekesek erkölcstörténeti szempontból azok a jegyzőkönyvek, amelyek a szilaj indulatok megfékezéséről szólanak. íme néhány jellemző sor az édesanyjával illetlenül bánó legény megfenyítéséről 1819-ből: Édesanyjával illetlenül bánt, dorgálás után is káromló volt: negyven pálcával büntesse a helység bírája, Bessenyei András táblabíró parancsára." Tomory László kérésünkre elvezetett a legöregebb paszabi magyarokhoz, a hosszú évtizedeken át volt egyházi kurátor uramhoz, Gencsi Sándorhoz, Radeczki János, Akai Imre paszabi gazdákhoz, akik akkor még tudtak a paszabi Bessenyei-portáról fennmaradt emléktöredékekről. Pásztortüzet gyújtottunk a Tisza partján. Megtelepedtünk és az öreg paszabi magyarok pipafüstje mellett regeszavak virágai nyílnak. Regéket hallok, amelyek mind egy Bessenyeiről szólanak. Ez a Bessenyei, amelynek romantikus, színes emlékképe élt a tiszaparti magyarok képzeletében, rettentő erejű, nagy étkű, mindenben felülkerekedő hatalmas ember, igazi vasember", Vas-Bessenyei volt. És minden meseszálat őreá fonnak, akiről azt mondják: vas-szobra" ott áll Nyíregyházán, az a szobor, amelyet különösen akkor, mikor még ott állt a Kisvasúti állomás közelében, a Bessenyei-téren, sokszor megcsodáltak:,,ni, a Vas-Bessenyei", mondották. Lassan, vontatottan, akkurátusán indult meg az öreg paszabiakkal a mesélgetés. Pedig egyikök, Akai Imre, avval dicsekedett, hogy gróf Vay Ádámnál két évig vári huszár volt a vajai kastélyban s vérbeli uraktól is sokszor hallotta a nagyerejű Bessenyeiről szóló csudás dolgokat. 6 beszéli el a nyakravaló históriáját is....ú g y volt, mondja, hogy Bécsben a németek nagy testőrmulatságot rendeztek. Ott volt a híres Bessenyei úr is. Egyszer, amint javában lakomáznak, feláll egy kis német és jókora vasdarabot vesz elő. Vasrúd volt. Rettentő erő lakhatott benne, mert a kis

87 78 Áradván Béla: Romantikus Bessenyei-keresők német a vasrudat puszta kézzel meghajlította. Odaszól nagy fennen a testőr uraságoknak, hogy no lássuk, ki csinálja utána a kunsztot. Senki sem meri megpróbálni. Ám egyszercsak feláll a mi Bessenyeink, odamegy a kis némethez, fogja a vasrudat, a német nyakába teszi és befonja, mintha fonatos kalács lenne, olyan könnyen köti így meg a német nyakkendőjét. És amikor ezt az urak nagy bámulatára megteszi, a kis németnek csak ennyit mond: Kérlek vedd le a nyakkendődet.., De biz az hiába erőlködik, próbálkozik, a vasnyakkendőt nem tudná megoldani. Utoljára a testőr urak nagy hahotája között így szól Bessenyeihez: Kérlek, vedd le a nyakkendőmet... Bessenyei megsajnálta és kibontotta a fonást, levette a német nem épen kellemes másniját. A kérkedő erős kis német azután elismerte, hogy Bessenyei sokkal erősebb nála... A volt huszár takaros meséje a vasnyakravalóról felbátorította Gencsi és Radeczki gazduramékat is. Gencsi szépen megfestegeti színes és plasztikus szavakkal, milyen is volt Bessenyeiék kastélya meg kertje, illetve milyennek hallotta öreg emberek szavából. Aztán sorra kerülnek a nagyerejű Bessenyeiről szóló csudás dolgok, amelyeket a fonók és fosztókák tartottak fenn, színeztek ki és aggattak reá. Elmondják, miként birkózott meg a medvével egymaga a vadászaton. Egy egész sonkát és egy kenyeret könnyűszerrel meg tudott enni. Rettentő ereje volt, de sokat is kellett ennie. Lakomáin mindig ott volt mögötte a szolgája, aki jelentette, hogy mikor telt be a kellő mérték. Egy télen a hidast, a komp hatalmas hídját maga vonta félkézzel a havas parton, mint gyermek a szánkót. Hát az, amikor a furmányosok szekere elakadt! Ott történt a kastély közelében a laposban. Bessenyei rájuk szólt, hogy fogják ki a lovakat, aztán megkapta a szekérrudat és félkézzel rántotta ki a rakott szekeret a lapos sárból. És amikor meg akarták lőni?... Ez akkor volt, amikor a lovát egyszer beállította a heretáblába. A kocsija ott volt mellette. A gazdatiszt meglátta messziről, hogy valaki a tilosban áll. Rászólt a kerülőre, hogy azonnal lőj jön a tilosban legeltetőre. A kerülő nem akarta megtenni, s így maga a gazdatiszt emelte reá a fegyvert. Bessenyei a kocsit felemelte rúdjánál fogva. Erről ismerte fel a gazdatiszt, hogy az úr van a heretáblánál, Bessenyei, akire már-már ráakartak lőni. A rege emlékfoszlányait találtam ezen a nyáron. Kis töredékemlékeket, Az ifjú generáció lelkében már nem él az emlék, a cakódi erdőből is csak néhány fa van meg. A mondák képződésének lélektana szerint a nyers erő hősévé lett a Tisza-parton az a Bessenyei, akinek daliás és elegáns alakja nem testi, hanem hősi lelki erővel hasított be a nagy magyar ködbe. Mégis kedvesek számunkra a tiszamenti magyarok regéi, a látás, amely szerint ők látják a nagyot, a virtusban, az erőben, magyar fennmaradásunk népi motívumaiban. Érdemes tovább kutatni a Tisza-parton, ahonnan egykor elindult a

88 Dr. Belohorszky Ferenc : Bessenyei kultusz Nyiregyházán 79 magyar álmok lovagja és ahol ma is érik a magyarság ereje új diadalokra. A romantika fényjelei pedig továbbra is hívják azokat, akikkel a lángképzelődés játszik", A romantika hangja, színe, gesztusai és álmai megszépítik az ünneplő Bessenyei Kör negyven évtizedét és sugallatot adnak arra, hogy Szabolcs fiai álljanak hűséggel a Bessenyei Társaságába és fejlesszék azt aprometheuszi lelkiséget, amelyet Bessenyei Kazinczyhoz írt levelében a kor magyar ifjúságától várt! Áradván Béla BESSENYEI KULTUSZ NYÍREGYHÁZÁN A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör negyvenéves jubileuma nemcsak ünnepet jelent, negyven esztendőnek, szép múltnak komoly ünnepét, hanem kötelességeket is. Ünnepelni talán úgy lehet legjobban, ha nemcsak a külsőségekben keressük meg a lelketemelést, hanem mélyebben nyúlunk bele az emberi szívekbe, s megkeressük azokat az érzéseket is, amelyekben a legtökéletesebb ünnepet lehet ülni: a jövőtépítés, az elkötelezés ünnepét. Szabolcsmegyének valóban páratlan és különleges férfiúja volt Bessenyei György, aki nemcsak az időleges és évi egyszeri ünneplést érdemli meg, hanem akinek éppenséggel az lehetne jutalma, hogy eszméi, útjai és gondolatai, irányai egy nagy magyar jövendő életnek igazítói is legyenek. Annyi reveiáció, annyi komor és komoly elkötelezés, annyi tragikus, annyi mégis magyar vonás egyetlen irodalmi vezetőnkben sem volt talán sohasem, mint éppen Bessenyeinkben. Felületes szemlélet mondhatja róla csak azt, hogy legnagyobb érdeme abban van, hogy a magyar nyelvnek költői kicsiszolására hívta fel a figyelmet. Hogy Bessenyei valóban a nyelvet elsődleges eszköznek tekintette munkájában, kétségtelen, de ez kora állapotaiból következik. A nyelv eszközszerűsége azonban époly tisztán világlik ki nála, mint az is, hogy Bessenyei nagy nevelő volt elsősorban, nagy szintetikus, aki a magyar élet átalakítását, divatos jelszóval egy új rendszerváltozást akart a 18. században végrehajtani a mi kultúránkban, s ezzel egész társadalmi életünkön. Ez a rendszerváltozás nem forradalmi akart lenni abban az értelemben, hogy csak újat látott, s a régit nem vette volna figyelembe, Benne több volt a múlt iránti tisztelet, mintsem gondolhatnók. De jelentett ez a rendszerváltozás minőségi kicserélődést, milyenségi szempontot az eladdig mennyiségi és anyagias szempontokon, legalább is elvi értelemben, Bessenyei is már látta, hogy csak teljes rendszerváltozással lehet eredményt elérni, a sikert biztosítani. A magyar élet csakis új emberekkel, új életerővel megtelítve válhatik újjá, kötelességszerűvé. S amit ő elméletben olyan remekül eltervezett, Széchenyi,

