JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés március 27-i üléséről

Átírás

1 5087-2/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés március 27-i üléséről Az ülés helye: Városháza Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. Jelen vannak: Dr. Balogh László, Fercsák Róbert, Gáspár Ferenc, Gáspár Zsolt, Jankovszki Zoltán, Jekő Attila, Kiss Kálmán Tibor, Kollár László, Lenkei Róbert, Mamuzsits Sándor, Nagy Lajos, Oberna Zoltán, Pap Ágnes, Rausch Sándor, Rideg László, dr. Skribanek Zoltán, Suhajda Krisztián, Szedmák Tamás, Temerini Ferenc, Varga Nelli, Vörösmarty Attila, Dr. Zöld László Csabáné (22 fő) Igazoltan távol maradt: Hornyák József, Szűcs Imre Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, az ülés résztvevőit. Külön köszönti Csányi Józsefet, Kiskunfélegyháza város polgármesterét, mint házigazdát. Egyúttal megköszöni polgármester úrnak azt a lehetőséget, hogy a megyei közgyűlés ülésének helyet adott, ezzel is elősegítve a megye és a települések közötti kapcsolatokat. Csányi József, polgármester: Köszönti a közgyűlés tagjait, a megjelent vendégeket. Megtiszteltetés számukra, hogy Kiskunfélegyházán tartja ülését a megyei közgyűlés. Bízik abban, hogy a települések és a megye között az eddigiektől még szorosabb együttműködést alakul ki, amelyre biztosíték elnök úr által képviselt szemlélet. A közgyűlés munkájához sok sikert kíván. A jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitja. Tájékoztatja a közgyűlés tagjait, hogy a szavazatszámláló rendszer használatára nincs lehetőség, a szavazásokra kézfeltartással kerül sor. A szavazatok megszámolásában a hivatal munkatársai lesznek segítségére. A felszólalási igényt szintén kézfeltartással kell jelezni. Az elhangzottak rögzítésre kerülnek. Megállapítja, hogy Suhajda Krisztián képviselő, a JOBBIK frakcióból az ülést megelőzően jelezte napirend előtti felszólalási szándékát. Megadja a szót a képviselőnek. Suhajda Krisztián Szó szerint: Tisztelt Közgyűlés! Egy javaslattal szeretnék élni a bizottsági ülések helyszíneivel kapcsolatosan. Szeretném javasolni, hogy a bizottsági ülések a Kecskemét, Deák F. tér 3., tehát a Megyeházán legyenek megtartva. Azt gondolom, hogy több szempontból is, logisztikai szempontból is jobb lenne az, ha nem kellene mind a kétszer akár a hivatalnak, vagy a képviselőknek is utazni vidéki településekre. Azt támogatjuk, hogy a közgyűlés maga vidéki településeken, több helyen is megtartásra kerüljön, viszont

2 - 2 - a bizottsági ülések azt gondolom, hogy jobb helyen lennének a Megyeházán megtartva. Kérem, hogy ezt elnök úr és az elnökség fontolja meg. Szó szerinti vége. Köszöni a javaslatot, melyről a következő közgyűlésig a frakciókkal fog egyeztetni. A kihelyezett bizottsági üléseknek az volt a célja, hogy a képviselők jobban megismerhessék a megye településeit és akár a bizottsági ülés előtt, vagy után megnézzék a nevezetességeket, találkozzanak a vállalkozókkal, önkormányzatokkal. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a meghívóban szereplő napirendet azzal, hogy a 7. napirendként jelzett Egészséges Bács-Kiskunért című pályázat eredményéről szóló tájékoztatót a következő ülésen tárgyalják meg, mert a pályázat elbírálásáról még nem született döntés. Kéri, hogy ennek figyelembe vételével döntsenek a napirendről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 15/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje 1. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 2. Előterjesztés Bács-Kiskun megye integrált területi programjának előzetes egyeztetési változata elfogadására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 3. Előterjesztés a közötti európai uniós fejlesztési ciklus Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Programjának megvalósításával kapcsolatos megyei önkormányzat és települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodásra Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megbízására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés az egyházakkal kötött együttműködési megállapodások megújítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 6. Tájékoztató az Érsekcsanád, Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

