Szakmai háttéranyag. Budapest, október 27.

Átírás

1 Szakmai háttéranyag 1 Budapest, október 27.

2 A szakmai háttéranyag elkészítésére a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ támogatásával került sor, amely a pénzügyi fogyasztók védelmének hatósági feladatait látja el többek közt. Így a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz (PFK) lehet írásbeli kérelemmel fordulni akkor, ha a fogyasztónak a pénzügyi intézményhez benyújtott panaszára 30 nap elteltét követően nem érkezett válasz; illetve ha a válasz nem érdemi vagy nem teljes körű. Ugyancsak bejelentéssel lehet élni a PFK-nál, amennyiben a panaszt nem a jogszabályban előírt módon kezelte, vizsgálta ki a pénzügyi szolgáltató vagy ha a szolgáltató válasza alapján egyéb jogsértést (például engedély nélküli tevékenységet folytatását) feltételez a fogyasztó. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei a alábbiakban tekinthetőek meg: Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: Fax: (36-1) Webcím: cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu 2

3 Tartalomjegyzék I. A hitelintézeti betétesek és a befektetők védelme a szolgáltató csődje esetén 4 I.1. A betétesek védelme, az Országos Betétbiztosítási Alap 4 I.1.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap szerepe és feladatai 4 I.1.2. A biztosított betétek köre 5 I.1.3. Kiknek a betétei vannak biztonságban? 6 I.1.4. A kártalanítás mértéke 6 I.1.5. A kártalanítási összeg kifizetése, időpontja 7 I.2. A befektetők védelme a befektetési szolgáltató csődje esetén 8 I.2.1. A Befektető-védelmi Alap feladata és szerepe 8 I.2.2. A biztosított követelések köre, a BEVA által nyújtott védelemből kizárt befektetők, egyéb kivételek 9 I A kártalanítási eljárás, a kártalanítás összege 10 I A kártalanítás kifizetése, a kérelemhez benyújtásra szoruló okiratok 11 II. A kölcsönnel és a hitellel összefüggő legfontosabb tudnivalók 12 II.1. A kölcsön és a hitel fogalmának különbsége, az egyes tipikus hitelfajták 12 II.2. A körültekintő hitelfelvétel fontossága 13 II.3. A diákhitel szerepe, fajtái 18 II.4. A pénzügyi fogyasztók legfontosabb jogai a pénzügyi szolgáltatóval szemben 19 II.5. A kapcsolt hitelszerződések jellemzői 21 II.6. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége-korlátok 22 III. Bankkártyák a legalapvetőbb ismeretek 23 III.1. A hitel- és a bankkártya jelentésének tisztázása 24 III.2. A felelősségi kérdések alakulása a kártya elvesztésekor 24 III.3. A kártya használati díjai-költségei, a pénzforgalmi szolgáltató megválasztásának fontossága 25 IV. Mit tegyünk, ha panaszunk van, mi a szolgáltató kötelessége? 27 V. A pénzügyi fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek 28 V.1. A Magyar Nemzeti Bank szerepe és feladatai, funkciója, gyakorlata 29 V.2. A Pénzügyi Békéltető Testület szerepe, feladatai, funkciója, gyakorlata 31 3

4 I. A hitelintézeti betétesek és a befektetők védelme a szolgáltató csődje esetén A sajtóban időről-időre felröppenek olyan hírek, amelyek arról szólnak, hogy egy takarékszövetkezet vagy például egy bank becsődölt. Habár ez nem gyakori eset, a fogyasztók általában nincsenek azzal tisztában, hogy a befizetett pénzük (betét) ilyenkor is biztonságban van és biztosított. Nem maradnak tehát védelem nélkül például a becsődölt bank ügyfelei és visszakapják pénzüket. Rögtön tisztázni kell azonban azt is, hogy nem csupán a bankok szolgáltatásait igénybe vevő pénzügyi fogyasztók élvezik ezt a védelmet (erről a későbbiekben lesz szó bővebben). Azonban a kifizetésnek is vannak bizonyos feltételei és saját eljárási rendje, így például csak adott összeghatárig van erre lehetőség. Az alábbiakban a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület összefoglalja és bemutatja azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a pénzügyi fogyasztóknak mindenképp tudniuk érdemes. I.1. A betétesek védelme, az Országos Betétbiztosítási Alap I.1.