89 80 Dr. Belohorszkv Ferenc: Bessenyei kultusz Nyíregyházán Kossuth határozott meg gyakorlatilag a magyarságnak. S ma nyugodtan mondhatjuk: van mondanivalója, sok Bessenyeinek a mai magyarságnak, a mai életnek. S minekünk most az lesz a célunk, hogy ezeket a mondanivalókat, röviden, néhány vonással megrajzolva, itt bemutassuk, mert ezek adják egyedül a Bessenyei kultusz igazi útját! Volt eddig is Bessenyei-kultusz Nyíregyházán. Körünk története igazolja, hogy a Bessenyei-szobortól kezdve a Kör belső életében és külső megnyilvánulásaiban mindig megvolt a Bessenyei ihlete, a Bessenyei gondolat mindig élt bennünk, elődeinkben, mindig ki tudott ennek a városnak leikéből is facsarni olyan felvillanásokat, amelyek a Bessenyei életét jelképezték. De volt ennek a múltnak egy végtelen tévedése is a Bessenyei-kultusszal szemben: amikor csakis külső megnyilvánulásokra szorította a Bessenyei-eszmét, amikor a kultúrának megjelenését abban látta a legmagasabbnak, hogy nyilvános előadások, talán éppen hangversenyek rendezésével, fényes esték bemutatásával hódoljon Bessenyei szellemének. Ez az arc, ez a kép nem volt a Bessenyeinké, ez a kép a 19. század végi, 20. század eleji külsőségben pompázó, magyar vidéki élet kultúrképe volt, mely addig nem jutott el pld., hogy Nyíregyházának zeneiskolát adjon, hogy Bessenyei Körünknek kultúrpalotát adjon, amikor ezreket költöttek estékre, addig sem, hogy ennek a gazdag alföldi városnak (a külső kép azt mutatta, hogy nagyon is gazdag!) vízvezetéket vagy komoly rendes fürdőt juttasson, de hetenkint, Magyarországon elsőnek gyönyörködtette közönségét a legkiválóbb európai művészekben, ahová a brüsszeli vonósnégyest egyetlen szám kedvéért elhívták, stb.l Bessenyei György sohasem volt a külsőségek híve, sohasem volt a külső megmozdulásokban lelkes magyar, tragikus élete éppen abban kulminált, hogy mindig mélyen magába vonult vissza, s nem törődött a mások szavával. Bessenyei György a mélyen, lélekben építő magyar élet harcosa és apostola volt. S utódainak elsősorban ezt kell magukkal vinniök, ha az ő szellemében dolgoznak. A nevelés munkája, nagyközönség vagy ifjúság legyen a nevelés tárgya, belülről indulhat csakis ki. Akiket csak külsőségek fognak meg, azok, a Bessenyei eszmét-sohasem is fogják megérteni. Ezért más utak állnak ma a Bessenyei-hívő előtt, a Bessenyei-kultuszban elkötelezettek előtt. Mik ezek az utak? Merre visznek és honnan indulnak ki? A Bessenyei Körnek ma kétségtelnül az a hivatása, hogy őr legyen. A Szabolcsi Szemle azért alakult, hogy ezt az őri szolgálatot beteljesítse, őrködjék a Kör a kultúra terjedésén, megvalósulásán ebben a városban, harcoljon azért minden vonatkozásban. Jelenlegi szervezete túlságosan sok feladatkört ad neki, aminek megvalósítása képtelenség! Ezért helyes az az elgondolás, amely ki akarja szakítani lassan a sok gyűrűből a kört, s átadni igazi szellemi hivatásának: irodalmi egyesületté alakulva. De nem a T'art pour l art irodalmának művelésében töltse el hivatását, ne önképzőkörösködjék", hanem a nemzeti eszmékért mindenkor kitartóan küzdő magyar irodalom szent őre legyen. Ismeretterjesztő szakosztályát sikerült már szerencsésen Népművelési Főiskolává kifejlesztem, s kitűnő szerve-

90 Dr. Belohorszky Ferenc : Bessenyei kultusz Nyíregyházán 81 zetben tölti be nemes hivatását. Zenei szakosztálya nem rendelhet addig monstre hangversenyeket, amíg a zeneiskolát meg nem tudta szervezni. Ez az első és egyetlen hivatása addig, míg zenével egyáltalán foglalkozik. Ezt a tervét vagy be tudja tölteni, vagy nem is érdemes zenével törődnie. Képzőművészeti szakosztályának sincsen ma ebben a keretben különös hivatása. Egészen külön szervezetnek, más körnek kellene ezzel a problémával behatóan, egyedülállóan foglalkoznia. Több eredményt lehetne várni akkor ezen a téren is a Bessenyei-kultusztól. Nem szabad ugyanis azt képzelni, hogy mert Bessenyei a művelődés minden ágára kiterjesztette a maga érdeklődését, elméleti programmját, azért Körünknek is ezt kell tenni. Sajnos, ma azt kell látni, minderre nem képes egy kör, s épen a Népművelési Főiskola igazolja, hogy külön, önálló szervezetben öienynyire szabadabb és jobb a mozgás, könnyebb a kultúrcél megvalósítása. Körünknek tehát ma első hivatása szerintünk, hogy szabadabban mozoghasson, könnyebben lélegezhessen, megszabadulni a sok ballaszttól, melynek azonban életet kell adni, önálló, független életet. Az a fontos, hogy életképessé tegyük a zenét és képzőművészetet a városunkban, nem az, hogy mindez a Bessenyei Körben éljen és virágozzék. A Bessenyi-kultuszt Nyíregyházán nemcsak a Bessenyei Kör ápolja, hanem ápolják az iskolák is, két iskolánk épen róla elnevezett önképzőköre. A Kossuth-gimnáziiiTn_ Bessenyei. György Önképzőköre ötven esztendős már, s generációkat nevelt fel Bessenyei szellemében, A Tanítóképzőnk Bessenyei önképzőköre pedig olyan falumunkát végez már több éve, hogy az magában véve is a Bessenyei gondolat egyik legfőbb támasza. E két kör mellett iskoláink önképzőkörei valóban mind látják maguk előtt azokat a célokat, szempontokat és irányokat, amelyek a jelenben a Bessenyei kultuszt a legjobban megvalósíthatják. Élő részeseivé kell tenni a magyar ifjúságot a mai magyar életnek, bele kell ágyazni gondolatainkat és életük minden irányát a magyar nemzeti gondolatba és érzésbe, ezen keresztül kell látniok, szemlélniük mindent, s így kell jövendőjüket kialakítani. Bessenyei kultuszát ezek az iskolai körök ma példásabban és szebben nevelik bele az ifjúságba, mint valaha, izzó értelmet adnak, belső kiteljesülést annak, amit eddig csak külső ünneplésben fogtak fel teljesen maguknak az emberek. A magyarságért élni, a magyarságba minden gondolattal beolvadni, a magyarságnak a lelket egészen odaadni: ez ma az igazi Bessenyei-kultusz, ez ma az igazi Bessenyei élet! Ha ez az ifjúság felserdül, minden ügyben nemzeti ügyet és közügyet fog látni, s minden érzésében ennek a közügynek lesz a szolgája. Ezért nézhetünk bátran a Bessenyei-kultusz felé Nyíregyházán. Minden más feladat, ami ezzel kapcsolatos, csak eszközkérdés, csak külsőség. Belső életet adó, ihletet és kultusztteremtő az lesz, ami az emberek neveltségéből fakad. Körünk alakuljon át irodalmi testületté, ha feladatait szakosztályaiban végrehajtotta, legyen úgy Or, önképzőköreink belekapcsolódva a magyar köznevelés mai nemzeti szervezetébe, helyes útjába, létrehozzák, végrehajtják a kultusz 0

