J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének november 15-i üléséről Ülés helye: Városháza Díszterme Jelen vannak: Dr. Filvig Géza Marsovszky Lászlóné Simon Zoltán Tihanyi Tiborné Varga Nelli Loibl László Rumi László Szabó Patrik Turi Tibor Képviselő 9 fő Távollévők: Juhász Gábor Török Ferenc Török Gusztáv Andor Tanácskozási joggal jelenlévők: Dr. Bedics Andrea jegyző Dr. Kiss Csaba aljegyző Polgármesteri Hivatal irodavezetői: Boromisza Viktor Molnár Gábor Zsiga Ferenc Kovácsné Czinege Piroska Lengyel Gábor Városi Kommunális Intézmény vezetője (7. napirendi pontnál) Köszönti az ülésen megjelent képviselőket, valamint a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és az érdeklődőket Megállapítja, hogy a testület határozatképes, mivel a 12 képviselőből 9 jelen van. Jegyzőkönyv-hitelesítőnek Szabó Patrik és dr. Filvig Géza képviselőket javasolja. A képviselő-testület az alpolgármester Szabó Patrik jegyzőkönyv-hitelesítőre tett javaslatát 1 tartózkodás mellett elfogadja. A képviselő-testület az alpolgármester dr. Filvig Géza jegyzőkönyv-hitelesítőre tett javaslatát 1 tartózkodás mellett elfogadja. Az eredetileg kiküldött előterjesztések mellett 3 előterjesztést kívánja sürgősséggel tárgyalni, melyek szintén megküldésre kerültek a képviselők részére. Kéri a testület állásfoglalását a Városi Kommunális Intézmény megszüntetése tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. A testület 1 tartózkodás mellett elfogadja az előterjesztés napirendre vételét. Kéri a testület állásfoglalását az Adósságmegújító hitel felvétele és az adósságot keletkeztető ügylethez Kormány engedélye iránti kérelem benyújtása tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. A testület 1 tartózkodás mellett elfogadja az előterjesztés napirendre vételét.

2 Kéri a testület állásfoglalását az A kalocsai 5254 helyrajzi számú ingatlan értékesítése tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. A testület 1 tartózkodás mellett elfogadja az előterjesztés napirendre vételét. Egyéb javaslat nem lévén ismerteti a teljes napirendet. N A P I R E N D : 1. Önkormányzatok a Jövő Szakembereiért pályázatok támogatása (zárt ülés keretében) 2. Kalocsakörnyéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítása, felülvizsgálata 3. A SZASZK Alapító Okiratának módosítása 4. A köznevelési feladatot ellátó önkormányzati intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos nyilatkozat évre vonatkozó bankszámla vezetési megbízás 6. A kalocsai 273/1 hrsz-ú, valamint a kalocsai 273/2 hrsz-ú ingatlanok telekegyesítése 7. Városi Kommunális Intézmény megszüntetése 8. Adósságmegújító hitel felvétele és az adósságot keletkeztető ügylethez Kormány engedélye iránti kérelem benyújtása 9. A kalocsai 5254 helyrajzi számú ingatlan értékesítése 10. Egyéb ügyek Egyéb felvetés, napirendi javaslat nem lévén kéri a testület állásfoglalását a teljes napirenddel kapcsolatban. A testület egyhangúlag elfogadja a napirendet. Az 1. napirendi pont tárgyalására zárt ülést rendel el. (a zárt ülés anyaga külön jegyzőkönyvben található!)

3 Ismerteti a zárt ülésen hozott határozatot, miszerint a testület támogatja Mácsai Péter köztisztviselő az Önkormányzatok a jövő szakembereiért pályázatra benyújtandó anyagát. 2. Kalocsakörnyéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítása, felülvizsgálata (az előterjesztés írásban mellékelve) Röviden összefoglalja az előterjesztést, majd kiemeli, hogy a társulási megállapodás módosítására jogszabályi változások miatt van szükség. Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a testület állásfoglalását a határozati javaslattal kapcsolatban. A testület egyhangúlag az alábbi határozatot hozza: 253/2012. öh. Kalocsakörnyéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosítása, felülvizsgálata H a t á r o z a t 1.) Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kalocsakörnyéki Ivóvíz-minőség javító Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítását elfogadja és azt az alábbiak szerint egységes szerkezetben jóváhagyja: Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása Az alább felsorolt települési önkormányzatok képviselő-testületei a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk k) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 87. -nak alapján (Mhötv.), a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján hozzák létre, a tagok települési önkormányzati feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására. I. A Társulás neve, székhelye, fióktelepei: I.1 Társulás neve: I.2. Székhelye: Kalocsakörnyéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Kalocsa, Hősök útja 38. I.3. Nyilvántartásba vételi szám: Adószám:

4 II. A Társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője: 1) Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ, 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 2) Dunatetétlen Község Önkormányzat, 6325 Dunatetétlen, Rákóczi u. 31., Pálfi Mihályné polgármester képviseletében 3) Harta Nagyközség Önkormányzat, 6326 Harta, Templom u. 68., András István polgármester képviseletében 4) Ordas Község Önkormányzat, 6335 Ordas, Kossuth Lajos u. 8., Szabó Zsolt polgármester képviseletében 5) Solt Város Önkormányzat, 6320 Solt, Béke tér 1., Kalmár Pál polgármester képviseletében. 6) Újtelek Község Önkormányzat, 6337 Újtelek, Alkotmány u. 17., Tóth Ignác polgármester képviseletében. 7) Bátya Község Önkormányzat, 6351 Bátya, Kossuth Lajos u. 20, Zsebics Ilona polgármester képviseletében 8) Drágszél Község Önkormányzat, 6342 Drágszél, Kossuth Lajos utca 18., Mácsai István polgármester képviseletében 9) Dunapataj Nagyközség Önkormányzat, 6328 Dunapataj, Petőfi Sándor u. 20., Dusnoki Csaba polgármester képviseletében 10) Dunaszentbenedek Község Önkormányzat, 6333 Dunaszentbenedek, Kossuth Lajos utca 57., Vargyas Mihály polgármester képviseletében. 11) Dusnok Község Önkormányzat, 6353 Dusnok, István király u. 9., Palotai Péter polgármester képviseletében 12) Fajsz Község Önkormányzat, 6352 Fajsz, Szent István u. 20., Berta Zsolt polgármester képviseletében. 13) Foktő Község Önkormányzat, 6331 Foktő, Kossuth Lajos u. 2., Dr. Jakab Ferenc polgármester képviseletében. 14) Géderlak Község Önkormányzat, 6334 Géderlak, Kossuth Lajos u. 95., Katona György polgármester képviseletében. 15) Homokmégy Község Önkormányzat, 6341 Homokmégy, Kossuth Lajos u. 16., Tapolcsányiné Varga Krisztina polgármester képviseletében. 16) Kalocsa Város Önkormányzat, 6300 Kalocsa, Szent István király út 35., Török Ferenc polgármester képviseletében 17) Miske Község Önkormányzat, 6343 Miske, Fő u. 18., Illés Attila polgármester képviseletében 18) Öregcsertő Község Önkormányzat, 6311 Öregcsertő, Kossuth Lajos u. 141., Kis-Vén László polgármester képviseletében. 19) Szakmár Község Önkormányzat, 6336 Szakmár, Bajcsi-Zsilinszky u. 24., Tóth Jenő polgármester képviseletében 20) Uszód Község Önkormányzat, 6332 Uszód, Árpád u. 9., Bedi Gyula polgármester képviseletében II.1. A Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma: Bátya Drágszél Dunapataj Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dusnok Fajsz Foktő Géderlak Harta Homokmégy 2169 fő 381 fő 3380 fő 902 fő 625 fő 3194 fő 1804 fő 1675 fő 1073 fő 3669 fő 1455 fő

5 Kalocsa Miske Ordas Öregcsertő Solt Szakmár Újtelek Uszód fő 1856 fő 466 fő 891 fő 6835 fő 1246 fő 425 fő 1104 fő III. Működési területe A társult önkormányzatok közigazgatási területe. IV. A Társulás időtartama: A Társulás határozatlan időtartamra jött létre. V. A Társulás bélyegzője: Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás felirattal ellátott körbélyegző, közepén Magyarország címerével. VI. A Társulás jogállása 1.) A Kalocsakörnyéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvényt (továbbiakban Mhötv.) 87 -a alapján önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. A Társulás az államháztartásról szóló évi CXCV törvény 10. (3) bekezdése alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 2.) A Társulást az önkormányzatok határozatlan időre hozzák létre. 3.) A Társulás gazdálkodási, pénzügyi feladatait Solt Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el, jelen társulási megállapodásban, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. 4.) A Társulás képviseletére a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult. 5.) A Társulás a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, az erre vonatkozó kérelmet a Társulás elnöke nyújtja be az alakuló üléstől számított 8 napon belül. 6.) A Társulás a projekt végrehajtása során a projekt lebonyolításáért felelős szervezetként jár el. VII. A Társulás és a tagok feladatai, kötelezettségei 1.) A tagok a jelen társulási megállapodás megkötésénél a vonatkozó KEOP előírások mellett a hazai irányadó jogszabályokat, különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX tv. rendelkezéseit veszik figyelembe. 2.) Jelen társulási megállapodás aláírásával a tagok, mint önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös környezeti és gazdasági érdekeiknek megfelelően az alábbi feladatokat valósítják meg: - Önálló projekt közös kidolgozása az ivóvízminőség-javítás megoldására. - A Társulás működési területén az ivóvízminőség-javító programnak megfelelő beruházást valósítanak meg, az így létrejött beruházást működtetik. - A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi alapokat előteremtik. - A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a beruházás megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással. - A tagok kijelentik, hogy a projekt megvalósításával kialakított rendszert igénybe veszik és azt a

6 projekt befejezését követő 5. év végéig fenntartják és üzemeltetik. - A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség környezetvédelmi érdekeit, egységes fejlődését szem előtt tartva, a szerződésben foglalt elveket betartják, a továbbiakban annak érvényesülését nem akadályozzák, a rendszer működését aktív tevékenységgel szolgálják, közreműködnek a megvalósulásban. - A tagok megismerik, átgondolják és értékelik a térségi ivóvíz-ellátási rendszer szerepét, a szerződésben megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, elfogadják a kialakított felelősségi rendszert. - A tagok tudomásul veszik, hogy a társulási megállapodást a projekt megvalósulásának teljes befejezéséig, azaz az Operatív Programból a projekt megvalósításához folyósított támogatásnak, a Támogató által jóváhagyott, teljes körű elszámolásáig nem mondhatják fel. - A tagok elfogadják, hogy ezen időszak alatt felmondásuk a Társulás számára jelentős hátránnyal is járhat, melyért a Társulás a támogatási szerződésben meghatározott felelősséggel tartozik, és az általános jogelveknek megfelelően, teljes körűen jótállni köteles. - A tagok kötelezettséget vállalnak az előkészítés és a költség-haszon elemzésben meghatározott településre eső önrész biztosítására. - A tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a projekt végrehajtása során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó EU előírások szerint járnak el, így különösen figyelemmel lesznek a közbeszerzési törvény, a koncessziós törvény és a hatósági árszabályozás rendelkezéseire. - A társult önkormányzatok a Társulás útján az Mhötv. 13. (1) bekezdésében szabályozott ivóvízellátás, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 4. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott, a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó a vízgazdálkodás országos koncepciójával és jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása során a megfelelő ivóvízellátás megvalósítására irányuló ivóvízminőség-javító program részesei - A Társulás céljainak elérése érdekében a tagok a projekt keretében a folyamatos tervezés és felmérések alapján, előreláthatóan a meghatározott ivóvízminőség-javító beruházások megvalósítását tervezik. VIII. A társulás alaptevékenysége: VIII. 1. Kötelező feladatként: - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 13 (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat köteles gondoskodni az ivóvízellátásról. A társult önkormányzatok a társulás útján a települések lakott területén az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX tv. 13. (1) bekezdés, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII tv 4. (1) bekezdés a) pontja - megfelelő ivóvíz ellátási feladatokhoz szükséges pénzeszközök megszerzését és felhasználását a társulási megállapodásban meghatározott működési területen alaptevékenységként, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. - a vízgazdálkodásról szóló évi LVII törvény 4. (1) a) pontja szerint a települési önkormányzat feladata: a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó tervek kialakítása és végrehajtása, -az államháztartásról szóló évi CXCVI tv 12. (2) d) bekezdése előírja hogy az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei: a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése. Az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény a szerint a helyi önkormányzat mint a hatósági ár megállapítója, legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat állapít meg. a társulás vállalkozási tevékenységet csakis céljának elérése, feladatának teljesítése érdekében, alaptevékenységét nem veszélyeztetve folytathat.

7 1 VIII.2.) A kötelező feladatok szakfeladat szerinti besorolása: víztermelés, kezelés, ellátás folyadék szállítására szolgáló közmű építése vízi létesítmény építése nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése IX. Tagsági viszony 1.) Tagok ezen társulási megállapodás elfogadásával és aláírásával, kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy elfogadják a felmondással, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat. 2.) A Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének az Mhötv 88. (2) bekezdése alapján nyílt szavazással, minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. 3.) A Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének nyílt szavazással, minősített többséggel hozott döntése szükséges: a) a megállapodás jóváhagyásához, b) a megállapodás módosításához, c) a megállapodás megszüntetéséhez, d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz, e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához. 4.) A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó önkormányzatok képviselőtestületének nyílt szavazással minősített többséggel hozott határozata szükséges, melynek tartalmaznia kell, hogy a testület a jelen társulási megállapodás rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, elfogadja a Társulás céljait, továbbá a feladatok megvalósításához ráeső költségvetési hozzájárulást biztosítja. 5.) A Társuláshoz történő csatlakozáshoz szükséges a Társulásban résztvevő valamennyi tagönkormányzat képviselő-testületének nyílt szavazással, minősített többséggel hozott határozata. 6.) A csatlakozás elfogadása esetén a Társulási megállapodást és a Társulás Alapító okiratát módosítani kell és a változást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához be kell jelenteni. 7.) Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, a tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján élnek. 8.) Az Mhötv 89. (1) bekezdés alapján a társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik. (2) A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. 9.) A társulási jogviszony év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozata szükséges. Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy év közbeni felmondási jogukkal csak kivételesen, tényleges és alapos indok alapján élnek. A felmondást elhatározó döntés meghozatalára, és a tagokkal való közlésére a fenti szabályok az irányadók. 10.)A tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló tag által befizetendő önrész teljes összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, melyet a Tárulás minden esetben érvényesíteni fog. 11.)A felmondó tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési 1 1. Módosította a 5/2011. (XI.23.) TT. határozat

8 felelősséget tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. 12.)Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelő kötelezettségeket is, majd a tag tulajdoni hányadát pénzben megváltani. 13.) A felmondó tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa fizetett előkészítési költséget, valamint az önrészt nem követelheti vissza a Társulástól. 14.) Amennyiben a tag a jelen megállapodásban foglalt lényeges kötelezettségét megszegi, illetve elmulasztja, az elnök köteles s tagot kétszer, írásban, megfelelő határidő tűzésével felhívni a teljesítésre. 15.) Ha a tag ezen felhívás ellenére a közölt határidőn belül- sem tesz eleget a jelen megállapodásban rögzített kötelezettségeinek, a tagok több mint a felének minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a Társulásból. 16.) Különösen ilyen kötelezettségszegésnek minősül a működési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása. 17.) A kizárás jogkövetkezményei azonosak a tagi felmondás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a tag a kártérítési és egyéb kötelezettsége alól. X. A Társulás szervezete 1.) A Társulás szervezete: - Társulási Tanács, - Társulási Tanács elnöke, elnökhelyettese, - Pénzügyi Bizottság. Társulási Tanács Az Mhötv a alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társulás tagjait képező önkormányzatok által delegált képviselőknek az összességéből áll. Valamennyi Társult önkormányzat egy tagot delegál -aki a társult Önkormányzat mindenkori polgármestere, vagy a társult önkormányzat képviselő-testületének tagja A Tanács tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. Feladat- és hatásköre: a. A Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének, pénzügyi Bizottság tagjainak a megválasztása, visszahívása, b. a működési hozzájárulás mértékének megállapítása, c. Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, d. A hatáskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértõi vélemények figyelembe vételével, e. Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása, f. A költségvetés első félévi és éves végrehajtásáról szóló beszámoló, éves mérleg elfogadás, g. Az érintett tárcákkal a támogatási szerződés megkötése, h. A megállapodásban foglalt célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, i. A projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának, azok időarányos állapotának elemzése és értékelése, j. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, k. a Támogatási Szerződés elfogadása, annak módosítása. Társulási tanács elnöke, elnökhelyettese A Társulási Tanács nyílt szavazással, kétharmados többséggel saját tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök, elnökhelyettes megbízatása az önkormányzatnál betöltött tisztségének, megbízatásának megszűnéséig áll fenn.

9 Feladatuk: a. képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, b. intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a Társulás törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásának nyilvántartásba vétele iránt, az alapító okirat módosítását követő 8 napon belül, c. összehívja a Társulási Tanács üléseit, d. gondoskodik a Társulás éves mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről, e. a Társulás mérlegét a Tagok számára hozzáférhetővé teszi, f. ellátja mindazon feladatokat, melyet a társulási megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előírt, g. évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról h. a Támogatási Szerződést és az egyéb szerződéseket, valamint azok módosításait a Társulás nevében aláírja, i. képviseli a Társulást a közbeszerzési eljárás folyamatában a KSZ és a Közbeszerzések Tanácsa felé. Aláírja a projekt keretében a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégekkel kötendő szerződéseket. A Társulás elnökhelyettese az elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Az elnöki megbízatás megszűnik: - önkormányzati képviselői tisztségének megszűnésével, - az őt delegáló önkormányzat által történő visszahívással, - a Társulási Tanács által történő visszahívással, - lemondással, - elhalálozással, - a megválasztáskor meghatározott idő elteltével. A Társulási Tanács jogosult 2/3-os szótöbbséggel az Elnök visszahívására, valamint az új Elnök megválasztására. A korábbi Elnök köteles a választástól számított 30 napon belül az ügyek intézését az újonnan megválasztott Elnöknek átadni és teljes elszámolást készíteni. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából. Az elnök lemondásával az elnökhelyettesi megbízatás nem szűnik meg. A Társulás elnökhelyettesének megbízatási időtartamára az elnökre vonatkozó rendelkezések irányadóak. Pénzügyi bizottság A tagok megállapodnak abban, hogy a Társulási Tanács első ülésén a projekt megvalósulási területéhez igazított ellenőrző-felügyelő szervként 1 elnökből és 2 tagból álló Pénzügyi Bizottságot hoznak létre. A Pénzügyi Bizottságnak nem lehet tagja a Társulási Tanács elnöke, elnökhelyettese. Kiemelt feladata a beruházás működési, pénzügyi ellenőrzése. Évente legalább 2 alkalommal, de szükség szerint többször is ülésezik. A Pénzügyi Bizottság ülését az elnök az ülés napját legalább 5 nappal megelőzően írásban hívja össze. A Pénzügyi Bizottság ülését a bizottság bármely tagja írásban összehívhatja az ok és a cél egyidejű megjelölésével, ha a Bizottság összehívására irányuló kérelmüket az elnök 8 napon belül

10 nem teljesíti. Az ülés összehívására vonatkozó határidőtől rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetekben a Pénzügyi Bizottság saját ügyrendjében szereplő feltételek mellett el lehet térni. Ez esetben az ülés telefonon, illetve egyéb más úton ( , stb.) történő összehívása is megengedhető. A Pénzügyi Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok 2/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A Pénzügyi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A Pénzügyi Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Feladata: a. Az ütemezett kivitelezés és pénzfelhasználás ellenőrzése, b. A Társulás költségvetését, év végi beszámolóját, mérlegét és vagyonkimutatását továbbá a Társulási Tanács elé terjesztett minden más jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírások megfelelősége szempontjából köteles megvizsgálni és erről a Társulási Tanácsnak jelentést előterjeszteni, c. A tagok tájékoztatásának vizsgálata, d. A projekt bármely résztvevőjétől felvilágosítás, tájékoztatás kérése A bizottsági tagok megbízatása visszavonásig érvényes. A Pénzügyi Bizottság részletes ügyrendjét maga határozza meg. XI. A Társulási tanács működése 1.) A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselőtestületeinek mindegyike nyílt szavazással, minősített többséggel jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulást. 2.) A Társulási Tanács ülését az elnök, távollétében az általa felhatalmazott elnökhelyettes, vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze és vezeti. A Társulási Tanács ülését írásban, az ülés napját legalább 5 nappal megelőzően kell összehívni. Sürgős esetben ennél rövidebb idő is lehetséges, de csak a tagok megfelelő értesítése mellett. A határozatképességet a jelenléti ív alapján kell megállapítani. 3.) Az ülést össze kell hívni: a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban, c) a társulás bár mely tagjának napirendet tartalmazó- indítványára, d) törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva az illetékes, hatáskörrel rendelkező hivatal kezdeményezésére. 4.) A Tanács üléseinek összehívása és a napirend kialakítása az elnök feladata, de a napirend összeállításában a Tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. A Társulási Tanácsülésen abban az esetben tárgyalható a meghívóban nem szereplő napirendi pont, ha a Társulási Tanács ülésén valamennyi Társulási tag képviselve van és a Társulási tagok minősített többséggel a napirendre tűzik a kérdés megtárgyalását. 5.) A Társulási Tanács ülése határozatképes, ha tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van. A javaslat elfogadásához annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatinak a felét. 6.) Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 5 napon túli, de 30 napon belüli időpontra kell az újabb ülést összehívni. 7.) A Társulási tanács ülésére bármely tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi

11 pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. 8.) A társulási tanács döntését ülésen, főszabályként nyílt szavazás útján, határozattal hozza. Az ülésen a határozati javaslatról nyílt szavazással, a szavazati arányok megállapításával döntenek. Szavazni személyesen, vagy a társulás tagja által írásban meghatározott helyettes képviselő útján lehet. 9.) A társulási tanács döntését ülésen, határozattal hozza. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelező érvényűek. 10.)A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a társulás székhelye szerinti illetékes, hatáskörrel rendelkező hivatalnak. 11.)A Társulási Tanács összehívásának, az ülés előkészítésének, az előterjesztések illetve a jegyzőkönyv tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás SZMSZ-e tartalmazza. 12.)A Tanács összes tagjai kétharmadának igen szavazatával dönt az alábbi esetekben: a) a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról szóló döntések, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével, b) a társaság tagjai közül az elnök, az elnökhelyettesek megválasztása, visszahívása, felmentéséről szóló döntések, c) az érintett tárcákkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal a támogatási szerződések megkötése, d) a társulás éves munkatervéről és költségvetéséről szóló döntések, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló elfogadása. A Társulási Tanács működése során egyebekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 50 -ban meghatározott minősített többségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. E tekintetben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 46 (2) bekezdése szerint zárt ülési szabályok is alkalmazandók. XII. A Társulás vagyona, gazdálkodása 1.) A Társulás saját vagyonnal rendelkezhet, az általa végzett beruházás és annak szaporulata a Társulás vagyona. A társulás vagyona felett a társulás tagjai a pénzügyi hozzájárulásuk arányában rendelkeznek tulajdonjoggal. A beruházással létrejövő közművagyon vagyonjogi rendezése esetén a vagyonmegosztást a tagok valamennyi tag által jóváhagyott, az elszámolásokat részletező okiratban rögzítik. 2.) A Társulás gazdálkodására, könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeire az államháztartásról szóló CXCV törvény (továbbiakban Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011 (XII. 31.) Kormányrendelet és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 (XII.24.) Kormányrendelet az irányadó. 3.) A Társulás megszűnése, felmondás vagy kizárás esetén a tagok egymással elszámolni kötelesek. 4.) A tagok tudomásul veszik, hogy a KEOP támogatási kérelem feltétele az önkormányzati önrész biztosítása. A tagok a projekt beruházási költségét és finanszírozási megoszlását a pályázat beadásához kapcsolódó döntés meghozatalakor külön képviselő-testületi határozattal hagyják jóvá és biztosítják a költségvetésükben. 5.) Az egyes tagönkormányzatokat terhelő előkészítési költségeket az önkormányzatok a társulási tanács döntése alapján 30 napon belül a társulás számlájára utalják.. 6.) A társult önkormányzatok által az előkészítés és a beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhely önkormányzata a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. Ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali

12 beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be. 7.) A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy bejelentik a számlavezető pénzintézetüknek a Társulás megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, mint azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultat azzal, hogy tagok a pénzügyi hozzájárulások teljes összegének megfizetéséig, a felhatalmazást nem vonhatják vissza. A felhatalmazás bank által aláírt egy példányát, a tagok kötelesek a Társulásnak átadni. a) Saját bevételek - Amennyiben a Társulás működési költségei előreláthatóan meghaladják a rendelkezésre álló összeget, a Társulás döntéshozó szerve, a Társulási Tanács a működési hozzájárulás mértékének emelését határozhatja el. b) Belföldi és nemzetközi támogatások - A Társulás bevételét képezhetik a Társulás által pályázott nemzetközi, illetve hazai támogatások, mely támogatási összeget csak a Társulás céljainak megvalósítására lehet felhasználni. c) Egyéb bevételek - A Társulás a beruházási cél megvalósítása érdekében a támogatások kiegészítéseként a szükséges saját erő fedezésére bankhitelt vehet fel. A pénzügyi kötelezettségvállalásról illetve hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról szóló döntést csak teljes körű konszenzussal, nyílt szavazással, egyhangú döntéssel hozhatja meg a Társulási Tanács.. - Természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai. - Egyéb pályázati bevételek. XIII. Tulajdonjogi kérdések, üzemeltetés A.) Tulajdonjogi kérdések A beruházással létrejövő közművagyon vagyonjogi rendezése: - A társult önkormányzatok külön tulajdonába kerülő vagyonhányad átadása, egyes önkormányzatok közös tulajdonába kerülő vagyonhányad tulajdoni hányad szerinti átadása. - A vagyonjogi rendezésnek megfelelő számviteli aktiválás. - Üzemeltetésre történő fizikai átadás-átvétel. - A beruházás befejezése után a társulás vagyonát a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módja a vagyon természetben történő tulajdonba adása a társult önkormányzatok részére. A vagyonmegosztást a tagok valamennyi tag által jóváhagyott, az elszámolásokat részletező okiratban rögzítik. B.) Üzemeltetés 1.) A beruházás befejezését követően a Társulás kijelöli a társult tagoknál a hatályos üzemeltetési szerződések alapján már meglévő üzemeltető szervezeteket és átadja üzemeltetésre a létrejött új vízi-közmű vagyont a mindenkori hatályos magyar és EU jogi normáknak megfelelően, különös tekintettel a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletre. 2.) Az üzemeltetés során a Társulás garantálja a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer életképességét, az eszközrendszer fenntartható fejlesztésének forrásait. A Társulás megteremti az üzemeltetők közötti együttműködés feltételrendszerét és biztosítja a közöttük lévő munkamegosztás és koordinációt az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint. XIV. A társulás képviselete A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az elnökhelyettes jogosult. A Társulást az elnök önállóan képviseli. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott

13 társulási név alatt az elnök teljes nevét önállóan írja alá. XV. A társulás ellenőrzési rendje, felügyelete 1.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak. 2.) Az államháztartásról szóló évi CXCV törvény 2 (1) ib) pontja alapján a többcélú kistérségi társulás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: jogi személyiségű társulás) által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és a társulási tanács elnöke. 3.) A társulás tagjai a társulás működését a társulási megállapodásban meghatározottak szerintcélszerűségi és gazdasági szempontból jogosultak ellenőrizni. Az ellenőrzésről a kezdés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal értesíteni kell a székhely önkormányzatot. 4.) A Társulási Tanács tagjai évente legalább egyszer a képviselő-testületeiknek beszámolnak a Társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról, mellyel együtt történik a Pénzügyi Bizottság ellenőrzéseinek eredményeiről készült beszámoló értékelése. XVI. A társulás megszűnése A Társulás megszűnik, a társulásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltak szerint. A Társulás megszűnése esetén a tagok a megszűnés időpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek. Az államháztartásról szóló évi CXCV törvény 11 (7) bekezdése értelmében a költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni XVII. Nyilvánosság biztosítása Tagok kötelezettséget vállalnak közvetlenül, továbbá saját szervezeteik útján, illetve a civil szervezetek bevonásával a teljes körű lakossági tájékoztatásra. Ezen tájékoztatás keretében a kötelmi jogi jellegen túlmenően, fel kell hívniuk a lakosság figyelmét a környezetvédelmi feladatokra, a jogszabályi előírásokra, valamint információt kell szolgáltatniuk a szerződés céljául szolgáló beruházás előnyeiről. Tagok a teljes pályázati és beruházási időszakra vonatkozóan rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújtanak településeik polgárai számára olyan formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás eljusson valamennyi érintetthez (pl. települési lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybevétele, helyi kiadvány megjelentetése). Fentiek mellett a tagok által jelen Társulási megállapodás keretében kiépítésre kerülő szervezeti rendszernek is kötelezettsége a lakossági tájékoztatást szolgáló munkálatok elõsegítése, szervezése. A Társulás nemcsak az írott és elektronikus média tájékoztatására kötelezett, hanem arra is, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi információ a tagokhoz, illetve azok hivatali szervezetén keresztül a lakossághoz eljusson. A Társulásnak folyamatosan törekednie kell az országos és a regionális hatósági, valamint a civil szervezetek tájékoztatása során a beruházás elfogadtatására, ezáltal működése biztonságának megőrzésére is. XVIII. Záró rendelkezések 1.) Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulási Megállapodás megkötésével illetve a Munkaszervezet működésével összefüggő költségeket a pályázat által megengedhető mértékben és módon számolhatják el. Jelen társulási megállapodás alapján az egyes tagok

14 jogosultak külön megállapodás alapján más, gazdaságilag nehéz helyzetben lévő tag helyett és nevében pénzügyi teljesítést eszközölni, utólagos elszámolás mellett. 2.) Ez a pénzügyi átvállalás nem érinti a tagok jelen megállapodásban rögzített jogait és kötelezettségeit. A Társulási Tanács ülésén kétharmados szavazattöbbséggel dönt az egyes tagokat terhelő működési hozzájárulás mértékéről. A tanács határozathozataláig, jelen szerződés aláírásával tagok kötelezettséget vállalnak ennek fedezetére. 3.) Tagok tudomásul veszik, amennyiben valamely önkormányzat a társulási megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségeit határ időben és felhívásra nem teljesíti, az esetben a kötelezett késedelembe esnek. A fizetésre kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve a Ptk. megfelelő rendelkezései szerint köteles a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni. A kamatfizetési kötelezettség beáll akkor is, ha a kötelezett késedelmét kimenti. 4.) Jelen társulási megállapodás akkor lép hatályba, amikor a képviselő-testületek mindegyike minősített többséggel jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulást. 5.) Tagok rögzítik, amennyiben jelen szerződés valamely rendelkezése jogszabály vagy egyéb, a feleken kívülálló ok miatt objektíve nem alkalmazható, a többi fentiekkel nem érintett része teljes hatályban fennmarad. 6.) A társuló képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból keletkező vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel rendezik. 7.) Jelen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény, az államháztartásról szóló évi CXCV törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az irányadó. 8.) A tagok kijelentik, hogy tudomással bírnak arról, hogy a központi és a KEOP támogatás csak a támogatási kérelem benyújtása előtt meg nem kezdett beruházásokra igényelhető. Egyúttal nyilatkoznak, hogy a beruházási munkálatok a támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig még nem kezdődtek meg. 9.) Tagok tudomásul veszik, hogy az önkormányzatok képviseletére jogosult személyek változása esetén, 60 napon belül meg kell jelölniük az új képviselőket. 2.) felhatalmazza a polgármestert a társulási megállapodás aláírására. Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai Kalocsakörnyéki Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás És általuk az érintettek. 3. A SZASZK Alapító Okiratának módosítása (az előterjesztés írásban mellékelve) Összefoglalja az előterjesztést, majd kiemeli, hogy 3 fő kerülne át a Polgármesteri Hivatal állományába január 1-től. A szakszervezetek véleményét természetesen kikérték, az előterjesztés tartalmazza ezeket a véleményeket. Turi Tibor képviselő: A Humánerőforrás Bizottság is tárgyalta az előterjesztést. Az intézmény megmarad önállóan működőnek, csak a gazdálkodási feladatokat végzi a hivatal. Semmilyen sérülés nem történik az önállóságával kapcsolatban, technikai változás történik csak. A bizottság támogatja az átszervezést.

15 Egyéb kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a testület állásfoglalását az alapító okirat módosításáról szóló határozati javaslattal kapcsolatban. A testület 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 254/2012. öh. A SZASZK alapító okiratának módosítása A Képviselő- testület H a t á r o z a t 1.) A Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Alapszolgáltatási és Szakellátási Központja Alapító Okiratának módosítását a határozat 1. melléklete szerinti Módosító Okirat elfogadásával jóváhagyja. 2.) Megbízza a polgármestert, hogy az Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalását végezze el, és a szükséges intézkedéseket a Magyar Államkincstár felé tegye meg. Határidő: január 1. Dr. Bedics Andrea jegyző Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai SZASZK És általuk az érintettek. 1. sz. melléklet Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Alapszolgáltatási és Szakellátási Központja Alapító Okiratának Módosító Okirata Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő- testülete a Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Alapszolgáltatási és Szakellátási Központja április 27. napján egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító Okirat 6. pontja az alábbira módosul: 6. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő A költségvetési szerv előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat, a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat Kalocsa Város Polgármesteri Hivatal látja el. 2. ) A Módosító Okirat január 1-én lép hatályban. 3.) Az alapító okirat jelen módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.

16 Kéri a testület állásfoglalását munkamegosztási megállapodás megkötéséről szóló határozati javaslattal kapcsolatban. A testület 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 255/2012. öh. Munkamegosztási megállapodás a SZASZK pénzügyi feladatainak ellátására A Képviselő- testület H a t á r o z a t elfogadja a Kalocsai Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal és Kalocsa Város Szociális Alapszolgáltatási és Szakellátási Központ között a pénzügyi és számviteli feladatok ellátására vonatkozó Munkamegosztási Megállapodást az előterjesztés melléklete szerint. Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai SZASZK Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda És általuk az érintettek. 4. A köznevelési feladatot ellátó önkormányzati intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos nyilatkozat (az előterjesztés írásban mellékelve) Összefoglalja az előterjesztést. Kiemeli, hogy 2013-től az állam lesz az intézményfenntartó, Kalocsa Város Önkormányzata pedig a működtető. Vállalni kívánják az intézmény működtetését, erről szól az előterjesztés. Loibl László képviselő: Csak az ingatlanhoz kapcsolódó vagyon működtetése, vagy az oktatáshoz szükséges tárgyi eszközök biztosítása is az önkormányzat feladata? Az ingatlanokhoz fűződő működtetés az önkormányzat feladta, a taneszközök beszerzése az államé. Az nem terheli a várost. A város feladata az ingatlanok fenntartása lesz, ahol az oktatási intézmények működnek. A közüzemi díjakat és a működtetéshez kapcsolódó személyek bérét kell fizetnie az önkormányzatnak. Loibl László képviselő: Kapcsolódik-e majd a költségvetésben valamilyen állandó kapott normatíva? Nem, ezt az önkormányzatnak a saját bevételéből kell kigazdálkodnia. Turi Tibor képviselő: Loibl képviselő említette a normatívát, ez valóban meg fog szűnni. Az iskolák működtetésénél a normatíva mindig körülbelül 50%-ot fedezett. Ha a béreket átveszi az állam ami 75% -, akkor elviekben az önkormányzatnak jobban kéne járni. Az már más kérdés, hogy esetleg milyen

17 adóelvonások lesznek, amik nehezíthetik a saját erőből történő kigazdálkodást. De önmagában az a tény, hogy az állam átvállalja a 75%-os bért, ez már garancia a jobb működésre. A bizottság támogatja a határozati javaslatot. Egyéb kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a testület állásfoglalását a határozati javaslattal kapcsolatban. A testület egyhangúlag az alábbi határozatot hozza: 256/2012. öh. A köznevelési feladatot ellátó önkormányzati intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos nyilatkozat. H a t á r o z a t Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1. vállalja, hogy gondoskodik a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. 2. a működtetés keretében a települési önkormányzat a saját forrásai terhére a Nkt. 76. (3) bekezdésében foglaltak kivételével biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. 3. tudomásul veszi, hogy a feladat vállalása esetén az önkormányzat nem kötelezett ezzel kapcsolatban külön nyilatkozat megtételére. Határidő: Felelős: azonnal Humán Iroda Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai Polgármesteri Hivatal Humán Iroda És általuk az érintettek évre vonatkozó bankszámla vezetési megbízás (az előterjesztés írásban mellékelve) Összefoglalja az előterjesztést, majd felkéri Varga Nellit, a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság elnökét, hogy ismertesse a bizottság véleményét. Varga Nelli biz. elnök: A bizottság egyhangúlag támogatja a határozati javaslat elfogadását. Kéri a testület állásfoglalását a határozati javaslattal kapcsolatban. A testület egyhangúlag az alábbi határozatot hozza: 257/2012. öh évre vonatkozó bankszámla vezetési megbízás

18 H a t á r o z a t Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1. egyetért az OTP Bank Nyrt-vel, a bankszámlavezetésre irányuló szerződés határozott időre történő megkötésével. A szerződés lejártának időpontja: december felhatalmazza a polgármestert a szerződés megkötésére. Határidő: december 31. Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda És általuk az érintettek. 6. A kalocsai 273/1 hrsz-ú, valamint a kalocsai 273/2 hrsz-ú ingatlanok telekegyesítése (az előterjesztés írásban mellékelve) Röviden összefoglalja az előterjesztést, majd kiemeli, hogy a pályázatban elvárt, hogy a két telek egyesítésre kerüljön. Kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a testület állásfoglalását a határozati javaslattal kapcsolatban. A testület egyhangúlag az alábbi határozatot hozza: 258/2012. öh. A kalocsai 273/1 hrsz-ú, valamint a kalocsai 273/2 hrsz-ú ingatlanok A Képviselő testület H a t á r o z a t 1. hozzájárul a Kalocsa Szíve Program I. - integrált turisztikai vonzerőfejlesztés Kalocsa érseki város barokk történeti városmagjában címmel benyújtott pályázat keretében megvalósítani kívánt Schöffer Gyűjtemény épületének felújítása, bővítése érdekében a kalocsai 273/1 hrsz-ú, valamint a kalocsai 273/2 hrsz-ú önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok telekegyesítéséhez. 2. Felhatalmazza polgármestert a telekalakításhoz szükséges dokumentációk aláírására. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Iroda És általuk az érintettek.

19 7. Városi Kommunális Intézmény megszüntetése (az előterjesztés írásban mellékelve) Összefoglalja az előterjesztést, majd kiemeli, hogy a határidők betartása érdekében kellett napirendre tűzni az előterjesztést, majd decemberben kerül a testület elé a kft-vé alakításról szóló döntés. A szakszervezetek véleményét kikérték, mindannyian természetesen a dolgozók érdekeit kérik továbbra is védeni. Az anyagban található egy szakértői vélemény is, mely alapján elmondható, hogy kft-ként a kommunális üzem jobban fog működni. Turi Tibor képviselő: Az előterjesztésben szerepel, hogy mennyivel lesz jobb vagy nem a kft-vé alakítás után a helyzet. Többek között vannak ilyen pontok, hogy az ÁFA visszatérítés részbeni elvesztése, a hulladékszerződésekben alárendelt szerep. Hogyan változnak meg ezek, ha kft-ként működik? Munkaerő szervezési-hatékonysági problémák. Most választottak új vezetőt, akit azért választottak, mert úgy gondolják, hogy ezeket a problémákat meg tudja oldani. Vezetési átfedések ezek mit jelentenek. Ha ezeket a pontokat kicsit ki tudnák bontani, akkor könnyebben tudnak dönteni. Talán a vezető tud erre válaszolni. Lengyel Gábor intézményvezető: Két hete van az intézménynél, ez az idő nem elég arra, hogy a hiányosságokat megszüntessék. A pályázatában is ezek a dolgok szerepeltek. A kft. felállításával kapcsolatos dolgokat az üzleti terv tartalmazni fogja. A terv már 90%-ban kész van, már csak a számokat kell pontosítani. Úgy látja, hogy a kft-vé alakulás csak javítani fog a helyzeten, a dolgozók nem fognak hátrányt szerezni semmi miatt sem. Dr. Filvig Géza képviselő: Visszatérne arra a döntésre, amikor felhatalmazták a polgármestert, hogy kezdje meg az átszervezéssel kapcsolatos vélemények bekérését, a döntés előkészítését. Akkor Török képviselő kérdezte meg, hogy mennyire lesz ez gazdaságosabb, mennyivel jár jobban a város. Úgy gondolja, hogy ebben az anyagban választ kaptak erre a kérdésre. Turi képviselő kérdéséhez azt fűzi hozza, hogy teljesen más jogszabályoknak kell megfelelni egy gazdasági társaságnak, mint a jelenlegi intézménynek. Ez kicsit elavult rendszer most, a jogszabályi háttér miatt hatékonyabban tud majd működni a gazdasági társaság. Remélhetőleg jobb szolgáltatást tud majd nyújtani, a piaci igényeknek jobban meg tud felelni. A könyvelésnél is szélesebb lehetőségek nyílnak, úgy gondolja, hogy így költséghatékonyabban tudnak működni majd. A szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy az intézmény a jelenlegi formában egy évre tud tervezni, hosszabb távú stratégiát nem tud kiépíteni. Keverednek a hatáskörök, átfedések vannak, ez a finanszírozásban is megmutatkozik. Üzletvitel szerűen tud gazdálkodni egy kft., új piacokat tud felkutatni, profitot tud termelni, ezáltal az önkormányzat válláról vesz le terhet. A javaslat az, hogy nonprofit formában működjön a társaság. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak természetesen profitot kell termelnie, de ezt a nyereséget csak fejlesztésekre lehet fordítani. A beszerzett vélemény is indokolttá teszi az átalakítást és minden kérdésre választ kapnak az előterjesztésből. Egyéb kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a testület állásfoglalását a határozati javaslattal kapcsolatban. A testület 7 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 259/2012. öh. Városi Kommunális Intézmény megszüntetése

20 Képviselő-testület H a t á r o z a t 1.) december 31. napjával a határozat 1. számú melléklete szerinti megszüntető okirattal jogutód nélkül megszünteti a Városi Kommunális Intézmény (6300- Érsekkert u. 1) költségvetési intézményt, 2.) a felhatalmazza a polgármestert a Megszüntető Okirat aláírására, 3.) a felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a Megszüntető Okirat közzétételéről, valamint az okirat Magyar Államkincstár részére történő megküldéséről, 4.) felkéri a polgármestert, hogy terjessze a képviselő-testület elé a Városi Kommunális Intézmény által ellátott közfeladatok megalakítására létrehozandó gazdasági társaság alapító okiratának tervezetét 2012.december 21-ig. 5.) felkéri az intézmény vezetőjét, és a polgármestert, hogy Városi Kommunális Intézmény dolgozóinak a jogviszonyát rendezzék, 6.) felkéri az intézményvezetőt, hogy az átadáshoz szükséges eszközleltárt készítsék elő, 7.) felkéri a polgármestert a közfeladat ellátására vonatkozó szerződés előkészítésére 2012.december 21-ig. Határidő: azonnal Dr. Bedics Andrea jegyző Értesülnek: a képviselő-testület bizottságai Városi Kommunális Intézmény És általuk az érintettek. MEGSZÜNTETŐ OKIRAT 1.számú melléklet I. Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló évi CXCV. tv 11. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi megszüntető okiratot adja ki: 1. A megszűnő költségvetési szerv neve: Városi Kommunális Intézmény 1.1. Székhelye: Kalocsa, Érsekkert u Alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye: Kalocsa Város Önkormányzata Székhelye: 6300-Kalocsa, Szent István király út A megszüntető szerv neve, székhelye: Kalocsa Város Önkormányzata Székhelye: 6300-Kalocsa, Szent István király út A megszüntetés ideje és módja: A költségvetési szerv december 31. napjával jogutód nélkül kerül megszüntetésre.