NAPI SAJTÓSZEMLE április 24., csütörtök. Tartalomjegyzék

Átírás

1 NAPI SAJTÓSZEMLE április 24., csütörtök Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek... 3 A Képzett társítások - AEGON-estek sorozatában... 3 II. Hazai pénzügyi hírek... 3 Biztosítói hírek... 3 MÁV ÁBE: megkezdődtek a kifizetések... 3 Az ingatlanfejlesztő szférába mennek az alapkezelők... 3 Az ügyfelek hajlandóak fizetni... 3 Új sztár született a CIB-nél... 3 Alacsony a kkv-k biztosítottsága... 4 Magyarországon is beindult a Fincas Corral... 4 Minden idők legdrágább magyar tárlata... 4 Közvetítőkre sújtott le a PSZÁF... 4 Nyugdíjpénztári hírek... 4 Megegyeztek a háziorvoslásról... 4 Jól keresnek az előpénztárak vezetői... 4 Gyurcsány szerint nyitva az ajtó... 5 Toborzóakciót indított a BRFK... 5 Ötlet a 68,5 éves nyugdíjkorhatárról... 5 A szlovák nyugdíjak leszakadtak a bérektől... 5 Banki tevékenység... 5 Egymás adósaira hajtanak a bankok... 5 Új termékek az MFB-nél... 6 A gazdaság folyamatainak jelzője... 6 Milliárdokat költ fejlesztésre a MÁV... 7 Magyarországon is beindult a Fincas Corral... 7 Elismerés az OTP ukrán leányának... 7 Jó üzletet hoz az uniós környezetvédelmi projektekhez nyújtott tanácsadás... 7 Gazdaságfejlesztési tájékoztató napok kkv-knak... 7 Ugrás előtt a lakáslízingpiac... 8 Az ügyfelek hajlandóak fizetni... 8 Kisbenedek távozik az Erstétől... 8 Keresett ügyfelek... 8 Nyerjen energiát!... 9 Megalapozott gyorsaság... 9 Fideszes közpénzelszívásról beszélt az MSZP szóvivője... 9 Négyes metró: benyújtja a főváros a számlát az uniónak Hild: Zárt ajtók mögött zajlott a tárgyalás Nyírbátoriak nyomulnak Szendrőn Érme lehet a kétszázasból Adósságcsapda: kilátástalan helyzetben Pécs A héten lehet jelentkezni... 11

2 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Kreatív ügynökséget keres az ÁKK A Mol vitte az indexet Tizenkét éves mélyponton a dollár Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Tartós fogyasztási cikkek Visszakapaszkodik a kiskereskedelem A VOSZ a költségvetési hivatal mellett Szigorítás a tehervonatokon Megegyeztek a háziorvoslásról Magyarország a 36. legvonzóbb célpont Újra pályázhat a tavalyi nyertes VOSZ: büntetés helyett inkább prevenció Lemaradásunk oka az adórendszer Sürgősen tisztázni kell az állam szerepét Több pénzt akarnak gazdaságfejlesztésre Kamatemelést vár a piac A kormányt fojtogatja a nyakkendőadó ötlete Tovább javul az egyensúly Karvalits hisz Turizmustörvény-tervezet már van Budapest és Miskolc tőkevonzó régió Három új szolgáltató központ nyílik Kész a konvergenciajelentés Elemzők szerint sokkoló az emelkedés Tovább terjeszkednek külföldön a magyar kisvállalkozók is Kóka és a nagy öregek Zűrzavaros áfatörvény Könyvbemutató a TF-esten A különadótól mindenki szabadulna Pénzügyi válság is bekövetkezhet hazánkban Sztráda épülhetne a kamatteherből Csak Bulgáriával együtt érünk meg az euró bevezetésére Előznek a klaszterek Tanulmányok, publicisztika III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Moody's: tovább drágulhat a kőolaj Bukarestben vásárolna a Wiener Börse Egy hangon kellene megszólalnia az eurózónának Gyógyír volt a gyógyszergyártók eredménye Légi mérföldek és kocsikulcs méretű kártya a hűségpontokból A diákhiteleket is utolérte a válság Eurózóna: folyó fizetési mérleg Dánia lett a bezzegország Ötlet a 68,5 éves nyugdíjkorhatárról Tetszik az erős euró az USA exportőreinek Élelmiszerválság: lépjen fel a WTO is! Túlélésért küzdő spanyol cégek Lassulóban az eurózóna gazdasága Lefékeződött a japán export Oroszország tárt karokkal várja a vendégmunkásokat Nem tetszik a külföldieknek a bolgár feldolgozóipar A szlovák nyugdíjak leszakadtak a bérektől Olcsó hitellel segítené az exportot a szerb kormány... 21

3 Keleten is fékez a globális lassulás Öngyilkos küzdelem I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek A Képzett társítások - AEGON-estek sorozatában A Képzett társítások - AEGON-estek sorozatában április 25-én 19 órakor Grecsó Krisztián író és Sebő Ferenc népzenész, zenekutató lesz Alföldi Róbert vendége a Bárka Színházban. (Metro 20.o.) II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek MÁV ÁBE: megkezdődtek a kifizetések Lassan pénzükhöz juthatnak azok az ügyfelek, autójavítók és egyéb partnerek, akiknek a MÁV ÁBE tartozik. Az egyesület irányítását a közelmúltban átvevő felügyeleti biztosok megkezdték a korábbi kárrendezési ügyek rendszerezését. Ezáltal kipróbálják a PSZÁF korábbi, a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítások kárrendezési gyakorlatával kapcsolatos ajánlását. Ez - jogi szabályozás hiányában - részletes javaslatot tesz a biztosítóknak, miként kellene gyorsan és zökkenőmentesen intézni a kárrendezési ügyeket, amelyek e szerint körülbelül egy hónapot vesznek igénybe. (Világgazdaság 14.o.) Az ingatlanfejlesztő szférába mennek az alapkezelők Európai és amerikai ingatlanfejlesztő-részvényeket vásároló alapok is vannak már hazánkban. Az ingatlanfejlesztő szférára már több alapkezelő koncentrál. Többek közt a Generali is készül piacra dobni ilyet, Infrastrukturális Részvény Alap néven. (Napi Gazdaság 13.o.) Az ügyfelek hajlandóak fizetni Papp Edit, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjúban az Erste Biztosító eladásáról úgy nyilatkozott: csoportszintű, globális együttműködésről van szó az Union Biztosító tulajdonosával, a Vienna Insurance Grouppal. Ez a megállapodás is erősíteni fogja azt a szolgáltatói arculatot, amelyet az Erste követ akkor, amikor termékeket kínál a postákon vagy épp az [origo] klikkbank szolgáltatásban. Sem nekünk, sem új partnerünknek nem okoz gondot, hogy több márkanév alatt értékesítjük a termékeinket, a lényeg, hogy az ügyfél valóban azt kapja, amit szeretne. Az Unionnal a biztosítások sokkal szélesebb palettáját tudjuk majd kínálni ügyfeleinknek. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I+III.o.) Új sztár született a CIB-nél A két évvel ezelőtt elindított új finanszírozási termék segítségével villámgyors elbírálással, akár

4 önerő nélkül juthatnak lakáshoz az ügyfelek - hangsúlyozta Rozner Anna, a CIB Lízing lakásfinanszírozási üzletágvezetője. A fizetett hirdetés formájában közzétett interjúban a vezető hangsúlyozta, hogy a lakáslízing-szerződések megkötésekor az ügyvédi és értékbecslési díjakat a CIB átvállalja az ügyféltől. Egyedülálló a piacon, hogy cégek esetében magánszemély kezesek részére is életbiztosítást ajándékoznak, hasonlóan a magánszemély ügyfelekhez. Az életbiztosítás baleseti halál esetén érvényesíthető, a térítési összeg akár 25 millió forint is lehet. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget a lízingdíj visszafizetésére fordítják, az örökösök pénzügyi helyzetét nagyban megkönnyítve. A biztosítás az ügyfelek számára teljesen ingyenes, a díjfizetést a CIB Ingatlanlízing Zrt. teljes egészében magára vállalja. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink III.o.) Alacsony a kkv-k biztosítottsága A magyar kis- és középvállalkozások biztosítottsága elmarad a nyugat-európai átlagtól. A magyar vállalatok jelentős része még mindig feleslegesnek tartja, ezért nem köt biztosítást. A biztosítóknak azzal is meg kell küzdeniük, hogy sok vállalkozó nem csupán azzal nincs tisztában, hogy milyen kockázatokkal kell számolnia. Jellemző, hogy a vállalkozások csak vagyontárgyaikra kötnek biztosítást, de az eszközök esetleges meghibásodása, megsemmisülése esetén bekövetkező üzemszünetből eredő kockázatokra nem gondolnak, holott biztosítással az állandó költségeket, például munkabéreket, valamint az elmaradt hasznot is lehet fedezi - mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem élet üzletágának vezetője, aki bejelentette: a védettség terjesztése érdekében a bank tavaszi akciója keretében komplex vállalkozói biztosítási termékét 10 százalékos díjkedvezménnyel kínálja. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink II.o.) Magyarországon is beindult a Fincas Corral Megkezdte magyarországi hálózata kiépítését a legnagyobb spanyol ingatlanközvetítőnek számító Fincas Corral. A társaság az év végéig legalább harminc irodát tervez nyitni az országban. Az üzleti modelljük része a jelzálog- és pénzügyi hitelezés, a biztosítási termékek kínálata, valamint az ingatlankezelés és -hasznosítás. (Világgazdaság 11.o.) Minden idők legdrágább magyar tárlata Aba-Novák Vilmos debreceni, eddigi legnagyobb életmű-kiállításának biztosítási összege 4 milliárd forint, így ez minden idők legdrágább magyar tárlata. (Napi Gazdaság 24.o.) Közvetítőkre sújtott le a PSZÁF Tegnap három biztosításközvetítéssel foglalkozó cég engedélyét is visszavonta a PSZÁF: a CARLIFE Biztosítási Ügynöki Kft., a PRESZTIZS B&J Bróker Biztosításközvetítő és Pénzügyi Kft. és az ANAPEZ Biztosítási Alkusz Kft. az engedély megvonása mellett ezer forint bírságot kapott. (Magyar Nemzet 11.o.) Nyugdíjpénztári hírek Megegyeztek a háziorvoslásról Három lépcsőben módosítaná az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a háziorvosi szolgálatok és a járóbeteg- szakellátás finanszírozását. Székely Tamás, az OEP főigazgatója a parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén elmondta: a szakmai szervezetekkel és a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együtt kidolgozott javaslatot a kormányfő megbízása alapján készítették el,

5 amely a jövő hónapban kerülhet a parlament elé. A megvalósításhoz szükséges pénzről a kormány dönt. A tíz napja folyó egyeztetés paradigmaváltást hozott - jelentette ki Éger István, a MOK elnöke, aki úgy látja: a közösen kidolgozott javaslatokat támogatják az orvosok. A forrás meglesz, hiszen az egészségbiztosítási alap az első negyedévben 24,1 milliárd forint bevételi többlettel zárt, a gyógyító-megelőző kasszában pedig 13,2 milliárdnyi megtakarítás keletkezett. (Világgazdaság 2.o.) Jól keresnek az előpénztárak vezetői Noha biztosra vehető, hogy az egészségpénztárakról szóló törvényt megváltoztatják vagy visszavonják, azok vezetői mindenképpen jól járnak. A kinevezésük határozott időtartamra, 2010 márciusáig szól, ezért a fizetésüket a teljes időtartamra megkapják. A Napi Gazdasági információi szerint a munkabérüket 700 ezer és egymillió forint között állapították meg. Immár biztos, hogy a pénztártörvény végrehajtása legalább félmilliárd forintba kerül, és annak visszavonása egy újabb, csaknem 4 milliárd forintba kerülő népszavazással további jelentős költségeket jelentene. A 22 pénztár helyett 6-7 működik majd a szocialisták elképzelése szerint. Az is bizonyos, hogy a - főként liberális kötődésű - pénztárvezetők nem kapnak pozíciót az újonnan felállítandó regionális pénztárakban. (Napi Gazdaság 1+2.o.) Gyurcsány szerint nyitva az ajtó Az MSZP tegnapi, pécsi fórumán Szili Katalin házelnök úgy nyilatkozott: támogatja a pénztártörvényt. (Népszava 3.o.) Toborzóakciót indított a BRFK Toborzóirodát nyitott tegnap a BRFK a főváros V. kerületében, hogy megpróbálja enyhíteni a szervezetet sújtó mintegy 1300 fős létszámhiányt. Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány szerint a létszámhiánynak három oka van: egyrészt a budapesti rendőrökre nagyobb fizikai és pszichés teher hárul, többek között a gyakori utcai megmozdulások miatt, másodsorban sok vidéki fiatal fél- vagy egyéves fővárosi szolgálat után hazatér szülőkörnyezetébe, harmadrészt sokan vonultak idő előtt nyugdíjba az új nyugdíjtörvénytől tartva. (Magyar Nemzet 4.o.) Ötlet a 68,5 éves nyugdíjkorhatárról Noha a német nagykoalíció a közelmúltban állapodott meg a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emeléséről 2029-ig, a német központi banknak ez sem elég. A Bundesbank azt szorgalmazza, hogy 2029 után a nyugdíjkorhatár 68,5 évre emelkedjék. Ezzel ugyanis szerinte 2050-ig biztosítani lehetne a 2030-ban elért nyugdíjszint megőrzését. (Világgazdaság 4.o.) A szlovák nyugdíjak leszakadtak a bérektől Az átlagos fizetésekhez képest még sohasem voltak ilyen alacsonyak Szlovákiában az öregségi nyugdíjak, mint a Fico-kormány idején - állítja a baloldali Pravda napilap. A lap megállapítja: 2006-ban a szlovák nyugdíjak csupán az országos átlagbér 43,85 százalékát tették ki, tavaly pedig a 8885 koronás (kb forint) átlagnyugdíj a bruttó átlagfizetés 44 százalékának felelt meg. Ezen a kedvezőtlen szlovák arányon még az úgynevezett karácsonyi nyugdíjak sem segítenek, mivel ezek mértéke korona és csupán a kisnyugdíjasokat illetik meg. Az öregségi nyugdíjak relatív lemaradása a 2004-ben, még a Dzurinda-kormány idején megállapított nyugdíj-valorizációs koncepció következménye, amely a nyugdíjak éves emelésének mértékét a bérnövekedés és az éves infláció kombinációjából számítja ki. (Napi Gazdaság 10.o.)

6 Banki tevékenység Egymás adósaira hajtanak a bankok Etikai kódexben rögzítette az ügyfélszerzés elfogadott módjait több hazai hitelintézet, ugyanis az akciós, kedvezményes kamatperiódust kínáló hitelek sokasodásával egyre aggasztóbb méreteket öltött az a jelenség, hogy egyes ügyfelek gyakran, akár félévente transzferálják át hitelüket a szolgáltatók között. A hitelcsere mellett legtöbbször közvetítők tanácsára döntenek az ügyfelek. A hitelbróker jól jár a gyakoribb jutalékkal, ám az adós általában sokat veszít, teljes hitele akár 6-8 százalékát bukja minden cserével. A svájci frank és az euró kamatának emelkedése miatt akár százalékot is nőhetett mára a két-három évvel ezelőtt felvett devizahitelek törlesztőrészlete, az adósok pedig könnyen találhatnak az akciós ajánlatok között meglévő kölcsönüknél kedvezőbb kondíciójú hiteleket, amelyre lecserélhetik a drága adósságot. A bankok azonban ragaszkodnak a megszerzett ügyfélhez, így a kölcsöncsere nem mindig könnyű - állapította meg még tavaly a Várhegyi Éva által vezetett lakossági bankszolgáltatásokat vizsgáló bizottság is, amely szerint a hitelpiaci rivalizálás fő motorja a kiváltás lehet. A bizottság és a bankok megegyeztek, hogy a problémát önszabályozással orvosolják, ezért a Magyar Bankszövetség a napokban ajánlást adott ki. A dokumentum aláírói között van több hazai nagybank is. Vállalták, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb ügyintézéssel segítik az ügyfeleket a hitelkiváltás során, meghatározott határidőkön belül kiadják egymásnak a fennálló tartozásról szóló, a refinanszírozáshoz szükséges adatokat, és a devizahitelek kiváltásakor nem kényszerítik a szükségesnél több konverzióra az ügyfelet. Magyarán a régi bank adminisztrációs trükkök helyett egyedül a versenytársakénál kedvezőbb kondíciókat kínálva versenyezhet az ügyfél megtartásáért. A bankok többségénél eddig is fix vagy százalékos mértékű végtörlesztési díjat kellett fizetnie a hűtlen ügyfélnek, újabban azonban néhány hitelintézetnél ez a díj a futamidő első éveiben alaposan megemelkedett. Az Erste Banknál például az 50 ezer forintos végtörlesztési díj egyes kölcsönöknél a futamidő első három évében a visszafizetett összeg 4 százalékára ugrott. A Budapest Bank pedig úgy döntött, csak annak az ügyfélnek kedveskedik akciós hitelfolyósítási díjjal, aki vállalja, hogy három évig nem törleszti elő a kölcsönét. Kétszer is vizsgálódott a Gazdasági Versenyhivatal az OTP Bank háza táján, mert a bank a futamidő közben megemelte egyes kölcsönök előtörlesztési díját. Egyszer a személyi kölcsönök előtörlesztési tarifáját tornázta a bank ötezer forintról 35 ezerre, majd a lakáshiteleknél vezetett be magas, egyes esetekben a visszafizetett összeg 3,6 százalékára rúgó előtörlesztési díjat. Az ügyek mindkét esetben az OTP kötelezettségvállalásával zárultak. (Világgazdaság 1+14.o., Világgazdaság 14.o. Az OTP rendezte a hitelkiváltási díjat) Új termékek az MFB-nél A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. tavaly több mint 140 milliárd forint értékű kölcsönt nyújtott a magyar gazdaság szereplőinek, 5200-nál több hitelkérelmet hagyott jóvá, s ennek köszönhetően a végrehajtott beruházások 3 százaléka MFB-kölcsönből valósult meg. Többek között erről beszélt Erős János, a bank vezérigazgatója, aki - már a jövőbe tekintve - azt is elmondta, 484 milliárd forint értékű fejlesztési hitel nyújtására van lehetőségük, s ma már ezekkel a kölcsönökkel a gazdaság minden szereplőjét el tudják érni. Mintegy ötvenféle terméküket kínálják ugyanis minden szegmensnek, a mikro-, kis- és középvállalatoktól kezdve a nagy infrastrukturális projektek gazdáin át egészen az önkormányzatokig. Az uniós normákat teljes egészében átvette a bank, jövedelmezősége évek óta stabil, s habár nem profitorientált intézmény, vannak elvárások a nyereségességével szemben; tavaly 17 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonos államnak. Tevékenységével, működésével felzárkózott az európai fejlesztési bankokhoz. Nemzetközi megítélését jelzi többek között, hogy a Moody s hitelminősítő elsőrendű, nem biztosított forintadósságait Aaa-ra, devizahiteleit pedig Aa1-re értékeli. Erről egyébként már az MFB másik vezérigazgatója, Czirják Sándor beszélt. Az MFB az idén azzal számol, hogy mintegy milliárd forint hitelt nyújt - közvetlenül és pénzügyi közvetítő partnerein keresztül - a hitelkérelmezőknek, ennek mintegy felét (46 milliárdot) egyébként az első negyedévben már folyósította is. A fejlesztési bank olyan pályára állt a 2011-ig szóló stratégia keretében, amely

