ANALÓG ELEKTRONIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
|
|
- Gabi Kerekesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Oláh László ANALÓG ELEKTRONIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK M ű v e l e t i E r ő s í t ő k 2. kiadás DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszék
2 TARTALOM Bevezetés 2 1. Erősítés / csillapítás 5 2. Lineáris erősítők és műveleti erősítők alapismeretei 8 3. Műveleti erősítők specifikációja Feszültség és áramátalakító áramkörök Nemlineáris áramkörök Differenciáló és integráló fokozatok Oszcillátorok Aktív szűrők Műszererősítő Feszültségszabályozók 127 Függelék (A) UA741 gyártó adatlap (B) TL081 gyártó adatlap (C) 7805 gyártó adatlap 1
3 B E V E Z E T É S Kísérleti áramkörök Az áramkörök kísérleti összeállítása az a művelet, amely során ideiglenesen állítanak össze egy áramkört, hogy a papíron készült áramköri terveket teszteljék és ellenőrizzék, hogy az a tervezettnek megfelelően működik-e, illetve, hogy közvetlenül megmérjék az áramkör jellemzőit. A jó összeállítási módszer magában foglalja az áramkör gyors és pontos megépítését olymódon, hogy az összes alkotóelem könnyen azonosítható és elérhető legyen, az áramkör megbízhatóan működjön, és lehetőleg az az alkotóelemek károsodása nélkül, illetve csekély károsodásával szétszerelhető legyen. A mérési gyakorlatok során sor kerül számos alkalmazás és elméleti koncepció bemutatására. A gyakorlatokat ismertető fejezetek feltételezik az olvasó alapszintű elméleti és gyakorlati elektronikai ismeretét (pl.: jelgenerátor, multiméter, oszcilloszkóp használata). A mérések során viszonylag alacsony frekvenciákkal, teljesítmény és feszültségszintekkel dolgozunk. CADET IIT analóg/digitális mérőpanel Az elektronika laboratóriumi mérésekhez CADET IIT többfunkciós mérőpanelek állnak rendelkezésre. 2
4 A mérőpanel funkcionális egységei az előző vázlatos rajz jelöléseivel a következők: 1. BNC CSATLAKOZÓ ALJZATOK (2 db szabványos BNC aljzat külső eszközök csatlakoztatására, J1 nem földelt!) 2. JELGENERÁTOR (3 jelforma: szinusz; háromszög; négyszög [50%-os kitöltési tényező] frekvenciatartomány: 0.1 Hz khz, jelamplitudó: 0 V - 10 V, kimeneti impedancia: 600 Ω; rövidzárvédett) 3. HANGSZÓRÓ (8 Ω, 0.25W) 4. NYOMÓGOMBOK (pergésmentes kapcsolás: beépített flip-flopok nyitott-kollektorú kimenetekkel, terhelés: max. 250 ma) 5. KAPCSOLÓSOR (8 kapcsoló logikai alacsony és magas feszültségszint előállításához, 0 V - 5 V ill. 0 V - (max.15v) feszültségszintekkel a +5/+V jelű kapcsoló állásától függően) 6. VÁLTÓKAPCSOLÓK (2 váltókapcsoló általános kapcsoló funkciókhoz) 7. VÁLTOZTATHATÓ ELLENÁLLÁSOK (1 kω és 10 kω) 8. 7-SZEGMENSES KIJELZŐK (2 kijelző BCD kódolású számok megjelenítésére, 9-nél nagyobb bemeneti értékekre a kijelzők nem mutatnak semmilyen értéket) 9. LOGIKAI ÁLLAPOTJELZŐ LED-SOR (vörös LED: logikai magas szint { 2.2 V (TTL) ill. 0.7 V cc (CMOS) } zöld LED: logikai alacsony szint { 0.8 V (TTL) ill. 0.3 V cc (CMOS) }) 10. LOGIKAI ÁLLAPOTMONITOR (TTL és CMOS logikai állapotok és egyedi impulzusok észlelésére, a MEM jelzésű módban a PULSE LED az impulzus vége után is megtartja állapotát) 11. TÁPEGYSÉGEK (konstans 5 V egyenfeszültség, változtatható pozitív és negatív egyenfeszültség az 1.3 V - 15 V és (-1.3 V) - (-15V) tartományokban, szimmetrikus 12.6 V-os váltakozó feszültségű tápegység) 12. KIEGÉSZÍTŐ CSATLAKOZÓPAD 3
5 Figyelmeztetés: Csak megfelelő (max. 0.8 mm) vastagságú vezetékek és alkatrészkivezetések dughatók a csatlakozópadokba. Csatlakoztatás előtt az alkatrészkivezetésekről az elektromos kontaktust akadályozható szennyeződéseket le kell tisztítani. Általános szabályok a mérési feladatok végrehajtásához A mérési feladatok végrehajtásánál mindig tartsa be a következő szabályokat: Először alaposan tanulmányozza a kísérletet, hogy tudja milyen eredmény várható. Próbálja megbecsülni az eredményeket, amikor ez lehetséges. Kapcsolja ki vagy vegye le a feszültség- és jelforrásokat a panelről az áramkör összeállítása, változtatása vagy szétszerelése előtt! Kezdje az összeállítást tiszta panellel (az előző kísérletekből maradt vezetékek és alkatrészek többnyire csak zavart okoznak). Legalább kezdetben próbálja úgy összeállítani az áramkört, hogy emlékeztessen a kapcsolási rajzra. Az összekötő vezetékek legyenek rendezettek és lehetőleg rövidek. Gondosan ellenőrizze az áramkörök pontos felépítését és az alkatrészek helyes értékét! Ellenőrizze a tápegység és a föld megfelelő csatlakozását! A V 0 és V i jelölésű feszültségszinteket mindig a földhöz képest kell mérni, ha a rajzon másképp nincs jelezve. Ha oszcilloszkóppal mér, az áramkör-panel földpontját mindig össze kell kötni az oszcilloszkóp testjével a csatlakozó kábel árnyékolásán keresztül. 4
6 1. ERŐSÍTÉS/CSILLAPÍTÁS 0. GYAKORLAT Ez a gyakorlat a csillapítás mérési és - db (decibel) egységre vonatkozó - számítási módszerét mutatja be, és ezen az egyszerű példán ismerteti a mérőpanel használatát. A db egységet széleskörűen használják az elektronikában, így például találkozni fogunk vele a későbbi kísérletekben használt műveleti erősítők adatlapján is. A db feszültségarányra vonatkozó definíciója megtalálható alább az alapösszefüggéseknél. Alkatrészlista: 10 db 10 kω-os ellenállás digitális multiméter CADET mérőpanel 1.1 ábra Alapösszefüggések: A decibel-ben kifejezett feszültségarány: db = 20 log V o Vin ahol V o - az áramkör kimeneti feszültsége, V in - az áramkör bemeneti feszültsége. Mérési feladatok I.: 1. Állítsa össze az 1.1 ábrán lévő áramkört. A jelforrás a mérőpanel jelgenerátor egységének szinuszjel kimenete. 2. A multiméter váltófeszültségű állásában először mérje meg V in értékét: V in,eff = V 3. Csatlakoztatva a multimétert a mérőpanelen lévő potenciométer csúszóérintkezőjére lassan forgassa az érintkezőt a két végállapot között és figyelje a műszer által jelzett értéket! Írja le hogyan és milyen határok között változik a kimeneten mérhető feszültség! 4. Az Alapösszefüggések definiciója alapján számítsa ki a következő táblázatban megadott feszültségarány-értékekre az áramkör csillapítását db egységben: 5
7 V in V V o in V o A (db) 1.2 ábra Mérési feladatok II.: 1. Állítsa össze az 1.2 ábrán lévő áramkört. Feszültségforrásként a mérőpanel tápegységének +12 V-os kimenete használható. Az 5 kω-os ellenállások előállíthatók két 10 kω-os ellenállás párhuzamos kapcsolásával. 2. Kapcsolja be a tápfeszültséget és mérje meg az E, E1, E2 és E3 pontok feszültségértékeit (a földhöz képest): E = V E1 = V E2 = V E3 = V 3. Számítsa ki a következő feszültségarányokat, azután adja meg őket db egységben is! E1/E = = db E2/E = = db E3/E = = db 6
8 Ellenőrző kérdések: 1. Hány db az erősítés, ha feszültségek aránya 3? (a) -9.2 (b) +10 (c) +9.5 (d) Melyik feszültségarány felel meg a +8 db-es erősítésnek? (a) (b) (c) (d) Melyik feszültségarány felel meg a -3.5 db-es csillapításnak? (a) (b) (c) (d) Két erősítő kaszkádba van kapcsolva. Az első erősítése 15 db, a másodiké 5 db. Ekkor a teljes feszültségerősítés (V o és V in aránya): (a) 9 (b) 0.1 (c) 20 (d) Egy kommunikációs rendszerben a következő erősítések és veszteségek lépnek fel a jel útja során: +3 db, -1.5 db, +30 db és -2 db. Ekkor a teljes feszültségerősítés (V o és V in aránya): (a) (b) 29.5 (c) 10.3 (d)
9 2. LINEÁRIS ERŐSÍTŐK ÉS MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALAPISMERETEI Leegyszerűsítve elektronikus erősítőn egy olyan eszközt értünk, amely egy elektromos jel nagyságát képes megnövelni. A bemeneti jelmennyiség lehet feszültség, áram vagy teljesítmény. Egy lineáris erősítő nemcsak megnöveli a bemenő jel nagyságát, hanem annak pontosan ugyanolyan hullámformájú, alakhű másolatát képes előállítani. A műveleti erősítő - mint a későbbiekben látni fogjuk - olyan eszköz, amely igen jó lineáris erősítő, emellett azonban sokféle nemlineáris áramkör építésére szintén kiválóan alkalmas. Műveleti erősítő (operational amplifier) A műveleti erősítő alapjában egy igen nagy erősítésű, két bemenettel rendelkező feszültségerősítő. A + jellel jelölt bemenetet nem-invertáló bemenetnek, a - jellel jelölt bemenetet pedig invertáló bemenetnek nevezik. A műveleti erősítő e két bemenet közötti feszültségkülönbséget erősíti fel, és a kimeneti feszültség megegyezik a bemenetek közötti feszültségkülönbség és a műveleti erősítő nyílthurkú erősítésének szorzatával. V o = A ol (V 1 -V 2 ) (2-1) ahol V o - a kimeneti feszültség A ol - a műveleti erősítő nyílthurkú erősítése V 1 - a nem-invertáló bemenet feszültsége V 2 - az invertáló bemenet feszültsége Ha mindkét bemenet ugyanolyan potenciálon van, akkor a kimeneti feszültség zéró. 2.1 ábra : A műveleti erősítő rajzjele (V CC a pozitív, -V EE a negatív tápfeszültség vonal) 8
10 Egy ideális műveleti erősítő jellemzői: Végtelen nagy nyílthurkú feszültségerősítés (A ol = ). Még a bemenetek közötti legkisebb feszültségkülönbség is hatására is maximális lesz a kimeneti feszültség. Végtelen nagy bemeneti ellenállás (R i = ) A két bemenet közötti potenciálkülönbség ellenére sem folyik áram egyik bemeneten sem. Nulla kimeneti ellenállás (R o = 0) A műveleti erősítő helyettesítő áramkörének a kimenete tökéletes feszültséggenerátornak tekinthető, amely soros ellenállás nélkül hajtja meg a kimenetre kapcsolt áramkört. Végtelen sávszélesség Az erősítőnek minden frekvencián azonos az erősítése. Nulla ofszet Ha a bemenetek között nulla a potenciálkülönbség, akkor a kimenet is pontosan nulla feszültségű. A valódi műveleti erősítők egyike sem teljesíti ezeket a feltételeket, de sok közülük elég jól megközelíti őket. A továbbiakban - a 3. gyakorlat kísérleteinek kivételével - feltételezhetjük, hogy ideális műveleti erősítőkkel dolgozunk és az így kapott eredmények gyakorlati célokra több, mint megfelelőek lesznek. 2.2 ábra : Egy műveleti erősítő egyszerű helyettesítő áramköre 9
11 Műveleti erősítő tápfeszültsége A legtöbb műveleti erősítő szimmetrikus osztott tápegységet igényel. Az osztott tápegységeknek három kimenetük van. Az egyik kimeneten a földhöz képest pozitív (+V CC ) feszültség, a másikon negatív (-V EE ) feszültség jelenik meg. A harmadik kivezetés közös pont és mindig a földre van kötve. A legtöbb modern műveleti erősítőnek +/- 3 V és 15 V közötti tápfeszültségre van szüksége. A legtöbb kapcsolásban +/- 12 V tápfeszültséget fogunk használni. Habár a korábban elmondottak alapján a műveleti erősítők kimeneti feszültsége csupán a bemeneti feszültségektől és az erősítő tényező nagyságától függött, emellett azonban a valódi műveleti erősítő áramkörök kimeneti feszültsége csak korlátozott nagyságú lehet, azaz a kimeneti feszültségtartománya véges. A tranzisztoros erősítőfokozatokkal megegyezően ugyanis az integrált műveleti erősítőkben is ilyen áramkörök találhatók a korlátokat a tápvonalak feszültségértékei jelentik. Tehát -V EE < V o < +V CC A 2.1 és 2.2 ábrákon láthatók a műveleti erősítő tápfeszültség vonalai is, amelyeket azonban a kapcsolási rajz jobb áttekinthetősége miatt gyakran nem szoktak feltüntetni. Még ha ezek a csatlakozások nincsenek is kijelölve, mindig be kell kötni őket a tényleges áramköri kapcsolás megépítésekor. Jó gyakorlatnak bizonyult a tápfeszültség vonalakat lehetőleg a műveleti erősítőhöz minél közelebb hidegíteni a föld felé. Ehhez rendszerint nf-os kerámia kondenzátorokat használnak, amelyek akadályozzák a zaj átjutását a tápvonalakról a műveleti erősítőre. Habár a hidegítés nem mindig feltétlenül szükséges és néha csak részlegesen alkalmazzák, zajos vagy instabil műveleti erősítő áramköröknél kitűnő javító eszköznek bizonyult. Kényelmi okokból egyes műveleti erősítők csak egypólusú tápegységet igényelnek. Ez egy egyszerű kétkivezetésű tápegység, amelynek az egyik kivezetése pozitív avagy negatív a földhöz képest, a másik kivezetés pedig a földre van kötve. Ezek nem annyira gyakoriak, mint az osztott tápegységek, és használati módszereikkel a 9. fejezetben találkozhatunk. 2.3 ábra : Osztott és egyszerű tápegység megvalósítása 10
12 Negatív visszacsatolás A műveleti erősítő nyílthurkú erősítése az az érték, amit - minden külső áramkört mellőzve - az erősítő kimenetének a bemenetekre történő visszacsatolása nélkül képes biztosítani. A legtöbb erősítő alkalmazásnál a műveleti erősítő nyílthurkú erősítése túl nagy ahhoz, hogy egyfokozatú erősítésre használhassák. Ugyanakkor néhány külső alkatrész hozzáadásával az erősítőfokozat erősítése csökkenthető és stabilizálható, valamint jelentősen javítható több olyan paraméter, amelyek igen fontosak a lineáris erősítőknél. Ez a módszer a negatív visszacsatolás. A negatív visszacsatolás alkalmazásakor a kimeneti jel egy részét kivonják a bemeneti jelből, így a műveleti erősítő bemenetére ténylegesen rákerülő jel az eredeti bejövő jel és a kimenetről meghatározott hányadban visszacsatolt jel különbsége. Tehát végeredményben a negatív visszacsatolás nem magának a műveleti erősítőnek, hanem az egész erősítőfokozat erősítését változtatja meg a műveleti erősítő bemenetére kerülő jel csökkentésével. 2.4 ábra : Erősítőfokozat negatív visszacsatolással V i - bejövő jel V o - kimeneti jel G = A ol - a műveleti erősítő nyílthurkú erősítése B - a visszacsatoló áramkör csillapítása V f = (B V o )- a kimentről visszacsatolt jel csillapított része V i = (V i - V f )- ténylegesen a műveleti erősítő bemenetére kerülő jel A V o =A V V i és V o =G V i összefüggésekbõl egyszerű számítással belátható, hogy a teljes erősítőfokozat feszültségerősítése: A = G (2-2) V ( 1 + BG) Ha B G >> 1, a fokozat erősítése közelítőleg A 1 (2-3) V B Ez azt jelenti, hogy a teljes erősítő erősítése csak a visszacsatoló áramkör csillapítási tényezőjétől függ. Mivel ez a csillapítás rendszerint olyan stabil elemekkel valósítható meg, mint az ellenállások és a kondenzátorok, így egyszerűen építhetünk nagyon stabil és pontosan a kívánt erősítésű fokozatokat. A fokozat erősítését, amely a (2-2) vagy közelítőleg a (2-3) egyenlettel számítható, zárt hurkú erősítésnek nevezzük. Még egy fogalom, amit ismernünk kell a hurok-erősítés, amelyet a következő egyenlet definiál: A l = A ol B = G B (2-4) 11
13 A 2.4 ábrán vázolt áramkörnek a - jellel jelölt része, amely a visszacsatolt jelet kivonja a bejövő jelből, a műveleti erősítőbe eleve beépített, differenciálerősítőnek nevezett fokozat. Ennek a kimenete a kivonási pont. A teljes áramkörre bejövő jel változására V i is megváltozik és olyan kimeneti jelet kelt, amely a visszacsatoláson keresztül ellene hat V i változásának. Az eredmény mindig a kezdeti V i hibajel csökkenése. Műveleti erősítő esetén V i az invertáló és a nem-invertáló bemenet közötti feszültségkülönbség. Az igen nagy erősítésű áramköröknél, mint a műveleti erősítők, ez azt jelenti, hogy az invertáló és a nem-invertáló bemenetek mindig majdnem egyforma potenciálon vannak. A hibafeszültség értéke: Vo (2-5) Ve = A ol Sok gyakorlati alkalmazásnál V e olyan kicsi, hogy kiinduláskor feltételezhetjük, hogy a két bemenet ugyanolyan potenciálon van. Ez nagyon megkönnyíti sok műveleti erősítő áramkör elemzését. 2/1. Példa Egy erősítőfokozatban, amelyben a nyílthurkú erősítés , negatív visszacsatolást alkalmaznak. A visszacsatolás csillapítási tényezője 0.1. A bemenetre 1 V feszültségű jelet adunk. Ekkor a fokozat jellemzői: G = B = 0.1 A = G V = ( 1 + BG) V o = V i A V = V V f = V o B = V V i = V e = V i - V f = V Kihasználva, hogy BG >> 1, a következő közelítő eredmények adódnak: A = 1 V B = 10 V o = V i A V = 10 V A negatív visszacsatolás hatása tehát egy erősítőfokozatnál a következő: Erősítés csökkenése (A V < A ol ) Jobb linearitás (az erősítéssel együtt csökken a nemlineáris erősítő komponensek torzító hatása is) A kimeneti ellenállás megváltozása (csökkenés vagy növekedés a visszacsatoló áramkörtől függően) A bemeneti ellenállás megváltozása (csökkenés vagy növekedés a visszacsatoló áramkörtől függően) A sávszélesség növekedése (szélesebb frekvenciatartományban egyenletes marad a fokozat erősítése) 12
14 A negatív visszacsatolás két típusa Ebben a részben először két alapvető, műveleti erősítővel negatív visszacsatolást alkalmazó áramkört vizsgálunk meg. Az egyik egy nem-invertáló erősítő, melynek kimeneti jele fázisban van a bemeneti jellel, a másik egy invertáló erősítő, ennél pedig kimenet és a bemenet ellentétes fázisú. Nem-invertáló erősítő áramkör (SP) A nem-invertáló áramkör olyan visszacsatolást alkalmaz, amelynél a visszacsatoló (B) áramkör bemenete a műveleti erősítő kimenetére párhuzamosan, a (B) kimenete a műveleti erősítő bemenetére pedig sorosan csatlakozik. (Ez úgy is ismert, mint SP kapcsolás, ti. soros bemeneti és párhuzamos kimeneti csatlakozás). A kimeneti feszültség egy részét visszacsatoljuk a bemeneti jellel sorosan, így az összeg (V e ) majdnem nulla. 2.5 ábra : SP kapcsolás Mivel a korábbiak szerint V e nagyon kicsi, V i közelítőleg egyenlő V f -fel, és és miután V f = B V o, ezért V i közelítőleg egyenlő B V o -lal. Így ismét a (2-3) egyenlettel egyezően a kapcsolás feszültségerősítése jó közelítéssel Vo Vo AV = = = 1 V BV B i A gyakorlatban használt nem-invertáló erősítő kapcsolásnál a visszacsatoló áramkör egy egyszerű feszültségosztó, amely két sorosan kötött ellenállásból áll. o 13
15 2.6 ábra : Nem-invertáló erősítő (SP) Az osztólánc felső pontjára kerül a kimenet V o feszültsége, és az alsó ellenálláson jelenik meg a leosztott V f. A csillapítás B = V f / V o. A leosztott feszültség a feszültségosztó tagjainak ellenállásaival egyszerűen kifejezhető: R2 R2 (2-6) Vf = Vo és így B = R + R R + R Vagyis a nem-invertáló erősítőfokozat feszültségerősítése: A = 1 R R R V B = = + 1 R R 2 2 (2-7) Az SP kapcsolás bemeneti impedanciája nagyobb, mint visszacsatolás nélkül a műveleti erősítő bemeneti R i impedanciája. Z i = (1+A ol B ) R i (2-8) Az SP kapcsolás kimeneti impedanciája pedig alacsonyabb a visszacsatolás nélküli műveleti erősítő kimeneti R o impedanciájánál. Ro (2-9) Zo = 1 + A B ol Emlékeztetőként szolgálhat a sorba kapcsolt elemek impedancianövekedése (jelen példában az SP kapcsolás bemenetén), valamint a párhuzamosan kapcsolt elemek impedanciacsökkenése (az SP kapcsolás kimenetén). 14
16 Az SP fokozat által behozott nemlineáris torzítás (D sp ) kisebb, mint magának a műveleti erősítőnek a nemlineáris torzítása (D). D (2-10) Dsp = 1 + A B ol Az SP kapcsolás sávszélessége is megnő a visszacsatolás nélküli műveleti erősítőhöz képest. A törésponti frekvencia (azaz az a frekvencia, amelynél az erősítés a sávközép erősítéséhez képest 3 db-el csökken) a következő tényezővel nő 1+A ol B (2-11) Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a sávközéphez tartozó erősítés lényegesen kisebb, mint az A ol. 2/2. Példa Egy, a következó jellemzőkkel rendelkező műveleti erősítőt alkalmazunk az alábbi nem-invertáló erősítő kialakítására: A ol = , R i = 1 MΩ, R o = 100 Ω A (2-6) egyenletből: B = 1 10 A (2-7) egyenletből: A V = ábra Így a kimeneti jel fázisban van a bemeneti jellel, de 10-szer nagyobb. A (2-8) egyenletből: Z i = MΩ (!) A (2-9) egyenletből: Z i = 0.1 Ω (!) 15
17 A feszültségkövető (voltage follower) Az előző kapcsolás egy speciális és hasznos változatát kapjuk, ha rövidre zárjuk az R 1 -et és megnyitjuk az R 2 -t. Ez az áramkör a feszültségkövető. 2.8 ábra : A feszültségkövető (V o =V i ) Most B = 1, és a fokozat feszültségerősítése is egy. Ez a fokozat igen nagy bemeneti impedanciával és nagyon kis kimeneti impedanciával rendelkezik, ezért gyakran használják arra, hogy nagy impedanciájú jelforrásokat a kis impedanciájú terhelésekhez illesszék. A (2-6),...,(2-11) egyenletek itt is érvényesek, csak B = 1 -et kell behelyettesíteni. Egy gyakorlati megfontolást nem szabad elfelejteni, ha váltóáramú csatolást alkalmazunk a bemeneten, azaz, ha csatolókondenzátort helyezünk a jelforrás és a műveleti erősítő neminvertáló bemenete közé. Ebben az esetben nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyenáramú csatlakozást is biztosítsunk a nem-invertáló bemenethez (a kis bemenő áram számára.). Ezt rendszerint egy viszonylag nagy értékű ellenállással biztosítani lehet a neminvertáló bemenet és a föld közé kapcsolva. Ez ugyan a fokozat bemeneti impedanciáját csökkenti, de ez elkerülhetetlen. 2.9 ábra : Feszültségkövető váltóáramú csatolással 16
18 Invertáló erősítő áramkör (PP) Az invertáló erősítő áramkör kapcsolásában olyan visszacsatolást használnak, amelynél a visszacsatoló áramkör párhuzamosan kapcsolódik a műveleti erősítőnek mind a kimenetére, mind az invertáló bemenetére ábra : Invertáló erősítő (PP) kapcsolás Ez az áramkör igen kis bemeneti impedanciával és igen kis kimeneti impedanciával rendelkezik. A visszacsatoló hálózat egyetlen R 1 ellenállásból áll. A hibafeszültség itt is nagyon kicsi és a jelforrás felé az invertáló bemenet földpotenciálon lévőnek látszik. Mivel az áramkör úgy viselkedik, mintha ez a pont mindig földpotenciálon lenne, ezt gyakran "virtuális földnek" nevezik. A jelforrás számára úgy tűnik, hogy az I in bemeneti áram a föld felé folyik, de valójában ez az R 1 -en kell, hogy folyjon, mivel nincs közvetlen út a föld felé, mert a műveleti erősítő bemeneti impedanciája igen magas. Az R 1 -en folyó I in áram feszültségesést hoz létre. Az R 1 bal oldalán majdnem nulla a feszültség, ezért: V o = -I in R 1 (2-12) A PP áramkör úgy viselkedik, mint egy áram-feszültség konverter és erről bővebben szól a 4. fejezet. Az alap PP áramkör árammal van meghajtva, mivel feszültség nem épülhet fel a bemenetein. Egy további R 2 ellenállás hozzáadásával a jelforrás és az invertáló bemenet között áramkorlátozó hatás érhető el, így ezzel együtt a PP kapcsolás már invertáló feszültségerősítőként fog működni ábra : Invertáló erősítő Az R l és R 2 ellenállás feszültségosztót képez a V i és V o -ra nézve. A műveleti erősítő mindig olyan V o -t bocsát ki, amely az R l és R 2 közös csatlakozási pontján ugyanazt a feszültséget igyekszik fenntartani, mint ami a nem-invertáló bemenetén van (0 V-ot). 17
19 2.12 ábra : Invertáló erősítő feszültségviszonyai, amelynek a nem-invertáló bemenete a földre van kötve. Most I in = V i /R 2, és a fokozat feszültségerősítése a következő: R A = 1 V R2 (2-13) A negatív előjel a fázisfordítást jelzi. A kimenet fázisa a bemenethez képest 180 fokkal el van tolva. A bemeneti impedancia minden gyakorlati célra megfelelően a következőképpen fejezhető ki: Z i = R 2 (2-14) Itt is, mint az SP kapcsolásnál, a kimeneti impedancia nullához közelít. Ro 1 Zo = R2 1 + Aol R + R 1 2 (2-15) 2/3. Példa A 2/2. példa szerinti műveleti erősítőt használjuk egy invertáló erősítő kialakítására: 2.13 ábra A (2-13) egyenlet szerint A V = - 10 vagyis a kimeneti jel ellentétes fázisú, mint a bemeneti jel, és tízszer nagyobb. A (2-14) egyenlet alapján: Z i = 1 kω A (2-15) egyenlet alapján: Z o = Ω 18
20 Összegző erősítő (summing amplifier) Ha a 2.11 ábrán lévő invertáló erősítő egy bemenetét több bemenettel helyettesítjük, egy "összegző erősítőt" kapunk ábra : Összegző erősítő Mindegyik bemenet úgy járul hozzá a kimeneti feszültség kialakulásához, mintha ez volna az egyetlen bemenet. Egy bemeneti jel a többi bemenettől függetlenül hozza létre bemeneti áramát. Mindegyik bemenet úgy viselkedik, mintha bemeneti ellenállása a földre lenne kapcsolva - ez egy látszólagos földpont (virtual ground). Például a V 1 által keltett bemeneti áramkomponens megegyezik V 1 /R 1 -el és az összes többi bemenet is hasonlóan viselkedik. Az összes ilyen bemeneti áramkomponens az R f ellenálláson adódik össze, és olyan kimeneti feszültséget hoznak létre, amely megfelel az R f -en fellépő feszültségesésnek. V o = R f V R 1 1 V + R 2 2 V + R 3 3 V 4 + = V R4 1 R R f 1 + V 2 R R f 2 + V 3 R R f 3 + V 4 R R f 4 (2-16) Abban a speciális esetben, ha R 1 =R 2 =R 3 =R 4 =R f V o = - [ V 1 + V 2 + V 3 + V 4 ] (2-17) Ez éppen az összes bemenő jel inverz algebrai összege. 2/4. Példa A 2-15 ábra szerinti áramkörnél a következő bemeneti jelek vannak: V l = + 1 V, V 2 = - 2 V, V 3 = + 3 V V 4 = 2 V csúcsfeszültségű szinuszhullám 19
21 2.15 ábra A kimenő jel a (2-17) egyenletből számítható: V o = - 2 V - 2 V sin(ωt),ahol 2 V sin(ωt) a 2 Volt csúcsfeszültségű szinuszhullámot jelzi. Ez azt jelenti, hogy a kimeneten a bemenethez képest invertálva egy 2 V csúcsfeszültségű és a -2 V-os egyenfeszültségszintre szuperponált szinuszhullám jelenik meg ábra 20
22 Különbségi (differenciál) erősítő (difference amplifier) Ha egy invertáló erősítőt és egy nem-invertáló erősítőt összeépítünk, egy "különbségi (differenciál) erősítőt" kapunk ábra : Differenciálerősítő Mindegyik bemenet saját kimeneti feszültség-komponensét állíja elő. Ha segítségül hívjuk a szuperponálás elvét és a V 2 -t nullára állítjuk, a V l egy invertáló erősítőt lát - R 1 /R 2 erősítéssel és így a V 1 -el jelölt bemenethez tartozó kimeneti feszültségkomponens V l (-R 1 /R 2 ) lesz. Vagyis az 1-es bemenet erősítési tényezője: R A () 1 1 V = R Ha most a V l -et állítjuk nullára, a V 2 egy R l /(R 1 +R 2 ) osztású feszültségosztót lát, amelyet egy nem-invertáló erősítő követ (R 1 +R 2 )/R 2 erősítéssel. (Ha ez így nem meggyőző, rajzolja újra az áramkört a fenti két feltétel figyelembevételével és összehasonlítva a korábbiakkal már egyszerűen beláthatók állításaink.) A teljes erősítés a V 2 -re nézve a következő szorzat: R A ( 2) 1 R1 + R2 R1 V = = R + R R R 1 2 V 2 ekkor V 2 (R 1 /R 2 ) nagyságú kimeneti feszültségkomponenst kelt. A tényleges kimeneti feszültség ekkor e két komponens összege lesz V = V R R o V R = 2 R2 Abban a speciális esetben, ha R 1 = R 2, úgy R1 R V V 2 ( ) 2 1 V o = V 2 - V I Ez pedig éppen a két bemeneti feszültség algebrai különbsége. 21
23 ÖSSZEFOGLALÁS Egy lineáris erősítő a bemeneti jel megnövelt nagyságú és pontos alakhű másolatát képes előállítani a kimenetén. A műveleti erősítő egy igen nagy erősítésű feszültségerősítő. Képes erősíteni az összes frekvenciát az egyenfeszültségtől a vágási frekvenciájáig - ez az a frekvencia, amelynél a kimeneti jel a maximumához képest 3 db-t csökken. A visszacsatolás minden áramkörnél a kimeneten megjelenő jel egy részének a bemenetre történő visszavezetését jelenti. Ha egy erősítő áramkör kimeneti jelét olymódon vezetnek vissza a bemenetére, hogy a teljes erősítés csökken, "negatív visszacsatolást" valósítottak meg. Az B = e f /e o arányt - ahol e o a kimeneti jel, e f pedig a visszavezetett jel nagysága - visszacsatolási aránynak nevezzük. Egy lineáris erősítőre adott negatív visszacsatolás csökkenti és stabilizálja annak erősítését, megváltoztatja a kimeneti és bemeneti impedanciákat, javítja a frekvenciajelleggörbét és csökkenti a torzítást. A B rendszerint 0 és 1 közötti érték (csillapítás). Minél közelebb van a B értéke egyhez, annál erősebb a visszacsatolás és annál hangsúlyozottabb annak hatása. A műveleti erősítővel megvalósított nem-invertáló erősítő áramkör nagy bemeneti- és kis kimeneti impedanciával rendelkezik. Fázisváltás nélkül erősít és kitűnő közbenső elem egy nagy impedanciájú forrás elkülönítésére a kis impedanciájú terhelésektől. A műveleti erősítővel felépített invertáló erősítő áramkör a bemenetén lévő ellenállás által beállított adott bemeneti és kis kimeneti impedanciával rendelkezik. Az erősítés ugyan fázisfordítással történik, azonban a kapcsolás így is kitűnően megfelel összegző vagy keverő áramkörökhöz. Az összegző erősítő alkalmas két vagy több bemeneti jel algebrai összegének előállítására, míg ugyanakkor jó elválasztást biztosít a jelforrások között. A kimeneti jel lehet egyszerű összeg vagy a bemeneti ellenállások megfelelő megválasztásával kialakított súlyozott összeg. A differenciálerősítő a két bemeneti jel algebrai különbségét állíja elő a kimenetén és főképp jelfeldolgozó rendszerekben alkalmazzák. Ebben az esetben is a megfelelő elemek változtatásával súlyozhatók a bemenetek. 22
24 1. GYAKORLAT Nem-invertáló erősítők Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy bemutassa egy 741 típusú műveleti erősítővel felépített nem-invertáló (SP negatív visszacsatolású) erősítő működését. Alkatrészlista: 1 db 741-es műveleti erősítő 2 db 10 kω-os ellenállás 1 db 1 kω-os ellenállás 1 db 100 kω-os potenciométer CADET mérőpanel kétcsatornás oszcilloszkóp 2.18 ábra Alapösszefüggések: V f V i A SP Vo Vo R1 = = = + 1 V V R i f 2 23
25 Mérési feladatok: 1. Állítsa össze az áramkört, figyelve arra, hogy a jelgenerátor, az oszcilloszkóp és az áramkör földpontja össze legyen kötve. Állítsa be a jelgenerátort olymódon, hogy csúcstól-csúcsig 1 V-os feszültségű, 1 khz-es szinuszjelet adjon és ezt kösse az erősítő áramkör bemenetére. (Az erősítő előtt beépített 100 kω-os potenciométerre nincs szükségünk, ha a jel kívánt nagyságát a jelgenerátoron már pontosan beállítottuk, ekkor a közvetlenül a nem-invertáló bemenetre is csatlakozhatunk. Ez esetben ügyeljünk, hogy potenciométer csúszóérintkezőjét ne állítsuk a föld felőli végállásba.) Az erősítő áramkör bemenetét és kimenetet az oszcilloszkóp 1. illetve 2. csatornájára csatlakoztassuk. 2. Az oszcilloszkóp javasolt beállításai: 1. csatorna: 0.5 V/osztás 2. csatorna: 2 V/osztás váltófeszültségű csatolás időalap: 500 μs/osztás 3. Állítsa be a mérőpanel tápegységének egyenfeszültség vonalait +12 illetve -12 V- ra, majd kapcsolja a tápvonalakat az áramkörre. Az erősítő bemeneti jelét az oszcilloszkóp képernyőjén állítsa a kimeneti jel fölé majd írja be V o és V i értékeit az alábbi minta alapján készített táblázatba. R 2 V o V i V 1 kω 10 kω V o i R R Csatlakoztassa oszcilloszkóp 2. csatornáját V o helyett V f -re. Mérje meg és jegyezze fe1 V f értékét. Figyelje meg, hogy V f a V o -hoz hasonlóan fázisban van V i - vel. Mekkora a különbség V f és V i mért értékei között? 5. A megfelelő egyenletekből számítsa ki az áramkör mért és elméleti feszültségerősítéseit és írja be a táblázatba. Ezeknek l0 %-on belül meg kell egyezniük. 6. Cserélje ki R 2 -t egy 10 kω ellenállásra és ismételje meg a 3. és 4. lépéseket. Mi történt az erősítéssel? 24
26 Ellenőrző kérdések: 1. A 2.18 ábrán lévő áramkörnél az A sp közelítő értéke (a) 10 (b) 11 (c) V o -nak mekkora része jut vissza a 2.18 ábrán lévő áramkörnél az invertáló bemenetre? (a) 1/11 (b) 1/10 (c) 1/12 3. Ha a 2.18 ábrán lévő kapcsolásban szereplő 74l erősítése és V i = 1 V, a műveleti erősítő bemenetei között a feszültség (a) V (b) V (c) V 4. Ha R 2 = 1 kω, az A sp = 3 eléréséhez az R 1 értékének a következőnek kell lenni (a) 2 kω (b) 3 kω (c) 30 kω 25
27 2. GYAKORLAT Feszültségkövetők Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy bemutassa egy 741 típusú műveleti erősítővel felépített feszültségkövető működését (SP negatív visszacsatolás). Alkatrészlista: 1 db 741-es műveleti erősítő 1 db 1 kω-os ellenállás 1 db 100 kω-os potenciométer CADET mérőpanel kétcsatornás oszcilloszkóp 2.19 ábra Alapösszefüggések: V o = V i A SP Vo = =1 V i 26
28 Mérési feladatok: 1. Állítsa össze az áramkört, figyelve arra, hogy a jelgenerátor, az oszcilloszkóp és az áramkör földpontja össze legyen kötve. Állítsa be a jelgenerátort olymódon, hogy csúcstól-csúcsig 2 V-os feszültségű, 1 khz-es szinuszjelet adjon és ezt kösse az áramkör bemenetére. (Az erősítő előtt beépített 100 kω-os potenciométerre nincs szükségünk, ha a jel kívánt nagyságát a jelgenerátoron már pontosan beállítottuk, ekkor a közvetlenül a nem-invertáló bemenetre is csatlakozhatunk. Ez esetben ügyeljünk, hogy potenciométer csúszóérintkezőjét ne állítsuk a föld felőli végállásba.) Az erősítő áramkör bemenetét és kimenetet az oszcilloszkóp 1. illetve 2. csatornájára csatlakoztassuk. 2. Az oszcilloszkóp javasolt beállításai: 1. csatorna: 1 V/osztás 2. csatorna: 1 V/osztás váltófeszültségű csatolás időalap: 500 μs/osztás 3. Kapcsolja a tápfeszültséget az áramkörre. Az erősítő bemeneti jelét az oszcilloszkóp képernyőn állítsa a kimeneti jel fölé és írja be V o és V i értékeit az alábbi mintára készített táblázatba. Figyelje meg, hogy a V o fázisban van a V i -vel és azonos amplitúdójúak. 1 kω a műveleti erősítő kimenetén (3.lépés) 1 kω a műveleti erősítő bemenetén (4.lépés) V i V o 4. Vegye ki az R 1 ellenállást és csatlakoztassa újra a nem-invertáló bemenet és a föld közé. Mi történik a nem-invertáló bemeneten lévő jellel és miért? Ellenőrző kérdések: 1. A 2.19 ábrán lévő áramkör A sp értéke: (a) 0.9 (b) 1.0 (c) V o -nak mekkora része jut vissza a 2.19 ábrán lévő áramkörnél az invertáló bemenetre? (a) 0.9 (b) 1.0 (c) Ha a 2.19 ábrán szereplő műveleti erősítő erősítése és V i = 1 V, a bemenetek közötti feszültség (a) 0.01 V (b) V (c) V 4. Ha a műveleti erősítő paraméterei a következők: A ol = ; R i = 1 MΩ, mennyi a 2-19 ábrán lévő fokozat bemeneti impedanciája? (a) 10 MΩ (b) 100 MΩ (c) MΩ 27
29 3. GYAKORLAT Invertáló erősítők Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy bemutassa az invertáló erősítő működését egy 741 típusú műveleti erősítővel megvalósított kapcsolásban. Alkatrészlista: 1 db 741-es műveleti erősítő 1 db 1 MΩ-os ellenállás 1 db 100 kω-os ellenállás CADET mérőpanel kétcsatornás oszcilloszkóp Alapösszefüggések: 2.20 ábra A SP Vo R = = 1 Vi R2 Mérési feladatok: 1. Állítsa össze az áramkört, figyelve arra, hogy a jelgenerátor, az oszcilloszkóp és az áramkör földpontja össze legyen kötve. A bemeneti jel ismét közvetlenül a jelgenerátor kimenetéről származik. Állítsa be a jelgenerátort olymódon, hogy csúcstól-csúcsig 1 V feszültségű, 1 khz-es szinuszjelet adjon. Az erősítő áramkör bemenetét és kimenetét ismét az oszcilloszkóp 1. illetve 2. csatornájára csatlakoztassa. 2. Az oszcilloszkóp javasolt beállításai: 1. csatorna: 0.5 V/osztás 2. csatorna: 2 V/osztás váltófeszültségű csatolás időalap: 500 μs/osztás 28
30 3. Kapcsolja a tápfeszültséget az áramkörre. Figyelje meg, hogy V o ellentétes polaritású, mint V i és jóval nagyobb amplitúdójú. Jegyezze le a mért értékeket és hasonlítsa össze a számolt és a mért erősítéseket. 4. Az oszcilloszkóp l. csatornáját csatlakoztassa most a műveleti erősítő invertáló bemenetére. Mekkora feszültség mérhető ezen a ponton? Jegyezze fel, amit leolvas. V i = V (csúcstól csúcsig) V i = V (csúcstól csúcsig) V o = V (csúcstól csúcsig) V o /V i = (mért A V ) R 1 /R 2 = (számított A V ) Ellenőrző kérdések: 1. A 2.20 ábrán lévő invertáló erősítő bemeneti impedanciája (a) 1 MΩ (b) 100 kω (c) 90 kω 2. Ha A ol = és R ol = 100 Ω, mennyi a 2.20 ábrán lévő áramkör kimeneti impedanciája? (a) 1 MΩ (b) 100 Ω (c) 0.01 Ω 3. Ha R 1 -et 100 kω-ra csökkentjük, a fokozat erősítése (a) 2 (b) -1 (c) 3 4. Ha R 1 -et 100 kω-ra csökkentjük, a 2.20 ábrán lévő fokozat bemeneti impedanciája (a) 100 kω (b) 50 kω (c) 200 kω 29
31 4. GYAKORLAT Összegző erősítők Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy bemutassa az összegző erősítők működését egy 741 típusú műveleti erősítővel. Alkatrészlista: 1 db 741-es műveleti erősítő 3 db 100 kω-os ellenállás multiméter CADET mérőpanel kétcsatornás oszcilloszkóp 2.21 ábra Alapösszefüggések: V R V 1 V2 V o = f R1 R2 R ha R 1 = R 2 = = R N = R f, akkor V o = - [ V 1 + V V N ] N N Mérési feladatok: 1. Állítsa össze az áramkört, az előző kísérletek módszeréhez hasonlóan. Ne feledkezzen meg a műveleti erősítő tápfeszültségéről! Ehhez az áramkörhöz két bemeneti jelre lesz szükség, az egyik egy váltófeszültségű (V 1 ), a másik egy egyenfeszültségű (V 2 ) jel. V 1 a mérőpanel jelgenerátorának kimenetéről, V 2 pedig a mérőpanel 10 kω-os potenciométerének csúszóérintkezőjéről vehető le, miközben a potenciométer szélső érintkezői a +12V-os illetve a 0 V-os tápfeszültségvonalakra csatlakoznak. Állítsa be a jelgenerátort olymódon, hogy csúcstól-csúcsig 2 V feszültségű szinuszjelet adjon. 30
32 2. Az oszcilloszkóp javasolt beállításai: 1. csatorna: 1 V/osztás 2. csatorna: 1 V/osztás egyenfeszültségű csatolás időalap: 500 μs/osztás Állítsa a V 2 -t szolgáltató egyenfeszültséget 0 V-ra úgy, hogy a 10 kω-os potenciométer csúszóérintkezőjét a föld felőli végállásba viszi. 3. Kapcsolja a tápfeszültséget az áramkörre. Ezután emelje meg a V 2 feszültséget +2 V-ra. Eközben az oszcilloszkóp képernyőjén a kimeneti szinuszjelnek a 2 V-nak megfelelő távolsággal lefelé kell elmozdulnia. Rajzolja le a be- és kimeneti hullámalakokat (egy ciklust) és tüntesse fel a rajzon a kimenet maximális V max, minimális V min és az átlagos V ave feszültségű pontjait és jegyezze le a hozzájuk tartozó mért értékeket. V 2 = +2 V esetén V max V min V ave 4. Csatlakoztassa a V 2 -t szolgáltató potenciométer végét a mérőpanel +12 V egyenfeszültsége helyett most a -12 V-os egyenfeszültséghez és állítsa be a csúszóérintkezőt -2 V-ra. Ezt a kimeneti hullámformát is rajzolja le és jegyezze le a mért értékeket. V 2 = -2 V esetén V max V min V ave Ellenőrző kérdések: 1. A 2.21 ábrán lévő összegző erősítő bármelyik bemenetére a feszültségerősítés (a) +1 (b) -1 (c) Mennyi a 2.21 ábrán lévő áramkör bemeneti impedanciája? (a) 50 kω (b) 100 kω (c) 200 kω 3. Ha a 3. pontban R 1 = 50 kω lett volna, akkor mennyi lett volna a kimeneti jel átlagértéke? (a) -1 V (b) +4 V (c) -4 V 4. Ha minkét bemenetre egyidejűleg ugyanazt a csúcstól csúcsig 1V-os szinuszjelet adunk, akkor a 2.21 ábrán lévő erősítő kimeneti jele csúcstól csúcsig (a) 2 V (b) 1 V (c) 0 V 31
33 5. GYAKORLAT Differenciálerősítők Ennek a kísérletnek az a célja, hogy bemutassa a differenciál erősítők működését egy 741 típusú műveleti erősítővel. Alkatrészlista: 1 db 741-es műveleti erősítő 4 db 100 kω-os ellenállás multiméter CADET mérőpanel 2.22 ábra Alapösszefüggések: A R R = 1 2 V o = A (V 2 - V 1 ) ha R 1 = R 2, akkor V o = V 2 - V 1 32
34 Mérési feladatok: 1. Állítsa össze az áramkört a 2.22 ábra szerint. Ehhez az áramkörhöz két bemeneti jelre lesz szükség, az egyik egy pozitív egyenfeszültségű (V 1 ), a másik egy negatív egyenfeszültségű (V 2 ) jel. V 1 a mérőpanel 10 kω-os potenciométerének csúszóérintkezőjéről, V 2 pedig a mérőpanel 1 kω-os potenciométerének csúszóérintkezőjéről vehető le, miközben a potenciométerek szélső érintkezői a 0V-os és -12V-os tápvonalakra, illetve a 0V-os és +5V-os tápvonalakra csatlakoznak. Állítsa először mindkét egyenfeszültséget 0 V-ra. 2. Állítsa a multimétert legalább 20 V-os egyenfeszültségű méréshatárba. 3. Kapcsolja a tápfeszültséget az áramkörre és a multiméter segítségével állítsa be a V 1 feszültséget -2 V-ra. Ugyanígy állítsa be a V 2 feszültséget +3 V-ra. Mérje meg és jegyezze le V o értékét. V 1 = -2 V V 2 = +3 V V o = V (mért) 4. A megfelelő egyenlet alapján számítsa ki V o értékét és hasonlítsa össze a mért értékkel. A két értéknek 10 %-on belül meg kell egyezni. V o = V (számított) eltérés: % 5. Vegye le a V 2 bemenetet a +3 V-ról és most csatlakoztassa a -2 V-os vonalhoz. Mérje meg és számítsa ki V o új értékeit. V 1 = -2 V V 2 = -2 V V o = V (mért) V o = V (számított) Ellenőrző kérdések: 1. Ha V 1 = +2 V, V 2 = +3 V akkor V o értéke (a) +5 V (b) +1 V (c) -1 V 2. Melyik érték közelíti legjobban a V 2 bemenet bemeneti impedanciáját? (a) 50 kω (b) 100 kω (c) 200 kω 3. A V 1 bemenet bemeneti impedanciája (a) 50 kω (b) 100 kω (c) 200 kω 4. Ha R 2 = 50 kω, R 1 = 100 kω, V 1 = +2 V, V 2 = +3 V akkor V o értéke (a) +10 V (b) +2 V (c) -2 V 33
35 3. MŰVELETI ERŐSÍTŐK SPECIFIKÁCIÓJA B e v e z e t é s Mint ahogy már láttuk a korábbiakban, a műveleti erősítő áramköröket gyakran az ideális műveleti erősítő koncepció felhasználásával tervezik, de sok olyan műveleti erősítő alkalmazás létezik, amelyeknél nagyobb igényeknek kell megfelelni és amelyeknél jobban kell figyelni egy adott műveleti erősítő típus jellemzőire. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy bemutassa a valódi műveleti erősítők fontosabb paramétereit hogyan kell kiolvasni a műveleti erősítő paramétereit a gyártó adatlapjáról hogyan befolyásolják a specifikált adatok a tényleges áramkör viselkedését hogyan kompenzálható néhány nem ideális jellemző Kimeneti ofszet-feszültség (output offset voltage) Ideális esetben, ha a műveleti erősítő fokozat bemenetén nulla a feszültség, a kimeneten lévő jelnek is nullának kell lenni. Egy tényleges áramkörnél általában mindig fellép egy kicsi egyenfeszültségű kimeneti jel, még akkor is, ha a bemenet zéró. Ezt a nem kívánt jelet nevezzük "kimeneti ofszet-feszültségnek". A kimeneti ofszet-feszültségnek elsősorban két forrása van: a bemeneti előfeszítő áram a bemeneti ofszet-feszültség Bemeneti előfeszítő áram (input bias current) A bemeneti előfeszítő áramok azok az áramok, amelyeknek be kell folyni a műveleti erősítő két bemenetébe, hogy megfelelő előfeszítést biztosítsa a műveleti erősítő bemenetén a differenciál erősítőfokozat tranzisztorai számára. Gyakorlati alkalmazásnál tehát egy műveleti erősítőnél nem nullák az áramok a bemeneti csatlakozóknál, ahogy ezt feltételezzük az ideális műveleti erősítőnél. Némi áram folyik a bemenetekbe és ez azt eredményezi, hogy a kimeneti feszültség a nullától kissé eltérő értékű. A bemeneti előfeszítő áramok rendszerint egészen kicsik és ezeket na-ben mérik. A bemeneti előfeszítő áramot úgy lehet definiálni, mint a két bemeneti áram átlagértéke a műveleti erősítő bemeneti differenciál fokozatánál. 34
36 3.1 ábra : Invertáló erősítő (A) előfeszítő áramkompenzálás nélkül, (B) előfeszítő áramkompenzálással A 3.l ábrán a V o nem pontosan egyezik meg az I i és R 1 szorzatával, mivel az I i -nek egy része az invertáló bemeneten "folyik" be I b előfeszítő áramként. Ez természetesen feltételezi, hogy az invertáló bemenet látszólagos (virtuális) földpont. A kimeneti ofszet-feszültségkomponens, amelyet a bemeneti előfeszítő áram kelt az invertáló erősítőben közelítőleg: E os = I b R 1 (3-1) ahol E os - kimeneti ofszet-feszültségkomponens, amelyet a bemeneti előfeszítő áram kelt I b - bemeneti előfeszítő áram R 1 - visszacsatoló ellenállás Ez az E os komponens csökkenthető a lehető legkisebb értékű R 1 alkalmazásával, amely az egyéb áramköri követelményekkel összefér. Mivel az R 1 csökkentése növeli a műveleti erősítő terhelését és csökkenti a fokozat bemeneti impedanciáját, ez csak egy bizonyos határig folytatható. Ha a műveleti erősítő mindkét bemenetén azonos nagyságú előfeszítő áramot tételezünk fel, adott a lehetőség, hogy a 3.1 ábrán lévő áramkör nem-invertáló bemenete és a föld közé egy ellenállást iktassunk be, amely részben kompenzálja az előfeszítő áram következtében fellépő E os komponenst. Alkalmas ellenállásértéket választva az áram, amely az R 3 ellenálláson folyik, az előzővel azonos nagyságú, ellentétes polaritású -E os komponenst kelt és így kompenzálja az invertáló bemeneten lévő előfeszítő áramot. Az R 3 azon értéke, amelynél ez bekövetkezik egyenlő az R l és R 2 párhuzamos eredőjének értékével: RR 1 2 (3-2) R3 = R + R 1 2 Sajnos a bemeneti előfeszítő áram két értéke rendszerint nem pontosan egyforma és így az R 3 fenti értéke sem biztosít tökéletes kompenzálást. 35
37 Bemeneti ofszet-áram (input offset current) A két bemeneti előfeszítő áram különbsége - nulla kimenet mellett - a "bemeneti ofszet-áram". A bemeneti ofszet-áram miatti kimeneti ofszet feszültségkomponens E os = I os R 1 (3-3) ahol E os - kimeneti ofszet-feszültségkomponens, amelyet a bemeneti ofszet-áram kelt I os - bemeneti ofszet-áram R 1 - visszacsatoló ellenállás 3.2 ábra : Az I os ofszet-áram abban az esetben, ha I b + > I b - Az R 3 ugyan nem tökéletesen, de csökkenti a kimeneti ofszet-feszültséget, mivel az előfeszítő áramok különbsége rendszerint kisebb, mint maguk a tényleges előfeszítési áramok. Az eredményezett kimeneti ofszet-feszültség bármely polaritású lehet az adott műveleti erősítő belső illesztetlenségeitől függően. Bemeneti ofszet-feszültség (input offset voltage) A bemeneti ofszet-feszültség az a különbségi feszültség, amelyet a műveleti erősítő két bemenetére kell adni, hogy a kimenet nulla legyen. Ennek hatását általában egy a "tökéletes" műveleti erősítő nem-invertáló bemenetével sorba kapcsolt feszültségforrással jelzik. Ezt a műveleti erősítő belső komponenseinek kismértékű illesztetlensége okozza. 3.3 ábra : V os képviseli a bemeneti ofszet-feszültség hatását A 3.3 ábrán lévő invertáló erősítő áramkörénél a bemeneti ofszet-feszültség miatt fellépő kimeneti ofszet-feszültségkomponens a következők szerint számítható 36
38 E os = R + R 1 2 R 2 V os (3-4) A bemeneti ofszet-feszültséget képviselő telep az áramkört nem-invertáló erősítőként látja. A bemeneti ofszet-feszültség hatását csökkenteni lehet, ha a - rendszerrel szemben támasztott követelményekkel még összeegyeztethető - legalacsonyabb lehetséges zárthurkú feszültségerősítést alkalmazzák. 3/1. Példa Meghatározandó egy invertáló erősítő fokozat kimeneti ofszet-feszültsége (lásd 3.1 ábra), ha R 1 = 1 MΩ és R 2 = 10 kω. A 741-es műveleti erősítő adatlapja a következő értékeket adja meg: Bemeneti ofszet-feszültség: 1 mv Bemeneti előfeszítő áram: 80 na Bemeneti ofszet-áram: 20 na A bemeneti előfeszítő áram miatti kimeneti ofszet A bemeneti ofszet feszültség miatti kimeneti ofszet E os = I b R 1 = 80 mv E os = R + R 1 2 R 2 V os = 101 mv 3.4 ábra A 3.4 ábrán látható módon beépítve az R 3 = 9.9 kω-os ellenállást a kimeneti ofszetet csökkenteni lehet. Az első előfeszítő áram miatti E os komponens a következő: E os = I os R 1 = 20 mv Mivel a két kimeneti ofszet-feszültség komponens különböző okokra vezethető vissza, és mindkettő bármely polaritású lehet, a legrosszabb eset akkor lép fel, ha hatásuk összeadódik. R 3 nélkül: R 3 -mal: E os = 181 mv E os = 121 mv Az előfeszítő áram miatti E os komponens az áramköri ellenállás függvénye. Az I os bemeneti ofszetfeszültség miatti komponense az áramkör zárthurkú feszültség-erősítésének függvénye. Bármelyik lehet meghatározó a tervező által választott ellenállás és erősítés értékektől függően. 37
39 Kimeneti ofszet kiegyenlítés Ha a kimeneti ofszet kritikus tényező az áramkörtervezésnél, a tervezőnek a következőkre kell ügyelni Olyan műveleti erősítőt válasszon, amelynek bemeneti ofszet-árama és bemeneti ofszet-feszültsége csekély. Használjon minimális ellenállás értékeket. Alkalmazza a lehető legkisebb zárthurkú egyenfeszültségű erősítést. Biztosítsa az R 3 helyes értékét. Abban az esetben, ha az előző lépések még mindig nem csökkentik eléggé a kimeneti ofszetet, sok műveleti erősítőnél lehetőség van nullpontszabályzó potenciométer csatlakoztatására és a kimeneti feszültség pontos kinullázására a nulla bemeneti feszültségszint esetén. A gyártó adatlapja jelzi az alkalmazandó potenciométer értékét és a kívánt kiegészítő áramkört az adott műveleti erősítő típushoz. Nyílthurkú feszültségerősítés (open-loop voltage gain) A 3.5 ábrán feltüntetett A ol nyílthurkú feszültségerősítés definíció szerint a kimeneti feszültség változásának és a bemenetek megfelelő feszültségkülönbség változásának az aránya. A nyílthurkú feszültségerősítést visszacsatolás nélkül mérik. Az ideális műveleti erősítőtől eltérően a nyílthurkú feszültségerősítés frekvencia- és hőmérsékletfüggő. A hőmérséklet növekedésével A ol kismértékben, de folyamatosan csökken, míg a növekvő frekvencia csak egy bizonyos érték fölött idézi elő az A ol csökkenését, amelynek mértéke attól függ, hogy milyen frekvenciakompenzálást alkalmaztak. Frekvenciakompenzáció 3.5 ábra : Nyílthurkú feszültségerősítés A műveleti erősítőket rendszerint egy kompenzáló kondenzátorral együtt alkalmazzák, amely biztosítja, hogy a műveleti erősítővel megépített áramkör nem fog berezegni. Ez a kondenzátor lehet a műveleti erősítőbe beépített, vagy külső kapacitás. Ha a kondenzátor beépített, a műveleti erősítőt belső kompenzálásúnak nevezik, és ilyenkor a felhasználó nem tudja befolyásolni az A ol a frekvencia függvénye szerinti csökkenésének mértékét. Ha a kondenzátor külső, a műveleti erősítőt külső kompenzálásúnak nevezzük, és a felhasználónak több befolyása van a műveleti erősítő frekvenciamenetére. 38
40 3.4 ábra : Néhány tipikus kapcsolás a külső frekvenciakompenzálásra A belső kompenzálású műveleti erősítők alkalmazása kényelmesebb, míg a külső kompenzálású műveleti erősítők frekvenciaátvitele jobb. A műveleti erősítő frekvenciakompenzálása a nyílthurkú erősítés frekvenciamenetét változtatja olymódon, hogy a műveleti erősítő már nem jön rezgésbe azon magasabb frekvencián, ahol belső fázistolás következtében a kimenet fázisa jelentősen késni kezd. Ha a frekvencia még tovább nő, az A ol érték csökken és a fázistolás a műveleti erősítőben még nagyobb lesz. Ha a műveleti erősítő és a visszacsatoló áramkör teljes fázistolása eléri a 360 -ot, mielőtt a hurokerősítés (A B) egynél kisebb értékre csökken, az áramkör instabillá válik és rezegni kezd. A frekvenciakompenzálás biztosítja, hogy a hurokerősítés egynél kisebb értékre csökkenjen, mielőtt a teljes fázistolás eléri a 360 -ot. Ha az áramkört ilyen módon kompenzálták, azt mondjuk, hogy ekkor az áramkör feltétel nélkül stabil. A frekvenciakompenzálás csökkenti a nagyfrekvenciás átvitelt, ezért ahol ez fontos tényező, csak a stabilitáshoz szükséges minimális kompenzálást szabad alkalmazni. Mivel a kisebb erősítésű áramkörök rendszerint erősebben vannak visszacsatolva, mint a nagy erősítésűek, a kis erősítésű erősítő áramköröknek ugyanolyan műveleti erősítő esetén rendszerint nagyobb kompenzálásra van szükségük, mint a nagy erősítésű áramköröknek. Ennek oka a B nagyobb értéke. Nagyjelű jelváltozási sebesség (slew rate) Azt a maximális változási sebességet, amelyet a műveleti erősítő kimenete képes biztosítani, "slew rate"-nek nevezzük. Ha tökéletes négyszögjelet adunk egy műveleti erősítő bemenetére, a kimenet az egyik vízszintes szintről a másikra csak egy fokozatos átmenettel változik a slew rate-nek megfelelően, mivel egyetlen valódi műveleti erősítő sem képes a kimenetét hirtelen egyik szintről a másikra váltani. A frekvenciamenet és a slew rate közvetlenül összefügg. A jó frekvenciaátvitel jó slew rate-et is jelent. A megnövelt frekvenciakompenzálás pedig csökkenti a slew rate-et. 39
41 3.7 ábra A slew rate hatása a kimeneti jelre Közös módusú elnyomási tényező (common mode rejection ratio) Ha ugyanazt a jelet egyidejűleg adjuk rá egy műveleti erősítő mindkét bemenetére, ezt közös módusú jelnek nevezzük. Mivel a műveleti erősítőnek csak a bemenetek közötti különbséget szabad erősíteni, ezért ideális esetben a közös módusú jel nem okozhat változást a kimeneten. Valójában a közös módusú bemeneti jeleknél is keletkezik egy nagyon kis kimeneti jel. A közös módusú bemeneti jelekre az erősítés rendszerint sokkal kisebb, mint az különböző módusú bemeneti jelekre. Az eltérő módusú bemeneti jelek erősítésének aránya a közös módusú bemeneti jelek erősítéséhez képest a közös módusú elnyomási tényező (Common Mode Rejection Ratio - CMRR). Ezt rendszerint db-ben adják meg. CMMR arány kül.módus = A A közösmódus (3-5) CMMR db = 20 log (CMMR arány ) (3-6) 3.8 ábra : e i = e o (közös módusú erősítés) 40
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenMűveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?
Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők táplálása, alkalmazása, alapkapcsolások
Elektronika 2 2. Előadás Műveleti erősítők táplálása, alkalmazása, alapkapcsolások Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők. Alapkapcsolások műveleti erősítővel.
Elektronika 1 8. Előadás Műveleti erősítők. Alapkapcsolások műveleti erősítővel. Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenAnalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások
nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenElektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői
Elektronika 2 1. Előadás Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
RészletesebbenMÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE
MÉŐEŐSÍTŐK MÉŐEŐSÍTŐK EEDŐ FESZÜLTSÉGEŐSÍTÉSE mérőerősítők nagy bemeneti impedanciájú, szimmetrikus bemenetű, változtatható erősítésű egységek, melyek szimmetrikus, kisértékű (általában egyen-) feszültségek
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenÁramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
Részletesebben<mérésvezető neve> 8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése (1. mérés) A mérés időpontja: 2004. 02. 10 A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: A Belso Zoltan B Szilagyi
Részletesebben5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA
5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet
RészletesebbenWien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)
Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ
ÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ SIMONEK PÉTER KONZULENS: DR. OROSZ GYÖRGY MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK 2017. MÁJUS 10. CÉLKITŰZÉS Tesztpanel készítése műveleti erősítős
Részletesebben* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn.
I. Digitális multiméter 1.M 830B Egyenfeszültség 200mV, 2, 20,200, 1000V Egyenáram 200μA, 2, 20, 200mA, 10A *!! Váltófeszültség 200, 750V 200Ω, 2, 20, 200kΩ, 2MΩ Dióda teszter U F [mv] / I F =1.5 ma Tranzisztor
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenÁramkörszámítás. Nyílhurkú erősítés hatása
Áramkörszámítás 1. Thevenin tétel alkalmazása sorba kötött ellenállásosztókra a. két felező osztó sorbakötése, azonos ellenállásokkal b. az első osztó 10k, a következő fokozat 100k ellenállásokból áll
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
Részletesebben1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza
Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
RészletesebbenIdeális műveleti erősítő
Ideális műveleti erősítő Az műveleti erősítő célja, hogy alap építőeleméül szolgáljon analóg matematikai műveleteket végrehajtó áramköröknek. Az ideális műveleti erősítő egy gyakorlatban nem létező áramköri
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
Részletesebben1. A mérés tárgya: Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D524. Műveleti erősítők alkalmazása
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék M7 A mérés célja: A mérés során felhasznált eszközök: A mérés során elvégzendő feladatok: 1. A mérés tárgya: Műveleti erősítők alkalmazása D524 Analóg
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
MISKOLCI EYETEM ILLMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKI- ELEKTRONIKI TNSZÉK DR. KOÁCS ERNŐ MŰELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE FŐISKOLI SZINTŰ, LEELEZŐ TOZTOS ILLMOSMÉRNÖK HLLTÓKNK MÉRÉSI UTSÍTÁS 2003. MŰELETI ERŐSÍTŐS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
RészletesebbenElektronika 2. TFBE5302
Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenElektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! Óbudai Egyetem
Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! 1 Óbudai Egyetem 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 I-A. Beüzemelés.................................. 4 I-B. Változtatható ellenállások...........................
Részletesebben1. ábra A Meißner-oszcillátor mérőpanel kapcsolási rajza
Ismeretellenőrző kérdések mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével! 1. Mi a Meißner-oszcillátor
RészletesebbenMűveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus
Műveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus Berta Miklós 1. Elméleti összefoglaló A műveleti erősítő (1. ábra) olyan áramkör, amelynek a kimeneti feszültsége a következőképpen függ a bemenetére
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenVersenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I
ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A
Részletesebben1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás
1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! gerjedés Bode hurokerősítés nem-invertáló db pozitív visszacsatolás követő egységnyi Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát!
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenAz erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2
Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított, a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet
RészletesebbenPéldatár az Elektrotechnika elektronika I.-II. (BSc) és az Elektronika elektronikus mérőrendszerek (MSc) c. tárgyakhoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Példatár az Elektrotechnika elektronika I.-II. (BSc) és az Elektronika elektronikus
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 2. rész
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 2. rész 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Losonczi Lajos: Analóg Áramkörök
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenErősítő tanfolyam Keverők és előerősítők
Erősítő tanfolyam Keverők és előerősítők Hol tartunk? Mikrofon Gitár Dob Keverő Végfok Mi az a keverő? Elektronikus eszköz Audio jelek átalakítása, majd keverése Csatornák erősítése (Hangszínszabályozás)
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenVersenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási,
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK
dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 200. május 4. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 200. május 4. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 80 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenHálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások
Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
RészletesebbenElektronika Előadás. Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek
Elektronika 2 7. Előadás Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - B. Carter, T.R. Brown: Handbook of Operational Amplifier Applications,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
Részletesebben1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása
1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐORRÁS
RészletesebbenElektronika II. 5. mérés
Elektronika II. 5. mérés Műveleti erősítők alkalmazásai Mérés célja: Műveleti erősítővel megvalósított áramgenerátorok, feszültségreferenciák és feszültségstabilizátorok vizsgálata. A leírásban a kapcsolások
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
Részletesebben12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok
12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenHármas tápegység Matrix MPS-3005L-3
Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Általános leírás Az MPS-3005L-3 tápegység egy fix 5V-os, 3A-rel terhelhető és két 0V-30V-között változtatható,legfeljebb 5A-rel terhelhető kimenettel rendelkezik. A
RészletesebbenUef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.
Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 1. rész
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 1. rész Hobbielektronika csoport 2016/2017 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Különleges analóg kapcsolások. Elmélet Közönséges és precíz egyenirányítók-, mûszer-erõsítõk-, audio erõsítõk, analóg szorzók-, modulátorok és demodulátorok-,
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők
Gingl Zoltán, Szeged, 06. 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők Passzív elemek nem lehet erősíteni, csi jeleket kezelni erősen korlátozott műveletek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. október 20. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek
Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
Részletesebben