Nagyvázsony Község Önkormányzata Körjegyzőségének komplex szervezetfejlesztése

Átírás

1 Nagyvázsony Község Önkormányzata Körjegyzőségének komplex szervezetfejlesztése Költségvetési gazdálkodás és rendeletalkotás -javaslat

2 Bevezetés Jelen munkafázisban, amely a Korszerű önkormányzati rendeletalkotás és költségvetési gazdálkodás kidolgozásának javaslata címet viseli, két egymáshoz kapcsolódó témakörre a rendeletalkotásra és a költségvetési gazdálkodásra teszünk javaslatot. A megfogalmazott javaslatok a Költségvetési gazdálkodás és rendeletalkotási helyzetértékelése során megfogalmazott megállapításokra épülnek. Jelen dokumentum első felében az Önkormányzati rendeletalkotási eljárásra vonatkozóan fogalmazunk meg javaslatokat az érintettekkel folytatott személyes egyeztetés alapján. A dokumentum második felében a költségvetési gazdálkodás folyamatára, működésére vonatkozó javaslatokat foglaljuk össze: a költségvetési tervezés, a végrehajtás, a beszámolás és ellenőrzés szakaszaira a stratégiai tervezés és költségvetés kapcsolatára államháztartási kontroll keretein belül a belső ellenőrzési rendszerre vonatkozóan. 2

3 Önkormányzati rendeletalkotás javaslat Nagyvázsony Község Önkormányzatánál 3

4 Bevezetés A rendeletalkotási eljárás vizsgálata során tett megállapításokra alapozva fogalmazzuk meg javaslatainkat. A jogalkotásra vonatkozó rész felépítését tekintve a helyzetértékelés logikai fonalát követi. Jogszabályi környezet: A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (továbbiakban Alkotmány) A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (továbbiakban Jat.) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 10/1999. (XII. 20.) Kt. számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról A helyzetértékelés óta megjelent és hatályba lépett a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet. 4

5 Javaslatok a rendeletalkotási eljárásra Az SZMSZ átfogó felülvizsgálata, módosítása szükséges a rendeletalkotási eljárás tekintetében az elmélet és a gyakorlat összehangolása érdekében. Az önkormányzati rendeletek módosítása többnyire a jogszabályi környezet változásaiból vezethetők le. Javasolnánk a szélesebb körű elemzés elkészítését (hatástanulmány, költség-haszon elemzés, környezettanulmány) az aktuális állapotok feltérképezéséhez, a hatékonyabb és gazdaságosabb szemléletű változtatások bevezetéséhez. A szabályozásba fokozottan be kellene vonni a lakosságot, illetve kikérni a településen jelen lévő szakmai szervezetek álláspontját. A rendelettervezetek indokolásának elkészítése kiemelten fontos, hiszen a döntésben részt vevők számára így válik érthetővé, egyértelművé a döntés valódi tartalma. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009 IRM (XII. 14.) rendelet rendelkezései alapján a meglévő rendeleteket, határozatokat felül kell vizsgálni, illetve aktualizálni kell. A bizottságok munkáját a rendelet-alkotási folyamatban hangsúlyosabbá kell tenni oly módon, hogy a jegyző által elkészített rendelet-tervezeteket a bizottságok is véleményezik, értékelik. Szükséges betartani a bizottságoknak a jogszabályból adódó kötelezettségeit. Javasoljuk tisztázni a bizottságok feladat- és hatáskörét a szabályozással történő megfeleltetés miatt. Már az elemző tanulmányban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a jegyző tehermentesítésére lenne szükség a rá háruló feladatok mennyisége miatt. Az anyag következő részében foglalkozunk az államháztartási kontrollrendszerrel, mely a kiemelt vezetői feladatok közé tartozik és kevés vezetői kapacitás marad a feladat ellátására. 5

6 Javaslatok a nyilvánosság biztosítására Az Országgyűlés az Alkotmány 2. (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61. (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. -ában foglaltakkal összhangban megalkotta az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvényt (továbbiakban Eisztv.). A törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Javaslatok: A szélesebb társadalmi elfogadottság elérése érdekében a rendelettervezeteket a lakosság számára (írásos vagy elektronikus módon) közzé tenni, illetve a lakosság nagyobb részét érintő kérdésekben célszerű (a döntéshozatal előtt) közmeghallgatást tartani. A honlapon az Eisztv. 6. -ban foglalt közzétételi listákban szereplő adatokat fel kell tűntetni. Így a képviselőtestület nyilvános üléseinek előterjesztéseit, a rendelettervezeteket, az ülések jegyzőkönyveit (a jegyzőkönyvek mellékleteként a rendeleteket) a hatályos rendeleteket közzé kell tenni, hogy érvényesüljön a közzétételére vonatkozó előírás. 6

7 Javaslatok a nyilvántartási rendszerre, SZMSZ módosításra A hatályos rendeletek nyilvántartásának felülvizsgálatára teszünk javaslatot. A rendeletek nyilvántartása hiányos, a rendeletek nem a megalkotás sorrendjében szerepelnek a nyilvántartásban. A bizottsági ülések menetét dokumentált formában kell lefolytatni. Az ülések összehívását, illetve a bizottsági véleményeket írásos formában kell bekérni. Az egységes szerkezetű rendeleteknél a jelenlegi szerkesztési gyakorlat alapján nem derül ki, hogy a rendeletek mely részeinek módosítására került sor és ezen módosítások mikortól hatályosak. Ezért javasoljuk, hogy tűntessék fel, hogy a rendelet mely része került módosításra, illetve, hogy mikortól hatályos. Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló információk alapján hulladékgazdálkodási tervet nem készített, így javasoljuk ennek a dokumentumnak az elkészítését. Az elemző tanulmányban megfogalmazott észrevételek alapján javasoljuk Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 10/1999. (XII. 20.) Kt. számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban SZMSZ) módosítását javaslataink figyelembe vételével. 7

8 Költségvetési gazdálkodás javaslat Nagyvázsony Község Önkormányzatánál 8

9 A költségvetési gazdálkodásra vonatkozó javaslattétel a költségvetési gazdálkodás helyzetértékelésének dokumentumában megfogalmazott megállapításokra épül. Bevezetés Jogszabályi környezet: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 249/2000. (XII.24) Kormányrendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (továbbiakban Vhr.) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet (továbbiakban Ámr.) A költségvetési gazdálkodás vizsgálatakor a decemberében hatályos államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján tettünk megállapításokat. A év december 19.-én azonban a Kormány új jogszabályt alkotott az államháztartás működési rendjéről, amelynek egyes rendelkezéseit már december 20. napjától alkalmazni kellett. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletet január. 1 napjától hatályon kívül helyezte. Emiatt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó megállapításainkat, javaslatainkat a hatályos 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet alapján tesszük meg. A következőkben a stratégiai tervezés és költségvetés kapcsolatára vonatkozó megállapításainkat követően megfogalmazzuk javaslatainkat a költségvetési gazdálkodás tervezési, végrehajtási, ellenőrzési szakasza során általunk lényegesnek tartott elemekre, és az államháztartási belső kontroll keretein belül a belső ellenőrzés elemeire vonatkozóan. 9

10 Stratégia tervezés és a költségvetés javaslatok Stratégiai szemlélet érvényesítésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A stratégiákban foglaltak megvalósítására folyamatosan beadott pályázatok útján célszerű az anyagi forrást biztosítani. A kötelező stratégiák, koncepciók, tervek, programok elkészítését kivétel nélkül el kell végezni. El kell készíteni a Oktatásfejlesztési koncepciót, és a Helyi hulladékgazdálkodási tervet. A nem kötelező stratégiák elkészítésére is hangsúlyt kell fektetni. Egyelőre a nem kötelező stratégiák közül a sportfejlesztési koncepció áll rendelkezésre. A célok megfogalmazásakor az általános célok részcélokra történő lebontását meg kell valósítani. A megalkotott stratégiák költségvetésben történő érvényesülését szükséges kezdeményezni. Stratégiák aktualizálására figyelmet kell fordítani. A következő dián szemléltetjük, hogy mely kötelező, illetve nem kötelező koncepciók, stratégiák elkészítésére érdemes az önkormányzatnak a jövőben hangsúlyt fektetni. 10

11 SZABÁLYOZÁS Szabályozási környezet hierarchiája Önkormányzaton kívüli Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. Településfejlesztési stratégia Önkormányzaton belüli Helyi építési szabályzatról szóló rendelet Közoktatási tv. Szociális tv. Államháztartásról szóló tv. Helyi önkormányzatokról szóló tv. Környezetvédelmi tv. Hulladékgazdálkodási tv. Vagyongazdálkodási koncepció (középtávú) Szakpolitikai koncepciók (rövid- középtávú) Kötelező Oktatásfejlesztési koncepció * Szociális szolgáltatástervezési koncepció (folyamatban) Költségvetési koncepció Gazdasági program Közfoglalkoztatási terv Környezetvédelmi terv és program Helyi hulladékgazdálkodási terv * Nem kötelező Közlekedésfejlesztési koncepció Idegenforgalmi és turisztikai koncepció Kulturális (közművelődési) koncepció Kommunális és infrastruktúrafejlesztési koncepció Egészségügyi koncepció Ifjúsági koncepció Közbiztonsági koncepció Kommunikációs stratégia Informatikai stratégia * Sportfejlesztési koncepció Vagyon rendelet Lakások és helyiségek bérletéről szóló rendelet Temető rendelet Köztisztasági rendelet SZMSZ Helyi önkormányzatokról szóló tv. Közbeszerzésekről szóló tv. Államháztartásról szóló tv. Közbeszerzés Ámr. Költségvetési tv. Belső ellenőrzésről szóló korm. rendelet Számviteli törvény Áht. szerv. besz. és könvv. sajátos. Szóló korm. rend Gazdasági program Költségvetés (1 év) Zárszámadás (1 év) Számviteli politika 11 Vagyon rendelet Költségvetési és zárszámadási rendeletek Ktgv. és zársz. rend. tartalmi köv. szóló rendelet Közbeszerzési szabályzat és éves közbesz. terv Belső ellenőrzési kézikönyv, FEUVE, Ell. nyomvonal Kockázatkezelési rendszer * Nem készítette el az önkormányzat

12 Költségvetés tervezés lépései Sszám Lépések a működési gyakorlatban Felelős, Ellenőrzés, kötelezettségvállaló érvényesítés 1 A tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés gazdasági vezető jegyző 2 A tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás jegyző 3 A tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása jegyző 4 A költségvetési rendelet címrendjének kialakítása, a címrend szerinti tervezés gazdasági vezető jegyző 5 A tervezés során ellátandó egyeztetési feladatok gazdasági vezető jegyző 6 A személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése gazdasági vezető jegyző 7 A munkaadókat terhelő járulékok tervezése gazdasági vezető jegyző 8 Dologi jellegű kiadások tervezése gazdasági vezető jegyző 9 Juttatások, támogatások tervezése gazdasági vezető jegyző 10 Beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése gazdasági vezető jegyző 11 Saját bevételek tervezése gazdasági vezető jegyző 12 Az állami támogatások, hozzájárulások, átvett pénzeszközök tervezése gazdasági vezető jegyző 13 Az előző évi pénzmaradvány tervezése gazdasági vezető jegyző 14 A bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése, tartalék és/vagy hitel tervezése gazdasági vezető jegyző 15 A rendelet-tervezet elkészítése jegyző polgármester 16 A rendelet-tervezetet megalapozó információk elkészítése gazdasági vezető jegyző 17 A rendelet-tervezet előterjesztésének elkészítése jegyző polgármester 18 Az államháztartási mérlegek összeállítása gazdasági vezető jegyző 19 A költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása polgármester jegyző 20 Az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása gazdasági vezető jegyző 21 A költségvetési dokumentációk megőrzése jegyző 22 Előirányzatok nyilvántartásba vétele könyvelő gazdasági vezető 12

13 Javaslatok a költségvetési koncepcióra 1. Költségvetési tervezés A költségvetési tervezési folyamat során a költségvetési koncepcióra, a költségvetési rendelettervezetre, és a költségvetési rendeletre vonatkozóan fogalmazunk meg javaslatokat. a) Költségvetési koncepció összeállításának előkészítése A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző -a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével áttekinti a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait és az önkormányzat bevételi forrásait az Ámr a alapján. Javaslat: a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetőinek véleményét ki kell kérni. Javaslat a költségvetési koncepció tervezetéhez az Ámr. alapján: A helyi önkormányzatnál működő bizottságok és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepcióról alkotott véleményét ki kell kérni és be kell csatolni a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. A Pénzügyi Bizottságnak (Nagyvázsonyon Településfejlesztési-és Gazdasági Bizottság) a koncepció tervezetének egészéről kell véleményt alkotnia. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meg kell határozni a költségvetési koncepció tervezetével kapcsolatos véleményezési eljárásrendet. Az Ámr a alapján a költségvetési koncepció tervezetét az önkormányzati bizottságok, illetőleg a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt kell megtárgyalni és határozatot hozni a költségvetés készítés további munkálatairól. A koncepció készítésekor figyelembe kell venni a költségvetési koncepcióval szemben a helyzetértékelés során megfogalmazott követelményeket. Tájékoztatási kötelezettség: A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét. 13