7 kiszámíthatóvá tette, s minden remény megvan arra, hogy a gazdaságpolitika formálásában hosszabb távon is komoly szerepet játszik - szögezte le a tulajdonosi jogokat gyakorló Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetője. Kákosy Csaba hangsúlyozta: az MFB ma már szerepet tud vállalni a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása mellett a nagy energetikai, infrastrukturális, környezetvédelmi, közoktatási és sportjellegű beruházásokban egyaránt. (Világgazdaság 2.o., Napi Gazdaság 8.o. Közvetlenül finanszíroz kkv-kat az MFB, Népszava 5.o. Új hitelprogramok az MFB-nél, Magyar Hírlap 10.o. Újabb hitelprogramokat indít a fejlesztési bank) A gazdaság folyamatainak jelzője Amikor a vállalkozások meg vannak rettenve, a Széchenyi Kártya mint egy barométer jelzi, és megtorpan - mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója, akit annak apropóján kérdezett a lap, hogy a közelmúltban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. felügyelőbizottságába került. A kártya úgy működik, mint a tőzsde, leképezi a gazdasági folyamatokat, mutatja, hogy jól vagy rosszul haladnak. A szakember szerint most a vállalkozásoknak nincs könnyű dolguk, mert nehéz úgy tervezniük, gazdálkodniuk, hogy nincs folyamatosság, hogy állandóan változnak a miniszterek, a döntéshozók, a szabályozók. Szerencsének nevezte azonban, hogy a Széchenyi Kártya annyira ismert, hogy ha hitelre van szükségük a vállalkozásoknak, ehhez a konstrukcióhoz nyúlnak. Ezt bizonyítja, hogy a hitelkihelyezések összértéke nemsokára eléri az ötszázmilliárd forintot, az igénylők száma meghaladta a 125 ezret, az átadott kártyáké pedig a 93 ezret. Krisán László nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. áprilisi közgyűlésén a társaság felügyelőbizottságába került. Örül, hogy a másik oldalról is láthatja a folyamatokat. A Széchenyi Kártya-ügyek kapcsán korrekt, megbízható kapcsolat alakult ki a céggel - mondta. Az új termékeknél is a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-re számítanak, ezekről már egyeztetnek is. A szakember szerint a cég kifejezetten piacszerűen működik, igazodik a piaci igényekhez. A Széchenyi Kártya 2-ről szólva Krisán László elmondta, hogy a technikai feltételeken és az ITrendszer átvezetésén dolgoznak. A továbbfejlesztett változatnál a hitel futamideje a jelenlegi egy év helyett két év lesz, valamint egyszerűbb adminisztrációt alkalmaznak majd, és például megszűnik a negyedéves törlesztés is. (Világgazdaság 7.o.) Milliárdokat költ fejlesztésre a MÁV Áprilisban forgalomba álltak a MÁVStart Zrt. által 2006-ban megrendelt harminc Stadler FLIRT villamos motorvonat utolsó szerelvényei is. Az egyenként egymilliárd forint értékű motorvonatok beszerzése része a vasúttársaság modernizációs programjának, amelyet a MÁV az elővárosi vasútközlekedés fejlesztése, a szolgáltatási színvonal emelkedése és a vonatok menetidejének csökkentése érdekében indított el. Kozák Tamás, a MÁV-Start vezérigazgatója elmondta: a hagyományos V43-as vasúti járművekhez képest napi 100 ezer forintnak megfelelő energiamegtakarítást jelentenek az óránként 160 kilométer maximális sebességű FLIRT motorvonatok, hiszen képesek a fékezéskor keletkezett mozgási energiát elektromossá alakítva szinte teljes egészében visszatermelni a felső vezetékekbe. Az első harminc FLIRT szerelvényt a MÁV a Calyon-CIB-MFB konzorciummal kötött hitelszerződésben finanszírozta, ennek összege 144,6 millió euró. A magyar vasúttársaság 2007 decemberében további harminc FLIRT leszállítására adott megbízást a Stadlernek. Az összesen 141,1 euró értékű, a Raiffeisen Bank által finanszírozott megbízás szerint a második tétel első vonatát 2009 februárjában adják át. A fennmaradó 28 motorvonat leszállítását - havi két FLIRT átadásával ig teljesíti a Stadler. (Világgazdaság 10.o., Magyar Hírlap 11.o. Az elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése több utast hoz) Magyarországon is beindult a Fincas Corral Megkezdte magyarországi hálózata kiépítését a legnagyobb spanyol ingatlanközvetítőnek számító Fincas Corral. A társaság az év végéig legalább harminc irodát tervez nyitni az országban - derül ki a magyar leánycég közleményéből. A Budapesten már 1999 óta jelen lévő, eddig kereskedelmi ingatlanok közvetítésével foglalkozó társaság most nyit a lakóingatlanok felé. Az

8 üzleti modell része a jelzálog- és pénzügyi hitelezés, a biztosítási termékek kínálata, valamint az ingatlankezelés és -hasznosítás. A lánc franchise-rendszerben fog működni, az egyes partnerek a fent említett szolgáltatások mindegyikét nyújtják majd az ügyfeleknek. (Világgazdaság 11.o.) Elismerés az OTP ukrán leányának Az ukrajnai CJSC OTP Bank A legprofesszionálisabb bank kategóriában a második helyet nyerte el, Dmitrij Zinkov, a hitelintézet vezérigazgatója pedig z Év Bankára lett az ukrajnai Business üzleti hetilap szerint - tudósított a távirati iroda. A CJSC OTP mérlegfőösszege alapján ez év márciusában a 175 működő ukrajnai bank közül a nyolcadik legnagyobb volt, eszközállománya december 31-én mintegy 622 milliárd forintot tett ki. (Világgazdaság 13.o.) Jó üzletet hoz az uniós környezetvédelmi projektekhez nyújtott tanácsadás A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap környezetvédelmi projektekhez kapcsolódó független projektkiválasztási, minőségbiztosítási, közbeszerzési bírálati eljárásban közreműködő szakértői és a végrehajtás során szükséges felülvizsgálati és egyéb szakértői munkák ellátására bonyolított le közbeszerzési eljárást. A feladatok ellátására végül kilenc szerződést kötöttek, összesen bruttó 2,063 milliárd forint értékben. A legjelentősebb megbízás a Deloitte Zrt., Okean Kft. és Technoplus Kft. alkotta konzorciumnak jutott 1,312 milliárd forintért. Az Eurout Mérnöki Kft.-vel 530,3 milliós, az Imsys Kft. és OTP Hungaro-Projekt Kft. alkotta konzorciummal 144,4 milliós, míg a Hydea Tanácsadó Kft. és Vituki Consult Zrt. egyesülésével (H-Group) 76,4 millió forint értékű szerződést kötött az uniós pénzeket elosztó szervezet. (Napi Gazdaság 11.o.) Gazdaságfejlesztési tájékoztató napok kkv-knak Ingyenesen kaphatnak tájékoztatást a fejlesztési forrást kereső kis- és középvállalkozások az uniós társfinanszírozású gazdaságfejlesztési pályázatokról. A MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Versenyképes vállalat - versenyképes gazdaság címmel indította el egy hónapos rendezvénysorozatát, amelynek célja a már megnyílt és május ötödikétől beadható kilenc gazdaságfejlesztési pályázat bemutatása, hogy milyen fejlesztési célokra és milyen feltételekkel lehet támogatást igényelni. Az információs napokon szó lesz az uniós visszatérítendő támogatásokról is, azaz arról beszélgethetnek a döntéshozókkal a vállalkozások képviselői, hogy saját megyéjükben hogyan igényelhetnek legegyszerűbben Új Magyarország Mikrohitelt, mekkora forráshoz juthatnak, és milyen feltételekkel. Előzetes információkat a MAG ügyfélszolgálatán lehet kérni. (Napi Gazdaság 11.o.) Ugrás előtt a lakáslízingpiac Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az érdeklődés a lakáslízing iránt. Mind több vállalkozás veszi fel termékpalettájára ezt a konstrukciót, és ahol már kínálják a terméket, ott jelentős növekedést prognosztizálnak. Várkonyi Csaba, az Erste Ingatlanlízing vezérigazgatója az átlagos banki hitelállomány-növekedést meghaladó állománybővülést vár az üzletágtól, az OTP Lakáslízing pedig a tavaly év végi 20 milliárd forintos szerződésállományt év végére 32 milliárd forintra várja. Mint azt Gazsi Júlia, az UniCredit Leasing cégvezetője elmondta, az átlagos finanszírozási összeg 25 millió forint körül alakul, de nagy a szórás az ügyféligények között. Az UniCredit ritkán finanszíroz 15 millió forint alatti összeget, mert tapasztalataik szerint az ennél kevesebb finanszírozást igénylő ügyfelek inkább a szociálpolitikailag támogatott banki termékeket veszik igénybe. Ahogy a CIB-nél is felhívták a figyelmet: a lakáslízing azok számára jelenthet kedvező megoldást, akik nem rendelkeznek a hitelek esetében elvárt önerővel vagy nem jogosultak az állami támogatásokra. A lakáslízinget igénylők jellemzően alacsony önerővel rendelkeznek vagy saját forrásukat nem erre a célra szeretnék felhasználni. A lakáslízing egyik komoly előnye sokak szerint, hogy valóban önerő nélkül is lehet finanszírozást kérni. Az OTP Lakáslízing újlakásfinanszírozási portfóliójának többsége például nullaszázalékos önerővel indult ügylet és a CIB esetében is a portfólió 25 százaléka előleg nélküli konstrukció. A megkérdezettek közül csak az UniCredit cégvezetője szkeptikus. Gazsi Júlia nem látja valós igénynek az önerő nélküli

