Bevezetés és célkit zés. Módszer és személyek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés és célkit zés. Módszer és személyek"

Átírás

1 20

2 Bevezetés és célkitzés A csoportterápia olyan pszichológiai módszer, amelynek során egy kisebb közösségben kísérlik meg feldolgozni a részt vev egyének konfliktusait és problémáit. Esetünkben egy olyan csoportról van szó, melyben a kognitív fejlesztést, azaz a megismer tevékenységek és elssorban az emlékezet fejlesztését az egyéni terápia kereteibl kimozdítva más struktúrában valósítjuk meg. Osztályunk helyi sajátosságait szem eltt tartva a súlyos traumát átélt betegek számára alakítottuk ki ezt a csoportfoglalkozást. A kognitív fejlesztésnek (neuropszichológus) vagy fejleszt terápiának (szomatopedagógus) a koponya-agysérült osztályon a traumás agysérülést szenvedett betegek rehabilitációjában van jelents szerepe. Az agy megismer funkcióinak károsodása (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, nyelvi feldolgozás, szociális viselkedés stb.) az agysérülés gyakori következménye. Ezen károsodások olyan súlyos mértékek lehetnek, hogy a legalapvetbb funkciókat újra kell építeni (pl. beszéd, manipuláció), a legalapvetbb ismereteket újra kell tanulni. (írás, olvasás, számolás). Fontos szempont ezeknek a képességeknek az újraalakítása, fejlesztése, és/vagy kompenzáló eljárások megtanítása azért, hogy a beteg minél önállóbban térhessen vissza a mindennapi életébe. A sérült személyt egészében, a problémáján és annak megélésén keresztül a mindennapi életét figyelembe véve közelítjük meg. Sok esetben mind a beteg, mind a hozzátartozó a trauma eltti állapothoz ragaszkodik. Ezért nagyon fontos a biztonságérzet kialakítása, az elfogadás, a tünetek tolerálása, a bels küzdelmek megértése és az új Én kialakításának segítése. Ennek a folyamatnak fontos része a Memóriacsoport. A csoportfoglalkozások során a tagok egyénként is jelen vannak, miközben egy közös, biztonságot nyújtó térben és közegben egymásra is kölcsönösen hatással vannak. Ebbl fakadóan különösen hatékony a csoportterápia, ha a problémák, konfliktusok fképp a társas közeghez kapcsolódnak vagy ott jelennek meg. A Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztályán közel 5 éve tartunk emlékezeti csoportfoglalkozásokat. A foglalkozások heti rendszerességgel folynak csütörtök délutánonként, f részvételével és két csoportvezet irányításával. Egy-egy csoport összeállításánál fontos szempont, hogy a csoport leend tagjai között legyenek olyanok, akiknek kognitív képességei gyengébbek és nagyobb segítséget igényelnek, valamint olyanok, akik jobb képességekkel bírnak és jó hatással lehetnek a csoport többi tagjára. A csoportban azonban nem csak kognitív fejlesztés, hanem egyéb, a csoportfolyamatokat befolyásoló pszichés tényezk is jelents szerepet játszanak. Mostani írásunkban arra keressük a választ, hogy egy súlyos traumán átesett személy számára a csoportfoglalkozások során melyek azok a pszichés tényezk, amelyek a hatékony rehabilitációhoz szükségesek, és miért éppen azok? Ha errl több információnk van, akkor ez igazolhatja intuitív sejtéseinket, és irányt mutathat számunkra, hogy milyen szempontokra, illetve mely pszichés folyamatokra érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni egy még eredményesebb program összeállítása során. Módszer és személyek Kérdésünkre egy kérdíves vizsgálat során kerestük a választ. A kérdív I. Yalom vizsgálata alapján készült; az eredeti kérdív a csoportos pszichoterápiát befolyásoló 12 különböz pszichés tényez fontosságát vizsgálja, a teszt-reteszt próba jónak bizonyult. 12 A memóriacsoport szempontjából irreleváns tényezk mérését kihagytuk, és az agysérültek számára bonyolultan megfogalmazott tételeket az érthetség kedvéért egyszerbb formába öntöttük. Így egy 20 tételes 21

3 kérdívet kaptunk, mely 10 pszichés tényezt mért; minden tényezhöz tehát két állítás tartozott (1. táblázat). Az adott állítás fontosságát egy négyfokú skálán ítélték meg a páciensek. Vizsgálatunkat 2007-ben kezdtük el, ez id alatt 50 traumás koponya-agysérült pácienst kértük fel az általunk összeállított kérdív kitöltésére. A csoport átlagéletkora: 27,6 év, nemi megoszlás: 33 férfi és 17 n. A kérdívek kitöltése során fontos szempont volt, hogy a páciensek közvetlenül a csoport befejezése után, a friss élmények birtokában válaszoljanak a feltett kérdésekre, hiszen elssorban arra kerestük a választ, hogy milyen hatások és hogyan érik a résztvevket a csoportban. Az eseményektl való idbeli eltávolodás módosíthatja ezeket az élményeket. A kérdívek felvételének két évet felölel idtartamát a rehabilitációban és így a memóriacsoportban eltöltött id hosszúsága indokolja. Osztályunkon a betegek ápolási ideje hosszú, több mint 60 nap, a rehabilitációs tevékenység tehát több hetet, hónapot ölel fel. A csoportfoglalkozásokon az osztály betegei vesznek részt. A beérkezés után, ha szükség van az emlékezet fejlesztésre és a beteg állapota már lehetvé teszi, behívjuk a csoportba. A csoport összetétele így tehát nem állandó, az érkezések és a távozások miatt gyakran változik. Eredmények és megbeszélés Az egyes terápiás tényezk átlagait és szórásait a 2. táblázat és az 1. ábra összegzi. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az emlékezetcsoportban a legfontosabb terápiás tényeznek a kohézió bizonyult (3. táblázat). Valamivel kisebb, de még mindig nagy fontossággal bír a reménykeltés, és a harmadik helyen szintén jelentsnek tekinthet az egyetemesség, valamint az egzisztenciális tényezk (4. táblázat). A továbbiakban a reménykeltés és az egyetemesség terápiás tényezket röviden, míg a kohéziót és az egzisztenciális tényezket részletesebben elemezzük. Egy olyan történés után, amely során elveszítünk valami vagy valaki számunkra életbevágóan fontosat, megkérdjelezdhetnek alapvet értékek, mint az élet vagy az újrakezdés értelme, a gyógyulás esélye. Az egész rehabilitációs munka de minden tevékenység egyik alapfeltétele a remény, a hit a jelen esetben a gyógyulásban. A betegek hozzátartozóinak beszámolói alapján is a leginkább felháborítónak a hit és a remény határozott megkérdjelezését tartották fképp a gyógyulás kezdeti szakaszában. A puszta 22

4 hit gyógyító erejét a rengeteg placebovizsgálat is meggyzen bizonyítja; mint ahogy a mondás is: Hit, remény, szeretet a három isteni erény. Az egyetemesség, avagy a páciens egyedüllét-érzésének cáfolása szintén a terápiás csoport korai idszakában lehet a javulás egyik f forrása. Az egyetemességet képvisel két állítás: 1. A csoportban felismerhettem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ilyen problémája van; Egy csónakban evezünk.. 2. A csoport segített felismerni, hogy nem különbözöm sokban másoktól, és ez az odatartozás érzését adja. Nemcsak beteg, de egy egészséges emberekkel folytatott vizsgálat eredménye is két alapvet humán félelmet igazolt: az egyik az önértékelés (alkalmatlanság érzése), a másik a kapcsolatteremtés (elidegenedés érzése) problémája. Az agysérülés során ráadásul károsodhat egy sor olyan képesség, mely a kapcsolatfelvételt és -tartást lehetvé teszi (pl. beszédprodukció, emlékezet, figyelem, szociális képességek pl. empátia stb.). A szeparációs félelem olykor olyan méreteket is ölthet, hogy a beteg egy napot sem bír ki a hozzátartozói nélkül. Az, hogy az egyetemesség ilyen fontos szerepet kapott, bizonyítja, hogy azok a páciensek is küzdenek az elszigeteldéstl való félelemmel, akiken ez els pillantásra nem látszik. Kohézió Kohézió: 1. Egy csoporthoz tartozhattam, és elfogadtak. 2. Egy csoporthoz tartozhattam, mely elfogad, és megért. Hasonló, de még alapvetbb jelentéssel bír a legfontosabb terápiás tényez, a kohézió is. Jelentségét az 5. táblázat mutatja: Az emlékezetcsoportban a legfontosabb els, míg a klasszikus pszichoterápiás csoportban is dobogós, azaz a harmadik legfontosabb helyet kapta. A kohézió tehát a valódi társasság élményét jelenti: odatartozást, elfogadást, megértést, feloldódást a többiek között. Az egyetemességtl talán annyiban különbözik, hogy ez utóbbiban a közös sors élménye is fellelhet, míg a kohézió alapvetbb, bármilyen társas csoportos alapélményt jelent, amely szinte nélkülözhetetlen az egészséges psziché fenntartásához és fejldéséhez; ezt fejezi ki Arisztotelész elhíresült szállóigéje is: Az ember társas lény. Olyannyira így van ez, hogy a legújabb idegrendszeri képalkotó eljárásokkal is kimutatták, hogy részben ugyanaz az agyi terület aktiválódik fizikai fájdalomra, mint egy szeretett személy elvesztésekor vagy szociális kirekesztésre (anterior cingularis kéreg, insula) nem véletlen tehát, hogy a pszichés veszteség és a szociális 23

5 kirekesztés élményét is fájdalomként éljük meg, és ugyanazzal a szóval fejezzük ki. 3,9 És ez át is vezet minket következ témánkhoz, azaz felmerül a kérdés, hogy vajon miért ilyen fontos számunkra a társasság, fképp nagy stressz, kemény megpróbáltatások idején, és milyen idegrendszeri mechanizmusok állhatnak emögött. 6 A kohézió fontosságának lehetséges magyarázata: a stressz (és a módosult tudat-) állapot agyi és élményjellemzi A stresszállapot jellegzetes hormonok, az ún. stresszhormonok fokozott termeldését váltja ki, ilyen hormon pl. a kortizol, ami pedig gátlólag hat az emlékezet egyik fontos agyi képletére, a hippocampusra, valamint a temporális lebeny további, emlékezetért felels komponenseire. 1 Olyannyira így van ez, hogy a tartós, hoszszú ideig fennálló stressz atrófiát is okozhat az agy ezen területein. A hippocampus köztudottan az emlékek racionális jellemziért felels: a tudatos, epizodikus deklaratív emlékezet téri-idi kontextusára, sorrendiségére kell itt gondolnunk. 11 Ha ez nem mködik megfelelen, akkor az amygdala élményfeldolgozó sajátosságai kerülnek eltérbe: az élmény emocionális jellemzi uralják az emlékeket (pl. villanófény-emlékek). Ennek során az élmény énvonatkozású horgonypontjai kikapcsolódnak, az énhatárok átjárhatóbbakká válnak, így a személy fokozottan szuggesztibilis lesz az t ért szociális hatásokra; ezek mintegy közvetlenül hatolnak be a testébe, ott szomatikus tüneteket is kiváltva. Mindez fokozza tehát a társas behatásokra való érzékenységet, a jó szóra, a szeretetre való igényt. A szociális ingerek ers, nem tudatosuló hatására jó példa még a közismert Pygmalion-effektus, vagyis az önmagát beteljesít jóslat. 7 A gyermek, akinek még a racionális szrje nem mködik úgy, ahogy egy felntté, a domináns személy pozitív vagy negatív elvárásainak megfelelen fog viselkedni, önkéntelenül utánozni fogja, de ugyanez érvényes lehet a stressz miatt módosult tudatállapotba került személyre is. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen idegrendszeri háttér lehet mindezek mögött? Ersen leegyszersítve, valószínleg hasonló struktúrák közvetíthetik, mint az utánzásért, empátiáért felels mechanizmusok. Az ún. tükörneuronokat Rizolatti és mtsai írták le elször (1996) a ventrális premotoros kéregben. 4 Megfigyelték majmoknál, hogy a célirányos akciók kivitelezésekor és a fajtárs akciójának megfigyelésekor ugyanazok a neuronok aktiválódnak. Az arckifejezés utánzásának vizsgálatánál ami az empátia alapja is hasonló eredményre jutottak más kutatók. 2 Anélkül, hogy a folyamatot, illetve az abban részt vev idegrendszeri struktúrákat most részletesen elemeznénk, megállapíthatjuk, hogy napjainkban olyan ígéretes kutatások folynak, melyek nemcsak lelki, de idegrendszeri szinten is igen érdekes korrelátumokat találnak olyan fontos pszichés folyamatokra, mint pl. az én-nem én elkülönülés, 5 lelki befolyásolás, moralitás, kirekesztés, szerelem, misztikus élmények. Végül, mint ahogy az elz felsorolásból is látszik, meg kell említenünk, hogy azok a folyamatok, melyek súlyos stressz alatt aktiválódnak, alapjai lehetnek pl. az alkotó elmélyülésnek is: a totális, beszkült figyelem (abszorpció), mely stressz alatt nem engedi észlelni a realitás fontos aspektusait, a kreatív munka alatt alapja lehet az alkotás tárgyával való azonosulásnak. Ebben a módosult tudatállapotban olyan nondeklaratív folyamatok is nagymértékben elsegíthetik új összefüggések és ismeretek felfedezését, mint az intuíció vagy a rejtett tudás. Valószín, hogy ilyen, a tárgygyal való nagymérték azonosulás, a nondeklaratív folyamatok eltérbe helyezdése a deklaratív emlékezettel szemben lehet alapja a misztikus élményeknek, valamint az idskori lényeglátásnak, bölcsességnek is. Végül egy fontos megjegyzés: természetesen az elfogadás és megértés nem azt jelenti, hogy betegeinket nem próbáljuk meg akár aktívabban, direktebben is befolyásolni a sikeresebb helyreállás érdekében. Hogy a beteg ezt ne visszautasító kritikának vegye és alapveten érezze az elfogadást ez a gyógyítás igazi mvészete. 8 Egzisztenciális tényezk Egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetvé teszi az emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és cselekvés emberi környezetet implikál... (Jean Paul Sartre) Egzisztenciális tényezk: 1. A csoport segített felismerni, hogy végül is én felelek azért, milyen életet élek. 24

6 2. A csoport segített elfogadni azt, hogy az élet kihívásaival végül is egyedül kell szembenéznem. Az egzisztencializmus modern polgári idealista filozófiai irányzat. Az egzisztencialisták szabadságként és lehetségként állítják az ember elé tulajdon önmagát. E terápiás szemlélet mára mind az európai, mind az amerikai pszichológiában elfogadott, és ez a pszichológiai beállítottság nagy hangsúlyt kap a mindennapi terápiákban. Az egzisztenciális terápia a létezésben, az emberi életben gyökerez problémákra összpontosító megközelítés. E szerint az ember legnagyobb harcait önnön adottságaival és az élet nagy kérdéseivel a halállal, a magánnyal, a szabadsággal és az értelmetlenséggel vívja. Félünk a haláltól, pedig tudjuk, hogy elkerülhetetlen, biztos állásra, biztos talajra vágyunk, és mégis bizonytalanul hozzuk meg döntéseinket, szeretnénk közösségekhez tartozni, mégis nehezen megy a beilleszkedés, szeretnénk boldog kapcsolatokat, mégis nehéz közel kerülni. Ezek a lelki konfliktusok húzódnak végig az életünkön, és vezetnek szorongáshoz. Az egzisztenciális tényezk kategóriája fontosnak bizonyul a páciensek számára. Olyan érzelmeket mozgatnak meg, melyektl dönt fontosságúvá válnak. Minden olyan tanulmány, melyben szerepelnek egzisztenciális kategóriák, arról számol be, hogy a páciensek s legyen ez börtön- vagy alkoholistákat kezel csoport, esetleg idsek csoportja a rangsor elejére teszik azokat. Felmérésünkben is ez a helyzet: 3,47-es átlagpontszámmal az egyetemességgel azonos arányban a harmadik helyen szerepel, megelzve például az útmutatást vagy az altruizmust. Az egzisztenciális tényezk közé tartoznak: felelsség (életvitelünket érint következmények viselése), elfogadás (az élet néha igazságtalan), akarat (csak rajtam múlik, hogyan alakul a helyzetem), érzelem (a beteg és a terapeuta érzelmi reakciói), elszigeteltség (Ki vagyok Én most?), kiszámíthatatlanság (a létezés kiszámíthatatlansága). Ezek közül a tényezk közül kettt emelünk ki részletezésre. Úgy gondoljuk, hogy ezek azok a tényezk, melyeket a súlyos traumát átélt személyek esetében figyelembe kell venni a sikeres terápia érdekében. Rehabilitációs szempontból meghatározó, hogy egy agysérülést követen milyen lelkiállapotban van a páciens, hogy ez a lelkiállapot és viselkedés honnan ered, és hogy arra a rehabilitációban részt vev szakemberek hogyan reagálnak. Az els általunk kiemelt tényez az elfogadás. Az élet néha igazságtalan. És ez az igazságtalanság most engem ért. Erre a felvetésre kétféleképpen lehet reagálni. Egyfell elnyomható vagy figyelmen kívül hagyható, és akkor a sérült személy a trauma eltti állapothoz ragaszkodva nem képes a továbblépésre. Másfell elfogadható, és akkor lehetség van a javulásra, fejldésre. Ha egy sérült nem tudja elfogadni a trauma utáni állapotot, akkor nem tud mozdulni. Folyamatosan arra koncentrál, hogy miért történt velem, és miért velem? Nem része aktívan a rehabilitációnak, pedig a sikeres rehabilitációnak elengedhetetlen tagja a beteg. Ha azonban megtörténik az elfogadás, elkezddhet az élet újrarendezése. Új feladatok keresése, új szokások kialakítása, új emberek (sorstársak) megismerése, és esetenként akár egy elfogadható új én -t is megpróbál megalkotni. 10 Új képességeinek, új lehetségeinek birtokában elkezddik a helyreállás, és a rehabilitáció sikeres lehet. A másik tényez, melyet kiemeltünk: az elszigeteltség. Súlyos traumát átélt betegeink esetében ez az elszigeteltség nem a külvilág által felállított határok átjárhatatlanságát jelenti. A balesetet, a mtétek sorát a hosszú akut kórházi szakasz után testileg-lelkileg megváltozva kezdik el a rehabilitációt. A beteg ebben a szakaszban szembesül a mostani Önmagával. A tükörben nézve azonban egy másik, sok esetben teljesen megváltozott, idegen arcot lát visszatükrözdni. Ebben a szakaszban szembesül az esetleges kognitív és fizikai deficitekkel is. (hemiparesis, memóriazavar stb.) A betegek a sérülés eltti önmagukra, a sérülés eltti képességeikre emlékezve egy teljesen más személlyel találják magukat szemben (testképzavar, énképzavar). Ilyenkor fogalmazódik meg a kérdés: Ki vagyok ÉN? Vegyünk egy banális példát. Ha a fodrász rosszul vágja le a hajunkat és történetesen még egy tlünk teljesen távol álló színnel is befesti, az els reakció az, hogy Úristen, én így ki nem megyek az utcára. Azonnal követeljük vissza a megszokott Önmagunkat. Kifejezett ez az állapot a kognitív deficitek esetén. Ha a beteg arra sem emlékszik, hogy mit evett reggelire, ha nem tudja a nevét a tárgyaknak, ha nem talál vissza a szobájába, nehezen teremt kapcsolatot. Visszavonul a könnyen átfogható térbe, visszavonul önmagába. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a segít szakemberek megértsék ezt a folyamatot, és ne valami dacos ellenállásnak, ne az együttmködés hiányának, ne ellenségességnek vegyék. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy a fenti, tárgyalt, saját felelsségünk felvállalásával kapcsolatos egzisztenciális tényezk (pl. sorsunk elfogadása, vagy az elszigeteltség, azaz az én és a mások elhatárolódásának elviselése) akkor valósulhatnak meg, ha az igazi 25

7 kohézió is bekövetkezik: ha egy vagy több személy, csoport elfogadja és megérti, feloldja az elszigeteltséget. Ezért nagyon fontos a rehabilitációban a család és a támogató csoportok szerepe, aminek talaján aztán újra kiformálódhat a páciensek önálló egyénisége. Összefoglalás és kitekintés Az emlékezeti csoport fejldése Az emlékezeti csoport elindítása óta nagy változásokon ment át. A helyszín maradt, a csoportvezetk ugyanazok és az idpont sem változott, a csoport mégis más. Megjelenik a lelki szükségletek kielégítésének igénye, így minden foglalkozás alkalmával idt kell szakítani ezen felvetések megbeszélésére. A csoport kezdeti létszámához képest jelents létszámnövekedés tapasztalható. Nemritkán 18 f részvételével zajlik a csoportfoglalkozás. Számtalanszor fordult el, hogy a tagok önállóan hívnak betegeket a csoportba, mondván nagyon jó a csoport, hadd jöjjön is. Ilyenkor fontos megértetni a beteggel, hogy bizonyos szabályokat be kell tartani, hiszen a hétköznapi életben sem állíthatok be csak úgy valahová. A csoportba kerülés a team-tagok javaslatára a pszichológussal való egyeztetés után történik. A csoporttagok bandáznak. A memóriacsoportban részt vevk esetében azt figyeltük meg, hogy a csoporton kívüli idben is egy közösséget alkotnak. Figyelnek egymásra, segítenek egymásnak, sokszor mennek együtt bizonyos foglalkozásokra. Szorosabb kötelék alakul ki közöttük a csoportban való együtt dolgozás után. Az emlékezeti csoport pszichés haszna A csoportmunka során a betegek megtanulják, hogy hogyan tudnak segíteni egymásnak, és megtapasztalják a nekik nyújtott segítséget. Így az által, hogy segítségére lehetnek másoknak, ersödik az önbizalmuk. A másokkal való tördés, a másokon való segítés egy új cél lehet, és segít kimozdulni a befelé fordulásból. A páciensek a segítségnyújtás képességét megtapasztalva ersödnek és aktivizálódnak, ennek következtében az önelfogadás is könnyebb lehet. ( Ha mások elfogadnak, én miért ne? ) Azáltal, hogy a csoportban a jobb képesség betegek segítik a gyengébbeket (pl. odafigyelnek, hogy idben beérjenek a foglalkozásra), a hasznossá válás érzése ersödik. Valamint fokozódik együttérz készségük és fogékonyságuk a többiek iránt. A csoportrituálék ersítik az összetartozás élményét és cinkossá tesznek. A csoportfoglalkozás légkörét úgy alakítjuk, hogy arra az egy órára kizökkentsük a résztvevket a kórházi hétköznapokból. Erre az idre a betegstátusz megsznik. A foglalkozások alkalmával nagy hangsúlyt kap a humor. Számtalanszor megjelenik az önirónia, mely könnyebbé teszi a feldolgozást. És végezetül: a legnagyobb elismerést akkor kapjuk betegeinktl, mikor a csoport kezdete eltt pár perccel az általuk berendezett teremben, körbeülve várnak minket, és ha akarnánk sem maradhatna el a foglalkozás. Feladatunk tehát, miszerint a kohéziót a lehet legnagyobb mértékben kell ersítenünk, valamint a reménykeltésre, az egyetemességre és az egzisztenciális tényezkre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk, részben megvalósult. További feladat lehet, hogy tudományos igényességgel is számba vesszük és mérjük azokat a tényezket, melyek mindezeket facilitálhatják: vizsgálhatjuk például, hogy a csoportfolyamatok, illetve a vezeti magatartási módok vagy a terapeuta alapszerepek közül melyek lehetnek kérdésünk szempontjából a releváns tényezk. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Urbanics Ildikónak az angol nyelv absztrakt összeállításában nyújtott segítségét. 26

8 27

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned. Hogy az élet neked dolgozzon

ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned. Hogy az élet neked dolgozzon ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned Hogy az élet neked dolgozzon ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned Hogy az élet neked dolgozzon A könyvben előforduló magyar hivatkozásokat

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14.

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. Máshogy mondom, furcsa módon Te a Földön én a Holdon Mondd

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I.

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I. SZKB_207_09 Kell egy csapat! I. diak09.indd 55 2006.12.09. 22:01:12 DIÁKMELLÉKLET KELL EGY CSAPAT! I. 7. ÉVFOLYAM 57 DIÁKMELLÉKLET D1 Feladatlap a csoportmunkához b) A táblázat második oszlopában szereplő

Részletesebben

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 5 22 TANULMÁNYOK Az áttétel idegtudományi megközelítése Bokor László Bevezetés A pszichoanalízis az elme tudománya. Az ókor óta tudjuk, hogy az elme mûködése valamilyen

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Balogh Katalin Nemzeti Fókuszpont vezető Budapest, 2014. október 21. IBS A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja 2010. október 27 28. A Bátorság Köre A kétnapos workshopja 2010. október 27. Előadással egybekötött mesterkurzust tart Dr. Larry Brendtro a Tisztelet Kötelékeinek Helyreállítása nevű módszerről (RAP Response

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Afázia Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-2011.

Afázia Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-2011. Afázia Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-2011. Krasznár Felicia STROKE KONFERENCIA 2011. 09.30. Afázia- Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-ban alakult Titkára, létrehozója: Dallos Zsuzsa tapasztalati szakértő

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség

Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség Dr. Túri Viktória Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Bejárható Magyarország Keretprogram Természetjáró szabadidő-szervező és programkoordinátor

Részletesebben

CSALÁDI ALBUM. Meghívó

CSALÁDI ALBUM. Meghívó CSALÁDI ALBUM Meghívó A Miskolci Családsegít Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ szeretettel meghívja Önt és kollégáit a Családi Album Rendszerszemlélet

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Fiatal sportolók edzésvezetése

Fiatal sportolók edzésvezetése Fiatal sportolók edzésvezetése Magyar Evezs Szövetség Edzi Fórum November 2006 Hosszútávú edzésfolyamat Edzés a gyzelemre Edzés a versenyzésre Edzés az edzésre Tanulunk edzeni Alapok 6-9 9-12 12-16 16-18

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT

LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT 2015 OM azonosító: 201933 ÖNÁLLÓAN MKÖDÖ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 1 LURKÓFALVA ÓVODA Nevelési Programja OM azonosító: 201933 FÜZESGYARMAT 2015. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Közösségi szolgálati napló

Közösségi szolgálati napló Élményeim, tapasztalataim: Közösségi szolgálati napló Név:... Oktatási azonosító:... Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen

Részletesebben

Szociális párbeszéd. Munkahelyi stressz. Keretszerzdés a munkahelyi stresszrl

Szociális párbeszéd. Munkahelyi stressz. Keretszerzdés a munkahelyi stresszrl Szociális párbeszéd Munkahelyi stressz Keretszerzdés a munkahelyi stresszrl This project is organised with the financial support of the European Commission 2 1. Bevezetés A munkahelyi stresszt nemzetközi,

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Afázia Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-2012. Dallos Zsuzsanna- Krasznár Felicia

Afázia Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-2012. Dallos Zsuzsanna- Krasznár Felicia Afázia Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-2012. Dallos Zsuzsanna- Krasznár Felicia MLSZSZ KONFERENCIA 2012. 04.14. Afázia- Az Újrabeszélők Egyesülete 2006-ban alakult Titkára, létrehozója: Dallos Zsuzsa tapasztalati

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben