Department of Software Engineering
|
|
- Hunor Fazekas
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ősz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP, NAT Bagóczki Zsolt Szegedi Tudományegyetem
2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Elméleti háttér... 3 Network Address Translation... 3 A hálózati címfordítás működése... 4 Előnyök, hátrányok... 5 IP NAT alapfogalmak... 5 NAT fajtái... 6 Statikus NAT... 6 Dinamikus NAT... 6 Gyakorlati háttér... 7 Alapötlet NAT vizsgálatához Wiresharkban... 7 Kliens oldal vizsgálata... 7 Szerver oldal vizsgálata... 9 Linkek Bagóczki Zsolt
3 Bevezetés A hatodik heti anyagban részletesen megismerkedtünk az IP címekkel. és megtanultuk egy egyszerű hálózati modell IP címkiosztásának a megtervezését. Az eddigi modelljeinkben egy hálózaton belül elhelyezkedő eszközökkel találkoztunk, melyek egy vagy néhány routeren keresztül közvetlen kapcsolatban álltak egymással, köztük az adatáramlás folytonos volt. A valóságban azonban a helyi hálózatok sokszor kényszerülnek a külvilággal kapcsolatot létesíteni, a külvilág felé küldeni, vagy onnan fogadni csomagot. Ebben az esetben viszont a világon minden számítógépnek egyedi IP címmel kellene rendelkeznie a forgalom lebonyolítása érdekében, melynek kivitelezése IPv4-es címekkel lehetetlen. Az IPv6 protokoll hivatott kiváltani és megoldani ezt a problémát, de ameddig az IPv4 is használatban van, szükségesek átmeneti megoldások. Az egyik ilyen módszer a hálózati címfordítás (Network Address Translation, röv. NAT), mely az OSI modell 3. rétegében működik. Elméleti háttér Használjunk tehát minden helyi hálózatban egymástól független, privát IP címkiosztást. Ebben az esetben a világ bármely hálózata használhat bármilyen címkiosztást, melyek akár egymással megegyezőek is lehetnek. Ezen privát címek a külvilág számára rejtettek lesznek, vagyis ezek az IP címek nem hagyják el a belső hálózatot. Ekkor viszont, amint a külvilággal szeretnénk kommunikálni, szükség lesz egy (vagy több) olyan, úgynevezett nyilvános címre, mely(ek) segítségével a belső hálózatbeli gépek a külvilággal kommunikálni képesek. Ezek a nyilvános címek minden belső hálózatban elhelyezkedő gép számára elérhetőek, használhatóak. A belső címek a külső hálózatba lépéskor erre a nyilvános címre fognak fordulni, tehát a külvilág számára a nyilvános cím lesz látható. Emiatt a hálózat felé érkező csomagok is ezeket a nyilvános címeket fogják használni. A privát és nyilvános címek fordítása a routerek feladata. Network Address Translation Az a folyamat, mely során a privát címek Interneten irányítható, nyilvános címekké alakulnak, a hálózati címfordítás (NAT). A belső, privát címeket helyi, míg a külső, nyilvános címeket globális címeknek nevezzük. A hálózati forgalom során ekkor elkülönül a hálózaton belüli, és az azon kívüli kommunikáció. A belső hostok között, egymásnak küldött csomagok ez után is privát címeket fognak használni, a más hálózatokra küldött csomagok esetén szükséges a címfordítás. Mikor a belső hálózatból a külvilág felé történik a csomagküldés, akkor a helyi címek fordulnak globális címekre, mikor pedig a külső hálózat felől érkezik a csomag, akkor a globális címek fordulnak helyi címekre a forgalomirányító segítségével. Az átjáró (default gateway) elérésekor a belülről küldött csomagokban a forgalomirányító a saját nyilvános IP címére cseréli a csomag forrásában található privát IP címet. Ezt a nyilvános címet (adott esetben többet) a forgalomirányító az internetszolgáltatótól kapja. Bagóczki Zsolt