9 finanszírozást. Természetesen náluk is vannak ilyen ügyletek, de itt jellemzően stabil jövedelmi viszonyokkal rendelkezők vágnak bele az önerő nélküli finanszírozásba. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I-II.o.) Az ügyfelek hajlandóak fizetni Papp Edittel, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgetett a lap munkatársa. Miután Kisbenedek Péter távozik a pénzintézettől, Papp Edit vezetheti majd az Erste Bankot. Mint elmondta, nagy könnyebbség, ha valaki ismeri a szervezetet, nem kell mindent az alapoktól megtanulnia, ugyanakkor egy új embert talán kevésbé befolyásolnak a korábbi tapasztalatok, berögződések. Nekem talán azért volt szerencsém - hogy régiként mégis újnak érezhettem magam -, mert a kinevezésem épp egybeesett a stratégia finomításával végéig az Erste Bank a Postabank-privatizációval, új partnerek felkutatásával intenzív növekedési szakaszon volt túl től teljesen új feladatot, a működtetést kell megtanulnunk - nyilatkozta. Az Erste Biztosító eladása kapcsán megjegyezte, hogy csoportszintű, globális együttműködésről van szó az Union Biztosító tulajdonosával, a Vienna Insurance Grouppal. Ez a megállapodás is erősíteni fogja azt a szolgáltatói arculatot, amelyet az Erste követ akkor, amikor termékeket kínál a postákon vagy épp az [origo] klikkbank szolgáltatásban. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I+III.o.) Kisbenedek távozik az Erstétől Június 30-ával távozik az Erste Bank- csoport igazgatóságából Kisbenedek Péter, az Erste Bank Hungary Zrt. korábbi vezérigazgatója. Helyére az Erste csúcsszervébe Manfred Wimmer kerül, aki jelenleg a bankcsoport román leányvállalatát irányítja. Kisbenedek Péter 2000 novemberétől töltötte be az Erste Bank Hungary vezérigazgatói posztját, majd 2007 júliusában csatlakozott az Erste Bank-csoport igazgatóságához pénzügyi igazgatóként. Az elmúlt hónapokban már szárnyra kapott, hogy a banki szakember nem érzi jól magát Bécsben, keresi az utat, hogy hazatérhessen. Az Erste Bankon belül erre nem volt lehetősége, ezért szakad meg a nyolcéves kapcsolat Kisbenedek és az Erste között. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I.o.) Keresett ügyfelek A középvállalati ügyfélszegmensben már nem jellemző a "besétáló" ügyfél, a hiteligénylők túlnyomó része a proaktív értékesítésnek köszönhető - közölték a Citibanknál, ahol a kisvállalati üzletágban a bank kisvállalati ügyfeleinek ajánlásai, illetve lakossági ügyfelei által generált irányított vállalati ügyfélmegkeresések dominálnak. A K&H hiteligénylőinek közel 70 százaléka alacsony összegű (5-6 millió forintos), napi operatív működés finanszírozását biztosító hiteltermék iránt érdeklődik. Itt is az a tapasztalat, hogy a hiteligénylők jelentős többsége a bank proaktív magatartásának köszönhető. Az OTP Banknál kifejtették: proaktív ügyfelek esetén, amennyiben nincsenek negatív tapasztalatok, információk, a bank évről évre megújítja a hiteleket (megújuló limitekkel). Ezekről a társaságokról - amelyek a vállalati ügyfélkör legnagyobb hányadát adják - folyamatosan kap információkat a bank, és rendszeresen tájékoztatja őket a lehetőségekről. Az MKB-nak nincsenek ilyen jellegű információi, itt - hangsúlyozták - alapvető cél, hogy a banki nyomtatványok közérthetőek legyenek és egyértelmű segítséget biztosítsanak minden vállalkozás számára igényének bemutatására. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink IV.o.) Nyerjen energiát! Az elért energiamegtakarítás nagyrészt fedezi a rendszer telepítésének és rendelkezésre állásának költségeit - hangsúlyozta Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója az általuk kínált ESCO konstrukció előnyeit ismertetve. A vezető fizetett hirdetés formájában hangsúlyozta, hogy a konstrukció az energiatakarékos rendszerek üzembe helyezését és működtetését jelenti. Az ESCO segítségével lehetőség nyílhat fűtés-korszerűsítésre, világítás-korszerűsítésre, nyílászárók cseréjére és a kapcsolódó homlokzati felújításokra is. A felhasználók lehetnek önkormányzati intézmények, állami intézmények, ipari létesítmények, de akár panelházak vagy társasházak is. A bank folyamatosan együttműködik a hasonló projektek esetében a műszaki szakemberekkel és az intézmények munkatársaival, hiszen szakértőként bármikor szükségessé válhat közreműködése: a

10 megvalósíthatósági tanulmány, az üzleti terv elkészítése, a szükséges engedélyek, hatásvizsgálatok beszerzése vagy a pályáztatás során számos esetben fordulhatnak hozzá közvetlenül kérdéseikkel a tulajdonosok, a projekttársaságok. Sőt sok esetben a projekttársaság és a közüzemek között létrejött szerződések megkötése után is kikérik a bank véleményét az aktuális pénzügyi kérdésekben. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink IV.o.) Megalapozott gyorsaság A bankok többsége a banki minősítés elkészítéséhez két lezárt év auditált éves beszámolóira kíváncsi, elkelhet még az aktuális főkönyvi kivonat is. Amennyiben ezek rendelkezésre állnak - mondták el a Commerzbanknál -, akkor két napon belül, a rating elkészítése után és annak ismeretében meg tudják mondani, a vállalat finanszírozható-e vagy sem, érdemes-e tehát tovább foglalkozni a hitelkérelemmel. Indikatív ajánlatot az OTP 2-3 napon belül biztosít a társaságok számára. Mint elmondták: fontos, hogy a hitelkérelmet szinte minden esetben megelőzi egy megbeszélés, amelyen a bank közli, hogy milyen információkra van szükség. Az MKB Bank 30 napon belül ad visszajelzést ügyfeleinek. Nem csoda, hogy a hitelintézet tervezi ennek az időtartamnak a csökkentését. Persze a többiek néhány napját is érdemes helyén kezelni, ez ugyanis sokszor csak az első gyors jelzésre vonatkozik. Ennyi idő alatt jobb, ha egyetlen cég sem számít még pénzre. A válaszidőt is meghatározhatja a cég, illetve az ügylet mérete. Az UniCredit mikro- és kisvállalati ügyfélkörben, gyorsított hitelbírálati folyamat során ad akár két napon belül választ. A hitelkérelmi dokumentáció kézhezvételétől számított három napon belül döntést hoz a K&H az úgynevezett gyorshitel-rendszer keretében elbírált ügyletek esetében. A nagyobb és bonyolultabb ügyletek elbírálásáról viszont 2-3 héten belül értesül a vállalkozás. A CIB egyszerűbb hiteltermékre vonatkozóan a hitelkérelem és az előírt dokumentumok hiánytalan, pontos benyújtása esetén ígér 8-10 napon belüli döntést. Különösen bosszantó egy cég számára az, ha az elutasításért még fizetnie is kell. Valószínű, hogy ezt a bankok is belátták, így a régebbi gyakorlattól eltérően ilyen esetekben többnyire nem sarcolják meg a cégeket. Így jár el a Commerzbank. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink IV.o.) Fideszes közpénzelszívásról beszélt az MSZP szóvivője Országosan működik a fideszes közpénzelszívás, az ellenzéki párthoz közel álló vállalkozói körök nem véletlenül kapnak zsíros megbízásokat különböző önkormányzatoknál - jegyezte meg Nyakó István. Az MSZP szóvivője a Népszava cikke, illetve a Fidesz pénzügyi beszámolói kapcsán beszélt tegnap arról, hogy csőd közeli helyzetben van a legnagyobb ellenzéki párt, amelyik több mint kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt. A Fidesz 2006-ban másfél milliárd forint hitelt vett fel, és ebből az összegből csak kétmillió forintot törlesztett, ám 2007-ben újabb, négyszázmillió forintos hitelhez jutott, amiből pedig csak 112 millió forintot fizetett vissza. Nyakó hosszan sorolta, hogy mások mellett például Várhegyi Attilának, az Orbán-kormány egykori államtitkárának cége busás megbízások sorát nyerte el a Fidesz vezette önkormányzatoktól. A szintén az ellenzéki párt által vezetett Nagykanizsa a XII. kerület volt fideszes vezetőjétől rendelt meg olyan tanulmányt, amire semmi szüksége nem volt. Tatabányán civil pénzek vándoroltak fideszes zsebekbe, a fővárosi V. kerület jogi ügyeit pedig Rogán Antal polgármester fidelitasos cimborája intézi. A szóvivő szerint az adósságra vonatkozó adatok alapján más megvilágításba kerülnek ezek a megbízások. Nyakó úgy vélte, egyértelművé vált, miért ágál úgy a Fidesz az ellen, hogy a nemzetbiztonsági szolgáltatok kiterjeszthessék felügyeletüket és védelmüket az önkormányzatokra is. Nyakó kijelentéseire reagálva a fideszes Nyitrai Zsolt közleményében úgy vélte, a szocialistáknak inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy kormányuk naponta több mint 6 milliárd forinttal növeli a magyar emberek jövőjét elzálogosító államadósságot. (Népszava 1+3.o.) Négyes metró: benyújtja a főváros a számlát az uniónak A 4-es metró épülő szakaszának több mint a harmada elkészült - a vonal kijelölése után 36 évvel ez a friss mérleg. Hosszú vajúdás után elkészült az uniós támogatási kérelem; az évtizedek óta legnagyobb budapesti beruházás pályázatát ma hagyja jóvá a fővárosi közgyűlés. Még majdnem fél évet kell azonban várni, hogy a beruházáshoz remélt támogatásról Brüsszelben egyáltalán döntést

11 hozzanak. Ha minden jól megy, 2011 közepén utazhatunk az új vonalon, legalábbis annak első szakaszán. Sajátos viszony fűzi a Fideszt a 4-es metróhoz. A beruházásra 1998-ban a Hornkormány adta áldását, megvolt a hitel és megkötötték a szükséges szerződéseket is. A kormányváltás után azonban az Orbán-kormány bejelentette: nem kíván részt venni az építésben. Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter közölte a főpolgármesterrel: a metró a gazdag városok luxusa. Aztán 2006 tavaszán - amikor a főváros és a kormány közti pereskedés, majd az előkészítés újrakezdése miatt még mindig nem építkeztek - a beruházást egykor leállító Orbán Viktor a választási kampányban azt ígérte: ha megválasztják miniszterelnöknek, megépíti a metrót. Nem választották meg, viszont az őszi önkormányzati voksoláson Tarlós István, a fideszes támogatással indult független főpolgármester-jelölt is megígérte a metrót. Őt sem választották meg. De legalább Tarlós nem változtatott álláspontján: legutóbb is azt mondta, kényszerpályán vagyunk, most már be kell fejezni a metrót, még ha horribilis összegbe is kerül majd. (Népszava 8.o.) Hild: Zárt ajtók mögött zajlott a tárgyalás Az alperes kérésére a nyilvánosság kizárásával tárgyalta tegnap a Fővárosi Bíróság a Hild József Örökjáradék Zrt. ellen a Fővárosi Főügyészség által kezdeményezett polgárjogi pert. A Hild üzleti és szakmai titokra hivatkozva kérte ügye zárt ajtók mögötti tárgyalását, amelyet a főügyészség azért indított, mert meglátásuk szerint a cég általános szerződési feltételei tisztességtelen elemeket tartalmaznak. Földeák Gábor, a mintegy kétezer szerződéssel bíró s ezzel piacvezető Hild Zrt. marketingigazgatója korábban közölte: az ügyfelekkel kötött szerződéseik megfelelnek a hatályos jognak, az ügyészség indítványa ezért az ügyvédek közötti egyeztetés tárgya lesz. A Hild egyébiránt nem az egyetlen életjáradék-piaci szereplő, amelynek ily módon kell tisztáznia magát szerződései miatt, ugyanis az FHB Életjáradék Zrt. ellen is bírósági eljárás folyik. A cég korábbi tájékoztatása szerint már folyik az egyeztetés a kifogásolt elemekről, így valószínűleg peren kívüli megállapodással végződik az ügy. (Magyar Nemzet 11.o., Népszabadság 21.o. Hild-per: ismeretlen garanciák) Nyírbátoriak nyomulnak Szendrőn Jövő hét szerdán dönt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ügyvezető szerve, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a szendrői gazdaságra beérkezett pályázatokról. Az MNV ötödik alkalommal hirdette meg a szendrői gazdaságot. A Magyar Nemzet információi szerint ezúttal is a korábbi két érdeklődő adott be pályázatot az április 11-i határidőre. Vagyis az a nyírbátori társaság is, amelynek egyik tulajdonosa Veres János pénzügyminiszter korábbi cégének könyvvizsgálója volt. (Magyar Nemzet 11.o.) Érme lehet a kétszázasból Az MNB vizsgálja, szükséges-e a 200 forintos bankjegyek helyett érmék kibocsátása. A jegybank - közlése szerint - az érintett szakmai szervezetek és a lakosság bevonásával tájékozódik, hogy a lakosság és gazdasági szereplők igényeinek megfelelő döntést hozhassa meg a jövőben. Szakmai körökben évek óta két kérdés merült fel a magyar bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatban: az egyik az egy- és kétforintosok szükségessége, a másik pedig a kétszázforintos bankjegyként vagy érmeként való megjelenése. Az aprókat március elsejével vonta be az MNB. (Népszabadság 19.o., Napi Ász 1.o. Visszatér a fémkétszázas?) Adósságcsapda: kilátástalan helyzetben Pécs Tizenkilencmilliárd forint az adóssága Pécsnek, és az év végéig elérheti a huszonegymilliárdot is. Nagy Csaba (Fidesz), a pécsi önkormányzat,pénzügyi bizottságának elnöke tegnapi tájékoztatóján drámainak nevezte a helyzetet. Az elnök szerint a város az elmúlt három évben képtelen volt kiadásait és bevételeit egyensúlyban tartani. Most sincs elegendő pénz az intézményhálózat szinten tartására, fejlesztésekre pedig gondolni sem lehet. Mindeközben egy évvel és nyolc hónappal az Európa kulturális fővárosa 2010 programsorozat évindítója előtt egyetlen kapavágást sem tettek a tervezett beruházások körül. Ráadásul a beruházásokhoz szükséges tíz