3 Egyebek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 1. sorsz. napirend: Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről (A közgyűlés elnökének 5300/2015. iktatószámú és 1. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Kiemeli, hogy a Hírös Garabó Nonprofit Kft. közreműködésével a megyei önkormányzat magyar hétvégét szervezett a németországi Groẞenhain városban, ahol sikerrel képviselték a megyei értékeket. Az erdélyi szűrés részletei tisztázódtak, május 11-i héten lesznek a megye kórház orvosai Hargita megyében, Csíkszentgyörgy településen, ahol várhatóan ember egészségi állapotát szűrik meg. Kéri, hogy döntsenek az írásos tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 16/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 2. sorsz. napirend: Előterjesztés Bács-Kiskun megye integrált területi programjának előzetes egyeztetési változata elfogadására (A közgyűlés elnökének 5303/2015. iktatószámú és 2. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László, elnök: A vita megnyitása előtt köszönetet mond azoknak a képviselőknek, akik aktívan részt vettek a járásszékhelyeken tartott workshop-okon, név szerint is: Dr. Balogh Lászlónak, Gáspár Ferencnek, Hornyák Józsefnek, Jekő Attilának, Kiss Kálmánnak, Kollár Lászlónak, Mamuzsits Sándornak, Nagy Lajosnak, Oberna Zoltánnak, Pap Ágnesnek, dr. Skribanek Zoltánnak, Szedmák Tamásnak és Varga Nellinek. Dr. Balogh László: Elvi jellegű felvetése lenne, az előterjesztés első oldalán szerepel az a kitétel, hogy a végleges ITP-nek nem képezi részét a konkrét projektlista, mert ez a brüsszeli elvárás. Elfogadja ezt a megállapítást, csak az a problémája, hogy ha nincs egy ilyen projektlista, vagy nincs egy összesítés arról, hogy járásonként ki, milyen jellegű projekteket szeretne megvalósítani, akkor nehéz megítélni az előterjesztés többi részét, a pályázati pénzek elosztására vonatkozó részeket. Nem lehet megítélni, hogy a pénzek elosztása helytálló-e, vagy nem. A későbbiekre javasolja, hogy egy összefog-

4 - 4 - lalót kellene készíteni az ilyen jellegű előterjesztések mellé. Az ITP-ben két kiemelt terület van, a homokhátság és a vállalkozói zóna. Nem tudja, hogy van-e és ha van, milyen a forrásmegosztás a két terület között. Az anyagból az tűnik ki, hogy a vállalkozói zónába tartozó bácskai részek a homokhátsági forrásokra is pályázhatnak. Kérdezi, hogy ez milyen jellegű megosztás. Az anyag helyesen tartalmazza, hogy az 50 %-os vállalkozói csomagot igénybe venni nagyon nehéz. Ezért nem érti, hogy miért gondolják, hogy például a vállalkozói zónában a vállalkozók megsegítésére a plusz 1 milliárd Ft felhasználható lesz. Az egyik oldalon általánosságban lecsökkentik a keretet, egyetért ezzel, jó döntés. A másik oldalon viszont a hátrányos helyzetű településeknek odaadják pluszba ezt a pénzt, akkor miért gondolják, hogy egy kistelepülés fel tudja használni. Nagy Lajos: A napirendnél olyan döntést kellene hozni, amelynél a döntés meghozatalához nem rendelkeznek minden ismerettel. Az anyagból rendelkezésre áll egy egységes aggregált adatállomány, melynek nem ismerik a részleteit, nem tudják, hogy mit képvisel az egyes táblázatokban felhalmozott adat. A járások adatai nincsenek összesítve sem területi bontásban, sem célbontásban, sem településenként. Véleménye szerint így nem tudják, mire mondanak igent, nem tudják, mire mondják, hogy azt nem támogatják. Kérdezi, van-e arra lehetőség, hogy megismerjék a részleteket, nem csak az aggregált adatokat, hanem az azok alapjául szolgáló részletes adatokat, mert csak azok ismeretében lehet valós döntést hozni. Kiss Kálmán Tibor: A projektlistával összefüggésben kérdezi, hogy a települések rangsorolták-e az eddig benyújtott projektjeiket, a súlyozott projektlista elérhető-e, vagy ez csak egy javaslatként, ajánlásként hangzott el a polgármesterek felé. Mamuzsits Sándor: A bizottsági ülésen számos kérdés fogalmazódott meg benne. Átolvasva az anyagot, úgy érzi, hogy hiányosságokat fedezett fel. Azt szeretné pontosítani. Amikor áttanulmányozta az Európai Bizottság által elfogadott területi és területfejlesztési operatív programot, azt szűrte le, hogy kiemelkedő feladatot kap a gazdaságfejlesztés, azon belül a beruházások, befektetések növelése, a foglalkoztatás, a fiatalok munkához juttatása, a helyben boldogulás biztosítása, az elvándorlás megállítása, a népesség megtartása, és a szegénység csökkentése. Ezt azért emeli ki, mert az anyag tartalmazza, hogy Magyarország a as időszakra elkötelezte magát, hogy a foglalkoztatási szintet jelentősen, a 61 %-ról 75 %-ra fogja emelni. Ez komoly vállalás és ezért tenni is kell ezekben a kérdésekben. Akik a projekteket gyűjtötték, átnézték, tudnak-e arra választ adni, hogy ezek mennyiben biztosítják a lakosság helyben való foglalkoztatását, aminek a hiánya nagy probléma. Mennyiben biztosítják a lakóhelyi foglalkoztatási képesség helyreállítását, a megszűnő munkahelyek visszaállítását, a szegénységben élők munkához és rendszeres jövedelemhez való juttatását, illetve ezzel kapcsolatban az elmaradott, leszakadt térségek és kistelepülések felzárkóztatása megtörténik-e ezáltal? Kérdése, hogy hogyan látják a város és vidék kapcsolatának helyzetét, képesek lesznek-e a járásközpontok az ellátó város szerepkörre, amit az anyag megfogalmaz, és a TOP első helyre helyez? Van-e információ arra, hogy a barna mezős, valamint a rozsdaövezetes beruházások miért nem kerültek beadásra, holott tudják, hogy jelentős azoknak a területeknek a száma, amelyeken

5 - 5 - szükséges volna a fejlődés, illetve a fejlesztés. A beadott projektekben milyen volt a civil szervezetek és az egyházak aránya? Varga Nelli: Kiss Kálmán Tibornak jelzi, hogy képviselői munkáját ne szorítsa az ülés időtartamára. Ő a térség valamennyi polgármesterét felkereste, érdeklődött afelől, hogy mi a település projektjavaslata, illetve mik a prioritások. Mindenhol megkapta a szükséges információkat. Kiss Kálmán Tibor: Az elnök úr által felsorolt nevek között, akik részt vettek a járási egyeztető fórumokon, az ő neve is elhangzott, tehát munkája nem szorítkozik a közgyűlési és bizottsági ülésekre. Van kapcsolata a térség, járás polgármestereivel is. Szeretné, ha nem csak informális kapcsolatok működnének és külön kérésre kellene információkat megkapni, hanem lennének egyfajta automatizmusok is. Saját városa projektlistáját is próbálta elkérni, megismerni, hivatalos formában még az előzetes anyagot kapta meg, a súlyozottat nem. Kérése, hogy amennyiben a megyei önkormányzat rendelkezik ilyen információval, összegyűjtött listával, ne kelljen a közgyűlési tagoknak 119 polgármesteri hivatalt megkeresni, hanem bocsássa elnök úr, illetve a hivatal vezetése a közgyűlési tagok rendelkezésére. Dr. Skribanek Zoltán: Az előterjesztésből is kiderül és a gyakorlatban is látszik, hogy hatalmas munka előzte meg az elmúlt hetekben az anyagnak az összeállítását. A közgyűlés tisztségviselői, tagjai és a hivatal apparátusa valamennyi járási székhelyen tájékoztatást adott a térség polgármestereinek a területfejlesztési programokról. Azoknak, akik ebben az előkészítő munkában részt vettek, a FIDESZ frakció nevében köszönetet mond, hiszen nagy jelentősége van annak, hogy a települések a jövőben olyan mértékű forráshoz jutnak, és olyan fejlesztést tudnak véghezvinni, amire több mint 100 éve Magyarországon nem volt példa. Ezért a munkáért köszönet jár mindenkinek. Rideg László, elnök: A felvetődött szakmai kérdések megválaszolására átadja a szót dr. Kecskés László irodavezetőnek. Dr. Kecskés László: Legtöbbször a projektlista kérdése merült fel, hogy miért nem látható. Jelenleg a közgyűlés nem a projektekről, hanem egy pályázati rendszerről dönt, aminek egy módszertana volt az, hogy a településektől kértek egy összesített projektdossziét, amiben kiválogatták a számukra legfontosabb projekteket. Éppen ezért a jelenlegi döntés nem arról szól, hogy egy projektlistát jóváhagy a döntéshozó, hanem egy pályázati rendszert fogad el, amelyben pénzügyi arányokat, illetve az ehhez tartozó indikátorokat lehet jóváhagyni. Az egy természetes igény, hogy szeretnék látni a projekteket, ami igaz a járásokra is. A megyében lévő 11 járást végigjárták és átbeszélték, hogy milyen szabályrendszer alapján állítsák össze a projektdossziéjukat a települések. Ugyanakkor igény volt, hogy legyen egy visszacsatolás, legyen még járási összejövetel, beszélgetés a későbbiekben, amikor a települések egymással is megbeszélhetik, hogy ki mit adott be és a megye elmondja, hogy melyik projektjüket hova lehet elhelyezni majd. A következő egyeztetés sorozatra áprilisban kerül sor, amikor a végleges verziót előkészítik. Természetes, hogy megint lesznek járási összejövete-