4 A hálózati címfordítás működése A címfordítás hasonlít a vállalati telefonrendszer működéséhez. Ahogy a cég folyamatosan veszi fel az embereket, egy ponton túl nem vezetnek minden dolgozó asztalához külön külső telefonvonalat. Ehelyett olyan rendszert használnak, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat minden dolgozójához egy melléket rendeljen. A dolgozók egymást hívhatják csak a mellék tárcsázásával, kívülről pedig egy központi számot hívnak, ahol kapcsolják a kívánt melléket. A cég ezt gond nélkül megteheti, mert az összes dolgozó egyidejűleg nem akar telefonálni. A belső hívószámok használatával a cégnek kevesebb külső vonalat kell vásárolnia a telefontársaságtól. A NAT is hasonlóképpen működik. 1. ábra A NAT alapelemei A fenti példában a forgalomirányító nyilvános címe tölti be a központi szám szerepét, melyet a külső hálózatok elérnek. Erre az IP címre érkezik minden, a hálózatba érkező csomag, és ezt az IP címet adja a forgalomirányító minden, a hálózatból távozó csomag fejlécébe, mint forrás. Ettől függetlenül a hálózaton belüli eszközök a saját mellékjeiken vagyis a privát IP címeiken változatlanul elérik egymást, és általában kevés lesz az olyan eszköz, mely egyszerre szeretne a külvilág felé kommunikálni. Az RFC 1918 referencia által meghatározott privát IPv4 címtartományok a következők: A osztály: B osztály: C osztály: Az IPv6 privát címtartományokat az RFC 4193 referencia írja le. Bagóczki Zsolt
5 Előnyök, hátrányok A NAT sok esetben hasznos fegyver, például ha a hálózat egy részét az Internet elől szeretnénk elrejteni, vagy ha IPv4 címeket szeretnénk megspórolni, de kisebb hálózatokon egy Internet kapcsolat megosztására is használható a gépeink között, egyetlen nyilvános IP cím elfoglalásával. Bár a NAT használható nyilvános IP címekkel épp úgy, mint a privát (RFC 1918 szerinti) címekkel, a leggyakrabban akkor használjuk, ha egy eszköz címét el szeretnénk rejteni, és helyette inkább a routerét használni a külvilággal történő kommunikáció során. Szükség van a NAT használatára akkor is, ha nincs elegendő elérhető publikus IP cím a belső hálózatunk számára, és egyes eszközöket védetté akarunk tenni az Internet felől érkező kérések ellen (NAT Overload). Az IPv4-es címek száma miatt nincs is lehetőség arra, hogy minden egyes eszköz rendelkezzen saját privát és nyilvános címmel is egyaránt, és ez nem is megfelelő eljárás sok esetben. Néha azonban mégis szükséges lehet, hogy a hálózatbeli hostok rendelkezzenek mind helyi, mind globális címekkel, ekkor használható 1:1 NAT. A NAT előnyei közé sorolható tehát, hogy segít az IPv4-es címek megtakarításában. Plusz megbízhatóságot és skálázhatóságot is vihetünk a hálózatunkba, ha egyszerre többféle globális címtartományt, tartalék címtartományokat, stb. implementálunk. Átláthatóbbá, konzisztensebbé tehetjük a hálózati címkiosztásunkat a NAT használatával. Végül, de nem utolsó sorban pedig egy plusz biztonsági tényező, mivel a belső hálózatbeli hostok teljes mértékben elrejthetővé válnak a külvilág elől. Természetesen a számos előnye mellett hátrányai is akadnak a hálózati címfordításnak. Egyes eszközök, hostok például limitálják az egy forrásból érkező kapcsolatok számát, így problémát okozhat, ha több host akar ugyanarra a külső hostra kapcsolódni. Mivel a belső hálózatbeli hostok külső hálózatok hostjai számára nem elérhetőek, a pont-pont összeköttetéseken alapuló alkalmazások és protokollok nem feltétlen fognak megfelelően működni. Ebből kifolyólag egyes, külső hálózatból indított TCP és UDP kapcsolatok sem lesznek használhatóak. Ugyanígy gondot okozhat az IP trace, a távoli elérés/vezérlés, vagy egyes tunneling protokollok használata is. IP NAT alapfogalmak Belső (helyi) hálózat: bármilyen, a forgalomirányítóhoz csatlakozó hálózat, amely a privát címzést használó helyi hálózat (LAN) része. A belső hálózaton levő állomások IP-címe fordításon megy át, mielőtt külső célpontokhoz továbbítják. Külső (globális) hálózat: minden olyan hálózat, amely a helyi hálózaton kívül van, és nem ismeri fel a helyi hálózat állomásaihoz hozzárendelt privát címeket. Belső helyi cím: a belső hálózat egy állomásán beállított magánhálózati cím, privát IP-cím. A cím csak úgy kerülhet ki a helyi hálózati címzési struktúrából, ha előtte lefordítjuk. Bagóczki Zsolt
