A SZANKCIÓK FŐBB HATÁSAI AZ OROSZ GAZDASÁGRA -AZ OROSZ PÉNZPIAC HANYATLÁSA ÉS A BELSŐ PIAC NEHÉZSÉGEI

Átírás

1 A SZANKCIÓK FŐBB HATÁSAI AZ OROSZ GAZDASÁGRA -AZ OROSZ PÉNZPIAC HANYATLÁSA ÉS A BELSŐ PIAC NEHÉZSÉGEI SZILÁGYI BALÁZS AJRC-Elemzések 2014E02

2 AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Éva Ádám Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. A kiadó elérhetősége: H-1093 Budapest, Közraktár u Tel: ajtk@ajtk.hu Web: / Szilágyi Balázs, 2014 Antall József Tudásközpont, 2014 ISSN

3 A SZANKCIÓK FŐBB HATÁSAI AZ OROSZ GAZDASÁGRA -AZ OROSZ PÉNZPIAC HANYATLÁSA ÉS A BELSŐ PIAC NEHÉZSÉGEI SZILÁGYI BALÁZS A kezdeti szankciók Az EU, az USA, Kanada és más országok sora a Krími Referendum után az ukrajnai konfliktushelyzet megoldási kísérleteként bevezette Oroszországgal szemben az első szankciókat. Az első korlátozó intézkedések főként olyan személyek és vállalatok ellen kerültek bevezetésre, akik aktívan támogatták Ukrajna területi integritása és szuverenitása ellen irányuló cselekményeket, ezáltal a nyugati hatalmak szerint veszélyeztették a régió biztonságát és stabilitását. Az első szankciók beutazási tilalmakra és gazdasági szervezetek tevékenységeinek korlátozására vonatkoztak. A Kelet-Nyugat konfliktus súlyát mutatja, hogy nemzetközi szervezetek is határozottan felléptek az agresszívnek vélt orosz magatartás ellen. Oroszország 1992 óta működött együtt az OECD-vel és a csatlakozási tárgyalások 2007 óta folytak. A nemzetközi szervezet leállította Oroszországgal folytatott tárgyalásait, és kiállt Ukrajna szuverenitása mellett. A Szocsiban tervezett G8 találkozó 2014-ben rendhagyóan Oroszország nélkül G7-ként, Londonban került megrendezésre. A szankciókra adott orosz válasz tüköreffektust hozott létre, ugyanis a bevezetett szankciók ellen kitiltásokkal és gazdasági korlátozásokkal válaszolnak. Az ország gazdaságának a szankciók mellett szembe kell néznie a belső piacok gyengeségeivel és a csökkenő olajárral, mely fokozott nyomás alatt tartja a befektetőket, hiszen a jelentős állami bevételt generáló, az orosz export 50-80%-át kitevő energiahordozók világpiaci ára jelenleg a 2011-es árszint körül mozog. A nyugati hatalmak korlátozó intézkedéseinek célja az orosz gazdaság versenyképes ágazatainak visszaszorítása. Az iparágak közül az olaj- és gázpiac, a feldolgozóipar, az atomenergia, a repülő- és űrtechnika illetve a banki szféra játszanak kiemelkedő szerepet. Az egyes szegmensekre gyakorolt 3

4 nemzetközi nyomás várhatóan a nemzeti valuta zuhanását és a tartalékok csökkenését eredményezi, mely a katonai akciók finanszírozási büdzséjében is negatív hatással van. Szankciók - a gazdasági fejlődés záloga? A kezdeti szankciók után az államok és nemzetközi szervezetek újabb korlátozó intézkedéseket vezettek be Oroszország ellen. A Putyin-párti orosz közösségi média jelenleg is erősen hangoztatja, hogy a korlátozó intézkedéseknek nem csak káros hatásai, hanem belső gazdaság fejlesztésére irányuló pozitív következményei is vannak. Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy a szankciók hatására a gazdasági károk érezhetőek, ám ezeket az eszközöket inkább,,virtuális jellegűeknek mintsem valódi nyomásgyakorlásnak tekinti. Ennek ellenére 2014 őszére Oroszország gazdasága a 2008-as világválság óta nem látott mélypontra került. A geopolitikai kockázatok megnövekedése, a pénzügyi bizonytalanság és a szankciók hatása az orosz gazdaság három fő összetevőjét változtatta meg már 2014 első félévében: a tőzsdepiaci volatilitás megnövekedése és a nemzeti valuta devalvációja, a bankok és nem pénzügyi szervezetek korlátozott hozzáférése a nemzetközi pénzpiacokhoz, a befektetői és fogyasztói bizonytalanság a jövőbeli növekedése Az vezetés válaszlépésként ellenszankciók sorozatába és gazdaságstabilizáló intézkedések bevezetésére kényszerült, így ezeknek és a megnövekedett kockázatoknak köszönhetően ugyan a belpiaci kereslet gyengült, ám a Világbank előrejelzése szerint a időszakban az orosz gazdaság nagyon lassú ütemben, de növekedést fog mutatni. Az eredeti szcenárió szerint a évi gazdasági növekedés 0,5 %-ra tehető, majd a következő évekre 0,4 és 0,3%-os növekedést irányoznak elő. Pesszimista előrejelzések szerint akár ugyanilyen mértékű recesszió is várható. Az iparágak közül az élelmiszerpiacon különösen nagy ingadozások tapasztalhatók, bár ebben az esetben az orosz ellenszankciók saját piacra gyakorolt hatásai játszanak szerepet. Oroszország több nyugati állam, főként hús, de emellett más élelmiszeripari termékek beszállítását tiltotta be, melynek eredményeként az előző évhez képest a hús- és baromfiipari termékek ára 18,2%-kal, a tejtermékek ára 15%-kal növekedett [1]. Az energiaipar korlátozására tett intézkedések fontos stratégiai döntések voltak a nyugati hatalmak részéről, hiszen Európa függősége Oroszországtól az energiakereskedelem vonatkozásában vitathatatlan. Az intézkedések az olajkitermelés és feldolgozás korszerű technológiai 4

5 exportjának tilalmában játszanak szerepet illetve a közös projektek finanszírozásának befagyasztásában. Az orosz vezetés a megoldást a hazai technológia kidolgozásában látja, mely a gazdasági növekedés egyik indikátora is lehet. Az orosz gázóriás, a Gazprom ellen szankciók nem várhatók, ugyanis Európa gázfüggősége oly mértékű, hogy egy esetleges orosz válaszreakció, mely az energiaellátást veszélyeztetheti, komoly következményekkel járna. A rubel szabadesése 2014-ben a rubel folyamatosan romlott a külföldi tőke kimenekítésének hatására, novemberig összesen 28%-os árfolyamesés volt tapasztalható [2]. Az orosz gazdasági szereplők kockázatkerülő magatartása folytán az értéktőzsdék veszteségeket halmoztak már az első szankciók bevezetése előtti időszakban is. Ezért a külföldi befektetők aktíváikat elkezdték kimenekíteni az instabillá váló pénzpiacról. A gazdasági légkör nyomottságát mutatja a március eleji időszak, amikor az orosz elnököt a parlament felhatalmazta a katonai erő alkalmazására. A rubel egy hétvége alatt rögtön 2,5%-ot gyengült az dollárhoz képest, és átlépte a történelmi 50 RUB/EUR árfolyamot. Ugyanezen a napon a dollár alapú, főként energiapiacai vállalatokat megában foglaló dollár alapú RTS (Russia Trading System) 7,9%-os, a rubel alapú, ezáltal likvidebb MICEX (Moscow Interbank Currency Exchange) 5,9% veszteséggel nyitott[3]. Az orosz jegybank kénytelen volt egy 2,66 milliárd dolláros intervenciót végrehajtani a pénzpiacon - kevés sikerrel. Az 5,5%-os jegybanki alapkamatot váratlanul 7%- ra emelték a kockázatcsökkentés érdekében, ezáltal a jegybank arany- és devizatartaléka időszakosan emelkedő tendenciát mutatott, így elérte a 494,6 milliárd dollárt, de még így is 15 milliárd dollárral kevesebb volt a év végi mennyiségnél. Később az újabb szankciók bevezetése hatására október végére 428, 6 milliárd dollárra csökkent,[4] és október végén a jegybank idén negyedik alkalommal egy újabb 150 bázispontos alapkamat emelésről döntött, mely így elérte a 9,5%-os szintet [5]. A szankciók hatása novemberre érte el az újabb mélypontot, mivel már iparágak egészei váltak veszélyeztetetté, beleértve a pénzügyi és energiapiacot is, bár az utóbbi egyéb világpiaci hatások következtében befolyásolja negatívan az orosz gazdaságot. November közepén az orosz pénzügyminisztérium hosszú szünet után 5 milliárd rubel értékben 18 hónap lejáratú kötvénykibocsátást tervezett, mely gyakorlatilag kudarcba fulladt. A megnövekedett pénzpiaci kockázatok miatt a tervekkel ellentétben csupán 490 millió rubelért sikerült kötvényeket értékesíteni. Az öt állami bank ellen bevezetett nyugati szankciók hatása a bankszektorra nézve jelentős változást hozott. A Gazprombank és a 5

6 Rosszelhozbank sürgősen jegybanki segítséghez folyamodott, hiszen külföldi hiteleket már nem folyósítottak számukra. A többi, a szankciók alá eső bank, a Szberbank, Vnyesekonombank, VTB bank nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférését korlátozzák, illetve megtiltanak minden olyan orosz kötvény vagy értékpapír-vásárlást, mely az orosz gazdaságfejlesztést segíti elő. Az EU-s tagállamokban működő leányvállalatokra nem terjednek ki az intézkedések, ám ezek az anyavállalat nevében nem folytathatnak értékpapír-kibocsátást, később az anyavállalatnak utalva a befolyt összeget. A banki szektor elleni intézkedések következtében november elején a rubel elérte az újabb történelmi, 60 RUB/EUR árfolyamszintet, ami a pénzpiacon uralkodó pánikhelyzet folytatódását eredményezte. Orosz megoldás - a belső piac élénkítése? Hosszas tárgyalás után Oroszország 2012-ben csatlakozott a WTO-hoz, melyet a szankciók bevezetése kapcsán az orosz vezetés élesen bírált, hiszen a kereskedelemkorlátozó intézkedések nem egyeznek a szervezet alapelveivel. Panaszt eddig még nem nyújtottak be a szervezet felé. A csatlakozást követő egy évben az orosz gazdaságban nőtt az importtermékek aránya a csökkenő exportvolumen mellett, így a rövid távú hatás kedvezőtlen volt, de elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzetben a WTO-tagságból profitálhat az ország. A korlátozó intézkedésekre válaszként az orosz megoldás az ellenszankciók sorozata, melyek egyes országok iparágait sújtják, így egyes piacokon exporttöbblet realizálható, főként az élelmiszeripar területén, így viszont Oroszországban deficit áll elő, és a fogyasztói árak növekedését eredményezi. Az ország vezetése a veszteségeket belső kereskedelemösztönző eszközökkel kívánja kompenzálni, ám a befektetői morál kedvezőtlen mivolta, továbbá egyes iparágak, főként a mezőgazdasági szektor reakcióképessége lassú, ezáltal importhelyettesítő termékek és új piacok felé nyitás a szükséges rövid távú stratégia. A november én tartott G20 találkozó előtt Putyin kijelentette, hogy a szankciók visszavonását nem kéri, más megoldásokat keresnek a gazdaság fellendítésére, ám strukturált belső, rövidtávon működőképes gazdaságélénkítési program a szankciók ellenében még nem került bevezetésre. Egyértelmű megoldás még nem született, így az ország gazdasága csökkenő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a Kínával folytatott kereskedelmet és együttműködést még szorosabbra fűzték. Amennyiben a külső gazdasági hatások elérik, hogy az orosz gazdaság számára nem lesz alternatíva, és Oroszország kénytelen lesz más utat választani az ukrajnai konfliktushelyzet megoldására, az USA jelezte, hogy kész lenne gyengíteni a szankciókat. Ebben az esetben feltehetően a nyugati hatalmak is 6

7 ismét lehetőséget biztosítanának az orosz gazdasági növekedés visszaállítására. A jelenlegi gazdasági tendenciákat figyelembe véve rövid- és középtávon a rubel további gyengülése és a gazdaság recesszióba fordulása várható. Az ukrajnai konfliktushelyzet folytán az orosz nemzeti valuta elértéktelenedése és az állami tartalékok csökkenése feltételezhető, és végső esetben a bérek befagyasztásában is megmutatkozhat. A nyugati szankciók az orosz katonai akciók hatására a föderáció gazdaság versenyképességét veszélyeztetik továbbá a forráscsökkenésből kiindulva a belső gazdaságfinanszírozást is megnehezíthetik. Oroszország szociális problémáit és a belső jövedelmi különbségeit figyelembe véve az orosz elnök népszerűsége jelentősen csökkenhet. A nyugati hatalmak iparágai az ellenszankciók hatására egyes piacokon többletkínálatot realizálhatnak, melyek az adott piacon árcsökkenést, vagy struktúraváltást eredményezhetnek. Ukrajna gazdasági helyzete továbbra is kritikus marad, az IMF által folyósított pénzügyi segélycsomag és más nemzetközi szervezetek által biztosított szociális ellátásban nyújtott támogatás feltétlenül szükséges a csőd és a konfliktushelyzet expanziójának elkerülésének érdekében. [1] [2] [3] [4] [5] 7