6 - 6 - lek, ahol a konkrét projektekről beszélhetnek és ezekre az egyeztetésekre a képviselőket is meghívják, így a járásoknál megismerhetik, hogy ott milyen arányok alakultak ki. Ezeknek az egyeztetéseknek a során járásonként megismerhetővé válik a járási projekt portfólió, amiben tisztázni lehet egymással is a településeknek, hogy mire számítsanak. Mindezt a képviselők is megismerhetik, elmondhatják véleményüket az adott járási rendezvényen. Kérdésként merült fel a vállalkozói zóna, homokhátság közötti arány alakulása a kiemelt területi program keretén belül. A tervezés előre megadott rendszere alapján csak egy rublikába lehetett beírni összeget, ezért szerepel integráltan. Az elképzelés az volt, hogy a beruházási pénzből 3 milliárd Ft a homokhátságra, 1 milliárd Ft a vállalkozói zónára, millió Ft-ot a foglalkoztatási együttműködésre terveznének, így jönne ki az 5 milliárd Ft. Kérdés volt az is, hogy az 50 %-os támogatást fel tudná-e használni a vállalkozói zóna. Ez nehézséget okozhat, de a vállalkozói zónában lévő vállalkozók jelenleg még nem ismerik, hogy a vállalkozói zóna státusz milyen extra kedvezményekkel jár. Ha megismerik, minden bizonnyal lesz igény az infrastruktúrára is. Kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztés. Hogyan szolgálja ez a rendszer, hogy a lakosság helyben maradjon és ott foglalkoztatassák. A rendszerben van egy településfejlesztési rész, amely a lakókörnyezetet, az életteret próbálja olyanná tenni, hogy az ott élők ne költözzenek el. Megtalálják helyben azt a komfortot, ami az életvitelükhöz szükséges, erre lehetőséget ad a rendszer, hiszen egészségügyi, szociális, óvodai, bölcsődei és lakókörnyezeti fejlesztések egyaránt megjelennek benne. Az igaz, hogy mivel a rendszer elsősorban önkormányzati típusú fejlesztéseket támogat, lehet mellette civil, vagy egyházi kezdeményezés ahhoz, hogy a vállalkozások a terület felé forduljanak, munkahelyet teremtsenek. Az ismert, hogy a TOP önmagában nem elegendő, viszont ha kiegészül más pályázatokkal, lehet gazdaságfejlesztő, településfejlesztő hatása. A város-vidék kapcsolat rendszerében a járások szerepe azért jelentős, hogy a települések összefogjanak és ne csak a közigazgatási határon belül tegyenek, hanem kialakuljon közöttük egy funkcionális együttműködési rendszer, amiben mindentelepülés megtalálja a maga szerepét. A TOP nagymértékben preferálja a járásszékhelyek fejlesztését, sok kistelepülésnek azt kell mondani, hogy majd a vidékfejlesztési programból tudja kiegészíteni a fejlesztéseit, de ehhez ismernie kell mások elképzeléseit. Barnamező, rozsdamezős területek: a TOP-os pályázati rendszerben a belterületen lévő barnamezőket, rozsdamezőket tervezi támogatni ez a pályázati rendszer. A pályázati rendszerbe azok az önkormányzati tulajdonú belterületi ingatlanok kerülhettek be, ezekből nagyon kevés van, ezért a településen nem is szerepeltetnek ilyen ingatlanokat. Sok település megkapta a laktanyát, vagy egyéb más területeket, amik külterületen vannak, de azok itt nem kaphatnak szerepet, azt csak iparterületnek tudják esetleg fejleszteni és akkor azt nem így hívják. A civilek-egyházak aránya viszonylag alacsony. Azért, mert nagyon kevés civil szervezet van és az egyházak sem vállalták azt, hogy gazdaságfejlesztési beruházásokba lépjenek, vagy akár szolgáltatási rendszert is működtessenek, és ahhoz pénzt kérjenek ebben a pályázati rendszerben, ez 4-5 %-nál nem nagyobb. Az ITP jelenlegi változatának elkészítésekor szakmai és tartalmi követelményként fogalmazódott meg, hogy az konkrét projektlistákat nem tartalmaz, mindez Brüsszeli elvárás. A háttérben azonban ott vannak a projektelképzelések, a 11 járásközpontban egyeztetések történtek a polgármesterekkel, hogy a képviselő-testületek állítsanak fel fontossági sorrendet a települési fejlesztésekben, ez minden településen megtörtént. Második körben az volt a kérés, hogy a járáson belül egyeztessenek,

7 - 7 - sajnos ez nem mindenhol történt meg, több helyen elmaradt, vagy csak kisebb részben történt meg. Képesek lesznek-e a járásközpontok az ellátó városok szerepére. Van olyan járásközpont, ahol jól működik az egyeztetés és a jövőbeni ellátás is, de úgy érzi, hogy idő kell és szükséges a járási hivatal kiépülése is, fejlődése is ahhoz, hogy a járásközpontok el tudják látni a hozzájuk sorolt településeket. A képviselők közül 15 képviselő volt, aki eljött a rendezvényekre. Volt olyan képviselő, aki 4 járási rendezvényen is részt vett. Kéri, hogy a tervezés további szakaszában is vegyen részt minden képviselő ebben a munkában, lakókörnyezetében tájékozódjon a települési projektlistákról, másrészt a megyei önkormányzat által összegyűjtött anyagok megtekinthetők a közgyűlés hivatalában. Az egyházakkal és a civil szervezetekkel való kapcsolattartás része, hogy a pályázatokról értesítést küldünk nekik. Kéri a közgyűlést, döntsön az Integrált Területi Program előzetes egyeztetési változata elfogadásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 21 igen, 1 nem szavazattal döntött: 17/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun megye integrált területi programja előzetes egyeztetési változatának elfogadása A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta az Előterjesztés Bács-Kiskun megye integrált területi programja előzetes egyeztetési változatának elfogadására tárgyú előterjesztést. A Közgyűlés a határozat mellékletét képező Bács-Kiskun megy Területi Integrált Programja dokumentumot jóváhagyja és felhatalmazza elnökét a szükséges egyeztetések lefolytatására. Felelős: Rideg László elnök Határidő: április 27. Határozatról értesülnek: - Nemzetgazdasági Minisztérium - a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, - megyei főjegyző, aljegyző A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 3. sorsz. napirend: Előterjesztés a közötti európai uniós fejlesztési ciklus Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Programjának megvalósításával kapcsolatos megyei önkormányzat és települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodásra (A közgyűlés elnökének 5298/2015. iktatószámú és 3. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Jekő Attila: Az együttműködési megállapodás a polgármesterek körében nem aratott osztatlan sikert. Az egyik ok az volt, hogy nagyon sok a bizonytalanság ebben az ügyben. Nem