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap szerepe és feladatai Az idősebbek máig emlékeznek arra, amikor például bankcsőd esetén az érintett szolgáltató ügyfelei kígyózó sorokban vártak rá, hogy visszakapják pénzüket, mivel mindenki szerette volna menteni a menthetőt. Ma már ez nincs így. Az első és legfontosabb tudni azt, hogy nem a csődbe ment pénzügyi szolgáltató fizeti vissza az ügyfeleknek a betét összegét, hanem az ún. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) intézi az ezzel kapcsolatos teendőket. Persze e kötelezettségét többféle módon is teljesítheti, így például az történhet átutalással vagy például úgy, hogy kifejezetten a kifizetés céljából megbíz az OBA egy pénzügyi szolgáltatót. Épp ezért, ha a fogyasztók meghallják, hogy az a bank, ahol pénzüket elhelyezték csődbe ment, felesleges oda rögtön elrohanniuk azért, hogy kivegyék betéteiket. Azt vissza fogják kapni. Fontos tudni, hogy a korábban említett védettség egész pontosan a hitelintézetek ügyfeleire terjed ki. Ez azért bír jelentőséggel, mivel a köznyelvben a hitelintézeteket általában a bankokkal azonosítják. Azonban a hitelintézetek köre ennél tágabb, azaz nem csak olyan pénzügyi fogyasztók részesülnek a védelemben, amelyek bankok ügyfelei, hanem ide tartoznak például akik kifejezetten megtakarítás céljából szerződnek egy pénzügyi szolgáltatóval. Ide tartoznak ugyanis még például a takarékszövetkezetek, lakástakarékpénztárak, hitelszövetkezetek is. A pénzügyi fogyasztók védelmét nagyon szigorúan veszik. Így ha megalakul egy hitelintézet Magyarországon, annak kötelező csatlakoznia az OBA-hoz. Ekkor ezért a csatlakozásért külön díjat is kell fizetnie a szolgáltatónak, sőt éves díjat is. Nem árt azonban körültekintően eljárni, és mielőtt egy bankkal szerződéskötésre kerülne sor, előtte tájékozódni a betétesek (a betéttel rendelkező fogyasztók) védelmére vonatkozó biztosításról. Előfordulhat ugyanis, hogy a szolgáltató nem az OBA biztosítása alá tartozik, hanem esetleg más uniós ország betétbiztosítási előírásai vonatkoznak rá. Ekkor is azonban mérlegelés tárgya az, hogy ez a biztosítás egyenértékű-e a magyar szabályokkal. Érdekesség ehhez kapcsolódóan, hogy az Európai Unióban egységesen szigorú védelmet kapnak a pénzügyi fogyasztók. Ez azt jelenti, hogy például a Németországban, Finnországban alakult bankokban elhelyezett befizetéseket, betéteket biztosítja egy az OBA-hoz hasonló nemzeti szervezet, amely az adott államban 4

5 működik. Ez a védelem kiterjed az összes olyan államra, ahol az adott hitelintézet betétet gyűjt, tehát ahol befizetést fogad el az ügyfelektől. Ez igaz oda-vissza. Miért is fontos ez és mit jelent? Előfordulhat, hogy hazánk területén egy eredetileg Dániában alapított bank nyit egy új fiókot, azt követően pedig becsődöl. Ilyen esetben a dániai, nemzeti betétbiztosítási intézmény kártalanítja a magyar ügyfeleket. Ha pedig esetleg egy magyar bank terjeszkedik és ez utóbbi alapít egy fiókot például Romániában, de csődbe megy: akkor annak román ügyfeleit már az OBA fogja kártalanítani. Ezzel kapcsolatosan a pénzügyi fogyasztók könnyen tájékozódhatnak előzetesen arról, hogy az adott szolgáltató tagja-e az OBA-nak: ezt külön, úgynevezett fogyasztóvédelmi embléma tanúsítja, amelyet fel kell tüntetni, valamint maga a szolgáltató is köteles erről tájékoztatást nyújtani. Az OBA legfontosabb feladatai összekapcsolódnak az előzőekben említett szerepével. Annak érdekében, hogy a pénzügyi fogyasztók tudjanak a csőd esetén őket megillető kártalanítási jogukról, köteles tájékoztatni az ügyfeleket erről és minden ehhez szükséges információt megad számukra. A másik leglényegesebb feladata, hogy a vonatkozó feltételek teljesülése