A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

Átírás

1 C Kecskeméti Főiskola A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései S E K K E M 2 É 0 T I 0 0 F Ő I S K O L A A Kecskeméti Főiskola által a Szegedi Tudományegyetemmel közösen benyújtott, a Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen és a Dél-alföldi Régióban című pályázat célja a regionális gazdasági szereplőkkel kialakított együttműködésen keresztül növelni a Kecskeméti Főiskola tudományos, innovációs és gazdasági potenciálját. A Kecskeméti Főiskola és a regionális gazdaság közötti tudományos és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében a gépipari, automatizálási, műanyagipari, logisztikai, járműipari, agrárinnovációs és humán ágazatokban alkalmazható technológiatranszfer szolgáltatásokat megalapozó módszertani fejlesztést hajtunk végre. Az új technológiatranszfer-szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása révén a szellemi tulajdon eljutása a kutatóhelytől a vállalkozásig szabályozott, megbízható, a felsőoktatási és vállalkozási félnek egyaránt kedvező keretek között valósulhat meg. A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer gyakorlatának megerősítése céljából az alkalmazott szokványok módszertani kézikönyvekben, eljárási szokványokban és típusszerződésekben kerülnek rögzítésre. A Kecskeméti Főiskola feladatának tekinti, hogy a képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók, valamint a főiskolával partneri státuszban álló vállalkozások képviselői megbízható ismeretekkel rendelkezzenek a szellemi tulajdon létrehozásának, védelmének és hasznosításának viszonyrendszeréről. E cél elérése érdekében kidolgozzuk a szellemi tulajdon átfogó menedzsmentjére épülő képzések módszertani hátterét, s egy széles körű részvételre építő képzési programot valósítunk meg a Kecskeméti Főiskolán és vállalkozási partnereinél. A főiskola profiljához legjobban illő technológiatranszfer megoldások installációja érdekében elmélyült tapasztalatcserét valósítunk meg a technológiai szolgáltatások nyújtása terén sikeres szervezetekkel, és a helyi, regionális igényekre épülő szolgáltatási kínálatot alakítunk ki Kecskeméten és vonzáskörzetében. A Kecskeméti Főiskola innovációs potenciáljának hatékony megjelenítése érdekében kollaborációs és koordinációs tevékenységeket valósítunk meg az érdekelt vállalkozások körében. A főiskola vállalkozási partneri körét a jelen program révén kiszélesítjük, az innovációs együttműködésekben érdekelt vállalkozások részére tartalommenedzsment és technológiatranszfer szolgáltatásokat nyújtunk térítésmentesen. Az ipari kapcsolatok fejlesztése mellett a Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer szervezetének személyi és technikai feltételeit egyaránt fejlesztjük, az ipari kapcsolatok intézményes formáit a technológiatranszfer szervezet napi gyakorlatává tesszük. A Kecskeméti Főiskola kezelésében lévő kutatási eredmények hasznosítása érdekében a kutatási, iparjogvédelmi és üzleti hasznosítási feladatokat integráló pilot projekteket hajtunk végre. A technológiatranszfer pilot projektek révén előálló szellemi tulajdon menedzsmenttapasztalatokat a régió vállalkozásainak érdekében is fel kívánjuk használni, ezért a Kecskeméti Főiskola az érdekelt vállalkozások részére kisvállalkozási innovációs mentorprogramot hirdet, melyben a szellemi tulajdon létrehozásától az üzleti hasznosításig technológiatranszfer tanácsadást nyújt a vállalkozásoknak. A szellemi tulajdon hasznosításának egyik legeredményesebb formája a spin-off vállalkozás, ezért a hasznosító vállalkozások létrehozásának és menedzselésének folyamatában a Kecskeméti Főiskola kezdeményező szerepet kíván vállalni. 1 Kutatás és fejlesztés gamf kar

2 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Hosszmérő laboratórium Hosszmérő laboratóriumunkban a gépipari méréstechnika szinte teljes egészét lefedő műszerpark áll rendelkezésre. Az itt található mérőeszköz-állomány alapján jelenleg a labor országos szinten is az élmezőnybe sorolható. Rendelkezésre állnak a koordináta-méréstechnikához szükséges manuális és CNC-vezérlésű konzolos mérőgépek, valamint egy, az üzemi körülmények között végzett mérésekhez használatos karos kivitelű, mobil koordináta-mérőgép is. Ezekkel az eszközökkel megvalósítható alkatrészek makrogeometriájának (méret, alak, helyzet) mérése, ellenőrzése, továbbá kontúrok, felületek térbeli digitalizálása is. Alkatrészek kontúrjának, valamint felületi érdességének mérése modern, kombinált kontúr- és felületiérdesség-mérő berendezéssel történik. Műanyagok és puha felületek felületi érdességének meghatározásához rendelkezünk érintkezés nélküli (lézeres) letapogatóval. Körkörösség-mérő berendezésünk számos kiértékelési lehetőséget nyújt a következő vizsgálatokhoz: hengeresség-, körkörösség-, egytengelyűség-, koncentricitás-, radiálisütés-, homlokütés-, merőlegesség-, falvastagságeltérés-, síklapúság, párhuzamosság-, spirál- és csavarvonal-, totálisütés-, egyenesség-, dőlés-, átmérő-, sugáreltérés-, kúposságmérés, ami kiegészülhet spektrumanalízissel, harmonikus rezgéselemzéssel. Optikai mérőberendezéseink kisméretű alkatrészek bevizsgálására, valamint speciális mérések kivitelezésére egyaránt alkalmasak. A 3D-s CNC-vezérlésű, digitális képfeldolgozó rendszer (CCD-kamerás mérőmikroszkóp) a gyártásközeli mérések hatékony támogatója, közép- és nagysorozatok automatikusan működtethető képfeldolgozó eszköze. Kisméretű alkatrészek geometriájának ellenőrzéséhez, digitalizálásához használható. A 3D-s szkennerünk testfelületek térbeli szkennelésére (3D-s pontfelhőfelvétel, felületburkolás), CAD-modell létrehozására és a már meglévő CAD-modellel való összehasonlítására alkalmas. A berendezés a reverse engineering alapeszköze. Kutatás és fejlesztés gamf kar 2

3 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Es z k ö z ö k, b e r e n d e z é s e k Mitutoyo EURO-M 544 manuális, háromkoordinátás mérőgép Mérési pontosság: ± 4µm Munkatér: 500x400x400 mm 3 Mitutoyo Crysta-Apex C 544 CNC-vezérlésű, háromkoordinátás mérőgép Mérési pontosság: ±1,7 µm Munkatér: 500x400x400 mm 3 FARO PowerGage csuklókaros, hordozható 3D-s koordinátamérőgép Mérési pontosság: ±5 µm Ø1200 mm-es, félgömb alakú munkatér Mahr Perthen S6P felületiérdesség-mérő Felbontás: 0,01 µm Mitutoyo Formtracer SV-C3100 kontúr- és felületi, érdesség-mérő Méréstartomány/felbontás kontúrmérésnél: 100 mm/0,05 µm Méréstartomány/felbontás érdességmérésnél: 800 µm/0,01 µm 80 µm/0,001 µm 8 µm/0,0001 µm Mitutoyo Roundtest RA-1500 körkörösségmérő Mérhető maximális átmérő: Ø100 mm Mérési magasság külső/belső: 150 mm Forgatási bizonytalanság: ±0,02 mm Mitutoyo QuickVision ELF Pro 3D-CNC-digitális képfeldolgozó rendszer Mérési pontosság: ±2,2 µm Maximális nagyítás: 480x Steinbichler VZ 2M 200/400 3D-s felületszkenner Mérési pontosság: ±15µm 3 Kutatás és fejlesztés gamf kar