91 82 Kelen László: Bessenyei szobra előtt kiépítését a lelkekben. A jövő ezt diktálja, ez a legfontosabb, a jövendőt kell megnyerni és kultuszéhessé tenni, az élet azt mondatja velünk: ebben van a Kör jövendő igazi élete és lüktető ereje. Bessenyei kultusza végeredményben csak Őrhely a magyar életben. Bessenyei ma is csak eszköz a független nemzeti önelvűség gondolatában. De ez az eszköz itt művelődési céllá formásodik, mert Bessenyei problémakörei: az osztatlan magyarság és szociális, népi, tehetségeket felemelő Magyarország beteljesülése várható a kultusznak igazi, lelki, sohasem külsőségekben elsatnyuló, közebédekben és közvacsorákban jóllakó, hanem szellemiekben gazdagon élő ápolásával. A Bessenyi-kultusz hivatása ma épen és legerősebben megköveteli a szívós, befelé forduló és bensőségesen elmélyülő magyar munkát! Dr. Belohorszky Ferenc BESSENYEI SZOBRA ELŐTT Ki állsz a féligélő fák közt árván, hányszor merengtem rajtad könnyű márvány: múlandóságon és halotti lárván is túl még mindig küldesz égi jelt! Ki néz fel rád? A közömbös koroknak únt zajával rossz szekerek forognak lábad előtt, mord emberek morognak s felettük észrevétlen ránk figyelsz. Meglát valaki? Véres, vaksi század közelebb van itt minden, mint alázat a szellem előtt, gyűlik a gyalázat s mint vészes felhőhad fejünkre tornyosul. Van ember még, ki a voltat kiássa és visszanéz egy porló óriásra, van lélek még, mely visszhangként kiáltsa parázs neved és tőle lángragyúl? Bomló éveknek s forgó fordulóknak kellett jönni, hogy mint mohó, bohó had a színházban tapsolni könnyű szónak végre körötted áll a sokaság! Történt egyéb is? Zúghatjátok: semmi! Bessenyei! Hagyunk bölcsen pihenni: a fáklyafénynek egyedül kell lenni ma is. Egyhelyben maradt a világ.

92 Kelen László : Bessenyei szobra előtt 83 Egyhelyben? Mégse. Elviszlek magammal az ünnepségnek égő pillanattal, az anyag sötétjéből villanattal hozzád ívelő mennyei hídon! S rézkrajcárt sem adva semmi testért: én nem téged idézlek, könnyű testőr, hanem a minden időkön át testvér lebegő égi lelkedet hívom! Csak ez segíthet. Jöjj el és világíts! A világ tragédiája lett Ágisz, szegény hazánkat húzza még az ág is: rossz emberek bosszúja felszeli prédául három martalócnak s vészes békét zsarol ki. Bölcs halott, ha kérdez tétova élő: az új Tariménesz merre utazzék, mit felelsz neki? Gyászfátyollal eszményeid siratva tétován szálljon keletről nyugatra s onnét vissza mert pusztulási ugatva mindenütt ágyú dörg s ököl suhint?! Tán önmagába szálljon, mint az árva próféta szállott egykor pusztaságba, hogy rá se pillantva a vad világra ott élhet Isten törvénye szerint? Ó mély a magány és még egyre mélyebb örvényt takar. A menekülő fénynek már csak uszálya látszik. Remetének felrémlenek a készülő romok. Napok, mint apró egerek megőrlik testőri múltúnk kísértő erőit s csak a nagy sárga szárkofág törődik velünk: a mindent elfedő homok. És mint a Kort lefitymáló kiállást, Bessenyei! Hallod-é a kiáltást? Szállj Istenünkhöz s tőle kérve áldást a lelket küldd a mocskos földre le! S melynek szeme vérgőzös ködbe lábadt, kérj szárnyalást a porbahullt világnak im így ég szívében Szabolcs fiának a rádemlékezés tüzes jele.

93 84 Magyar Néző MAGYAR NÉZŐ Ez az új rovatunk magábaöleli az időszerű kulturális, irodalmi problémákat, amelyek mai elesettségünkben rajtunk, magyarokon segíthetnek, s rövid írásokban terjeszthetik azt az irodalmi világnézetet, amely minden irásműnél és kulturális problémánál elsősorban nemzeti jelleget és jellemet keres és domborít ki. Amint Bessenyei is Magyar Nézőjében számot vetett kora kulturális, irodalmi állapotaival, s röpiratát azért irta, hogy vele a nemzeti nyelvet felkarolja, mi a nemzeti szellem és érzés irodalmi és kulturális felkarolására nyitjuk meg hasábjainkat. A Magyar Néző Őr akar lenni: a magyar szellemiségnek és a magyarság kulturális sorsproblémáinak őre rövid, néhányszavas cikkekben. Holminkat igy teljesen könyvek és kulturális események ismertetésére szorítjuk. Bessenyei és Kölcsey (Emlékeiós Kölcsey halálának 100. éves fordulóján) A szellemi tudományok fejlődésében kétségkívül korszakalkotó a 20. század első évtizedében majd mindenütt hatalomra jutott az az irány, mely emberek, szellemek és lelkek, munkásságuk megvizsgálásakor nem elégedik meg egy bizonyos részletszempontnak a szemügyrevételével, s nem fogadja el pld. egyedül az irodalmi szempontnak érvényesítését írónál, művésznél, hanem az egész embert nézi, keresi, az egész emberre kíváncsi, az egész emberből akarja értékítéletét megállapítani, mindenféle viszonylatban. S a térhódítást legjobban az mutatja e téren, hogy ma már nemcsak a tudományos vizsgálatnál, de az író és művész értékelésénél minden alkalommal arra törekszünk, hogy egész embert ismerjünk meg, egész embernek vonásait lássuk magunk előtt. Különösen akkor: ha a múlt ködéből választjuk ki magunknak a szellemet és lelket, s keressük meg, hogy mit tud ez a szellem és ez a lélek nekünk ma is valami újat mondani, mennyiben időszerű ma is? Évfordulókon és emlékezésekkor arra szoktunk törekedni, hogy hűséges és igaz képet varázsoljunk magunk elé nagyjainkról, elmondjuk róluk azt, ami szellemüket és lelkűket korukban jelentőssé tette. Munkásságuk idézésekor, törekvéseik, eszméik elmondásakor az a természetes emberi érzés tör utat magának, hogy lerój ja háláját a régi korok nagyjai előtt. Pedig van ennél az érzésnél, ennél a törekvésnél egy még sokkal tiszteletreméltóbb, amelyik azt keresi meg, miképen tudná a szellemet, a lelket ma is aktivitásában tisztelni, milyen erőt jelent a múlt lelkisége akkor, ha tettekké varázsolnék át a tisztelet szellemeiből és léikéiből azt, ami ma is korunknak nemcsak égető kérdése, de égető szüksége? Mert elmúlhatnak felet-

94 Magyar Néző 85 tünk korok, elnémulhatnak ajkak, de az emberi szellem Isten csodálatos adományakép előre megláttatja velünk a tennivalókat és azokat mind számontartva, törekedünk különböző korokban a beteljesítésre. Nekünk, szabolcsiaknak az 1938-as év Bessenyeinkre való emlékezéskor eszünkbe idézi a másik nagy magyar géniuszt is, aki most 100 éve hunyta le szemét a csekei Kölcsey kúriában, aki megajándékozott minket a legszebb magyar imádsággal, aki korának rettenthetetlen kritikusa volt, s akinek kritikusi világa eszményeivel ma is tisztán vezetőnk, irányítónk. Mindezen felül azonban neki is, s a mi örök Bessenyeinknek is számtalan sok mondanivalója van még a mi számunkra, amit mi, késői utódok eddig nem valósítottunk meg, ami sorsdöntő lehet a mi jövendő sorsunkat illetően. Közelebb jutunk ehhez akkor, ha mindkettőnek életszemléletét keressük meg és megvizsgáljuk azokat az egyező szempontokat, amelyek őket közösen irányították, amelyek bennük a literátori tisztességet a legmagasabb fokra emelték, s megkeressük életszemléletüknek sajátos szempontjait, amelyek nekünk, mai embereknek felvilágosítást adhatnak jövendő sorsunkra. Bessenyeink életszemléletét, mint magyar élettipusét, jól ismerjük már. Én ebből csak egyetlen egy jellegzetes vonást választok ki magamnak, hogy azon keresztül szolgálhassam a feladatomat: öszszehasonlításuk első mértéke a hivatástudat, a felelősségteljesség, ami a szabadságharcig a magyar nemzedékek hosszú sorát oly határozottan jellemezte. Ez a hivatástudat Bessenyeit ösztönszerűen vitte Bécsbe, ahol öntudatosan dolgozik és valósítja meg legszebb terveit. Hivatásszeretete a legnagyobb nehézségek között is él benne, sőt teljes magányában, élete utolsó szakaszán, amikor minden életetadó fénytől el van választva, ez a szeretet olyan magasságokba csapott, mint soha másnál, soha magánál sem egész életében. Valami egész különös lélek volt Bessenyei, akinek minden vágya az volt: szervesen belekapcsolódni a lüktető életbe, szervesen és hiánytalanul megkeresni a nemzet életével való szoros kapcsolatot és határozott, egységes szellemben dolgozni a magyarság összességének életéért, Etekintetben Bessenyeit olyan felelősség ösztönzi munkásságában, amely mindig számot vet a múlt és jövő követelményeivel. Nem kétséges, hogy bátorsága, ereje, ösztönzése annál erősebb, annál komolyabb és a jövendőt szolgáló. Hogy e tekintetben Bessenyeink 150 év előtt meglátta a szellemi útnak helyességét, természetesen fakad abból a felelősségtudatból és hivatásszerűségből, amelyik a legnagyobb testőrt ma is példaképen varázsolhatja minden kor magyarsága elé. Ő az első, aki öntudatosan, egy egész fejlődést megálmodva az európai magyarság gondolatáért harcol. <3 már jól látta, hogy a magyarság küzdelmeiben és a ráváró nagy csatákban csak akkor képes megmaradni, ha nemzet' szellemét az európai lélek tükrében világosítja meg, ha a nemzet lelkét áttüzesíti az az ébredés, amely Nyugatról köszöntött felénk. Bessenyeink életszemléletében a hivatásszeretet és felelősségtudat sodorja őt a nemzeti életnek európai értelemben vett eszmei támogatásához,

95 86 Magyar Néző Kölcsey Ferenc egyéniségében jóval határozottabb pályát futott meg, mint Bessenyeink. Külső körülmények folytán melankolikus lelkülete már ifjú korában a magányszeretet felé sodorja őt, s egész életére meghatározza cselekvési irányát: a lelkiismeret szavára hallgatva kell neki felelősségteljes munkáját elvégeznie. A felelősségérzés nagyszerű kívetítődése és a hivatásszeretetének mély lángja szellemileg szoros kapcsolatot teremt Kölcsey és Bessenyei közt. De az ő hivatásszeretete talán még mélyebb erőkön nyugszik, mint Bessenyeié. Kölcsey ugyanis a magyarság lelkűidének feltámasztására és jövőbe vetett hitének megszilárdítására költészetünkre oly jellemző bűntudatosságot használja fel. A léleknek bűntől terhelt szavára hallgat, s a mélységes szeretetben úgy látja, megtisztulni kell a bűnöktől, hogy a nemzetünk jövendőjét igazán biztosíthassuk. Kétségbeesett hangú, szinte a remény veszte ttségig fokozódó költeményei mind ezt az alapérzelmet igazolják. Himnusza is buzgó könyörgés a bocsánatért Istenhez, könyörgés egy szebb jövendőnek reményében. A lelkiismeretesség legmélyebb érzése tehát kicsalja szívéből és leikéből azt a forró hazaszeretetet, amely Kölcseynk egész munkásságát oly jellegzetesen körülhatárolja. Ez a hazaszeretet már nem a széplelkeké, nem az álmodozóké, nem a tehetetleneké, hanem azé, aki meglátja azokat a reális feladatokat is, amelyek korának magyarságát megválthatják. Ő az első, ki öntudatosan, nyiltan hirdeti, hogy az irodalom hivatása nem lehet öncélú, szervesen bele kell kapcsolódni a nemzet életébe, mert éltető, kiegészítő része annak. Kölcsey bele tudja vinni munkásságába és ki tudja benne tökéletesíteni ezzel a felelősségérzéssel és hívatásszeretettel azt a keresztény nemzeti érzést, amely irodalmunknak ma is oly hőn óhajtott kívánsága. Felelősség, hivatásérzés, más-más skálában, más-más utakon magával hozza a két lélek szoros összetartozását, szellemi egységét. Mindketten forró szerelemmel csüngnek azon az édesanyaföldön, amelyik nevelte őket, ahová a sors kötötte őket, s ahová mindketten oly szívesen jöttek, a magányban és csendben eltemetkezni s meghalni. Igazi magyar sorsukban, tragédiájukban azonban számtalan konkrét mondanivalójuk is volt a magyarságnak a múltnak épúgy, mint a mai kornak. Vizsgáljuk ezeket is felül, s keressük ki azokat a tényezőket, amelyek egymáshoz kapcsolják őket. Bessenyeink kétségkívül egyoldalú szempontokat lát a felvilágosodás jegyében, a francia eszmeiség gondolatkörében maga előtt. De ez érthető egész eszmei irányításából. Eszménye az a felvilágosodás volt, amelyik szerint nincsen más feladat, mint a műveltséget minél szélesebb rétegben elterjeszteni, mert a műveltség nagyobbodásával feltétlenül együtt jár az emberi boldogság növekedése. A műveltség elterjesztésére a nemzeti nyelv ápolása nélkülözhetetlen szükségesség. Ezért híve ő a fordításnak, ezért keresi ki azokat a szempontokat irányai érvényesítésében, amelyek a nyelvünk tökéletesítését célozzák. Kétségtelen azonban, hogy az a szempont, amely a műveltség fokozásának eszméjében áll, ma sem évült el még, de erősen kiterjedt a maga nemében, s nem szorítkozik ama korlátok

96 Matfvar Néző 87 közé, mini amelyek között Bessenyei életében eszményt jelentett. A szellem szavának hangja ma époly erős, ha nem is hisszük már azt, hogy egyedül a műveltség fogja megváltani magyarságunkat a mai kétségbeejtő helyzetből. Kölcsey már akkor született, amikor Bessenyei kiábrándulva távozott Bécsből. Ez a nemzedéknyi különbség meghatározza és érthetővé teszi előttünk azt az eltérést is, ami a két költő közt tervek és célok, eszmények jegyében volt meg. Kölcseynk épen ezért jóval határozottabb és konkrétebb célokért harcol a Bessenyeihez hasonló hivatásszeretettel és felelősségtudattal, önzetlen eszményiséggel. Kölcsey írói hivatását épúgy, mint minden munkáját, csakis úgy tekinti, mint a nemzet érdekében valót, s arra törekszik, hogy maradéktalanul megőrizze azt az érzését, amely őt a nemzetéhez fűzi. Kölcsey éles határt von nemzetszolgálat és világpolgárság között, ő maga mondja: Volt idő (iskolai pályám vége és jurátusságom), amikor kozmopolitizmus fogott körül, s ez időben a magyar hazán nem függék melegen. Okának gondolom a francia lágymeleg poézist, s azon lélekölő hidegséget, melyet a francia filozófusok mindenre, ami szent, fuvallottak. De nekem mindig szükséges volt szeretni, s forrón szeretni, így a kozmopolitái hidegség nálam csak futó paroxismus lehetett." Az irodalomban mindig a nemzeti vonást kereste, sőt felemelte tiltakozó szavát azok ellen, akik a nemzettel mit sem törődnek. Előre megjósolta, hogy,,a költő ki nem lel magának a nemzeti régiségben kielégítő világot, nyugtalanul csapong cél és határ nélkül, magából kifelé: s vagy eltompulás a végtelenben, vagy megromlott képzelődés a formátlanságban, vagy vészes érzelékenység az epedés által leszen csapongásának következése." Mennyi költőnkre és hány írónkra mondhatnánk el Kölcseynknek ezt a kitűnő megállapítását ma is! De volt Kölcseynek mélyreható érzéke a szegények, a nép iránt is, s megyei beszédeinek nem egyike elárulja a kitűnő szónok melegen érző szívét is, melegen érző lelkét azon magyar nép irányában, amelyet ő is sokra becsült már a maga korában. Kétségtelen, hogy kiválasztásaim alapján egészen korunkhoz símulónak látjuk mindkét írót, akik a felelősség, lelkiismeret, hivatásszeretet példájával állanak előttünk. De ez magában véve azt mutatja, hogy van mondanivalójuk a számunkra, s ma is élőbbek, mint valaha. Ők ketten soha nem találkoztak, soha nem látták egymást, soha nem ismerték egymást, csak Kölcsey tudta, ki is az a Bessenyei, s küzdelmeikben, eszményeikben egy cél felé törtek, ha mindjárt más és más szempont, út vezetett ahhoz. S mindketten írók voltak, mindketten a magányt kedvelték, a csendes magányosság, világtól elvonulás volt az egyéni eszményképük, ahonnan üzeneteiket küldték! Csak az a kérdés, hogyan fogjuk fel azt az üzenetet, amelyet ők ketten juttatnak el hozzánk, s megértjük-e azt, hogy elgondolásaikból igen kevés valósult meg: A műveltség távolról sem áll oly magas fokon, mely képes volna minden nehézséggel szembeszállni, a hivatásszeretetnek és a felelősségtudatnak távolról sincsen meg az a mértéke, amely Bessenyeink leikéből, vagy Kölcseynk szívéből szól

97 88 Holmi hozzánk, amely, ha kell, korhol és sújt is. Sokan közülünk ma is az emberiség eszményében nem látják meg a Kölcsey igazságot: egész világért, egész emberiségért halni, azt Isten te hété. Ember meghal hazájáért, háznépeért, halandó szív többre nem képes." S mily kevesen értik meg azt is, hogy az irodalom nem öncél, nem is lehet az, hanem szerves része a nemzeti műveltségnek, alkotó tényezője a magyar életnek, s aki az ellen vét, azt megmérgezi, a nemzeti lelket teszi vele tönkre. Milyen mélységesen keveset értettünk meg szavaikból, ha mindkettő sírja idegenben, elhagyottan és gondozatlanul hever, ha mindkettő lelkiségének kultusza és tevékenységének ápolása csak igen szűk határok közé van szorítva, s ott is sok-sok akadállyal és komor, kétségbeejtő nehézségekkel kell a kultúrmunkásoknak az ő emlékükben folytatott harcokban megküzdeniök. Milyen mélységesen távol állunk attól, lyjgy komolyabb terveket valósítsunk meg, ha a lélek ama törvényeit sem igen értjük meg, hogy az értünk szenvedő és értünk küzködő szerencsétlen magyar testvéreinket segítsük. Milyen mélységesen távol attól, hogy némikép számbavétessünk szellemük által, ha azt a szociális érzést, amit már ők is tanúsítottak népünk irányában, nem tudjuk a mai korkövetelmény szerint általánossá tenni. Vajha az ő szellemük meg-meglátogatná azok szívét és lelkét, akik eddig érzéketlenek voltak nemzeti problémáink iránt, s csak felszínességre és múló értékelésekre törekedtek a nemzeti harcban, s belátnák, hogy egy szebb jövendőért csakis azzal a hazafiassággal, azzal a hivatásszeretettel és azzal a felelősségtudattal lehet küzdeni, amelyik Bessenyeinket és Kölcseynket egész életen át hevítette. Vajha el lehetne ezt érni! Akkor bizonyára szebb napok virradnának a magyarságra, szebb élet köszöntene be a nagy parlagra, európaibb és magyarabb, főként sokkal, de sokkal magyarabb! Dr. Belohorszky Ferenc HÓMAN BÁLINT ÖSSZES MÜVEI. A harmiucesztendős történetírói munkásságának fordulójához elérkezett Hóman Bálint munkáinak gyűjteményes kiadása már esak azért is szép vállalkozás volt a hetvenesztendős Magyar Történelmi Társulattól, mert a kettős ünnepen túl a magyar művelődésnek tett alig fölmérhető nemes szolgálatot. A nagy történetíró munkássága nerazetnevelő erejével a korszakos jelentőségű Magyar Történeten keresztül ma HOLMI már az egész magyarság tudatát átalakította és történeti érzékét kifejlesztette. A Magyar Történetben levont tanulságok megokolása azonban csak részlettanulmányaiból, történetírói munkásságának Igazi kifejezőiből ismerhetők meg. Az öntudatosan gondolkozó, müveit magyarság nem elégedhetik meg a történeti összefoglalással, hanem minden Izében,.motívumában, részletkérdéseiben boncolva akarja megismerni a jövő felé vezető magyar történet évezredes folyamatait. Hóman Bálintnak az elmúlt harminc esztendő alatt meg-

98 Holmi 89 Irt tanulmányai, cikkei a legelső segítői és kielégítői ennek a kívánságnak. A báromkütetes mű most megjelent I. kötete a magyar középkorra és a honfoglalásra vonatkozó kutatásokat foglalja magába. A mű első fejezetei a magyarság eredetével s a honfoglaló töressek megtelepedésével foglalkoznak. Hóman Bálintnak sikerűit először áttekinthető, világos képet adni nemzetünk eredetéről, s eloszlatni azt a homályt és bizonytalanságot, mely e sokat vitatott, évtizedeken keresztül tudományos polémiákra alkalmat adó kérdést körülvette. Ebben a kötetben találjuk Hóman numizmatikai kutatásait, valamint a középkor pénzügytörténetét tárgyaló részlettanulmányait. Elvonulnak előttünk történelmünk legnagyobbjainak plasztikus hűséggel megrajzolt alakjai: Szent l6tvén, Szent Imre, Szent László, III. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi Mátyás. Ezekben a tanulmányokban az oknyomozó kutatás tudományos módszerességével vizsgálja Hóman Bálint egy-egy királyunk történelemalakftó hatását és jelentőségét, eddig figyelemre nem méltatott tényezők és új szempontok kidomborításával gazdagítván történeti ismereteinket. A munka Ízléses kiállítása méltó a Magyar Történet illusztris szerzőjének munkásságához. Az Egyetemi Nyomda kiforrott műgondjával állította elő a hatalmas kötptet. HORVÁTH HENRTK: BUDAPEST MŰVÉSZETI EMLÉKEI. A Műemlékek Országos Bizottsága régi hiányt pótol, amidőn útnak indítja Magyarország Művészeti Emlékei című kiadványát, melyet Gerevlch Tibor, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke szerkeszt. A nagy anyagot négy hatalmas kötet öleli fel, melyek közül a II. rész jelent most meg, Horváth Henrik a székesfővárosi múzeumok főigazgatója Budapest művészeti emlékeit állította össze 165 képes táblán, bő magyarázó szöveggel. A kötet bevezetésében a kétezeréves Főváros művészi múltjának keresztmetszetét adja. Buda és Pest már a kelta eraviscusok alatt fejlett kultúrájú várossá fejlődött. Az ekkor épült városra telepedett a rómaikori város, mely a kelta vallási kultusz székhelyét a maga vallási centrumává alakította át. A kereszténység a római birodalom átalakulásával egyidejűleg epitette meg a maga emlékeit a Duna melletti városban. Az óbudai emlékek között van meg ma is ezek tanúja. Igen érdekes Horváth Henrik fejtegetéseinek azon része, melyben kimutatja, hogy nemcsak a Duna balpartján, hanem a jobb parton is, a mai Pest helyén, már a rómaiak alatt élénk városi és katonai centrum volt. így pl- a mai belvárosi templom egy római castrum területén áll. Budapestet tehát nem az 1873-iki egyesítés hívta életre, hanem a természeti adottságok már kétezer esztendeje egységbe foglalták a két várost. A római emlékek, majd a kereszténység románkori maradványai után ezek Budapestnek az Árpádok korában megtartott kiváltságos helyzetét tanúsítják a gótika legszebb emlékeit veszi sorra képben és szövegben a nagyszabás könyv: türbék, dzsámik, mecsetek, minarettek és kilenc fördő, a török renaissanee legszebb emlékei hirdetik a művészeti kultúra élénk szellemét. A barokk, s a rokokó világa a klaszszietzmus stílusába folyt át. Ez a stílus alakította ki Budapest mai városképét. A Ludovika, a Miniszterelnökségi palota, a Nemzeti Múzeum tanúsítják ma is ennek az egyszerűségében is oly tiszta művészetet hirdető ízlésnek értékét a monumentális építészet irányában. A város fejlődésének külső képe mellett a benne élő, lüktető művészeteknek is összegyűjtötte emlékeit Horváth Henrik,aki tárgyalását és könyvének anyagát az utolsó félévszázaddal lezárja. A kötet remek bevezetése, Gerevich Tibor klasszikusan világos megállapításai mondják el ennek a félévszázadnak munkáját és jelölik ki a műemlékvédelem alapvető princípiumait. A nagyszabású könyv, mely az Egyetemi Nyomda pompás kiállításában jelent meg, elkötelező várakozással állítja a kötet olvasóját a sorozat többi kötete elé, melyek megjelenése után a magyar műtörténet és a magyar kultúrélet a legrégebben nélkülözött anyagának birtokába jut. E nagyszabású kezdeményezésért Gerevich Tibort illeti elsősorban köszönet, aki kiváló munkatársaival, mint most Horváth Henrikkel, életrehívta ezt az immár harmincesztendővel ezelőtt fölmerült tervet. Horváth bevezető tanulmánya tulajdonképen nem egyéb, mint hatalmas szóbeli illusztrálása annak a gyönyörű képanyagnak, mely az egész kötetet