8 - 8 - ismert, hogy hogyan fog ez a pályázati rendszer működni. A megye sem tudja, hogy mekkora apparátus kell ehhez a munkához, milyen munkaszervezeti formában lehet ellátni ezeket a feladatokat. A bizonytalanságon túlmenően sok településen már működő rendszerek voltak, elsősorban az önkormányzatok által létrehozott saját területfejlesztő cégek végezték a menedzsmenti feladatokat. Éppen ezért bízhattak a polgármesterek abban, hogy a kormányrendelet úgy szabályoz, hogy az önkormányzatok láthatják el a feladatokat, de nem így történt, ezt csak a megyei önkormányzat végezheti. Kérdezi elnök úrtól, lát-e arra lehetőséget, hogy az adott szerződésekben úgy legyen a feladatmegosztás meghatározva, hogy a helyi szereplők, a hivatali alkalmazottak is bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Hiszen eddig is voltak olyanok, akik ezt a feladatot végezték és szeretnének tovább a szakmában dolgozni. Ezen a területen speciális szaktudásra van igény, azokra a helyi kollégákra támaszkodni kellene, akik korábban is végeztek ilyen munkát. Még egy kérdése van, az együttműködésről úgy fogalmaz az anyag, hogy a projektek előkészítését és nem csak a megvalósítását végzi a megye. Tehát a pályázatírást, összeállítást is együttműködési megállapodás keretén belül fogják végezni? Ha igen, akkor érdekes helyzet alakul ki, a megye írja, beadja, illetve bírálja el a pályázatot és elnök úrnak vétó joga is van. Korábban bevett gyakorlat volt, hogy a pályázatíró külsős cégek elkészítették a pályázatot, nem kértek sikerdíjat, hanem elvégezték a projektmenedzsmenti feladatokat, ezért kaptak díjazást. Ha ez a lehetőség megszűnik és a projektmenedzsment nem lesz a polgármesterek kezében, akkor a pályázatokat ki fogja összeállítani? Lehet, hogy nagyobb városokban, ahol van megfelelő apparátus, ez nem okoz problémát, de egy kisebb településen nem tudni, hogy fog működni a pályázatok összeállítása. Összességében arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ezen a területen nagyon sok bizonytalanság van még. Javasolja, hogy a konzultációk során ne csak a projektekről, hanem a működésről is többet beszéljenek és határozottabban, jobban támaszkodjanak a helyi szaktudásra. Kiss Kálmán Tibor: Ő is osztja az elhangzott aggodalmakat. A keret-megállapodásra vonatkozó előterjesztést támogatja, de az is megfogalmazódott benne, hogy ezzel az önkormányzatok lehet, előnybe kerülnek a civilekkel, illetve az egyházzal szemben, ahol hasonlóra nem biztos, hogy sorra kerül. Nehezebb is a terület, hiszen ezeknek a civil szervezeteknek a körét nehéz megjósolni, elérni. Nyilván, aki jelentkezett már projektötletekkel, azoknak a listája megvan, de úgy érzi, hogy a civil szféra hátrányba kerül ilyen szempontból az előkészítési és a projektmenedzseri feladatokban az önkormányzati szektorhoz képest. Erre gondolt-e a megyei vezetés, illetve a szakmai rész, hogy hogyan lehet a civil szervezeteket elérni és hasonló technikai segítségnyújtással kiszolgálni? Egyetért azzal, hogy sok a bizonytalanság ezen a területen, még nem ismert, hogyan fog konkrétan megvalósulni az együttműködés egy-egy pályázat esetén. A járási központ városok kivételével úgy gondolja, a többi településen kizárólag pályázatíró cégek végezték a projektek előkészítését és megvalósítását. Ezt szünteti meg az a jogalkotói szándék, amely kizárja a cégeket a pályázatok előkészítéséből és megvalósításából. A vonatkozó kormányrendelet úgy szól, hogy csak önkormányzati dolgozók készíthetik el a projekteket és végezhetik a menedzsmenti feladatokat. A településekkel előzetesen tisztázta, hogy mindenkinek két lehetősége van. Vagy minden település a saját dolgozóival állítja össze a projektet és végezteti el a menedzsmenti

9 - 9 - feladatokat, vagy a megyei önkormányzattal. A kormányrendelet szerint, amelyik település igényli, annak a megye köteles ellátni a projektekkel kapcsolatos említett feladatokat. Minden polgármester választhatott, hogy ezek közül a lehetőségek közül melyikkel él, 110 település az együttműködés mellett foglalt állást. Azt gondolja, hogy ez a szabályozás a kistelepülések számára kedvező. Ami az előkészítést illeti, az előterjesztésben szereplő megállapodás egy keret-szerződést jelent. Természetesen nem látja annak akadályát, hogy egy adott település az előkészítő munkákat elvégezze, de a megyei önkormányzatnak a menedzsmenti tevékenység során tudnia kell az előkészítésről is. Az együttműködési megállapodás azt célozza, hogy a megye az előkészítésbe is bekapcsolódik, tehát ne nélküle végezzék ezt a munkát. Úgy gondolja, hogy projektenként, településenként egyeztetés után fog tisztázódni, hogy az adott projektben mennyit végez előkészítésként helyben az apparátus és milyen szükség van a megyei önkormányzat szakembereire. Az előkészítésre 5 %-os költség áll rendelkezésre projektenként. A menedzsmenti részre külön van forrás megjelölve, az egy másik összeg. Kiss Kálmán kérdésére, aki a civilek és az egyházak hátrányba kerüléséért aggódott, válaszolva elmondja: a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége ülésén azt fogalmazták meg a megyék, hogy a módosítás alatt álló kormányrendeletbe kerüljön be az a szabály, amennyiben kérik a civilek és az egyházak a megyei önkormányzat segítségét, az köteles legyen megadni minden segítséget, hiszen az említett kör nyilván minimális háttérrel, szakembergárdával rendelkezik. Jekő Attila: Ha a pályázat előkészítés is, meg a menedzsmenti feladat is a megyénél lesz, az több száz, akár ezres nagyságú projektlétszámot feltételez. A probléma az lesz, hogy ugyanazon időben feszített tempóban kell végezni a munkákat, ismeretei szerint a források 2/7-ét le kell kötni július-augusztusban, ott hirtelen nagy létszámú humán erőforrásra lesz szükség, akinek a pontos kiválasztása és szaktudása nem lesz egyszerű feladat. Azt gondolja, hogy egy olyan nagy létszámú szervezet fog létrejönni, aminek a hatékonysága megkérdőjelezhető. Nem tudja, hogy át lehet-e látni ezt az egész feladatot. A másik probléma lehet a finanszírozás. Ha mondjuk a 2,5 %-ból, a menedzsmenti pénzforrásból lesz a személyi állomány finanszírozva, ha utófinanszírozású projektekről van szó, és ha jól tudja, eddig úgy volt, hogy az önkormányzat nem kérhetett előleget, ez azt jelenti, hogy embernek a bérét kell a megyének finanszírozni. Tehát erre a likviditási kérdésre fel van-e készülve a megye, hiszen az utófinanszírozás során a kifizetések több hónapig is el szoktak húzódni. Akár lehet egy fél éves előfinanszírozása egy ekkora apparátus bérének. Mindez hatalmas feladat lesz, véleménye szerint nem is lesz zökkenőmentes. Bízik benne, hogy a települések érdekei nem fognak sérülni. A pályázati kiírásokban a területi elvet valamilyen módon a szabályok betartása mellett érvényesíteni kell. Az előkészítés során természetesen a megye számít a helyiek segítségére, az előkészítést akkor vállalja át, ha erre a település felkéri. A kistelepülések nyilván nem tudják megoldani az előkészítési munkákat, ezért számít a járási székhelyekre. Ami az előkészítés dömping munkájához tartozik, a mai ismeretek szerint a pályázatok beadásához nem kell előkészítést végezni, kb. egy-két oldalas elképzelést kell leadni, azután fog megtörténni az első körös döntés, és utána kell a részletes kidolgozás. Mindez azt jelenti, hogy a munka nagyobb része ez év végén fog elkezdődni. Ami a finanszírozást illeti, annyiban változik a mostani EU-s pénzügyi ciklus, hogy 25 %

10 előleget kap mindenki. Amennyiben a finanszírozás bármelyik megyének gondot okoz, úgy gondolja, hogy azt országos szinten fogják rendezni, mert az önkormányzatok pénzügyi helyzete nem olyan, hogy ember bérét előre finanszírozni tudja. A területi egyenlőség vagy kiegyenlítés természetesen egy alapszempont lesz, viszont ciklikus pályázati kiírások várhatók, tehát egy-egy adott témában nem csak egyszer, hanem a pénzügyi ciklus alatt többször történnek kiírások. Az EU-s pénzügyi ciklus végére lehet megkérdezni, vagy számon kérni azt, hogy területenként a megyében milyen mértékű volt a pályázati csomagkiírás. Azt a fajta területi optimalizálást, mérleget csak a ciklus végén lehet megvonni. Annyit ígér, hogy a területi kiegyenlítésre, az arányosságra figyelni fog. Kéri a közgyűlést, döntsön az együttműködési megállapodásról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 22 igen tartózkodó szavazattal döntött: 18/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t A közötti Európai Uniós fejlesztési ciklus Bács-Kiskun megyei Integrált Területi Programjának megvalósításával kapcsolatos, a megyei önkormányzat és települési önkormányzatok közötti együttműködésre vonatkozó megállapodás A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta A közötti Európai Uniós fejlesztési ciklus Bács-Kiskun megyei Integrált Területi Programjának megvalósításával kapcsolatos, a megyei önkormányzat és települési önkormányzatok közötti együttműködésre vonatkozó megállapodás tárgyú előterjesztést. 1. A Közgyűlés a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodást jóváhagyja és felhatalmazza elnökét a megállapodás aláírására a megye települési önkormányzataival. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) esetleges módosítása esetén, amennyiben szükséges, a határozat mellékletét képező tervezettől eltérő, a Korm. rendelet előírásainak megfelelő tartalommal írja alá az együttműködési megállapodásokat, illetve a jogszabály módosítását megelőzően megkötött együttműködési megállapodások a Korm. rendelet módosításának megfelelően kerüljenek módosításra. Felelős: Rideg László elnök Határidő: a települési önkormányzatokkal egyeztetett időpont 3. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy az együttműködési megállapodásokról, azok megkötését követően adjon tájékoztatást a Közgyűlés részére. Felelős: Rideg László elnök Határidő: értelemszerűen

11 Határozatról értesülnek: - a megyei települések polgármesterei - a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, - megyei főjegyző, aljegyző A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 4. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megbízására (A közgyűlés elnökének 5297/2015. iktatószámú és 4. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László, elnök: Kéri a közgyűlést, döntsön Kft. ügyvezetőjének megbízásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 19/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megbízása A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megbízása tárgyú előterjesztést és elfogadta a következő alapítói határozatot: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megbízza a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének dr. Kecskés Lászlót (szül.: Kiskőrös, május 6.; a.n.: Molnár Erzsébet; lakcím: 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7.) április 1. napjától határozatlan időre. Az ügyvezető feladatait 0 Ft megbízási díj ellenében látja el. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a megbízási szerződés aláírására (1/2015. sz. alapítói határozat). Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: Értelemszerűen Értesülnek: Dr. Kecskés László, ügyvezető, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, megyei aljegyző 5. sorsz. napirend: Előterjesztés az egyházakkal kötött együttműködési megállapodások megújítására (A közgyűlés elnökének 5193/2015. iktatószámú és 5. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Rideg László, elnök: Kéri a közgyűlést, döntsön az egyházakkal kötött együttműködési megállapodások megújításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

12 A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 20/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t Egyházakkal kötött együttműködési megállapodások módosítása A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta az egyházakkal kötött együttműködési megállapodások módosításáról szóló előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az egyházi jogi személyekkel 2003-ban kötött együttműködési megállapodások módosítását. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét az együttműködési megállapodások módosításának aláírására a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezet szerint. Felelős: Határidő: Rideg László elnök folyamatos Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 6. sorsz. napirend: Tájékoztató az Érsekcsanád, Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről (A közgyűlés elnökének 5301/2015. iktatószámú és 6. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.) Suhajda Krisztián: A tájékoztatóhoz csatolt szerződés-tervezetet átolvasva úgy gondolja, az egy abszolút egyoldalú szerződés, amelyben csak a megye vállal kötelezettségeket azt tudva, hogy az előző használó az elmúlt év során 10 millió Ft deficitet halmozott fel. Véleménye szerint nehéz pozitívan még nullásra is kihozni ezt a projektet. Úgy gondolja, hogy nagyon óvatosan kell kezelni ezt a szerződést, a tájékoztatóban szereplő változatot nem lehet támogatni. Kérdése, hogy vannak-e tervek a jövőbeni pozitív működtetésre. Az látszik, hogy az MNV-től azt a segítséget kapja a megye, hogy a hajók vizsgáztatását magukra vállalják, de azt gondolja, hogy ez nagyon kevés ahhoz, hogy pozitívan lehessen működtetni a veránkai ingatlanokat. Kiss Kálmán Tibor: Valóban érdekes olvasmány, hogy vagyonkezelői díjat kell fizetnie a megyének egy olyan vagyontárgyért, amely 2011 előtt a tulajdona volt. A vagyonleltár kapcsán is sok az üres sor a szerződés-tervezetben. Van-e közelítő érték arra, hogy mit érnek ezek az ingatlanok? Kérdezi, hogy mi ennek a vagyonnak a reális értéke. Érdekesnek tartja azt a hivatkozást is, hogy azért kell vagyonkezelői díjat fizetni az önkormányzatnak, mert nincs olyan közfeladata, amely indokolná a díjmentes használatot. Kérdezi, ki vette el a közfeladatokat, úgy gondolja, vissza kell adni azokat. Nagyobb bajnak tartja, hogy nem ismert, miből fogja működtetni ezt az ingatlant a megye, saját

13 bevételei gyakorlatilag nincsenek, az átengedett adókból nem részesül. Támogatja magát a szándékot, hogy az önkormányzat visszakapja ezt az ingatlant, jobb lenne tulajdonban is, nem csak vagyonkezelésben, és megfelelő forrásokat, működési lehetőségeket is kapni. Úgy látja, hogy az állami támogatástól, az állam és a Kormány jóindulatától függnek a megye forrásai, illetve attól, hogy milyen pályázati forrásokat tud szerezni. Az államháztartási törvény többek között úgy rendelkezik, hogy állami vagyont úgy lehet átadni, ha azt közcélra hasznosítják. A korábbi tájékoztatóban szerepelt, hogy a veránkai ingatlanok felújítása EU-s pályázatból valósult meg és ott vállalás volt, hogy szálláshelyeket is értékesít az üdülő. Ha értékesít, azután a bevétel után fizetni kell a vagyonkezelőnek, ezt az összeget szeretné 1 Ft-ra minimalizálni a tárgyalások során. A szerződés-tervezet azért került a tájékoztató mellékletébe, hogy mindenki tájékozódni tudjon az MNV Zrt. feltételeiről. A tervezetről újabb egyeztetések lesznek. A hajók vizsgáztatása nem kis összegű kérdés, azt mondják, átlagosan 3 millió Ft-ba kerül, a nagyhajó 6 milliót Ft. Az épület értéke 333 millió Ft jelenleg. A 10 milliós hiány évre vonatkozik, a 2014-es pénzügyi év adatai még nem ismertek. Írásban kérte 2014-es pénzügyi év pontos számadatait, hogy tisztán lehessen látni. A jövőre vonatkozóan azt szeretné, hogy ott egy helyben lakó ember intézze az ingatlan ügyeit, aki ott van, szervezi a feltételeket, intéz mindent és a jó gazda gondosságával felügyeli az üdülőt. Egyelőre itt tartanak a tárgyalások, a döntés természetesen a közgyűlés joga lesz. Kéri, döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.) A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 21/2015. (III.27.) Kgy. H a t á r o z a t A Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvétele A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző Egyebek: Kérdezi, kíván-e valaki bejelentést tenni, javaslatot megfogalmazni. Nagy Lajos: A meghívóban szereplő 7. napirendi pontról nem tárgyalt a testület, mert nem született a pályázatról döntés. A témához megjegyzést szeretne fűzni. Az elmúlt közgyűlésen kérte, hogy legyen arra lehetőség, hogy ezt az Egészséges Bács-Kiskunért c. pályázatot megismerhesse. Erre ígéretet kapott, be is ment az önkormányzathoz, az előző ügyvezető úrral beszéltek erről a pályázatról. A pályázat részletes tartalma az ügyvezető szerint általa nem megismerhető, mivel még nincs döntés a pályázat elfo-

14 gadásáról. Egyetlen kérdése, hogy van-e a megyei közgyűlés tagjának joga bármilyen pályázati anyagot megismerni, mert ha nincs, fölösleges szavazni ilyenekről. Ha van, miért nem ismerhette meg részleteiben a pályázatot. Tudja, hogy döntés még nem született, de jó lett volna tudni, milyen feladat hárul majd a közgyűlésre, illetve a közgyűlés nonprofit Kft-jére ebből a pályázatból. Kéri elnök urat, illetve főjegyző urat, nyújtson segítséget számára abban, hogy megismerhesse részleteiben is a pályázatot annál is inkább, hiszen közgyűlési tagként mindannyian fogadalmat tettek arra, hogy a megye érdekében fognak fellépni és a titkot megőrzik. Dr. Szigeti László: Jogos képviselő úrnak az az igénye, hogy a pályázat tartalmát megismerje. Amikor ezt először felvetette az előző közgyűlésen, ígéretet tett arra, hogy a hivatalban azt megismerheti, ami meg is történt. A kft. ügyvezetője fogadta, és akkor azt remélte, hogy sikerült a pályázat tartalmi elemeit megismerni. A megye csak azt szerette volna kérni, hogy a pályázat teljes tartalmát, a pályázati anyagot, amíg nem születik róla döntés, ne adja ki a megye, hiszen ellenérdekű felek is lehetnek. Nem vitatva azt, hogy a képviselőket esküjük is köti, amellyel azt vállalják, hogy az információkat nem szivárogtatják ki, de amíg nem döntenek a pályázatról, úgy gondolja, nem biztos, hogy célszerű a pályázat teljes anyagának kiadása. Annak viszont semmi akadálya, hogy a képviselő az utolsó mellékletig megismerje a pályázat tartalmát. Az Egészséges Bács-Kiskunért c. pályázatot a szakmai egyesületek hajtják végre és mindenkit szívesen látnak a rendezvényekre. A tervezett programokról, konkrét rendezvényekről minden képviselőt értesítenek. A következő közgyűlésre várhatóan április 30-án 10 órakor kerül sor Kiskunhalason, folytatva a járásszékhelyek meglátogatását. A testület ülését bezárja és még egyszer megköszöni Kiskunfélegyháza város vezetőinek a lehetőséget, hogy a városban tarthattuk meg a közgyűlés ülését. K. m. f. Rideg László s.k. elnök dr. Szigeti László s.k. főjegyző