6 Belső globális cím: a belső hálózat állomásának címe a külső hálózatok felé. Ez a lefordított cím. Külső helyi cím: a helyi hálózaton tartózkodó adatcsomag célpontjának címe. Ez a cím rendszerint ugyanaz, mint a külső globális cím (mivel mi sem látjuk annak a privát címeit) Külső globális cím: egy külső állomás nyilvános IP-címe. A cím egy globálisan továbbítható címből, vagy hálózati tartományból van származtatva. NAT fajtái Statikus NAT Statikus NAT segítségével mindegy egyes helyi, privát IP cím egy publikus, globális IP címre fordul. Minden egyes privát cím egyetlen egy nyilvános címhez lesz hozzárendelve, és ez a hozzárendelés kölcsönösen egyértelmű (1:1-es hozzárendelés). Mivel tehát minden egyes helyi IP címhez egy külső, globális IP cím lefoglalására lenne szükség, a statikus NAT-ot kevésbé használják. Ezeket a statikus hozzárendeléseket a határroutereken kell felkonfigurálnunk, és ezen forgalomirányítók végzik majd a címfordítást. Dinamikus NAT 2. ábra Statikus NAT A Statikus NAT-tal ellentétben itt a privát címek globális címekhez rendelése dinamikus módon történik. A címfordítást végző határrouterek két IP címlistát kell, hogy ismerjenek: 1) a lefordítandó, privát címek listáját (access-list), valamint 2) a nyilvános címek tartományát (pool). Dinamikus címfordítás esetén egy-egy címfordítás, és cím hozzárendelés csupán egy tranzakció erejéig aktív. A határrouter megkapja a hosttól a kiküldeni kívánt csomagot, majd a meghatározott nyilvános címlistából, a poolból kiválaszt egy éppen, aktuálisan elérhető globális címet. Ezt a címet ideiglenesen hozzárendeli a belső IP címhez, és egészen a hálózati forgalom lebonyolításáig fenn is tartja Bagóczki Zsolt
7 ezt a hozzárendelést. Amint a hálózati forgalom végbe ment, és a címzettől megkaptuk a válaszcsomagot, a forgalomirányító törli a hozzárendelést, és az így felszabadult globális cím visszakerül az elérhető globális címek listájába, a poolba. 3. ábra Dinamikus NAT Láthatjuk, hogy egy globális címre küldött csomagot csak akkor továbbít a belső hálózat felé a router, ha van hozzá érvényes párosítás, egyébként eldobja. Természetesen ez sem tökéletes védelem, de egyfajta biztonságot nyújt a belső eszközök számára. Gyakorlati háttér Alapötlet NAT vizsgálatához Wiresharkban Ezen a gyakorlaton a NAT protokoll működését kell vizsgálnunk. Ehhez azonban egy új módszerre van szükség, nem lesz megfelelő az, hogy egyetlen Wireshark-os szűrés alapján dolgozzunk. Mivel a protokoll vizsgálatához a NAT-olást végző eszköz (határrouter) mindkét oldalán elhelyezkedő eszközök csomagjaira szükségünk van, így két különböző helyen kell a szűrést elvégeznünk. Valamint nehézkes lenne minden hallgató számára egy-egy NAT-ra alkalmas eszköz biztosítása két számítógéppel, így a gyakorlatokra előkészítünk a NAT vizsgálatára alkalmas dump file-okat. Az alábbi példában két külön dump file-t fogunk megvizsgálni, és ezek alapján figyeljük meg a NAT működését. A példában egy egyszerű kliens géppel fogunk hálózati kapcsolatot létesíteni a szervereivel. Kliens oldal vizsgálata A kliens oldalán végzett szűrés eredményéből több, számunkra hasznos információt is ki fogunk tudni nyerni. Kezdjük a legalapvetőbb kérdésekkel: mi a kliens IP címe, és mi a szerver IP címe? Bagóczki Zsolt