esetén kifizeti a csődbe ment hitelintézet ügyfelei számára a kártalanítási összeget. I.1.2. A biztosított betétek köre Fontos tisztázni, hogy nem minden fajta betét védett, azaz nem mindegyik után jár kártalanítás, ha esetleg a hitelintézet csődbe menne. Persze sokkalta bővebb azon betéteknek a köre, amelyek kapcsán védelmet élveznek a pénzügyi fogyasztók. A betétek kapcsán meg kell különböztetni az úgynevezett látra szóló és a névre szóló betéteket. A kettő között az a különbség, hogy utóbbi esetében a bank nyilvántartásában számon tartja a betét tulajdonosát, annak adatait kezeli, ezek alapján pedig egyértelműen be tudja azonosítani. Látra szóló betét esetén nincs így: az OBA által nyújtott védelem erre nem is terjed ki. Meg kell jegyezni és érdekesség, hogy már régóta (egész pontosan december 19-től) már nem is helyezhető el betét máshogy, mint névre szólóan. Sőt, a korábban bemutatásra (vagy más néven látra szóló) kerülő betéteket is át kell(ett) alakítani névre szólóvá, amikor magát az okiratot a fogyasztó bemutatja/bemutatta a hitelintézetnél. Ennek ellenére még előfordulhat ilyen betéti okirat, azonban az meglehetősen ritka. További feltételek is vannak, amelyek könnyebb megértése végett érdemes röviden szólni a magyar betétbiztosítási rendszerről. Azt érdemes tudni, hogy a betétek védettségét, csőd elleni kifizetését maga az állam garantálta 1993-ig. Ezt követően e feladatokat az OBA vette át, amely tulajdonképpen a betétbiztosítás önálló intézménye. Természetesen azok a hitelintézetnél elhelyezett befizetések sem maradtak védelem nélkül, amelyeket még az OBA megalakulását megelőzően teljesítettek. Ezeket ugyanis ugyanúgy védi az állami garancia. A védettség kiterjed minden olyan betétre, amelyet az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el június 30-ig állami garancia vagy állami helytállás nélkül. De azok a betétek is biztosítottak, amelyeket a jelzett dátumot követően helyeztek állami garancia nélkül. Ha pedig még valaki június 30-a előtt szerződött például egy bankkal és ez alapján és ezen dátum után fizetett be valamilyen összeget, még az is biztosított az 5

6 OBA által. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a biztosítás kiterjed minden olyan betéti okiratra, amelyet értékpapírszerűen bocsátottak ki vagy hoztak forgalomba június 30-ig. Azaz ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy annak mi az elnevezése. Nem árt mindig épp ezek miatt tájékozódni, ha egy pénzügyi fogyasztó nem biztos a dolgában és nincs tisztában azzal, hogy az adott pénzügyi termékre vonatkozik-e az OBA biztosítása. Vannak ugyanis olyan megtakarítási formák is, amelyek nem védettek az OBA által, ide tartoznak például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások vagy például a befektetési jegyek. A már ismertetett külföldi szabályok miatt az is előfordulhat, hogy például külföldi bank esetében eltér az előzőektől azoknak a betéteknek a köre, amelyek védettek. A vonatkozó betétbiztosítási feltételekről (különösen, ha az adott bank nem tagja az OBA-nak) mindenképp érdemes előzetesen tájékozódni. Ezzel kapcsolatosan a hitelintézetek kötelesek információt adni. I.1.3. Kiknek a betétei vannak biztonságban? Számtalan pénzügyi fogyasztó létezik, ide tartoznak a magánszemélyek, ha például egy fizetési számlát nyitnak egy bankban. Azonban nem csak az ő betéteik vannak biztonságban, mivel ezeken kívül is sokféle olyan személy van, aki nem ilyen magánszemély, mégis szerződést köt vele a bank. A legtöbb pénzügyi fogyasztó betéteire kiterjed a védettség, így például, ha egy társasház vagy egy lakóközösség tartja pénzét bankban vagy épp egy vállalkozás, egyesület vagy alapítvány tesz így, ők is kapnak kártalanítást, amennyiben a szolgáltató csődbe megy. Azonban vannak bizonyos ügyfelek, akiknek a betéteire ez a biztosítás nem terjed ki. Ilyen többek közt az önkormányzat által a hitelintézetnél elhelyezett betét. Emellett vannak további kivételek is, ezért ha például az ügyfél úgy állapodott meg a bankkal, mikor szerződést kötöttek, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb kamatot vagy más hasonló jellegű juttatást kap az alapján, akkor sem élvez védettséget. Ha a betét pénzmosásból származik (amely bűncselekmény), úgy akkor sem jogosult a betét tulajdonosa a kártalanításra. Szintén fontos, hogy például a forintban, euróban elhelyezett betétekre vonatkozik a kártalanítási kötelezettség. Azonban, ha az olyan fizetőeszközben került elhelyezésre, amely az Európai Gazdasági Térségnek vagy a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországának nem a törvényes fizetőeszköze, az sem élvez védettséget. I.1.4. A kártalanítás mértéke A hitelintézetbe befizetett betétek összege bármekkora nagyságú lehet, így előfordulhat az is, hogy egy egyszerű magánszemély néhány tízezer forintot tart bankban, de egy nagyvállalat esetében milliós, adott esetben pedig milliárdos nagyságrendről is beszélhetünk. Épp ebből következik, hogy létezik egy bizonyos összeghatár, ameddig a kártalanítás jár. Ennek maximális összege EUR-nak megfelelő forint vagy deviza (például svájci frank). Azaz az OBA személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig fizetheti ki a kártalanítást. 6

7 Ez a vonatkozó összeghatár, ha a forintban kifejezett pontos értékét nézzük, minden esetben változik. Az euró árfolyama ugyanis gyakran ingadozik. Ha ezt ki szeretné számolni az ügyfél, hogy mekkora az összeg felső határa, mindig a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, MNB devizaárfolyamot kell alapul venni. Ez a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján található meg. Jelen sorok írásakor egy euró 307,39 Ft-nak felel meg, azaz EUR jelenleg Ft. Az említettek szerint ez mindig változik, hozzávetőlegesen kijelenthető, hogy Ft körül mozog tehát a kártalanítás felső mértéke. Ha esetleg a betétet nem forintban, hanem devizában helyezték el (erre természetesen van lehetőség, erről már volt szó), akkor is az említett MNB árfolyamot kell alapul venni. A kártalanítás kapcsán fontos azt is tudni, hogy az nem csak a tőkére, tehát a betét eredeti összegére terjed ki, hanem a még nem tőkésített (még nem jóváírt) kamatokra is. Tehát arra a pénzre is vonatkozik, amely csak a kamatokból származik, de azt még az eredeti befizetett összeghez a bank nem adta hozzá. Persze, ha a kamat összege olyan nagy, hogy az már meghaladná a jelzett értékhatárt, akkor csak és kizárólag a EUR összeg kerül kifizetésre, az ezt meghaladó összeg pedig már nem. Egy példával illusztrálva, ha egy fogyasztónak Ft tőkéje van a bankban, és az kamatozott Ft-ot, akkor ez esetben neki a csődbe ment szolgáltató összesen Ft-tal tartozna. Kártalanításként azonban ekkor (ha 300 Ft-os EUR árfolyammal számolunk) számára csak Ft fizethető ki. Ha esetleg egy ügyfél nagyobb biztonságban szeretné tudni pénzét (mert például az meghaladja a jelzett kártalanítási összeget), ezt úgy tudja biztosítani, ha megtakarításait egyszerre több hitelintézetben tartja. Volt már szó arról, hogy a EUR összegű védettség hitelintézetenként jár. Azaz ha például valaki két hitelintézetben tart egyenként pont ekkora összegű megtakarítást, akkor az OBA külön-külön kifizeti neki ezt a százezer eurót. Van azonban egy minimális összeghatár is: ha esetleg a kártalanítás összege nem érné el az ötszáz forintot (mert az ügyfél például olyan kevés pénzt tart a banknál), akkor azt nem lehet kifizetni. A kártalanítási összeg számításánál pedig azt is figyelembe veszik, hogy van-e az ügyfélnek a bankkal szemben tartozása. Ha például kölcsönt vett fel, akkor annak az összegét le kell vonni a részére kifizetésre kerülő kártalanításból. Végül érdemes megjegyezni itt, hogy a kártalanításért nem kell külön az ügyfélnek semmilyen plusz díjat, költséget fizetnie, az számára teljesen ingyenes. Épp ezzel függ össze, hogy a hitelintézet nem tüntetheti fel ezt az ingyenes betétbiztosítást azzal a céllal, hogy minél több ügyfelet szerezzen, azt nem reklámozhatja. I.1.5. A kártalanítási összeg kifizetése, időpontja Az ügyfelek az úgynevezett kártalanítási eljárás során kapják vissza a pénzüket. Ez az eljárás akkor indul meg, ha a betétek befagynak (azaz a hitelintézet nem képes kifizetni a betét alapján fennálló tartozását a fogyasztónak), illetve engedélyét visszavonta a Magyar Nemzeti Bank vagy ha bíróság hozott a szolgáltató megszüntetéséről (szakszóval: felszámolásáról) döntést és ez utóbbit közzétették. Innentől kezdve ugyanis megkezdődik a kártalanítás és annak összegét húsz munkanapon belül rendszerint ki is fizetik. A három időpont közül mindig a legkorábbit kell figyelembe venni. 7

8 Ezzel együtt az OBA maga is segíti a pénzügyi fogyasztókat és tájékoztatja őket minden felmerülő kérdésükről. Emellett napilapban és az internetes honlapján is közzéteszi a fontos információkat. Tehát ha egy ügyfél például arról értesül a sajtóból, hogy csődbe ment a bankja, mindig célszerű figyelemmel kísérnie az OBA internetes honlapját ( mivel ott megtalál minden fontos tájékoztatást. I.2. A befektetők védelme a befektetési szolgáltató csődje esetén A fogyasztókat sokszor nem csak az a cél vezérli, hogy a pénzüket biztonságban tudják és lehetőségük legyen arra, hogy például fizetési számlájukról bármikor készpénzt vegyenek fel vagy átutalásokat intézzenek (mint amilyenek a tipikus pénzforgalmi szolgáltatások), hanem azt szeretnék tovább forgatni, befektetni, gyarapítani. Még akár annak árán is, hogy kockázatot vállalnak és olyan befektetési szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyekkel például a banki betétek kínálta kamatok mértéknél sokkalta magasabb nyereségre tehetnek szert. Ugyanakkor ez egyszerre azt a kockázatot is hordozza, hogy nyereség helyett éppen hogy nagy összegű veszteséget kénytelenek elkönyvelni az adott ügylet után. A befektetési szolgáltatásoknak sokféle típusa van. Van például olyan szolgáltatás, amelynek során a befektetni vágyó ügyfél pénzét a befektetési szolgáltató az ügyfél által adott megbízás alapján befekteti (például abból értékpapírt vásárol), és az ügyfél ebből a megszerzett pénzügyi eszközből eredő veszteséget és nyereséget közvetlenül viseli (ezt portfoliókezelésnek hívjuk). A befektetési szolgáltatásokat igénybe vevők is pénzügyi fogyasztók, akik a hitelintézeti betétesekhez hasonlóan szintén védelmet élveznek a befektetési szolgáltató csődje esetén (azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak bizonyos befektetési szolgáltatások igénybe vételekor igaz ez). Ennek hátterében két ok is áll, egyrészt a kockáztatott, befektetni kívánt összeg értelemszerűen rendszerint magasabb, továbbá e szolgáltatások a jellegük folytán olyanok, amelyek természetét a pénzügyek világában laikus ügyfelek nem teljesen értik, őket csak a befektetés érdekli, miközben a megfelelő szakértelemmel csupán a befektetési vállalkozások bírnak. A befektetési vállalkozások tehát ügyfeleik pénzét kezelik, ez szintén egyértelműen indokolja azt, hogy a befektetők a banki betétesekhez hasonló védelemben részesüljenek, amennyiben csődbe menne az adott szolgáltató. Ezt számukra a Befektető-védelmi Alap (BEVA) nyújtja. I.2.1. A Befektető-védelmi Alap feladata és szerepe A BEVA-ra vonatkozó előírások sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a hitelintézeti betétesek védelmének feladatát ellátó OBA-val, ezzel együtt több különbség is kirajzolódik. A befektetési vállalkozások kapcsán először is azt érdemes tudni, hogy a hitelintézetekhez hasonló módon csak és kizárólag az adott befektetési szolgáltatás keretében nyújtott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel hozhatóak létre. Arról már volt szó, hogy a befektetési szolgáltatásokból van többféle: a BEVA által nyújtott védelem ugyanakkor nem terjed ki mindegyikre, hanem csak és kizárólag azokra, amelyeket a törvény biztosított tevékenységként nevesít. 1 Amely befektetési vállalkozás az általa nyújtott szolgáltatás 1 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény 5. -ában felsorolt biztosított tevékenységek az alábbiak (folytatás a következő oldalon található lábjegyzetben): 5. (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett 8

9 keretében ilyen tevékenységeket végez, kötelezően tagja a BEVA-nak (kivéve az egyéni vállalkozókat). Szintén szigorú előírás, hogy engedéllyel e szolgáltatók akkor rendelkezhetnek csak, amennyiben a BEVA tagjai. A hitelintézetek esetében jelzett európai uniós előírások a BEVA esetében is visszaköszönnek, ugyanis, ha egy másik tagállamban alapított befektetési vállalkozás szeretne Magyarországon is fióktelepet nyitni, ugyanúgy tagsággal kell rendelkeznie egy a BEVA-hoz hasonló, nemzeti befektető-védelmi rendszerben. Ha pedig egy nem az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató szeretne fióktelepet nyitni, akkor legalább az európai uniós szabályok szerinti, azzal egyenértékű befektető-védelmi biztosítással kell rendelkeznie. A BEVA legfontosabb feladata az, hogy megállapítsa a befektetési szolgáltató csődje esetén a befektetők részére járó kártalanítási összeget és azt kifizesse, ezzel együtt természetesen tájékoztatja a befektetőket a kártalanítás leglényegesebb tudnivalóiról. A BEVA tagjait ugyancsak tájékoztatási kötelezettség terheli: ugyanis közérthető módon kötelesek tájékoztatni a befektetőket a BEVA által nyújtott védelemről, annak pontos tartalmáról és arról, miszerint igényeiket hogyan érvényesíthetik. A hitelintézetek kereskedelmi magatartására vonatkozó szabály itt is érvényes, mivel a befektetések és az ügyfelek számának növelése céljából nem lehet felhasználni a befektetővédelemre, valamint a BEVAra vonatkozó információkat. I.2.2. A biztosított követelések köre, a BEVA által nyújtott védelemből kizárt befektetők, egyéb kivételek A BEVA által nyújtott védelem esetében is igaz az, hogy az általa nyújtott kártalanítás nem terjed ki minden olyan követelésre, amelyet a szolgáltató csődje esetén az ügyfelek vele szemben támasztanak. A vonatkozó feltételeket a tőkepiaci törvény tartalmazza. 2 Ugyancsak több kivétel érvényesül a védelmet élvező befektetők köre kapcsán: abból kizárt például az állam, a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat vagy épp az olyan, állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, amelyet tartósan, száz százalékban az állam birtokol. a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, (2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, 2 A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 213. (2) bekezdésének feltételei tartalmazzák a vonatkozó feltételeket: 213. (2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. 9

10 Ezek teljes felsorolása ugyancsak a tőkepiacról szóló törvényben található meg. 3 Ha pedig az ügyfél olyan követeléssel lép fel, amely kapcsán bíróság jogerős határozata állapította meg, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott, akkor arra szintén nem terjed ki a BEVA által nyújtott kártalanítás. Végül mint ahogy az OBA esetében itt is feltétel, hogy azon ügyletekből eredő pénzkövetelések sem élvezik a védettséget, amelyek nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében állnak fenn. I A kártalanítási eljárás, a kártalanítás összege A BEVA akkor köteles kártalanítani az érintett befektetőket, ha a befektetési szolgáltató felszámolását bíróság rendelte el (hétköznapi értelemben véve azt is mondhatjuk, hogy akkor áll fent a kártalanítási kötelezettség, ha a szolgáltató becsődölt és ezt a hivatalos szerv, ez esetben a bíróság mondta ki). Miután a bíróságnak e döntését közzétették, azt követően tizenöt napon belül a BEVA mind a saját internetes honlapján ( mind pedig a Magyar Nemzeti Bank webcímén ( tájékoztatja a befektetőket az igényük érvényesítésének lehetőségéről. Ennek során arról kapnak információkat a pénzügyi fogyasztók, hogy mikortól lehet az igényeiket érvényesíteni (igényérvényesítés első napja), azzal hogyan élhetnek (igényérvényesítés módja), valamint, hogy melyik szervezettől kaphatják meg a vonatkozó összeget (a kifizetést végző szervezet neve). Lényeges ugyanakkor és a befektetők védelmét szolgálja, hogy az igényérvényesítés első napja nem lehet későbbi, mint a bíróság döntésének közzétételét követő harmincadik nap. Fontos, hogy ha a befektető kártalanítást szeretne, akkor külön erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania a BEVA-hoz. Ennek benyújtására határidő is van: az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül lehet ezt előterjeszteni. Előfordulhat természetesen olyan eset, hogy valamilyen ok folytán egész egyszerűen nem volt abban a helyzetben a fogyasztó, hogy azt a határidőn belül benyújtsa. Ilyen esetben még harminc napig előterjeszthető a kérelem onnantól számítva, hogy az akadály elhárult (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. 10

11 Mint ahogy az OBA kapcsán, a BEVA esetében is meghatározásra került bizonyos összeghatár, miszerint személyenként és BEVA-tagonként összevontan legfeljebb mekkora összeg fizethető ki kártalanításként. Ez az összeg euro és pénzben jár (tehát azt nem lehet kifizetni például utalvány formájában). A kártalanítási összeg mértékének meghatározásánál fontos szempont, hogy a befektető követelése mértékét veszik figyelembe: egymillió forint összeghatárig annak száz százalékát kell számítani, az egymillió forint összeghatár feletti követelés esetében pedig az egymillió forintot és az egymillió forint feletti rész kilencven százalékát kell figyelembe venni. Az is fontos a kártalanítás mértékének megállapítása során, hogy a befektetőnek az Alap tagjánál (tehát a csődbe ment szolgáltatónál) fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. Abból azonban le kell vonni az ügyfél esetleges, lejárt vagy a kifizetésig lejáró tartozását (tehát amelynek esedékessége megelőzi a kifizetés időpontját). Szó volt arról, hogy a kártalanítás pénzben történik, azonban a követelés vonatkozhat értékpapír kiadására is: például akkor, ha az ügyfél számláján a befektetési vállalkozás értékpapírt tartottak nyilván elektronikus úton. Ilyen esetben a kártalanítás összegének megállapítása a felszámolás kezdő pontját megelőző száznyolcvan nap tőzsdei átlagárfolyama alapján történik. Mivel a kártalanítás összege legfeljebb EUR, ezért itt is érvényes az a szabály, hogy valamihez mérni kell az euró árfolyamot: ez jelen esetben ugyancsak az MNB által közzétett hivatalos árfolyam, méghozzá az, amely a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes volt. I.2.4. A kártalanítás kifizetése, a kérelemhez benyújtásra szoruló okiratok A befektetőnek a BEVA-hoz nem elég csupán a kérelmét benyújtania, hanem ahhoz csatolni kell azt a szerződést is, amely igazolja, hogy követelése van a csődbe ment befektetési vállalkozással szemben. Ekkor, ha rendelkezésre áll a vállalkozás által vezetett, kapcsolódó nyilvántartás is, úgy legkésőbb kilencven napon belül elbírálják a kártalanítási kérelmet. Az alapján pedig ki is kifizetik a vonatkozó összeget, ha a szerződéssel igazolt követelés és az említett nyilvántartás adatai megegyeznék: ez esetben az összeget haladéktalanul, de legkésőbb kilencven napon belül kell megkapnia a befektetőnek (e határidő meghosszabbítására ugyanakkor lehetőség van). Ugyanakkor a befektető akkor is biztos pozícióban van, ha nincs meg a vonatkozó szerződése, hanem csak olyan, jogerős bírósági határozattal rendelkezik, amellyel igazolni tudja, hogy követelése jogos. Ekkor onnantól számított kilencven napon belül nyújthatja be kérelmét, hogy a határozat jogerős lett. Értelemszerűen ekkor a szerződés helyett a kapcsolódó bírósági döntést kell mellékelni. 11

12 II. A kölcsönnel és a hitellel összefüggő legfontosabb tudnivalók A fogyasztók sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy egy adott árut vagy szolgáltatást szeretnének igénybe venni-megvenni, ugyanakkor nem áll rendelkezésükre ennek vételára, a vonatkozó pénzösszeg. Előfordulhat az is, hogy nem várt esemény következik be (például: betegség), és emiatt van szükségük egy gyors, átmeneti megoldásra, amelynek révén készpénzhez jutnak. Az ilyen és ehhez hasonló esetekre a pénzügyi szolgáltatók számtalan pénzügyi terméket-lehetőséget kínálnak attól függően, hogy mi az ügyfél célja. Általános céljuk mindenesetre a fogyasztóknak ilyenkor az, hogy olyan pénzhez jussanak, amely jelenleg nem áll rendelkezésükre és azt felhasználják. Ezt az összeget a pénzügyi szolgáltató biztosítja számukra. II.1. A kölcsön és a hitel fogalmának különbsége, az egyes tipikus hitelfajták A hétköznapokban a kapott pénzt általában kölcsönként nevezik vagy épp hitelnek, ugyanakkor kevesen tudják, hogy a szavak klasszikus értelmében véve ez a két fogalom eltér egymástól és nem ugyanazt jelenti. A hitelnyújtás ugyanis egy olyan szerződés megkötését feltételezi, amelyet nem feltétlenül követ a pénzkölcsön rendelkezésre bocsátása és folyósítása. A hitelező ugyanis csak annyit vállal, hogy egy meghatározott hitelkeretet (keretösszeget) az adós rendelkezésére tart, amely alapján pedig, ha a vonatkozó szerződéses feltételek teljesülnek, akkor kölcsönszerződést fog kötni az adóssal, a keret erejéig. Ezzel szemben a pénzkölcsön nyújtása azt jelenti, hogy a hitelező a vonatkozó pénzösszeget az adós rendelkezésére is bocsátja (átadja személyesen vagy például átutalja/folyósítja), amelyet pedig az adós a szerződésben megállapított időpontban köteles visszafizetni (kamat ellenében vagy anélkül). Amennyiben az adós például nem egy vállalkozás, hanem egy magánszemély (olyan természetes személy, aki nem a gazdasági-tevékenységi körébe tartozó célok érdekében jár el, tehát fogyasztó), akkor viszont már általában véve helytálló a hitel kifejezés alkalmazása. 4 A továbbiakban ezért az egyszerűség kedvéért végig ez kerül már említésre. A hitelek kapcsán azt érdemes tudni, hogy több különböző típus szerint is lehet őket csoportosítani. Így például különbséget tehetünk szabad felhasználású, valamint célhoz kötött hitelek között. A szabad felhasználású hitelt, mint azt a neve is mutatja, a fogyasztó bármilyen célra felhasználhatja, azzal szabadon rendelkezik. Ugyanakkor a célhoz kötött hitelt a szerződés alapján nem lehet bármire felhasználni, hanem kifejezetten meghatározásra kerül, hogy az mire fordítható. A gyakorlatban ilyen cél szokott lenni például a lakásvásárlás, ingatlan építése, bővítése, felújítása vagy például tartós fogyasztási cikk (televízió, hűtőszekrény, stb.) megvásárlása. Újabb csoportosítási szempontot képez az, hogy az adott hitelnek mi a fedezete. A fedezet a hitelintézet számára nyújt biztosítékot arra az esetre, ha a fogyasztó (tehát az adós) mégsem tudná visszafizetni az adott összeget a meghatározásra került feltételek szerint. Ebből a szempontból megkülönböztetjük a jelzáloghiteleket és a fogyasztási hiteleket. 4 A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény szerint hitelszerződésnek minősül: hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít, 12