4 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Diagnosztikai laboratórium A diagnosztikai laboratóriumban rezgésmérésen, erő- és nyomatékmérésen, valamint hőmérésen alapuló diagnosztikai műszerek találhatók. A LEONOVA SPM diagnosztikai műszer a gépek, különös tekintettel a forgógépek műszaki állapotának felmérését teszi lehetővé. Az ipari gyakorlatban, az oktatásban nagy jelentőségű a rezgésdiagnosztikára alapozott gépállapot elemzése, a karbantartás tervezése. A komplex állapotfigyelő rendszer segítségével lökésimpulzus, rezgés, fordulatszám, egytengelyűség és dinamikus kiegyensúlyozás különféle jellemzőit tudjuk mérni, rögzíteni, elemezni. Az eszköz hordozható, ezáltal üzemi körülmények között is használható. Az erő- és nyomatékmérők a nemzetközileg is ismert KISTLER cég gyártmányai. Főleg forgácsolóerő és -nyomaték mérésére alkalmasak, álló és forgó szerszámon. A hőméréshez széles mérési tartománnyal rendelkező infrakamerát használunk. A FLIR T360 jelű műszer egyaránt alkalmas a technológiai folyamatok hőjelenségeinek vizsgálatához, valamint a villamos rendszerek, épületek hőtérképének elkészítéséhez. Es z k ö z ö k, b e r e n d e z é s e k LEONOVA SPM rezgésdiagnosztikai műszer KISTLER 9257B háromkoordinátás, piezoelektromos erőmérő rendszer Mérési tartomány: ±5 kn Mérési pontosság: ±1 N KISTLER 9125A24 erő- és nyomatékmérő, wireless adatátvitellel Mérési tartomány: F = ±300 N; M = ±10 Nm Mérési pontosság: F ± 0,1 N; M ±0,01 Nm Maximális fordulatszám: nmax = ford./min FLIR T360 infrakamera Mérési tartomány: ºC Mérési pontosság: ±0,1 ºC Kutatás és fejlesztés gamf kar 4

5 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet 5 Kutatás és fejlesztés gamf kar

6 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Mechanikai Technológiai Szakcsoport Lemezalakító technológiák hatékonyságának növelése A kutatás célja A cél elméleti és kísérleti úton vizsgálni a lemezalkatrész-gyártás technológiáit, a műveletek stabilitását befolyásoló tényezőket, az egy műveletben elérhető alakítás mértékének növelését, a gyártás gazdaságosságának javítását illetően. Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök Az anyagszétválasztás nélküli lemezalakító műveletek technológiai és szerszámozási paramétereinek hatása az egy műveletben elérthető alakváltozás növelése (az alakító műveletek száma csökkentésének) érdekében. Elméleti elemzés, kísérletek. A súrlódás és kenés mélyhúzási és nyújtva húzási folyamatban. A szerszámgeometria hatása a határhúzási viszonyra. A lemezalakításnál alkalmazott kenőanyagok kísérleti vizsgálata. Súrlódási tényezőt meghatározó kísérleti módszerek kidolgozása, kenőanyag minőségi sorrendek megállapítása. A kísérleteket lemezvizsgáló gépeken és saját tervezésű és kivitelezésű kísérleti eszközökön végezzük. Része a kutatómunkának a lemezek rugalmas közeggel történő kivágása, lyukasztása, mélyhúzása. A művelet gazdaságossági kérdéseinek vizsgálata. Ugyancsak vizsgáljuk a bevonatolt szerszámelemek lemeztechnológiákhoz való alkalmazásának lehetőségét. Fontos része tevékenységünknek a környezetbarát kenőanyagok és kenési eljárások alkalmazásának vizsgálata, általában az alakító technológiákban, pl. meleg-térfogatalakításoknál is. Eredmények és hasznosulásuk, termékek Az elméleti eredményeken (doktori disszertációkon) kívül a gyakorlatban használható kísérleti eredmények születtek mélyhúzó szerszámok kialakítását, környezetbarát kenőanyagok alkalmazását illetően. Eredmények születtek a rugalmas közeggel történő alakítások lemezanyag-felhasználásának (az anyagkihozatali tényező javításának) csökkentését illetően. Témavezető: Dr. Danyi József főiskolai tanár Kutatók: Dr. Végvári Ferenc főiskolai tanár Kecskés Bertalan tanszéki mérnök Nagymányai Antal mérnök (AGIP Hungária) Prof. Dr. Anton Stoic egyetemi tanár (Eszéki Egyetem, Horvátország) Képlékenyalakítási laboratórium A képlékenyalakítási laboratóriumhoz tartozó fontosabb gépek, berendezések: PYE 100 hidraulikus prés, DKS-40 excenter prés, 2 db LV1 típusú lemezvizsgáló berendezés, saját tervezésű és kivitelezésű szalaghúzó, nyújtva húzó, gyűrűzömítő készülékek súrlódási tényező mérésére, kenőanyag jósági sorrend megállapítására. Ezek mellett a tanszék rendelkezik további roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgáló eszközökkel ben vásárolt a főiskola egy ERICHSEN 142 típusú univerzális lemezvizsgáló gépet. Kutatás és fejlesztés gamf kar 6

7 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Hőkezelési technológiák gazdaságossági és minőségbiztosítási kérdései A kutatás célja Cél elméleti és kísérleti úton vizsgálni a hőkezelési technológiák eredményességét befolyásoló tényezőket az energiafelhasználás és a kezelt munkadarabok minőségbiztosítása tekintetében. Olyan paramétereket hevítési sebesség és hőntartási idő, hevítési mód stb. vizsgálunk, amelyek optimalizálásával a technológia olcsóbbá tehető. 7 Kutatás és fejlesztés gamf kar

8 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök A munkadarabok hevítési körülményeit, a hevítőberendezések biztosította paraméterek hatását a munkadarabok külső és belső pontjainak hevülési sebességére, a rétegek közti hőmérsékleti különbségek megállapítására mérési módszert valósítottunk meg. Mérjük a munkadarab felületéhez közel eső, illetve a munkadarab közepén lévő részek hőmérsékletét, illetve a hőmérséklet-különbségeket. Vizsgálat tárgya a berakás módjának hatása, ami különösen több munkadarab együttes hevítésénél fontos kérdés. Kutatás és fejlesztés gamf kar 8

9 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet 9 Kutatás és fejlesztés gamf kar