8 4. ábra Kliens oldali szűrés eredménye Ahhoz, hogy a fenti kérdésekre választ kapjunk, induljunk el a következő gondolatmeneten: a 3. gyakorlaton tanultak alapján tudjuk, hogy ahhoz, hogy egy HTTP kapcsolat létrejöhessen, először a kliens oldaláról egy HTTP kérés fog történni a szerver felé. A HTTP kérés metódusai lehetnek GET, POST, PUT, DELETE, stb., tehát ezek közül kell valamelyiket megkeresnünk. Az első csomagot megvizsgálva azt láthatjuk, hogy az Info oszlop alatt a GET szócska szerepel, így célszerű lesz ezt a csomagot megvizsgálnunk. 5. ábra HTTP GET kérés Valóban, a csomag részleteit megnyitva, a HTTP fül alatti részben láthatjuk, hogy a megvizsgált csomag egy GET kérést tartalmaz, a HTTP/1.1-es verzióját használva. Annak tudatában, hogy ez a GET kérés a kliens géptől indult a szervergép felé, már tudjuk is a választ a két felmerült kérdésre. A kliens IP címe nem más, mint a Source oszlop alatt található IP cím, a szerveré pedig a Destination. 1. táblázat IP címek Kliens Szerver A következő feladat kideríteni, hogy mely portok voltak felhasználva a HTTP kapcsolat során. Tudjuk, hogy a HTTP protokoll a 80-as portot fogja használni. Gondoljuk végig, hogy mit is jelent ez: az első GET kérés esetén a kliens gép akar HTTP kapcsolatot létesíteni egy szerver géppel. Ekkor a HTTP kérés mindenképp kifele, a szerver irányába fog menni, tehát biztos, hogy a Destination port kell, hogy a 80-as számú legyen, vagyis ezt a portot fogja a szerver használni. Nincs más dolgunk, mint a Source portszámot előkeresni, nyissuk hát meg ismét az első csomag részleteit, és a TCP mezőből kiolvashatjuk a 4335-ös portszámot. Bagóczki Zsolt
9 6. ábra TCP adatok 2. táblázat Portszámok Kliens Szerver A csomaglistából látható, hogy a HTTP kérésünk a időpillanatban lett elküldve. Keressük hát meg az erre a csomagra kapott választ a szerver felől. A HTTP kérésekre HTTP válaszcsomagokat fogunk kapni, melyek különböző kódokat tartalmazhatnak (200 OK, 400 BAD REQUEST, 404 NOT FOUND, stb.). A csomaglistát vizsgálva a 2. csomag Info oszlopa alatt a HTTP/ OK üzenetet láthatjuk, és ha megvizsgáljuk a csomagot, valóban az előbb megtalált szerver címet találjuk a küldő (Source) címnél, és a kliens címét pedig a cél (Destination) címnél. Továbbá, mivel az első csomag volt a legelső HTTP kérés, és a második válaszcsomag és első kérőcsomag között nem volt egyéb kérés, így biztosak lehetünk benne, hogy ez a válaszcsomag valóban az előzőekben vizsgált HTTP GET kérésünkre érkezett. Ezen csomag elkapásának időpillanata: Annak tudatában, hogy a HTTP kéréseket mindenképp egy TCP kézfogás előzi meg (SYN, SYN/ACK, ACK), a teljes csomaglistában további információkra is fényt deríthetünk. Szerver oldal vizsgálata Miután a kliens oldali szűrésnél elkapott csomagokból kinyertük a számunkra hasznos információkat, nézzük most meg a szerver oldali szűrés eredményét. Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a szerver és kliens oldali szűrések indítása nem szükségszerűen összehangolt, így koránt sem biztos, hogy az a csomag, ami a kliens oldali szűrés 7. másodperce környékén lett elküldve, az a szerver oldali szűrés 7. másodperce környékén érkezett meg, hisz a szerver oldali szűrés indulhatott sokkal korábban, de akár jóval később is, mint a kliens oldalon. Több dologra is fel kell készülnünk: nevezetesen, hogy a kliens gép IP címe a hálózati forgalom során NAT-olva lett, ezáltal az előző pontban megtalált privát címre hiába is szűrnénk, nem kapnánk eredményt, továbbá, hogy a kliens az úgynevezett biztonságos böngészés (safe browsing) érdekében előfordulhat, hogy több, a szervercsaládhoz tartozó szerverrel is megpróbálhatott kommunikálni. Bagóczki Zsolt
10 Amit biztosan tudunk, hogy az általunk választott HTTP GET kérés milyen IP címre lett elküldve, valamint, hogy ez a kliens gépén milyen időpillanatban történt. Használjuk fel tehát az ismert cél IP címet: , és a következő szűrőkifejezéssel keressük meg azon csomagokat, melyek csak az adott IP cím felé érkeztek, vagy afelől indultak: http && ip.addr == ábra Szűrő eredménye Látható, hogy az első HTTP GET kérés a szerver oldali szűrés alapján a időpillanatban érkezett be, vagyis ahogy azt előre sejtettük, a szerver és kliens oldali szűrés nem volt szinkronizálva, a szerver oldalán 1 időegységgel később lett elindítva. Azt is láthatjuk, hogy a cél IP cím megegyezik, viszont a forrás (Source) IP cím megváltozott. Azt is észrevesszük, hogy minden, a fent meghatározott szerver IP címre vagy címről történő kommunikáció ugyanazzal a kliens IP címmel párosul, így annak a gondolatát is elvethetjük, hogy talán más kliens is folytatott HTTP kapcsolatot a szerverrel. Ezek fényében beigazolódott az is, hogy a kliens oldaláról valóban történt hálózati címfordítás, a kliens privát címe NAT-olva lett, és új globális címet kapott. 3. táblázat Kliens IP címei Helyi (privát) cím Globális (nyílt) cím Vizsgáljuk meg, a csomag esetében történtek-e változások (lásd 8., 9. ábrák), az IP címet leszámítva. A részletes csomag adatokat megnyitva a TCP résznél látható, hogy a port számok nem változtak, az előző pontban meghatározott 4335-ös számú portot használta a küldő, és a csomagot a 80-as HTTP portra küldte ki. A két csomag esetében a TCP szegmens hossza sem változott, 635 maradt mindkét helyen. Nem változott továbbá a Header hossza sem, és a flagek is maradtak érintetlenek. Egy dolog változott csupán, az ellenőrző összeg (checksum). Ennek egyszerű oka van: az ellenőrző összegek tartalmazzák magukban a forrás IP címét. Mivel ez a NAT-os címfordítás során menet közben megváltozott, ezáltal a csomaghoz tartozó ellenőrző összeg értéke is módosult. Bagóczki Zsolt
11 8. ábra Kliens oldali csomag 9. ábra Szerver oldali csomag A teljes szűrést vizsgálva itt is lehetőség adódna a TCP kézfogás részletes vizsgálatára. Ellenőrző kérdések 1. Mi a különbség a statikus és dinamikus NAT között? 2. Mi a belső globális cím? 3. Mi a külső helyi cím? Általában mivel egyezik meg? 4. Mi a forgalomirányító szerepe dinamikus NAT esetén? 5. Mik az RFC 1918 által megszabott privát címtartományok? 6. Miért változott meg az ellenőrző összeg a megoldott példában? 7. Melyik időpillanatban küldi ki a szerver az első HTTP kérésre a válaszát? 8. A kliens oldalát vizsgálva mennyi idő telik el a kliens által kiküldött logo.gif-et tartalmazó HTTP GET kérés, és az erre érkezett válasz közt? Mi a szerver válasza? 9. A szerver oldalát vizsgálva, mely csomagra vonatkozik az utolsó előtti 204 NO CONTENT HTTP válasz? 10. A szerver oldalán nem a kliens oldalon látott IP cím jelent meg, mint küldő cím. Miért? Mi a neve a két különböző IP címnek? Mi a szerepük? Bagóczki Zsolt
12 Linkek Bagóczki Zsolt
Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat Network Address Translation Bordé Sándor
Ősz 2018 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat Network Address Translation Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 12. gyakorlat Network Address Translation Deák Kristóf S z e g e d i T u d
Részletesebben2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata
NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok
RészletesebbenBeállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
RészletesebbenAz adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.
IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból
RészletesebbenTűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.
Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Tűzfal fogalma Olyan alkalmazás, amellyel egy belső hálózat megvédhető a külső hálózatról (pl. Internet) érkező támadásokkal szemben Vállalati tűzfal Olyan tűzfal, amely
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenBajaWebNet hálózatfeladat Egy kisvállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A kisvállalatnak jelenleg Baján, Egerben és Szolnokon vannak irodaépületei, ahol vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózati
Részletesebben2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t
Részletesebben2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n
RészletesebbenIPV6 TRANSITION. Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) Dr. Lencse Gábor
IPV6 TRANSITION Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) 2014. április 9., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék lencse@hit.bme.hu Tartalom Az IPv4
RészletesebbenTűzfalak működése és összehasonlításuk
Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,
Részletesebben5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés
5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai
RészletesebbenAdatátviteli rendszerek Mobil IP. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet
Adatátviteli rendszerek Mobil IP Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet IP alapok Lásd: Elektronikus hírközlési hálózatok OSI rétegmodell; IPv4; IPv6; Szállítási protokollok;
RészletesebbenIII. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés
RészletesebbenA Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface
A Wireshark program használata A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. A
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenVIII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési utasítás IPv6 A Távközlés-informatika laborban natív IPv6 rendszer áll rendelkezésre. Először az ún. állapotmentes automatikus címhozzárendelést (SLAAC, stateless address autoconfiguration) vizsgáljuk
RészletesebbenIPv6 Elmélet és gyakorlat
IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
Részletesebben2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i
RészletesebbenAlkalmazás rétegbeli protokollok:
Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont
Részletesebben13. gyakorlat Deák Kristóf
13. gyakorlat Deák Kristóf Tűzfal Miért kell a tűzfal? Csomagszűrés - az IP vagy MAC-cím alapján akadályozza meg vagy engedélyezi a hozzáférést. Alkalmazás/Webhely szűrés - Az alkalmazás alapján akadályozza
RészletesebbenWorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer
WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati
Részletesebbenrouting packet forwarding node routerek routing table
Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:
RészletesebbenHálózatos adatbázis-kapcsolódási problémák és azok javítása
WINTAX programrendszer hálózatos vagy helyi adatbázis-szerverhez vagy adatbázis-kezelőhöz kapcsolódáskor jelentkező kapcsolódási problémák leírása és azok megoldásai. Korábban a Hálózatos beállítás bejegyzésben
Részletesebben[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK]
Mérési utasítás WireShark használata, TCP kapcsolatok analizálása A Wireshark (korábbi nevén Ethereal) a legfejlettebb hálózati sniffer és analizátor program. 1998-óta fejlesztik, jelenleg a GPL 2 licensz
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Tavasz 2014 Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 13. gyakorlat Tűzfal Deák Kristóf Szegedi Tudományegyetem Tartalmojegyzék Bevezetés... 3 Miért kell
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
RészletesebbenHálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont
Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,
RészletesebbenA belső hálózat konfigurálása
DHCP A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. Szerver (Windows 2012) SWITCH Kliens gép (Windows 7) Hálózati kártya (LAN1) Hálózati kártya (LAN1) Állítsunk be egy lan1
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben4. Vállalati hálózatok címzése
4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI
Hálózati op. rsz 1/66 START SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI DR. KÓNYA LÁSZLÓ http://www.aut.bmf.hu/konya konya.laszlo@kvk.bmf.hu SZERZŐI JOG DEKLARÁLÁSA: A JELEN OKTATÁSI CÉLÚ BEMUTATÓ ANYAG DR
RészletesebbenAz Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
RészletesebbenHÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz
I BEÁLLÍTÁS Videorögzítőkhöz Kérjük olvassa át figyelmesen ezt az útmutatót a készülék használata előtt és tartsa meg jövőben felhasználás céljára. Fenntartjuk a jogot a kézikönyv tartalmának bármikor
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenTechnikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül
Letöltési Procedúra Fontos: Ha Ön tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül dolgozik akkor a letöltés előtt nézze meg a Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló
RészletesebbenInternet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás
Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 11. gyakorlat OSPF Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat PYTHON ALAPOK V. Socket programozás, UDP 2 Óra eleji kiszh Elérés: https://canvas.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 1 3 A kommunikációs csatorna kétféle típusa
RészletesebbenÁtmenet az IPv4-ből az IPv6-ba
Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Tranzíciós eljárások Dual-stack strategy - kettős stack stratégia Tunneling Header translation - fejléc fordítás Dual-stack strategy Az IPv6
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 6. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Szállítási réteg (L4) Szolgáltatások Rétegprotokollok: TCP, UDP Port azonosítók TCP kapcsolatállapotok Alkalmazási
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
RészletesebbenIPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata
IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata Mohácsi János Networkshop 2005 Mohácsi János, NIIF Iroda Tartalom Bevezetés IPv6 tűzfal követelmény analízis IPv6 tűzfal architektúra IPv6 tűzfalak
RészletesebbenWindows hálózati adminisztráció
Windows hálózati adminisztráció Tantárgykódok: MIN6E0IN 4. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2016-17. tanév tavaszi félév NAT (Network Address and Port Translation) NAT (Network Address
Részletesebben1. IP címek méretezése
Cisco Networking Academy Program 1. IP címek méretezése Mártha Péter Név 1. NAT és PAT 2. DHCP Privát címzés Kizárólag privát, belső hálózat címzésére használható RFC 1918 írja le a felosztásukat Ezen
RészletesebbenIP multicast routing napjainkban. Jákó András BME EISzK
IP multicast routing napjainkban Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Tartalomjegyzék IP multicast Multicast routing Interdomain kiegészítések A multicast routing jövője Networkshop 2001. IP multicast
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
RészletesebbenHálózatbiztonság 1 TCP/IP architektúra és az ISO/OSI rétegmodell ISO/OSI TCP/IP Gyakorlatias IP: Internet Protocol TCP: Transmission Control Protocol UDP: User Datagram Protocol LLC: Logical Link Control
RészletesebbenVáltozások a Sulinet szűrési szabályokban
Változások a Sulinet szűrési szabályokban 02/06/15 Timár Zsolt Jelenlegi szűrés Az internet felől alapértelmezetten csak bizonyos portok vannak nyitva, minden más zárva van A belső hálózatokon alapértelmezetten
RészletesebbenIP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)
IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 3. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 3. gyakorlat Teszt canvas.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 2 NC-NetCat (SoCat), avagy hálózati svájcibicska # szerver imitálása nc -l -p 1234 # kliens imitálása nc destination_host
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenWindows hálózati adminisztráció
Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Szerver oldal: Kliens oldal: 2. DHCP 1. A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. Szerver (Windows 2012) SWITCH
RészletesebbenIPV6 TRANSITION. Kommunikációs hálózatok I. (BMEVIHAB01) Dr. Lencse Gábor
IPV6 TRANSITION Kommunikációs hálózatok I. (BMEVIHAB01) 2015. november 12., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék lencse@hit.bme.hu Tartalom
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez
Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő
RészletesebbenCISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán
CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line
Részletesebben2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 9. gyakorlat Forgalomirányítás (RIP) Somogyi Viktor S z e g e d i T u d o m
RészletesebbenCisco Catalyst 3500XL switch segédlet
Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet A leírást készítette: Török Viktor (Kapitány) GAMF mérnökinformatikus rendszergazda FOSZK hallgató, Hálózatok II. tárgy Web: http://prog.lidercfeny.hu/ Források: Medgyes
RészletesebbenARP ÉS DHCP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült. Dr. Lencse Gábor
ARP ÉS DHCP Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) 2013. évi fóliái alapján készült 2017. március 16., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenIP150 frissítés 4.20-ra
IP150 frissítés 4.20-ra Bevezető Ez a dokumentum az IP150 modul legfrissebb, v.4.20.008-ra történő frissítéséhez nyújt útmutatást. Kérjük, figyelmesen olvassa végig a sikeres frissítés érdekében. A 4.20.008
RészletesebbenBevezető. PoC kit felépítése. NX appliance. SPAN-Proxy
Bevezető A dokumentum célja összefoglalni a szükséges technikai előkészületeket a FireEye PoC előtt, hogy az sikeresen végig mehessen. PoC kit felépítése A FireEye PoC kit 3 appliance-t tartalmaz: NX series:
RészletesebbenHálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok építése és üzemeltetése Hálózati funkciók a gyakorlatban gyakorlat 1 A példa hálózatunk BME VIK Cloud - Smallville 2 https://cloud.bme.hu Smallville BME VIK Címtáras belépés Special thanks to:
RészletesebbenMOBILTELEFONON keresztüli internet telefonálás
MOBILTELEFONON keresztüli internet telefonálás A FRING egy olyan alkalmazás, aminek segítségével hívásokat tud kezdeményezni a FONIO, az internet telefon szolgáltatást felhasználva. Igen költségkímélő,
RészletesebbenRétegezett architektúra HTTP. A hálózatfejlesztés motorját a hálózati alkalmazások képezik. TCP/IP protokoll készlet
HTTP Hálózat Rétegezett architektúra felhasználók Alkalmazási Web, e-mail, file transfer,... Szállítási Internet Hálózat-elérési Végponttól végpontig terjedő átvitel, Megbízható átvitel, sorrendbe állítás,
Részletesebben2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép hálózatok 9. gyakorlat Forgalomirányító protokollok, RIP Somogyi Viktor, Bordé Sándor
RészletesebbenHálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS)
System i Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) 6. verzió 1. kiadás System i Hálózatkezelés Szolgáltatási minőség (QoS) 6. verzió 1. kiadás Megjegyzés Jelen leírás és a tárgyalt termék használatba
RészletesebbenELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék
ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék (Készült Ács Zoltán diái alapján) Hálózati forgalom elemzés Különböző célok miatt szükség lehet a hálózati forgalom megfigyelésére egy adott alhálózaton: szoftverek
RészletesebbenA kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással
A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha
Részletesebben2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata
IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz
RészletesebbenInternet Protokoll 4 verzió
Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:
RészletesebbenSzámítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1
Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének
RészletesebbenElőnyei. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 2
VPN Virtual Private Network A virtuális magánhálózat az Interneten keresztül kiépített titkosított csatorna. http://computer.howstuffworks.com/vpn.htm Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 Előnyei
RészletesebbenOSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer)
9.Tétel OSI-modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az ISO (International Standards
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok GY 8.hét
Számítógépes Hálózatok GY 8.hét Laki Sándor ELTE-Ericsson Kommunikációs Hálózatok Laboratórium ELTE IK - Információs Rendszerek Tanszék lakis@elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Teszt canvas.elte.hu Kód:
RészletesebbenIPV6 TRANSITION. Kommunikációs hálózatok I. (BMEVIHAB01) évi fóliái alapján készült. Dr. Lencse Gábor
IPV6 TRANSITION Kommunikációs hálózatok I. (BMEVIHAB01) 2016. évi fóliái alapján készült 2017. március 30., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
RészletesebbenRouting update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK
Routing update: IPv6 unicast Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Változatlan alapelvek: IPv4 IPv6 prefixek a routing table-ben különféle attribútumokkal a leghosszabb illeszkedő prefix használata kétszintű
RészletesebbenInternet ROUTER. Motiváció
Több internetvonal megosztása egy szerverrel iptables/netfilter és iproute2 segítségével Készítette: Mészáros Károly (MEKMAAT:SZE) mkaroly@citromail.hu 2007-05-22 Az ábrán látható módon a LAN-ban lévő
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. október 28. Internet topológia IGP-EGP hierarchia előnyei Skálázhatóság nagy hálózatokra Kevesebb prefix terjesztése Gyorsabb konvergencia
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 10. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 10. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Transzport
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenPortforward beállítási segítség
Portforward beállítási segítség Portforwardra olykor lehet szükségünk, hogyha otthonról érjünk el olyan weboldalakat melyek egyébként csak az ELTE hálózatából tölthetőek le, illetve csak Magyarországról
RészletesebbenIPv6 alapok. (elmélet és gyakorlat) Fábián Attila
IPv6 alapok (elmélet és gyakorlat) Fábián Attila fabian.attila1994@gmail.com Miről lesz szó? 1. Az IPv4 története 2. Az IPv6 története 3. Átállás IPv4-ről IPv6-ra 4. Az IPv6 címek felépítése 5. IPv6 címzés
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2017.03.08. TCP/IP alapok IPv4 IP cím: 32 bites hierarchikus logikai azonosító. A hálózaton
Részletesebben