99 90 Holmi!*= minden bibliofil álmává teszi s amely élénken bizonyítja, hogy fővárosunk minden hányattatása ellenére is milyen ragyogó szellemi múlttal rendelkezik. Ami az egész tanulmányban az olvasót a legjobban meglepi, az az elmélyülés, amely a művészeti emlékek mögött megtalálja Budapest múltjában a szellemi egységet, a különböző korok stílusában a hazai levegős életforma: szellemiség különleges sajátságait. Könyve így nem csak művészettörténeti szempontból tanulságos, nagyszerű illusztrációja annak is, hogy a legrégibb koroktól kezdve is megvoltak azok a sajátos szellemi vonások, amelyekkel a magyarság meghódította a maga számára a Duna medenpéjét. Spactator SZIKLAY LÁSZLÓ KÖNYVISMERTETÉSEI: 1. Gyergyai Albert: A mai francia regény. (Bp., Franklin-társulat kiadása.) Nagyközönségnek készült könyv s mégis: talán egyike az utóbbi idők legmélyebb, legalaposabb tanulmányainak. A mai francia regény a témája, mégis: talán közérdekűbb és hasznosabb száz riporter, újságíró életmegoidás -fecsegésénél. Gyergyai Albertnek ez a tanulmánya önmagában véve is tökéletes irodalmi mű. Ha a tanulmányt mint műfajt lehet igazi irodalomnak nevezni, akkor ez a tanulmány elsősorban az. Az a tökéletes művészet, ahogy a szerző hatalmas anyagát, hihetetlen mennyiségű, a legapróbb részletekre is kiterjeszkedő és messze, ezerkilométerekre is terjedő horizontú mondanivalóját egységes egésszé, tökéletes, egy műalkotássá alakítja: valóban, csak csodálatra késztetheti az olvasót. Ha az átlagolvasó szemével nézem: a rengeteg adat, név, új szempont, elmélet mind, mind egységgé alakul, amely mégse vezet egyoldalúságba, s amely mégis színes, sőt nem egyszer érdekfeszítően izgalmas. Ha a benfentes", az ismerő" olvassa: még az is új, még az is élvezet, ami nem ismeretlen, ami régi ismerős". Ali teszi ezt? Gyergyai hatalmas alapra építi tanulmányának egész szerkezetét. Visszanyúl a francia regény történetének legfontosabb korszakába, frappánsan jellemzi ennek a hatalmas fejlődésnek főbb állomásait, egy-egy óriásnak, Balzac-nak, Flaubert-nak, Stendhal-nak stb. stb. a jellemzése külön kis tanulmány s már ez az előkészítés is mesteri kézzel mutatja meg az egyenes utat a mai regény felé, még az idegen hatásokon keresztül is. De pusztán irodalmi megalapozással Gyergyai, aki nemcsak tudós, hanem művész is egyúttal, nem elégszik meg. A lélekbúvár alaposságával és a történetíró meglátásával mutatja be azt az embert is, aki a modern francia regénynek egyrészt írója, másrészt hőse lett; a modernének mint fogalomnak tökéletes meghatározása, sőt ennél is több, a modem ember lelkivilágának teljes föltárása volt az író célja akkor, mikor a mai francia regényirodalom környezetét, létfeltételeit akarta Ismertetni. S ezek fejezetei talán a legérdekkeltőbbek, legizgalmasabbak, amit valaha is tanulmányban olvasni lehetett: az a művészi alakítás, ahogy Gyergyai a ma mitoszalnak, szellemvilágának középpontjába állítja hősét, a ma emberét s ezzel korunknak kis regényvázlatát írja meg, igazi művészi kezére vall. Amit magáról a francia regényről mond, rövid, velős és teljes. Rendszeressége mellett másik nagy erőssége, hogy az olvasónak leglényegesebb vonások mellett finomságokat is bemutat. Az olvasó érzi, hogy akkor, amikor Gyergyai Gide, Proust, Duhamel és a többi nagy regényíró témáiról, műfajairól, típusairól és hőseiről beszél, tulajdonképen korunk szellemtörténetét Is olvassa. S olyan író vezeti, aki teljesen benne él a korban, éli és élvezi szellemi életét s mégis, olyan teljes szemléletet tudott róla alakítani magának, hogy határvonalat tud húzni típusok és műfajok között, tájékoztatni tud. Ez teszi Gyergyai könyvét élménnyé még azok számára is, akik előtt ismeretlen a mai francia regény világa. Stílusa, ez a lendületes, bátor, minden ízében magyar stílus viszi" az olvasót. 2. Juhánz Géza: Háború. (Gáborjáni Szabó Kálmán fametszeteivel. A debreceni Ady-társaság kiadása, 1937.) A nagykultúrájú ember véres víziója ez a könyv. Olyan, mintha valami régi, régi lidércnyomás nehezednék rá újból, megfelebbezhetetlen kegyetlenséggel. Az, aki olvassa, úgy érzi, hogy a húszegynéhány éves emlék újra előáll és követeli a magáét nyers gorombasággal. Pedig, ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a verseket: épen abban van

100 Holmi 91 a szépségük, hogy a kataklizma szörnyű látomásai immár megférnek a művész formájában, tökéletes verstechnikájában s nem vetik szét a béklyókat" mint annakidején, közvetlenül az események idején vagy után a többi háborús költők alkotásai. S ezzel aztán a háborút végigküzdöttek dicshimnusza is ez a könyv, amely az örök ember vonásait is meg tudja örökíteni, nem marad meg a látomásoknál. Nem, nem szürkül e l: előttünk áll a háború a mag teljes egészében, a költőnek megvannak hozzá a maga szemléltető eszközei, hogy egy pillanatra se váljék lapossá. S a látomás végül ünnepélyesen végződik a halottak csúcsokat vívó győzelmével: Tiszt, közlegény vegyest, rabló meg bölcselő szuronnyal, véresen tör a sírból elő s míg trombitál a nap, fölfújva két pofáját, birtokba veszik a kősivatag kopárját. Százezer katona, költő vagy lókötő: százezernyi töi-is-szuronyú rózsatö fölnyomul a kövön, zászlót tűz az oromra, Győzelmüket a hegy győztesen mosolyogja." Gáborjánl Szabó Kálmán pompás, a lényeget, alaphangulatot kiemelő fametszetei nagyszerűen illusztrálják a költőnek épen két leglényegesebb jellegzetességét : a látomásszerűséget és az örök emberi eszmék diadalra jutását. Egy-két vázlatosan odavetett halálfélelmes arckifejezés, a hősök és sírbahullók tömege: de ugyanakkor a fény, a meleg mindent átölelő napsugár diadalma Is a Temető" illusztrációjául, mintha azt mondaná: szeretettel árasztom el a világot! A kötet kiállítása is méltó a minden tekintetben elsőrangú művészetet képviselő belsőhöz. nek méltó kiegészítése. Ahogy irodalmunk sem tudott a kis népek irodalmának örök sorsát követve öncélú irodalommá válni, a Nemzeti Színház sem vált életének első félszázadában a szórakoztatásnak vagy az önmagáért való művészi élvezetnek puszta eszközévé: a magyar nyelv s ezzel együtt nemzeti nyelvünk temploma maradt. Épen ezért: sokszor kellett hatalmas akadályokat átugornia, útja nem volt síma, bozót, hínár állta el, sokszor állott a szakadék szélén: de azzal, hogy ilyen hősi küzdelemmel kellett megvívnia a külső ellenállás ezerarcú szörnyével: megnemértéssel, üldözéssel, anyagiak híján és az elmaradottság miatt: a színvonal alacsonyságával, épen ezzel a gigászi küzdelemmel lett kultúránk igazi templomává. Rédey szép kiállítású könyvében hatalmas keretek között, hosszas műhelymunka eredményeképen mutatja be a Nemzeti Színház első félszázadát. Hosszasan foglalkozik az előzményekkel, bár Bayer József után itt lényeges újságot nem tud mondani, s így bevetése aránytalanul hosszú, s alapos, részletekre, apró adatokra is kiterjeszkedő előadásban vezeti végig az olvasót a színház épületének felállításától egészen az Operaház megnyitásáig terjedő hősi korszakon. Fejezeteit az igazgatók egymásutánja szerint alakítja ki s ezeken belül mutatja be a színház drámai, operai, népszínműi műsorát, a színészek teljesítőképességét és játékmodorát, a közönség érdeklődési körét és a kritika állásfoglalását. Ami a színházat és a színház körül kialakuló közvéleményt, közönséget, egyszóval : a növekvő nagyvárosi kultúrát illeti, Rédey teljességre törekszik s rendszerességével, alaposságával valóban sikerül mindarról képet alkotnia, ami a színház életét jelentette. Kór, hogy forrásait nem jelölte meg s így gazdag tanulmányai, amelyekről 3. Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház csak a szövegben elejtett megjegyzések története. (Bp., K. Magy. alapján nyerhetünk magunknak fogal Egyetemi Nyomda kiadása.) Talán egy nemzet színháza sem függ össze annyira magának az egész nemzetnek életével, mint épen a mi Nemzeti mat, nem láttak napvilágot. Rédey könnyű, tiszta előadásmodora előidézte azt is, hogy az adatok, évszámok, címek, nevek mögött ott lappang Színházunk. Nemzeti szempont, könyvében az első ötven esztendő Mamat, sőt: politikai szempont hívta életre, a nyelv ápolása legnemesebb politikumunk gyarországának szellemi képe is: a még csaknem falu-pesttől egészen a kiegyeállásának volt a reformkor idején, fennzés utáni boldog béke Budapestjéig. első fele, az ötven esztendő, Szerintünk, épen azért, mert a színház amelyről Rédey Tivadar beszámol, nem fejlődése annyira összeforrott a egyéb: mint a nemzet hősies küzdelmé nemzeti fejlődéssel, a két tényező kap-

101 92 Holmi csolatát jobban el lehetett volna mélyíteni, sokszor szinte kínálkozott az alkalom s a szerző elmulasztotta az elmélyítést, valószínűleg a történet folyamatossága és pontossága kedvéért. Kellemes olvasmány s a nagyközönséget jól tudja tájékoztatni. 4. Cs. Szabó László: Apai örökség. (Novellák. Bp., Franklin.) A harc ismét magánügy, mint a középkorban s talán megéri, hogy egyedül álljunk. Aki segíteni akar népén vagy testvérein: taktikázzon s jusson be úgy az ellenséges várba, mint a bámészkodó, fegyverüket rejtő janicsárok Budába. De akit megszállt az igazság szörnyű magánya s kürtökkel álmodik, amelyek protestáns csatatereken protestálva zúgtak a protestáns holttestek fölött: maradjon egyedül a taktikus kortársak közt." Cs. Szabó László, aki sajátmaga írta le ezeket a sorokat, ilyen egyedülálló harcos. Novellái mind az egyedülálló lélek Írásai: aki benne él az európai kultúrközösségben, mégis kiüt belőle, mert egyedül áll, árva. Nagyszerűen tud környezetet festeni, mesteri módon érzékelteti azt a levegőt, amelybe elviszi olvasóját, ugyanakkor merész a fantáziája is, századokat és ezerkilométereket minden erőltetettség nélkül tud átrepülni. Egy kicsit minden hőse: ő. Az árva magyar ember az Idegen kultúrában. Utolsó novellája: Petöfi-utópia. Ha Petőfi kikerült volna Párizsba, megbukott volna. Itthon meg nem kellett már, mikor visszatért. Minden erőltetettsége ellenére is: ez a novella adja meg az egész kötet legjellemzőbb vonását. Cs. Szabó egyenes örököse az européer-magyaroknak, az Európát-jártaknak: művészete épen ezért egy kissé elvont művészet, kulturáltságában van egy kevés a 1 art pour 1' art-ból. Vérbeli Író. aki a legvalószínűtlenebb helyzetekbe is életet tud önteni s aki viszont a legdurvább életet Is költészetté finomítja. Látóköre igen nagy; mint fantáziáiéval kapcsolatban is mondottuk, a Szajnától a Tiszáig lát és viszont. De ugyanakkor, mikor az életet irodalmosítja, lelki gyökerei mélyen belenyúlnak az irodalomba: egész kötetére talán azok a kis idézetek a legjellemzőbbek. amelyekkel ae> egyes novellákat ellátja. 5. Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. (Bp., A magyar könyvbarátok részére kiadta a K. M. Egyetemi Nyomda.) Maga a cím is elárulja, hogy nem tudományos munkát veszünk a kezünkbe s a kirándulás" ezó arra Is rámutat, hogy az író még a tudományosság nagyképü álarcát sem hajlandó felvenni a nagyobb tekintély" kedvéért. Célja a mai átlagembert elvezetni a régi magyarság mindennapjába, oda, ahonnan a legtöbben csak a nagy csaták évszámait, kimagasló politikusok, írók, hadvezérek neveit és más efféléket jegyeztünk meg magunknak. Hogy. ez nem egészen sikerült neki, az talán nem is teljesen az ő hibája. Mert kétségtelen, hogy a könyv könnyű, élvezhető stílusa, az egyes fejezetek novellaszerű megoldása, mikor a mondanivaló cgy-egy baráttal, tudóssal, tanárral, sőt, egy-kétszer társaságban is lefolytatott beszélgetés keretébe van illesztve, nagyban elősegíti, hogy az olvasó közelebb kerüljön a legtöbbünk számára misztikus dicsfényben úszó hez... múlt szellemé A rendszerrel már hiba van. Az író szerkezeti beosztása: 1. Régi magyar élet. 2. Sorscsapások. 3. Magyar könyv és nyelv. A témakörök így aztán látszólag egységesek: az első részben, valóban, nincs is egyébről szó, mint arról, hogyan szórakoztak, ettek, ittak, táncoltak, daloltak őseink, a másodikban a múlt rettenetes tűzvészeinek, árvizeinek, járványainak, földrengéseinek bő leírását kapjuk, a harmadikban azonban már ez a beosztás sem teremt egységet: könyv (íneunabulum!), sírversek, szójáték-kultusz, jóslások: mind ide vannak összesürítve e így ez a fejezet magától széthull. De ez még em volna baj, hiszen az egyes fejeeetek szinte önálló novellákból állanak, legfeljebb csapong egy kicsit a fantáziánk, ahhoz azonban már túl merésznek kellene lennie, hogy a korokat tudja összekeverni s a biedermayer-kortól Balassához, a XVIII. századból a XV-be tudjon ugorni és így tovább. Társadalmunkban amúgy se él eléggé az egyes századok elkülönítése: a köztudatban úgy összefolyik a múlt, akér a sürgönypóznák a vasúti sínek mellett, ha a gyorsvonat utolsó kocsijából nézzük őket, ugyanilyen könnyedén, ugyanilyen élvezetteljesen ezt a problémát is meg lehetett volna oldani!

102 Holmi A szerző végtelen gonddal böngészte át a régi Idők röpirátáit, tudós munkáit e adataikat, fejtegetéseiket minden öltudós nagyképűség nélkül közli. Idézeteit jól illeszti bele stílusába, néha oldalakat kivonatol, de oly jól tud archaizálni, hogy az ember alig veszi észre. Csak egy a baj. Hogy kivonatolős köeben néha megfeledkezik magáról : teletömi könyvét fölösleges évseámokkal, adatokkal s ezeken keresztül a régiek mindennapja, bánata, öröme elsikkad, nem látjuk meg a fától az erdőt. Ép oly hiba ez, mint az utolsó novellák egyikében-másikéban a jellemről szóló anekdotázás túl bosszúra nyújtása. Hibái ellenére is hasznos, érdekes könyv. Kiállítása a modern magyar könyvtechnikának pedig valósággal büszkesége lehet: gyönyörű, korhű faés rézmetszetei (eredeti könyvlapok, kutyabőrök, egyéb művészi munkák másolatai) külön dicséretet érdemelnek. Ő3 A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEI A Budapesti Nemzetközi Vásár igazolványai, amelyek 27 európai, ázsiai és afrikai állam vasúti, hajózási és légiforgalmi vonalain százalékos utazási kedvezményekre jogosítanak, a napokban megjelentek és kaphatók a vásár tb. képviseleteinél, valamint az összes nagyobb bel- és külföldi utazási irodákban, ahol a kedvezmények időtartamáról pontos felvilágosítást nyújtanak. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR BELFÖLDI LÁTOGATÓI SZÁMÁRA A vásárigazolróny aa összes magyar vasútvállalatok vonalain április 23-tól május 9-ig Budapestre é9 április 29-től május 15-ig Budapestről vissza 50 százalékos kedvezményre jogosít. A rntgáhtára ám cl VILLRIDOSŐRDIII (m r n m s s s m m m m m m m m im m ) özm M uxnfá Jlöitar4así ámmmísój* <JQgtn kiwxsoi la&ása Adycs vteígdascua.

103 M belföldi utasok teljesárú jegyet vesének, amellyel díjmentesen utalhatnak vissza az induló állomásra. Ugyancsak féláru utazásra jogosít a vásárigazolvány a MFTR ás a DGT dunai hajóin április 14-tól május 24-ig. A MAVAUT vonalain a vásárigazolványok tulajdonosai százalékig terjedő kedvezményben részesülnek ugyanazon időpontban, mint a vasutakon. Kedvezményes 2, napos bérletek a budapesti villamosra. Részletes felvilágosítás és vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az utazási irodákban kaphatók. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON, CSEHSZLOVÁ KIÁBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN A Budapesti Nemzetközi Vásár igazolványai Magyarországon úgy az oda-, mint a visszautazásnál külön-külön 50 százalékos vasúti kedvezményre jogosítanak. A Wien-budapesti autóbuszon 35 százalékos kedvezmény vehető igénybe. A csehszlovák uasútak összes vanalain a vásárigazolványok tulajdonosai úgy az oda-, mint a visszautazásnál 33 százalékos kedvezményben részesülnek. A német vasútakon a kedvezmény 25 százalékos. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet beutazni (utólagos vizűm P 2.50). Németországban a belga és francia utasok díjmentes átutazóvízumot kapnak. Budapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. Átutazók Csehszlovákiában csak egyirányban is Igénybevehetik a kedvezményt és más útvonalon is viszszautazhatnak. A kedvezmények érvénye 5 10 nappal a vásár előtt kezdődik és 5 ]0 nappal a vásár után fejeződik be. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK DÉLKELETEURÓPÁBÁN ÉS A KÖZELKELETEN A Budapesti Nemzetközi Vásár délkeleteurópai és közelkeleti látogatói a vásárigazolvány alapján a következő utazási kedvezményeket kapják: Törökországban az Istanbul Edirne-1 vonalon 25 százalékos a kedvezmény. A görög, bulgár és román vasútakon ugyancsak 25 százalékos, Bulgáriában külföldieknek egyirányban való utazásnál is. Jugoszláviában úgy az oda- mint a visszautazsánál 50 százalék. Olaszországban a kedvezmény 30 százalékos. Holmi A Palesztinái vasutak ügy az oda-, mint a visszautazásnál 50 százalékos mérséklést engedélyeznek. A Földközi-tengeri hajóforgalomban ugyancsak jelentős kedvezmények állnak rendelkezésre. Magyarországon a vasúti kedvezmény úgy az oda- mint a visszautazásnál külön-külön 50 százalékos. Budapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet beutazni (utólagos vizűm P 2.50). Az ölsz, román és jugoszláv átutazóvízum díjmentes. Részletes felvilágosítás, valamint vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az összes nagyobb utazási irodákban kaphatók. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR TENGERENTÚLRÓL ÉS NYUGATEURÓPÁBÓL ÉRKEZŐ LÁTOGATÓI SZÁMÁRA A vásárigazolványok tulajdonosai az angol vasutakon 11/3 áru menettérti jegyeket, Hollandiában oda-vissza 25 százalékos díjmérséklést kapnak. Franciaországban menettérti jegyek váltásánál a térti jegy árából 50 százalékos, míg Belgiumban, Németországban, Svájcban oda-vissza 25 százalékos, Csehszlovákiában 33 százalékos, Olaszországban 30 százalékos kedvezményben részesülnek. Magyarországon a kedvezmény úgy az oda- mint a visszautazásnál 50 százalékos. Budapestről az utazás kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vízum nélkül lehet beutazni, míg Németés Olaszországban díjmentes átutazóvízum váltására jogosít. Részletes felvilágosítások valamint vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az öszszes nagyobb utazási irodákban kaphatók. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK LENGYELORSZÁGBAN, NÉMET ORSZÁGBAN, CSEHSZLOVÁKIÁBAN FINNORSZÁGBAN ÉS A BALTI ÁLLAMOKBAN A Budapesti Nemzetközi Vásár igazolványainak tulajdonosai Lengyelországban úgy oda, mint vissza 33 százalék, Németországban 25 százalék, Csehszlovákiában 33 százalék, Finnországban, Lettországban és Észtországban a

104 Holmi 95 visszautazásnál 50 százalék, Litvániában úgy az oda- mint a visszautazásnál 33 százalék kedvezményben részesülnek. Magyarországon a kedveemény úgy az oda-, mint a visszautazásnál 50 százalékos. Budapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet beutazni (utólagos vizűm P 2.50), Németország pedig díjmentes átutazóvízumot ad. Részletes felvilágosítások és vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az összes nagyobb utazási irodákban kaphatók. I ÜTAZASI KEDVEZMÉNYEK A DUNAI HAJÓFORGALOMBAN A Budapesti Nemzetközi Vásár igazolványai a MPTR és DGT dunai hajóin úgy az oda-, mint a visszautazásnál 50 százalékos kedvezményre jogosítanak. A Reena Plovidba hajóin a Budapestre váltott jegygyei Ingyen lehet visszautazni. A kedvezmények időtartama április 14-től május 24-ig terjed. Részletes felvilágosítás és vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az összes nagyobb utazási irodákban kaphatók. A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR IGAZOLVÁNYAI A LÉGIFORGALOMBAN a csak egy irányban váltott jegyeknél 10 százalékos, menettérti jegyeknél 19 százalékos kedvezményre jogosítanak április 19-től május 9-ig Budapestre és április 29-től május 19-ig vissza, a következő vállalatok vonalain: ABA Stockholm, Aeroput Beograd, Air Francé Paris, Alá Littoria Roma, Det Denske, Kopenhága, Deutsche Lufthansa Berlin, CSA és CLS Praha, Imperial Airways London, KLM Hága, LÓT Varsó, Maiért Budapest, Swissair Zürich. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet beutazni, míg Németországban és Olaszországban díjmentes átutazóvízum váltására jogosít. Részletes felvilágosítások és vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél, valamint az összes nagyobb utazási irodákban kaphatók. Férfi- és gyermek tavaszi KabátoK, raglánok, öltönyökben óriási választék és olcsó szabott árak Hungária Ruhaház Uriszabóság. Városházépület. Takarékossági hitel. Szövetek méterenkénti eladása. az 50 eves Ingyen látványosságot nyújtanak [Wassermann Sámuel-cég üveg és porcellán üzletének kirakatai Vay Ádám-utca 2. Takarékpalota.

105 Angol - Magyar Bank R. T. Budapest nyíregyházi fiókja A banküzlet minden ágával foglalkozik. NYÍREGYHÁZA, LUTHER-inCA 4. SZ. Telefon : 133. Sürgönyeim: COLONIALE. Drogériacikkek beszerzésénél keresse fel a legrégibb szaküzletet FÖLDES DROGÉRIA Városházépület, Villamosmegállónál. Telefon 148. szám. &, Takarékosság" bevásárlási helye. teiner Vilmos virágcsarnoka Nyíregyháza, Horthy Miklós-tér. Tel Alkalmi csokrok, koszorúk, cserepes virágok nagy választékban és jutányos árakon. Temetői sírok gondozását vállalja.

106 Itt a TAVASZ ÉS SZERELEM mindenkinek új villanyvilágítás! berendezését, aki újonnan építkezik, vagy régi épületét tatarozza. A tatarozási kedvezmények változatlanul érvényben vannak. Javítás Csillárok. Csillár-részletakció már csak május 15-ig. Háztartási villamos készülékek. Különleges ipari villamos fűtőtestek készítése, BRAVER SÁNDOR FULGUR" VILLAMOSSÁGI és MŰSZAKI VÁ LL A L A T A, Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Telefon 415. Vay Ádám-u. 4. Telefonszám 11. Illl!lllll!!llll!ll![ lll!llllll!llll!l!lllllinilllllll!l[lllllllllllllll!!lllll!!lllllll!:!l!!![lll!i!l!lllll!ll!!lll l '[l!!lllllll!!!llin Nyíregyháza legintimebb filmszínháza IZ S Á K JÓZSEF R. 1r. 1 e NYÍREGYHÁZI FIÓKJA ZRÍNYI ILONA-UTCA 5. 1, + \ Legolcsóbb bevásárlási forrós mindenféle festékek, háztartási, pipere cikkekben, valamint gyümölcsvédő szerekben.

107 SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT A V«HÁZTÓL-HÁZIG FORGALOM M l 1 7 A,MATE0 SZ NYÍREGYHÁZI KÖRZETÉNEK FUVARFELVÉTELI IRODÁJA Áruszállitások. Beraktározások. Költöztetések. RÖTH SÁNDOR szóllitó NYÍREGYHÁZA RAKÓCZI-UTCA 15. TELEFON: 323. N őikabát szabóság Női és leánykabátok, kosztümök gyors és a legújabb divatos modellek szerinti elkészítését hozott, vagy dús raktáramból választott anyagból vállalom. Schwartz Áron NYÍREGYHÁZA. BETHLEN-UTCA 47. SZÁM. KRAYER- LAKK - FESTÉK - FOGALOM! Modern háziasszonyok előtt már nem kétséges! KIZÁRÓLAGOS EGYEDÁRUSITÓ Bűhm Jenő festékkereskedő Nyíregyháza, Rákóczi-ut és Kossuth-u. sarok. Telefon: 232 NŐI MODELL-KALAPOKBAN ÉS ÁTALAKÍTÁSOKBAN VEZET REISMANN ÁRONNÉ D IV A T H Á Z A NYÍREGYHÁZA, BESSENYEI-TÉR 2. (Hősök szobrával szemben) Nyomától! Klafter szedőgépes könyvnyomdájában Nyíregyházán. Telefon: 253