10 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Ugyancsak kísérleteket végzünk különböző hűtőközegek hűtéserélyességének meghatározására. Foglalkozunk műanyagbázisú hűtőközegek iparban történő felhasználhatóságával. Eredményeinket konkrét ipari feladatok megoldásán is igazoljuk. Különböző átmérőjű munkadarabok szükséges fel- és átmelegedési idejének meghatározására a gyakorlat számára alkalmas összefüggést dolgozunk ki. Eredmények és hasznosulásuk Eredményeinket összevetjük a szakirodalomban rendelkezésünkre álló tapasztalati összefüggések eredményeivel, azzal a céllal, hogy a költséges energiafelhasználást csökkentsük úgy, hogy a hőkezelés eredménye még megfelelő legyen. Meghatároztuk különböző koncentrációjú Aqua Cool típusú hűtőközeg hűtéserélyességét, az eredményeket egy helyi nagyvállalat alkalmazza. Témavezető: Dr. Végvári Ferenc főiskolai tanár Közreműködő munkatársak: Kecskés Bertalan tanszéki mérnök Dr. Bernáth Mihály főiskolai docens Hőkezelő laboratórium A szakcsoport hőkezelő laboratóriumában megtalálhatók kisméretű laboratóriumi kemencék, melyek elsősorban a gyakorlati oktatást szolgálják. Rendelkezünk ipari méretű hőkezelő berendezésekkel. Ezek: KCO 50/30-80, 2KXO 30/20/50, KSO 30/20/50 kemencék. Saját tervezésű és kivitelezésű (kb. 0,4 m 3 hasznos térfogatú) retortás kemencében hőkezelni tudunk semleges közegben. A berendezés alkalmas gázcementálásra és nitridálásra, nitrocementál ásra és karbonitridálásra is. A hőkezelő laboratóriumban végzett kísérletek eredményeit roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgáló laboratóriumban tudjuk kiértékelni. Anyagvizsgáló laboratórium Az oktatási szervezeti egység jól felszerelt anyagvizsgáló laboratóriummal rendelkezik mind roncsolásmentes, mind roncsolásos vizsgálatokhoz. Roncsolásmentes vizsgálóberendezéseink: Liliput 200, Liliput 120-as ipari röntgenberendezések, USM-2 ultrahangos anyagvizsgáló berendezések, mágneses repedésvizsgáló készülék. Roncsolásos vizsgálóberendezéseink: 100 kn-os INSTTRON elektromechanikus szakítógép, ZD-10 (100 kn) hidraulikus szakítógép, ZD-40 (400 kn) hidraulikus szakítógép, SHARPY ütőmű (300 J), forgó-hajtogató fárasztógépek, valamennyi keménységméréshez alkalmas keménységmérő gépek. A mikroszkópi és előkészítő laboratórium berendezései: gyémánttárcsás darabológép, melegbeágyazó készülék, gyémánttárcsás csiszoló- és polírozógépek. Epityp és Neophot-2 típusú fémmikroszkópok, sztereomikroszkóp, képdigitalizáló kamera, mikrokeménység-mérő. Spektrométer vas, alumínium, réz és magnézium alapú ötvözetek összetételének meghatározására. Korszerű hegesztőlabor 2010 februárjában átadásra került a teljesen átalakított és felújított hegesztőlabor a KF GAMF Karán, mely biztosítja a főiskolai hallgatók gyakorlati foglalkozását egy modern, korszerű műhelyben, a mai kor technológiájának és elvárásainak megfelelően. A tanúsítással rendelkező műhely lehetőséget biztosít hegesztőtanfolyamok (OKJ-s lánghegesztő, bevont-, fogyó- és volfrámelektródás hegesztő) tartására is. Kutatás és fejlesztés gamf kar 10

11 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet A 10 munkahelyes műhelybe új gépek, berendezések kerültek 5 darab inverteres, hegesztő áramforrás, mely alkalmas TIG és MMA eljárásokhoz 5 darab inverteres hegesztő áramforrás, amely alkalmas MIG-MAG és MMA eljárásokhoz 1 darab korszerű ponthegesztő gép 1 db duó rendszerű hegesztőgép, mely alkalmas MIG forrasztásra is 10 darab lánghegesztő berendezés 1 darab szekátoros lángvágó Természetesen minden munkahely szabályozható, világítással ellátott por- és füstelszívó berendezéssel, valamint a lánghegesztő gázokon kívül Ar, CO 2 és kevert gáz csatlakozókkal is rendelkezik. Az eljárások ismertetését egy védőüveggel ellátott bemutatóasztal biztosítja az oktató részére. 11 Kutatás és fejlesztés gamf kar

12 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Műanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport Feldolgozástechnológiai paraméterek hatása a termék szerkezetére A kutatás célja A kutatás összefüggések meghatározására törekszik a feldolgozástechnológia és annak paraméterei, valamint a kialakuló anyagszerkezet között. Ezen belül három fókuszterületet vizsgálunk részletesen: 1. A kitöltési folyamat tanulmányozása fröccsöntés során. A kutatás nagy sebességű, nem izoterm körülmények között végbemenő folyás tanulmányozására irányul. 2. A polimer keverékek és kompozitok kutatása. Ezen belül a nem elegyedő, műszaki alkalmazásoknak megfelelő keverékek és a többfalú, szén nanocső tartalmú termoplasztikus kompozitok előállításának és tulajdonságainak tanulmányozására kerül sor. 3. A szerszámüreg-kialakítás technológiájának szerepe a feldolgozott termék szerkezetére. A termék szerkezetében bekövetkező változások, a felületleképeződés pontossága a legfontosabb kutatott területek. meghatározásához a legkorszerűbb reológiai berendezések állnak rendelkezésre, mint pl. Göttfert Rheograph 25 kapilláris reométer, CEAST MFI-mérő berendezés, valamint extruziométer. A keverést és a feldolgozástechnikai kísérleteket a legkorszerűbb gépparkkal tudjuk elvégezni. A berendezések egy része kifejezetten kis anyagmennyiségekkel tud működni, így a recepturális fejlesztésekhez is előnyösen használhatók. A berendezések alkalmasak kis sorozatú kísérleti gyártásra is. Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök A kitöltési folyamat tanulmányozásához speciális fröccsszerszámot fejlesztettünk ki, amellyel a polimer ömledék áramlása nagy sebességek mellett jellemezhető. Az anyagi jellemzők Kutatás és fejlesztés gamf kar 12

13 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet Az anyagi jellemzők meghatározását korszerű vizsgálóberendezésekkel tudjuk megvalósítani. Ütésállóság mérését műszerezett CEAST Impactor II berendezéssel tudjuk meghatározni. A mechanikai anyagjellemzőket széles hőmérséklet és igénybevételi tartományban tudjuk mérni Instron 3366 és TA Q500 DMTA-val. A termikus jellemzők közül a termikus stabilitást TA Q50 TG berendezéssel, az entalpiaváltozással járó folyamatokat (olvadás, kristályosodás, bomlás, vulkanizáció, térhálósodás stb.) pedig TA Q200 DSC-vel határozzuk meg. A szerkezetvizsgálatokat különböző mikroszkópok és Shimadzu FTIR berendezéssel tudjuk elvégezni. A feldolgozástechnológia szempontjából rendkívül fontos nedvességtartalmat kalciumhidrides módszerrel határozzuk meg. A terméktervezéshez szükséges különböző szilárdsági és 13 Kutatás és fejlesztés gamf kar

14 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet feldolgozástechnológiai modellezések elvégzését végeselemprogramokkal tudjuk elvégezni. Erre a célra korszerű programok állnak rendelkezésünkre. Szolgáltatások A műanyag- és gumiipar területén, illetve ezekkel az anyagokkal kapcsolatos beszállítók számára anyag- és feldolgozástechnológiai vizsgálatok elvégzése. A termékfejlesztéssel járó minősítési, tervezési, modellezési feladatok ellátása. Kutatóműhely vezető: Prof. Dr. Belina Károly egyetemi tanár Témavezetők: Szűcs András főiskolai adjunktus Ádámné Major Andrea főiskolai adjunktus Kutatás és fejlesztés gamf kar 14

15 Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézet 15 Kutatás és fejlesztés gamf kar

16 Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet A hallgatók tanulással kapcsolatos motivációi a GAMF Karon A hallgatók tanulással kapcsolatos motivációi a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán című témával az intézet oktatói több mint 15 éve foglalkoznak. Az időhorizont nagysága és az összegyűlt anyag mennyisége arra indította a kutatócsoportot, hogy a tavalyi évben, a GAMF Kar fennállásának 45 éves évfordulójára a témában készült legfontosabb tanulmányokat kötetbe szerkesztve megjelentesse. A könyvről dr. Molnár György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékének oktatója recenziót írt, amely a Szakképzési Szemle 2010/.1 számában is megjelent. A kötetet az intézet megküldte a felsőoktatási intézményeknek és a hasonló témákkal foglalkozó kutatóintézeteknek. A hallgatók motivációival kapcsolatos kutatások ebben az évben tovább folytatódnak, sőt bővülnek, amennyiben a felmérések kiterjednek a levelező tagozatos hallgatókra is. A program az ország határain túlra való kiterjesztését jelenti, hogy a komáromi Selye János Egyetem Neveléstudományi Tanszéke 2009-ben az oktatóink által szerkesztett kérdőív felhasználásával hasonló kutatásokba kezdett. Ezzel lehetőség nyílik arra is, hogy összehasonlító elemzéseket végezzünk arra vonatkozóan, hogy a szlovákiai és a magyarországi hallgatók tanulási motivációiban milyen egyező és különböző tendenciák figyelhetők meg. Az eredmények hasznosulása Széles körű szociológiai felmérés eredményeképpen az elmúlt években átfogó kép alakult ki a GAMF Karon tanuló hallgatók tanulással, tudásszerzéssel és a tudástranszfer-szerkezetekkel kapcsolatos motivációiról, és a több mint másfél évtizedes adatsorok összevetése alapján kirajzolódik ezeknek a folyamatoknak a dinamikája is. A kutatás eredményei az alapképzésben és a másoddiplomás képzésben egyaránt hasznosulnak. A GAMF Kar és a főiskola vezetői és vezető testületei a kutatási eredményeket a képzési rendszer és a tudástermelő innovációs folyamatok fejlesztésére vonatkozó döntéseinél is figyelembe vehetik. Kutatók: Dr. Müller Rudolf főiskolai docens Dr. Pap István ny. főiskolai docens Tóth Ákos főiskolai adjunktus Kompetenciák mérése a főiskolai hallgatók körében és fejlesztése a piaci igények tükrében Az elmúlt időszakban az intézet egyik fő törekvése volt a kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező képzések (például az alapképzési szakok, illetve a szakirányú továbbképzési szakok) és a kifejezetten kompetenciaalapú képzési formák (például a felsőfokú szakképzések) térnyerésével összefüggésben a kívánatos szakmai kompetenciák és a mérhető hallgatói kompetenciák rögzítése, összevetése és elemzése. Ennek a folyamatnak a keretében a főiskolával szakmai kapcsolatban álló munkaadókkal történt mélyinterjúk és kérdőíves felmérés során több, az üzleti folyamatok szempontjából relevánsnak tekinthető kompetenciaelvárás-lista készült. Ezzel párhuzamosan a kar hallgatói körében kompetenciafelmérésre is sor került, amelynek összevetése jól tükrözte a hallgatói kompetenciadeficiteket, illetve a munkaadói elvárásokhoz képesti lemaradásokat. Az intézményünkben működtetett képzési rendszerek hatékonysága és a kibocsátott szakemberek tudásának piacképessége, munkaerő-piaci pozíciója függ attól, sikerül-e a kompetenciafejlesztés terén előrelépni. Jelenleg a tématerületen belül két hangsúlyosabb törekvés bontakozik ki. Az egyik irány a munkaerő-piaci Kutatás és fejlesztés gamf kar 16

17 Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet kulcskompetenciák fontossági sorrendjének mérését, és ezzel összefüggésben a végzős főiskolai hallgatók és oktatók önértékelését foglalja magában. A másik törekvés a hallgatói kompetenciaportrék megrajzolására, elektronikus rögzítésére és a nyilvánosság számára is elérhető fórumokon való megjelentetésére irányul. Ez utóbbi irányhoz kapcsolódnak azok a kutatások, amelyek a szervezeti rendszerek komplex (strukturális és dinamikai) szerkezeteinek ideáltipikus modellezésére irányulnak. Az eredmények hasznosulása A kutatás eredményeképpen kimutathatóvá válnak az eltérések a munkaadói elvárások és a hallgatói kompetenciaállapot között. Így az oktatási egységek célirányosabban formálhatják a hallgatói képességfejlesztést a munkaerő-piaci kulcskompetenciák terén, ezzel szolgálva a főiskola által kibocsátott diplomák elismertségének javítását, végső soron a főiskola vonzerejének növekedését a potenciális hallgatói célcsoportok körében. A program ily módon a főiskola munkaerő-piaci elvárásokhoz történő sikeres alkalmazkodását is szolgálhatja. Az eredmények, továbbá az oktatási folyamatban és a különböző képzési rendszerek (szakirányú szak, felsőfokú szakképzés) szervezése és működtetése során, valamint az ezekhez a képzésekhez kiépítendő pályakoordinációs rendszer kialakításának folyamatában is hasznosulhatnak. Kutatók: Dr. Kovács Beatrix főiskolai docens Száraz Edit gazdasági tanár Dr. Tóth József főiskolai docens 17 Kutatás és fejlesztés gamf kar

18 Kalmár Sándor Informatikai Intézet Kalmár Sándor Informatikai Intézet Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Szakcsoport Alkalmazott kutatások a PLC-k ipari alkalmazására A kutatás célja A kutatás céljai a következők: hajtások PLC-irányítása a kinematikai paraméterek kiszámításával, mérési eredmények adatgyűjtése PLC-vel, felügyeleti rendszer kialakítása pneumatikus rendszereknél, frekvenciaváltók irányítása PROFIBUS hálózaton keresztül, hidraulikus szervorendszer-pozíció szabályozása PLC-vel. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök Programfejlesztés, kísérleti rendszerek kialakítása, működtetése és elemzése a főbb tevékenységek. Eredmények Szakfolyóiratcikkek, OTDK-különdíjas TDK-dolgozat, alkalmazások gyakorlati feladatoknál. Témavezető: Dr. Lajtai Iván Kutatók: Dr. Pintér István Hegedűs Zoltán Kátai-Urbán Gábor Ipari képfeldolgozás A kutatás célja A kutatás célja ipari folyamatok elemzése a képfeldolgozás eszközeivel, mérőrendszerek kialakítása a termékek minőségének ellenőrzéséhez, háromdimenziós képrekonstrukció ipari robotok alkalmazásához. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök Intelligens kamerákra alapozott alkalmazásfejlesztés (DVT és Cognex típusok), ipari folyamatok elemzése gyorskamerával, 3D-képrekonstrukció céljára szoftverfejlesztés, kísérleti rendszerek kialakítása. Eredmények Szakfolyóirat-cikkek, konferencia-előadások, alkalmazások gyakorlati feladatoknál. Témavezető: Hegedűs Zoltán Kutatók: Dr. Pintér István Megyesi Zoltán Kátai-Urbán Gábor Szupravezetők alkalmazása az automatizálásban A kutatás célja Szupravezetők felhasználásával zárlati áramkorlátozók és önkorlátozó transzformátorok modelljeinek elkészítése, ipari célokra történő fejlesztése. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök A modell megtervezése, kivitelezése YBCO szupravezető huzal felhasználásával, kísérleti rendszerek kialakítása. Kutatás és fejlesztés gamf kar 18

19 Kalmár Sándor Informatikai Intézet Eredmények Szakfolyóirat-cikkek, konferencia-előadások, alkalmazások gyakorlati feladatoknál. Témavezető: Kósa János Kutatók: Dr. Pintér István Dr. Kőházi-Kis Ambrus Beszédinformációs rendszer fejlesztése ipari zajos környezethez A kutatás célja Zajcsökkentő eljárások kifejlesztése és megvalósítása ipari zajos környezetben működő beszédinformációs rendszerekhez. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök A gépi beszédfeldolgozás és a digitális jelfeldolgozás eszköztárával algoritmusfejlesztés és megvalósítás. Eredmények Szakfolyóiratcikkek, konferencia-előadások, alkalmazások gyakorlati feladatoknál. Témavezető: Dr. Pintér István Robottechnika laboratórium A robottechnika laboratóriumban többféle robotot (IBM SCARA, BOSCH SCARA, ABB IRB 540) használunk a robottechnika oktatásához. Az ugyancsak itt található NORGREN és FESTO PLC irányítású munkaállomások segítik a manipulátorok vezérlésének bemutatását, oktatását. A hallgatók rendelkezésére áll 12 számítógépen az ABB Robotstúdió, amelyeken gyakorolhatják a robotok programozását. Mind a Teach-in, mind az off-line programozási módszerek alkalmazására jól felkészült laboratóriumunk. Az ABB robot kamerával is rendelkezik, amely a robot intelligens szenzoraként működik, alakzatfelismeréssel irányítva a robotot. 19 Kutatás és fejlesztés gamf kar

20 Kalmár Sándor Informatikai Intézet Hidraulika laboratórium Alapvetően rendelkezésre állnak a hidraulikus próbapadokon a hidraulikus elemek bemutatását, karakterisztikáinak mérését lehetővé tévő elemek, tápegységek, nyomás-, fordulatszám- és áramlástávadók. A mérések részben ADVANTECH, részben National Instruments mérőmodulokon, USB, illetve RS485 buszrendszeren számítógép segítségével folynak. Mérési feladat az önszabályozó szivattyú karakterisztikájának, a direktvezérlésű és elővezérelt nyomáshatároló karakterisztikájának felvétele, a hidromotor tulajdonságainak meghatározása és a fojtószelep, illetve áramállandósító szelep mérése. Az alapkapcsolások gyakorlására lehetőséget nyújt a BOSCH REXROTH munkapad, valamint a Fluid-H nevű szimulációs program. SCADA laboratórium A felügyeleti rendszerek fejlesztéséhez három négyhengeres Mitsubishi PLC-vel ellátott munkaállomás áll a rendelkezésünkre. Tanszékünkön az 1990-es évek közepétől kezdődött el a SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) rendszerek alkalmazásával, rendszerintegrációjával kapcsolatos kutatás-fejlesztési munka, aminek eredményeképp több, a hazai szakirodalomban is publikált mérnöki alkotás született, ennek megfelelően a laboratóriumi struktúra egyik új eleme a SCADA labor lett. A SCADA-rendszerek alkalmazásfejlesztése területén így saját eredményeket könyvelhetünk el. Az ipar fejlődése visszaigazolta ezen új irányzattal kapcsolatos törekvéseinket és fejlesztési eredményeinket. Napjainkra azonban erőteljes, új irányzatként jelentek meg a HMI (Human- Machine Interface) szintjén a SCADA-eszközök, így a mai követelmények alátámasztják a terület fejlesztésének, kutatásának szükségességét, melyhez a szükséges eszközháttér ugyancsak a rendelkezésünkre áll. Méréstechnika és jelfeldolgozás laboratórium A laborban PC alapú mérésekhez kiépített munkaállomásokkal rendelkezünk. Az egyik munkaállomás-csoport az ADVANTECH modulokra, a másik a National Instruments modulokra épül. Így az alkalmazott fejlesztői szoftver is kétféle, GENIE (ADVATECH) és LABVIEW (NATONAL INSTRUMENTS). Kutatás és fejlesztés gamf kar 20

21 Kalmár Sándor Informatikai Intézet A munkaállomások hőmérsékletmérésére, mérőválogató berendezés programozására alkalmasak. Háromféle típusú kamerás munkaállomás képezi alapját az ipari képfeldolgozás oktatásának: DVT LEGEND 544C, COGNEX In-Site 5001 és NI Vision kártyával felszerelt kamera és számítógép. Ennek megfelelően az alkalmazott szoftverek a FrameWork, In-Site Explorer és Vision Builder. A felsőoktatásban kivételnek számít, hogy az ipari képfeldolgozás önálló tantárgyként szerepel. Ugyancsak kivételes lehetőségeket nyújt a CUBE5 gyorskamera, mellyel rövid idejű tranziens jelenségeket vizsgálhatunk. Pneumatika laboratórium A pneumatika labor FESTO elemekre épül, s a pneumatikaoktatás teljes vertikumát tartalmazza. Az oktatás az alappneumatikával indul, erre épül az elektropneumatika, majd a szenzorika után VEEP és Siemens PLC alkalmazásával a PLCprogramozást is tanulhatják hallgatóink. A feladatok bemutatását mágnestábla segíti, amelyen mintegy kézzel szimulálva mutathatók be a kapcsolások. Ezenfelül Fluidsim-P szimulációs számítógépes program is a hallgatóink rendelkezésére áll. Mechatronika laboratórium A labor helyi számítógép-hálózattal kiépített, 15 fő befogadására alkalmas. A PLC technika Siemens és Omron eszközökre épül, és elsősorban a pneumatikus, hidraulikus és villamos hajtások irányítására alkalmas. A helyi számítógép-hálózat kiegészül egy PROFIBUS hálózattal. A programfejlesztések off-line módon történnek, szimulációs programok felhasználásával. A különböző típusú PLC-kkel az on-line kapcsolat ethernetes, USB és RS232 kapcsolaton keresztül valósul meg. PLC-vel irányítható eszközök: hidraulikus motor, hidraulikus szervoszelep, pneumatikus henger, arányos szelep, aszinkronmotorok frekvenciaváltóval, aszinkron-szervomotor szervoerősítővel, ötfázisú léptetőmotor, kéttengelyes síkbeli pozicionáló berendezés, egyenáramú szervomotor. 21 Kutatás és fejlesztés gamf kar

22 Kalmár Sándor Informatikai Intézet Témavezető: Dr. Johanyák Zsolt Csaba főiskolai docens Informatika Szakcsoport Kutatók: Dr. Alvarez Gil Rafael Pedro Bolla Kálmán Ádámné Major Andrea Fuzzy szabály-interpolációs módszerek és modell-identifikáció A kutatás célja A kutatás célja ritka szabálybázison alapuló alacsony komplexitású fuzzy következtetési módszerek és a kapcsolódó fuzzy modell-identifikációs módszerek kidolgozása, fejlesztése. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök Az ismert fuzzy szabály-interpolációs módszerek jelentős részét implementáltuk, új módszereket dolgoztunk ki. A legjobb eredményeket szolgáltató módszernek a LESFRI bizonyult. Számos ismert fuzzy modell-identifikációs módszert implementáltunk, új módszereket dolgoztunk ki. A legjobb eredményeket szolgáltató módszernek az RBE-DSS bizonyult. A fejlesztést Matlabban folytattuk. Eredmények és hasznosulások, termékek Új, a korábbiaknál széleskörűbben alkalmazható fuzzy szabály-interpolációs és modell-identifikációs módszereket dolgoztunk ki. Matlab eljárásgyűjteményt (FRI ToolBox) fejlesztettünk szabály-interpoláción alapuló fuzzy következtetési módszerek használatának támogatására. Matlab eljárásgyűjteményt (SFMI ToolBox) dolgoztunk ki szabály-interpolációs következtetési módszert alkalmazó fuzzy rendszerek mintaadatokon alapuló létrehozására. A kidolgozott eljárásokat sikeresen alkalmaztuk mintaadatokon alapuló fuzzy modellek kidolgozására a következő feladatoknál: anaerob kúpos szuszpendált ágy reaktor működésének fuzzy modellezése, kőolajkutatás során végzett fúrások mérési eredményeinek előrejelzése, marólapkák éltartamának előrejelzése a forgácsolási paraméterek alapján, kompozit anyagok mechanikai tulajdonságainak előrejelzése az összetétel alapján, földközeli ózonkoncentráció várható értékének becslése ismert környezeti adatok alapján. Partnerek: Sri Venkateswara College of Engineering, Murdoch Egyetem (Perth, Ausztrália) Miskolci Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Célcsoport: A kidolgozott eljárások jól alkalmazhatóak minden olyan esetben, ahol egy folyamat viselkedését szeretnénk leírni egy modell segítségével, és a modellt kísérleti adatok alapján (összetartozó paramétereredmény párok) kívánjuk meghatározni. További alkalmazási lehetőség rejlik az idősorok elemzésében. Finanszírozási forma: normatív kari kutatás-fejlesztési támogatás, OTKA-pályázat Kutatás ideje, időtartama: szeptember 1-jétől Kutatás és fejlesztés gamf kar 22

23 Kalmár Sándor Informatikai Intézet Rajintelligencia labor A rajintelligencia-kutatás az egymással kooperáló mobil robotokból, illetve autonóm szenzorhálózatot alkotó egyedekből álló csoport lehetséges működési algoritmusaival és stratégiáival foglalkozik. Ebben a laborban elsősorban a robotraj kommunikációs lehetőségeivel és az ismeretlen területek automatizált, mobil robotok által történő feltérképezésével foglalkozik a kutatócsoport. A fejlesztési munka egyik fő célja robusztus és gyors kommunikációs rendszer megvalósítása a robotok között, amely rádiófrekvenciás, fényimpulzusos és kameraképen alapuló vizuális kommunikációs elemeket foglal magába. A másik alapvető cél egy tetszőleges akadályokkal nehezített ismeretlen terület optimális bejárási algoritmusának kifejlesztése és implementációja a rendelkezésre álló robotrajra. Az alkalmazott navigációs technikák: odometria, iránytűkontroll, jelkésleltetésen alapuló távolságmérő rendszerek, továbbá kameraképen alapuló képelemzési módszerek. A témában folyó nemzetközi együttműködések: A téma a Mars Surveyor nemzetközi kutatási projekt része a HUNVEYOR magyarországi projekten keresztül. Eszközök NXT Mindstorm mobil robotok (16 db), kamera nélkül, Bluetooth kommunikációval, ultrahangos távolságmérővel, fény- és színszenzorokkal Surveyor SRV-1 mobil robotok (10 db), kamerával, WiFi kommunikációval, lézeres távolságmérővel 5 elemű Crossbow Cricket navigációs rendszer (rádió és ultrahang párhuzamos jeladáson alapuló távolságmérő rendszer) Microsoft Robotic Studio szimulációs rendszer Kutatók: Dr. Kovács Tamás Bolla Kálmán Véletlen körülmények között meghozandó döntések támogatása és véletlen paraméterek eloszlásának vizsgálata Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök Véletlen vektorokat szimuláló programmodult fejlesztettünk MATLAB rendszerben. Az eloszlást Gauss-kopulával modellezzük, és a korrelációkat a Spearman-féle rangkorrelációval mérjük. Az elkészült programmodul jól használható eloszlások közelítésére. A programcsomag újabb eljárásokkal való kibővítése folyamatban van, és újabb kísérletek folynak a véletlen paraméterek különböző modelljeinek összehasonlítására. Témavezető: Dr. Fábián Csaba főiskolai tanár (fabian.csaba@gamf.kefo.hu) Kutatók: Prof. Dr. Vajnai Tibor egyetemi tanár Gurkáné Csizmás Edit műszaki tanár 23 Kutatás és fejlesztés gamf kar

24 Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Fizika Szakcsoport Optikai laboratórium A kutatás célja Folytonos lézerfénnyel megfigyelhető optikai jelenségek vizsgálata. A finom optikai, optomechanikai eszközök segítségével mód nyílik optikai jelenségek precíz megfigyelésére, mérésére. Eszközök Fényforrások: kiváló nyalábtulajdonságú 7 mw-os He-Ne lézer (633 nm), 300 mw teljesítményű dióda lézer (655 nm), 5 mw-os frekvencia kétszerezett Nd-lézer (532 nm), halogén- és deutérim lámpa spektrális fényforrások (DH-2000, Ocean Optics). Optikai elemek: lencsék, fémtükrök, dielektrikum tükrök, polarizátorok, diafragmák, optikai szálak, fénynyaláb szűrő, optikai rács, mintatartó spektrális vizsgálatokhoz. Detektorok: számítógéphez USB-csatlakozóval köthető CMOS fekete-fehér kamera (Electrim), gyors fotodetektorok (~10 MHz), infrakamera (400 nm 1800 nm), USB-csatlakozóval számítógéphez köthető spektrométer (200 nm 1100 nm, Ocean Optics). Mechanika: optikai asztallap (300 mm x 900 mm, Newport), precíz optikai tartók, befogók, mikrométeres eltolók, forgatók. Főbb tevékenységek Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségeinek vizsgálata, felületi plazmonok tanulmányozása, Herriotttükörpárral megvalósított összehajtogatott lézer-rezonátor modellezése, fénynyalábok asztigmiájának módosítása, kiküszöbölése. Eredmények hasznosulása A laboratóriumban mért eredmények alapját képezték tudományos publikációknak, továbbá hozzájárultak az R&D Ultrafast Lasers Kft.-vel kutatási szerződésekben is megvalósuló együttműködésünk eredményességéhez. Kutató: Dr. Kőházi-Kis Ambrus főiskolai docens Optikai szálak tulajdonságai és alkalmazásai hallgatói laboratóriumi oktatómodul A TIOP pályázathoz kapcsolódóan a Természettudományi és Műszaki Alaptárgyi Intézetben optikai szálak tulajdonságainak és alkalmazásainak bemutatására hallgatói laboratóriumi gyakorlatokat fejlesztettünk ki. Az oktatómodul öt kétórás hallgatói laboratóriumi gyakorlatból áll, amelyek egymással párhuzamosan is beállíthatók. A gyakorlatok témái a következők Az optikai szálak felépítése, méretre vágása, polírozása és fizikai jellemzői (numerikus apertúra, csillapítás) Móduskép optikai szálban, egy- és többmódusú szálak Csatolás optikai szálba, szálak egymáshoz illesztése Az optikai kommunikáció alapeszközei, multiplexerek Interferometrikus alkalmazások, érzékelők Eszközök, berendezések A tananyag a Newport cég által forgalmazott optikai szál eszközkészletre épül (Complet Projects in Fiber Optics Educational Kit). Kutató: Dr. Klebniczki József főiskolai tanár Kutatás és fejlesztés gamf kar 24

25 Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Gépszerkezettani és Terméktervező Szakcsoport Amorf és kristályos polimerek kopásának tanulmányozása A kutatás célja A műanyagok kopása számos paraméter függvénye. Ezek közül természetesen elsődleges a polimer kémiai és fizikai Témavezető: Dr. Tuskó Lászó tanszékvezető főiskolai tanár szerkezete, de a felületi nyomás, hőmérséklet, relatív Kutatók: Prof. Dr. Belina Károly Kéri Ferenc Szűcs András Partnerek: KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. sebesség stb. hatása is döntő fontosságú lehet. A kutatás célja különböző anyagpárosítások (PA-PA, POM-POM, PA-POM, PA-PA GF és POM-PA GF) esetén a felületi nyomás és a hőmérséklet függvényében meghatározni adott sebesség esetén a kopások mértékét. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök Kutatásunkban amorf (POM) és kristályos (PA) polimerek gyorsított kopásának tanulmányozásával foglalkoztunk. Kifejlesztettünk egy berendezést, amelyben különböző hőmérsékleten tudjuk a vizsgálatokat elvégezni változtatható felületi nyomás mellett. Állandó felületi nyomás mellett a hőmérséklet függvényében meghatároztuk a PA-PA, POM-POM, PA-POM, PA-PA GF és POM-PA GF anyagpárok kopását. A kopás jellemzésére a próbatest geometria és a fajlagos térfogat változását használtuk. A geometria meghatározását mikroszkópiás módszerrel végeztük. Finanszírozási forma: megbízási szerződés alapján Eredmények és hasznosulások Az eredmények segítették a KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. fejlesztőit a kopásnak kitett alkatrészek optimális anyagpárosításának megválasztásában. Kutatás ideje, időtartama: május február Kutatás és fejlesztés gamf kar

26 Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Innovatív tervezési módszerek és megoldások autóipari fejlesztésekhez A kutatás célja Az innovatív tervezési módszerek és technológiák fejlesztése és járműipari alkalmazása, új, Magyarországon gyártott és a gazdaságnak hasznot hozó összetett, magas színvonalú, szabadalomképes autóipari termékek létrehozása, valamint a KF GAMF Karán a járműipari képzési kompetencia megalapozása. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök A projekt kiterjed a felfüggesztési rendszerekre, különös tekintettel a haszongépjárművek kabin-légrugózási rendszerelemeire és a személygépkocsifutómű-felfüggesztések vég-összeszerelésére, a vezetőjármű-interfészeken belül a pedálegységekre, a robbanómotor szívóés kipufogórendszerekre, valamint az abroncsnyomásellenőrző, -befolyásoló rendszerekre, ezek konstrukciós fejlesztésére, a termékek funkcionális modelljeinek megépítésére, a laboratóriumi és üzemi körülmények közötti vizsgálatára. Az inventívprobléma-megoldási módszereket alkalmazó konstrukciós fejlesztés mellett súlyponti helyet foglal el az új anyagok alkalmazása, az anyagtulajdonságok és -viselkedés modellezése, a korszerű számítógépes integrált tervező-elemző rendszerek alkalmazása és az anyagok, szerkezeti elemek és egységek kísérleti vizsgálata, a vizsgálóberendezések fejlesztése. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások) Az inventívprobléma-megoldási és tervezési módszerek bevezetési, alkalmazási stratégiájának kidolgozása, a bevezetés megkezdése a KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft.-nél, új szintszabályozó szelep konstrukció kidolgozása, kompozit anyagok és alkatrészek analízise, viselkedés- és technológiai szimulációja, optimálása. Az eredmények bevezetése folyamatban van, publikálásukra 3 db szakcikkben, illetve konferenciacikkben került sor. Témavezető: Prof. Dr. Bercsey Tibor egyetemi tanár Prof. Dr. Belina Károly egyetemi tanár Kántor Kornél KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. Kutatók: Sárai Szabó Attila Tánczos Miklós Kerekes Ferenc Teleki Kornél Szűcs András Ádámné Major Andrea Pósa Márk Kutatás és fejlesztés gamf kar 26

27 Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Partner: KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. Célcsoport: gépjárműgyártó és -beszállító vállalatok Finanszírozási forma: NKTH pályázati támogatás Kutatás ideje, időtartama: június június 29. Térbeli fogazott hajtások tribológiai rendszerének modellezése és vizsgálata A kutatás célja A BME Gép- és Terméktervezés Tanszékével, valamint a Kaiserslauterni Egyetemmel együttműködve a fogazat mikrogeometriájának, a felületi érdességnek és a vegyes súrlódási állapotnak a figyelembevétele a tribológiai viszonyok pontosabb meghatározására, a hajtópárok hibáiból származó dinamikus gerjesztő hatásokkal a kialakuló kenésállapotra gyakorolt hatásának modellezése. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök A fogazott hajtások teljesítményveszteségének meghatározása, a hajtópárok közötti súrlódási-kenési viszonyok vizsgálata igen bonyolult feladat a sokféle befolyásoló tényező miatt. Figyelembe kell venni a mozgást átvivő kinematikai párok geometriai és sebességviszonyait, a terheléseloszlást, a szerkezeti anyag, valamint a kenőanyag tulajdonságait. Korábbi kutatásaink során ideális hajtópár geometriai feltételezésével vizsgáltuk nagyteljesítményű fogazott hajtások tribológiai viszonyait, jelenleg a gyártási és szerelési hibák hatásának feltárása folyik. A nagy terhelésű fogazott hajtások, mint azt a korábbi kutatások bizonyították, gyakran részben vegyes súrlódási állapotban üzemelnek, ilyenkor a kapcsolódó fogfelületpárok között nem tud kialakulni, illetve megszakad a kenőanyagréteg és szilárdtestérintkezés jön létre. Ennek megfelelően a kutatás egyik célkitűzése a fogazat mikrogeometriájának, felületi érdességének és a vegyes súrlódási állapotnak a figyelembevétele a tribológiai viszonyok pontosabb meghatározására. További célkitűzése a kutatásnak a hajtópárok hibáiból, valamint a hajtómű környezetéből származó dinamikus, gerjesztő hatásoknak a kialakuló kenésállapotra gyakorolt hatásának modellezése. A külső gerjesztő hatások kísérleti vizsgálatára a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem Gépelemek és Hajtástechnika Tanszékén üzemelő korszerű próbapadon volt lehetőség. A felvetett problémák vizsgálatához, a hajtómű súrlódási-kenési viszonyainak többtényezős tribológiai rendszerként való modellezéséhez tovább kellett fejleszteni, illetve újabb modulokkal kellett kiegészíteni az ideális geometriájú hajtópárok tribológiai viszonyainak meghatározására kidolgozott numerikusszámítási algoritmust, amihez új valószínűségi geometrián alapuló modellezési eljárás és hibaanalízis került kidolgozásra. A kutatás eredményeként lehetőség nyílik a teljesítményveszteségnek már a tervezés szakaszában való pontosabb meghatározására, a gyakorlati tervezői munkának újabb irányelvekkel való segítésére. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások) A fogazott hajtópárok kutatásában alkalmazható új geometriai, tribológiai és dinamikai modellezési eljárások, 4 szakcikk, 8 idegen nyelvű nemzetközi konferenciacikk, 2 db benyújtás előtt álló és 1 db bemutatott PhD-értekezés. Témavezető: Dr. Horák Péter egyetemi docens BME GTTT 27 Kutatás és fejlesztés gamf kar

28 Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Senior kutató: Prof. Dr. Bercsey Tibor egyetemi tanár KF GAMF Kar Kutatók: Magyar Balázs Groma István Farkas Zsolt Krisch Róbert Partnerek: BME Gép- és Terméktervezés Tanszék Kaiserslauterni Egyetem Gépelemek és Mechanizmusok Tanszék Célcsoport: egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, hajtóműtervező és -gyártó vállalatok Finanszírozási forma: OTKA Kutatás ideje, időtartama: január december 31. CAD laboratóriumok 1 db 20 fős P4-alapú számítógépes tervező labor projektorral, A1 nyomtatóval. A labor gépeire a Pro/Engineer és a SolidEdge szoftverek vannak telepítve. A labor segíti ezen szoftverek oktatását, valamint a hallgatók tanórán kívüli gyakorlását tanszéki mérnöki felügyelettel. 1 db 15 fős (+ 1 db tanári gép, projektor, A0 plotter) CATIA V5 tervező labor. A labort ipari segítséggel hozta létre a kar a CATIA szoftver oktatására és járműipari szerelőkészüléktervező szaktanfolyamok tartására. Az oktatásban és kutatásban részt vevő oktatók kellő erősségű számítógéppel rendelkeznek. Fém-polimer, polimer-polimer, ill. kompozit anyagpárosítások esetén a kopások tanulmányozása A kutatás célja Különböző anyagpárosítások esetén adott sebességgel történő kopásvizsgálatokkal meghatározni a felületi nyomás függvényében a kopások mértékét. Egy alkalmazott matematikai módszer segítségével kis minta alapján is megbízható eljárást kívánunk kifejleszteni a kopások mértékének összehasonlító vizsgálatára. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök A rendelkezésünkre álló, korábban kifejlesztett, majd továbbfejlesztett vizsgáló célgép segítségével kívánjuk a kísérleteket végezni. Az eredmények értékelését 3D mérőmikroszkóppal kívánjuk végezni. Az alkalmazni kívánt matematikai módszer: Fuzzy szabály-interpolációs módszerek és mintaadatok alapján történő automatikus rendszergenerálás. Doktori (PhD) értekezés eredménye. Kutatás és fejlesztés gamf kar 28

29 Természet- és Műszaki Alaptudományi Intézet Eredmények és hasznosulások A kifejlesztendő módszer segítségével kis mintával végzett kísérletekkel meghatározható lesz különböző anyagpárosítások esetén a kopások mértéke. Ez hasznos eszköz lehet a konstruktőrök számára. Témavezető: Dr. Tuskó Lászó főiskolai tanár Kutatók: Dr. Johanyák Zsolt Csaba Kéri Ferenc Partnerek: FMTI Műanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport, Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Finanszírozási forma: intézeti keret Kutatás ideje, időtartama: 2010-től Rostirányban tömörített faanyag szilárdsági vizsgálata A kutatás célja A rostirányban tömörített faanyag és technológiája új. A tömörített faanyag használatával magas megfelelőségi érték biztosítható az életciklus-tervezés során. Mint új anyagnak, fontos a tulajdonságait megismerni, hogy képességeinek megfelelően használhassuk fel a jövőben. A kutatás során megmérjük a tömörített faanyag szilárdsági jellemzőit, összevetjük a tömörítetlen faanyagéval, és anyagszerkezeti változásokkal próbáljuk indokolni a tapasztalt különbségeket. Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök A munka első fázisában a tömörítéshez alkalmas eljárásokat kerestünk, majd kialakítottunk egy alkalmas technológiát, amely a szükséges paraméterek közül néhányat változtathatónak definiált. Ezután fatömörítő gépet terveztünk, amely képes a vizsgálatok próbatestigényét fedezni. A próbatestek szilárdsági jellemzőit szabványos módszerekkel tervezzük mérni. Eredmények és hasznosulások, termékek (gyártmány, technológia, szolgáltatások) A tervek alapján a tömörítőgép elkészült, és sikerült próbatesteket előállítani vele. Témavezető: Dr. Szalai József ny. egyetemi tanár (jkszalai@fmk.nyme.hu) Kutató: Ivánovics Gergely (ivanovics.gergely@gamf.kefo.hu) Finanszírozási forma: pályázati támogatások Kutatás ideje, időtartama: Szálerősítésű kompozitok statikus és dinamikus vizsgálata A kutatás célja Napjainkban a kompozitok terjedése egyre erősebb, folyamatosan jelennek meg új területeken, és a már meglévőkön is egyre szélesedik felhasználási körük. Hogy jobban fel- és kihasználhatóbbak legyenek, szükséges a szerkezetük és viselkedésük megfigyelése, feljegyzése, kiértékelése, hiszen a gyártási kapacitások növekedésével és az anyagok felhasználási módjának változatosságával egy időben a megfelelő szilárdságú, teherbírású, ellenállású, súlyú és előállítási költségű kompozit megválasztása is fő szempont a tervezés során. A szálerősítésű kompozitok az autó- és a repülőgépiparban is jelentős mértékben kerülnek felhasználásra, ahol gyakran dinamikus hatásoknak is kiteszik őket. A kutatás irányvonala ezért a kompozitok teherbírásának vizsgálata, azok tervezhetősége gyakorlati példákkal. Feladatterv Egy jól meghatározott mérési adatbázis létrehozása szálerősített kompozitok tervezhetőségének pontosítása, a gyakorlatban statikus és dinamikus hatásokra korábban felmerült szerkezeti problémák megoldása, és az általunk létrehozott mérési módszerek megfogalmazása és összehasonlítása más szabványos mérésekkel. 29 Kutatás és fejlesztés gamf kar