12 százalék önrészt is csak hitelből lehet finanszírozni. (Magyar Hírlap 2.o.) A héten lehet jelentkezni A K&H olimpiai futónapok keretében szombaton, idén először Dunaújváros is bekapcsolódik az ezreket megmozgató sorozatba. (április 16. Dunaújvárosi Hírlap 11.o.) Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Kreatív ügynökséget keres az ÁKK Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. az állampapírok kibocsátását és értékesítését támogató új kreatív koncepció tervezésére, nyomdai anyagok, elektronikus reklámok előkészítésére, valamint film- és rádióspotok előállítására keres vállalkozót. A megbízás becsült nettó értéke 80 millió forint, a szerződés július végétől szeptember közepéig szólna. A tárgyalásos eljárás részvételi határideje május 22. (Napi Gazdaság 11.o.) A Mol vitte az indexet Vegyes hatások érték a BÉT-et szerdán. Az európai indexek többsége süllyedt - kivételt csak a látványosan növekvő párizsi tőzsde jelentett -, azonban az amerikai piacon optimizmus lett úrrá. A délelőtt még értékelhető emelkedést mutató BUX fokozatosan csorgott lefelé, majd egy óra előtt pár perccel beszakadt, s mintegy 200 pontot zuhant negyed óra alatt. Utána pár kisebb hullámvölgy következett a negatív tartományban, majd negyed öt körül meglódult, és az utolsó percekben visszamászott a pozitív tartományba. Végül ponton zárt, ami 0,5 százalékos emelkedést takar. Az OTP 1,5 százalékos bukást követően landolt 6750 forinton. A kisebb papírok közül az FHB 2,6 százalékos nyereséggel örvendeztette meg befektetőit. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Nemzet 12.o. Unalom a tőzsdén, Magyar Hírlap 10.o. A Mol húzta az indexet) Tizenkét éves mélyponton a dollár A délelőtti, visszafogott erősödés után gyorsított a forint, az euró a 251-es szint alá is benézett szerdán, miközben a forgalom szerény maradt. Az ING Bank üzletkötője szerint valószínűleg opciós ügyletek miatt kirobbant pozícióharc következtében emelkedett hirtelen a hazai deviza ázsiója, de támaszt adott neki a lengyel zloty és a török líra izmosodása is. A látványos forinterősödés azonban kérészéletűnek bizonyult, hiszen az euró később irányt váltva, 252 forint felé vette az irányt, lapzártánkkor pedig már újra a reggelinek megfelelő, 251,30 körüli jegyzés volt az irányadó. A dollár ezzel szemben korrigált, a reggeli, 157 forint alatti sávban elért 12 éves mélypontja után délutánra 157,50 fölé emelkedett, a svájci frank egysége jellemzően 156 forint felett ingadozott. Az állampapírok másodlagos piacán az elmúlt napok lejtmenete után 2-6 bázispont közötti mértékben emelkedtek a referenciahozamok. Ez alól mindössze két kivétel akadt, az egy- és ötéves lejárat tapodtat sem mozdult. Ma a tízéves kötvények aukcióját tartja az Államadósság Kezelő Központ, a meghirdetett mennyiség 40 milliárd forint. (Napi Gazdaság 14.o.) Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Tartós fogyasztási cikkek Stagnálást vár a piac a ma megjelenő, márciusra szóló amerikai tartós fogyasztási cikkekről szóló adatoktól, míg egy éve még 5,1 százalékos volt a bővülés. 1,1 százalékos visszaesést mutatott a statisztika januárban. (Világgazdaság 1.o.)

13 Visszakapaszkodik a kiskereskedelem Továbbra is visszafogott a hazai kiskereskedők forgalma, pedig már decemberre élénkülést vártak. A váratlanul magas béremelkedés miatti nagyobb vásárlóerő, úgy tűnik, csak késleltetve jelenik meg az üzletek keresletében. A kiskereskedelmi forgalom februárban 2,5, az év első két hónapjában 2,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől naptárhatástól megtisztítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A tavaly év végi 4 százalékos visszaeséshez képest azonban már ez is a konszolidáció első jelének tekinthető, az elmúlt év márciusában volt utoljára ennél kisebb az éves visszaesés. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,2 százalékkal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. (Világgazdaság 2.o., Napi Gazdaság 2.o. Tovább zsugorodott a kiskerforgalom, Magyar Nemzet 13.o. Fogyókúrán a magyar lakosság, Népszabadság 19.o. Lejtmenetben a kereskedelem, Magyar Hírlap 10.o. Mérséklődő forgalom) A VOSZ a költségvetési hivatal mellett A nem megfelelően előkészített restrikciós gazdaságpolitika miatt tavaly nem javult a mikro-, kis- és középvállalkozók gazdasági helyzete - mondta Perlusz László, a VOSZ szervezési igazgatója tegnap Debrecenben. A szövetség kerekasztal- beszélgetésén a szakember a gazdaság dinamizálásának előtérbe helyezését sürgette. Szerinte szükség van költségvetési hivatal felállítására, s amennyiben a központi költségvetés hiánya eléri az 50 százalékot, akkor távozzon a miniszterelnök és a pénzügyminiszter. (Világgazdaság 2.o., Magyar Nemzet 11.o. A VOSZ számol az új választással) Szigorítás a tehervonatokon Az első negyedévben 20 milliárddal több bevétele volt a vám- és pénzügyőrségnek (VP), mint egy éve. Csak a jövedéki adókból hétmilliárdos többlet keletkezett, ennek zömét a megugró üzemanyag-forgalomból származó összegek adták. A benzinfogyasztás visszaesett ugyan a magas árak és a stagnáló keresetek miatt, ám ezzel párhuzamosan jelentősen bővült a közúti szállítás, ami a gázolaj szabad forgalmának dinamikus növekedését vonta maga után, s végül ez mozdította el pozitív irányban a mérleget. Az első két hónapban a benzin forgalma 1,49 százalékkal kisebb, a gázolajé pedig 8,77 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A bevételi eredményt az is megdobta, hogy az első hónapokban csökkentek az igények az üzemanyagok jövedéki adójának visszautalására. (Világgazdaság 2.o.) Megegyeztek a háziorvoslásról Három lépcsőben módosítaná az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a háziorvosi szolgálatok és a járóbeteg-szakellátás finanszírozását - mondta Székely Tamás, az OEP főigazgatója a parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. A szakmai szervezetekkel és a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együtt kidolgozott javaslatot a kormányfő megbízása alapján készítették el, amely a jövő hónapban kerülhet a parlament elé. A megvalósításhoz szükséges pénzről a kormány dönt. A tíz napja folyó egyeztetés paradigmaváltást hozott - jelentette ki Éger István, a MOK elnöke, aki úgy látja: a közösen kidolgozott javaslatokat támogatják az orvosok. A VG úgy tudja, a forrás meglesz, hiszen az egészségbiztosítási alap az első negyedévben 24,1 milliárd forint bevételi többlettel zárt, a gyógyító-megelőző kasszában pedig 13,2 milliárdnyi megtakarítás keletkezett. Jövő januártól létrehoznák a hitelként működő praxisalapot, hogy elősegítsék a doktorok mobilitását és a rezidensképzést. (Világgazdaság 2.o.) Magyarország a 36. legvonzóbb célpont Magyarország a világ 36. legvonzóbb befektetési célpontjának ígérkezik a következő években; ezzel - a közötti állapothoz hasonlóan - a visegrádi országok sereghajtójának számít. Az itteni bérköltségek óránként 7,7 euróra, tehát az uniós átlag nagyjából egyharmadára rúgnak. A növekedés üteme tavaly nem volt kiugróan magas a térség többi államához képest, ugyanakkor a teljes bérköltségen belül az adó- és járulékterhek aránya (42 százalék) továbbra is nálunk a legmagasabb az új EU-tagok között. (Világgazdaság 4.o.)