14 Javaslatok a költségvetési rendelettervezetre/rendeletre b) Költségvetési rendelettervezetre/rendeletre vonatkozó javaslat: A jegyzőnek a rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetnie kell, amelynek eredményét írásban szükséges rögzíteni, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó, személyes adatnak nem minősülő információkat is kérhet. A költségvetési rendelettervezetet a bizottságoknak meg kell tárgyalnia mielőtt a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti ban a költségvetési rendelet tervezet előterjesztését a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság megtárgyalta, írásbeli véleményt készített és csatolt az előterjesztéshez, amelyet február 2.-án tárgyaltak meg. A Szociális és Egészségügyi, és a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elé nem terjesztették a rendelettervezetet, amelynek bevezetését az Ámr. értelmében javasoljuk. A költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez írásbeli véleményt/jelentést kell készítenie és csatolnia az Ámr ban foglaltak értelmében: a pénzügyi bizottságnak (Nagyvázsonyon Településfejlesztési-és Gazdasági Bizottság) a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálatról A költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15.-ig köteles a képviselő-testületnek benyújtani. A képviselő-testület a benyújtott rendelettervezet alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet. Áht. 65. szerint a helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg. A helyi kisebbségi önkormányzat határozatát a költségvetési rendelethez kell csatolni. A rendelettervezetek mellé írásos indoklást kell csatolni. 14

15 Javaslatok a költségvetési rendelettervezetre/rendeletre b) Költségvetési rendelettervezetre/rendeletre vonatkozó javaslat: A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati szinten összevontan és külön-külön hagyja jóvá: az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, költségvetési keretét, változatlanul beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát, továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést. 15

16 Javaslatok a költségvetési rendelettervezetre A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési tervezése: A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat. Az Ámr. 37 -ának értelmében helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete elé. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát a tárgyév február 10-ig, zárszámadási határozatát a tárgyévet követő év április 10-ig úgy fogadja el és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht ában, 79. -ában és 82. -ában, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek eleget tudjon tenni. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. A helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak. 16

17 A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozóan, az Áht ának (3) bekezdése alapján megállapodást kell kötnie annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek. A megállapodásnak kötelezően tartalmaznia szükséges, hogy: a) a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi kisebbségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét; b) a jegyző a helyi önkormányzat koncepcióját - annak az Áht ában rögzített határidőben történő elfogadását követő egy munkanapon belül - a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke rendelkezésére bocsátja; c) a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével; d) a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát az elnök - annak elfogadását követő egy munkanapon belül - megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének annak érdekében, hogy a határozat - változatlan formában - a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépítésre kerüljön; e) a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét - annak az Áht ának (1) bekezdésében rögzített határidőben történő elfogadását követő egy munkanapon belül - a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke rendelkezésére bocsátja; f) a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét és költségvetési rendeletének tervezetét - a helyi kisebbségi közügyeket érintő ügyekben - véleményezi, az erről szóló határozatát a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepciójával és költségvetési határozatával egyidejűleg küldi meg a jegyzőnek. Az imént kifejtett megállapodást az érintett helyi önkormányzatoknak és helyi kisebbségi önkormányzatoknak január 15-éig kell megkötnie, és azt minden évben eddig az időpontig módosíthatják. Helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése 17

18 Javaslatok a költségvetési rendelettervezetre Körjegyzőség költségvetése: A települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, a körjegyzőségnek - mint költségvetési szervnek - a költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé. A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok - saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt - együttes testületi ülésen döntenek. A többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetés tervezése: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának: előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbiak figyelembe vételével: a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, A költségvetési rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni. A határozatban együttesen kell jóváhagyni: a kistérségi társulás munkaszervezetének és az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szerveknek a költségvetését. 18

19 Költségvetési rendelettervezet/rendelet tartalmára vonatkozó javaslat A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetét az alábbi szerkezetben kell elkészíteni az Ámr a alapján (a dőlt betűvel szedett részek a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelethez képesti változásokat jelölik): a) az önkormányzat és az önállóan működő és gazdálkodó - ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egységei -, valamint az önállóan működő költségvetési szervek bevételei forrásonként, a pénzügyminiszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, b) az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve, c) a felújítási előirányzatok célonként, d) a felhalmozási kiadások feladatonként, e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben 1. az általános és 2. a céltartalék, 3. a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összege, 4. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványa működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, 5. A 4. és 5. ponton kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételei, kiadásai működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) éves létszám-előirányzat költségvetési szervenként, a g) pontban foglaltak kivételével, g) a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata, h) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban, 19

20 Költségvetési rendelettervezet/rendelet tartalmára vonatkozó javaslat i) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban, j) elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése, k) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemterv, l) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A dőlt betűvel szedett tartalmi elemek, kifejezések jelölik a 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendeletben eszközölt változásokat. A felsorolt, megváltozott tartalmi elemeket, kifejezéseket javasoljuk átvezetni a vonatkozó szabályozásokba, dokumentumokba. Költségvetési rendelet tartalmáról, felépítéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat: Az Áht. előírásai értelmében a költségvetési és zárszámadás rendelet benyújtása előtt rendelettel kell meghatározni a bemutatásra kerülő mérlegek, kimutatások tartalmát. Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 17/2007. (XI.26.) rendelete az önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmát, és felépítését szabályozza, a zárszámadásra vonatkozóan azonban nem rendelkezik. Javasoljuk a szabályozás kiterjesztését a zárszámadás tartalmára, és felépítésére vonatkozóan. 20

21 Költségvetési rendelettervezet/rendelet tartalmára vonatkozó javaslat Az Áht a értelmében a helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat felhasználási tervét, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. 21

22 Költségvetés végrehajtása Előirányzat módosítás: Az Ámr 68. értelmében a helyi önkormányzat, illetve az általa alapított, irányított költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint megváltoztathatja egyes előirányzatait. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására a Ámr ban foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az Áht ában foglaltakra. A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára az éves beszámoló irányító szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja ennek megfelelően a költségvetési rendeletét. A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások esetében az imént felsorolt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettség: A költségvetési beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban a helyi önkormányzatok és költségvetési szervek körében pénzmaradványt jelent, így csak erről kell kimutatást készítenie az Önkormányzatnak. Az előirányzat-maradvány kimutatást csak kincstári körben kell elkészíteni, így az mivel hibásan szerepel az Ügyrendi Szabályzatban, javítani szükséges. 22

23 Zárszámadási rendeletre vonatkozó javaslat: A zárszámadási rendeletet a képviselő-testület április 30-ig, határidőben alkossa meg és fogadja el az éves munkatervben meghatározottaknak megfelelően. A rendelethez a független könyvvizsgáló által készített jelentést csatolni szükséges. A zárszámadási rendelettervezet az éves gazdálkodásról szóló beszámolóval együtt kerül beterjesztésre. A zárszámadási rendelethez el kell készíteni a jogszabályi előírásoknak megfelelően a beszámoló szöveges indoklását. Az Önkormányzatnak rendelkeznie kell a zárszámadási rendelet részeként a pénzmaradványról, az Áht ban foglaltaknak megfelelően. Az éves munkatervben az áprilisi képviselő-testületi ülés napját javasoljuk meghatározni a zárszámadási rendelet megalkotásának előkészítése miatt. A zárszámadási rendelet és mellékletei a költségvetési rendelettel való közvetlen összehasonlításra csak részben alkalmas, mert nem teljesen azonos struktúrában készültek. Az egyes mellékletek és tartalmuk nem egyeznek meg teljes körűen. Ezért javasoljuk a zárszámadási rendeletet és mellékleteit a költségvetési rendelettel való közvetlen összehasonlításra alkalmassá kell tenni azonos adatstruktúra használatával. Az önkormányzat zárszámadásának összeállításával kapcsolatban az intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző az évenként kiadásra kerülő - zárszámadással és beszámoló készítésével kapcsolatos rendelkezésének kell szabályoznia. Javasoljuk az erre vonatkozó szabályozás elkészítését. Költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamathoz javaslatok: Az egyeztetési folyamatokat dokumentált, a bizottságokkal, költségvetési szervekkel, és a helyi kisebbségekkel egyeztetetten kell végezni. A bizottságok szerepét a költségvetés megalkotásában hangsúlyosabbá kell tenni az SZMSZ-ben előírtak szerint. Ellenőrzési feladatokat meg kell feleltetni teljes körűen az Ámr. és az Áht. előírásainak. Zárszámadás és költségvetés tervezésre vonatkozó javaslatok 23

24 A belső kontrollrendszer 24

25 Államháztartás kontrollja Államháztartás kontrollja Külső pénzügyi ellenőrzés Belső pénzügyi ellenőrzés Számvevőszéki ellenőrzés Független könyvvizsgálat FEUVE Belső ellenőrzés Központi harmonizáció Pénzügyi Bizottság Szervezeten belüli belső ellenőrzés Felügyeleti belső ellenőrzés 25

26 Államháztartás kontrollrendszere A költségvetési gazdálkodás és rendeletalkotás helyzetértékelésének elkészülése óta a tavalyi év végén változott a jogszabályi környezet és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet helyébe egy új a 292/2009. (XII. 14.) Korm. rendelet lépett. Az ellenőrzésre az alábbi jogszabályok vonatkoznak: Jogszabály neve Rövidítés Száma Az államháztartásról szóló törvény Áht évi XXXVIII. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló törvény évi XXXVIII. törvény A helyi önkormányzatokról szóló törvény Ötv évi LXV. törvény Számvitelről szóló törvény évi C. törvény Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet Ámr. 292/2009. (XII. 19.) Korm. rend. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrend. Ber. 193/2003. (XI. 26.) Korm. rend. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrend. 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. A továbbiakban, a jogszabályváltozás miatt a belső kontrollrendszer elemekre térünk ki részletesen: 26

27 Belső kontrollrendszer elemei COSO-kocka 27

28 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok Javaslatainkat az államháztartás kontroll belső kontrollrendszer elemeire fogalmazzuk meg. A belső kontrollrendszer elemeinek vonatkozásában a helyzetértékelésben megfogalmazott megállapításokra, illetve a hatályos szabályozásra építünk: A belső kontrollrendszer kialakítására, működésére vonatkozó javaslat: A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül: A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollrendszernek tartalmaznia kell: mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie: A belső kontrollok kialakítása során a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. 28

29 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok A költségvetési szerv vezetője köteles: 1. kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben a) világos a szervezeti struktúra, b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. 2. a, a szervezeten belül olyan kontrolltevékenységeket kialakítani, amelyek biztosítják a kockázatok kezelését, és hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. 2. b, A költségvetési szerv belső szabályzataiban az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), d) beszámolási eljárások. 3. a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. 29

30 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok Ellenőrzési nyomvonal javaslat: Az ellenőrzési nyomvonalban azonosított tevékenységcsoportok körét számos olyan fő folyamattal, részfolyamattal ki kell egészíteni, amelyet jelenleg nem tartalmaz a szabályozás. Az ellenőrzési nyomvonalnak tartalmaznia kell: a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, Az ellenőrzési nyomvonalnak lehetővé kell tennie a nyomon követés és utólagos ellenőrzés gyakorlatban történő megvalósulását. A költségvetési szerv vezetője köteles: szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljussanak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. A beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. A kontrollkörnyezet, kockázatkezelés, kontrolltevékenységek, információs rendszerek monitoring, szabálytalanságok kezeléséhez figyelembe kell venni a PM által készített iránymutatót/irányelveket. 30

31 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok FEUVE javaslatok: Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 121. értelmében a költségvetési szerv vezetője felelős: a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE): 1. létrehozásáért, 2. működtetéséért és 3. fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles: olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magába foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. Az a)-c) pontban felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. 31

32 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok A FEUVE-t úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa: a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan; d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével. 32

33 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok Belső ellenőrzési rendszer kiépítése: A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) értelmében a belső ellenőrzés a FEUVE-t segítő eszköz azáltal, hogy: vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek, vagyis a FEUVE rendszer valamennyi elemének megfelelőségét, rendszeresen és szabályozott módszerekkel értékeli és javítja a kockázatkezelés, az ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását, elemzéseket készít, értékel, ajánlásokat tesz, tanácsokat és információkat ad a költségvetési szerv vezetője részére a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban ellenőrzési jelentés formájában közvetlenül tájékoztatja a költségvetési szerv vezetőjét a pénzügyi irányítás, a kontroll rendszerek és más stratégiai és intézkedési tervek továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatairól. A belső ellenőrzésre vonatkozó javaslatok: Az éves belső ellenőrzési tervét határozattal kell elfogadni, amely megfelel az évi LXV. törvény 92. -ának (6) bekezdésében foglaltakkal. A belső ellenőrzési tervben ki kell térni a dokumentumban szereplő célok megvalósítási határidejére, erőforrás szükségletére, a kockázati tényezőkre, és a prioritási sorrendre. A belső ellenőrzési tervet az évi LXV. törvény 92. -ának (6) bekezdésében foglalt határidőnek megfelelően, a tárgyévet megelőző év november 15.-ig jóvá kell hagyni. A Belső ellenőrzési stratégiai terv a jelenlegi időszakra nem készült, ezért javasoljuk ennek kialakítását a szabályozásnak megfelelő tartalommal. 33

34 Belső kontrollrendszerre vonatkozó javaslatok A belső kontroll környezet kialakítása a költségvetési szerv vezetőjének, a jegyzőnek a feladata, javasoljuk, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján található belső ellenőrzéshez kapcsolódó útmutatók, minták alapján járjon el (pld. belső ellenőrzési kézikönyv, belső kontroll kézikönyv minta figyelembe vétele) A belső ellenőrzési kötelezettséget az SZMSZ-ben elő kell írni, és az ÁSZ jelentése szerint meg kell határozni a belső ellenőrök függetlenségét biztosító szabályokat. Emellett az SZMSZ-ben ki kell térni az ellenőrzést végző személy jogállására, felelősségére, feladataira, a belső ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendjére. A költségvetési szerv vezetőjének évente az éves költségvetési beszámoló keretében be kell számolnia a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. A Belső Ellenőrzési Kézikönyv felülvizsgálatára, módosítására, nyilvántartási rendszerének megvalósítására, és gyakorlatban történő megvalósítására van szükség. A belső ellenőrzés keretében meg kell valósítani a szabályozások felülvizsgálatát. A monitoring, ellenőrzés gyakorlatának kialakítására, fejlesztésére van szükség a jövőben. Az Önkormányzatnál monitoring rendszer nem működik. Összességében megállapítható, hogy a belső kontrollrendszer elemeinek kiépítettsége többségében szabályzatok meglétében realizálódik, de a gyakorlatban a rendszer elemei nem működnek teljes körűen. Ezért a jövőben javasolt a megfelelő szabályozások birtokában a megvalósításra koncentrálni. Az ellenőrzések elvégzésére módot kell találni, illetve dokumentált formában kell lefolytatni. A belső ellenőrzésekről intézkedési tervet kell készíteni a 193/2003. (XI.26) értelmében. 34

35 Pénzügyi Bizottság Javasoljuk a Pénzügyi Bizottság feladatainak kiegészítését a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 92. (13) bekezdése alapján az alábbiakkal: (13) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél: a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Javasoljuk, hogy az alábbi belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok kerüljenek felvételre a Pénzügyi Bizottság (Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság) feladatai közé: A bizottság megtárgyalja a belső ellenőrzés stratégiai és éves tervét; A bizottság megtárgyalja a belső ellenőrzés jelentéseit, a terv szerinti előrehaladásról szóló jelentéseket (likviditási terv). Szükség esetén a törvénytelen, szabálytalan gyakorlat megszüntetésére intézkedéseket, személyes felelősségre vonást, esetlegesen fegyelmi eljárást kezdeményez. A bizottság megtárgyalja az éves jelentést. 35

36 Gondolkodjunk tovább együtt! Lendvay Endre ügyvezető igazgató +36 (30) Budapest, Érmelléki utca 9. Tel./fax: +36 (1)