14 Újra pályázhat a tavalyi nyertes Az idén is indulhatnak az Új Magyarország fejlesztési terv gazdaságfejlesztési kiírásain a tavalyi nyertesek, a 2007-es és as árbevétel-vállalási követelmények nem adódnak össze, külön kezelendők - tudatta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az egyik pályázatíró céggel. A Világgazdasághoz is eljuttatott hivatalos állásfoglalás ugyanakkor nem található meg sem az ügynökség, sem pedig a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) kiírásaira beadott pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) honlapján. Való igaz, az idei felhívásainkra azok is pályázhatnak, akik a GOP keretében tavaly már nyertek európai uniós támogatást, hiszen csak egy éven belül nem lehetséges újra pályázni ugyanarra a kiírásra - reagált a lap megkeresésére Ormosy Gábor, a közreműködő szervezet vezérigazgatója. Azt is megerősítette, hogy a két egymás utáni esztendőben elnyert pályázat árbevétel-vállalása nem adódik össze, közülük a szigorúbbat kell majd teljesíteniük a nyerteseknek, így tehát voltaképpen mindkét szerződéses kötelezettségüknek eleget tesznek majd. (Világgazdaság 5.o.) VOSZ: büntetés helyett inkább prevenció Rossz felé megy a fogyasztóvédelem - véli Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi szekciójának elnöke a vonatkozó törvény módosítási tervezete kapcsán. Úgy véli, számos ponton egyoldalú, illetve hibás meggondoláson alapul az anyag. Nem derül ki belőle például, hogy milyen alapelvek szerint bírságolnak. Kifogásolja, hogy a bírság mértéke az árbevételtől függjön, mert így egy nagy cég egy apró szabálysértésért is sokszorosát fizetheti annak, amit egy kisebb vállalkozás róna le egy komoly vétségért. A szakember szerint a fogyasztóvédelmi törvénynek elsődlegesen nem a szankcionálásról, büntetésről kellene szólnia, hanem a prevencióról, a törvényeknek való megfelelés ösztönzéséről, tudatossá tételéről, valamint arról, hogy a fogyasztóvédelem milyen módon képes beágyazódni a nemzeti ellenőrzési rendszerbe. Az árbevétel-alapú bírságolás nem a célját, azaz a prevenciót érné el, hanem akár az érintett üzlet likviditását, fennmaradását sodorhatja veszélybe. Hiányolják, hogy nem foglalkozik a tervezet azzal, hogyan lehetne bevonni a feketegazdaságot a megfigyelendő rendszerekbe. Így az ellenőrzések és szankciók is csak a tisztességes vállalkozásokra terjednek ki - fogalmaz Krisán László -, vagyis azokra, akiket könnyen utolérhetnek. Akik pedig számla nélkül dolgoznak, továbbra is zavartalanul működhetnek. (Világgazdaság 7.o.) Lemaradásunk oka az adórendszer Adóreformra égető szükség van, ám jelenleg sem a politikai, sem a gazdasági feltételek nem kedveznek az adórendszer átalakításának. Ennek feltétele ugyanis a közmegegyezés és az erős költségvetés, ám Magyarországon mindkettőnek híján vagyunk - szögezte le a Reformműhely tanácskozássorozat konferenciáján Békesi László volt pénzügyminiszter. Az adó- és közteherviselés címet viselő fórumon a szakember hozzátette: az világos, hogy a költségvetési deficitcsökkenés üteme nem törhet meg az adórendszer átalakításán, ugyanakkor az erre fordítható mozgástér politikai elhatározás kérdése. Bár az erőforrások szűkösek, hazánknak tartania kell a térségi adóverseny diktálta iramot, ám erre csak akkor van esély, ha a gazdaság- és fiskális politikát a gazdaság dinamizálásának szolgálatába állítjuk. Komoly hiba, ha a kormány az elosztás optimalizálását tekinti elsődleges feladatának - tette hozzá Békesi László. Ha az adócsökkentés mozgásterét a költségvetés alakulása határozza meg, abból semmi jó nem szokott kisülni. Így van ez az utóbbi hetekben is, hiszen a korábbi 300 milliárd forint körüli keret a szemünk láttára apad nullára, és ha így folytatjuk, lehet, hogy jövőre még emelkednek is az adók - fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Csaba László közgazdász. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint új megközelítésre van szükség: először a célokat kell kitűznünk magunk elé, és csak ezután kell elkészíteni a lehetséges források leltárát. Nem szabad ugyanakkor túl sokat várni az adórendszertől - tette hozzá a szakember. (Világgazdaság 8.o., Magyar Hírlap 7.o. A magas hazai járulékszint a gazdasági növekedés gátja) Sürgősen tisztázni kell az állam szerepét A magyar gazdaságnak és az egész társadalomnak arra kell felkészülni, hogy hosszan elhúzódó,

15 nehéz időszaknak nézünk elébe, igaz, még van esély a növekedés megindítására - fogalmazott Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Reformműhely című rendezvénysorozatának első tanácskozásán, amelynek témája a versenyképes állam volt. A magyar gazdaság tartós és dinamikus fejlődését immár évek óta az egyensúly felborulása és az ebből fakadó stabilizációs kényszer köti gúzsba - mutatott rá az ÁSZ vezetője, aki szerint a reformok és a költségvetési kiigazítás összekeveredése és egyidejűsége is hozzájárul ahhoz, hogy a változásokat többnyire ellenzi a felkészítetlen társadalom. Mára azonban nemcsak nincs konszenzus az átalakításokkal kapcsolatosan, hanem a reformok költségvetési mozgástere is jelentősen leszűkült a néhány hónappal ezelőttihez képest. A visszás helyzetet jól jelzi, hogy az exszocialista országok közül nálunk a legmagasabb az államháztartás belső és külső eladósodásának aránya, emellett az önkormányzatok és a lakosság is kiveszi részét a hitelek felvételéből. Nehéz úgy versenyképes államot teremteni, hogy az aktív népesség több mint negyven százaléka nem része a hivatalos munkaerőpiacnak, és súlyos aggályokat vet fel, hogy a különböző mutatók nem igazolják vissza a munkahelyteremtésre fordított jelentős források eredményes hasznosulását - szögezte le az ÁSZ elnöke. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke előadásában leszögezte: az állam szerepének tisztázása, az állami működés rendbetétele a legégetőbb feladat a versenyképesség javítása érdekében. A bajok forrását onnan eredeztette, hogy Magyarországon történelmi okokból túl nagyok az elvárások az állammal szemben, másfelől azonban erős szerepet kapott az állam visszaszorítására, sőt, leépítésére törekvő neoliberális szándék is. Ennek jegyében az utóbbi években a közigazgatás szétverése zajlik - tette hozzá Stumpf István, aki egyéb okok mellett erre vezette vissza a közösségi támogatások és a gazdaság fejlesztésére szánt források igen alacsony hasznosulási rátáját is. (Világgazdaság 8.o.) Több pénzt akarnak gazdaságfejlesztésre Beigazolódott a vállalkozóknak az uniós csatlakozás előtti félelme, miszerint 2004 után a fejlett régiók, kistérségek tovább gyarapodnak, az elmaradottabbak leszakadása pedig tovább folytatódik - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azon a hónap elején megtartott nemzetközi konferencián, amelyet a kamara a brüsszeli székhelyű TAIEX irodával együtt szervezett meg. A regionális politikával, az európai integrációval foglalkozó kétnapos tanácskozáson Parragh László azt is elmondta, a kedvezőtlen trend megállításához arra lenne szükség, hogy a kamarák és az állami, önkormányzati szervek között ne csak látszólagos legyen az együttműködés, hanem érdemi kapcsolatok alakuljanak ki. A konferenciát köszöntő Ujhelyi István ezzel egyetértett, s azt is kijelentette, a kamaráknak jogos az az igényük, hogy az uniós forrásokból minél több pénzt kapjanak a hazai vállalkozások, hogy javíthassák versenyképességüket, s munkahelyeket tudjanak teremteni. Csak az a probléma - fogalmazott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára -, hogy Magyarország jelenlegi fejlettsége megköveteli, hogy nagyon sok pénzt költsünk az infrastruktúrára, oktatási, szociális célokra. Ám remény van arra, hogy a tervciklus második felében, illetve 2013 után már kevesebbet kell fordítani infrastruktúrára, és több marad gazdaságfejlesztési célokra. A konferencia több nyugat-európai előadója is megosztotta tapasztalatait a brüsszeli források lehívásáról és elköltéséről. (Világgazdaság 9.o.) Kamatemelést vár a piac Hétfőn 0,25 százalékponttal, 8,25 százalékra emelheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jelenleg 8 százalékos alapkamatot - véli a lap által megkérdezett elemzők többsége. A 2009 végi 3 százalékos inflációs cél tartásához szükséges a kamatemelés - húzza alá Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Barcza szerint már a piac is beárazta a kamatemelést, és hiba volna szembemenni a befektetői igényekkel, az ugyanis forintgyengülést hozna, és ismét zavarokat okozna az állampapírpiacon. A CIB Bank is az alapkamat 25 bázispontos emelését várja hétfőn, és az Erste Bank sem zárja ki a szigorítás lehetőségét. Maradni fog a 8 százalékos alapkamat, de nem lepne meg egy 25 bázispontos kamatemelés - mondja Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője, aki szerint az emelés mellett az inflációs cél elérése szólhat, míg a tartás mellett a relatíve erős forint és a néhány hete tapasztalt állampapír-piaci anomáliák lecsengése hozható fel érvként. A citybeli bankházak többsége azonban kamatemelést

16 vár. A JPMorgan londoni befektetési részlege negyed százalékpontos szigorításra számít hétfőn, amelyet májusban újabb hasonló mértékű emelés követ - írja az MTI. A bankház szakemberei a monetáris tanács tagjaival és elemzőivel, a Pénzügyminisztérium, a gazdasági tárca, egy alapkezelő, az Államadósság-kezelő Központ és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetékeseivel találkoztak nemrég, és a lezajlott beszélgetések alapján is arra a következtetésre jutottak, hogy a monetáris tanácsnak szigorítania kell. Jövőre azonban már csökkenhet a kamatszint, összesen 0,75 százalékponttal. A Lehman Brothers szerint az idén 8,5 százalékig emelkedik az alapkamat, jövőre viszont akár 1-1,5 százalékpontos enyhítés is elképzelhető. A legagresszívabb kamatemelési előrejelzők között van a Goldman Sachs, amely már hétfőn 0,5 százalékpontos kamatemelést vár, mivel úgy látja, még a jelenlegi erős forintárfolyam mellett is nehezen tartható a 2009-es inflációs cél, amelyet a februári béradatok is veszélyeztetnek. Homlokegyenest az ellenkező véleményen van a Merrill Lynch, amely az év végéig változatlan, 8 százalékos MNB-kamattal számol, amely jövőre 6,5 százalékra csökkenhet. (Világgazdaság 13.o., Napi Gazdaság 2.o. Nincs egységes vélemény a kamatemelésről, Magyar Nemzet 1.o. Kétséges a magyar deficitcsökkentés, Népszabadság 21.o. Két lépésben összesen félszázalékos magyar kamatemelést jósol a JP Morgan...) A kormányt fojtogatja a nyakkendőadó ötlete Az országgyűlés előtt fekvő - a kormány által előterjesztett - törvénymódosítás szerint a jövőben 0,8 százalékos kulturális járulék sújtaná az internet-, illetve a mobiltelefonos tartalomszolgáltatást, valamint a bútorokat is. Az évi nyolcmilliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételei így évi hárommilliárd forinttal növekednének - igaz, egyes termékek (üres cd-lemez, magnetofon) járulékkötelezettségének megszüntetése ötszázmillió forintos kieséssel járna, azaz a törvény elfogadása esetén nettó 2,5 milliárddal nőne az alap költségvetése. Erre a javaslatra tett rá még egy lapáttal törvényjavaslatával Schiffer János MSZP-s képviselő, aki a 0,8 százalékos járulékot kivetné a ruházati cikkekre is - így ingre, blúzra, kosztümre vagy öltönyre, de még nyakkendőre is. Ebből évi millió forintos bevételt remélhetne az NKA. A szocialista javaslatot kedden még a kormány is támogatta - legalábbis így nyilatkozott Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára a parlament költségvetési bizottságában. A nyakkendőadó a tegnapi kormányülésen is téma volt, ahol a kabinet visszakozott a javaslat támogatásától - erről tegnap tájékoztatta a Napi Gazdaságot az oktatási tárca sajtóosztálya. Ugyanakkor az "internetadó" bevezetését nem adta fel a kormány, arról tovább folynak az egyeztetések - olvasható a tárca közleményében. (Napi Gazdaság 1-2.o., Napi Ász 3.o. Hivatalnokadó, Bors 2-3.o. Nyakkendőkre is adót vet ki a kormány?, Magyar Nemzet 1+4.o. Mégsem vezetik be a nyakkendőadót, Magyar Nemzet 7.o. Adópokol, Magyar Hírlap 7.o. Tiltakozás a világháló adóztatása ellen, Blikk 1-2.o. Ez menti meg az országot?, Blikk 2.o. Miből lesz pénz a járulékcsökkentésre?) Tovább javul az egyensúly A magyar gazdaságra kettősség jellemző 2008-ban: az egyensúlyi folyamatok kedvezően alakulnak - az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egyenlege egyaránt -, ugyanakkor a romló nemzetközi pénzügyi és konjunkturális folyamatok egyszerre jelentkeznek a belső egyensúlyjavító intézkedések növekedés-visszafogó következményeivel - állítja Gál Péter egyetemi tanár, az MFB Zrt. vezető közgazdásza. A bank prognózisa szerint az egyensúlyjavító intézkedések a korábban vártnál jobban fogják vissza a beruházásokat és a háztartások végső fogyasztását. Az év egészében az államháztartás hiánya a GDP négy százaléka alatt lehet, a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege pedig után ismét - pozitívan alakulhat. A munkanélküliség várhatóan 8,1 százalékra emelkedik az idén, miközben a foglalkoztatási ráta csökken. (Napi Gazdaság 2.o.) Karvalits hisz Az infláció 2009 végére a háromszázalékos szint közelébe mérséklődhet, a dezinflációt a megfelelő béralkalmazkodás és a visszafogott belföldi kereslet erősítheti - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke egy konferencián tegnap. Hozzátette: az MNB szigorú monetáris politikával biztosítja a megfelelő kondíciókat a cél eléréséhez és erősíti az inflációs cél horgonyszerepét. (Napi Gazdaság 2.o.)

17 Turizmustörvény-tervezet már van Elfogadta a kormány az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott törvénytervezetet a turizmusról. A normaszöveg ezek szerint a közeljövőben megismerhető lesz, talán már a tavaszi ülésszakban tárgyalhatja az országgyűlés - persze most még nem lehet tudni, mikor fogja megszavazni. A törvénytervezet alapfogalmakat is tisztáz, például azt, hogy mi is a turizmus. Meghatározza majd, kinek milyen kötelezettségei lesznek a jövőben. Az önkormányzatok például csak akkor pályázhatnak majd turisztikai célokra, ha az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulást turisztikai célokra fordítják. (Napi Gazdaság 2.o.) Budapest és Miskolc tőkevonzó régió Az ITD Hungary az idén másodszor mérette meg Magyarország két régióját (a középmagyarországit és a közép-dunántúlit), valamint három nagyvárosát (Debrecent, Miskolcot és Budapestet) a Financial Times fdi Magazin "European Cities and Regions of the Future" felmérésen. A pályázat célja, hogy kiemelje és rangsorolja a legfontosabb európai befektetési helyszíneket. A magyar pályázók közül Budapest, illetve Miskolc gazdasági térsége ért el kiváló eredményeket. Budapest a hatodik lett a legköltséghatékonyabb kategóriában, 25. a tőkevonzó képesség szempontjából, a városok teljes rangsorában pedig a 47. helyen végzett. (Napi Gazdaság 2.o.) Három új szolgáltató központ nyílik Az outsourcing csak egy hatékonyságnövelő eszköz a vállalatok kezében - a világ számos országa azonban nemzetgazdasági szinten is profitálhat abból, ha minél több globális vagy regionális vállalat helyezi oda egyes tevékenységeit - hangzott el a Magyar Outsourcing Szövetség második nemzetközi konferenciáján. Hazánkba az elmúlt években 43 nagyobb szolgáltató központ települt be, amelyek közvetlenül csaknem húszezer, közvetve - a beszállítókon, tréner, ingatlanfejlesztő és forgalmazó vállalkozásokon keresztül - pedig további mintegy 30 ezer embernek adnak munkát - mondta Rétfalvi György, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója. Ez évben már három újabb pozitív döntés született, igaz, a beruházók nevei még nem publikusak. (Napi Gazdaság 4.o.) Kész a konvergenciajelentés A hét végéig még biztosan koalíciós kormányzás van Magyarországon, ezt követően a kormányfő dolga lesz eldönteni, kikkel és hogyan akar együtt dolgozni a kormányban - így reagált tegnap a kormány ülése után Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e már Gyurcsány Ferenc kormányfővel a kormány átalakításáról, arról, hogy ő fogja irányítani a fejlesztési politikából és a gazdasági tárcából létrehozandó új csúcsminisztériumot. Bajnai kitérő válasza nem cáfolta határozottan az esetleges felkérésével kapcsolatos információkat. Mindössze annyit mondott: erről a kormányfőt kell megkérdezni. A kormány tegnapi ülésén elfogadta a turizmusról szóló törvény javaslatát. Az ágazatot felügyelő Bajnai ennek kapcsán elmondta, hogy a turizmus Magyarországon sikerágazat, hiszen itt állítják elő a GDP 8,5 százalékát, és 400 ezer munkahely van az ágazatban. A kormány már ma is két forintot tesz hozzá az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához. A törvényjavaslat szerint a jövőben a települések csak akkor pályázhatnak turisztikai célú beruházásra, ha az adóból beszedett pénzt is a turizmus fejlesztésére fordítják. A kormány megtárgyalta és elfogadta az idei első konvergencia jelentést - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A jelentés beszámol a reformok állásáról az uniós intézményeknek, elsősorban a közigazgatásban végrehajtott létszámleépítésről, a regionalizációról és a teljesítmény értékelés bevezetéséről, valamint az egészségügyben végrehajtott reformokról tartalmaz átfogó adatokat. (Népszava 3.o., Napi Ász 3.o. Elfogadott jelentés) Elemzők szerint sokkoló az emelkedés Előre megterheli az őszi bértárgyalást, hogy a kormány nem hajlandó korrigálni a versenyszférában dolgozók bérajánlását - jelentette ki Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek

18 Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott: miután a kormány az éves inflációs várakozást 4,8-ról 5,9 százalékra, a bruttó keresetek növekedését pedig 5,4-ről 7 százalékra módosította, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalást kezdeményeztek a munkavállalók. Csizmár Gábor, a kormány képviselője azonban határozottan kijelentette: az újratárgyalás fölösleges, mert az 5-7,5 százalékos idei bérajánlás felső határa 1 százalékos reálkereset-emelést mutat, de ennél is magasabb, átlagosan 9,7 százalékos emelésben részesültek a versenyszférában dolgozók. Borsik szerint viszont az, hogy a kormány korrigálta saját előrejelzését, tovább gerjeszti az inflációt, hiszen kiderült, maguk sem bíznak saját prognózisukban. Ha nem hajlandók számot vetni a helyzettel, a korábbiaknál is súlyosabb konfliktus alakulhat ki az őszi bértárgyaláson, pedig akkor a szakmunkás-bérminimumról és a minimálbérről is egyezségre kellene majd jutni. Az egyik vezető londoni befektetési ház elemzése szerint sokkolóan magasak a magyar bérkiáramlási adatok. A versenyszférában februárban 14,4 százalékos volt az éves bruttó béremelkedés az előző havi 9,7 százalék után, és a prémiumok nélküli éves magánszektorbeli emelkedés is 10,4 százalékra gyorsult a januári 8,7 százalékról. A béremelkedés meglehetősen széles bázisú, és nem lehet csak a magasabb végzettségű alkalmazotti állomány minimálbér-emelésével magyarázni. (Népszava 4.o., Népszava 4.o. Magasabb a valós bérnövekedés az országos ajánlásnál) Tovább terjeszkednek külföldön a magyar kisvállalkozók is A következő években a magyarországi cégek külföldre irányuló tőkeexportjában lesz egy kis értékbeni visszaesés, hosszabb távon azonban egyre több cég egyre többet fektet majd be külföldön - mondta Rétfalvi György, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója a Develor Tanácsadó Zrt. tegnapi, Magyar Multik elnevezésű konferenciáján. A következő években várható némi értékbeni visszaesést annak tulajdonítja az ITD vezetője, hogy a nagy magyar cégek jórészt kihasználták már a nagy volumenű beruházási lehetőségeiket külföldön. Úgy véli azonban, hogy a beruházások mennyisége emelkedik a tőkeexpanzióban részt vevő cégek számának és körének bővülésével. A hazai cégek termeléskihelyezésének, befektetéseinek elsődleges célpontjai az elmúlt években Szlovákia és Hollandia volt, az előbbi 32, az utóbbi 19 százalékkal. A nagy magyar vállalatok, az OTP Bank, a Mol, a Trigránit, a Dunapack, a Magyar Telekom, a Danubius Hotels, és a Richter viszi a prímet, így érthető, hogy a pénzügyi tevékenység a teljes tőkekihelyezés egyharmadát, a kőolajfeldolgozás 29 százalékát képviseli, de feljövőben vannak az ingatlanbefektetések is a külpiacokon. (Népszava 5.o., Magyar Hírlap 10.o. Átrendeződés a tőkeexportban) Kóka és a nagy öregek Ha Kuncze Gábor elindul az elnöki posztért az SZDSZ júliusi tisztújításán, Kóka János visszalép a javára - erősítette meg a szabad demokraták jelenlegi elnöke tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján. Kóka arra a Szabadai Viktor budapesti pártelnök által jegyzett véleményre reagált, ami szerint nem szerencsés Kuncze Gábor elnökjelöltségének felvetése, mert a nagy öregeknek ideje lenne távozni a pártból. A budapesti SZDSZ-elnök által kezdeményezett új tagozattól azt várja, hogy együtt gondolkodnak a párt jövőjéről, ezért megbeszélést kezdeményez velük, amire elviszi az SZDSZ kidolgozott gazdaságpolitikai programját. A koalíciós szakítás kapcsán hangsúlyozta, az SZDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, a szocialisták megbuktatása nem célja. A konstruktivitás szavai szerint ebben az olvasatban azt jelenti, hogy meggyőzik a szocialistákat, álljanak a liberális gazdaságpolitika mellé, aminek gerince egy, a munka terheit csökkentő adóreform. (Magyar Nemzet 4.o., Népszabadság 2.o. Kuncze részmunkaidős fb-elnök) Zűrzavaros áfatörvény Február elején módosították ugyan a múlt év novemberében elfogadott általános forgalmi adóról szóló törvényt, ám a szabályváltozások nem szüntették meg a fordított adófizetés körüli fogalmi zűrzavart. Pénzely Márta, a Deloitte vezető adószakértője elmondta: a május elseje után alkalmazandó új paragrafusok a korábbinál szűkebb körben határozzák meg azokat az eseteket, amikor a forgalmi adót a szolgáltató helyett az áfafizetésre köteles megrendelőnek kell bevallania és megfizetnie, de az új szabályok sem egyértelműek. A februári szabálymódosítás értelmében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést eredményező tevékenységeknél és az ingatlanokon elvégzett,

19 építési engedélyhez kötött munkálatoknál kell alkalmazni a fordított áfafizetés szabályait. A törvény megfogalmazásai azonban pontatlanok - mondta a szakember, majd rámutatott: problémát jelent az építésiengedély-köteles tevékenységek értelmezése. (Magyar Nemzet 11.o.) Könyvbemutató a TF-esten A Manréza-füzetek sorozat 6. kiadványát, Járai Zsigmond-Fodor István-Parragh László Túl az idők jelein - A magyar gazdaság útja a rendszerváltástól napjainkig című kötetét mutatják be a TFestén, holnap este hat órakor a testnevelési és sporttudományi kar székhelyén (1123 Bp., Alkotás u. 44.). A kötetet Martonyi János ismerteti, közreműködik Geiger György Liszt-díjas trombitaművész. (Magyar Nemzet 14.o.) A különadótól mindenki szabadulna Úgy teljesíthető 2009-re a konvergenciaprogramban vállalt hiány, hogy a kormány lemond az adócsökkentésekről - a JP Morgan szerint ezt mondták az elemzőház szakembereinek a Pénzügyminisztériumban. Noha az elemzőház úgy véli, még ez is kevés lehet, annyit mindenki biztosra vesz: nagymérvű adóváltoztatásról szó sem lehet. A nagy adótanácsadók szerint a cégvezetők sem reménykednek semmiben. Minimumigény volna a 2006 őszén bevezetett négyszázalékos vállalkozási különadó eltörlése. Ez kétszázmilliárd forintba kerül, de a szakértők azt mondják, jogtechnikailag könnyű kivitelezni, és még jól el is adható. Nem meglepő: a nagy tanácsadó cégek vezető szakértői már nem a kívánságlistáikkal kezdték a válaszadást. Azt mondják, mostanra olyannyira sikerült a piac várakozásait lenullázni, hogy a cégvezetők már nemigen reménykednek semmiben, így, ha bármilyen érdemi változtatás lesz, annak örülnek - feltéve, hogy nem növeli a terheiket. A 2006 őszén bevezetett és a vállalkozások nyereségét 4 százalékos mértékben terhelő különadó megszüntetésére meglenne a költségvetési fedezet is, jogtechnikailag is könnyű kivitelezni, és még jól "el is adható", vagyis népszerű lépés lenne - mondja Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója. S ha választani kell a járulékcsökkentés és a különadó megszüntetése között, akkor is az utóbbi mellett érdemes dönteni - hangoztatja László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter. Ez ugyanis nagyjából 200 milliárd forintból megoldható, ami - akár - rendelkezésre is állhat. Ám ugyanekkora összeg mindössze 2,5 százalékpontos járulékcsökkentésre lenne elég, amit a gazdaság szereplői alig éreznének meg. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a különadó mellett a helyi iparűzési adóhoz is hozzányúlna. Úgy véli, a helyi adót csökkenteni kellene, mivel a befektetők leginkább ettől ódzkodnak. S ha ehhez pluszforrás kell, akkor inkább áfát emelne a szakértő. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint aligha lesz megegyezés az adóban a parlamenti pártok között, mivel az adórendszer felvet szociális, egyéb gazdaságpolitikai és költségvetési problémákat, amelyekről végképp különbözően gondolkoznak a pártok. (Népszabadság 1+21.o.) Pénzügyi válság is bekövetkezhet hazánkban A washingtoni székhelyű Peterson Institute for International Economics (PIE) gazdasági kutatóintézet szerint a világgazdaságban tapasztalható pénzügyi zűrzavar növeli azoknak az országoknak a kockázatát, amelyeknek nagy a költségvetési hiányuk, továbbá a folyó fizetési mérlegük deficitje is, ráadásul a "lyukakat" külföldi hitelfelvétellel próbálják betömni. A PIE szerint olyan helyzet alakulhat ki, mint amilyen az 1990-es években volt. Akkor latin-amerikai gazdaságok után Délkelet-Ázsia dőlt be, és megingott az orosz költségvetés is. Az amerikai kutatóintézet szerint hasonló forgatókönyv "állhat be" a felzárkózó országok körében is. Magyarország ebbe a piaci kategóriába tartozik. A PIE szakértői úgy látják, hogy elsősorban Törökország, Bulgária, Románia, a balti államok, Izland és hazánk tartozhat az "érintett körbe". A Standard and Poor's hitelminősítő által kidolgozott mutató szerint pénzügyi-gazdasági sérülékenység tekintetében hazánk - a globális ranglistán - a hetedik legrosszabb helyen tanyázik. Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, hogy a költségvetési hiány tavalyi jelentős csökkenése ellenére Magyarország ellen még folyamatban van a túlzott deficiteljárás az unióban, ez pedig a sérülékenységgel egyenlő a külföld szemében. Hozzátette: ha nem tartjuk be a konvergenciaprogram sarokszámait - és jelenleg így áll a dolog -, sebezhetőségünk fokozódik.

20 (Magyar Hírlap 1+10.o.) Sztráda épülhetne a kamatteherből Az államadósság miatti éves szintű kamatteherből ötszáz-hatszáz kilométer autópályát lehetne építeni az országban. Önmagában véve a kamatteher jelentős csökkentésének esetén a nemzetgazdaság nem szorulna rá a külföldi magántőkéből megvalósuló PPP-s beruházásokra. A jelenlegi helyzetben az évenként fizetendő rendelkezésre állási díjak viszont növelik az államadósságot. Az M6-os autópályának az M0-s és Érd-tető közötti, nyolc kilométeres szakasza a tervek szerint az idén augusztus végéig készül el. Ez utóbbi egyébként az egyetlen olyan szakasz amelyhez a magyar költségvetésből a kormány forrásokat biztosított, a többi magánbefektetők pénzéből, úgynevezett köz- és magánszféra partnerségben (PPP) épül. Mindez azt jelenti, hogy a megállapított futamidő alatt az állam az építési és hitelköltségek, az üzemeltetés, illetve a befektetők által elvárt hozam ellenértékeként évente rendelkezésre állási díjat fizet. (Magyar Hírlap 11.o.) Csak Bulgáriával együtt érünk meg az euró bevezetésére Az új uniós tagállamok közül Szlovákiában már jövőre bevezethetik az eurót. Pillanatnyilag arról egyeztetnek a szlovákok Brüsszellel, hogy milyen árfolyamon váltsák át a koronát euróra a következő évtől. A Reuters elemzése alapján a többi 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott új tagállam előreláthatólag csak évek múltán léphet be a közösségi valutaövezetbe. A Reuters által megkérdezett szakemberek szerint Észtország és Litvánia 2012-ben, Csehország, Lettország és Lengyelország pedig 2013-ban csatlakozhat az eurózónához. Magyarország azonban csak Bulgáriával egyszerre, 2014-ben vezetheti be az eurót. Sovány vigasz, hogy Románia valószínűleg még később: 2015-ben. Az elemzők azt is elmondták, hogy az inflációs nyomás erősödése, és a romló külső egyensúlyi helyzet miatt kevésbé optimisták, mint korábban. Az EU-ban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) Bulgáriában a legkisebb, az EU-átlag 37 százaléka. Románia következik 39 százalékkal, majd Lengyelország 52 százalékkal. Magyarország uniós viszonyszáma 65 százalék. (Magyar Hírlap 11.o.) Előznek a klaszterek Manapság a gazdaságfejlesztés kiemelt motorjaként támogatják a klasztereket a 2007 és 2013 közötti uniós pályázatok elbírálásakor. Úgy tervezték, hogy már 2008 végéig 74 milliárd forintra a nyertes klaszterek szerződhetnek majd. A pályázatok 2007-ben indultak. Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást kiegészítő mivoltuk köt össze - hangzik Michael E. Porter meghatározása a klaszterekről. Dr. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese a Metrónak elmondta, hogy azért támogatják a klaszterek létrejöttét, mert ezek a szakmai alapon létrejött szerveződések egymást erősítő, szinergikus hatást fejtenek ki, gazdaságélénkítő tevékenységük nélkülözhetetlen. Az elnökhelyettes szerint ma már nem csak felülről vezérelt szerveződések vannak az országban. (Metro 18.o.) Tanulmányok, publicisztika III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei